A roma nők szerepe a hagyományőrzésben a Néprajzi Múzeum gyűjteményének tükrében április 22.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A roma nők szerepe a hagyományőrzésben a Néprajzi Múzeum gyűjteményének tükrében. 2015. április 22."

Andor Szilágyi
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A roma nők szerepe a hagyományőrzésben a Néprajzi Múzeum gyűjteményének tükrében április 22.

2 Roma kultúra etnográfiai megközelítés A cigányság történeti néprajzi kutatása a 19. század második felében lendült fel: Hermann Antal, József főherceg, Wlisloczki Henrik Számos archaikus néprajzi jelenség rögzíthető a cigány közösségeknél, melyek korábban a magyaroknál is általánosak lehettek, de ott már nem gyűjthetők. A cigány kultúra alapvetően népi kultúra. Kisebbségi helyzetben lévő, lokális kultúra.

archaikus néprajzi jelenség rögzíthető a cigány közösségeknél, melyek korábban a magyaroknál is

3 A cigányság mint minden etnikus alakulat időben és térben változik, nem egységes. Az etnográfiai elképzelés szerint a cigányok helyzete etnikus hagyományaikból következik. Magyarországi cigány csoportok etnográfiai-nyelvészeti meghatározása. (román nyelvű beások, magyar romungro cigányok, oláh cigányok) Foglalkozási és megélhetési különbségek. Muzsikus cigány vándorcigány sztereotípiák a 19. századból ismertek. A 20. század második felében fölerősödtek a negatív elemek.

Magyarországi cigány csoportok etnográfiai-nyelvészeti meghatározása.

4 A roma kultúra és a Néprajzi Múzeum A Néprajzi Múzeum cigány vonatkozású gyűjteményi elemei a kezdetektől jelen vannak az intézményben. Egy néprajzi gyűjteménynek evidens módon kell tartalmaznia olyan mesterségek dokumentációját, amelyeket jobbára a 18. század vége óta cigány vagy roma kézművesek gyakoroltak, illetve készítettek. A Roma Gyűjtemény a 20. század végén a 21. század első évtizedében önálló szervezeti egységként szerepelt. Jelenleg a képzőművészeti anyag a Múzeum tematikus gyűjteményeibe integrálódott

Egy néprajzi gyűjteménynek evidens módon kell tartalmaznia olyan mesterségek dokumentációját, amelyeket jobbára a 18.

5 A Műtárgy gyűjtemény A műtárgy gyűjteményben többek között a hagyományos cigány mesterségek tárgykörébe tartozó tárgyegyütteseket gyűjtjük, munkaeszközöket és a tevékenység nyomán létrejött áruforgalomba kerülő végtermékeket, itt a fémművességtől a teknővájókon keresztül számtalan mesterséget regisztrálunk. A gyűjteménybe soroljuk a mindennapi, saját használatra készült darabokat, melyek akár a művészkedés, akár a barkácsolás kategóriájába tartoznak. Gyűjtjük a viseleti egységeket is, valamint a szokások és hiedelmek tárgykörébe tartozó tárgyiasult kulturális megnyilvánulásokat. (A gyűjtemény jelentősebb darabjai: piliscsabai romák által készített kovácsoltvas bútorok, a nagykanizsai teknővájók munkái, taranyi bádogosszerszámok, győri iszkápás-műhely, kisbajomi kosársorozat, különböző oláh cigány törzsek női és gyermekviseletei.)

A gyűjteménybe soroljuk a mindennapi, saját használatra készült darabokat, melyek akár a művészkedés, akár a barkácsolás kategóriájába tartoznak.

10 Az Etnológiai Archívum gyűjteménye 1. Cigány képzőművészek alkotásai: azoknak a roma alkotóknak (a szakmai közéletben sokszor naiv vagy autodidaktának is nevezett művészeknek) alkotásait gyűjtjük, akik képeikben és szobraikban a cigányság történeti múltját, ősi mesterségeit, hiedelemvilágát és életérzését örökítették meg. A mintegy 400 db-ból álló gyűjtemény az Archívumban kutatható, digitalizált. 2. A magyar képzőművészet cigány képe azokat a 19. században és 20. sz. első felében készült kvalitásos és másodvonalbeli, a népszerű és tömegművészet műfajába sorolható alkotásokat gyűjtjük, melyek a társadalomban élő cigányképet fogalmazzák meg, sokszor zsánerképek és képzőművészeti toposzok, közhelyek formájában. Ezek a későbbi képzőművészeti köznyelvet is befolyásolják, akár a cigány alkotók témaválasztását is. Grafikákat, festményeket, selyem- és gobleinképeket gyűjtünk, melyek egyszerre szolgálhatták a tudományos megismerést és leírást, és egyszerre válhattak a társadalom többsége számára mindennapi lakásdísszé. A gyűjtemény közel 50 alkotásból áll.

cigányság történeti múltját, ősi mesterségeit, hiedelemvilágát és életérzését örökítették meg. A mintegy 400 db-ból álló gyűjtemény az Archívumban kutatható, digitalizált. 2.

11 Orsós Teréz alkotásai

15 A Mozgóképtár Ebbe a gyűjteményi egységbe filmek, illetve videótanulmányok tartoznak, melyek elsősorban a hagyományos mesterségek, életút interjúk, közösségleírások, szokások és életformák dokumentálásának tárgyköréből válogatnak. Az 500 órányi forgatott anyagon kívül 40 kisfilmet állítottunk össze, illetve elkészült a Romák Közép- és Kelet-Európában című kiállítás filmje (44 perc), a Kései születés (a cigány értelmiségi mozgalom kibontakozásáról; 67 perc) és a Cigány-kép Roma-kép (a magyarországi cigány képzőművészekről; 78 perc) dokumentumfilmek.

Az 500 órányi forgatott anyagon kívül 40 kisfilmet állítottunk össze, illetve elkészült a Romák Közép- és Kelet-Európában című kiállítás

16 A Fényképtár Ebben az egységben elsősorban a Magyarországon, de más országokban is készült cigányokról szóló archív- és jelenkori fotóanyagot gyűjtjük és rendszerezzük, digitalizáljuk. Jelentősebb sorozatok: Kallós Oszkár cigány zenészek albumának képei, László Mária hagyatéka, több családi fotóalbum másolata.

gyűjtjük és rendszerezzük, digitalizáljuk.

18 A hagyományos kultúra elemei és a nők szerepe Első országos cigány összeírásban (1783) nem szerepeltek nők! Megélhetési formák, jövedelemszerzési megoldások: gyűjtögetés, böngészés, Szedd magad, mezőgazdasági alkalmi és bérmunka, szolgáltatás (zene, fuvar, meszelés), háziiparos (vályogtégla, kosárfonó, kovács), mezőgazdaság, kereskedelem. A hierarchia csúcsa: az ember értékét az önállóság, a mások gazdaságától való függetlenség határozza meg. A gazdálkodásban bekövetkező változások lassabban formálták a cigány közösségeken belül a nemek szerinti munkamegosztást. A hagyományos nagycsalád szervezeten és szokásjogon alapuló munkaszervezés is átalakul. A 20. század végétől erőteljes társadalmi differenciálódás a cigányságon belül. A női szerepek átalakítása erősödik ezáltal.

kovács), mezőgazdaság, kereskedelem. A hierarchia csúcsa: az ember értékét az önállóság, a mások gazdaságától való függetlenség határozza meg.

24 Hagyomány a kulturális alrendszerekben: Lakáskultúra A lakások használata és díszítettsége részben etnikus kulturális jellemző. Az élet kereteit rendszerint külső körülmények alakítják. A berendezés a környezetükben élő parasztokét utánozza. A falak festése díszesebb. A családi képek kultusza jellemző. Akár az egész rokonsági rendszer megjelenik nagyméretű keretbe applikált fotókon. A gazdagság látszatának kultúrája is megjelenik a tehetősek otthonaiban.

26 Táplálkozás jellemzői Saját cigány táplálkozáskultúra vagy hagyományőrző táplálkozási rendszer? Ízlésük hagyománytisztelő, konzervatív. Készleteket ritkán gyűjtöttek, a szerezhető nyersanyagot dolgozták föl. Nem alakult ki szigorú rendje a hideg meleg étkezéseknek. Hétköznap sűrű, krumplival, babbal telt egytálétel volt. Nők-gyermekek ehettek fedőről is. Ínségeledelként bukkant föl: sündisznó, varjú, ürge, beteg állatok. Egyoldalú, zsírban, szénhidrátban gazdag táplálkozás. Krumplis ételek számtalan variációja ismert. Pazarló ünnepi étkezések. A kövérség a jólét szimbóluma. A vendéget illik megkínálni és illik azt elfogadni.

27 Az átalakuló lakáskultúra egyes hagyományos elemeket átmenetileg megőriz. Pl. az új házaknál is készítettek kis agyagból készített sütőkemencét (kuptor). A kovásztalan lepénykenyér (punyi vagy bokoli) sütése tűzvédelmi okokból bekerült a konyhába a gáztűzhelyre. A sütőeszköz változása megváltoztatta a kenyérkészítés technológiáját: szódabirkabónát használtak, sütőport kevertek a tésztába, végül élesztőt is.

29 Öltözködés, viselet jellemzői A viselet területén lehet a három magyarországi cigánycsoport közötti különbséget kimutatni. Leghagyományosabb az oláh cigányok viselete. A 20. század első felében alakult ki. A viseletes falvak kivetkőzése elősegítette. Uniformizálódás és konzervativizmus jellemzi. A női haj levágásának tilalmát, a fej bekötésének szokását sokáig őrizték. Romungró közösségek a polgári divatáramlatokat követték. Ruha és női nadrág viselése konfliktusokkal, de elterjedt. A beás közösségek lassabban követték a modernizációt, a népviseletnek nevezett paraszti öltözködés rendjét.

32 Szokás és hiedelemrendszerek belső értékrend Népi orvoslás, terhesség szülés - gyermekágy, párválasztás, halál temetés gyász, stb. A viselet, a viselkedési, kapcsolattartási normák. Imák és átkok szüléshez kapcsolódó szerepe (szekszárdi oláh cigány, lovári) élő hagyománya Gémes Balázs kutatásai alapján. Az átkok és imák szövege nem kötött. A kórházi szüléssel csak halasztódik a hazatérésig a rontáselhárító rítus. A cigányok gyermekszeretőek, a gyermekáldást szerencsének tartják, attól cigány a cigány, hogy sok gyermeke van.

33 Őcsényi beások párválasztási szokásai érintetlenség hagyománya. Integrálódtak a falu közösségébe, átvették a viseletet is. Az ártatlanság bizonyítása a beás értékrend fontos eleme volt, mely a vegyes házasságokkal a kulturális átalakulással módosult. A nő férje közösségébe kerülve kiszakad korábbi rokonsági rendszeréből. csoportok közötti merev határvonalak. Lokális párválasztás szabályozottsága erőteljes. Rokonsági rendszer széles körének működtetése. A 19. században még az anya családnevét kapták a gyermekek.

35 A múzeumi munka célja A múzeumi gyűjtemény formációs folyamatai a cigányok magyarországi megítélését, kulturális jellemzőjükről rögzült képet is bemutatják. Az egzotikus, a kulturális másság jellemzőitől a hiteles és elemző kutatás dokumentálásáig terjednek a gyűjteményezési szempontok. A cigány etnikai csoportok kulturális rendszereinek egyenértékűsége! A belső értékrend megismerése az előítéletek ellen segít! Csoportok közötti kulturális integráció erősítése!

37 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Javaslat az. Apátfalvi női viselet. Települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Apátfalvi női viselet. Települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Apátfalvi női viselet Települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Bárkányi Ildikó (Múzeumi Tudományért