1991. évi XLIX. törvény. a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

Átírás

1 1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyőlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csıdeljárás útján történı újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetıképes, de tevékenységüket megszüntetı gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása és a hitelezıi érdekek védelme érdekében a következı törvényt alkotja: 7002/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelv az adóhatóság feladatairól a csıd-, felszámolási- és végelszámolási eljárásokban I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) E törvény szabályozza a csıdeljárást, a felszámolási eljárást. (2) A csıdeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csıdegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csıdegyezség megkötésére tesz kísérletet. (3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezık e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. (4) EBH Az adóssal kötött adásvételi szerzıdés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdı idıpontjában az az áru, amely a szerzıdés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelezı olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezık kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk (1) bek., 365. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 3. (1) bek. e) pont, 4. (1) és (2) bek., 57. (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, évi XVIII. tv. (Szt.) 35., évi LIII. tv. (Vht.) 179. ]. EBH A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk (1) bek., évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 38. (4) bek., 48., 49. (1) és (4) bek.]. BH Jogerıs fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszőnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendı [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. 1. (3) bek., 24. (2) bek., 27. (2) bek. a) és b) pontja, Pp (1) bek., 321. (1) bek.]. BH A lábon álló terményre létrejött opciós szerzıdés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevı az eladóval vállalkozási szerzıdést köt az elvégzendı mezıgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzıjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevı tulajdona lesz [Ptk (2) bek., 125. (1) bek., 375. (1) bek., az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 4. (1) bek., 38. (3) bek., 47. (1) bek., 48. ]. BH Felszámolási eljárás nem vehetı igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelezı a jogerıs ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részérıl az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. (3) bek., 6. (2) bek., 26. (1) bek., 27. (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp (1) bek., 321. (1) bek., évi XCIII. tv. 44., 47. (3) bek., 62. (1) bek. i) pont, 64., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. (2) bek.]. BDT A Csıdtv. 49. (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékő jogok megszerzésébıl, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed.

2 BDT Amennyiben a perben megállapításra kerül, hogy az alperesként megjelölt betéti társaságot a cégjegyzékbıl már törölték, a pert csak a betéti társasággal szemben kell megszüntetni, a betéti társaság beltagjaival szemben a Gt a folytán fennálló önálló felelısségük miatt a per megszüntetésének nincs helye. 2. (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezıire terjed ki. (2)-(3) (4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) E törvénynek a csıdeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelıen alkalmazni kell. EBH Külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 2. (4) bek., 27. (4) bek., évi CXXXII. tv. 19. (4) bek., 22. (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból történı törlése nem rendelhetı el, ha a sportegyesületnek tartozása (köztartozása) áll fenn - Ilyen esetben a hitelezınek lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást - amely a sportegyesületekre is kiterjed - megindíthassa [Ptk. 29. (1) bek., 63. ; évi II. tv. 12. (1) bek., 16. (1) bek. d) és e) pontja; évi CXLV. tv. 20. (3) bek., 21., 97. ; évi IL. tv. 2. (5) bek.]. BH I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata elıtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csıdtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. (5) bek., 3. (1) bek. a) pontja]. BH Külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 2. (4) bek., 27. (4) bek., évi CXXXII. tv. 19. (4) bek., 22. (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH I. Pénzintézet ellen az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a bíróság az adós fizetésképtelenségét nem vizsgálja, ezért azt meg sem állapíthatja [1991. évi LXIX. tv. (Pit.) 89. (3) bek. b) pont, 89/B. (2)-(3) bek., az évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. törvény 2. (2) bek.]. BH I. A hitelezınek - külön jogszabályi elıírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetıleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. (1) bek., 3. a) pont, 24. (1) bek., Pp (2) bek.]. BH I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minıségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 6. (2) bek., Pp (1) bek., 237., 240. (1) bek.]. BH A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelezı által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 3. a) pont, 27. (2) bek., évi VI. tv (1) bek., 367., 368. (1) bek., 369. (1) bek., Pp. 48. ]. BH A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezık követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendı; a hitelezı követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 4. (2) bek., évi VI. tv. (Gr.) 75. (1) és (2) bek., 94. (1) bek.]. BH A csıd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezıik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. (1) bek., 685. c) pont, évi IL. tv. 2. (1) bek., 3. a) pont]. KGD Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2., 3. ]. 3. (1) E törvény alkalmazásában: a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmő-társulat kivételével), az erdıbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi

3 személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok, amelyek fı érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található; b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy elıreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; c) hitelezı: a csıdeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdı idıpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerıs és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csıdeljárásban az is, akinek a csıdeljárás kezdı idıpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdı idıpontja után hitelezı mindenki, akinek az adóssal szemben pénzvagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette; d) gazdálkodó szervezet vezetıje: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezetı igazgató) vagy az ügyvezetı elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelısségő társaságnál az ügyvezetı(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezetı (ha a pénztár ügyvezetıt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezetı, végrehajtói irodánál az irodavezetı vagy irodavezetı hiányában a tartós helyettes, sportegyesületnél az ügyintézı képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság nevében a hatóságok elıtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljárt személy; Az 1346/2000/EK rendelet szerint az a tagállam rendelkezik joghatósággal a fizetésképtelenségi fıeljárás megindítására, amelynek területén az adós fı érdekeltségeinek központja található, területi fizetésképtelenségi eljárás megindítására pedig az a tagállam, amelynek területén az adósnak telephelye található. Az eljárásban az alkalmazandó jog az eljárás megindításának helye (fóruma) szerinti jog, a lex fori concursus. Külön kiemeli a Rendelet, hogy a lex fori concursus alapján kell megítélni, hogy egy adott tagállamban indítható-e fizetésképtelenségi eljárás az adós ellen, azaz az adott tagállam csıdtörvényének alanyi hatálya kiterjed-e az adott jogalanyra. Ebbıl következik, hogy természetes személy ellen Magyarországon az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat követıen sem lehet fizetésképtelenségi eljárást indítani, mindaddig, amíg a magyar jog nem teszi lehetıvé természetes személyek ellen fizetésképtelenségi eljárás megindítását. A csıdtörvény 3. - ának (1) bekezdés a) pontja taxatíve felsorolja, hogy a törvény alkalmazásában mi minısül gazdálkodó szervezetnek. Egyértelmővé kell tenni, hogy e rendelkezésbıl nem következik az, hogy csak a magyar jog szerinti gazdálkodó szervezetek ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás. A módosítás lehetıvé teszi az új csıdtörvény megalkotásáig is, hogy Magyarországon az 1346/2000/EK rendelet szerint fizetésképtelenségi - fı- vagy területi - eljárást lehessen indítani az olyan adós ellen, akinek a fı érdekeltségeinek központja Magyarországon található vagy Magyarországon telephellyel rendelkezik. Ez a magyar hitelezık védelmét is szolgálja, mert a magyar csıdtörvény szerinti eljárással érvényesíthetik érdekeiket, s nem kell a külföldi, számukra ismeretlen és jóval drágább eljárást megindítaniuk, vagy abba bekapcsolódniuk. A módosítás így azt is lehetıvé teszi, hogy a külföldön megindított fıeljárás esetén Magyarországon másodlagos eljárást lehessen indítani, illetve külföldi fıeljárás hiányában is a Magyarországon található telephely vonatkozásában területi eljárást lehessen indítani, amelyben a magyar jog alkalmazandó. Ha az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet fı érdekeltségeinek központja vagy a telephelye Magyarországon található, abban az esetben vagy az adóhatóságnál veszik nyilvántartásba mint adófizetésre kötelezettet, hiszen tevékenységet végez - a fı érdekeltségeinek központjában vagy a telephelyen -, s emiatt adófizetésre kötelezett az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 44. -ának (3) bekezdése, illetve a társasági adóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. -ának (1) és (3) bekezdései alapján, vagy pedig a cégnyilvántartásban veszik nyilvántartásba mint fióktelepet. Mindkét esetben be kell jelenteni az aláírásra-jognyilatkozat tételére jogosult személy nevét, s ıt kell a külföldi székhelyő vállalkozásokkal szembeni eljárásokban vezetınek tekinteni. Végül a meghatározás tartalmaz egy kisegítı szabályt, ha nincs e nyilvántartásokba bejegyzett személy. e) vagyon: mindaz, amit a számvitelrıl szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minısít; f) (2) EBH A hitelezıi igény bejelentésére engedett törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi

4 XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 36., 37. (2) és (3) bek., 57. (1) és (2) bek.; évi CXI. tv. (Art.) 53. (5) bek., 75. (4) bek.]. EBH Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk (2) bek., 227. (2) bek., 328., 329., évi XCI. tv. (a továbbiakban: Art.) 6. (2) bek., 23. (3) bek. g) pont, 25. (2) bek. f) pont, 49. (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont, évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 80., évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 10. (1) és (2) bek., 108. (2) bek., évi LXV. tv. 2. (8) bek., 55/ (IV. 11.) Korm. rendelet 5., 593/B/1998. AB határozat]. EBH Alaptıke leszállításához kapcsolódó - a hitelezıknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelezı fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv (5) bek., 258., 260., 262. (1) és (2) bek., évi IL. tv. 3. (1) bek. c) pont]. EBH A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. (1) és (2) bek., 69. (6) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. a) pont, 27. (1) bek.]. EBH A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., a) pont, 27. (1) bek., évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. (1), (2) és (4) bek., 45/B. (4) bek., 69. (6) bek.]. EBH Az adóssal kötött adásvételi szerzıdés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdı idıpontjában az az áru, amely a szerzıdés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelezı olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezık kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk (1) bek., 365. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 3. (1) bek. e) pont, 4. (1) és (2) bek., 57. (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, évi XVIII. tv. (Szt.) 35., évi LIII. tv. (Vht.) 179. ]. EBH Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek., 4. (1) és (2) bek., 38. (2) bek., 46. (5) és (7) bek., 57. (1) bek., 60. (4) és (6) bek.]. BH I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata elıtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csıdtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. (5) bek., 3. (1) bek. a) pontja]. BH Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk (2) bek., 227. (2) bek., 328., 329. ; évi XCI. tv. 6. (2) bek., 23. (3) bek. g) pont, 25. (2) bek. f) pont, 49. (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont; évi IL. tv. 3. (1) bek. c) pont, 80. ; évi XXXVIII. tv. 10. (1) és (2) bek., 108. (2) bek. ; évi LXV. tv. 2. (8) bek., 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. ; 593/B/1998. AB határozat]. BH A hitelezıi igény bejelentésére meghatározott törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított évi IL. tv. 3. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 36., 37. (2) és (3) bek., 57. (1) és (2) bek., évi CXI. tv. 53. (5) bek., 75. (4) bek.]. BH I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszőnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek. b) pontja, 4. ; 6. (2) és (4) bek. ; Pp. 50. (1) bek. ; Pp (1) bek.; 130. (1) bek. e) pontja; 157. a) pontja; évi CXLIV. tv. 53. (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH Alaptıke-leszállításhoz kapcsolódó - a hitelezıknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség teljesíthetı a hitelezıi követelés ügyvédi letétbe helyezésével is. A cégbíróságnak azonban vizsgálnia kell, hogy a hitelezı hozzájuthat-e, és hogyan a letétbe helyezett pénzösszeghez [1997. évi CXLIV. tv (1) és (2) bek., évi IL. tv. 3. (1) bek. c) pont]. BH Alaptıke leszállításához kapcsolódó - a hitelezıknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelezı fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv (5) bek., 258., 260., 262. (1) és (2) bek., évi IL. tv. 3. (1) bek. c) pont].

5 BH A felszámolási eljárásban az adós résztulajdonosa által ebben a minıségben benyújtott kifogást alanyi jogosultság hiányában el kell utasítani. Ez esetben a további feltételek fennállását - kifogásolási határidı stb. - szükségtelen vizsgálni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 6. (2) és (4) bek., 8. (1) bek., 51. (1) bek., Pp. 3. (2) bek., 51. a) pont, 130. (1) bek. b), g) és j) pont]. BH Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368., az évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. (1) bek. a) pont, 4. (1) és (2) bek.]. BH olyan bizonyítékot nem nyújt be, amely a kérelem érdemi elbírálásához szükséges [Pp. 3. (3) bek., 163. (1) bek., 164. (1) bek., 190., 192., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 6. (2) bek., 51. (1) bek., 57. (1) bek. a), f) pont és (2) bek. a) pont]. BH A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. 45. (1) és (2) bek., 69. (6) bek., évi LXXXI. törvénnyel és az évi XXVII. törvénnyel módosított évi IL. tv. 3. (1) bek. a) pont, 27. (1) bek.]. BH A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. a) pont, 27. (1) bek., évi XCVI. tv. 45. (1), (2) és (4) bek., 45/B. (4) bek., 69. (6) bek.]. BH A felszámolási eljárás kezdı idıpontja után a hitelezı nincs abban a helyzetben, hogy az adóssal szembeni pénzkövetelését perben érvényesítse, ezért az ilyen - a felszámoló által vitatott - követelésrıl a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak kell rendelkeznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 28. (2 bek. f) pont, 38., 46. (5) bek. a) és b) pont, (6) és (7) bek., 50. (2) bek.]. BH I. A felszámolási eljárást kezdeményezı hitelezı a felszámolási eljárás teljes tartama alatt félnek minısül, ezért a záróvégzés ellen akkor is jogosult fellebbezéssel élni, ha a nyilvántartásbavételi díjat nem fizette be [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek, c) pont, 22. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 46. (7) bek., 60., 63/A. ]. BH II. Ha az eljárást kezdeményezı hitelezı a nyilvántartásbavételi díjat nem fizeti be, és hitelezıi igényére a zárótárgyaláson sem hivatkozik, nem kifogásolhatja, hogy a vagyonfelosztási javaslatban hitelezıként nem szerepel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont]. BH II. A felszámolónak az adós képviselıjeként kell gondoskodnia az adós gazdálkodó szervezet iratanyagának selejtezésérıl, rendezésérıl, meghatározott ideig történı ırzésérıl. Az ezzel kapcsolatos kiadások pedig felszámolási költségnek minısülnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 38. (3) bek., 52. (1) bek., 53., Pp. 3. (1) bek.]. BH A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerősített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. e) pont, 46., 48. (3)-(4) bek., 57. (1)-(2) bek., 59., 63/A., évi LIII. tv. 41. (5) bek. c) pont, 56. (1) bek. b) pont, évi XVIII. tv. (Szvt.) 22., 23., 28., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8., 11. ]. BH A hitelezıi igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem főz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidıben bejelentett követelést határidın túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., 28. (2) bek., 33. (1) bek., 46. (6) és (7) bek., 51. (3) bek.]. BH A felszámolási eljárásban a környezetvédelmi felügyelıségek ügyfélként nem vehetnek részt; a környezet-, a természet- vagy a mőemlékvédelmi követelmények megsértésével kapcsolatos környezetvédelmi hatósági határozatok végrehajtása iránt kell csak intézkedniük a felszámolási eljárást folytató bíróságoknak, ha a határozatok alapjául szolgáló magatartás vagy mulasztás az adós terhére róható [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek. c) pont, 6. (4) bek., 31. (1) bek. c) pont, 48. (3) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 3. (1) bek., 4. (1) bek., 8. (1) bek., 12. (1) bek.].

6 BH I. A lízingszerzıdés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után - olyan követelésnek minısül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezık követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehetı [1991. évi XVIII. tv. 22., 23. (1)-(5) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 3. (1) bek. e) pont, 4. (2) bek.]. BH Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., 4. (1) és (2) bek., 38. (2) bek., 46. (5) és (7) bek., 57. (1) bek., 60. (4) és (6) bek.]. BH A felszámolási eljárásban a polgármesteri hivatal kifogása alapján indult eljárást - ha a polgármesteri hivatal nem hitelezıként, hanem a helység lakosainak meghatalmazottjaként, de írásbeli meghatalmazás nélkül kíván eljárni - meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. c) pont, 4. (1)-(2) bek., 6. (2) bek., 51. (1) bek., Pp. 67., 130. (1) bek. e) pont, 157. a) pont, 233. (1) bek., 251. (1) bek.]. BH II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minısül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5., évi XXVI. tv., évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az évi LXXXI tv.-nyel módosított évi IL. tv. 3. (1) bek. e) pont, 27. (1) bek., 57. (1) bek. b) pont]. BH A földkiadó bizottság, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben - egyéb jogcímen - vagyoni követelése nincs, hitelezınek nem minısül, a felszámoló tevékenységét pedig perben vagy a nem peres eljárásban - jogi személyisége hiányában, hiányzó perképessége miatt - nem kifogásolhatja [1993. évi II. tv., évi IL. tv. 3. c) pont, 6. (2) bek., 51. (1) bek., 61. (3) bek., Pp. 48. ]. BH I. A hitelezınek - külön jogszabályi elıírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetıleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. (1) bek., 3. a) pont, 24. (1) bek., Pp (2) bek.]. BH A felszámolási eljárásban is hivatalból kell vizsgálnia a bíróságnak az eljárásban szereplı hitelezı perbeli jogképességét. Tekintettel arra, hogy az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának nyilvántartása nem közhiteles, ezért vita esetén a cégbíróság megkeresése útján kell a fél jogképességét tisztázni [Pp. 48., 50. (1) bek., évi VI. tv. 24. (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 3. c) pont, 18/1995. (IX. 15.) IM r. 2. (2) bek.]. BH I. A befektetıknek ígért hozamok betartásának hiánya, a befektetési alap rossz gazdálkodása, a tıkecsökkenés miatti bizalomvesztés a felszámolási eljárás megindítására a befektetési alappal szemben nem ad lehetıséget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (Cstv.) 3. b) és c) pont, 27. ]. BH Önmagában a kárszámla benyújtása és a kárigény elıterjesztése alapján a biztosító részérıl történı részkártérítés kifizetése sem jelent olyan elismerést, amelynek folytán - ha a jogszabályban elıírt határidın belül a teljes összeg kifizetése elmarad - a károsult a biztosító ellen hitelezıként felszámolási eljárást kezdeményezhet [Ptk. 318., 553. (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 3. f/1. és f/2. pont, 25. (1) bek. a) pont]. BH Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetık figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. (1) bek., Ptk. 72. (3) bek., 117. (2) és (3) bek., évi IL. tv. 3., 4. (1) és (2) bek., évi XVIII. tv. 22. (1)-(3) bek.]. BH Az adós gazdálkodó szervezet által bérbe adott helyiségre vonatkozó bérleti szerzıdést a bérfizetés elmulasztása esetén a felszámoló - a bérbeadóra vonatkozó szabályok szerint - azonnali hatállyal jogosult felmondani [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. c) pont, 47. (1) bek., 51. (1) és (3) bek., 54., Ptk (2) bek.]. BH Nincs lehetıség a felszámolási eljárás folytatására, ha annak befejezésérıl a bíróság ugyan jogszabálysértıen döntött, de a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékbıl már törölték. Ilyen esetben a hitelezı követelését - ha ennek feltételei fennállnak - külön bírósági eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. c) pont, 6. (2) bek., 28. (2) bek. f) pont, 52. (1) bek., 60. (1) bek., évi VI. tv. 46. (1) és (2) bek., 54. (2) és (3) bek., évi 23. tvr. (Ctvr.) 2. (1) bek., 22. (2) bek.]. BH A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelezı által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 3. a) pont, 27. (2) bek., évi VI. tv (1) bek., 367., 368. (1) bek., 369. (1) bek., Pp. 48. ].

7 BH a törvényi tényállásban írt jogszabály-on a csıdtörvény rendelkezéseit kell érteni [Btk. 290., 291/A., évi IL. tv. (Cstv.) 3. d) pont és 31. (1) bek.]. BH A hitelezı követelése az adós által nem vitatott követelésnek minısül, ha az adós a követelést csak a hitelezı felszámolás iránti kérelmérıl a bíróság által történt értesítését követıen tette vitássá [1991. évi IL. tv. 3., 22. (1) bek., 24. (2) bek.]. BH A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása elıtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerı nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. 3., 27. (1) és (2) bek.]. BH A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenségnek a törvényben meghatározott feltételei megvalósultak-e. A bíróság nem mérlegelheti az adós vagyoni helyzetét, így azt sem, hogy vagyona meghaladja a tartozásait [1991. évi IL. tv. 3., 27. ]. BH Az adós fizetésképtelenségének megállapítása során a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy a vele szemben kibocsátott és a jogerısítı záradékkal ellátott fizetési meghagyás jogerısítésének feltételei fennálltak-e [1991. évi IL. tv. 3., 27. (1) bek., Pp (1) bek.] BH Elismerés alapján nem állapítható meg egy cég fizetésképtelensége s ennek alapján ellene felszámolási eljárás nem indítható, ha az elismerést tartalmazó nyilatkozat szerint az adósnak a hitelezıvel szemben - a hitelezı követelését meghaladó összegő - érvényesíteni kívánt követelése van [1991. évi IL. tv. 3. c) pont, 3. f/1-f/2. pont, Ptk (1)-(3) bek., 365. (1) bek.]. BH A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelıbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv. 3., 51. (1) bek., évi VI. tv. 28. (1) bek., 35. (1) bek., 36. (1) bek.]. BH Az állami tulajdonban és az adós gazdálkodó szervezet kezelésében volt belterületi föld értékesítésébıl befolyt vételár egésze a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának minısül; a vételár 50%-ára a föld fekvése szerint illetékes önkormányzat csak hitelezıként tarthat igényt [1991. évi IL. tv. 3. c) pont, 4. (1) és (2) bek., 57. (1) bek., évi XXXIII. tv. 51. (1) bek.]. BH Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása elıtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minısül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezınek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elı, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3., 6. (2) bek., 22. (1) bek., 25. (1) bek., Pp (1) bek., 157. ]. BH Jogszabálysértıen jár el az elsıfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelezı kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül - megállapítja [1991. évi IL. tv. 3., 72. (1) bek.]. BH A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történı elutasítására alapot ad az is, ha a hitelezı a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthetı [1991. évi IL. tv. 3., 24. (1) bek., 25. (1) bek.]. BH Az állami vállalatok által kezelt ingatlanok értékesítése esetén a belterületi földek értékének 50%-a az illetékes területi önkormányzatot illeti meg. Ha az értékesítésre az állami vállalat felszámolása keretében kerül sor, az önkormányzat attól számított 30 napon belül köteles a felszámolónak igényét bejelenteni, amikor az ingatlan eladásáról tudomást szerzett, mert a jogszabályon alapuló követelése csak ekkor nyílott meg [1991. évi XXXIII. tv. 50., 51. (1) bek., évi IL. tv. 3. c) pont, 4. (1)-(2) és (4) bek., 57. (1) bek., évi LXXXI. tv. 4. ]. BH A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem tekinthetı elismertnek az adós olyan tartozása, amelyre vonatkozólag tartozáselismerést jelentı nyilatkozatot tett, ha az adós a hitelezı követelését utóbb - még a felszámolás iránti kérelem benyújtása elıtt - vitássá tette [1991. évi IL. tv. 3. c) és f) pont, 22. (1) bek., 27. (2) bek., Ptk ]. BH Az egyesület nem gazdálkodó szervezet, ezért csıd-, illetve felszámolási eljárás ellene nem folytatható. Az egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, ezért a hitelezık vagy az ügyészségtıl vagy az egyesület legfelsıbb szervétıl kérhetik a szükséges intézkedések megtételét [Ptk. 58. (3) bek., 59., évi II. tv. 14. (1) bek., 16. (2) bek., 21. (1) bek., évi IL. tv. 3. a) pont.). BH Csıdegyezség esetén a bíróság nem hoz egyezséget jóváhagyó végzést, hanem ha a csıdegyezség alaki és tartalmi szempontból megfelelı volt, akkor a csıdeljárást befejezetté nyilvánítja, ellenkezı esetben azt megtagadja [Ptk (1) bek., Pp (2) bek., 233. (1) bek., évi IL. tv. 3. c) pont, 6. (2) bek., 17., 18. (1) bek., 19. (2) és (4) bek.].

8 BH A csıd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezıik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. (1) bek., 685. c) pont, évi IL. tv. 2. (1) bek., 3. a) pont]. BDT A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróság elıtt érvényesíthetı. Amennyiben tehát a hitelezı az adóssal megkötött adásvételi szerzıdésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételárkifizetés hiányában a meglévı áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. BDT A végelszámolási eljárásban a hitelezı, a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a végelszámoló minısül félnek. A végelszámoló intézkedése ellen hitelezıi minıségben az nyújthat be kifogást, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben követelése áll fenn. A gazdálkodó szervezet tagja nem hitelezı, kifogást nem jogosult benyújtani. KGD A követelés akkor minısül az adós részérıl vitatottnak, ha azt a felszámolás iránti kérelemrıl szóló bírósági értesítés elıtt bármilyen jogcímen vitatja [1991. évi IL. törvény 3. c) pont]. KGD A felszámolási eljárás során a bíróság a fizetésképtelenség bizonyítottsága, valamint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidı eredménytelen elteltének együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét. Önmagában a fizetési haladék eredménytelen eltelte miatt a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor [1991. évi IL. törvény 3. f) pont, 26. (3) bek., 27. (1) bek.]. KGD Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2., 3. ]. 4. (1) A csıdeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csıd- vagy a felszámolási eljárás kezdı idıpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követıen az eljárás tartama alatt szerez. (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levı vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítı határozatát az állami vállalatokról szóló évi VI. törvény 49. -a alapján adták ki. (3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá: a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelı szervezettel kötött szerzıdés alapján kezel; b) az állami tulajdonban álló erdı, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévı mőemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévı vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; c) a kárpótlás céljára elkülönített termıföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésbıl visszamaradt földterület; d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl szóló évi XXXII. törvény 7. (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel; e) a 38. (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; f) az adós munkavállalójának munkabérébıl - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csıdeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülı szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj. A gyakorlatban felmerült, hogy az adós vagyonába (leginkább a felszámolási vagyonba) tartozónak minısítették a szakszervezeti tag munkavállaló munkabérébıl levonásra kerülı szakszervezeti díjat. Ezen szakszervezeti díj jogosultja azonban természetesen nem a munkáltató (az adós), hanem a kedvezményezettként megjelölt szakszervezet. A munkáltató csupán a Munka Törvénykönyvének (Mt.) 21. (6) bekezdésében, illetve a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérıl szóló évi XXIX. törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget a tagdíj munkabérbıl történı levonásával és továbbutalásával. A Cstv. 4. (3) bekezdésének kiegészítése ezért külön is megjeleníti a munkavállalótól levonásra kerülı szakszervezeti tagdíjat és egyéb érdek-képviseleti tagdíjat, mint olyan pénzeszközt, amely nem tartozik az adós vagyonába. (4) A Kormány által a rendkívüli idıszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelı szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelı szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelı szervezet kezdeményezésétıl számított 60 napon

9 belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni. (5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának. EBH A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4., 38. (3) bek., 57. ]. EBH I. A felszámolás kezdı idıpontja objektív idıpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdı idıpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerő követelések jóhiszemő kiegyenlítésére sincs lehetıség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelezı a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. (1) bek., 28. (2) bek., 34. (2) bek., 57. (1) bek., 58. (1) bek.]. EBH Felszámolás alá került gazdálkodó szervezet által kötött szerzıdés semmissége jogkövetkezményeinek rendezése érdekében kötött engedményezési szerzıdés is minısülhet a további hitelezık kijátszására irányuló jogügyletnek. Az e körben vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 4. (1) bek., 40. (1) bek. c) pontja]. EBH Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalattól (állami gazdaságtól) elvont vagyon erejéig az elvonás arányában fennálló felelısség megállapítása, számítási módja stb. körében irányadó szempontok [Ptk (1) és (2) bek., 274. (1) bek., 301., 329. (1) bek., évi LIV. tv. 53. (1) és (2) bek., évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. (3) bek. a), b), c) és d) pont (4) bek., 62. (1) bek., évi CXXI. tv (4) bek., évi LXXXVIII. tv., évi LXXXVII. tv. 3., 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12., Pp (1) bek. d) pont]. EBH A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek., (2) bek., 34. (1) bek., 57. (1) bek., 61. (4) bek., évi VI. tv. 17., 165. (7) bek., 169. (1) bek., 183., Ptk (1) bek., 344. (1) bek.]. EBH A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. (1) bek., 48. (1), (2) és (3) bek., 54., 59. (1) bek., évi XVIII. tv. 23. (3) bek., 114/ (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minısül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. (1) bek., 59. (1) bek.]. EBH A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk (1) bek., évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. (1) bek., 28., 30. (2) bek., 46. (1) bek., 48., 50. (1) bek., 52. (1) bek. d) pontja, évi VI. tv. 54. (3) bek., 121., évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) és (2) bek., 50. (1) bek., 60. (1) bek., 63. ]. EBH Az adóssal kötött adásvételi szerzıdés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdı idıpontjában az az áru, amely a szerzıdés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelezı olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezık kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk (1) bek., 365. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 3. (1) bek. e) pont, 4. (1) és (2) bek., 57. (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, évi XVIII. tv. (Szt.) 35., évi LIII. tv. (Vht.) 179. ]. EBH Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek., 4. (1) és (2) bek., 38. (2) bek., 46. (5) és (7) bek., 57. (1) bek., 60. (4) és (6) bek.].

10 BH II. A közigazgatási határozattal átengedett halászati jog január 1-jével megszőnt, így vagyoni értékő jogként nem tartozhat a felszámolási vagyon körébe [1997. évi XLI. tv. 53. és 54. ; évi IL. tv. 4., 48. ]. BH A felszámolás kezdı idıpontját követıen, de annak közzétételét megelızıen, a hitelezıi igényeket a cég vezetése jogszerően nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. tv. 4., 34., 38. ]. BH Az ingatlan-nyilvántartás szerint az adós tulajdonában álló önálló ingatlanként nyilvántartott étterem a felszámolási vagyon része, a hitelezınek kell bizonyítania, hogy az étterem feletti rendelkezési jogot - a vállalattól való elvonással - megszerezte [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek.; évi LXXIV. tv. 2. (1) bek., 7. (1) bek., 13. (1) bek.; Ptk (2) bek.]. BH A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4., 38. (3) bek., 57. ]. BH I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszőnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek. b) pontja, 4. ; 6. (2) és (4) bek. ; Pp. 50. (1) bek. ; Pp (1) bek.; 130. (1) bek. e) pontja; 157. a) pontja; évi CXLIV. tv. 53. (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368., az évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. (1) bek. a) pont, 4. (1) és (2) bek.]. BH II. A felszámoló jogszerően jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelıen tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag ıt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) bek., 57., 58. (1) bek.]. BH A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. (1) bek., (2) bek., 34. (1) bek., 57. (1) bek., 61. (4) bek., évi VI. tv. 17., 165. (7) bek., 169. (1) bek., 183., Ptk (1) bek., 344. (1) bek.]. BH I. A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 4. (1) bek., 48. (1), (2) és (3) bek., 54., 59. (1) bek., évi XVIII. tv. 23. (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minısül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 4. (1) bek., 59. (1) bek.]. BH A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk (1) bek., évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. (1) bek., 28., 30. (2) bek., 46. (1) bek., 48., 50. (1) bek., 52. (1) bek. d) pontja, évi VI. tv. 54. (3) bek., 121., évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) és (2) bek., 50. (1) bek., 60. (1) bek., 63. ]. BH A lábon álló terményre létrejött opciós szerzıdés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevı az eladóval vállalkozási szerzıdést köt az elvégzendı mezıgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzıjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevı tulajdona lesz [Ptk (2) bek., 125. (1) bek., 375. (1) bek., az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. (3) bek., 4. (1) bek., 38. (3) bek., 47. (1) bek., 48. ].

11 BH I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthetı ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. (1) bek., 38 (3) bek., 46. (3) bek., 51. (1) bek., 57. (1) bek a), d) és f) pont, évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. (2) bek.]. BH I. A lízingszerzıdés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után - olyan követelésnek minısül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezık követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehetı [1991. évi XVIII. tv. 22., 23. (1)-(5) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 3. (1) bek. e) pont, 4. (2) bek.]. BH Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. (1) bek., 4. (1) és (2) bek., 38. (2) bek., 46. (5) és (7) bek., 57. (1) bek., 60. (4) és (6) bek.]. BH Maradványföldek felszámoló által történı értékesítése miatt az adós szövetkezet volt tagjai igényeiket csak a felszámolási eljárás keretében - a felszámolásra irányadó jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével - érvényesíthetik [Ptk (1) bek., évi IL. tv. 4. (3) bek., 28. (2) bek f) pont, évi II. tv. 25., évi XCIII. tv. 1. (1) bek. b) pont, Pp. 49. (1) bek.]. BH A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdı idıpontja után - a szerzıdést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezık kielégítésének meghiúsításával elkövetett csıdbőntett vagy a jó erkölcsbe ütközı szerzıdés esetén - a szerzıdés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 4. (1) bek., 34. (2) bek., 40. (1) bek., 61. (4) bek., Ptk (2) bek., 234. (1) bek., 237. (1) bek., Pp. 9. (1) bek.]. BH I. A felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehetı figyelembe, maga az óvadék azonban nem [Ptk ai, 320. (2) bek., évi LXXXI. törvénnyel módosított évi IL. tv. 4. (1)-(2) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont]. BH I. Az idılegesen állami tulajdonban lévı vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerősége [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek., 62., 63., évi LIV. tv. (tv.) 53. (1) bek.]. BH I. A vámraktárban a vámhivatal jogerıs határozata alapján elhelyezett árukészlet felett a tulajdonosnak nincs rendelkezési joga, az tehát a tulajdonos ellen indult felszámolási eljárás során nem tekinthetı a felszámolás körébe tartozó vagyonnak [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1)-(2) bek., 38. (1) bek., évi 2. tvr. 2. (1)-(3) bek., 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes r. (R.) 38/A. (1) bek., 41. (1) bek. c) pont, 45. (1) bek. a) pont]. BH A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levı távbeszélı-állomás más személy javára történı átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. (1) és (2) bek., 48. (1) bek., 54., 57. (1) bek., 58. (1) bek., Ptk e) pont, 173. (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. (4) és (5) bek.]. BH Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele elıtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) bek., 31. (1) bek. 51. (3) bek., Ptk (3) bek., 145. (2) bek., 373. (5) bek., 375. (1) bek.]. BH Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetık figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. (1) bek., Ptk. 72. (3) bek., 117. (2) és (3) bek., évi IL. tv. 3., 4. (1) és (2) bek., évi XVIII. tv. 22. (1)-(3) bek.]. BH A hitelezı követelésének kielégítése, ha a gazdálkodó szervezet a részére tulajdonjogfenntartással eladott dolgot a felszámolás közzététele elıtt értékesítette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1) bek., 57. (1) bek., Ptk. 94. (2) bek., 119., 368. (1) és (2) bek.]. BH Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelezı követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4., 48. (1) bek., 57. (1) bek., 58. (1) bek.].

12 BH A kárpótlás biztosítására szolgáló termıföldnek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként történı figyelembevételéhez szükséges feltételek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. (1)-(3) bek évi XXV. tv. 17. (1) bek., évi II. tv. 25. (1) bek.]. BH Az engedményezési szerzıdés megkötésének idıpontjában még létre sem jött követelés - érvényesen - nem engedményezhetı; az ilyen szerzıdés ellenére ezért a követelés összege továbbra is az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának a része [Ptk (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 4. (2) bek., 51. (1) bek.]. BH A korlátolt felelısségő társaság törzstıkéjét nem kezelik letétként, ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehetı, és a tagok a korlátolt felelısségő társaság tartozásaiért a törzstıke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követıen nem tartoznak felelısséggel [1988. évi VI. tv. 22. (1) bek., 54. (3) bek., 155. (1) bek., 178. (1) bek., évi IL. tv. 4. (1) bek., 63. ]. BH A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezık követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendı; a hitelezı követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 4. (2) bek., évi VI. tv. (Gr.) 75. (1) és (2) bek., 94. (1) bek.]. BH a Kpt. hatálybalépése (1991. augusztus 10.) elıtt indult felszámolási eljárásokban a felszámolók nem kötelesek - a visszaható hatállyal nem rendelkezı Kpt. alapján - a kárrendezési hivatal értesítése figyelembevételével a termıföld-kijelölési kötelezettség teljesítésére [1986. évi 11. tvr. 17. (4) bek., évi IL. tv. 4. (3) bek.]. BH I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó fıadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelezı is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthetı [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek., 6. (1) bek., 38. (3) bek., Pp. 51. c) pont]. BDT A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthetı a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelezı visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelızı idıszakban a hitelezı az adóssal szerzıdéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. KGD A felszámolás alatt álló szövetkezet vagyonába tartozik a külön jogszabály hatálya alá nem tartozó ún. maradványföld (1991. évi XLIX. törvény 4. ). 5. (1) Az adós vezetıje, a vagyonfelügyelı, a felszámoló a csıdeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni a) a hitelezıi választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezıi követelések legalább 10%-át képviselı hitelezık csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetérıl; b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. -ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintı kérdésekrıl. (2) A hitelezık vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezıi választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezıket képviseli a bíróság elıtt, illetve a vagyonfelügyelıvel, a felszámolóval való kapcsolat során. A hatályos szabályozás alapján nem lehet egyértelmően meghatározni az illetékes eljáró bíróságot abban az esetben, ha az adós más cégbíróság (nyilvántartó bíróság) illetékességi területére teszi át székhelyét és a felszámolási eljárás iránti kérelmet ezen székhely-áthelyezési idıszakban nyújtják be. Ebben az idıszakban az adós iratai már átkerülnek az új székhely szerinti bírósághoz, illetve a cégjegyzék adatai már tartalmazzák az új székhelyet - bejegyzés alatt státusszal - azonban az még nem hatályos, ugyanakkor a székhely-áthelyezéssel érintett cégbíróság a társasági határozat meghozatalára visszamenıleges hatállyal jegyzi be késıbb a módosított székhelyet. Ilyen esetekben - a korábbi és az új székhely szerinti - bíróságok az illetékesség kérdésében nem tudnak egyértelmő döntést hozni, így vagy egyik bíróságon sem, vagy mindkettı elıtt megindul a felszámolási eljárás. A törvény egyértelmően rögzíti, hogy az eljárás (csıd-, illetve felszámolási eljárás) megindítására az a bíróság az illetékes, amelynek területén a kérelem benyújtásának idıpontjában az adós bejegyzett székhelye található. A késıbbi, visszamenıleges hatályú cégbírósági döntésnek - így a kérelem benyújtásának idıpontjában bejegyzés alatt álló státusszal feltüntetett új székhelynek - e tekintetben relevanciája nincs.

13 (3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány mőködhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a 39. (1) bekezdésében foglaltak szerint, illetve azt követıen több választmány alakul, azt kell hitelezıi választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz elıször jelenti be a megalakulását. Ha egyidejőleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezıi választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezıt tömörít. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a (2) bekezdésének f) pontja, illetve a 68. (1) bekezdése szerint - bejelentkezett hitelezık egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezık rendelkezzenek a bejelentett hitelezıi követelések legalább egyharmadával. E hitelezık maguk közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait, képviseletét és mőködési rendjét a hitelezık egymás között megállapodásban rögzítik. A hitelezı a választmány létrejöttét követıen is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezıkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat. (4) A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követı 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelıt vagy a felszámolót. BH A hitelezıi választmány képviseleti szerv - A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet vizsgálata körében ellenırizheti a évi IL. törvény 5. (3) bekezdésében írt feltételek meglétét, vagy hiányát - Az elsıfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a hitelezıi választmány nevében, képviselıjeként, illetve maga a hitelezıi választmány a jelen esetben igényelheti-e a felszámolói tájékoztatást, illetve jogosult-e kifogás elıterjesztésére [1991. évi XLIX. tv. 5. (3) bekezdés]. BH A hitelezıi választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenırzése, illetve vizsgálata körében ellenırizheti az évi IL. törvény 5. -ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 5. (2), (3) és (4) bek., 28. (2) bek. f) pont, 39. (1) bek., 68. (1) bek., Pp. 72., 130. (1) bek. b) pont]. BH A felszámoló a hitelezıi választmány vagy a hitelezık 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezık ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetérıl. Az egyes hitelezık tájékoztatását a közbensı mérleg biztosítja [az évi LXXXI. tv.- nyel módosított évi IL. tv. 5. (1) bek. a) pont, 51. (1) bek., 57. (1) bek. a) pont]. BH A hitelezıi választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezıi választmány megalakulásának szabályszerő voltát nem vizsgálja, errıl határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az ıt jogszabály szerint terhelı, a hitelezıi választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezık - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. (3)-(4) bek., 6. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 46. (3) és (6) bek., 51. (1) bek., 54. ]. BH A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. (1) bek. a) pont, 48. (1) és (2) bek., 50. (2) bek., 51. (1) és (3) bek., 59. (1) bek.]. 6. (1) A csıdeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. (2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. (1) bekezdés a) pont] ellen megindított fıeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fıvárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. (3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredı eltérésekkel - megfelelıen irányadóak azzal, hogy - a 6/A. esetén kívül - a csıdeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye. (4) A csıdeljárásban az adóst, a hitelezıt és a vagyonfelügyelıt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezıt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelı vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. ) elbírálása során a kifogás elıterjesztıje is félnek minısül. EBH A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6., 38., 72., 78. ]. EBH A hitelezıknek a közbensı mérlegre tehetı észrevételeik benyújtására megállapított határidı törvényi határidı és a hitelezık jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidı lejártát megelızıen a közbensı mérleg bíróság által történı elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. törvény 50. (5) bek.; 6. (2) bek.; évi III. törvény 104. (1) bek.].

14 EBH II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerzıdés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., Pp. 51. a) pont, 130. (1) bek. b) pont]. EBH A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerzıdést sérelmezı hitelezınek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevıvel szemben. A szerzıdés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 51. (1) bek., Pp. 3. (1) bek., 51. ]. EBH A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerősített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntı határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerıs határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. (3) bek., 50. (6) bek., 56. (2) bek., 60. (1) bek.]. BH A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6., 38., 72., 78. ]. BH A felszámolási kérelem megváltoztatására csak az elsıfokú végzés meghozataláig van lehetıség. Az elsıfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által sem érintett eljárási költség megfizetésének elmulasztása miatt csak a jelen eljárás jogerıs befejezése után akkor terjeszthetı elı megalapozottan az adós ellen újabb felszámolási kérelem, ha vele szemben a végrehajtás is eredménytelen lesz [1991. évi IL. törvény 6., 27. ; évi III. törvény 146. ]. BH Az adóvégrehajtási eljárás szünetelése azzal a jogkövetkezménnyel is jár, hogy a szünetelés idıtartama alatt foganatosított végrehajtási cselekmény hatálytalan, azonban a szünetelés elıtt foganatosított végrehajtási cselekmény joghatálya továbbra is fennáll. E körülményre az adókövetelés eredménytelen végrehajtására alapított felszámolási kérelem vizsgálatánál figyelemmel kell lenni [1991. évi IL. törvény 6. (2) bek.; 27. (2) bek. b) pontja; évi XCI. tv. 91. (2) bek.]. BH A hitelezık tekintetében - a közbensı mérlegre tehetı észrevételeik benyújtására - megállapított határidı törvényi határidı és a hitelezık jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidı lejártát megelızıen a közbensı mérleg bíróság által történı elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. tv. 50. (5) bek., 6. (2) bek.; Pp (1) bek.]. BH A másodfokú eljárásban érvényesülı keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbezı hitelezı - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezıi igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elı [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 46. (6) bek., 51. (1) bek.; Pp (1) bek.]. BH A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerı) [1991. évi IL. törvény 6. (2) bek., Pp ]. BH I. A bíróság fizetésképtelenséget megállapító határozatához - annak kézbesítésétıl - kötve van, azt nem módosíthatja és nem helyezheti hatályon kívül. A döntés jogerıre emelkedése elıtt benyújtott, a felszámolási kérelem visszavonását tartalmazó beadvány határidıben elıterjesztett fellebbezésnek tekintendı [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek. ; Pp (1) bek., 235. (2) bek., 237., 238. (1) bek.]. BH I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye - A gazdasági társaság adós a cégjegyzékbıl való törléssel jogképességét elveszíti, így vele szemben az eljárás nem folytatható, hanem az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., évi CXLIV. tv. 53. (2) bek., Pp. 50. (1) bek., 111. (1) bek., 130. (1) bek. e) pontja és 157. a) pontja]. BH A hitelezık tájékoztatását szolgáló közbensı mérleggel kapcsolatosan nem vehetı igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelezı a közbensı mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbensı mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás elıterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetıség [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 50., 51. ; Pp (1) bek. d) pontja]. BH Ha a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti - mert az adós igazolja a követelés vitatását -, a végzés jogerıre emelkedése után ugyanezen követelés vonatkozásában akkor sem lehet újabb felszámolási eljárást kezdeményezni, ha az adós idıközben az általa vitatott követelés egy részét megfizette [1991. évi IL. törvény 6. (2) bek., Pp (1) bek.].

15 BH I. Nem kizárt, hogy valamely adós ellen több hitelezı által - egymástól függetlenül - indított eljárásban a bíróság külön-külön megállapítsa az adós fizetésképtelenségét. Bármelyik fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedése után azonban ugyanazon adós ellen már csak egy felszámolási eljárást folyhat. Ilyen esetben a helyes eljárás az, ha a bíróság az ügyek egyesítését rendeli el [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 38. (3) bek.; Pp (2) bek., 227. (1) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM r.]. BH I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszőnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. (1) bek. b) pontja, 4. ; 6. (2) és (4) bek. ; Pp. 50. (1) bek. ; Pp (1) bek.; 130. (1) bek. e) pontja; 157. a) pontja; évi CXLIV. tv. 53. (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH A bíróság az elıtte ugyanazon adós ellen különbözı hitelezık kérelmére indult felszámolási eljárásokat nem köteles egyesíteni. Az egyesítés csak lehetıség. Ha a bíróság egy hitelezı kérelmére az adós felszámolását jogerısen elrendeli, a további eljárásokat meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 6. (2) bek., 27. (2) bek. a)-c) pontjai, Pp (1) bek. d) pont, 149. (2) bek., 157. a) pont, 229., 123/1973. (IK ) IM utasítás]. BH I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csıdeljárás iránti kérelme, a csıdeljárást - a kettıs eljárás tilalmából következıen - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csıdeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. (2) bek., 8. (3) és (4) bek., 9. (4) és (6) bek., 17. (3) bek., 18. (2) és (4) bek., 19. (1) és (4) bek., 21. (3) bek., Pp (1) bek. d) pont, 234., 237., 239., 244. (1) és (3) bek.]. BH A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezıje között a csıdtörvény rendelkezéseitıl eltérı, kedvezıbb besorolásra vonatkozó szerzıdés - mint jogszabályba ütközı - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk (2) bek., 234. (1) bek., 240. (3) bek., az évi LXXXI. törvénnyel és az évi XXVII. törvénnyel módosított évi IL. tv. 6. (2) bek., 51. (1) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont, Pp (4) bek., 109. (4) bek.]. BH A felszámolási eljárásban kifogás elıterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. (5) bek., évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. törvénnyel módosított évi IL. tv. 6. (4) bek., 8. (1) bek., 51. (1) bek., évi CXLV. tv. 52. (1) bek., 54. (1) bek. b) és d) pont]. BH A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellızhetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. (2) bek., 24. (2) és (3) bek., 25. (1) bek. c) pont, 27. (2) bek. b) pont, 63/A. (3) bek., évi CXLV. tv. (Ctv.) ai, Pp (1) bek., 102. (3) bek.]. BH Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. (2) bek., 59. (1) bek., 60. (1) bek., Pp ]. BH II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerzıdés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp. 51. a) pont, 130. (1) bek. b) pont]. BH II. A felszámolási eljárásban a meghallgatás kitőzése csak lehetıség, annak elrendelése a bíróság mérlegelésétıl függ [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., évi III. törvény 113., 125. (2) bek.]. BH Felszámolási eljárás esetén ha az adós gazdálkodó szervezetet a cégbíróság a cégnyilvántartásból törölte (esetleges jogszabálysértı törlés esetén is), az eljárás félbeszakadása helyett megszüntetésnek van helye, figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárásban a félbeszakadás kizárt [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. (2) bek., Pp (1) bek., 130. (1) bek. e) pont, 157. a) pont, évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek.]. BH Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékbıl, s ezáltal jogképessége megszőnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 6. (2) bek., 27., évi CXLIV. tv. 53. (2) bek., Pp (1) bek., 130. (1) bek. e) pont, 157. a) pont, 158. (1) bek., 275/B., évi XCIII. tv. 57. (1) bek a) pont, 80. (1) bek. i) pont, 81. (2) bek.].

16 BH A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály elıírása szerint - készített közbensı mérleget jóváhagyó végzés nem minısül pervezetı végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 50. (5)-(6) bek., Pp (1) bek.]. BH A felszámolási eljárásban is szabályszerő a bírósági iratoknak olyan postai kézbesítése, amikor a címzett távollétében a küldeményt ún. helyettes átvevı veszi át. A helyettes átvevı átvételi jogosultságának feltételei [Pp. 99. (1) és (4) bek., 107. (1) bek., 109. (3) bek., 164. (1) bek., Ptk b) pont, évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 133/1993. (IX. 29.) Korm. r. 15. (1) bek., (2) bek. a) pont]. BH A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minısíthetı elızetesen végrehajthatóvá [Pp f) pont, 232. (1) bek., évi LXXXI. tv.- nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 56. (2) bek., 58. (1) bek., 59. (1) bek.]. BH A felek jogviszonyában bekövetkezett elévülés kihat a felszámolási eljárásra is, ezért az anyagi jogszabályok szerint már elévült követelés az adóssal szemben felszámolási eljárás keretében hitelezıként sem érvényesíthetı [Ptk (1) bek., 325. (1) bek., 326. (1) bek., 389., 395. (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., évi XCII. tv. 40. (1) bek., (4) bek a) pont, (8) bek.]. BH A hitelezıi választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezıi választmány megalakulásának szabályszerő voltát nem vizsgálja, errıl határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az ıt jogszabály szerint terhelı, a hitelezıi választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezık - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az évi LXXXI. tv.-nyel és az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. (3)-(4) bek., 6. (1) bek., 28. (2) bek. f) pont, 46. (3) és (6) bek., 51. (1) bek., 54. ]. BH A birtokvita eldöntése nem tartozik a felszámolási eljárást folytató bíróság hatáskörébe [Ptk (2) bek., évi 11. tvr. (Ptké.) 26. (1) bek., évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 51. (1) bek., Pp (1) bek. b) pont, 157. a) pont]. BH Tanúbizonyítás a felszámolási - nemperes - eljárásban is megengedett. Lényeges eljárási szabályt sért a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a tanúbizonyításra vonatkozó indítványt az ellenérdekő hitelezıvel nem közli, illetıleg ha a kért bizonyítást nem a hitelezı jelenlétében megtartott meghallgatáson veszi fel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., Pp. 5., 136/B. (2) bek., ai, 196. (1) bek.]. BH Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerzıdésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részérıl a hitelezıi igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 35. (2) bek. b) pont, 44., 50. (1) bek., 57. (1) bek. g) és e) pont, 58. (1) bek., Ptk. 301., évi II. tv. 105/C. (1) bek., évi 18. tvr (2) bek.]. BH Ha jogszabály egy adott szerzıdésre nem, a felek megállapodása pedig csak a szerzıdés változtatására, kiegészítésére ír elı írásbeli alakot, a szerzıdés szóbeli felmondása is érvényes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel, valamint az évi XXVII. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. (2) bek., 27. (2) bek. a) pont, Ptk (3) bek., Pp (6) bek., 164. (1) bek.]. BH Felszámolási eljárás nem vehetı igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelezı a jogerıs ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részérıl az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. (3) bek., 6. (2) bek., 26. (1) bek., 27. (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp (1) bek., 321. (1) bek., évi XCIII. tv. 44., 47. (3) bek., 62. (1) bek. i) pont, 64., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. (2) bek.]. BH I. Az engedményezéssel jogutóddá lett gazdálkodó szervezet a jogszabályban elıírt feltételek mellett hitelezıvé válik, annak jogaival - például a csıdeljárásban az iratbetekintés jogával - és kötelezettségeivel együtt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 46. (5) bek., Ptk ]. BH I. A felszámoló jogszabálysértı vagy valakinek a jogos érdekét sértı intézkedése ellen benyújtható kifogás elıterjesztésére jogszabályban elıírt határidı nem jogvesztı jellegő. A határidı elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthetı [Pp (1) bek. h) pont, ai, az évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 6. (1)-(2) bek., 51. (1) bek.]. BH II. A felszámoló intézkedése elleni kifogást idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerıs végzés ellen felülvizsgálati kérelem terjeszthetı elı [Pp (1) bek., 270. (2) bek., évi IL. tv. 6. (2) bek.].

17 BH A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyőlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de - tovább mőködik, így jogosult ügyvezetıt választani. Az így megválasztott ügyvezetı az adós képviselıjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított évi IL. tv. 6. (2) bek., 34. (1) és (3) bek., 41. (1) bek., 51. (1) bek.]. BH A Ptk.-nak a beszámításra vonatkozó rendelkezései a felszámolási eljárásokban annak ellenére nem alkalmazhatók, hogy az évi IL. tv. (Cstv.) az anyagi jogi szabályoktól való eltérésre vonatkozó kifejezett rendelkezést - mint lex speciális - nem tartalmaz [Ptk ai, évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 36. ]. BH A felszámolási eljárásban az elsıfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasító másodfokú végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Pp (1)-(2) bek., évi IL. tv. 6. ]. BH Egyszerősített felszámolási eljárás esetén az eljárás felfüggesztése kizárt [1997. évi XXII. tv.- nyel módosított évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. (2) bek., 63/A. (1)-(3) bek., Pp (1) bek.]. BH A felszámolási eljárásban a felszámoló részérıl tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezık által elıterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntı határozat elleni fellebbezésben van lehetıség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthetı elı [1991. évi IL. tv. 6. (2)-(3) bek., 50. (6) bek., 51., 56. (2) bek., 60. (1)-(2) bek., Pp ]. BH II. Több hitelezınek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezık csak egyszerő pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelezı esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 27. (2) és (4) bek., 28. (2) bek. e) pont, 34. (2) bek., Pp. 51. c) pont]. BH A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerősített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezıi kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezésérıl hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerıs határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (3) bek., 50. (6) bek., 56. (2) bek., 60. (1) bek.]. BH I. Lényeges eljárási szabálysértésnek minısül, ha a felszámolási eljárást lefolytató bíróság az arra vonatkozó bejelentés vizsgálata nélkül hoz határozatot, hogy az adós kft. ügyvezetıjének személye megváltozott [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek, Pp. 72. ]. BH I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerıs, a cég törlésére vonatkozó végzésével szőnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 26. (1)-(2) bek, 27. (1) bek. a) pont, 27/A. (1) bek., 34., Pp. 48. ]. BH A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerzıdés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 27. (2) bek., Pp (2) bek., évi XCIII. tv. 78. (3) bek., 80. (1) bek.]. BH A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetıivel, illetıleg volt vezetıivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság elızetesen felhívta ıket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 31., 33. (1) bek., Pp. 5. (1) bek.]. BH Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozását a felszámolási eljárás kezdeményezésérıl történt értesítését megelızıen írásban nem vitatta ugyan, de egyéb módon bizonyítani tudja, hogy a követelést vitássá tette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. (2) és (4) bek., 6. (2) bek.]. BH A hitelezık kérelmére indult felszámolási eljárás a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemtıl való elállás folytán csak akkor szüntethetı meg, ha a kérelmétıl a hitelezık mindegyike eláll [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 6. (2) bek., Pp ]. BH I. A csıdeljárás iránti kérelemmel kapcsolatban a hiánypótlásra a törvényben megállapított határidıt a bíróság nem hosszabbíthatja meg [Pp (1) bek., évi IL. tv. (Cstv.) 6. (2) bek., 10. (3) bek. b) pont].

18 BH I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minıségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. (1) bek., 6. (2) bek., Pp (1) bek., 237., 240. (1) bek.]. BH Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetıt - az ügy körülményeitıl függıen - a feladatoknak a felszámoló részérıl megbízott szakértı által történı elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. (1) bek., 33. (1)-(2) bek., 6. (2) bek., Pp. 5. (4) bek.]. BH Az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolásának elrendelésére vonatkozó végzés jogerıre emelkedése után a megyei bíróság illetékességének hiányát már nem veheti figyelembe [1991. évi IL. tv. 6. (1) és (2) bek., Pp. 43. (1) bek., 139. ]. BH A felszámolási eljárás során a hitelezı fellebbezésében jogosult a követelését az eredetileg nem követelt járulékokra kiterjeszteni [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp (1) bek.]. BH Az adós felszámolása ismételten nem rendelhetı el, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele más hitelezı kérelme alapján már megtörtént [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp (1) bek.]. BH Az adós szerzıdésének és más jognyilatkozatának a felszámoló által történt megtámadása esetén az ügy az adós székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bírósági hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 6. (1) bek., 40. (1) bek.]. BH II. Ha a munkavállaló követelése a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben vagyoni teljesítésre irányul, ennélfogva az a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos, e követelését csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 6. (1) bek., 38. (3) bek.]. BH A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerıs befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése elıtt történt [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 22. (1) bek., 65. (1) bek., Pp (2) bek.]. BH II. Ha a kifogásnak helyt adó - a felszámolót fizetésre kötelezı - végzésben a bíróság nem rendelkezett a teljesítési idırıl, a végzés kiegészítésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp. 217., 225. (6) bek., 226. ]. BH A felszámolási eljárás felfüggesztését indokolttá teheti az, hogy a csıdeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság elutasította ugyan, de az elutasításról rendelkezı végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása még folyamatban van [1991. évi IL. tv. 6. (2j bek., 22. (2) bek., Pp (2) bek.]. BH Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása elıtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minısül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezınek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elı, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3., 6. (2) bek., 22. (1) bek., 25. (1) bek., Pp (1) bek., 157. ]. BH A felszámolási eljárás és a peres eljárás - a per megszüntetésének a szempontjából - nem minısülnek ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított eljárásoknak [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., Pp (1) bek., 157. ]. BH A felszámolási eljárás nem peres jellege nem változtat azon, hogy az adós fizetésképtelenségére vonatkozó határozat meghozatala elıtt a bíróságnak - a szükséges keretben - bizonyítást kell lefolytatnia, és ennek alapján a fizetésképtelenség tekintetében érdemi döntést kell hoznia. A bizonyítás lefolytatásának mellızésével hozott határozat fellebbezés esetén a határozat hatályon kívül helyezésére ad alapot [1991. évi IL. tv. 6. (1) és (2) bek.]. BH A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemtıl való elállás esetén az eljárás megszüntetésének van helye [Pp. 157., évi IL. tv. 6. (2) bek.]. BH A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetıjét a pénzbírság kiszabásának lehetıségére elızetesen figyelmeztette [Pp. 5. (1) és (3) bek., évi IL. tv. 6. (2) bek., 31., 33. (1) bek.]. BH A csıdeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelezı - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 19. (2) bek., Pp (1) bek.]. BH I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó fıadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelezı is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését.

19 Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthetı [1991. évi IL. tv. 4. (1) bek., 6. (1) bek., 38. (3) bek., Pp. 51. c) pont]. BH A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Az illetékesség vizsgálatánál viszont a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásának idıpontjában fennálló helyzetet kell figyelembe venni. E tekintetben nem a cégbíróság által történt bejegyzés, hanem a társasági szerzıdés módosításának idıpontja az irányadó [1991. évi IL. tv. 6. (1) bek., évi VI. tv. 24. (1) bek., Pp. 42. ]. BH II. A hitelezı követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatban a bíróság által hozott jogerıs végzés ellen - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazásával - felülvizsgálatnak van helye [Pp (2) bek., évi 11. tvr. 4. (4) bek., évi IL. törvény 6. (2) bek.]. BH Szabad foglalkozású természetes személy által készített tanulmányterv díja, amelyet eseti megrendelés alapján készített a felszámolás alá kerülı adós részére, nem munkabér jellegő költség, s ezért - felszámolás esetén sorrendiségi elınyt nem élvez [1986. évi 11. tvr. 4. (4) bek., 30. (1) bek., évi IL. tv. 6. (2) bek., 57. (2) bek. a) pont, Pp. 75. (1) bek., 78. (1) bek.]. BH A csıdeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csıdeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. (2) bek., 11. (3) bek. a)-d) pontjai, 22. (2) bek., Pp (1) bek. i) pont, 220. (1) bek. a)-e) pontjai, 222. (1) bek.]. BH A felszámolási eljárás lefolytatása az adós gazdasági társaság székhelye szerinti másodfokú megyei bíróság hatáskörébe és illetékessége alá tartozik. Ebbıl a szempontból nincs jelentısége annak, hogy - bár a módosított társasági szerzıdés szerint a gazdasági társaság székhelyét már korábban a megye területére helyezte át - a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásakor a székhely változásának cégbejegyzése még nem történt meg. Az adat, jog vagy tény változásának cégbejegyzése ugyanis - ha a törvény kivételt nem tesz - visszamenıleges hatályú [1988. évi VI. tv. 24. (1) bek., évi IL. tv. 6. (1) bek.]. BH A csıdeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály elıírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csıdeljárás intézményét nem ismerı - jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6., 11. (3) bek., 82. (2) bek., évi 11. tvr., Pp (1) bek. i) pont]. BDT I. A Munkaügyi Központnak a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésérıl hatósági jogkörben kell határozni. BDT A hitelezı az elsı fokú eljárás során a felszámolás iránti kérelmét olyan további követelésekre is kiterjesztheti, amelyek az eredeti kérelem elıterjesztését követıen váltak esedékessé, de önmagukban is alapul szolgálhatnak a felszámolás elrendelésére. Az így kiterjesztett kérelem elbírálása során az elsıfokú bíróságnak az utólag hivatkozott követelések fennállását is vizsgálnia kell. BDT A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésével kapcsolatos intézkedése miatt a pályázaton résztvevı ajánlattevık jogosultak a felszámolási eljárásban kifogással élni. A pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása - a pályázó nyertessé nyilvánítása - a szerzıdést nem hozza létre. A kiíró azon jognyilatkozata, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerzıdést, legfeljebb az elıszerzıdés létrejöttének megállapítására lehet alkalmas. Ha a szerzıdéskötés végül nem a kifogásolóknak felróható okból hiúsul meg, hanem azért, mert arra a felszámoló csak az általa egyoldalúan módosított feltételek szerint hajlandó, a letett bánatpénz visszajár. A pályázók által befizetett bánatpénz nem része az adós vagyonának. BDT Nem szüntethetı meg a felszámolási eljárás, ha a fizetésképtelenség megállapítása elıtt az adós jogutódlással megszőnik. A bíróságnak meg kell nyilatkoztatni a hitelezıt, hogy követelését a jogutód gazdasági társasággal szemben fenntartja-e, s csak a nyilatkozat elmulasztása, illetve nemleges válasz esetén lehet az eljárást megszüntetni. BDT A felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedése elıtt bekövetkezett jogutódlással történı megszőnés esetén a felszámolási eljárást meg kell szüntetni. BDT A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerı).

20 KGD A hitelezı a másodfokú felszámolási eljárásban is eleget tehet a költségtérítés megfizetése iránti kötelezettségének (1991. évi IL. törvény 6. ; évi III. törvény 235. ). KGD A csıdeljárás során a vagyonfelügyelı által kért biztosítási intézkedés megtételére az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróság jogosult [1991. évi XLIX. törvény 6. (2) bekezdés, 14. (2) és (3) bekezdés, évi 18. törvényerejő rendelet 108. és 114. ]. KGD Az egyidejőleg folyamatban lévı csıd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. (2) bek., 22. (2) bek., 24. (2) bek., 25. (1) bek. e) pont, évi III. törvény 218., 219. ]. KGD A felszámolási eljárásban is helye van igazolási kérelem elıterjesztésének [1991. évi IL. törvény 6. (2) bek.]. 6/A. (1) Csıdeljárás és felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetıügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és errıl a büntetıügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. (1) bekezdés] értesítette. A törvény - figyelemmel a végelszámolás szabályainak külön törvényben (cégtörvény) történı rendezésére is - a szövegpontosító módosítással egyértelmővé teszi, hogy a csıdeljárás és a felszámolási eljárás nem indítható meg, amennyiben büntetı ügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és errıl a csıdeljárás, felszámolási eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróságot a büntetı ügyben eljáró bíróság vagy az ügyész értesíti. A törvény ezzel pontosítja azt a jelenleg hatályos rendelkezést, amely szerint a fenti tényekrıl a büntetı ügyben eljáró bíróság vagy ügyész a cégbíróságot köteles értesíteni annak ellenére, hogy a cégbíróság nem illetékes a csıdeljárás, illetve a felszámolási eljárás tekintetében. (2) A megindult csıdeljárást, felszámolási eljárást a büntetıügyben eljáró bíróság határozatának jogerıre emelkedéséig, illetıleg a büntetıeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. (3) Ha az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezık követelésének teljesülését jelentısen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követıen a bíróság engedélyezheti a csıdeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetıleg folytatását. 6/B. (1) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölı határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét. (2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen: a) az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe, b) az adós neve és székhelye, illetve a központi ügyvezetés helye, c) annak megjelölése, hogy az eljárás fıeljárás vagy területi eljárás, d) a felszámoló neve és elérhetısége, e) a hitelezıi igények bejelentésére rendelkezésre álló határidık, f) a határidık tekintetében megállapított jogkövetkezmények, g) a hitelezıi igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése. (3) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását. (4) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában fıeljárás indult, Magyarországon telephelye van, a fıeljárásban kijelölt felszámoló köteles kérni a fıeljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölı határozat lényeges tartalmának közzétételét. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért. (5) A közzétételnek tartalmaznia kell mindazt, ami a határozat lényeges tartalmának minısül. 6/C. (1) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában fıeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelő nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a fıeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a fıeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelő nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért. (2) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is. 6/D. A 6/B. és a 6/C. -ok szerinti kérelmet a Fıvárosi Bírósághoz kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemrıl a beérkezéstıl számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendı határozatban elıírt határidık figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.