XXX. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Kaposvár, július 4-6.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XXX. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Kaposvár, 2012. július 4-6."

Átírás

1 1 / :41 XXX. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Kaposvár, július 4-6. CÍMLAP DOLGOZATOK NÉVMUTATÓ SEGÉDLET IMPRESSZUM SZEKCIÓK ÁRVÍZVÉDELMI GÁT SZIVÁRGÁS CSÖKKENTÉSE VÍZZÁRÓ FAL ALKALMAZÁSÁVAL A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai Területi vízgazdálkodás Felszín alatti vizek Vízellátás - a víziközművek vízbiztonsági tervei Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás Vízépítés A balneotechnika időszerű kérdései Medencék, fürdők vízmikrobiológiai kérdései Vizes élőhelyek védelme A vízgazdálkodás története Vízi túrizmus Magyarországon DR. MAHLER ANDRÁS, DR. NAGY LÁSZLÓ BME Geotechnikai Tanszék Az árvízvédelmi gátakról általában egyszerű, homogén gátkeresztmetszet jut eszünkbe. Gyakran azonban ezek jóval összetettebb szerkezetek, melyek a földgát-testen túl szivárgókból, vízzáró falból állnak. A műszaki és gazdaságossági szempontból idealizált megoldás kiválasztásához az árvízvédelmi gát viselkedésének ismerete szükséges különböző műtárgyak esetén. Ennek számításához korszerű számítógépes szoftverek állnak a rendelkezésünkre. Egy konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogy a különböző mélységekbe lenyúló vízzáró fal esetén, hogyan változik az árvízvédelmi gátnál a szivárgás, nagyvíz esetén milyen a hatása az altalajban történő vízmozgásra. SZENTENDRE ÁRVÍZVÉDELME Szentendre városközpontja történelmi óváros zömében védett épületekkel, jellemzően műemlék házakkal. Településszerkezetét tekintve kisvárosias lakóövezet. Az ártéren a beépített területet a Szentendrei-Duna jobb partján (1. kép) már a XII. század közepén említik a feljegyzések, de a városon keresztül húzódó antik római limes kialakulása előtt már jóval lakott település volt. A rácok betelepülését engedélyező Habsburgok hűséges alattvalókat kaptak, a szerbek mind a Rákóczi, mind a 48-as szabadságharc idején a császár mellett álltak ki. A XIX. században a Zichy családdal állt folyamatos perben a város. 1. kép. Szentendre történelmi belvárosa A Szentendre belvárosi öblözetet határoló gát a város történelmi magjának Duna parti részét védi az elöntéstől. A védett terület az öblözet északi részén elkeskenyedik, a déli oldalán a Bükkös patak zárja le. Az öblözet területe Magyarországon a legkisebbek közé tartozik, ezzel ellentétben áll azonban a védett érték nagysága. Mivel az öblözet kicsi, esetleges gátszakadás esetén az öblözet percek alatt megtelik, kialakul a mentett oldalon is a vízoldali vízszint. Ilyen esetben a lakosságnak nem hogy az értékeinek mentésére nincs ideje, de a saját életének mentésére sem. Ezért fontos, a város árvízi biztonságának megteremtése. Különösen nagy a sebezhetőség az éjszakai gátszakadás esetén. Az itt élő embereket a történelem során kétféle természeti katasztrófa sújtotta: a tűzvész és az árvíz. Az emberek a XVIII. század második feléig fából építkeztek, kockáztatva ezzel a pusztító tűzvész kialakulását. Az víz elleni küzdelemre gondolva ketté kell választani a Duna áradásait, és a hegyekből lefutó patakok kártételeit. A kettő ugyanis nem minden esetben járt együtt. A Mária Terézia-féle évi úrbérrendezés azon kérdésére, hogy milyen hátrányokat kénytelen a lakosság itt elszenvedni, a dunai árvizet egy rövid mondattal intézi el: ha a Duna megárad, egyik része a városnak vészben vagyon.

2 2 / :41 2. kép. Kőszekrények építése a révkikötő alatti szakaszon 2002-ben A Duna áradásának sommás kezelésével szemben hosszasan taglalják, hogy a helyi vízkár nagyobb gondot okoz, az esőzések miatt megáradt hegyi patakok elárasztják a város rétjeit, és a sebesen lezúduló víz lemossa a szőlőhegyekről a földet. Ennek helyrehozatala igen sok munkát, és anyagi ráfordítást igényel. ÁRVIZEK SZENTENDRÉN Szerencsés esetben a Duna csak a mélyebben fekvő part menti területeket vette birtokba. Rosszabb esetben azonban még az Isten házát sem kímélte. Hiteles korabeli feljegyzések szerint 1744 és 1799 között tíz nagyobb árvíz sújtotta a várost. Közülük a legnagyobb kárt az évi okozta, amelyet országos viszonylatban is a század legnagyobb dunai árvizeként tartunk számon. Szentendrén kb. 170, Pesten és Budán 600-nál több lakóházat vitt el az ár, sok embert földönfutóvá téve. Kevesebb, mint egy emberöltővel később 1832-ben Győri Sándor ezt írta: mivel a jégtorlatot s a jeges árvizeket nemző okok nemcsak nem fogyatkoztak, sőt 1775-től fogva nevekedtek is, nagy jégjáráskor csak egy pillanati, még pedig naponként mindig hihetőbb történetes megakadástól függ, hogy az eddigleni legnagyobbnál nagyobb árvízzel elboríttassunk, s egy könnyen előre látható szerencsétlenség miatt: tízszer több kárral lakoljunk, mint amennyibe a veszedelemnek egészen elhárítása kerülne. Öt évet kellett várni az előrejelzés beigazolódására. Ez olvasható Szentendre egyik templomának historia domusában: december 25-én megállt a Dunán a jég a víz a hegyen is átterjedt majd így folytatódik: 1838-ban a víz még jobban kezdett terjedni az egész Preobrazsenszka (mai Kossuth Lajos utca és környéke) városrészt elöntötte. Március 2-án éjfélkor és hajnalban 208 ház dűlt össze A Kopaszi-zátonynál és a Csepel-sziget északi csücskénél megállt jég visszaduzzasztása még Szentendrén is éreztette hatását, a mai gátkoronával közel megegyező víz árasztotta el a várost. 3. kép évi árvízjel a Dumtsa Jenő utca 20. szám alatti ház oldalában A kép a Dumtsa Jenő utca 20 szám alatti ház oldalában, fejmagasságban! lévő árvízjelről készült, szövege: walserhohe am 15. Marz 1838 (3. kép). A következő négy év a károk és következményeinek helyreállításával telt. A városi tanács üléseinek leggyakoribb témája ekkortájt az volt, hogy miként lehet a további árvízveszélyt elhárítani. A megoldás természetesen a gátépítés lett volna, de anyagiak hiányában elvetették. Az idő múlásával egyre távolibbnak tűnt a probléma, míg el nem érkezett 1876, amikor is a város egy része újra víz alá nem került. Félő volt, hogy a lakosság elhagyja a várost, és máshol keres megélhetést. Nem így történt, de az ár azóta sem kímélte Szentendrét. A mélyebben levő területek 1941-ben elöntésre kerültek, és 1965-ben a hosszú Dunai árvízvédekezés alatt ismét elöntésre kerültek volna, ha meg nem épül nagy hirtelenséggel a jelenlegi gát. A gátépítés és a csicsói gátszakadás mentette meg a várost az újbóli elöntéstől. A gyors munkának meg vannak a hátrányai, semmilyen terv (még megvalósulási sem) készült, nem lett lealapozva a gát, és nincs ismeretünk a szerkezetéről. A 2002-es és 2006-os csúcsdöntő árvizeknél csak jelentős erőfeszítéssel lehetett megvédeni Szentendrét (2., 4. és 5. képek), az árvizek erősen megrongálták a töltés északi, Lázár cár tér Révkikötő közötti szakaszát, halaszthatatlanná téve annak a felújítását. A évi védekezés során kb. 520 ezer darab homokzsákot, m 2 fóliát, 3375 m 2 geotextíliát használtak fel úgy, hogy a város lakossága több ezer munkaórát dolgozott a gátakon térítésmentesen. A védekezés 2006-os összköltsége (hasonlóan a 2002 évi árvízhez) elérte a 120 millió Ft-ot. A jelentős védekezési költség, a biztonsági tartalék ismeretlensége arra késztette a várost, hogy az árvízvédelmi gátat

3 3 / :41 megújítsa. A évi árvíz után megindult talajfeltárás és tervezési folyamat több új geotechnikai kérdést vetett fel. TALAJFELTÁRÁS, TALAJVIZSGÁLAT 4. kép. Bordás megtámasztás a Lázár cár térnél A évi árvíz után készült talajmechanikai vizsgálatok alapján az altalaj rétegződését illetően az alábbiak állapíthatóak meg: A gát magassága 1,6-1,9 méter között változik. A korona szintje alatt 6,2 m mélységig között zömében közepesen kötött (hl-es iszap, homokos iszap, iszap) ill. gyengén kötött (iszapos homokliszt) talajokat tártak fel a fúrások. Ezen rétegek között finomszemcsés (iszapos finom homok, finom homok) és durvaszemcsés (kőtörmelékes salak, salakos kőtörmelék, iszapos kőtörmelékes homok) rétegek kerültek azonosításra. A salakos, kőtörmelékes anyagok nem termett, hanem feltöltésből származnak. Több helyen szerves- és szervesnyomos rétegeket illetve egy függélyben tőzeget is harántoltak a fúrások. Az izzítási veszteség megállapítására végzett vizsgálat eredményei alapján az I v = 3,0 9,7%-ra adódott. A korona alatti 6,2 métertől lefelé mintegy nyolc méter vastag Duna kavics terasz található, mely a mentett oldalon a Szamárhegy felé elvékonyodik (1. ábra). A feltáró fúrások nem érték el a kavics feküjét, ami geoelektromos módszerrel került azonosításra. Az altalajban a Bükkös patak mellett sok helyen keveredik a Duna kavics terasza a közeli dombokról lehordott kőtörmelékkel. Az árvízvédelmi gát hibái, az árvízi tapasztalatok szükségessé teszik az árvízvédelmi rendszer megújítását Szentendrén, ennek pedig alapfeltétele a szivárgások pontos ismerete. A gyenge töltésszakaszok helyén a gát átépítésére vagy a város legértékesebb vízparti területén mobil árvízvédelmi fal kialakítására kerül sor. 1. ábra. K-Ny irányú geológiai felépítés Szentendrén A gát altalajában a kötött fedőréteg bizonytalanságai ellen vízzáró fal készül. A vízvezető kavics rétegben kialakuló szivárgás és víznyomás kezelésére ugyancsak készülhet vízzáró fal, azonban a hatásánál kettős szempont érvényesül: Árvízkor a szivárgó vízmennyiség hatékony csökkentése érdekében minél nagyobb keresztmetszetét le kell zárni a kavics réteg vastagságának. ebből a szempontból a klasszikus megoldás a vízvezető réteg teljes lezárása volna. Árvízen kívüli időben biztosítani kell a hegy felől érkező vizek szabad beszivárgását a Dunába, hogy ne legyen

4 4 / :41 visszaduzzasztást a menetett oldalon, és ne alakuljon ki magasabb talajvízszint, mint a megszokott. Ezért a vízvezető rétegen olyan nagy rést kell hagyni, mely a háttér felől szivárgó vizeket bevezeti a Duna kavicsteraszába. Mindkét eset kiegészíthető szivárgó építésével. Az utóbbi megvalósítása az üzemelési költségek alacsonyabb volta miatt a megrendelőnek, a városnak előnyösebb. GEOTECHNIKAI ÉS ÁRAMLÁSI MODELL Az ideális műszaki megoldás kiválasztásához a lehetséges megoldási variánsok vizsgálata szükséges. Számítássorozatot végeztünk különböző vízzáró fal-mélységek és gáttól eltérő távolságokra elhelyezett különböző mélységű szivárgók illetve ezek kombinációinak figyelembe vételével. A szivárgásszámításokhoz a következő résfal-talpmélységeket vettük figyelembe: a fedőréteg alsó síkja (a vízzáró réteg 0%-át zárja le), a fedőréteg alsó síkja alatt 2,0 m-rel (a vízzáró réteg 29%-át zárja le), a fedőréteg alsó síkja alatt 4,0 m-rel (a vízzáró réteg 57%-át zárja le), a fedőréteg alsó síkja alatt 5,0 m-rel (a vízzáró réteg 71%-át zárja le), a fedőréteg alsó síkja alatt 6,0 m-rel (a vízzáró réteg 86%-át zárja le) a fedőréteg alsó síkja alatt 6,7 m-rel (a vízzáró réteg 95%-át zárja le) a vízvezető réteg teljes lezárása (3. ábra). 5. kép. A koronát mintegy 30 centiméterrel megközelítő árvíz ellen több helyen kellett jelentős védekezési munkát végezni Szivárgók esetén 3 különböző elhelyezést vizsgáltunk: mentett oldali rézsűlábnál, illetve innen 10 és 20 m-re. Mindhárom helyen két különböző mélységű szivárgókialakítást vizsgáltunk: egy sekély szivárgót, ennek talpmélysége 4 m volt (a fedőréteg vastagságának 2/3-a), illetve egy mély szivárgót, mely lenyúlt a fedőréteg alatti vízvezető homokos kavics rétegbe. A számításoknál figyelembe lehetett venni, hogy a mértékadó árvízszint hatására nem feltétlenül alakul ki állandósult áramlás, mert a magas vízállás nem tartós. A korábbi árhullámok tapasztalatai alapján a következő árhullám tartósságot feltételeztük: a Duna vízszintje 5 nap alatt emelkedik a közepes vízállástól (~100,00 mbf.) a mértékadó árvízszintig (104,95 mbf.), ahol a tetőzés két nap, majd ezt követően szintén 5 nap alatt süllyed vissza a vízszint az 100,00 mbf. szintre. Számítások során figyelembe vettük, hogy a kiindulási talajvízszint felett a talaj telítetlen, és ilyen állapotban az áteresztőképessége kb. egy nagyságrenddel kisebb, mint telített állapotban. A vízszint emelkedésével ez a talajtömeg fokozatosan telítődik, mely folyamat során az áteresztőképessége is fokozatosan nő. A fent említett résfal-mélységek és szivárgó-kialakítások minden kombinációjához meghatároztuk a kialakuló szivárgási viszonyokat. Jelen közleményben a vízzárófal mélységével kapcsolatos néhány megállapítás szerepel. A véges elemes számítások modelljét a 2. ábra mutatja. A rétegek megnevezése, a 2. ábrán alkalmazott szinkód és áteresztőképességi együttható értéke az 1. táblázatban található. 1. táblázat. Geotechnikai paraméterek

5 5 / :41 2. ábra. K-Ny irányú geológiai felépítés modellezése A feladat megoldásához a következő peremfeltételek felvétele vált szükségessé: a háttér szivárgás vízhozamát 0,02 l/s/m értékűre vettük fel, és a vízállást a mentett oldalon, a szivárgás által nem befolyásolt részen, a feltáró fúrások alapján 102,0 mbf. értékben határoztuk meg. SZIVÁRGÁSI VISZONYOK A terület hidrogeológiai viszonyaira a Duna gyakorol jelentős hatást: a jó vízvezető durvaszemcsés (homokos kavics, kavicsos homok) rétegben jelentős mennyiségű víz tározódik a víznyomás gyorsan követi a Duna vízállásingadozásából adódó változásokat. A durvaszemcsés összlet feletti jellemzően átmeneti talajok alkotta fedőrétegben a vízmozgás jellemzően függőleges irányú. A vízzáró falak esetén a szivárgó vízmennyiség, és ezáltal a mentett oldali vízszint jelentősebb csökkentése csak a vízvezető réteg lehető legnagyobb részének lezárásával oldható meg. Ez azonban kisvíz esetén (Duna felé történő áramláskor) visszaduzzasztási problémákat okozhat a hátsó területek víztelenítésében. Felmerül a kérdés, hogy a fedőréteg teljes illetve a vízvezető homokos kavics réteg részleges vízzáró fallal történő lezárása milyen hatással van az árvíz során, a mentett oldalon kialakuló vízszintekre? A vízvezető rétegbe nyúló résfal a szivárgás keresztmetszeti területét csökkenti, ezáltal csökken az átszivárgó vízmennyiség is. A különböző résfal-hosszak esetén, az árhullám hatására, a mentett oldali rézsűlábnál kialakuló maximális vízszinteket a 3. ábra szemlélteti, ahol a vízszintes tengelyen a homokos kavics rétegben a vízzáró fal által lezárt részének aránya függvényében a kialakuló vízszint látható. A számítási eredmények alapján az árvíz hatásával kapcsolatos legfontosabb következtetéseket az alábbiakban foglaljuk össze: amíg a jó vízvezető réteg 70%-a nincs lezárva, a vízzárófal hatása nem jelentős. Számítás szempomtjából az átszivárgó vízmennyiség a következő egyszerű képlettel viszonylag jól becsülhető: Q m = Q 0 (1 - m 2 ), ahol Q m az átszivárgó víz mennyisége, ha a vízvezető réteg m-ed része van lezárva, Q 0 az átszivárgó víz mennyisége vízzáró fal nélkül, m a vízzáró fal által a vízvezető rétegből lezárt rész aránya. Vagyis a vízvezető réteg 50%-nak lezárása az átszivárgó vízhozamot 25%-al csökkenti, m = 0,7 (70%-os lezárás) esetén az átszivárgó víz mennyisége közel a fele lesz az eredetinek. Az átszivárgó vízmennyiség, és így a talajvízállás radikálisan a vízvezető réteg 85-90%-nak lezárása esetén kezd el csökkenni a feltételezett árhullám figyelembe vételével. Teljes lezárás esetén a talajmechanikai feltárásból meghatározott 102 mbf. talajvízállás alakul ki, ha eltekintünk a Szamárhegy felől érkező szivárgó vizektől. A vízvezető réteg teljes lezárása jelentené az ideális helyzetet, mert akkor nem jutna a mentett oldalra árvízkor szivárgó víz. Azonban ez nem tehető meg, mert árvízmentes időben jelentős szivárgás alakul ki a folyó felé. A Szamárhegyen beszivárgó víz a tufában és a tufa felszínén szivárog a Duna felé. A vízvezető réteg teljes lezárása azt eredményezné, hogy a háttér szivárgó vizei visszaduzzasztásra kerülnének és a talajvíz a terepszintig, vagy afelé emelkedne. Ezt mutatja a 3. ábra visszaduzzasztás görbéjének 100%-nál lévő pontja. A hegy felől érkező szivárgó víz visszaduzzasztásának mértéke a vízzárófal mélységétől függ, mekkora keresztmetszetet zárunk le a vízvezető rétegből egy adott helyen[1].

6 6 / :41 3. ábra. Mentett oldali talajvízmélység a vízvezető réteg különböző százalékos lezárása esetén A számítások jól mutatják, hogy a vízvezető réteg 80-85%-os lezárásáig csak kisebb visszaduzzasztás mutatkozik, azonban 92-94%-os lezárástól (adott vízpótlódás és áteresztőképességi együtthatók mellett) már a visszaduzzasztás jelentős lehet, és rohamosan nő. Jelen példában ezen két határérték közé kell a vízzárófal mélységét belőni. Természetesen más geometriájú helyeken eltérő áteresztőképességű talajok esetén, valószínűsíthető, hogy eltérő eredményeket szolgáltatnak a számítások. Jelen példában is a vízvezető réteg áteresztőképességi együtthatójának egy nagyságrendnyi csökkentése, vagy a háttér szivárgás nagyságrendnyi növelése esetén már a visszaduzzasztás jelenti az erősebb peremfeltételt, és az határozza meg a vízvezető réteg lezárható felületét. ÖSSZEFOGLALÁS A folyóból szivárgó víz csökkentésével szemben a visszaduzzasztás figyelembe vétele ellentétes hatást jelent, amit a tervezésnél szem előtt kell tartani. Ezért a teljes vízvezető réteg nem zárható le, pedig az volna a klasszikus szivárgás elleni védelme a mentesített területnek. Jelen számítási eredmények arra mutatnak példát, hogy a számítás kiindulási paramétereik (geometria, áteresztőképesség, háttérből jövő vízáramlás és folyó vízállások) felvétele alapján a mentett oldal védelme érdekében a vízvezető rétegnek legalább 85-90%-t le kellene zárni, ugyanakkor a visszaduzzasztás miatt a vízvezető réteg legalább 8%-t szabadon kell hagyni. Figyelembe kell azt is venni, hogy amíg átlagosan évente napig tartanak a nagyvizek a Dunán, a háttér szivárgás (ha eltérő intenzitással is, de) 365 napon keresztűl jelentkezik. Árvíz után különösen fontos, hogy a mentett oldal felé elszivárgott vizek visszajussanak a folyóba, és ne emeljék meg tartósan a vízállást a mentett oldalon. Vizsgálatok alapján megállapítható, hogy amennyiben egy 4 méter vastag vízvezető réteg van, akkor annak a 90%-os lezárásához 3,6 méter mély vízzáró falat kell építeni. Vagyis nagyon pontosan kell ismerni a vízvezető réteg vastagságát ahhoz, hogy hatékony műszaki beavatkozást lehessen kialakítani. Ugyanis ha a vízzáró fekű egyes helyeken csak 30 centiméterrel van fenntebb, mint a példában lévő 4 méteres vízvezető réteg vastagsághoz tartozó, akkor jelentős visszaduzzasztás alakulhat ki, mert a folyó felé az áramlást 10 cm vastag rétegnek kell elvezetnie, ha pedig 30 cm-rel van lentebb, akkor nem lesz elég hatékony a vízzáró fal, mert a vízvezető rétegből csak mintegy 84% kerül lezárásra. A fekű mélységét tehát nagyon pontosan, és lehető legsűrűbben kell meghatározni, mert százalékokban kifejezve nagyon keskeny az a rés, ami a két rossz megoldás között a megfelelő kialakítást jelenti. IRODALOM Mahler A., Nagy L. (2010): Árvízvédelmi gát keresztmetszetének komplex modellezése, Geotechnikai konferencia, Ráckeve. Nagy L. (2008): Szentendre belvárosi árvízvédelmi töltés (Dunakorzó) rekonstrukció vízjogi létesítési engedélyezési terve, november. Mahler A., Nagy L. (2010): Geotechnikai-hidrogeológiai szakértői vélemény a Paks, melegvízcsatorna megemelkedett üzemi vízszintjének hatására kialakuló talajvízmozgásának háromdimenziós modellezése, kézirat. [1]A visszaduzzasztás nagysága általánosságban függ a rétegzettségtől, a rétegek vízvezető képességétől, a hegy felől érkező vízhozamtól, a folyó távolságától és a vízállástól. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG Székhely: 1091 Budapest, Üllői út 25. Telefon: +36/1/ , Fax: +36/1/ ,

KUTATÁSI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetében kialakuló szivárgási viszonyokról

KUTATÁSI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetében kialakuló szivárgási viszonyokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék KUTATÁSI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetében kialakuló szivárgási viszonyokról A kutatási

Részletesebben

KÉTDIMENZIÓS SZIVÁRGÁSVIZSGÁLAT a Budapest, III. Csillaghegyi öblözet Nánási út Királyok útja változat döntéselőkészítő tanulmány c.

KÉTDIMENZIÓS SZIVÁRGÁSVIZSGÁLAT a Budapest, III. Csillaghegyi öblözet Nánási út Királyok útja változat döntéselőkészítő tanulmány c. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék OM azonosító: FI23344 Témaszám: KÉTDIMENZIÓS SZIVÁRGÁSVIZSGÁLAT a Budapest, III. Csillaghegyi öblözet Nánási út Királyok

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ

BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ BUDAPEST III. KERÜLET CSILLAGHEGYI ÖBLÖZET ÁRVÍZVÉDELMI FEJLESZTÉSE RÓMAI PARTI VÉDMŰ 2017. JÚNIUS 14. BUDAPEST FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE PREZENTÁCIÓ Jogszabályok, tervezés Mértékadó árvízszint, árvízi biztonság:

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés Épület alapozása síkalappal (1. rajz feladat) Minden építmény az önsúlyát és a rájutó terheléseket az altalajnak adja át, s állékonysága, valamint tartóssága attól függ, hogy sikerült-e az építmény és

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ Székesfehérvár, 2000, július 29. Tövisháti András okl. mérnök, okl vízellátás, csatornázás

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem II. 18.lecke Ármentesítés létesítményei Árvízvédelmi gátak két része:

Részletesebben

Munkatérhatárolás szerkezetei. programmal. Munkagödör méretezés Geo 5

Munkatérhatárolás szerkezetei. programmal. Munkagödör méretezés Geo 5 MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE Munkagödör tervezése 2 Munkatérhatárolás szerkezetei Munkagödör méretezés Plaxis programmal Munkagödör méretezés Geo 5 Munkagödör méretezés Geo 5 programmal Tartalom 3 Alapadatok Geometria

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

MHT XXXIV. Vándorgyűlése, Debrecen

MHT XXXIV. Vándorgyűlése, Debrecen MHT XXXIV. Vándorgyűlése, Debrecen Munkálatok a Szentlélek téri parapetfal védképességének helyreállítása érdekében Előadó: Rácz Tibor osztályvezető Ár- és Belvízvédelmi Osztály Fővárosi Csatornázási Művek

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK ÉS ALTALAJÁNAK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE A SEEP2D MODULLAL

ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK ÉS ALTALAJÁNAK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE A SEEP2D MODULLAL A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) ÁRVÍZVÉDELMI TÖLTÉSEK ÉS ALTALAJÁNAK HIDRODINAMIKAI MODELLEZÉSE A SEEP2D MODULLAL Zákányi Balázs 1, Nyiri Gábor 2 1 egyetemi tanársegéd,

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

Hajózás a Maros folyón

Hajózás a Maros folyón BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások

Részletesebben

Készítette: Murinkó L. Gergő

Készítette: Murinkó L. Gergő Készítette: Murinkó L. Gergő Bemutatkozás Alkalmazási lehetőségek A fúrt szivárgók építése Tervezési kérdések Tapasztalatok Baja Rácalmás Dunaújváros, Táborállás Fő tevékenységi köreink: csatorna felújítás

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok

Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól A talajvizsgálati

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási

Részletesebben

Talajmechanika. A termõréteg alatti finomszemcsés üledékrétegek (homok, homokliszt, homoklisztes homok) jó állapotúak, tömörek, alapozásra

Talajmechanika. A termõréteg alatti finomszemcsés üledékrétegek (homok, homokliszt, homoklisztes homok) jó állapotúak, tömörek, alapozásra Talajmechanika Az ingatlan talajmechanikai vizsgálatát az ARGON-GEO Kft. (1143 Budapest, Hungária krt. 134.) végezte el 2000. februárjában A talajfeltárások 10 mérési ponton 5,0 15,0 méter közötti mélységben,

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Javno vodoprivredno preduzeće "Vode Vojvodine"

Javno vodoprivredno preduzeće Vode Vojvodine HUROSCG/06/02 A project megnevezése: Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése. I. ütem 0+000-2+100 tkm A megpályázott program megnevezése: Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági

Részletesebben

Alépítményi és felszíni vízelvezetések

Alépítményi és felszíni vízelvezetések Alépítményi és felszíni vízelvezetések A vízelvezetésről általában A talajban és a felszínen megtalálható különbözõ megjelenési formájú vizek veszélyt jelenthetnek az épületeinkre. Az épületet érõ nedvességhatások

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

a Budapest, XIII. ker. Árpád-híd pesti hídfőjénél, Róbert Károly krt., Váci út, Árbóc u. és Esztergomi út által határolt területről

a Budapest, XIII. ker. Árpád-híd pesti hídfőjénél, Róbert Károly krt., Váci út, Árbóc u. és Esztergomi út által határolt területről Geo Pannon Építőmérnöki és Szakértői KFT GEO Pannon TERÜLETISMERTETŐ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Budapest, XIII. ker. Árpád-híd pesti hídfőjénél, Róbert Károly krt., Váci út, Árbóc u. és Esztergomi

Részletesebben

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA

TÖLTÉSALAPOZÁS ESETTANULMÁNY MÁV ÁGFALVA -NAGYKANIZSA 48 Ágfalva Nagykanizsa vasútvonal, Nemesszentandrás külterülete Több évtizede tartó függőleges és vízszintes mozgások Jelentős károk, folyamatos karbantartási igény 49 Helyszín Zalai dombság É-D-i völgye,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

2 - V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - F O G A L M A K

2 - V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - F O G A L M A K V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - Az Római-Part RRT. 1997. évi anyagában olvasható:,,..az Aranyhegyi pataktól a Barát patakig terjedő mintegy 5.5 km 2 területű Bp. Lőpormalom

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, július 6-8.

Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, július 6-8. Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Vándorgyűlése Debrecen, 2016. július 6-8. Munkálatok a budapesti árvízvédelmi védvonalak kiemelt helyszínein a 2013. évi árvíz után általános tapasztalatok és kihívások

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát!

1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 1. A. Ismertesse a vízügyi igazgatási szervek árvízvédelmi feladatait! 1. B. Ismertesse a munkavédelem fogalmát, fő területeit és azok feladatát! 2. A. Foglalja össze hidrometriai (vízméréstani) ismereteit!

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

A térség hidrológiai feltételei

A térség hidrológiai feltételei A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens

Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Környezet és Energia Operatív Program Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések

Részletesebben

Foghíjbeépítések geotechnikus szemmel

Foghíjbeépítések geotechnikus szemmel Foghíjbeépítések geotechnikus szemmel Ujvári Csaba (Geoplan Kft.) 2007. október 16-17. Ráckeve Foghíjbeépítések geotechnikus szemmel Az előadás vázlata 1. A geotechnikus feladata foghíjbeépítésnél 1.1.

Részletesebben

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár MSZ EN 1610 Zárt csatornák fektetése és vizsgálata Dr. Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens, Dulovics Dezsőné dr. főiskolai tanár, Az előadás témakörei: -alkalmazási terület, fogalom meghatározások, általános

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter:

Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter: Mélyépítés szekció Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter: Esettanulmány Minőség és megfelelőség Dr. Nagy László: Hibajelenség Előírások betartása és ellenőrzése Dr. Nagy László Kádár István: Adatok

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

Magyarország árvízvédelmi stratégiája Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI

Részletesebben

Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban

Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Előadó: Rácz Tibor osztályvezető Ár- és Belvízvédelmi Osztály Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2016.05.19. 1 Budapest árvízvédelme kialakulás Budapest árvízvédelme

Részletesebben

2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 8. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé melegebb, és csapadékosabb időjárású hónap volt április.

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. a Budapest, III., Római - parti árvízvédelmi mű döntés-előkészítő tanulmányáról. Budapest, 2013. március 31. Ill *1000007478548*

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. a Budapest, III., Római - parti árvízvédelmi mű döntés-előkészítő tanulmányáról. Budapest, 2013. március 31. Ill *1000007478548* SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a Budapest, III., Római - parti árvízvédelmi mű döntés-előkészítő tanulmányáról Budapest, 2013. március 31. Ill *1000007478548* Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest

Részletesebben

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása

2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22.

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22. 2010.10.22. A feladat: Tisza a folyó 334+845 fkm szelvényében A szolnoki Tisza folyó felett átívelő gyalogos éskerékpáros projekt az alábbi fő részfeladatokból tevődik össze: Tiszaligeti oldalon: számára

Részletesebben

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005

Részletesebben

Talajmechanika II. ZH (1)

Talajmechanika II. ZH (1) Nev: Neptun Kod: Talajmechanika II. ZH (1) 1./ Az ábrán látható állandó víznyomású készüléken Q = 148 cm^3 mennyiségű víz folyt keresztül 5 perc alatt. A mérőeszköz adatai: átmérő [d = 15 cm]., talajminta

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep)

85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep) 85 éve a belvízvédelem szolgálatában (Makádi szivattyútelep) XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, 2015. július 1-3. Összeállította: Jilling Alexa 1. Előzmények a) A Csepel-szigeti árvízvédelmi rendszer

Részletesebben

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok 2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok Előadó: Dr. Mahler András mahler@mail.bme.hu Tanszék: K épület, mfsz. 10. &

Részletesebben

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 213. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagtól jóval több csapadék,

Részletesebben

Alagútfalazat véges elemes vizsgálata

Alagútfalazat véges elemes vizsgálata Magyar Alagútépítő Egyesület BME Geotechnikai Tanszéke Alagútfalazat véges elemes vizsgálata Czap Zoltán mestertanár BME Geotechnikai Tanszék Programok alagutak méretezéséhez 1 UDEC 2D program, diszkrét

Részletesebben

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados

Részletesebben

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL Wolf Ákos Bevezetés 2 Miért fontos a geotechnikus és statikus mérnök együttm ködése? Milyen esetben kap nagy hangsúlyt

Részletesebben

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves

Részletesebben

Budapest III. kerület, Csillaghegyi öblözet árvízvédelme projekthez kapcsolódó vízjogi engedélyes tervdokumentáció és tendertervek elkészítése

Budapest III. kerület, Csillaghegyi öblözet árvízvédelme projekthez kapcsolódó vízjogi engedélyes tervdokumentáció és tendertervek elkészítése Budapest III. kerület, Csillaghegyi öblözet árvízvédelme projekthez kapcsolódó vízjogi engedélyes tervdokumentáció és tendertervek elkészítése Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/78 1 Beszerzés tárgya:

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben