XXX. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Kaposvár, július 4-6.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "XXX. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Kaposvár, 2012. július 4-6."

Átírás

1 1 / :41 XXX. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Kaposvár, július 4-6. CÍMLAP DOLGOZATOK NÉVMUTATÓ SEGÉDLET IMPRESSZUM SZEKCIÓK ÁRVÍZVÉDELMI GÁT SZIVÁRGÁS CSÖKKENTÉSE VÍZZÁRÓ FAL ALKALMAZÁSÁVAL A vízkárelhárítási szakterület időszerű feladatai Területi vízgazdálkodás Felszín alatti vizek Vízellátás - a víziközművek vízbiztonsági tervei Csatornázás, szennyvízelvezetés és -tisztítás Vízépítés A balneotechnika időszerű kérdései Medencék, fürdők vízmikrobiológiai kérdései Vizes élőhelyek védelme A vízgazdálkodás története Vízi túrizmus Magyarországon DR. MAHLER ANDRÁS, DR. NAGY LÁSZLÓ BME Geotechnikai Tanszék Az árvízvédelmi gátakról általában egyszerű, homogén gátkeresztmetszet jut eszünkbe. Gyakran azonban ezek jóval összetettebb szerkezetek, melyek a földgát-testen túl szivárgókból, vízzáró falból állnak. A műszaki és gazdaságossági szempontból idealizált megoldás kiválasztásához az árvízvédelmi gát viselkedésének ismerete szükséges különböző műtárgyak esetén. Ennek számításához korszerű számítógépes szoftverek állnak a rendelkezésünkre. Egy konkrét példán keresztül mutatjuk be, hogy a különböző mélységekbe lenyúló vízzáró fal esetén, hogyan változik az árvízvédelmi gátnál a szivárgás, nagyvíz esetén milyen a hatása az altalajban történő vízmozgásra. SZENTENDRE ÁRVÍZVÉDELME Szentendre városközpontja történelmi óváros zömében védett épületekkel, jellemzően műemlék házakkal. Településszerkezetét tekintve kisvárosias lakóövezet. Az ártéren a beépített területet a Szentendrei-Duna jobb partján (1. kép) már a XII. század közepén említik a feljegyzések, de a városon keresztül húzódó antik római limes kialakulása előtt már jóval lakott település volt. A rácok betelepülését engedélyező Habsburgok hűséges alattvalókat kaptak, a szerbek mind a Rákóczi, mind a 48-as szabadságharc idején a császár mellett álltak ki. A XIX. században a Zichy családdal állt folyamatos perben a város. 1. kép. Szentendre történelmi belvárosa A Szentendre belvárosi öblözetet határoló gát a város történelmi magjának Duna parti részét védi az elöntéstől. A védett terület az öblözet északi részén elkeskenyedik, a déli oldalán a Bükkös patak zárja le. Az öblözet területe Magyarországon a legkisebbek közé tartozik, ezzel ellentétben áll azonban a védett érték nagysága. Mivel az öblözet kicsi, esetleges gátszakadás esetén az öblözet percek alatt megtelik, kialakul a mentett oldalon is a vízoldali vízszint. Ilyen esetben a lakosságnak nem hogy az értékeinek mentésére nincs ideje, de a saját életének mentésére sem. Ezért fontos, a város árvízi biztonságának megteremtése. Különösen nagy a sebezhetőség az éjszakai gátszakadás esetén. Az itt élő embereket a történelem során kétféle természeti katasztrófa sújtotta: a tűzvész és az árvíz. Az emberek a XVIII. század második feléig fából építkeztek, kockáztatva ezzel a pusztító tűzvész kialakulását. Az víz elleni küzdelemre gondolva ketté kell választani a Duna áradásait, és a hegyekből lefutó patakok kártételeit. A kettő ugyanis nem minden esetben járt együtt. A Mária Terézia-féle évi úrbérrendezés azon kérdésére, hogy milyen hátrányokat kénytelen a lakosság itt elszenvedni, a dunai árvizet egy rövid mondattal intézi el: ha a Duna megárad, egyik része a városnak vészben vagyon.

2 2 / :41 2. kép. Kőszekrények építése a révkikötő alatti szakaszon 2002-ben A Duna áradásának sommás kezelésével szemben hosszasan taglalják, hogy a helyi vízkár nagyobb gondot okoz, az esőzések miatt megáradt hegyi patakok elárasztják a város rétjeit, és a sebesen lezúduló víz lemossa a szőlőhegyekről a földet. Ennek helyrehozatala igen sok munkát, és anyagi ráfordítást igényel. ÁRVIZEK SZENTENDRÉN Szerencsés esetben a Duna csak a mélyebben fekvő part menti területeket vette birtokba. Rosszabb esetben azonban még az Isten házát sem kímélte. Hiteles korabeli feljegyzések szerint 1744 és 1799 között tíz nagyobb árvíz sújtotta a várost. Közülük a legnagyobb kárt az évi okozta, amelyet országos viszonylatban is a század legnagyobb dunai árvizeként tartunk számon. Szentendrén kb. 170, Pesten és Budán 600-nál több lakóházat vitt el az ár, sok embert földönfutóvá téve. Kevesebb, mint egy emberöltővel később 1832-ben Győri Sándor ezt írta: mivel a jégtorlatot s a jeges árvizeket nemző okok nemcsak nem fogyatkoztak, sőt 1775-től fogva nevekedtek is, nagy jégjáráskor csak egy pillanati, még pedig naponként mindig hihetőbb történetes megakadástól függ, hogy az eddigleni legnagyobbnál nagyobb árvízzel elboríttassunk, s egy könnyen előre látható szerencsétlenség miatt: tízszer több kárral lakoljunk, mint amennyibe a veszedelemnek egészen elhárítása kerülne. Öt évet kellett várni az előrejelzés beigazolódására. Ez olvasható Szentendre egyik templomának historia domusában: december 25-én megállt a Dunán a jég a víz a hegyen is átterjedt majd így folytatódik: 1838-ban a víz még jobban kezdett terjedni az egész Preobrazsenszka (mai Kossuth Lajos utca és környéke) városrészt elöntötte. Március 2-án éjfélkor és hajnalban 208 ház dűlt össze A Kopaszi-zátonynál és a Csepel-sziget északi csücskénél megállt jég visszaduzzasztása még Szentendrén is éreztette hatását, a mai gátkoronával közel megegyező víz árasztotta el a várost. 3. kép évi árvízjel a Dumtsa Jenő utca 20. szám alatti ház oldalában A kép a Dumtsa Jenő utca 20 szám alatti ház oldalában, fejmagasságban! lévő árvízjelről készült, szövege: walserhohe am 15. Marz 1838 (3. kép). A következő négy év a károk és következményeinek helyreállításával telt. A városi tanács üléseinek leggyakoribb témája ekkortájt az volt, hogy miként lehet a további árvízveszélyt elhárítani. A megoldás természetesen a gátépítés lett volna, de anyagiak hiányában elvetették. Az idő múlásával egyre távolibbnak tűnt a probléma, míg el nem érkezett 1876, amikor is a város egy része újra víz alá nem került. Félő volt, hogy a lakosság elhagyja a várost, és máshol keres megélhetést. Nem így történt, de az ár azóta sem kímélte Szentendrét. A mélyebben levő területek 1941-ben elöntésre kerültek, és 1965-ben a hosszú Dunai árvízvédekezés alatt ismét elöntésre kerültek volna, ha meg nem épül nagy hirtelenséggel a jelenlegi gát. A gátépítés és a csicsói gátszakadás mentette meg a várost az újbóli elöntéstől. A gyors munkának meg vannak a hátrányai, semmilyen terv (még megvalósulási sem) készült, nem lett lealapozva a gát, és nincs ismeretünk a szerkezetéről. A 2002-es és 2006-os csúcsdöntő árvizeknél csak jelentős erőfeszítéssel lehetett megvédeni Szentendrét (2., 4. és 5. képek), az árvizek erősen megrongálták a töltés északi, Lázár cár tér Révkikötő közötti szakaszát, halaszthatatlanná téve annak a felújítását. A évi védekezés során kb. 520 ezer darab homokzsákot, m 2 fóliát, 3375 m 2 geotextíliát használtak fel úgy, hogy a város lakossága több ezer munkaórát dolgozott a gátakon térítésmentesen. A védekezés 2006-os összköltsége (hasonlóan a 2002 évi árvízhez) elérte a 120 millió Ft-ot. A jelentős védekezési költség, a biztonsági tartalék ismeretlensége arra késztette a várost, hogy az árvízvédelmi gátat

3 3 / :41 megújítsa. A évi árvíz után megindult talajfeltárás és tervezési folyamat több új geotechnikai kérdést vetett fel. TALAJFELTÁRÁS, TALAJVIZSGÁLAT 4. kép. Bordás megtámasztás a Lázár cár térnél A évi árvíz után készült talajmechanikai vizsgálatok alapján az altalaj rétegződését illetően az alábbiak állapíthatóak meg: A gát magassága 1,6-1,9 méter között változik. A korona szintje alatt 6,2 m mélységig között zömében közepesen kötött (hl-es iszap, homokos iszap, iszap) ill. gyengén kötött (iszapos homokliszt) talajokat tártak fel a fúrások. Ezen rétegek között finomszemcsés (iszapos finom homok, finom homok) és durvaszemcsés (kőtörmelékes salak, salakos kőtörmelék, iszapos kőtörmelékes homok) rétegek kerültek azonosításra. A salakos, kőtörmelékes anyagok nem termett, hanem feltöltésből származnak. Több helyen szerves- és szervesnyomos rétegeket illetve egy függélyben tőzeget is harántoltak a fúrások. Az izzítási veszteség megállapítására végzett vizsgálat eredményei alapján az I v = 3,0 9,7%-ra adódott. A korona alatti 6,2 métertől lefelé mintegy nyolc méter vastag Duna kavics terasz található, mely a mentett oldalon a Szamárhegy felé elvékonyodik (1. ábra). A feltáró fúrások nem érték el a kavics feküjét, ami geoelektromos módszerrel került azonosításra. Az altalajban a Bükkös patak mellett sok helyen keveredik a Duna kavics terasza a közeli dombokról lehordott kőtörmelékkel. Az árvízvédelmi gát hibái, az árvízi tapasztalatok szükségessé teszik az árvízvédelmi rendszer megújítását Szentendrén, ennek pedig alapfeltétele a szivárgások pontos ismerete. A gyenge töltésszakaszok helyén a gát átépítésére vagy a város legértékesebb vízparti területén mobil árvízvédelmi fal kialakítására kerül sor. 1. ábra. K-Ny irányú geológiai felépítés Szentendrén A gát altalajában a kötött fedőréteg bizonytalanságai ellen vízzáró fal készül. A vízvezető kavics rétegben kialakuló szivárgás és víznyomás kezelésére ugyancsak készülhet vízzáró fal, azonban a hatásánál kettős szempont érvényesül: Árvízkor a szivárgó vízmennyiség hatékony csökkentése érdekében minél nagyobb keresztmetszetét le kell zárni a kavics réteg vastagságának. ebből a szempontból a klasszikus megoldás a vízvezető réteg teljes lezárása volna. Árvízen kívüli időben biztosítani kell a hegy felől érkező vizek szabad beszivárgását a Dunába, hogy ne legyen

4 4 / :41 visszaduzzasztást a menetett oldalon, és ne alakuljon ki magasabb talajvízszint, mint a megszokott. Ezért a vízvezető rétegen olyan nagy rést kell hagyni, mely a háttér felől szivárgó vizeket bevezeti a Duna kavicsteraszába. Mindkét eset kiegészíthető szivárgó építésével. Az utóbbi megvalósítása az üzemelési költségek alacsonyabb volta miatt a megrendelőnek, a városnak előnyösebb. GEOTECHNIKAI ÉS ÁRAMLÁSI MODELL Az ideális műszaki megoldás kiválasztásához a lehetséges megoldási variánsok vizsgálata szükséges. Számítássorozatot végeztünk különböző vízzáró fal-mélységek és gáttól eltérő távolságokra elhelyezett különböző mélységű szivárgók illetve ezek kombinációinak figyelembe vételével. A szivárgásszámításokhoz a következő résfal-talpmélységeket vettük figyelembe: a fedőréteg alsó síkja (a vízzáró réteg 0%-át zárja le), a fedőréteg alsó síkja alatt 2,0 m-rel (a vízzáró réteg 29%-át zárja le), a fedőréteg alsó síkja alatt 4,0 m-rel (a vízzáró réteg 57%-át zárja le), a fedőréteg alsó síkja alatt 5,0 m-rel (a vízzáró réteg 71%-át zárja le), a fedőréteg alsó síkja alatt 6,0 m-rel (a vízzáró réteg 86%-át zárja le) a fedőréteg alsó síkja alatt 6,7 m-rel (a vízzáró réteg 95%-át zárja le) a vízvezető réteg teljes lezárása (3. ábra). 5. kép. A koronát mintegy 30 centiméterrel megközelítő árvíz ellen több helyen kellett jelentős védekezési munkát végezni Szivárgók esetén 3 különböző elhelyezést vizsgáltunk: mentett oldali rézsűlábnál, illetve innen 10 és 20 m-re. Mindhárom helyen két különböző mélységű szivárgókialakítást vizsgáltunk: egy sekély szivárgót, ennek talpmélysége 4 m volt (a fedőréteg vastagságának 2/3-a), illetve egy mély szivárgót, mely lenyúlt a fedőréteg alatti vízvezető homokos kavics rétegbe. A számításoknál figyelembe lehetett venni, hogy a mértékadó árvízszint hatására nem feltétlenül alakul ki állandósult áramlás, mert a magas vízállás nem tartós. A korábbi árhullámok tapasztalatai alapján a következő árhullám tartósságot feltételeztük: a Duna vízszintje 5 nap alatt emelkedik a közepes vízállástól (~100,00 mbf.) a mértékadó árvízszintig (104,95 mbf.), ahol a tetőzés két nap, majd ezt követően szintén 5 nap alatt süllyed vissza a vízszint az 100,00 mbf. szintre. Számítások során figyelembe vettük, hogy a kiindulási talajvízszint felett a talaj telítetlen, és ilyen állapotban az áteresztőképessége kb. egy nagyságrenddel kisebb, mint telített állapotban. A vízszint emelkedésével ez a talajtömeg fokozatosan telítődik, mely folyamat során az áteresztőképessége is fokozatosan nő. A fent említett résfal-mélységek és szivárgó-kialakítások minden kombinációjához meghatároztuk a kialakuló szivárgási viszonyokat. Jelen közleményben a vízzárófal mélységével kapcsolatos néhány megállapítás szerepel. A véges elemes számítások modelljét a 2. ábra mutatja. A rétegek megnevezése, a 2. ábrán alkalmazott szinkód és áteresztőképességi együttható értéke az 1. táblázatban található. 1. táblázat. Geotechnikai paraméterek

5 5 / :41 2. ábra. K-Ny irányú geológiai felépítés modellezése A feladat megoldásához a következő peremfeltételek felvétele vált szükségessé: a háttér szivárgás vízhozamát 0,02 l/s/m értékűre vettük fel, és a vízállást a mentett oldalon, a szivárgás által nem befolyásolt részen, a feltáró fúrások alapján 102,0 mbf. értékben határoztuk meg. SZIVÁRGÁSI VISZONYOK A terület hidrogeológiai viszonyaira a Duna gyakorol jelentős hatást: a jó vízvezető durvaszemcsés (homokos kavics, kavicsos homok) rétegben jelentős mennyiségű víz tározódik a víznyomás gyorsan követi a Duna vízállásingadozásából adódó változásokat. A durvaszemcsés összlet feletti jellemzően átmeneti talajok alkotta fedőrétegben a vízmozgás jellemzően függőleges irányú. A vízzáró falak esetén a szivárgó vízmennyiség, és ezáltal a mentett oldali vízszint jelentősebb csökkentése csak a vízvezető réteg lehető legnagyobb részének lezárásával oldható meg. Ez azonban kisvíz esetén (Duna felé történő áramláskor) visszaduzzasztási problémákat okozhat a hátsó területek víztelenítésében. Felmerül a kérdés, hogy a fedőréteg teljes illetve a vízvezető homokos kavics réteg részleges vízzáró fallal történő lezárása milyen hatással van az árvíz során, a mentett oldalon kialakuló vízszintekre? A vízvezető rétegbe nyúló résfal a szivárgás keresztmetszeti területét csökkenti, ezáltal csökken az átszivárgó vízmennyiség is. A különböző résfal-hosszak esetén, az árhullám hatására, a mentett oldali rézsűlábnál kialakuló maximális vízszinteket a 3. ábra szemlélteti, ahol a vízszintes tengelyen a homokos kavics rétegben a vízzáró fal által lezárt részének aránya függvényében a kialakuló vízszint látható. A számítási eredmények alapján az árvíz hatásával kapcsolatos legfontosabb következtetéseket az alábbiakban foglaljuk össze: amíg a jó vízvezető réteg 70%-a nincs lezárva, a vízzárófal hatása nem jelentős. Számítás szempomtjából az átszivárgó vízmennyiség a következő egyszerű képlettel viszonylag jól becsülhető: Q m = Q 0 (1 - m 2 ), ahol Q m az átszivárgó víz mennyisége, ha a vízvezető réteg m-ed része van lezárva, Q 0 az átszivárgó víz mennyisége vízzáró fal nélkül, m a vízzáró fal által a vízvezető rétegből lezárt rész aránya. Vagyis a vízvezető réteg 50%-nak lezárása az átszivárgó vízhozamot 25%-al csökkenti, m = 0,7 (70%-os lezárás) esetén az átszivárgó víz mennyisége közel a fele lesz az eredetinek. Az átszivárgó vízmennyiség, és így a talajvízállás radikálisan a vízvezető réteg 85-90%-nak lezárása esetén kezd el csökkenni a feltételezett árhullám figyelembe vételével. Teljes lezárás esetén a talajmechanikai feltárásból meghatározott 102 mbf. talajvízállás alakul ki, ha eltekintünk a Szamárhegy felől érkező szivárgó vizektől. A vízvezető réteg teljes lezárása jelentené az ideális helyzetet, mert akkor nem jutna a mentett oldalra árvízkor szivárgó víz. Azonban ez nem tehető meg, mert árvízmentes időben jelentős szivárgás alakul ki a folyó felé. A Szamárhegyen beszivárgó víz a tufában és a tufa felszínén szivárog a Duna felé. A vízvezető réteg teljes lezárása azt eredményezné, hogy a háttér szivárgó vizei visszaduzzasztásra kerülnének és a talajvíz a terepszintig, vagy afelé emelkedne. Ezt mutatja a 3. ábra visszaduzzasztás görbéjének 100%-nál lévő pontja. A hegy felől érkező szivárgó víz visszaduzzasztásának mértéke a vízzárófal mélységétől függ, mekkora keresztmetszetet zárunk le a vízvezető rétegből egy adott helyen[1].

6 6 / :41 3. ábra. Mentett oldali talajvízmélység a vízvezető réteg különböző százalékos lezárása esetén A számítások jól mutatják, hogy a vízvezető réteg 80-85%-os lezárásáig csak kisebb visszaduzzasztás mutatkozik, azonban 92-94%-os lezárástól (adott vízpótlódás és áteresztőképességi együtthatók mellett) már a visszaduzzasztás jelentős lehet, és rohamosan nő. Jelen példában ezen két határérték közé kell a vízzárófal mélységét belőni. Természetesen más geometriájú helyeken eltérő áteresztőképességű talajok esetén, valószínűsíthető, hogy eltérő eredményeket szolgáltatnak a számítások. Jelen példában is a vízvezető réteg áteresztőképességi együtthatójának egy nagyságrendnyi csökkentése, vagy a háttér szivárgás nagyságrendnyi növelése esetén már a visszaduzzasztás jelenti az erősebb peremfeltételt, és az határozza meg a vízvezető réteg lezárható felületét. ÖSSZEFOGLALÁS A folyóból szivárgó víz csökkentésével szemben a visszaduzzasztás figyelembe vétele ellentétes hatást jelent, amit a tervezésnél szem előtt kell tartani. Ezért a teljes vízvezető réteg nem zárható le, pedig az volna a klasszikus szivárgás elleni védelme a mentesített területnek. Jelen számítási eredmények arra mutatnak példát, hogy a számítás kiindulási paramétereik (geometria, áteresztőképesség, háttérből jövő vízáramlás és folyó vízállások) felvétele alapján a mentett oldal védelme érdekében a vízvezető rétegnek legalább 85-90%-t le kellene zárni, ugyanakkor a visszaduzzasztás miatt a vízvezető réteg legalább 8%-t szabadon kell hagyni. Figyelembe kell azt is venni, hogy amíg átlagosan évente napig tartanak a nagyvizek a Dunán, a háttér szivárgás (ha eltérő intenzitással is, de) 365 napon keresztűl jelentkezik. Árvíz után különösen fontos, hogy a mentett oldal felé elszivárgott vizek visszajussanak a folyóba, és ne emeljék meg tartósan a vízállást a mentett oldalon. Vizsgálatok alapján megállapítható, hogy amennyiben egy 4 méter vastag vízvezető réteg van, akkor annak a 90%-os lezárásához 3,6 méter mély vízzáró falat kell építeni. Vagyis nagyon pontosan kell ismerni a vízvezető réteg vastagságát ahhoz, hogy hatékony műszaki beavatkozást lehessen kialakítani. Ugyanis ha a vízzáró fekű egyes helyeken csak 30 centiméterrel van fenntebb, mint a példában lévő 4 méteres vízvezető réteg vastagsághoz tartozó, akkor jelentős visszaduzzasztás alakulhat ki, mert a folyó felé az áramlást 10 cm vastag rétegnek kell elvezetnie, ha pedig 30 cm-rel van lentebb, akkor nem lesz elég hatékony a vízzáró fal, mert a vízvezető rétegből csak mintegy 84% kerül lezárásra. A fekű mélységét tehát nagyon pontosan, és lehető legsűrűbben kell meghatározni, mert százalékokban kifejezve nagyon keskeny az a rés, ami a két rossz megoldás között a megfelelő kialakítást jelenti. IRODALOM Mahler A., Nagy L. (2010): Árvízvédelmi gát keresztmetszetének komplex modellezése, Geotechnikai konferencia, Ráckeve. Nagy L. (2008): Szentendre belvárosi árvízvédelmi töltés (Dunakorzó) rekonstrukció vízjogi létesítési engedélyezési terve, november. Mahler A., Nagy L. (2010): Geotechnikai-hidrogeológiai szakértői vélemény a Paks, melegvízcsatorna megemelkedett üzemi vízszintjének hatására kialakuló talajvízmozgásának háromdimenziós modellezése, kézirat. [1]A visszaduzzasztás nagysága általánosságban függ a rétegzettségtől, a rétegek vízvezető képességétől, a hegy felől érkező vízhozamtól, a folyó távolságától és a vízállástól. MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG Székhely: 1091 Budapest, Üllői út 25. Telefon: +36/1/ , Fax: +36/1/ ,

KUTATÁSI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetében kialakuló szivárgási viszonyokról

KUTATÁSI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetében kialakuló szivárgási viszonyokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék KUTATÁSI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetében kialakuló szivárgási viszonyokról A kutatási

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ

TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY A SZÉKESFEHÉRVÁR, LISZT FERENC UTCA 7-11 INGATLANOK TALAJVÍZ ÉS TALAJVIZSGÁLATÁHOZ Székesfehérvár, 2000, július 29. Tövisháti András okl. mérnök, okl vízellátás, csatornázás

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Munkatérhatárolás szerkezetei. programmal. Munkagödör méretezés Geo 5

Munkatérhatárolás szerkezetei. programmal. Munkagödör méretezés Geo 5 MUNKAGÖDÖR TERVEZÉSE Munkagödör tervezése 2 Munkatérhatárolás szerkezetei Munkagödör méretezés Plaxis programmal Munkagödör méretezés Geo 5 Munkagödör méretezés Geo 5 programmal Tartalom 3 Alapadatok Geometria

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem II. 18.lecke Ármentesítés létesítményei Árvízvédelmi gátak két része:

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS. a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Geotechnikai Tanszék TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS a Budapest, III. Római parton tervezett mobil árvízvédelmi fal környezetének altalajviszonyairól A talajvizsgálati

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Talajmechanika. A termõréteg alatti finomszemcsés üledékrétegek (homok, homokliszt, homoklisztes homok) jó állapotúak, tömörek, alapozásra

Talajmechanika. A termõréteg alatti finomszemcsés üledékrétegek (homok, homokliszt, homoklisztes homok) jó állapotúak, tömörek, alapozásra Talajmechanika Az ingatlan talajmechanikai vizsgálatát az ARGON-GEO Kft. (1143 Budapest, Hungária krt. 134.) végezte el 2000. februárjában A talajfeltárások 10 mérési ponton 5,0 15,0 méter közötti mélységben,

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Készítette: Murinkó L. Gergő

Készítette: Murinkó L. Gergő Készítette: Murinkó L. Gergő Bemutatkozás Alkalmazási lehetőségek A fúrt szivárgók építése Tervezési kérdések Tapasztalatok Baja Rácalmás Dunaújváros, Táborállás Fő tevékenységi köreink: csatorna felújítás

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

Javno vodoprivredno preduzeće "Vode Vojvodine"

Javno vodoprivredno preduzeće Vode Vojvodine HUROSCG/06/02 A project megnevezése: Határon átnyúló területet védı árvízvédelmi fıvédvonal fejlesztése. I. ütem 0+000-2+100 tkm A megpályázott program megnevezése: Magyarország Szerbia és Montenegró Szomszédsági

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

2 - V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - F O G A L M A K

2 - V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - F O G A L M A K V I Z S G Á L A T O K M E G Á L L A P Í T Á S A I ELŐZMÉNY - 1 - Az Római-Part RRT. 1997. évi anyagában olvasható:,,..az Aranyhegyi pataktól a Barát patakig terjedő mintegy 5.5 km 2 területű Bp. Lőpormalom

Részletesebben

a Budapest, XIII. ker. Árpád-híd pesti hídfőjénél, Róbert Károly krt., Váci út, Árbóc u. és Esztergomi út által határolt területről

a Budapest, XIII. ker. Árpád-híd pesti hídfőjénél, Róbert Károly krt., Váci út, Árbóc u. és Esztergomi út által határolt területről Geo Pannon Építőmérnöki és Szakértői KFT GEO Pannon TERÜLETISMERTETŐ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY a Budapest, XIII. ker. Árpád-híd pesti hídfőjénél, Róbert Károly krt., Váci út, Árbóc u. és Esztergomi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár MSZ EN 1610 Zárt csatornák fektetése és vizsgálata Dr. Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens, Dulovics Dezsőné dr. főiskolai tanár, Az előadás témakörei: -alkalmazási terület, fogalom meghatározások, általános

Részletesebben

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal

A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal A szigetközi MODFLOW modellezés verifikálása, paraméter optimalizálás izotóp-adatokkal Deák József Maginecz János Szalai József Dervaderits Borbála Földtani felépítés Áramlási viszonyok Vízföldtani kérdések

Részletesebben

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

Magyarország árvízvédelmi stratégiája Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI

Részletesebben

Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban

Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Árvízvédelmi feladatok és tervek a fővárosban Előadó: Rácz Tibor osztályvezető Ár- és Belvízvédelmi Osztály Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2016.05.19. 1 Budapest árvízvédelme kialakulás Budapest árvízvédelme

Részletesebben

Foghíjbeépítések geotechnikus szemmel

Foghíjbeépítések geotechnikus szemmel Foghíjbeépítések geotechnikus szemmel Ujvári Csaba (Geoplan Kft.) 2007. október 16-17. Ráckeve Foghíjbeépítések geotechnikus szemmel Az előadás vázlata 1. A geotechnikus feladata foghíjbeépítésnél 1.1.

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. a Budapest, III., Római - parti árvízvédelmi mű döntés-előkészítő tanulmányáról. Budapest, 2013. március 31. Ill *1000007478548*

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. a Budapest, III., Római - parti árvízvédelmi mű döntés-előkészítő tanulmányáról. Budapest, 2013. március 31. Ill *1000007478548* SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a Budapest, III., Római - parti árvízvédelmi mű döntés-előkészítő tanulmányáról Budapest, 2013. március 31. Ill *1000007478548* Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1111 Budapest

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése

A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése A fenntartható geotermikus energiatermelés modellezéséhez szüksége bemenő paraméterek előállítása és ismertetése Boda Erika III. éves doktorandusz Konzulensek: Dr. Szabó Csaba Dr. Török Kálmán Dr. Zilahi-Sebess

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22.

Szolnok Sz gyalog gy os alog Tisz Tis a z híd építése épít 2010.10.22. 2010.10.22. A feladat: Tisza a folyó 334+845 fkm szelvényében A szolnoki Tisza folyó felett átívelő gyalogos éskerékpáros projekt az alábbi fő részfeladatokból tevődik össze: Tiszaligeti oldalon: számára

Részletesebben

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados

Részletesebben

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok 2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok Előadó: Dr. Mahler András mahler@mail.bme.hu Tanszék: K épület, mfsz. 10. &

Részletesebben

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL Wolf Ákos Bevezetés 2 Miért fontos a geotechnikus és statikus mérnök együttm ködése? Milyen esetben kap nagy hangsúlyt

Részletesebben

Alagútfalazat véges elemes vizsgálata

Alagútfalazat véges elemes vizsgálata Magyar Alagútépítő Egyesület BME Geotechnikai Tanszéke Alagútfalazat véges elemes vizsgálata Czap Zoltán mestertanár BME Geotechnikai Tanszék Programok alagutak méretezéséhez 1 UDEC 2D program, diszkrét

Részletesebben

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján

MVM PAKS II. ZRT. A PAKSI TELEPHELYEN TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS. 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján MVM PAKS II. ZRT. ÚJ ATOMERŐMŰVI BLOKKOK LÉTESÍTÉSE A PAKSI TELEPHELYEN KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY TÉNYÁLLÁS TISZTÁZÁS 35700/4299-6/2015.ált. iktatószámú végzés alapján File név: PAKSII_KHT_Tenyall_tiszt_35700_4299-6_2015_alt_2015_0610_vegleges

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

ESETTANULMÁNYOK A LÁZBÉRCI VÍZTÁROZÓ ÉS HÁROM SZERKEZETES ÁRVÍZVÉDELMI GÁT ÉS ALTALAJÁNAK SZIVÁRGÁS-HIDRAULIKAI MODELLEZÉSÉRE

ESETTANULMÁNYOK A LÁZBÉRCI VÍZTÁROZÓ ÉS HÁROM SZERKEZETES ÁRVÍZVÉDELMI GÁT ÉS ALTALAJÁNAK SZIVÁRGÁS-HIDRAULIKAI MODELLEZÉSÉRE Műszaki Földtudományi Közlemény, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 277 287. ESETTANULMÁNYOK A LÁZBÉRCI VÍZTÁROZÓ ÉS HÁROM SZERKEZETES ÁRVÍZVÉDELMI GÁT ÉS ALTALAJÁNAK SZIVÁRGÁS-HIDRAULIKAI MODELLEZÉSÉRE CASE

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

A szakvélemény elkészítéséhez Megbízó átadta az épület engedélyezési tervdokumentációját.

A szakvélemény elkészítéséhez Megbízó átadta az épület engedélyezési tervdokumentációját. 1. MEGBÍZÁS TÁRGYA T. Megbízó felkért bennünket, hogy a Budapest, XVI. kerület... szám alatt építendı családi ház tervezéséhez általános geotechnikai szakvéleményt készítsünk. Megbízásunk kiterjedt a szükséges

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projekt címe: Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projektgazda megnevezése: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosítószáma: ÉMOP-3.2.1/D-09-2010-0004

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Liebe Pál 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. E rendelet alkalmazásában: 6. (Mi) igénybevételi határérték: a víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

A hidrogeológia időszerű kérdései

A hidrogeológia időszerű kérdései Mérnöki Kamara 2015. április 8. A hidrogeológia időszerű kérdései BME, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Hajnal Géza Mérnökgeológia Geotechnika Hidrogeológia Hidrológia Vár Autópályák (út, híd, aluljáró),

Részletesebben

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Tárgy: Újszegedi építések árvízvédelmi vonatkozásai Dr. Szabó lászló Önkormányzati Képviselő Úr részére Tisztelt Képviselő Úr! Fenti tárgyban 2008.

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati

Részletesebben

KAPOSVÁR INTERMODÁLIS PÁLYAUDVAR ÉS KAPCSOLÓDÓ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEK

KAPOSVÁR INTERMODÁLIS PÁLYAUDVAR ÉS KAPCSOLÓDÓ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEK KAPOSVÁR INTERMODÁLIS PÁLYAUDVAR ÉS KAPCSOLÓDÓ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEK TERÜLETISMERTETŐ TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY RÉSZLETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY MEGBÍZÁS, ADAT Kaposvár Megyei Jogú

Részletesebben

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal

befogadó kőzet: Mórágyi Gránit Formáció elhelyezési mélység: ~200-250 m (0 mbf) megközelítés: lejtősaknákkal Új utak a földtudományban előadássorozat MBFH, Budapest, 212. április 18. Hidrogeológiai giai kutatási módszerek m Bátaapátibantiban Molnár Péter főmérnök Stratégiai és Mérnöki Iroda RHK Kft. A tárolt

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről FELSZÍN ALATTI VIZEKÉRT ALAPÍTVÁNY XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről MAJOR PÁL EMLÉKÉRE Siófok, 2012. március 27-28. Major Pál 1930-2011 SZAKMAI TEVÉKENYSÉG 1952-1959: Budapesti Műszaki Egyetem

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK 2040 Budaörs, 1 www.viaconhungary.hu 1. BEÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK: A beépítés betartandó fő fázisai: - kitűzés - ágyazat- készítés -

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata

Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Mura 34-11 fkm szakaszának árvizi levonulás-vizsgálata Vízügyi és Természetvédelmi Egyeztető központ Dunasziget 2009 Láng Mercédesz VKKI A töltésrendszer kialakításakor támasztott igények és lehetőségek

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT

Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata. Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Az Alföld rétegvíz áramlási rendszerének izotóphidrológiai vizsgálata Deák József GWIS Kft Albert Kornél Micro Map BT Koncepcionális modellek az alföldi rétegvíz áramlási rendszerek működésére gravitációs

Részletesebben

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata

A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács

Részletesebben

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ELŐADÓ: DR. KOZÁK PÉTER

11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ELŐADÓ: DR. KOZÁK PÉTER 11.06 ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI KÉPESSÉGÉNEK KOMPLEX FEJLESZTÉSE ELŐADÓ: DR. KOZÁK PÉTER 11.06. ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZ VÉDELMI Kedvezményezett: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: 11.06

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

Háromdimenziós szivárgásmodellezés mobil árvízvédelmi fal környezetében

Háromdimenziós szivárgásmodellezés mobil árvízvédelmi fal környezetében Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Geotechnika szekció Tudományos Diákköri Konferencia 2014 Háromdimenziós szivárgásmodellezés mobil árvízvédelmi fal környezetében Szerző:

Részletesebben

MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu

MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. MÉLYÉPTERV KOMPLEX Zrt. H - 1012 Budapest, Várfok u. 14. Tel.: (36-1) 214-0380* Fax: (36-1) 375-4616 E-mail: komplex@melyepterv.hu http:// www.melyepterv.hu ISO 9001 Tanúsított

Részletesebben

A 2013. évi rendkívüli dunai árvízvédekezés Győrújfalunál

A 2013. évi rendkívüli dunai árvízvédekezés Győrújfalunál MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. július 2-4. A 2013. évi rendkívüli dunai árvízvédekezés Győrújfalunál Előadó: FEJES LŐRINC szakaszmérnök KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökség

Részletesebben

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről

Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről Előterjesztés az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Komárom - Esztergom megyét kiemelten érintő projektjeiről Igazgatóságunkon az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében jelenleg

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai 4.

Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai 4. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr Kosztka Miklós Mezőgazdasági infrastruktúra alapjai 4. MGIN4 modul A mezőgazdasági utak keresztmetszete SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: judit.korinek@gmail.com

ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: judit.korinek@gmail.com ARGILLA 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 9029 Győr, Szabadság u. 30.Tel: 20/9260 001, e-mail: judit.korinek@gmail.com Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal - Stratégiai-Városfejlesztési Osztály

Részletesebben