11 lt T:~' át111 : rk a~.c : 2013 NGV 2 5. Tisztelt Elnök Úr!

Átírás

1 11 lt T:~' át111 : 1/f,L»f /1 rk a~.c : 2013 NGV 2 5. AZ ORSZÁGGYŰLÉS Alkotmányügyi, igazságügyi é s ügyrendi bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekr ő l szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 94. (1) bekezdése és 102. (1) bekezdése alapján az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefügg ő módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslathoz a következő terjeszti elő : bizottsági módosító javaslato t 1. A törvényjavaslat 7. (1) bekezdése a következők szerint módosul : (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 9/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 9/A. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban : Ptk.) 6:130. -ában foglaltakat a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók és a 30. (2) bekezdése szerint i szerződéssel rendelkező szolgáltatók vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hog y esetükben a) a pénztartozás teljesítésére a Ptk. 6 :130. (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidő hatvan nap, b) a pénztartozás teljesítésére szerz ődésben kikötött határid ő a hatvan napot meghaladó részében semmis.'

2 2 2. A törvényjavaslat 84. (30) bekezdése a következők szerint módosul : (30) A Pp. a következ ő XXII. Fejezettel egészül ki : XXII. FEJEZET A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perek 347. A közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése [Ptk. 2:54. (5 ) bek.] iránt indított perekben az I XIV. Fejezet rendelkezéseit e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha az alperes nem természetes személy belföldi székhelye található. (2) Ha az (1) bekezdés alapján az illetékes bíróság nem állapítható meg, a perre a F ővárosi Törvényszék illetékes. 348/A. (1) A keresetet csak ugyanabból a ténybeli alapból származó közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítésére vonatkozó keresettel lehet összekapcsolni. A perben viszontkereset el őterjesztésének, beavatkozásnak nincs helye. (2) A keresetlevélben meg kell jelölni a jogsértés megtörténtének id őpontját, valamint ha rendelkezésre áll az azt alátámasztó bizonyítékot is csatolni kell. A keresetlevélbena felperesnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik-e. 348/B. (1) A per minden szakaszában kötelez ő a jogi képviselet. [(1)] (2) A bíróság elrendeli az előtte folyamatban lév ő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya a közösséghez tartozással összefügg ő személyiségi jog érvényesítése, ha az igények ugyanabból a ténybeli alapból származó jogsérelemmel függnek össze. Azonos ténybeli alap esetén az azonos hatáskörű bíróságok el őtt folyamatban lév ő pereket is egyesíteni kell azzal, hogy a továbbiakban az a bíróság jár el, amelyhez a legkorábban érkeztetett keresetlevelet benyújtották. (3) Ha a (2) bekezdés alapján egyesített perben a felperes a közösséghez tartozássa l összefüggő személyiségi jogsértésb ől eredő kár megtérítése iránti követelést is érvényesít,a bíróság elrendeli annak önálló ügyként történő tárgyalását, és azt a per jogerős elbírálásái g felfüggeszti. A bíróság a felfüggesztés megszüntetését követően a pert az általános szabályok szerint tárgyalja. (4) A felperes a keresetlevélben foglalt nyilatkozatával igazolja, hogy a jogsérelemmel érintet t közösséghez tartozik. (5) A bíróság a személyiség lényeges vonásának min ősülő, a közösséghez tartozással összefüggő személyiségjegy vonatkozásában azt vizsgálja, hogy a közösséget bántó, jogsérelem alkalmas lehet-e arra, hogy általában véve a közösséghez tartozó személ y személyiségi jogának a sérelmét is okozza.

3 3 (6) A jogsértés körülményeire különösen a jogsértés súlyára, ismétl ődő jellegére,a felróhatóság mértékére, a jogsértés közösségre gyakorolt hatására tekintettel megállapított sérelemdíjat egy összegben kell megítélni, ami a sérelemdíj iránti igényt érvényesít ő felpereseket egyetemlegesen illetimeg.' 3. A törvényjavaslat a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása és a törvényjavaslat önmagár a vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölése megfelel ően változik : (4) A Cnytv a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 27. Végelszámolás lefolytatása eseténakérelemhez csatolni kell : a) a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság igazolását a szerveze t biztosítottjai adatainak átadásáról s b) a szervezetnek a végelszámolás befejezésével kapcsolatos határozatait, ideértve a felügyel őbizottság, illetve a szervezet könyvvizsgálójának jelentését is, c) az elfogadott zárójelentést, az utolsó üzleti év számviteli törvény szerint i beszámolóját, a vagyonfelosztási határozatot, d) az engedményezéssel, tartozásátvállalással kapcsolatos okiratokat, e) a végelszámoló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a szervezet a tartozásait kiegyenlítette.' 4. A törvényjavaslat a a következ ő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása és a törvényjavaslat önmagár a vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölése megfelel ően változik : (7) A Cnytv. a 43/A. -t követően a következ ő 17/A. alcímmel és ezt követő 43/B 43/D. -sal egészül ki : 17/A. Abíróságfeladatai aszervezet végelszámolása során 43/B. & (1) A végelszámoló által a végelszámolás bejelentése iránt benyújtott változásbejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell a) a végelszámolás megindítását elrendel ő határozat keltét, b) a végelszámolás kezd ő időpontját é s c) a végelszámoló nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy jog i személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valaminta megbízásából eljáró természetes személy nevét, születési idejét, anyja születési nevét, és lakóhelyét is. (2) A végelszámolás bejelentése iránti változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell

4 4 a) a szervezet jogutód nélküli megszűnését elhatározó, és a végelszámolás megindítására, a végelszámoló kijelölésére vonatkozó határozatát, b) a végelszámolói megbízatás elfogadását tartalmazó, az összeférhetetlenségre i s kiterjedő nyilatkozatot, c) szükség szerint a nyilatkozatot arról, hogy a munkavállalói érdekképviseletet a végelszámolás megindításáról a szervezet tájékoztatta. (3) Avégelszámolásnak a szervezet megszűnése nélküli befejezése esetén a szervezetnek a végelszámolás befejezéséről, a tevékenység továbbfolytatásáról, a végelszámoló felmentéséről és a döntéshozó szerv megválasztásáról szóló határozatát is csatolni kell a változásbejegyzési kérelemhez. 43/C. (1)Abíróság részére a végelszámolónak az arról szóló tájékoztatást melybe n bemutatja, hogy a végelszámolás befejezésére miért nem került még sor és azt, hogy a végelszámolás befejezésére várhatóan mikor kerül sor, változásjegyzési kérelem benyújtás a nélkül kell a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint kell benyújtania, és azt a bíróság (2 ) bekezdés szerint vizsgálja. (2)Ha a bíróság a tájékoztatást nem találja megfelel őnek, a végelszámolót határid ő tűzésével pénzbírság terhe mellett a beszámoló kiegészítésére hívja fel. Ha a bíróság a tájékoztatóta kiegészítést követően sem tartja megfelel őnek vagy a végelszámoló a felhívásnak határid őben nem tesz eleget, a bíróság az Ectv. szerinti ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja.az intézkedések eredménytelensége esetén a bíróság az Ectv. szabályai szerint új végelszámolót jelöl ki a felszámolói névjegyzékb ől, a korábbi végelszámoló nyilvántartásból való törlés e mellett. 43/D. (1)Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is és ezért az Ectv.-ben írt intézkedések alkalmazásának lehet helye, határid ő tűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a végelszámolót az Ectv.-ben írt esetben a civil szervezet korábbi vezet ő tisztségvisel őjét, hogy kötelezettségeinek teljesítését igazolja. (2)Ha a végelszámoló kötelezettségeinek teljesítését nem igazolja a bíróság az Ectv. 9/I. - ában írt intézkedéseket alkalmazza.' 5. A törvényjavaslat 129. (15) bekezdése a következ ők szerint módosul : (15) A Cnytv alcíme [59. (2) bekezdése] és a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 29. Azalapítvány megszűnésének megállapítására irányuló polgári nemperes eljárás [(2) Az alapítvány megszüntetésére és az alapítvány nyilvántartásból való törlésér e irányuló kérelmet az alapító nyújthatja be azon indok megjelölésével, hogy a z alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy má s alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3 :403. (1) bekezdés b) pont) 59. (1)A z alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelem vagy indítvány esetén a kérelemhez csatolni kell a kérelmet vagy az indítványt alátámasztó okiratokat.

5 5 (2) Ha a kérelem vagy indítvány el őterjesztésének indoka az, hogy az alapító okiratban meghatározott id ő eltelt, a kérelemben erre kell hivatkozni. (3) Ha az alapítvány megszűnésének megállapítására irányuló kérelemben az alapítván y megszűnésének megállapítását arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal val ó egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet megküldi az alapítványnak. (4) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg az alapítványnak, hogy a kézbesítést ől számított harminc napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e. (5) Ha a kérelemben foglaltakat az alapítvány vitatja, a bíróság az eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevélben kérheti az alapítván y megszűnésének megállapítását a (3) bekezdésben meghatározott okból, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell. Ha az eljárás megszüntetésének abból az okból, hogy azt az alapítvány vitatja nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, a bíróság a kérelmet elutasítja. A bíróság a kérelmet elutasító végzésében felhívja az alapítót, hogy harminc napo n belül keresetlevélben kérheti az alapítvány (3) bekezdésben meghatározott okból történ ő megszűnésének megállapítását, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetn i kell." 30. Az alapítvány megszűnésének megállapítására és az alapítvány megszüntetésére irán uló polgári peres eljárás 60. (1) Az alapítvány megszűnésének megállapítása iránti perre ideértve az alapító által a z 59. alapján indított pert is az alapítványszékhelye szerinti törvényszék illetékes. (2) Az alapítvány megszüntetésére irányuló perre az alapítvány székhelye szerinti törvényszék illetékes. (3) Ha a bíróság az alapítványt megszünteti, a jogerős ítéletet megküldi az alapítványt nyilvántartó bíróságnak. A nyilvántartást vezető bíróság az alapítványt a törvényben meghatározott eljárást követ ően törli a nyilvántartásból; a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye. 31. Az alapítvány megszűnésének és az alapítvány megszüntetésének nyilvántartásba való bejegyzése iránti eljárá s 61. (1) Ha a bíróság az alapítvány megsz űnését megállapítja, v y az alapítványt megszünteti, az Ectv.-ben foglalt szabályok szerint jár el. (2) A nyilvántartást vezető bíróság a kényszer-végelszámolást, egyszer űsített törlési eljárás t követően az alapítványt törli a nyilvántartásból ; a végzés ellen fellebbezésnek é s felülvizsgálatnak nincshelye.'

6 6 6. A törvényjavaslat 129. (22) bekezdésének m) pontja elmarad : (A Cnytv.) [m) 59. (1) bekezdésében a 74/E. (1) bekezdés a) c) pontjában szövegrész helyébe a 3 :48. (1) bekezdés a) pontjában és a 3:403. (1) bekezdés a) és c) pontjában szöveg ] 7. A törvényjavaslat 129. (23) bekezdése a következők szerint módosul : (23) Hatályát veszti a Cnytv. [a)] 56. (1) bekezdés c) pontja[, b) 60. (2) bekezdése]. 8. A törvényjavaslat 129. (27) bekezdés c) pontja a következ ők szerint módosul : (A Cnytv) c) 94. (1) bekezdés e) pontjában [ca)] a kezelő szerv szövegrész a kurátor szöveggel, [cb) az, illetve megnevezését, valamint lakóhelyét (székhelyét) szövegrész a lakóhelyét szöveggel, ] (lép hatályba) 9. A törvényjavaslat a t követ ően a következ ő X. Fejezettel egészül ki, egyidej űleg a törvényjavaslat további szerkezeti egységeinek számozása és a törvényjavaslat önmagár a vonatkozó merev hivatkozásainak megjelölése megfelel ően változik : X. Fejeze t A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény módosítása 179. A Polgári Törvénykönyv Második Könyvéhez kapcsolódó módosítá s 179.k A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51. (3 ) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: (3) Ha bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot, az (1 ) bekezdésben foglalt szankciókat bírósági jogkörben eljárt személy esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben eljárt személy esetén a Lomfőbb Ügyészséggel szemben kell

7 7 érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság_nem jogi személy, az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általáno s munkáltatói jogkört gyakorolja." 180. A Polgári Törvénykönyv Harmadik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k 180. (1) A Ptk. 3 :63. -a a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (5) Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja. (2) A Ptk. 3 :65. -a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (4) A tagok a tagdíj megfizetésén túl az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal ne m felelnek. (3) A Ptk. 3 :83. -a a következő szöveggel lép hatályba : 3 :83. [Jogutódlással történ ő megszűnés) Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. (4) A Ptk. 3 :85. (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (1) Az egyesület jogutód nélküli megsz űnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az al pszabályban meghatározott, az egyesüle t céljával megegyez ő vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kel l átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha a z alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt ne m szerezheti meg. (5) A Ptk. 3 :86. (2) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: (2) Ha az egyesület jogutód nélkül megsz űnik, a hitelez ők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezet ő tisztségvisel őivel szembena szerz ődésen kívül okozott károkért való felel ősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségvisel ő az egyesület fizetésképtelenségével fenyeget ő helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történ ő megszűnés esetén nem alkalmazható. (6) A Ptk. 3 :196. (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: 1) A társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el. Az ügyvezető képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötés e harmadik személyekkel szemben nem hatályos."

8 8 (1) A részvénytársaság az alaptőkehuszonötszázalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket. A saját részvények mértékének megállapításánál a részvénytársaság tulajdonaként kell figyelembe venni a részvénytársasá g többségi befolyásaalatt álló jogi személy ideértve a külföldi székhellyel rendelkez ő, a rá irányadó jog szerintkorlátolt felel ősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaság tulajdonában álló részvényeket is. A részvénytársaságtulajdonában álló részvényként kell figyelembe venni azokat a részvényeket is, amelyekettulajdonosuka részvénytársaság javára szerzett meg vagy tart magánál,továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeketa részvénytársaság követelésbiztosítékáulfogad el. (8) APtk.3 :227. -a akövetkez ő szöveggel léphatályba : 3 :227. [Pénzügyi segítségnyújtás korlátozása] (1) Nyilvánosan működ ő részvénytársaság az általa kibocsátott részvények megszerzéséhe z csak iaci feltételek mellett osztalékfizetésre felhasználható va_ ona terhére n ' 'tha t harmadik személynek pénzügyi segítséget feltéve, hogy ehhez az igazgatóság el őterjesztése alapján a közgy űlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával hozzájárult. (2) Az el őterjesztés tartalmazza a pénzügyi segítségnyújtás indokát, a kockázatokat,a lebonyolítás feltételeit, a részvények ellenértékét és a társaság által a pénzügyi segítségnyújtással elérhet ő előnyöket. Az el őterjesztést az igazgatóság köteles a nyilvántartó bíróságnak benyújtani. (9) A Ptk. 3 :240. -a a következő szöveggel lép hatályba : 3 :240. [Egyéb részvényfajták és az átváltozó kötvényt (1) A részvénytársaság az e törvényben meghatározottakon kívül más részvényfajta vag y részvényosztály kibocsátását akkor határozhatja el, ha az alapszabályban meghatározzaa kibocsátandó részvények által megtestesített tagsági jogok tartalmát és mértékét. (2) A részvénytársaság alaptőkéjének feléig forgalomba hozhat olyan névre szóló kötvényt, amely egy később bekövetkez ő objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul á t (átváltozó kötvény). (3) A részvénytársaság közgyűlése felhatalmazhatja az igazgatóságot átváltozó vagy feltételesen átváltozó kötvény kibocsátására. (10) A Ptk. 3 :259. (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaságban együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkez ő részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelel ő javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmén me'elenését ől számított n olc na.on belül közlik az igazgatósággal, az igazgatóság a kiegészített napirendr ől, a részvényesek által el őterjesztett határozattervezetekről a javaslat vele való közlését követ ően hirdetményt tesz közzé.a hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.

9 9 (11) A Ptk. 3 :261. (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (5) Azokat a kifizetéseket, amelyeket az (1) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek,a részvénytársaság felszólítására a társaság részére vissza kell fizetni, feltéve, hogy a társasá g bizonyítja, hogy a részvényes a kifizetés feltételei fennállásának hiányáról tudott vagy tudni a kellett. (12) A Ptk. 3 :272. & (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (1) Nyilvánosan működ ő részvénytársaság esetén a közgy űlésre szóló meghívóta közgyűlés kezdő napját legalább harminc nappal megel őzően, a társaság honlapján kell közzétenni. A közgyűlésre szóló meghívó tartalmazza a napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának feltételeit is, továbbá feltünteti a határozattervezetek és a közgy űlés elé terjesztend ő dokumentumok eredeti és teres terjedelm ű szövege elérhet őségének helyét. (13) A Ptk. 3 :272. & (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (3)Anyilvánosan működő részvénytársaság a társaság honlapján, a közgyűlést megel őzően legalább huszonegy nappal nyilvánosságra hozza : a az összehívás idő. ont'ában me! lévő részvén ek számára és a szavazati 'o ok arán ár a vonatkozó összesített adatokat, ideértve az egyes részvényosztályokra vonatkozó külö n összesítéseket ; b a na irenden szere l ő ü ekkel ka csolatos előter'esztéseket az azokra vonatkozó felügyel őbizottsági jelentéseket, valamint a határozati javaslatokat ; c) a képvisel ő útján, illetve levélben történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, h a azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek. (14) A Ptk. 3 :272. -a a következ ő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatály (4) Azoknak a részvényeseknek, akik ezt kívánják, a közzéteend ő közgy űlési anyagokata közgy űlési anyagok nyilvánosságra hozatalával egy időben elektronikus úton is meg kel l küldeni. (15) A Ptk. 3 :273. &-a a következ ő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (4) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabálya megengedi, hogy a részvényes szavazati jogát a közgy űlést megel őzően postai úton gyakorolja, e jog gyakorlását érvényesen csak olyan feltételhez kötheti, amely a részvényes személyazonosság a megállapításához szükséges. (16) A Ptk. 3 :278. (1) bekezdés elpon ja a következ ő szöveggel lép hatályba: (A közgyűlésrőljegyzőkönyvet kell készíteni,amely tartalmazza) e) a határozati javaslatokat, minden határozat esetében azon részvények számát, amelye k tekintetében érvényes szavazat leadására került sor, az ezen szavazatok által képviselt alaptőke részesedés mértékét, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástó l tartózkodók számát.

10 10 (17) A Ptk. 3 :282. (3) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : (3) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tagjai képviseleti jogának korlátozása, megosztása, és nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben nem hatályos. (18) A Ptk. 3 :303 -a a következ ő szöveggel lép hatályba : 3 :303. [Feltételes alaptőke-emelést (1) A részvénytársaság feltételes alapt őke-emelést határozhat el átváltoztatható, illetv e átváltozó kötvények forgalomba hozatalával. (2) A forgalomba hozott átváltoztatható és átváltozó kötvények összesített névértékéne k összege nem haladhatja meg a részvénytársaság alaptőkéjének felét. (3) Az átváltoztatható kötvényt az alapszabályban meghatározott feltételek szerint a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani. (4) Az átváltozó kötvény egy kés őbb bekövetkező objektív feltétel bekövetkezte esetén részvénnyé alakul át. (5) A feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyűlési határozatban meg kell határozni a) azt, hogy a kötvény kibocsátása zártkörűen vagy nyilvánosan történik ; b) a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvénye k sorozatát, a jegyzés helyét és idejét ; c) a kötvények részvénnyé történ ő átalakításának, illetve átalakulásának feltételeit, id őpontját ; d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit ; e) kötvény zártkörű kibocsátása esetén a kötvények átvételére jogosult személyeket és a z általuk jegyezhető kötvények számát, névértékét, kibocsátási értékét és sorozatát. (19) A Ptk.3 :305 -a a következ ő szöveggel lép hatályba : 3 :305. [Átváltoztatható kötvény helyett részvény igénylése és átváltozó kötvén y átalakulása] (1) Az átváltoztatható kötvény tulajdonosai a kötvény futamidején belül, a közgy űlés által meghatározott időtartam alatt írásban - nyomdai úton el őállított kötvények eseténa kötvényeknek az igazgatóság részére történ ő benyújtásával - kötvényeik helyébe részvényt igényelhetnek. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékéné l alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidej űleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözeteta részvénytársaságnak megfizetni. A nyilatkozat megtételével a kötvénytulajdonos jogosultt á válik részvényutalványra. (2) Az átváltozó kötvény az alaptőke felemelését átváltozó kötvény kibocsátása útján elhatározó közgyűlési határozatban foglalt objektív feltételek bekövetkezte alapján alakul át részvénnyé. Az átváltozó kötvény tulajdonosai az objektív feltétel bekövetkeztét követ ően,a közgyűlés által meghatározott id őtartam alatt írásban - nyomdai úton el őállított kötvények esetén a kötvényeknek az igazgatóság részére történ ő benyújtásával - kötvényeik helyéb e részvényt igényelhetnek. A kötvénytulajdonos az objektív feltétel bekövetkeztével jogosulttá válik részvényutalványra. A kötvény átváltozása a törvény erejénél fogva következik be. (3) A kötvényt kibocsátó közgyűlési határozatban foglaltaknak megfelel ően az (1) és (2 ) bekezdés szerinti bejelentés megtételére rendelkezésre álló id őtartam lejártát, illetve az objektív feltétel bekövetkeztét követ ő els ő közgyűlésen vagy a közgyűlési határozatban

11 11 meghatározott id őpontban kell az alaptőke felemeléséről dönteni, és ennek megfelelőena részvénytársaság alapszabályát módosítani." (20) A Ptk. 3 :319. -a a következő szöveggel lép hatályba : 3 :319. [Egyesülés-[ Az átváltoztatható vagy átváltozó kötvény esetén az egyesüléssel létrejövő részvénytársaságnak a kötvénytulajdonos számára olyan jogosultságokat kell biztosítania, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogosultságokkal, amelyekkel a jogel őd gazdasági társaságban rendelkeztek, kivéve, ha a kötvénytulajdonosok mindegyike hozzájáru l jogosultsága csökkenéséhez. A tulajdonos az egyesülő társaságok által kibocsátott átváltoztatható, átváltozó vagy jegyzési jogot biztosító kötvény visszavásárlását is igényelhet i a jogutód részvénytársaságtól. Az e bekezdésben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni, ha az értékpapír kibocsátásakor előre meghatározták a kötvénytulajdonosok helyzetét eg y esetleges egyesülés esetére. (21) A Ptk. 3 :320. -a a következő szöveggel lép hatályba : 3 :320. [Egyesülési közgyűlések ] Ha több részvényfajta, illetve részvényosztály létezik, az egyesülést kimondó határoza t meghozatala során a közgyűlési határozathoz való hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseke t megfelel ően alkalmazni kell. (22) A Ptk. 3 :321. -a a következő szöveggel lép hatályba : 3 :321. [A részvénytársaság szétválása ] (1) Nyilvánosan működő részvénytársaság nem válhat szét. (2) A részvénytársaság szétválása során a részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. (23) A Ptk. 3 :329. (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (2) A szövetkezet esetében az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelel ően alkalmazni kell. (24) A Ptk. 3 :332. -a a következő (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (4) A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekb ől álló szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára vagy a szövetkezetbe tagként belépni kívánó személyre átruházhatja. Az átruházó szerz ődést írásba kell foglalni. (25) A Ptk. 3 :347. -a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (3) Ha a szövetkezet jogutód nélkül megsz űnik, a hitelez ők kielégítetlen követeléseik erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a szövetkezet vezet ő tisztségvisel őjével szembena szerződésen kívül okozott károkért való felel ősség szabályai szerint, ha a vezet ő tisztségviselő a szövetkezet fizetésképtelenségével fenyeget ő helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történ ő megszűnés esetén nem alkalmazható.

12 1 2 (26) A Ptk. 3 :354. (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (4) A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni hozzájárulá s teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti részesedését vagy annak eg y hányadát rá átruházza. (27) A Ptk. 3 :361. (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : (1) A tagsági jogviszony megsz űnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony id őtartama alatt keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját t őke lekötött tartalékkal csökkentett összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony megsz űnését követő három hónapon belül kell kiadni ; a három hónapnál hosszabb id őtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó részében semmis. (28) A Ptk. 3 :391. -a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (3) Az alapító az alapító okiratban az alapítvány szervezeti egységét jogi személynek nyilváníthatja. (29) A Ptk. 3 :402. (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (1) Az alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át. Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak alapítványokra válhat szét. (30) A Ptk. 3 :404. (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (3) A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, h a az alapító okirat, vagy az alapító nem rendelkezik a megszűn ő alapítvány vagyonáról, vagy ha az alapító okirat által megjelölt személy, vagy az alapító által megjelölt alapítvány, egyesüle t a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. (31) A Ptk. a) 3 :32. (2) bekezdése az egységre szövegrész helyett az egységére szöveggel, b) 3 :223. (1) bekezdése az ellenérték legmagasabb összegének szövegrész helyett a z ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegének szöveggel, c) 3 :223. (4) bekezdése a megszerzésének indokáról, szövegrész helyetta megszerzésének indokáról és jellegér ől, szöveggel, d) 3:250. (1) bekezdésb)pontja az alapítás során kibocsátandó szövegrész helyett a z alaptőke összegét, az alapítás során kibocsátandó szöveggel, e) 3 :251. (1) bekezdése az nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékelését szövegrés z helyett az nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás leírását, értékét, értékelését, az alkalmazott értékelési módszer ismertetését és azt, hogy az értékelést érint ő új befolyásoló körülmény nem merült fel szöveggel, f) 3 :361. (2) bekezdése az által nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a szövetkezet szövegrész helyett az által a szövetkezet szövegge l lép hatályba.

13 13 (32) Nem lép hatályba a Ptk. a) 3 :329. & (3) bekezdése, b) 3 :404. & (4) bekezdése. (33) Hatályát veszti a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgy ú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény 39. -a, valamint &-a A Polgári Törvénykönyv Negyedik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k 181.& (1) A Ptk. 4:124. & (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb két évre örökbefogadhatóna k nyilvánítja, ha a szül őjének szül ői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szül ő önhibájából a) gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot vagy fél éven át semmilye n formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg; vagy b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkü l megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések hat hónapon belül ne m vezetnek eredményre. (2) A Ptk. 4 :233. (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : (1) Nem rendelhető gyámul az a személy, a) aki cselekv őképességet érint ő gondnokság alatt áll ; b) aki szül ői felügyeletet megszüntető vagy közügyekt ől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll ; c) akinek szül ői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét nevelésbe vették ; d) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították; vagy e) akit a szül ői felügyelet gyakorlására jogosult szül ő a gyámságból közokiratban vag y végrendeletben kizárt. (3) A Ptk. a) 4:121. (3) bekezdése a gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben van szövegrés z helyett a gyermekét nevelésbe vették szöveggel, b) 4 :124. & (3) bekezdése az az átmeneti nevelést szövegrész helyett az a nevelésb e vételt szöveggel, c) 4:124. (5) bekezdése az az átmeneti nevelést szövegrész helyett az a nevelésb e vételt szöveggel, d) 4:127. & (1) bekezdésb)pontja az átmeneti nevelésbe szövegrész helyett a nevelésbe szöveggel, e) 4 :178. & (5) bekezdése a tartós nevelésbe szövegrész helyett a nevelésbe szöveggel,.fl 4 :129. & (2) bekezdése az átmeneti nevelésbe vett vagy tartós nevelésbe vett szövegrés z helyett a nevelésbe vett szöveggel, az a gyermeket a tartós nevelésbe vételt vagy a z örökbefogadhatóvá nyilvánítást követ ően szövegrész helyett az a nevelésbe vett, örökbefogadható gyermeket szöveggel,

14 14 g) 4 :186. & (1) bekezdés g) pontja az átmeneti nevelésbe vette ; szövegrész helyetta nevelésbe vette és a szül ő szül ői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg; szöveggel, h) 4:191. (1) bekezdésb)pontja az átmeneti nevelésbe szövegrész helyett a nevelésbe szöveggel, az a szülő szövegrész helyett az az a szülő, akinek szül ői felügyeleti jog a szünetel, az az átmeneti nevelésbe szövegrész helyett az a nevelésbe szöveggel, i) 4:230. &a)pontja az átmeneti vagy tartós nevelésbe szövegrész helyett a nevelésbe szövegge l lém hatályba A Polgári Törvénykönyv Ötödik Könyvéhez kapcsolódó módosítá s 182. Nem lép hatályba a Ptk. 5 :96. & (3) bekezdésében a A zálogjogosulti bizományos kérheti, hogy az ingatlan-nyilvántartás, a lajstrom vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartás zálogjogosultként feltüntesse. szövegrész A Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k 183. (1) A Ptk. 6:106. -a a következő szöveggel lép hatályba : 6:106. & [Vállalkozások közötti szerződéssel, valamint szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősül ő vállalkozással kötött szerződésével kapcsolatos közérdekű kereset ] (1) Vállalkozások közötti szerződés részévé általános szerz ődési feltételként váló,a pénztartozás teljesítésének idejét, a késedelmi kamat mértékét, esedékességét a jóhiszem űség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosul t hátrányára megállapító kikötést mint tisztességtelen kikötést a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is megtámadhatja. (2) A szerz ődő hatóság és a szerz ődő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerződés részévé általános szerz ődési feltételként váló, a pénztartozás teljesítésének idejé t a) hatvan napnál hosszabb határid őben meghatározó szerz ődési kikötés hatvan napot meghaladó része semmisségének megállapítását; vagy b) az e törvényben a szerz ődő hatóságra vonatkozóan meghatározottaktól eltér ően,a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanula szerz ődő hatóságnak nem minősül ő vállalkozás hátrányára meghatározó, hatvan napot me g nem haladó határidőre vonatkozó kikötés mint tisztességtelen kikötés megtámadásával a kikötés érvénytelenségének megállapítását a vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet is kérheti. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti kérelem alapossága esetén a bíróság a kiköté s semmisségét, illetve érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerz ődő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. A semmisség, illetve az érvénytelenség megállapítása ne m érinti azokat a szerz ődéseket, amelyeket már teljesítettek. (4) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az (1) és a (2) bekezdé s szerinti olyan általános szerz ődési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségéne k megállapítását, amelyet szerz ődéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosa n megismerhet ővé, abban az esetben is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A

15 1 5 bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségéne k megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától. (5) Az (1)-(2) és a (4) bekezdés szerinti eljárásban a bíróság az igény érvényesítőjének kérelmére elrendeli, hogy a szerz ődési feltétel alkalmazója, nyilvánosságra hozója, illetv e alkalmazásra ajánlója saját költségére gondoskodjék a szerz ődési feltétel tisztességtelenségének, illetve semmisségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételérő l. A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság határoz.a közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos meghatározását, tisztességtelenségének, illetve semmiségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket. (6) A vállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó szervezet kérheti az olyan általáno s szerz ődési feltétel semmisségének megállapítását, amel y a) vállalkozások közötti szerződésben kizárja a késedelmi kamatfizetési, illetve kizárja vagy korlátozza a követelés behajtásával kapcsolatos költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget; b) a szerződő hatóság és a szerz őd ő hatóságnak nem minősülő vállalkozás közötti szerz ődésben a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határid őt követő naptól eltérően határozza meg, illetve kizárja vagy korlátozza a késedelmi kamatfizetési, illetve a követelés behajtásával kapcsolato s költségek megfizetésére vonatkozó kötelezettséget. (2) A Ptk. 6:130. -a a következ ő szöveggel lép hatályba : 6:130. [Pénztartozás teljesítésének ideje[ (1) Ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg,a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételét ől számított harminc napon belül kell teljesíteni. Ha a pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóság., a szerződő hatóságnak nem minősül ő vállalkozással kötött szerződése esetén pénztartozásáta jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni, ebben az esetben a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát. (2) A jogosult teljesítését ől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást, ha a) a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítésé t vállalkozási szerz ődés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezését) megel őzte; b) nem állapítható meg egyértelm űen a jogosult fizetési felszólítása vagy számláj a kézhezvételének id őpontja; vagy c) a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetés i kötelezettségét. (3) Vállalkozások közötti szerz ődés esetén az e rendelkezéseitől a jóhiszeműség é s tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosul t hátrányára eltér ő szerz ődési feltételt mint tisztességtelen kikötést a jogosul t megtámadhatja. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a pénztartozás teljesítésére kikötött idő az (1)-(2) bekezdésben meghatározott határid őket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött id ő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóságnak szerz ődő hatóságnak nem min ősülő vállalkozással kötött szerz ődése eseténa pénztartozás teljesítésére kikötött id ő a hatvan napot meghaladó részében semmis.

16 16 (4) Vállalkozások közötti szerz ődés esetén az ellenkez ő bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a jóhiszem űség és tisztesség követelményének megsértéséve l egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő olyan szerződési feltételt, amelya pénztartozás teljesítésére az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, hatvan napnál hosszab b határid őt határoz meg. Pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóságnak szerz ődő hatóságnak nem minősül ő vállalkozással kötött szerz ődése esetén a pénztartozás teljesítésére az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határid őt, amely a hatvan napot nem haladja meg mint tisztességtelen kikötést, a jogosul t megtámadhatja." (3) A Ptk. 6 :155. -a a következő szöveggel lép hatályba : 6 :155. [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerz ődésben, valamint pénztartozá s fizetésére kötelezett hatóság szerz ődése esetén] (1) Vállalkozások közötti szerz ődés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerz ődő hatóságnak szerz ődő hatóságnak nem min ősülő vállalkozással kötött szerződése eseténa késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév els ő napján érvénye s jegybanki alapkamat idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adot t pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintet t naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév telje s idejére. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerz ődő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősül ő vállalkozással kötött szerz ődése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költsége i fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettsé g kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezménye i alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatároz ó szerz ődési kikötés semmis. (3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére a z e törvény által meghatározott fizetési határid őt követő naptól eltérően a jóhiszeműség é s tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt mint tisztességtelen kikötést a jogosult megtámadhatja. Szerz ődő hatóságnak szerz ődő hatóságnak nem min ősül ő vállalkozássa l kötött szerz ődése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejér e e törvény által meghatározott fizetési határid őt követő naptól eltérően megállapító szerz ődési feltétel semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerz ődő hatóságnak szerz ődő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerz ődése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhe z képest alacsonyabb értékben meghatározó szerz ődési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. (4) A 6:198. (3) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba :

17 17 (3) Ha a kötelezett az engedményező részére teljesít, az engedményez ő kötelesa szolgáltatás teljesítéseként birtokába került vagyontárgyakat a sajátjától elkülönítve kezelni, és az engedményes részére késedelem nélkül kiadni. Az engedményező hitelez ői az ilyen vagyontárgyakra nem tarthatnak igényt. (5) A Ptk. 6 :247. (2) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : (2) Határid őben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerz ődésben előírt teljesítési határid őn belül megkezd ődik. Az átadás-átvétel időtartama harminc nap. Vállalkozások közötti szerződés, illetve szerződő hatóság által megrendel őként szerz ődő hatóságnak nem minősül ő vállalkozással kötött szerződés esetén az átadás-átvétel időtartamára vonatkozó rendelkezéstől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan é s indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltérő szerz ődési feltételt mint tisztességtelen kikötést a vállalkozó megtámadhatja. (6) A Ptk. 6:417. (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : (4) A kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti. A kötelezett ellen indult felszámolási vagy cs ődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosulta kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettség e lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre. (7) A Ptk. 6:426. -a a következő szöveggel lép hatályba : 6:426. [A kezes szabadulása a kötelemb ől] Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként az ő hibájábóla követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy a behajtása jelent ősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítés i igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna. (8) A Ptk. 6:470. (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : (1) Felel ősségbiztosítási szerz ődés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosítóa szerz ődésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetv e sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. (9) A Ptk. 6:549. (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : (1) A bírósági és az ügyészségi jogkörben okozott kárért való felel ősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felel ősség szabályait kell megfelel ően alkalmazni, azzal, hogya kárigényt bírósági jogkörben okozott kár esetén a bírósággal, ügyészségi jogkörben okozot t kár esetén a Legfőbb Ügyészséggel szemben kell érvényesíteni. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a kárigényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja.a kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése. (10) A Ptk.

18 1 8 a) 6:194. (2) bekezdése a jogcím szövegrész helyett jogcím, szöveggel, b) 6 :395. (2) bekezdése a látra szóló betétként szövegrész helyett látra szóló betétként vagy letétként szöveggel, c) 6:534. címe az életviszonyok szövegrész helyett az értékviszonyok szövegge l lép hatályba. (11) A Ptk. 6:430. (4) bekezdése nem lép hatályba A Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyvéhez kapcsolódó módosítá s 184. A Ptk. 7 :43. (3) bekezdése a Semmis szövegrész helyett az Érvénytelen szöveggel lép hatályba A Polgári Törvénykönyv Nyolcadik Könyvéhez kapcsolódó módosításo k 185. (1) A Ptk. 8:1. (1) bekezdése a következ ő 7. ponttal kiegészülve lép hatályba : (E törvény alkalmazásában ) 7. szerz ődő hatóság: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles. (2) A Ptk. 8:1. -a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba : (6) A Ptk. épületekre vonatkozó rendelékezéseit más építményekre is megfelel ően alkalmaznikell.' 10. A törvényjavaslat 179. (4) (6) bekezdése a következ ők szerint módosul : (4) Az 1 58., az 59. (1) bekezdése, a , a 66. (3) bekezdés a) d) és g) pontja, a 67. (1) (3), (10) és (12) (15) bekezdése, a 67. (17) bekezdés 1., 2., 4., 6 8., , 15., 16., és 25. pontja, a a, a 76. (3) és (4) bekezdése, a , a 111. (1) (3), (5) (9), (11) (31), (34) (42), (44) (46), (48), (49) és (51) (54) bekezdése, a , a 129. [(1) (5), (7) (13), (15) (19) és (22) (25)] (1) (6), (8) (15), (17) (21) és (24) (27) bekezdése, a 130., a 131. (1) és (2) bekezdése, valamint (4) bekezdés b) pontja, a , a 153. (1) (14) és (16) (22) bekezdése, a , a 173. (1) (10) é s (12) (23) bekezdése, a 174., a 175. (2) bekezdése, a , a 179., a 180. (1) (32) bekezdése, a , a [180. ] 187. és [181. ] március 15-én lép hatályba. (5) A 111. (4), (10), (32), (43), (47) és (50) bekezdése, valamint a 129. [(6) és (14)] (7) és (16) bekezdése július 1-jén lép hatályba.

19 19 (6) A 129. [(20)] (22) bekezdése július 2-án lép hatályba." 11. A törvényjavaslat a a következ ők szerint módosul : 181. A 174. [(14)] (15) és [(20)] (21) bekezdése a várandós, a gyermekágyas vagy szoptat ó munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönz ő intézkedések bevezetéséről szóló, október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Indokolás 1.)A Ptk. 6 :130. -ának pontosítására irányuló módosító javaslattal összefüggésben szüksége s válik a kötelez ő egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 9/A. -a helyébe lép ő rendelkezés Ptk.-ra vonatkozó hivatkozásának módosítása is. 2.) A törvényjavaslat már tartalmazza a Pp.-nek a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított perekre vonatkozó, az új Ptk. 2:54. (5 ) bekezdésén alapuló speciális szabályait. Az anyagi jogi szabályozás érvényesülésének könnyítése érdekében szükség van további szabályok meghatározására, ami a Pp. speciáli s szabályainak b ővítésével valósítható meg. A várhatóan nagyszámú felperes részvételével zajló perekben a bíróság munkáját jelentősen megkönnyítené, ha az anyagi jogi szabályok alkalmazásával felmerül ő eljárási nehézségeket a bíró jogi képviselők szakszer ű közreműködésével tudná kezelni, ezért a módosító javaslat a 348/B. (1) bekezdésének beiktatásával kötelez ővé teszi, hogy a felek a peres pozíciótól függetlenül jogi képvisel ővel járjanak el. A törvényjavaslatban már szerepl ő, a perek egyesítését előíró szabály azt a célt szolgálja, hogy az azonos tényalapon nyugvó igények egy eljárásban kerüljenek elbírálásra, valamint az egy meghatározott közösséget ért sérelem kapcsán ne születhessen különböz ő bíróságokon, különböz ő tartalmú ítélet. Indokolt ugyanakkor e szabályozás kiegészítése. El őfordulhat ugyanis olyan eset is, amikor a jogsértésben több személy vesz részt, de az alperese k lakóhelye, székhelye különböz ő bíróságok illetékességi területén van. Erre nyújt megoldást a Pp. módosító javaslat szerinti - 348/B. (2) bekezdésének rendelkezése azzal, hogy kötelez ővé teszi az azonos ténybeli alapon nyugvó, de különböz ő bíróságokon megindult ügyek egyesítését is. Az új Ptk. 2 :54. (5) bekezdése szerint a megsértett közösség tagja a jogsértéssel elér t vagyoni el őny átengedésének kivételével a személyiségi jogok megsértésnek valamenny i szankcióját érvényesítheti. Ebb ől következ ően kártérítési igényt is érvényesíthet a jogsért ővel szemben. A kártérítési követelések érdemi elbírálása esetén azonban nem mell őzhet ő az igények egyéniesített vizsgálata, ami nagyszámú felperes esetén a per ésszer ű időn belül történő befejezését nehezítené meg. A módosító javaslat ezért kötelez ővé teszi a kártérítés i igények külön perben történő elbírálását.

20 20 A Pp. - módosító javaslat szerinti - 348/B. (4) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a megsértett közösség tagja a szankciók érvényesítésének egyik jogalapját, a közösséghe z tartozását, erre vonatkozó nyilatkozatával bizonyíthatja, a nyilatkozat megtétele esetén e körülményre további bizonyítást nem kell lefolytatni. A 348/B. (5) bekezdése szabályozza azt, hogy a személyiség lényeges vonásának minősül ő, a közösséghez tartozással összefügg ő személyiségjegy vonatkozásában pontosan mit kell a bíróságnak vizsgálnia. E szabály egyértelművé teszi a jogalkalmazók számára, hogy nem a közösséget ért jogsértésnek az egyes egyénekre gyakorolt konkrét hatását kell vizsgálni, hanem azt, hogy a jogsértés általában véve alkalmas lehetett-e egyéni jogsérelem okozására, azaz megvalósult-e a jogsértés ún. átsugárzása a közösség tagjaira. Az új Ptk. a korábbiakban már idézett szabálya szerint a megsértett közösség tagjai sérelemdíj iránti igényt is érvényesíthetnek. A Pp. módosító javaslat szerinti - 348/B. (6) bekezdés e arra is utal, hogy a közösség megsértése miatt járó sérelemdíj iránti igénnyel kapcsolatba n milyen jellegű körülményeket kell vizsgálni. 3-8.) Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvr ől szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáró l szóló T/ számú törvényjavaslat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény módosításával újraszabályozza a civil szervezetekre vonatkozó végelszámolási szabályokat. E törvényjavaslat rögzíti azt is, hogy az új Polgári Törvénykönyv szabályainak megfelel ően, kinek a kérelmére (ügyész esetén indítványára) vagy kereseti kérelmére dönthet a bíróság a z alapítvány megszűnésének megállapításáról, illetve kinek a kereseti kérelmére dönthet a bíróság az alapítvány megszüntetésér ől. A civil szervezetekre és egyéb szervezetekr e vonatkozó új végelszámolási szabályok megfelel ő hatályosulásának a biztosítását célozzák a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefügg ő eljárási szabályokról szóló évi CLXXXI. törvény módosító javaslattal megállapítani javasolt rendelkezései. A módosító javaslat továbbá az alapítvány megsz űnésének megállapítására és megszüntetésér e vonatkozó eljárási szabályokat is összhangba hozza az egyes civil szervezetekkel kapcsolato s törvényeknek a Polgári Törvénykönyvr ől szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló T/ számú törvényjavaslatnak az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény módosítását érintő rendelkezéseivel. 9.) Az új Ptk.-hoz kapcsolódó módosítások : 179. A Polgári Törvénykönyv Második Könyvéhez kapcsolódó módosítá s A Ptk. 2 :51. (3) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás a jogi személynek nem min ősül ő bíróságok esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvénnyel, annak aival való összhang megteremtését szolgálja. A pontosításra azért van szükség, hogy egyértelm ű legyen, hogy ha egy helyi bíróság az, ahol a személyiségi jogsértés t jogkörében eljáró és okozó bíró dolgozik, akkor mely bíróság perelhet ő: ez a módosítandó szöveg értelmében több bíróság esetében akár a törvényszék, akár az ítél őtábla is lehetne. A javasolt módosítás alapján viszont már egyértelm ű, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlás a okán kizárólag az adott helyi bíróság szempontjából releváns törvényszék jöhet szóba. A