Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul"

Átírás

1 Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC

2 A vízzel kapcsolatos környezeti problémák II. 7. elıadás lecke

3 A víz hiánya, mint globális környezeti probléma 25. lecke

4 Ariditás A hı- és vízháztartás összekapcsolását az ariditási index-el végezhetjük. A = L Rn CS ahol p Rn: nettó sugárzási egyenleg Lp: párolgási látenshı CS: csapadék Az A>1 energiabıséget jelent, s az arid (száraz) területeket jellemzi. Több energia áll rendelkezésre, mint amennyi a területre érkezı csapadék elpárologtatásához szükséges. Az A<1 humid (nedves) terület, ahol az energia kevesebb, mint amennyi a lehulló csapadék elpárologtatásához kellene. Az ariditási index alakulása szoros kapcsolatban van a természetes növényföldrajzi övezetekkel: A<1/3 tundra, 1/3 1 erdı, 1-2 füves puszta, 2-3 félsivatag, A>3 sivatag.

5 Elsivatagosodás Az 1960-as évektıl kezdve egyre aggasztóbb jelentések láttak napvilágot a sivatagok, elsısorban a Szahara terjeszkedésérıl. Egyes források szerint a nagy Homoksivatag évente 7 kilométert húzódott délre. Az elsivatagosodás az egész világon tapasztalható, a Mediterrán térségben, Kaliforniában, még a magyar Alföldön is. A legérzékenyebben azonban a Szaharától délre található, úgynevezett Száhel-övezetet érinti.

6 Az elsivatagosodás okai Intenzív mezıgazdasági termelés Földhasználat-váltás Csökkenı csapadékmennyiségek Emelkedı hımérséklet, hıhullámok aszályok Talajpusztulás, erózió Növekvı lefolyás

7 Forrás: papers/desertification-africa.html Emberi hatás által kiváltott elsivatagosodás kockázata Afrikában Kb. 2,5 millió km 2 -nyi terület alacsony kockázatú, 3,6 millió km 2 -en közepes a kockázat, 4,6 millió km 2 -en magas az elsivatagosodás kockázata, és 2,9 millió km 2 igen magas kockázatú kategóriába esik.

8 Az elsivatagosodás által veszélyeztetett területek Forrás:

9 Az elsivatagosodás által fenyegetett területek Európában Forrás: publication/freshwater_europe/consumption.php

10 Népsőrőség a világ száraz területein /fı per km 2 / (Forrás: UNEP GEO-4) Aszályok

11 Magyarországon 100-ból 28 év aszályos Jelenleg kárenyhítés van, megelızés nincs. Az aszály sokkal nagyobb károkat okoz a mezıgazdasági termelésben, mint a belvíz. Megoldás lehet: csapadékmegırzés, korszerő, a szárazságot és a nagy csapadékokat is figyelembe vevı talajmővelési eljárások alkalmazása, az öntözés szerepe megnı.

12 Az árvizek száma kontinensenként 1950 óta évtizedes bontásban Forrás:

13 A természeti csapások számának változása között Forrás:

14 Víztöbblet, mint környezeti probléma, a vizek védelme 26. lecke

15 A természeti csapások által veszélyeztetett területek Forrás: natural-hazard-hotspots-by-risk-type

16 A nagy idıjárási és árvízi katasztrófák gazdasági kártétele az elmúlt 40 évben Forrás:

17 Árvizek okai: - Tavaszi olvadás okozta árhullámok a folyókon - Nagy mennyiségő és intenzív csapadékok Belvíz okai: - Magas talajvízszint - A nagy mennyiségő csapadék nem tud beszivárogni a talajba, sem lefolyni Április 18. Mátrakeresztes tavasza Budapest

18 A hidrológiai ciklus várható változása Magyarországon Magas hımérséklet intenzívebb párolgás a hidrológiai ciklus intenzitása fokozódik intenzívebb esızések Kevesebb csapadék intenzívebb formában nagyobb része folyik el, kevesebb szivárog be a talajba, a természeti és gazdasági hasznosítása romlik az árvízveszély is növekszik. Az éves lefolyás évszakos átrendezıdése a téli félév lefolyása növekszik, a nyári félév lefolyása az évit meghaladó mértékben csökken.

19 Egyezmény a határokat átlépı vízfolyások és nemzetközi tavak védelmérıl és használatáról (ENSZ) Nemzetközi Elfogadás: március Helyszín: Helsinki Hatálybalépés: október Magyar Csatlakozás: szeptember Hatálybalépés: október Kihirdetés: július

20 Célkitőzés A határvizekben érdekelt szomszédos országok megelızzék, ellenırizzék, ill. csökkentsék a felszíni és a felszín alatti vizeket érı, az ökorendszereket károsító, határokon átterjedı kedvezıtlen hatásokat.

21 Egyezmény az együttmőködésrıl a Duna védelmére és fenntartható használatára (Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság) Nemzetközi Elfogadás: június Helyszín: Szófia Hatálybalépés: október Magyar Csatlakozás: október Hatálybalépés: október Kihirdetés: május

22 Célkitőzés Az egyezmény célul tőzte ki a Duna és vízgyőjtıje vízminıségi és hidrológiai potenciáljának megóvását, a vízi erıforrások használatának hosszú idejő fenntartását a lakosság, a gazdaság, a vízi és vízparti élıvilág érdekében.

23 ENSZ egyezmény a sivatagosodás elleni küzdelemrıl a súlyos aszállyal és/vagy sivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára Nemzetközi Elfogadás: június Helyszín: Párizs Hatálybalépés: december Magyar Csatlakozás: július Hatálybalépés: október Kihirdetés: december

24 Célkitőzés Elsivatagosodás elleni küzdelem Aszályok hatásainak enyhítése Hosszú távú koordinált stratégia kidolgozása A föld termıképességének megóvása Vízkészletek megóvása és rehabilitációja A biológiai sokféleség megırzése

25 Ivóvízellátás 27. lecke

26 Az ivóvíz definíciója Az ivóvíz meghatározott minıségő olyan víz: amely ivásra, fızésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékbıl vagy tartályból származik; amelyet élelmiszer elıállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ megyei intézete azt állapítja meg, hogy a víz minısége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minıségét. 26

27 Az ivóvíz minıségi követelményei Magyarországon az ivóvíz minıségi követelményeit, valamint az üzemeltetı illetve a hatóság által végzett minimális mintavételi, vizsgálati számát és fajtát a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet írja elı. A végrehajtandó vizsgálatok a víz nyeréstıl függenek, de figyelembe kell venni azt is, hogy az ÁNTSZ fıvárosi illetve regionális intézete szükség esetén más vízminıségi jellemzık esetenkénti vagy rendszeres vizsgálatát is elıírhatja. 27

28 Az ivóvíz minıségi követelményei A jó ivóvíz színtelen szagtalan kellemes íző hımérséklete: 8 12 C között legyen ne tartalmazzon kórokozó mikroorganizmusokat mérgezı anyagokat lebegıanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot ne legyen nagy a sótartalma ne legyen nagy a szerves anyag tartalma 28

29 Víznyerés Felszíni vízkivételek Hazánkban az ivóvizek mintegy 10-15%-át állítják elı felszíni vízkivételbıl. A felszíni vízkivétel tavakból vagy folyókból történik. 29

30 Víznyerés Hazánkban az ivóvíz-igény 85-90%-át felszín alatti vízkivételbıl fedezik. A felszín alatti vizeknek vízkivétel szempontjából az alábbi típusait különítjük el: Talajvíz; Rétegvíz; Karsztvíz; Parti szőréső víz. Az egyes felszín alatti vízformák kezelésének módját mindig az adott vízforma szennyezettsége szabja meg. Általánosságban a kezelés felszín alatti vizek esetében is kiterjed a lebegı szennyezık, a vas, a mangán (az arzén!), és a mikroorganizmusok eltávolítására. Felszín alatti vízkivételek 30

31 Talajvizek jellemzı tulajdonságai Patogén biológiai szennyezıdés jelentıs (mikrorganizmusok); NH4, NO2, NO3 ionok magas koncentrációja (mezıgazdaság); Fe, Mn tartalom magas; Szerves anyagok nagy koncentrációban jelen vannak; Szerves és szervetlen mikroszennyezık; Oldott szennyezıanyagok jelenléte; Az oldott oxigén hiánya (anaerobitás); H2S (kénhidrogén) megjelenése (anaerobitás). 31

32 Rétegvizek jellemzı tulajdonságai Bakteriális szennyezettsége alacsony; Humin, fulvin és lignin anyagok jelenléte valószínő; Illékony szerves gázok (metán, egyéb szénhidrogének) jelenléte; NH 4 szennyezés elıfordulhat; H 2 S (kénhidrogén) jelenléte; Magas vízhımérséklet; Nagy sótartalom; As (arzén) szennyezés, geológiai eredető; Magas oldott széndioxid tartalom. 32

33 Karsztvizek jellemzı tulajdonságai Patogén mikroorganizmusok száma alacsony; NH 4, NO 3 elıfordulhat; Zavarosság (lebegıanyagok) üledékanyagok; Szerves és szervetlen mikroszennyezık; Szerves anyagok jelenléte. 33

34 Parti szőréső vizek jellemzı tulajdonságai Mikrorganizmusok száma magas; Fe, Mn szennyezés valószínő; NH 4 szennyezés valószínő; Szerves anyagok jelenléte; Szerves és szervetlen mikroszennyezık; Szénhidrogének (olaj) és szénhidrogén származékok. 34

35 Szennyvíz 28. lecke

36 Házi szennyvíz Járványügyi szempontból a legveszedelmesebb,mert sok benne a mikroorganizmus. A baktériumtartalom általában ml-enként milliós nagyságrendő, egy részük coli baktérium, elıfordul még vírus, féregpete, szerves anyag, detergens. Az egy lakóstól származó szennyvíz mennyisége gyakorlatilag napi vízfogyasztásával egyenlı. Ez az ún. lakos egyenérték, ami nem csak a házi szennyvíz mennyiségét jelzi, hanem az illetı településen keletkezı valamennyi szennyvízféleséget együttesen. Ipari létesítményeknél nem rendelkezı kisvárosban pl. az egy lakosra számított szennyvíz mennyisége 150l/fı/nap, közepes iparosított városban l/fı/nap. Tíz gyerek termel annyit, mint egy felnıtt, egy kórházi ágy 3 lakos egyenértéket tesz ki.

37 Csapadékvíz Szennyvíz ez is, mivel átmossa a légkör alsó, szennyezett rétegét, annak szennyezését magával ragadva, és végigfolyik az ugyancsak szennyezett talajon. Mikroorganizmusokat, többsejtőeket is tartalmazhat, különösen nyáron. Emberi fogyasztásra nem alkalmas.

38 Egészségügyi intézmények szennyvize A betegellátó intézmények szennyvízében leggyakrabban a hastífusz, vérhas, fertızı májgyulladás, továbbá a tetanusz és a tbc kórokozói, gennykeltık, bélférgek találhatók. Ezek a befogadó vizet is fertızik. Ugyanilyen veszélyesek az oltóanyagokat elıállító intézmények szennyvizei is. Számos járványt terjesztett és szennyvíz útján fertızött fürdı és ivóvíz is.

39 Ipari szennyvíz A gyártási mőveleteknél általában nagy mennyiségő vizet használnak, számos iparágban ennek 80-90%-aelszennyezıdik. Az élelmiszeriparban, szeszgyárakban nagy mennyiségő hordalékanyag és benne bomlásképes szerves anyag keletkezik. A vágóhidak, húsfeldolgozók, bırgyárak szennyvizei mikroorganizmusokat, valamint többsejtő élılényeket tartalmaznak, így járványveszélyesek.

40 Ipari szennyvíz A mőanyag-, gyógyszer- és festékgyárak szennyvize igen változatos, általában közvetlenül mérgezı vegyületeket tartalmaz. A szénbányák, kohók szennyvizeiben kátránytermék, olaj, fenol található. A fenol, ha felszíni vízbe kerül, akkor az ebbıl készült ivóvíz nem fertıtleníthetı klórral, mert a keletkezı klórfenol nemcsak rossz szagú, de erısen rákkeltı is. Az ércdúsítók réz-, ólom- és cianid-szennyezést, a galvanizáló üzemek cianidokat és krómsavat juttatnak a szennyvízbe. A vegyipar és textilipar savas vagy lúgos ph-júvá teheti a szennyvizet, szervetlen és szerves festékekkel szennyezheti.

41 Mezıgazdasági szennyvíz Ezek peszticideket, mőtrágyát, híg trágyát, valamint nagy mennyiségben szerves anyagokat tartalmaznak. A környezet-egészségügy feladata e téren a szennyezıdések okainak a feltárása, a vízelosztó rendszer állapotának a víztisztítás hatásfokának az elemzése.

42 A szennyvizek kezelése Ez népegészségügyi szempontból elsırendő feladat! Kis településeken egyéni eljárással szikkasztják, a talajba elszivárogtatják, vagy árkokban vezetik el a szennyvizet. Városokban csatornákon vezetik el a szennyvizet, ahol befogadó nincs ott a talajba vezetik. Ha kellı felszíni vízfolyás található a közelben a szennyvizet ebbe vezetik.

43 Az elvezett szennyvíz tisztítása Mechanikai tisztítás: A szennyvíztisztító telepeken a víz elıbb egy kıfogó mőtárgyon áramlik keresztül, ami a görgetett köveket, a vízáram alján szállított nagyobb darabos szennyezıdéseket visszatartja. Ezután egy homokfogó mőtárgy következik, amikor is a szennyezett víz árama lelassul, így a szállított apró kavicsok is kiülepednek. A homokfogót követi a rács, melynek pálcaköze 2 mm körül van. Ezen csak azok a finom szennyezık tudnak átmenni, melyek mérete nem éri el a 2 mm-t. A rács után kap helyet az olajfogó, melybıl az olaj fent, a víz lent távozik. A mechanikai tisztítás utolsó lépcsıje egy ülepítés (elıülepítıben), melyben a 2 mm-t el nem érı szilárd szennyezıdések is kiülepednek. Az innen elvett ún. primer iszap igen fertızı!

44 Biológiai tisztítás: Az elvezett szennyvíz tisztítása A kommunális szennyvizeket az elızı lépésben megtisztították a darabos szennyezıdésektıl. Azonban a szennyvíz nem csak fizikai, kézzel fogható szennyezıanyagokat tartalmaz, hanem oldott anyagokat, melyek szőréssel, ülepítéssel eltávolítani nem tudunk. A 19. század végén jöttek rá, hogy a baktériumok hatékonyan el tudják távolítani a vízbıl az oldott szennyezıanyagokat. Ezeket a szennyezıket azért fontos eltávolítani, mert az élıvizekbe kikerülve ott algavirágzást, eutrofizációt okozhat a tápanyagban dús víz. A biológiai fázisban megkülönböztetünk eleveniszapos szennyvíztisztítás, biofilmes rendszereket, illetve a kettı kombinációját (hibrid reaktorok). Mindkettı sajátossága, hogy a tisztítás végén a biofázist és a tisztított vizes fázist el kell egymástól különíteni. Ez ülepítéssel történik.

45 Kémiai tisztítás: Az elvezett szennyvíz tisztítása Kémiai tisztítás alkalmazható önmagában, vagy biológiai tisztítással kombinálva. Önmagában alkalmazva meglehetısen drága eljárás, azonban olyan szennyvizek esetén, melyek biológiailag nem bonthatók (mert a baktériumok nem tudják megenni a benne oldott szennyezı anyagokat) csak a kémiai eljárás jöhet számításba.

46 A kémai eljárások között megkülönböztetünk csapadékképzı (fizikokémiai) és direkt oxidációs eljárásokat. Elıbbi alkalmazása esetén szükséges egy fázisszétválasztó folyamat (szőrés vagy ülepítés) integrálása is a technológiába, hogy a kicsapatott szennyezı anyagokat és a tiszta vizet szét tudjuk választani. Lakossági szennyvizek biológiai tisztítása esetén szintén gyakran alkalmazzák a kémiai tisztítási eljárást a foszfor eltávolítására. Ilyenkor a reaktorba beadagolt alumínium- és vasvegyületekkel lehet a szennyvízben lévı foszfort eltávolítani.

47 Fertıtlenítés: Az elvezett szennyvíz tisztítása A biológiai tisztítóból eltávozó szennyvíz fertızı lehet. Ennek meghatározására rendszeres méréseket kell végezni a szennyvíztisztító üzemeltetıjének, mely mérések alkalmával a csíraszámot, a coli-form baktériumok számát és más, egyéb, biológiai paramétereket meg kell határozni. Amennyiben a szennyvíz fertızı, fertıtlenítıszer adagolása szükséges. Ez leggyakrabban nátrium-hipoklorit (köznapi nyelven HYPO). A hypoban lévı aktív klór igen reakcióképes, az élı sejteket elroncsolja, így biztosítva, hogy a szennyvíz nem lesz fertızıképes.

48 Az újabb technológiák már lehetıvé leszik a szennyvizek fertıtlenítését UV-fénnyel is, mivel az UV-fényt a baktériumok sejtje elnyeli, és ezért a baktérium elpusztul. Ez azonban a hypo bekeverésével szemben drága eljárás. Forrás: wastewater-a-global-problem-withdiffering-regional-issues

49 Közmőolló A1sodlagos_k%C3%B6zm%C5%B1oll%C3%B3_nagys%C3%A1g %C3%A1nak_alakul%C3%A1sa_Magyarorsz%C3%A1gon_ _k%C3%B6z%C3%B6tt.png

50 Köszönöm a megtisztelı figyelmet!

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz. Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1. A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapillárisvíz (növények által felvehetı víz), abszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz

Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz Szennyvíztisztítók gépjármőmosókhoz Alfa Active Alfa Classic STS Alfa szennyvíztisztító termékcsalád gépjármőmosókhoz 2. oldal 1. Az STS Alfa szennyvíztisztító termékcsalád Az STS Alfa szennyvíztisztító

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2015. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Szín (látszólagos) MSZ EN ISO 7887:2012 4. Szag Íz MSZ EN 1622:2007 M:C MSZ EN 1622:2007 M:C Ammónium MSZ

Részletesebben

2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz)

2017. év. Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Ivóvíz 1/2 o. ivóvíz, forrásvíz, technológiai víz, felszín alatti víz (karszt-, réteg-, talajvíz) Vízszintmérés # Hőmérséklet (helyszíni) MSZ 448-2:1967 1. Fajl. el. Vezetőképesség (helyszíni) MSZ EN 27888:1998

Részletesebben

Vizeink állapota 2015

Vizeink állapota 2015 Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Vargha Márta Országos Könyezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági főosztály Vízzel kapcsolatos betegségek Vízben lévő mikroorganizmusok

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Városi hidrológia, éghajlatváltozás

Városi hidrológia, éghajlatváltozás Városi hidrológia, éghajlatváltozás Városi környezetvédelem Előadó: Varga Laura Városi hidrológiai ciklus Városiasodás Növekvő lakosszám Növekvő burkolt felület Növekvő szennyezőanyag kibocsátás Csökkenő

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

Felszíni vizek minısége

Felszíni vizek minısége Felszíni vizek minısége Vízminıség fogalma Vízminıségen a természetben elıforduló, a vízgazdálkodás tárgyát képezı és a társadalmi szükségletek kielégítését szolgáló víz - mint összetett anyagi rendszer

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA

VÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével

Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Biológiai szennyvíztisztító energiafelhasználásának csökkentése a tápanyag eltávolítás hatásfokának növelésével Ditrói János szennyvízágazati fımérnök Debreceni Vízmő Zrt. A Debreceni Vízmő Zrt 2009-ben

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Vízkezelési és víztisztítási eljárások

Vízkezelési és víztisztítási eljárások Vízkezelési és víztisztítási eljárások Víztisztítás eszközei: Durva leválasztó eszközök Legdurvább szőrıeszközök a rácsok, amik a nagymérető úszó-lebegı anyagok távoltartását szolgálják. A vízkivételnél

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi

Részletesebben

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE IPAR 23 % ELEKTROMOS ERİMŐVEK 14 % FŐTÉS 14 % SZENNYVÍZ KEZELÉS 3 % MEZİGAZDASÁG 1-2 % A mezıgazdasági eredető légszennyezés jellemzıi INTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉS metán,

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1050/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az IVÓVÍZ-6 Üzemeltető és Szolgáltató Kft. Laboratóriuma (4405 Nyíregyháza, Tünde u. 18.) akkreditált

Részletesebben

Simontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/ )

Simontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/ ) Simontornya város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása (KEOP-1.2.0/B/10-2010-0047) KEOP-1.2.0/B/10-2010-0047 PROJEKT NYITÓRENDEZVÉNY Simontornya Város Szennyvízelvezetése és Szennyvíztisztítása projekt

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)

Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

LCA - életciklus felmérés

LCA - életciklus felmérés LCA - életciklus felmérés alkalmazása a környezetmenedzsmentben Sára Balázs - FEBE ECOLOGIC KÖRINFO konferencia BME, 2010.05.28. Rövid bemutatkozás 1995. BME - ökotoxikológiai tesztek, felmérések 1997.

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!

1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás

Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Fenntarthatóság és hulladékgazdálkodás Néhány tény A különbözı rendszerek egymás negentórpiájával, szabad energiájával táplálkoznak A szabad-energia a rendezettség mértékének fenntartásához kell Az ember

Részletesebben

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS VÍZKEZLÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 2008. A környezetgazdálkodási mérnöki, illetve a természetvédelmi és vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindítása

Részletesebben

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.

Részletesebben

BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel

BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék. Szabó Anita. Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel BME Vízi Közmő és Környezetmérnöki Tanszék Szabó Anita Foszfor eltávolítás és a biológiai szennyvíztisztítás intenzifikálása kémiai előkezeléssel Doktori értekezés Témavezetı: Dr. Licskó István egyetemi

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A légkörrel kapcsolatos környezeti problémák 3. elıadás

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1312/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni

Részletesebben

Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 %

Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 % Vizek állapota Földünk vízkészlete: Földünk 73%-át víz borítja. Becslések szerint földünk vízkészlete 1359000000 km 3 ennek: Óceánokban és tengerekben 97,2 % Édesvízkészlet 2,8 % A z édesvízkészlet: 77,2%

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1183/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A GW-Borsodvíz Közüzemi Szolgáltató Kft. Központi Laboratórium (3527 Miskolc, Tömösi u. 2.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

Faanyagok modifikációja_06

Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok modifikációja_06 Faanyagok módosítása hıkezeléssel kémiai változások a faanyagban a hıkezelés hatására Dr. Németh Róbert, NymE Faipari Mérnöki Kar, Sopron, Faanyagtudományi Intézet, 2009. nemethr@fmk.nyme.hu

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

MTA Izotópkutató Intézet

MTA Izotópkutató Intézet MTA Izotópkutató Intézet Takács Erzsébet http://www.iki.kfki.hu MHT, Takács 2008. Erzsébet, szeptember 10. IKI A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tevékenysége a témával kapcsolatban Koordinált kutatási

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

A csapvíz is lehet egészséges és jóízű?

A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? Dr. Radnai Ferenc 2/14/2014 1 Szennyezők a fogyasztási helyen A szennyezők forrása Elégtelen tisztítás Másodlagos szennyezés Szennyezők típusa Oldott anyagok Biológiai

Részletesebben

Szennyvíztisztítás III.

Szennyvíztisztítás III. Szennyvíztisztítás III. Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ]??? KÁR...... ÉN ÉLVEZTEM... A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége A MINDENT-AKUKÁBA RENDSZER A HULLADÉKOK SZELEKTÍV BEGYŰJTÉSE

Részletesebben

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, 2014. szeptember 18-19. Pintér Anett Rita Fejlesztési Főmérnökség A kísérletek célja Alap

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Adatbázis. Az adatbázis legfontosabb elemei:

Adatbázis. Az adatbázis legfontosabb elemei: Adatbázis a bioenergetikai melléktermékek komplex hasznosítása érdekében Szakmai, tudományos tartalma: Komposztalapanyagok tulajdonságainak vizsgálata országos szinten összegyőjti, illetve rendszerezi

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének. 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e. a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testületének 30/2004. (VIII. 19.) r e n d e l e t e a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselı-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.)

Részletesebben

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás. Értékes anyagok visszanyerése. Szennyvíztisztítás

A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás. Értékes anyagok visszanyerése. Szennyvíztisztítás A vízszennyezést csökkent vagy megszüntet technológiai módosítás Értékes anyagok visszanyerése Szennyvíztisztítás Egyik példa erre a fluorapatit gyártásánál keletkez fluoridtartalmú szennyvizek problémája:

Részletesebben

A környezetszennyezés folyamatai anyagok migrációja

A környezetszennyezés folyamatai anyagok migrációja A környezetszennyezés folyamatai anyagok migráiója 9/1 Migráió homogén és heterogén környezeti rendszerekben Homogén rendszer: felszíni- és karsztvíz, atmoszféra Heterogén rendszer: talajvíz, kızetvíz,

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén

Minta száma. Szín, szag, íz. Mintavétel ideje. oxigénigény vezetőképesség ph. zavarosság* ammónium nitrit. mangán. kémiai. arzén Mintavétel ideje Minta száma Szín, szag, íz zavarosság* ammónium nitrit vas mangán kémiai oxigénigény vezetőképesség ph arzén A szolgáltatott ivóvíz aktuális minősége Szeged és Algyő területén. A kijelölt

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1226/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A PANNON-VÍZ Zrt. Minőségvizsgáló Laboratórium (9025 Győr, Bercsényi liget 83.) akkreditált területe: I. Az akkreditált területhez

Részletesebben

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1428/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A ÁNTSZ Laboratórium Kft. Komárom-Esztergom Megyei Kémiai Laboratóriuma (2800 Tatabánya, Erdész u. 5-)akkreditált

Részletesebben

Hatályosság: 2010.05.28 -

Hatályosság: 2010.05.28 - 176/2010. (V. 13.) Korm. rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárása során felmerülı egyéb eljárási költségekrıl Hatályosság: 2010.05.28

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben