A D U N A ÉS K O M Á R O M M E G Y E.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A D U N A ÉS K O M Á R O M M E G Y E."

Átírás

1 A D U N A ÉS K O M Á R O M M E G Y E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

2 A D U N A ÉS K O M Á R O M M E G Y E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

3 T A R T A L O M : A D U N A A Kisalföld A Szigetköz... 7 A Csallóköz. 7 A Duna mederviszonyai... 8 Árvizek... 9 Egy zsiliprombolás története R É G M Ú L T I D Ő K H A J Ó F O R G A L M A A D U N Á N A D U N A I H A L Á S Z A T M Ú L T J A M E G Y É N K B E N Komáromi halászdalok Megyénk halászatára vonatkozó néhány régi adat Szlovák halnevek /Petényi-kézirat alapján/ 23 A D U N A I A R A N Y M O S Á S A K O M Á R O M I H Í D T Ö R T É N E T E.. 27

4 "... A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés." /József Attila: A Dunánál./

5 - 3 - A D U N A. A Duna Közép-Európának a Volga után a legnagyobb, közlekedési szempontból pedig az egész földrészünk legjelentékenyebb folyója. Már a honfoglalás előtt is sok szempontból jótékony hatással volt a folyása mentén élt népek életére. Hal-állománya és nádasainak állatvilága révén mindenkor viszonylag könnyű táplálékszerzési lehetőséget nyújtott, számos iparág keletkezését, fejlődését tette lehetővé, s mint vízi út, nem csak a gazdasági szempontból fontos árucsereforgalmat segítette elő, de nagy szerepet játszott a kultúra terjesztése terén is. /Érdekes, hogy a Duna mellett mindég főváros jellegű városok fejlődtek ki ott, ahol belép vagy kilép a hegyek között vájt völgyébe. Ilyenek Linz, Bécs, Pozsony, Esztergom, Budapest, Belgrád./ Megyénk múltját vizsgálva meg kell állapitanunk, hogy e folyónk a megye gazdasági és szellemi életére hatással volt természeti tényezők között is az élen jár. Mindezek alapján megérdemli, hogy szeressük, becsüljük, - ezzel pedig vele jár, hogy ismerjük. XXX Az ókor folyamán a régi görögök Istros-nak nevezték és Európa legnagyobb folyójának hitték. Azt tartották, hogy Herkules az Istros forrásaitól hozta az olajfát, melynek ágaival az olimpiai győzteseket volt szokás kitüntetni. Egy mondájuk szerint az aranygyapjút megszerző Jázon, az argonauták vezére, nagybátyja - Peliose - megbízásából az Argó nevű hajón nem csak a Feketetenger akkoriban Kolchisz-nak nevezett részéig jutott el, de felhajózott az Ister forrásvidékéig is, ahol Apolló tisztelői laktak. Hogy mennyire kuszáltak voltak az akkori földrajzi ismeretek, jellemző, hogy Herodotosz /i.e / leírása szerint ez a forrásvidék a Pyrene hegység lábánál, a kelták földjén te-

6 - 4 rült el. De többször említi az Istert már az i.e. 8. században élt görög költő - Hesiodosz - is, aki a görög szellemet emberibb látókör felé vezette. A Földközi-tengeren való uralomért vívott második pún háború után /i.e / keletkezett latin nyelvű leírások már Danubius és Ister néven emlegették a Dunát és forrásvidékének az osismiok földjét /Bretagne/ tartották. Julius Caesar ideje óta a déli Alpokban keresték forrását és csak Tiberiusnak a vindeliciaiakhoz /1./ vezetett hadjárata során találták meg ennek igazi helyét. Sztrabon, a nagy görög földrajzíró, a földrajztudomány egyik atyja /i.e. 63- i.u. 19/ a 17 könyvből álló "Geographica"-ja szerint már Homeros is jól ismerte az Istert, mert a mysiaiakat is említi, akik istermelléki thrákok voltak. A Nibelung-énekben Tuonowe /Tuon folyó/ név alatt fordul elő. Ezért sokan Tanowe-nek /erdős folyó/ tartják eredeti nevét. Nevének eredete ma is vitás. A Danubius név némelyek szerint thrák, mások szerint szkíta. Az Ister nevet keltának, sőt az újabb kutatók közül sokan sumernak vélik. Ortvay Tivadar /2./ kelta eredetűnek tartja a Duna nevet, s ebből származtatja a német "Donau", a szláv "Dunej", "Dunai", "Dunavo", "Durej" és "Dunawo", a török "Duneh", az angol és francia "Danube" elnevezéseket. A magyar irodalomban először Szent Gellért püspök életiratában, majd Anonymusnál szerepelt. Okiratainkban a IX. századtól fordul elő a neve. XXX A Duna a hajdani Baden nagyhercegséghez tartozó Fekete erdő /Schwarzwald/ délkeleti lejtőin fekvő donaueschingeni kastély parkjában fakadó Duna-forrásnál /Donau/ veszi kezdetét és a Brege valamint a Hirzwaldon eredő Brigach patakok vizével feldúsulva, festőien szép keskeny völgyben folytatja útját Sigmaringen felé. Szűk völgye ettől kezdve fokozatosan tágul, Ulmnál már egészen kiszélesedik. Eddig tart a felső folyásvidéke. Az északról jövő mellékvizeinél jelentékenyebb mértékben duzzasztják fel az Alpokból lefolyó, a törmeléklejtőbe teraszosan be-

7 - 5 - vágódott folyók : az Iller, a Günz és a Mindel, valamint az ugyancsak az Alpokból jövő Lech. Az Iller Ulmnál torkolódik beléje, s innen kezdve válik hajózhatóvá. A nagyobb hajók a- zonban csak Passauig jöhetnek fel a medrében, ahol az Inn-nel egyesül. A cseh masszivum és az Alpok közötti szép völgybe már a Traunt és az Ennset folyók bő vízhozamával felduzzadva érkezik. Klosterneuburg után éri el a törmelékekkel telehordott Bécsi-medencét, melyen a zátonyait és fattyúágait megszüntető szabályozás óta felgyorsul a folyása. Itt két délről jövő kisebb folyóval /Triesting, Fischa/ és az északról jövő Morva vizével bővülve éri el a Bécsi-medence szélét, Dévényt. Köztudott, hogy a földtörténeti új-harmadkor második szakaszában - a pliocén korban - a tengerek és szárazföldek eloszlása más volt mint ma. E korban még nem volt meg a Duna völgye. Valamikor a mediterrán tenger borította a Duna mai vízgyűjtőjének egész területét. A felső miocén korban a hegységek viszonylag gyors kiemelkedése folytán alakult ki a Bajormedence, mely elősegítette a Duna kifejlődését. A miocén kor végén a Bécsi-medence felől az Ebenfurt-Soproni kapun át folyt a Kisalföld felé, de a Lajta hordalékkúpja ezt az utat elzárta, így folyása a Lajta hegység északi oldalára terelődött a Brucki-kapu felé. Később az időszaki süllyedés a brucki szorosból a dévényi szorosba irányította. A Kisalföld szigettengere is ebben az időszakban kezdett kiszélesedni, majd egyre süllyedt, úgy hogy a Duna csak a pliocén kor végefelé tudta kitölteni, csak akkor tudott itt magának medret vájni. A negyedkorban - a pleisztocén- és halocén-formációk idején - igen élénk volt e területen is a vulkáni tevékenység. Bazaltok, andezitek, /trachitok/, dácitok, ritkábban fonolitok törtek ekkor a felszínre Németország középső-, Csehország északi részén és a mai Magyarország területén, kialakítva azt a földfelszínt, mely lehetővé tette a ma ismert Duna-völgy kialakulását. Többek véleménye szerint /3./ : "... amikor a Duna a Visegrádi szorosban megjelent, a terület még nem volt középhegység, hanem azóta emelkedett ki. Ezt bizonyítják, hogy a legmagasabb terasz kavicsai dunai eredetűek. A Duna folyása a Visegrádi szoroson át Vác, Gödöllő, Cegléd irányába haladt a

8 - 6 - tiszamenti sülyedékbe." /4./ A Vác-Ceglédi irányát a würm glaciális időszak elején Vecsés-Kecskemét felé változtatta, s a mai Duna-Tisza közén több átfolyás keletkezett. A pleisztocén kor végén a Dél-Alföld süllyedése átmenetileg megállt és a kalocsai depresszió magafelé vonzotta a Dunát, mely azután az ó-holocén korban alakította ki mai medrét. xxx A Bécsi-medencét elhagyó Duna ma a Lajta hegység és a Kis- Kárpátok között támadt tágas szoroson, a "Porta hungarica"-n át lép hazánk területére. Itt kezdődik a folyam magyarországi részének Felső-Duna néven ismert szakasza, mely Dunaradványig tart. Ez a folyamszakasz Dévény és Gönyü között zátonyos, számos mellékágra oszló, mocsaras volt, s nem csak a hajózást tette rendkívül nehézzé és veszedelmessé, de a zátonyokon fennakadt, összetorlódott jég óriási árvizeknek is okozójává vált. Ugyanis ezen a szakaszon kezdi lerakni az Alpokból hozott rengeteg törmeléket, melynek felhalmozódása folytán állt elő nagyesése és felfokozódott a sebessége. A felgyorsult folyás nem tudott megbirkózni a hatalmas törmelékanyaggal, a nagy kiterjedésű törmelékkúp rekesztette el a Hanság lefolyását délen és a Súr mocsarat északon. A szükségessé vált emberi természetformáló beavatkozás - a szabályozás - is csak részben volt képes a zátonyok között szerteszét kóborló folyót összefogni. Két nagy fattyuága keletkezett. Az egyik a Kis-Duna, mely a Csallóköz északi határát alkotja és Gutánál /Kolarovo/ a Vággal egyesülve mint Vág-Duna ömlik Komáromnál a főmederbe, amely a szigetközt körülkerítő másik fattyuágat, a Rábával egyesült Mosoni- Dunát Vének alatt felveszi. A Duna Pozsonytól a Gerecse hegység lábáig ill. az Újbányai hegység déli lejtőjéig a Kisalföldön halad át. A Kisalföld. A Kisalföld elnevezés ill. mint tájfogalom viszonylag újkeletű, csak a XVIII. században alakult ki, vált használatossá. Rendkívüli táji tagoltság jellemzi. Területén található a Fertő-

9 - 7 - zúg, a Hanság, a Rábaköz, -/Valamikor ezen a területen 200 ezer holdas őslápvilág terült el, ma mindössze 30 ezer hold maradt belőle./ - a Marcal-medence, Sokoróalja, a Szigetköz, a Szlovákiához került Csallóköz, Hegyalja, mely a Vízközt is magába foglalja, Mátyusföld /Matusova/ és a Zoborvidék. A Kisalföld a honfoglalás korában a letelepülő magyarság egyik legfontosabb tájává vált. A kialakult megyeszervezetben Pozsony, Moson, Nyitra, Bars, Sopron, Győr, Komárom történeti magyar megyék töltötték ki. Településhálózatát a középkorban sűrű apró falvak jellemezték. Belső területei a török hódoltságot megelőző időben már az ország legfejlettebb paraszti kultúrájú vidékei közé tartoztak. A paraszti közösségek megerősödését és differenciálódását a XVI.-XVII. században megerősödött nagybirtokrendszer szoros korlátok közé szorította. Területének felét az egyház és 800 főúri család birtokolta. A felszabadulás után közel 30 ezer béres, cseléd, summás és napszámos között osztották fel a nagybirtokokat, s ezek lettek megalapítói a napjainkban olyan jól működő termelőszövetkezeteknek. A parasztság helyzete a Duna szabályozását, a mocsarak lecsapolását követően jelentős mértékben feljavult, de az említett nagybirtokok árnyékában nem vált kielégítővé. A Szigetköz. A Nagy-Duna és a Mosoni-Dunaág között terül el a termékeny Szigetköz áradmányos, szigetekkel tarkított tája. Tizenkilenc község van a területén, melyen a Duna-szabályozást megelőzően a nagy árvizek gyakorta okoztak óriási pusztításokat. Az ármentesítés óta három ágra kényszeritett Duna lelassított víztömege már ritkán jelent veszélyt e termékeny vidékre nézve. A kialakított három ág : a csehszlovák területen folyó Kis-Duna, az országhatárral egybeeső Öreg-Duna és a Szigetközt körülölelő Mosoni-Duna. A Csallóköz. Európa legnagyobb folyami szigete km2 kiterjedésű, 84 km. hosszú sziget, melynek területén 150 község keletkezett idők folyamán. Termékenysége miatt "Gabona-sziget"-nek /Zitny

10 - 8 Ostrov/ is nevezik. A múltszázad közepéig kiöntésekkel és holtágakkal felszabdalt terület volt. A szabályozási munkálatok ugyan egységessé tették, de az ármentesítő munkálatokra, a védőgátak karbantartására ma is szükség van, területének jórésze korunkban is gyakran szenved árvízkárokat. Két Duna-ág : az északi Kis-Duna és a déli Öreg-Duna öleli át. Ezek Pozsonynál válnak szét és Komáromnál - mint Vág-Duna - egyesülnek. Ezen óriási kiterjedésű szigetnek van egy belső szigete is, az egykor igen mocsaras Csilizköz, mely 20 km. hosszú és szélessége a 10 km-t is eléri. A Duna e szakasza már a bronzkortól kezdve megült hely volt, de benépesedése csak a honfoglalás korától számitható. Főleg halászok, pákászok, csikászok, hód-, vidra- és farkasvadászok, nádvágók, aranyászok /aranymosók/, vizimolnárok, pásztorok telepedtek meg itt, akik nemzetiség szempontjából kunok, magyarok és besenyők voltak. Falvaiban századunk elején még számos ősfoglalkozás virágzott. A Duna mederviszonyai. Mint minden folyónk, a Duna is, hol a maga vájta, hol mesterségesen alakított mederben halad. Pozsony és Gönyü között nincs eredeti völgye, szabályozással kialakított mederben folyik. Gönyü és Esztergom között szerkezetileg irányított völgyben halad, majd tektonikailag kitűzött teraszos völgybe ereszkedik. Átlagos mederszélessége kis vízállás idején méter között van a meder geológiai adottságaihoz A mederfenék anyaga roppant változatos igazodva. : kavics, homok, agyag, szikla. Mélysége a magyarországi szakaszán 3-4 méter között van átlagosan. A Gellért-hegy alatt közepes eléri a 6 métert Esése : is. Pozsony és Komárom között 26,33 méter Komárom és Esztergom között 2,83 " Esztergom és Budapest között 4,93 " vízállásnál Vizének felszíni sebessége közepes vízállásnál sodorvonalban : 0,6/m/s. Árvíz idején : 2,5/m/s. Általában júniusban éri el legmagasabb vízbőségét, mert a csapadék ilyenkor éri el évi maximumát és a vízgyűjtő terü-

11 9 - let magashegységi részein ilyenkor olvad el a hótakaró. Október és december hónapban általában alacsony vízállású. Évi középhőmérséklete 11,0 C az es évek méréseit véve figyelembe. Ha a levegő hőmérséklete tartósan 0 C alá süllyed, előbb a sekélyvizű partok mentén, majd a mederfenéken megindul a jegesedés. A fenéken képződött jégréteg - kisebb fajsúlya folytán - felszakadozik és a víz felszínére emelkedik, megindul a folyó "zajlása". A jégtáblák összetorlódása esetén a teljes vízszint eljegesedik, "beáll a folyó". Ilyenkor robbantással szokták megtörni a jégpáncélt től jégtörő hajókat alkalmaznak a jégtorlaszok szétrombolására. A zajlás - az eddigi tapasztalatok szerint - karácsony körül mutatkozik először és február 25.-e után szűnik meg. Árvizek. A Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszán évente kétszer mutatkozik árvízveszély. Tél végén, a hóolvadás idején jelentkezik a "jegesár" és a koranyári monszun-esőzések idején a "zöldár". A legrégibb árvízről szóló feljegyzés 1012-ből származik. Azóta 70 nagyobb árvizet jegyeztek fel. Csallóköz-Komárom- Esztergom vonalán a legnagyobb pusztítást okozott árvizek időpontjai : Jeges árvizek : február 16.-án " 26.-án március 15.-én február 18.-án " 26.-án március 18.-án " 10.-én Zöld árvizek : június 28.-án " 8.-án július 18.-án augusztus 6.-án március-április folyamán léptek fel. /5./ XXX

12 A Duna mentén kialakult mocsaras vidékek közül meg kell említeni az Almásfüzitő-Tata-Dunaalmás háromszögben húzódott lápos, mocsaras területet, melynek lecsapolásának története megyénk történetének érdekes, az akkori viszonyokat jól tükröző fejezete: Egy zsiliprombolás története. A XVIII. század elején még hatalmas mocsarak összefüggő láncolata húzódott Tatáról északfelé a Dunáig. Nádasok, ingoványok, zabolátlan patakok nehezítették meg a közlekedést és a terméketlen földterületek nagyon szűkös megélhetést biztosítottak a lakosságnak. Az áldatlan helyzetnek csak a Zichy grófok ószőnyi uradalmát zálogbirtokként tulajdonában tartó Neffzer János Jakab bárónak kedvezett. Neki ugyanis az itt működő vizi malmai és halászai busás jövedelmet biztosítottak, mit törődött ő a dunaalmásiak elöntött határával, a nép nyomorával ban a tatai uradalom megbízta Mikovinyi Sámuelt, kora egyik legzseniálisabb mérnökét, hogy a tatai vizeket szabályozza. A munkálatok a Cseke tó határok közé szorításával kezdődtek. "Cseke" a régi magyar nyelven gázlót, mocsaras hely átjáróját jelentette, így ennek a névnek jelentése is rávilágít e vidék mocsaras múltjára. A kezdeti sikereken felbuzdulva 1744-re elkészült egy egész csatornarendszer terve, melynek feladata volt a vadvizek lecsapolása, több ezer hold termőfölddé tétele. A tervet a kamarán kívül a megye is támogatta. A munkálatok útjában volt azonban Neffzer báró füzitői zsilipje és duzzasztógátja. Ezt tehát le kellett rombolni. A báró hevesen ellenállt és kaszával-kapával felfegyverzett jobbágyai élén megszállta a zsilipet és környékét, sőt az almási bírót és az esküdteket tettleg is bántalmazta. Ez csak olaj volt a tűzre. Az almásiak is kaszát-kapát ragadva elűzték a védőket és áttörték a zsilipet. Neffzer azonban rendbe hozatta, mire a tatai uradalom emberei, a kamarai jobbágyokkal megerősítve, újból felvonultak, s a jelenlévő komáromi várkapitány és a kamarai udvarbíró által felbátorítva, most már alaposabb munkát végeztek. A töménytelen víz egyszerre leszaladt, a malmok és rengeteg hal szárazon maradt. Mikovinyi

13 emberei a nádast is felgyújtották. Mivel a megye is a lecsapolás mellett volt, a báró ben panaszt tett ellene is a királynőnél. Mária Terézia kérdőre vonta a megyét, mire a következő választ kapta : "Almás szegény lakói hozzánk fordultak orvoslásért Neffzer ellen. A Neffzer-féle kálló malom föltartott vize ugyanis az egész határukat elöntötte és mocsárrá tette. Mivel a szőnyi csatorna tisztogatását is elmulasztották, az elmúlt évi áradás még a halastavak töltését is elragadta, s így az egész víztömeg az almási határra zúdult. A szőnyi uradalom előbbi zálogosbirtokosa, Gyulay gróf idejében ilyesmi nem történhetett, mivel a duzzasztónál oszlop állott, mely a vízállást mutatta. Amint a víz a meghatározott magasságot elérte, a zsilipeket kinyitották. Neffzer azonban nem sokat törődött az almásiak érdekével és így ők a végromlásba jutottak. Neffzer báró - irta a megye - megsértette a vármegyét, s dühében minden tisztességről megfeledkezett." A királynő a dunaalmásiak pártjára állt és így 230 éve az addiginál nagyobb területen, az árvízveszélytől nem fenyegetve gazdálkodhatnak./6./ J E G Y Z E T E K : 1./ Kelta néptörzs volt a Lech folyó mentén. Augsburg római kori neve : "Augusta Vindelicorum". 2./ Lsd: "Magyarország régi vízrajza". - Ortvay Csiklovabányán született 1843-ban től pozsonyi akadémiai tanár, egyetemi magántanár, a MTA rendes tagja tól csanádi apát. Széleskörű eredeti kutatásokon alapuló történeti és archeológiai munkásságot fejtett ki. Meghalt 1916-ban. Munkái közül a fent említetten kívül Komárom megyével kapcsolatos még a "Magyarország egyházi földleírása a XIV. sz. elejéről" című. 3./ Udvarhelyi Károly: Magyarország földtani kialakulása, szerkezete és felszíne. /Magyarország természeti és gazdasági földrajza. Bpest, kiad. Kéz Andor: Az Ős-Duna és vízterülete. /Földrajzi Közlöny, Bulla Béla: Magyarország természeti földrajza. Bpest,1962

14 Pécsi Márton: A magyarországi dunavölgy Bpest, kialakulása. 4./ Zétényi Endre: Magyarország vízrajza. /Magyarország természeti és gazdasági földrajza./ Bpest, lap. 5./ Ihrig Dénes: Az évi dunai jeges árvíz Magyarországon. Vízügyi Közlemények. Bpest, füzet. Dobos István:- Knézy László: A jeges árvíz elhárításának módszerei és eszközei ÁR ÉS BELVÍZ VÉDEKEZÉS, az Országos Vízügyi Főigazgatóság folyóirata sz. 6./ Lánczos Zoltán: Megyénk múltjából. Egy zsiliprombolás története. Dolgozók Lapja április 10.-i szám 4. lap.

15 R É G M Ú L T I D Ő K H A J Ó F O R G A L M A A D U N Á N. Már a rómaiak is előszeretettel használták hazai vízi utaink közül a Dunát. Csapat- és anyagszállító bárkáikon kívül Pannonia északi határának biztosítására őrnaszádjaik tekintélyes számú flottája szelte a Duna hullámait. Mikor Bernát clairvauxi apát rábeszélésére III.Konrád német-római császár 1147-ben kereszteshadjáratot vezetett a Szentföldre, hadseregét Regensburgtól hajón szállította át hazánkon. Barbarossa Frigyes keresztes hadai szintén a Dunán hajóztak le Belgrádig. Esztergomban III.Béla királyunk látta őket vendégül, sőt kenyérrel, borral, zabbal megrakott hajókat, szekereket is adományozott a kereszteseknek. Bőkezűségét Frigyes azzal viszonozta, hogy a belgrádi partraszállás után egész hajóhadát III.Bélának ajándékozta. I.István kemény rendszabályokat hozott az útonállók ellen. Intézkedései folytán hazánk közbiztonsági állapota messze felette állt a szomszédos államokénál. Mikor azonban a XIII. század végén meggyöngült az országutakon való biztonságos közlekedés, a Nyugatról Budára, vagy Keletről Bécsbe utazók lehetőleg a dunai hajóközlekedést vették igénybe. Az Anjouk és Zsigmond i- dejében javult a helyzet, de gyenge kezű utódjaik alatt az utazók és vásárosok ismét ki voltak téve a hatalmaskodó főurak zaklatásainak. Ekkor a Duna Magyaróvár és Győr közötti szakasza is veszélyessé vált, a Héderváryak jogtalan vámszedéssel, rablással zaklatták az utazókat. Mátyásnak szinte hadjáratot kellett vezetnie a hatalmaskodó főnemesek ellen. A közbiztonság javulása mind a szárazföldi, mind a dunai utasforgalom felélénkülését eredményezte. Maga a király is több hajót építtetett, elsősorban a híres komáromi ácsoknak adva ezzel munkát. "Bucentau-

16 rus" nevű díszhajója rendszerint Komáromban horgonyzott. Ezt az aranyozással, drága szőnyegekkel ékesített hajót így írja le Bonfini : "... belseje akár egy palota, elejétől végig ebédlő, háló, társalgó szobák vannak rajta, külön a férfiaknak, külön a nőknek." A dunai fuvarozást kezdettől főleg a komáromi és a pozsonyi hajósok végezték. Különösen a komáromi naszádosok jártak be nagy utakat, hosszúkás, sekély járatú dereglyéikkel. Bécstől Komáromig öt nap alatt ért le a dereglye, visszafelé a folyam ellenében viszont két-három hét is kellett a felvontatáshoz. Ez a tetemes idő a sodrás okozta nehézségeken kívül abból is adódott, hogy a zátonyok és örvények miatt éjszakára mindég kikötött a hajó, továbbá az evezősöknek pihenniük is kellett. Bécs és Esztergom között az éjszakákon kívül még két teljes nap pihenő is járt nekik. Így azután Bécstől Esztergomig nyolc napot is igénybe vett az utazás, mely azonban lóháton vagy kocsin jóval fárasztóbb volt. Gondot csak az éjszakázás okozott, mivel a fogadók förtelmes állapotban voltak. Kivételt képezett az ország első fogadójaként ismert, ben alapított esztergomi Kopasz Péter-féle fogadó, mely mellett a XVIII. század elejétől még kettő - a "Posta" és az "Arany hajó" működött. Komáromnak az "Arany oroszlán"-hoz címzett dunaparti fogadójáról már a XVIII. század utazói is elismeréssel nyilatkoztak. A.J. Krickel a pilismaróti községi kocsma falára firkált frivol képeket és a rosszul muzsikáló "hangászokat" tette szóvá a XIX. század elején. A leghasználatosabb hajótípus a komáromiak hétevezős dereglyéje volt, melyet a hajómester és hét hajóslegény kezelt. A dereglyéket elsősorban teherszállításra használták. Széles, laposfenekű, alacsony építésű vízijárművek voltak. Szélességük 2-5 méter, hosszúságuk 6-20 méter között változott. Különféle elnevezésüket többnyire a szállított anyagról kapták. Így voltak : homokos-, köves-, szénás-, sós-, káposztás-, stb. dereglyék. Egyeseket emberi erő /evezősök/ hajtotta, másokat a parton haladó lovakkal vontatták. Az evezés nagytollú evezőkkel - "dalladzókkal" - történt. A lovakkal vontatott dereglyéket, nagyságukhoz és a sodrás erősségéhez igazodva, 4, 6, 8 vagy 10 ló húzta, s főleg a Dunán voltak használatosak, a mellékfolyó-

17 kon ritkábban. A Vágon érkezett egyszerű felépítésű káposztásdereglyéket rendszerint az árú kirakása után Komáromban eladták mint faárut, nem bajlódtak visszavontatásával. Gyakori volt még a 40 méter hosszú "klozille" is, melynek 14 főből állt a legénysége. Hadicélokat szolgáló hajók már a rómaiak idejében cirkáltak a Dunán. Feladatuk elsősorban őrszolgálat volt. Az első dunai hadiflottát Claudius Tiberius, a római ABC reformátora állította fel. Árpádházi királyaink alatt szerveződtek a hadi célt is szolgáló naszádosok. Galambóc /Golubac/ ostrománál, 1428-ban, Rozgonyi István, mint a királyi sereg fővezére, hadigályákat is bevetett az ütközetbe. A harc hevében Zsigmond király a Dunába esett és Rozgonyi, valamint felesége /Szentgyörgyi Cecilia/ egy dereglyével mentette meg az életét. Tette jutalmául kapta az országbírói rangot. A hadigályákat - mint Csonkaréti Károly írja - dereglyék és ladikok kisérték óta már tűzfegyverekkel, "bombardákkal" is el voltak látva. - A ladikok deszkából "bokony"-okra /bordázatokra/ épült kisebb vízi járművek voltak. - A gályákon és naszádokon kezdetben vörös lobogó lengett, a nemzeti trikolort csak a XVI. század közepétől kezdték használni. Az első páncélozott dunai monitort 1871-ben bocsájtották vízre. Ezt már 320 lóerős gőzgép hajtotta. Az ezredforduló éveiben kezdték a benzin-motor meghajtású páncélozott őrnaszádokat építeni, melyek Duna-flottillánk nagy tűzerejű, gyorsjáratú egységeinek voltak az ősei. A XVI. században a bécs-komáromi útért 4 forint 3 dénár járt a hajómesternek, a legényeknek fejenként 2 forint 5 dénár. Visszafelé minden evezős hét forintot kapott. Egy-egy vontatóló után hat forint volt a taksa. A dereglyéknél nagyobb hajók vontatására lovat is igénybe vettek. A leghosszabb szakaszon a komáromi szekeresgazdák végezték a vontatást. A XVIII. század végén csaknem 200 vontató fuvarost tartottak Komáromban nyilván, akik a hajókat nem ritkán egész Regensburgig felvontatták. Az első gépi hajtású hajó 1797-ben jelent meg a Dunán. Batthyány Tivadar hatalmas lapátkerekekkel felszerelt kerek alkotmány volt. Csak annyit tudunk róla, hogy füst és zaj nélkül haladt az ár ellen is. Minden valószínűség szerint a hajó-

18 testben körbejáró lovakkal forgatott járgány hajtotta. Nem volt hosszú életű. Fulton első gőzhajójának megjelenése /1807/ lázba hozta a világot ban Ferenc császár közhírré tette, hogy aki a saját maga által előállított gőzhajóval sikeres próbautat tesz Pozsony és Bécs között, 15 évre kizárólagos jogot nyer a Dunán való gőzhajózásra. A felhívásra egy Bernhardt Antal nevű pécsi polgár 1816-ban egy saját tervezésű gőzhajót bocsájtott vízre a Dráván, mellyel felhajózott Bécsig. A kapott kiváltság birtokában 1818-tól Pest és Óbuda között menetrendszerű forgalmat bonyolított le, de a megnemértés és az anyagi támogatás hiányában 1820-ban tönkrement, hajóját elárverezték. Tíz év múlva alakult meg az első Dunagőzhajózási Társaság, melynek "Franz I." nevű hajójával 1831-ben indult meg Bécs és Buda között a rendszeres gőzhajójárat. Irodalom. - Takáts Sándor: Kereskedelmi utak Magyarország és az örökös tartományok között a XVII. században. /Magyar Gazdaságtörténeti Szemle / " " : A dunai hajózás a XVI. és a XVII. században. /Magyar Gazdaságtörténeti Szemle / " " : Hajóépítők telepítése Magyarországba a 16., 17. és 18. században. /Magyar Gazdaságtörténeti Szemle Lánczos Zoltán: Megyénk múltjából. Régmúlt idők hajóforgalma a Dunán. Dolgozók Lapja szeptember 10. sz. 5. lap. - Oláh Béla : A Duna "katonáskodása..." Dolgozók Lapja július 8.

19 A D U N A I H A L Á S Z A T M Ú L T J A M E G Y É N K B E N. A Duna mentén lévő Komárom megyei falvak nagy részét a király szolgáltató népe lakta, nagyrészt halászok. Bizonyítják ezt az árpádok korában már virágzó községek nevei /Keszegfalva, Halas/ és a halak, halászati eszközök után felvett családnevek is. Komárom jegyzőkönyveiben, Zsigmond okirataiban egyaránt sűrűn találkozunk Pozsár, Halász, Csukás, Vizay, Csik, Kárász stb. nemesi családnevekkel. Az aranybulla idejéig a halászok is hadrendben élő zárt testületet alkottak, úgy, mint a királyi vadászok, sütők és földművesek. A történetírók általános megállapítása, hogy a vadban, madárban és halban gazdag megyében a lakosság legősibb foglalkozása a vadászat és a madarászás mellett a halászat volt. Takács Sándor szerint a magyar halászat kezdetét és fejlődését, virágzását és hanyatlását Komárom vidékén lehet a legjobban tanulmányozni. A komáromi halász ősi eszközei még ma sem vesztek ki mind a használatból : a fentőt most is úgy használják mint ősidőben; a harcsát még a századunk elején is kuttyogatóval fogták, mint egykor őseik az alsó Volga és Káma vizein. Ugyancsak bizonyított állítás, hogy e területen a honalapítás kezdetén is ismert volt a horgászás. Művelőit "horgasok"-nak, később horgászoknak nevezték. A halnak a közélelmezés szempontjából is nagy jelentősége volt, amit fokozott a katolikus egyház szigorú bőjtfegyelme, a számos kötelezően előirt bőjtnap. A vizekben gazdag megye kimeríthetetlennek látszó halállománya azonban a megye halászainak a XVI. századtól nem biztosított gondtalan megélhetést. A várparancsnokoknak a halakra elővételi joguk volt. Kiválasztot-

20 ták a zsákmányból a legjobbakat és annyit fizettek érte, mint a legsilányabbakért volt szokás. A kifogott nemesebb halaknak egynegyede a várbirtokot illette. A burggrafok és a provizorok visszaéltek e joggal, sokszor a köteles negyedrészt pénzben követelték, sőt azt is megtették, hogy a vizából egynegyedrészt levágtak, a hal többi részét a halász nyakán hagyták. A halászok számára az sem volt előnyös, hogy a bécsi udvar majdnem kizárólag Komárom vidékéről fedezte halszükségletét. A vizák, kecsegék és tokok, vagyis a nemesebb halak elszállítása az udvar tartózkodási helyére a komáromi várgróf legfontosabb feladatai közé tartozott és sok gondot okozott. A szállítás vagy frissen, jégben szalmaközött, vagy besózottan történt. Ha egy-egy sikertelen halászat alkalmával nem tudtak a kívánalmaknak eleget tenni, az esztergomi érsekséghez tartozó halászokat kényszerítették, hogy zsákmányukból elégítsék ki az udvar igényeit. Mivel ezeknek fogásaik harmadát az érseknek kellett leadniok, érzékenyen érintette őket e jogalap nélküli kötelezettség. A komáromi halász-céh szabályzatáról már I.Ferdinándnak a XVI. század elején kelt egyik oklevele is azt írja : "felette régiek." Ezt az ősi szabályzatot, hogy a zaklatásoktól mentesüljenek, ismételten megerősíttették királyainkkal, de ez sem tette lehetővé, hogy jogaikkal szabadon éljenek. A Lipót által megerősített céhlevél a kötelező misehallgatástól kezdve a nagy és nemes halakból az uraságnak járó rész meghatározásáig több kötelezettséget rótt a halászokra, mint amennyi jogot biztositott számukra. Komárom halban gazdag vidéke - különösen I.Károly oltalomlevele után - egyre több német halkereskedőt csábított Komáromba. /Ezeket viváriumaikról "tömletesek"-nek és "tömlöcösök"-nek nevezték./ E körülmény Komárom és Esztergom városának némi jövedelmet biztosított. Ennek pontos összege azonban nem állapíthattó meg, mert a halászatból és vadászatból eredő bevételeket közös rovatban számolták el a városi erdők és legelők hozamával. Az esztergomi Duna-szakaszon a halászati jog megosztottabb volt, mint a komáromin. A város, az érsekség, a főkáptalan, a piszke-karvai közbirtokosság, majd később a papnevelő intézet és a szobi Luczenbacher-család is osztoztak rajta.

A Duna és Komárom megye

A Duna és Komárom megye A Duna és Komárom megye Lánczos Zoltán Kézirat. Budapest, 1980. A Dunának, mely múlt jelen s jövend, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, melyet seink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezi végre

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

KOMÁROM MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL.

KOMÁROM MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL. A P R Ó S Á G O K KOMÁROM MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1983. - A P R Ó S Á G O K KOMÁROM MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest. 1983. - B E V E Z E T É S.

Részletesebben

Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében

Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében Dr. Szani Zsolt Komárom, 2012.augusztus.11. Táj(gyümölcs)fajták jelentősége, a 27/2012 (III.24.)VM rendelet tükrében 27/2012 VM

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI

Visegrád. Esztergom. KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI Visegrád Esztergom KÉSZÍTETTE: VARGA ÁRPÁDNÉ TANÁR ÉS Az 5. 6. OSZTÁLY TANULÓI 0 A Dunakanyar legszebb városai Duna folyó Esztergom Visegrád Szentendre Vác Budapest Duna folyó 1 ESZTERGOM VISEGRÁD A Duna

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből Az első honi meteorológiai feljegyzések a középkor századaiból maradtak fenn, így egy 1009- re utaló feljegyzésben arról olvashatunk, hogy abban az

Részletesebben

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre!

1. IDÉZETEK. Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! 1. IDÉZETEK Válaszoljon az alábbi idézetekhez kapcsolódó kérdésekre! ( elemenként 1 pont, összesen 8 pont ) 1. Az említett nemesek, a szászok és a székelyek között testvéri egyezséget létrehoztunk, és

Részletesebben

A DRÁVA SZABÁLYOZÁSA ÉS HAJÓZÁSA

A DRÁVA SZABÁLYOZÁSA ÉS HAJÓZÁSA A DRÁVA SZABÁLYOZÁSA ÉS HAJÓZÁSA REMENYIK BULCSÚ A Dráva szabályozása A Dráva évi közepes vízhozama alapján Magyarország második legnagyobb folyója. Az osztrák-olasz határon lévő Tiroli-Alpokban ered,

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról. Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán

Képeslapok a Dunáról. Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán Képeslapok a Dunáról Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin,

Részletesebben

E L S Ő Á L L A N D Ó H Í D J A.

E L S Ő Á L L A N D Ó H Í D J A. K O M Á R O M E L S Ő Á L L A N D Ó H Í D J A. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,1978. - K O M Á R O M ELSŐ ÁLLANDÓ HÍDJA. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1978. - - 1 - Komárom hajdan, hosszú évszázadokon

Részletesebben

Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára.

Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára. 1 Kedves Útitársaink! Gyönyörű és tartalmas kirándulásra hívjuk meg Önöket a Duna magyarországi szakaszának Budapestig tartó hajóútjára. Európa kék szalagja a Duna A Duna a németországi Fekete-erdőben

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK

r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY ADATOK r é s z l e t : 10 EURÓPAI NAGYVÁROS T A N U L M Á N Y POZSONY IHRIG Dénes 2007. január 31. ADATOK Szlovákia legnagyobb városa és fővárosa. terület (Nagy-Pozsony): 367,5 km2 Népesség: 450.000 fő Legrégebbi

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

A folyók és az ember

A folyók és az ember Honnan erednek a folyóvizek? A folyók és az ember A folyók járása A lehulló csapadék a kőzetek repedéseiben és a talajban összegyűlve a forrásokon keresztül tör a felszínre. Közben e közegek meg is szűrik,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Ajánlott túraútvonalak Faluséta

Ajánlott túraútvonalak Faluséta MONOSTORAPÁTI Monostorapáti a Veszprém és Tapolca között húzódó út mentén fekszik, az Eger-patak völgyében, mely a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Határai: északon az Agártető, délkeleten a

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: _ 1 4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 14 1. Az Északi-középhegység

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

A Duna kulturális-idegenforgalmi szolgáltatásainak értéke

A Duna kulturális-idegenforgalmi szolgáltatásainak értéke A Duna kulturális-idegenforgalmi szolgáltatásainak értéke Megtudtam, hogy titkokat rejteget A mi Dunánk, ez a vén róka, Mikrıl talán sohase álmodott Az ısi barlang-tüzek óta Ez a közönyös Európa. Ady Endre

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján Halasi-Kovács Béla tudományos munkatárs Halászati és Öntözési Kutatóintézet

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó

A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Bodrog: A Bodrogról röviden

Bodrog: A Bodrogról röviden Bodrog: A Bodrogról röviden A Bodrog Kelet-Szlovákia és a Szovjet-Kárpátalja területén eredd Latorca. Ung, Laborca Ondava és Tapoly folyókból keletkezik. A szlovákiai Zemplén (Zemplin)-tól már Bodrog-ként

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő

ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő 634.0:069 ERDEI MÚZEUM Dr. Kovács Jenő A Bükk-hegység nyugati részén a Szilvásváradi Erdészet területén a festői szépségű Szalajka völgyben található az első szabadtéri Erdei Múzeum. Építése társadalmi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

JEGYÁRAK. "AZ OTTHON MELEGE". CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731

JEGYÁRAK. AZ OTTHON MELEGE. CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731 JEGYÁRAK GYŐR XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM 9022 Széchenyi tér 5. Telefon: 96/310-588, 524-888 Fax: 96/310-731 IV. 1.-IX. 30: 10-18 óráig, (X. 1.-III. 31.:10-16 óráig) szünnap: hétfő Könyvtár: Kedd: 10-14 óráig,

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére

E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1228 /2009 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. június 25-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Napok programja

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy Bódva: A Bódváról röviden A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnaihegység

Részletesebben

1. feladat a) H b) I c) H d) H e) I f) H g) I h) H i) H j) I k) I l) I

1. feladat a) H b) I c) H d) H e) I f) H g) I h) H i) H j) I k) I l) I JAVÍTÓKULCS JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre, ezért azok már csak

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 2. forduló

BankVelem PénzOkos Kupa 2. forduló BankVelem PénzOkos Kupa 2. forduló 1. Miért vándoroltak folyamatosan egyik helyről a másikra az Árpád házi királyok a teljes udvartartásukkal? a. féltek a merényletektől b. az élelem után mentek c. mindig

Részletesebben

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Hajókázna-e ma Vedres István a Tiszán? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök A cím magyarázata Vedres István (1765-1830.) kinek az idén ünnepeljük születése 250., halála 185. évfordulóját, aki

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

104 F O LYÓ PA R TO N

104 F O LYÓ PA R TO N 104 F O LYÓPAR TON » K E L M E N C ZHENRIK F e k v é s : Észak-Nyugat Mo., Győr-Moson-Sopron megye, Kisalföld tájgység vízterület: Duna, Szigetköz. Népessége (legutolsó Népszámlálás alapján): 359 fő kiterjedése:

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

A JAVASLATTEVŐ ADATAI:

A JAVASLATTEVŐ ADATAI: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI: 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény /szervezet/vállalkozás) neve: Alsóörs Helyi Értéktár Bizottság 2. A javaslatot benyújtó személy vagy kapcsolattartó személy adatai:

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata

Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata Sághegy Leader Egyesület A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 2011. évi felülvizsgálata -tervezeti munkaanyag 2011. 03.04. 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

TELEKI PÁL ORSZÁGOS FÖLDRAJZ-FÖLDTAN VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐJÉNEK FELADATLAPJA

TELEKI PÁL ORSZÁGOS FÖLDRAJZ-FÖLDTAN VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐJÉNEK FELADATLAPJA TELEKI PÁL ORSZÁGOS FÖLDRAJZ-FÖLDTAN VERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐJÉNEK FELADATLAPJA 8. osztály 2007. Elért pontszám: Javította: Ellenőrizte: Ú T M U T A T Ó A feladatlap megoldásához segédeszköz nem használható!

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben