A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2005

Átírás

1 A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2005

2 Tartalomjegyzék: Előszó... 4 Alkalmazott módszertan... 6 I. rész: Helyzetfeltárás A Bódva völgye településeinek általános elemzése A céltérség lehatárolása A kistérség természeti adottságainak bemutatása Területhasználat Településszerkezet Közlekedési kapcsolatok Demográfiai helyzet és folyamatok Gazdaságföldrajzi leírás Gazdasági aktivitás Települési infrastruktúra Épített kulturális örökség, idegenforgalom A Bódva folyó általános jellemzése A Bódva vízgyűjtő területe Felszín alatti vizek A Bódva vízhálózata és vízjárása A Bódva vízminősége Bódva-völgy nagyvízi vízjárásának elemzése Vízrajzi vizsgálatok Az márciusi Bódva árvíz vizsgálata...63 II. rész: Árvízvédelmi stratégia...73 Bevezetés Fenntartható árvízmegelőzés Az árvízmentesítés és árvízvédekezés fontosabb szempontjai: A megfelelő cselekvés előfeltételei a következők: Társadalmi tudatosság, felkészültség és részvétel A reális kockázatok felmérése Árvízi jelenségek és az ellenük való védekezés a belterületeken Árvízkockázati térképek...80 III. rész: Árvízvédelmi operatív javaslatok A Bódva-patak rendezettsége A Bódva magyarországi rendezésének történeti áttekintése A vízkárelhárítás árvízvédekezés jelenlegi helyzete a Bódván A Bódva-völgy árvízvédelmi programjának alapelvei Térségi szintű és általános fejlesztési javaslatok Települési szintű fejlesztési javaslatok Az árvízi biztonság növelése szükségtározókkal A Bódva völgye árvízvédelmi programja

3 Mellékletek: A Bódva völgye árvízvédelmi programja

4 Előszó A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2005 az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása megbízásából és pénzügyi támogatásával készült árvízvédelmi program. A dokumentum célja, a térség jelenlegi árvízvédelmi helyzetének, problémáinak, nehézségeinek és erősségeinek reális felmérésére, ezek ismeretében a legfontosabb fejlesztési irányok definiálása, és az azokat megvalósító projektek kidolgozása. A program kidolgozását a Körics Euroconsulting Üzletviteli Tanácsadó Kft. és az EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda végezte, külső szakértők bevonásával. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a program a térség lakosságának, civil szervezeteinek és a terület- és településfejlesztésben érdekelt szervezeteinek hozzájárulásával készüljön el. Különösen igaz ez a települések polgármestereire nézve, így növelve a program megvalósítása iránt érzett felelősségüket. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészült anyag gyakorlat- és megvalósításorientált legyen, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a megvalósításhoz kötődő részek pontos, konkrétumokat tartalmazó kimunkálására. A helyzetfeltárás májusában kezdődött, és júliusban fejeződött be. Az árvízvédelmi program augusztus végére készült el. Az árvízvédelmi program elkészült, azonban az igazi munka csak most kezdődik. Reméljük, konzorciumunk nem csak a program kidolgozásában vehetett részt, hanem módunk lesz a megvalósítási folyamatot is elősegíteni, katalizálni, hiszen ez a munka legizgalmasabb szakasza. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a térség valamennyi polgármesterének, jegyzőjének, szakembereinek, akik aktív együttműködésükkel, ötleteikkel, elképzeléseikkel mindvégig segítették, és nagymértékben megkönnyítették munkánkat. Külön köszönet illeti Molnár Oszkárt, az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása elnökét, Edelény Város polgármesterét, aki különösen a szervezési munkák során volt nagy segítségünkre, s ötleteivel, értékes gondolataival is előre vitte munkánkat, illetve Nagyné Sándor Edinát, aki a munka valamennyi fázisában részt vett, helyismeretét, valamint értékes tapasztalatait bocsátotta rendelkezésünkre. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

5 A program kidolgozását végző csoport bemutatása Körics Euroconsulting Üzletviteli Tanácsadó Kft. Dr. Kőrösi Koppány - ügyvezető igazgató jogász Dr. Mikes Éva - területfejlesztési szakértő jogász Holop Szilveszter - területfejlesztési munkatárs terület- és településfejlesztő geográfus Ábel Zsófia - területfejlesztési munkatárs szociológus Földes Cecília - pályázati tanácsadó nemzetközi kapcsolatok és Európa szakértő Varga Zsuzsanna - pályázati tanácsadó hidrogeológus EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda: Marsalkó Pál - ügyvezető igazgató területfejlesztési szakközgazdász Szuromi Barbara - területfejlesztési szakközgazdász Tóth Sándor - agrármérnök Külső szakértők Hidro Consult Bt. - Csiszár László - mérnök (folyó és tószabályozás, vízkészletgazdálkodás), tervező (vízkárelhárítás) Vitányi Csabáné okl. építőmérnök Szűcs Péter - Ph.D., okl. geofizikusmérnök A Bódva völgye árvízvédelmi programja

6 Alkalmazott módszertan A megalapozott helyzetkép összeállításához lehetőség szerint több forrásból gyűjtöttünk információkat, melyekkel szemben alapvető követelmény volt a pontosság, hitelesség, megbízhatóság. A munka során felhasznált adatok forrásai: Megyei Vízügyi Igazgatóság adatbázisa KSH T-STAR adatbázisa Megyei Statisztikai Hivatal adatai és kiadványai (2003) a Társuláshoz tartozó települések adatszolgáltatása (2003) Megyei Munkaügyi Központ adatai és kiadványai (2003) egyéb, a térségre vonatkozó anyagok, kiadványok ( ) személyes interjúk, polgármesterekkel, helyi közéleti személyiségekkel (2005) A Cserehát-Hernád-Bódva vidék komplex fejlesztési programja (1996) A Cserehát-Hernád-Bódva vidék határmenti együttműködéseinek programja (1998) Edelény és térsége SAPARD fejlesztési programjai (2001) BAZ Megye Fejlesztési Koncepciója (1999) Észak-Magyarország Regionális SAPARD Programja (2000) Országos Területfejlesztési Koncepció (1996) Országos SAPARD terv (2000) A több forrásból is rendelkezésre álló adatokat minden esetben ütköztettük egymással az esetleges hibák és pontatlanságok kiszűrése érdekében. Az információk összegyűjtése során a számszerű adatok mellett törekedtünk a vélemények feltérképezésére, az egyes megállapítások lokális értékelésének megismerésére is. A helyzetfeltárás összeállításánál igyekeztünk megteremteni az egyensúlyt a mennyiségi és minőségi mutatók között, ezért a számszerű adatok közül csak a legfontosabbakat helyeztük el szövegközi táblázatokban. Az adatgyűjtés során arra törekedtünk, hogy olyan mutatókat használjunk, amelyek egyértelműen tükrözik a jelenlegi helyzetet, viszonylag könnyen és pontosan meghatározhatók és rendelkezésre állnak különböző időszakokban mind országos, mind regionális szinten egyaránt, hogy segítségükkel a megfelelő időbeni és térbeni összehasonlításokat el lehessen végezni. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

7 I. rész: Helyzetfeltárás A Bódva völgye árvízvédelmi programja

8 1. A Bódva völgye településeinek általános elemzése 1.1. A céltérség lehatárolása A Bódva-völgye települései az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, aprófalvas térségében, az Edelényi kistérségben a magyar-szlovák államhatár mellett fekszenek. A térség települései a Bódva folyó és mellékpatakjai mentén helyezkednek el. A Bódva-völgye árvízvédelmi felülvizsgálata és fejlesztési programja elkészítése során az Edelényi kistérség 46 települése közül a megrendelő igényeinek megfelelően és az előzetes vizsgálataink alapján -, a Bódva folyó mellett fekvő, az árvízveszélynek leginkább kitett településeket vizsgáltuk meg: Boldva Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Borsodszirák Edelény Hidvégardó Komjáti Perkupa Szalonna Szendrő Szendrőlád Tornanádaska A tizenhárom település által lehatárolt térség területe 277 km 2, a kistérség teljes területének 37%-a. A települések átlagos népsűrűsége 94 fő/km 2, közel kétszerese a kistérség népsűrűségének (48 fő/ km 2 ). A magasabb népsűrűségnek köszönhetően a vizsgált part menti sávban, a kistérség területének 1/3-án a kistérség teljes lakosságának 71%-a, a 2001-es népszámlálási adatok alapján fő él. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

9 1.2. A kistérség természeti adottságainak bemutatása Domborzati és földtani adottságok A Bódva völgye kistérség a tájkataszteri besorolás alapján az Alföldhöz sorolt Boldva kivételével az Észak-magyarországi középhegység nagytájon belül az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és az Észak- Magyarországi medencék középtájak területén fekszik. Vizsgált 13 település két kistáj a Bódvavölgy és a Sajó-völgy - területén helyezkedik el: Bódva-völgy: Sajó-völgy: Bódvalenke, Bódvaszilas, Bódvarákó, Perkupa, Hídvégardó, Komjáti, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Tornanádaska Borsodszirák, Edelény A Bódva-völgy kistáj a Bódva középső, az országhatártól Szendrőládig terjedő szakaszát foglalja magába, mely két szélesebb tektonikus völgymedencéből és ezekhez csatlakozó szurdok szakaszokból áll. Völgyekkel enyhén szabdalt, de a magasabb teraszokon intenzív eróziós-deráziós folyamatokat és formákat azonosíthatunk. A felszín kb. 60%-a völgytalp, 40%-a pedig tagolt medencedombság domborzattípusba sorolható. A tengerszint feletti magasság 140 és 220 m között változik. A kistáj kőzettani alapját triász kori karbonátos kőzetek adják. Jelenleg a felszín közel 60%-át pleisztocén üledékek (teraszkavicsok, periglaciális vályog) borítják, kb. 30%-án holocén folyóvízi, 10%-án triász mészkő dolomit és agyagpala található. A kistáj jellemző törésiránya az ÉÉK-DDNy. A pliocénben a karbonátos felépítésű sasbércek közén kialakult mélyedésekben lignitképződés is végbement. A Sajó-völgyből a Bódva torkolati része és a Szuhogyig terjedő mintegy 30 km-es szakasza tartozik a térséghez. Ezen a részen a teraszok összefonódnak a Bódva teraszaival. A Sajó-völgy kőzettani alapját nyugatról keletre az oligocén márga, homok, a barnakőszén-telepes miocén lajtamészkő és homokos-homokköves összletek képviselik. A felszín kb. 60%-át folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, mintegy 15%-át lösz és löszderivátum, kb. 15%-át glaciális vályog fedi Talajadottságok A Bódva-völgy kistájra uralkodóan a nyers öntéstalajok és kb. Szalonnától délre a réti öntések előfordulása jellemző. E két talajtípus együttesen a táj 98%-át borítja. A nyers öntésekre éppúgy, mint a réti öntésekre az agyagos vályog mechanikai összetétel, az ebből adódó gyenge vízvezető, a nagy vízraktározó és erős víztartó képesség a jellemző. Szénsavas meszet nem, vagy csak kis mértékben tartalmaznak. A nyers öntések termékenységi besorolása a VII., a réti öntéseké a VI. termékenységi kategória. Utóbbi talajok kedvezőbb besorolását nagyobb szervesanyag-tartalmuk indokolja. A völgy szegélyein jelentéktelen területi részaránnyal redzinák és agyagbemosódásos barna erdőtalajok is előfordulnak. A Sajó-völgy kistáj talajtakarója változatos. A folyóvölgyeket szegélyező dombok legmagasabb térszínein nyirokszerű agyagon vagy andezit málladékon képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. Mechanikai összetételük vályog vagy agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk 1 Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajzi Kutatóintézet, A Bódva völgye árvízvédelmi programja

10 a sekély termőrétegű változatok esetében szélsőséges; a nehéz mechanikai összetételű változatokra a gyenge vízelvezetés és az erős víztartás jellemző. Az enyhe lejtésű, déli kitettségű lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok találhatók, az agyagbemosódásos barna erdőtalajokkal azonos kiterjedésben Éghajlat A térség éghajlatát leginkább meghatározó tényező, hogy a mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves, de már a mérsékelten száraz éghajlati típus határán fekszik. A napsütéses órák száma az országos átlaghoz viszonyítva alacsony, átlagos évi összege 1750 és 1850 óra között van. Az északi területeken 64-66%-os az évi átlagos felhőzet, délebben 62-64%. Az évi középhőmérséklet 8,8 C, a vegetációs időszak 15,5-15,8 C. A tavasz általában három héttel később érkezik, mint az ország délkeleti alacsonyabb térszínű területeire. A legmagasabb nyári hőmérsékletek sokévi átlaga 32,3-33,0 C, a téli legerősebb lehűléseké -18,7 és -19,5 C közötti. A csapadék mennyisége megközelítőleg 650 mm évente, a tenyészidőszakban kevéssel 400 mm fölötti. A csapadékeloszlást a nyári csapadékmaximum jellemzi. A legnagyobb napi csapadékot (65 mm) Bódvarákón mérték. A téli félévben mintegy 50 hótakarós napra számíthatunk, az évente előforduló legvastagabb hótakaró sokévi átlaga cm Tájtipológiai összegzés A Bódva-völgy kistáj szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, ártéri ligeterdő és cseres tölgyes erdőmaradványos, a magasabb völgyrészleteken réti öntéstalajú, az alacsony ártéren fiatal nyers öntéstalajú, a völgyperemeken kis foltokban redzinás és agyagbemosódásos barna erdőtalajú, zömében karbonátos kőzetű hegy- és dombvonulatokkal keresztezett folyóvölgy. Hasznosításában a mezőgazdaságé a túlsúly, de a szántók mellett a különösen a völgytalpon jelentős rétek és a legelők, a peremi lejtőkön pedig az erdők előfordulása is. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

11 1.3. Területhasználat A vizsgált térség 28 ezer hektárnyi közigazgatási területének közel 50 %-át a három legnagyobb település - Edelény, Szendrő és Boldva teszi ki. A termőhelyi adottságok alapján csupán a Sajó-völgy, a délnyugat-csereháti területek és részben a Bódva-völgy völgytalpi részei alkalmasak versenyképes piaci szántóföldi mezőgazdasági termelésre. A mezőgazdasági területek aránya 57%, és az ennek megfelelő ha terület 85%-án szántók és szántóként használt kertek találhatók. A mezőgazdasági területek átlagos aranykorona értéke 17 AK alatt van (15,8), azaz a gyengébb termőterületek közé sorolható. Kivételt jelent ez alól Bódvarákó (22,83), Bódvaszilas (17,05), Borsodszirák (20,15), Edelény (19,17) és Komjáti (17,23). A leggyengébb minőségű termőterületekkel Bódvalenke (10,9) Perkupa (10,76) és Szendrőlád (10,92) települések rendelkeznek. 1. Táblázat: A vizsgált térség településeinek földhasználati mutatói Település Közigazgatási terület (ha) Mezőgazdasági terület (ha) Az összes mezőgazdasági terület átlagos aranykorona értéke Boldva ,59 Bódvalenke ,90 Bódvarákó ,83 Bódvaszilas ,05 Borsodszirák ,15 Edelény ,17 Hidvégardó ,35 Komjáti ,23 Perkupa ,76 Szalonna ,50 Szendrő ,24 Szendrőlád ,92 Tornanádaska ,68 Összesen ,80 Forrás: KSH adatgyűjtés alapján, 2003 A legtöbb szántóval - az összes szántóterület 68%-ával - Borsodszirák (4.084,12 ha), Edelény (3.656,48 ha) és Szendrő (1.007,17 ha) rendelkezik, míg Bódvarákó (0,86 ha), Tornanádaska (18,37 ha) Bódvalenke (36,5 ha) a szántóterületek mindössze 0,4%-ával rendelkezik. A 117,5 hektárnyi szőlőterület 41%-a az Edelény környéki hegyekhez tartozik. A korábban meghatározó szőlőtermesztés hagyományai megőrzésének és a helyi gazdák szorgos, hozzáértő munkájának köszönhetően Edelényt 2000-ben bortermő területté nyilvánították. Edelényen kívül nagyobb szőlőterületek találhatók még Boldva (16,23 ha), Szendrőlád (13,94), Bódvaszilas (11,36 ha), Szendrő (11,02 ha) telepü- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

12 léseken. A gyepterületek a mezőgazdasági területek 12%-át teszik ki. Legnagyobb legelőkkel Edelény (407,04 ha), Perkupa (382,41 ha), Szendrő (242,86 ha) és Szalonna (114,5 ha) rendelkezik. 1. ábra: Mezőgazdasági területek hasznosítása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Borsodszirák Edelény Boldva Szendrő Szendrőlád Szalonna Hidvégardó Perkupa Bódvaszilas Komjáti Tornanádaska Bódvalenke Bódvarákó Szántó és szántóként használt kert Konyhakert Szőlő Gyümölcsös Gyep Forrás: KSH adatgyűjtés alapján, 2003 A Bódva völgye árvízvédelmi programja

13 1.4. Településszerkezet Az Edelényi statisztikai kistérség két városban Edelényben és Szendrőn él a kistérség lakosságának 42%-a. A térség társadalmi-gazdasági életében, fejlettségi színvonalában is tetten érhető urbanizáltság foka jelentősen elmarad az országos és megyei átlagtól is. A két város között több mint kétszeres lakosságszámbeli különbség van, a községek lakosságszáma a városokétól messze elmarad. A kistérség központja Edelény. A lakossal rendelkező Edelény három község összevonása révén (1950 Borsod, 1963 Finke) keletkezett település, 1986-ban kapott városi rangot. Edelény a kistérség kereskedelmi és szellemi-kulturális központja; a városban nem fellelhető szolgáltatásokat a szomszédos kistérségek központjai, illetve az észak-déli közlekedési tengelynek köszönhetően gyorsan elérhető, 25 km-re fekvő megyeszékhely biztosítják. A város számára egyértelmű helyzeti előnyt jelent, hogy az Aggteleki Nemzeti Park világhírű barlangjaihoz a városon keresztül vezet a főútvonal. Míg Edelény településhálózati központi szerepet tölt be, addig Szendrő kistérségi centrális elhelyezkedése révén a Bódva-völgy településeinek szervező alközpontja. A lakosú, gazdag történelmi múlttal rendelkező, 1996-ban újra várossá nyilvánított település a szolgáltatásainak köszönhetően a térség északi településeinek elsőrendű központi települése. Edelény és Szendrő társtelepülésének tekinthető. A Bódva völgye településszerkezetét csakúgy, mint a régió egészében a kistelepülések magas aránya jellemzi. A népesség 18%-a 500 főnél kisebb aprófalvakban él (Bódvalenke, Bódvarákó, Komjáti). 2. Táblázat: Településcsoportok Népesség Községek Városok Bódvalenke, Bódvarákó, Komjáti Hídvégardó, Tornanádaska Perkupa Bódvaszilas, Borsodszirák, Boldva, Szalonna, Szendrőlád Szendrő Edelény Forrás: KSH adatgyűjtés alapján, 2003 A települések főként halmazos jellegű faluképet mutatnak, a dombvidékre a szalagtelkes aprófalvak a jellemzőek. A hátrányos infrastrukturális körülmények, az ipari területfoglalás és környezetkárosítás hiánya kedvező természeti környezeti adottságokat konzervált. A miskolci központú, erősen károsított környezetre koncentrálódó borsodi iparvidék hatása a térségben mérsékelt. A tradicioná- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

14 lis vidéki környezetre jellemző táj átalakul, folyamatosan erodálódik, rengeteg az üresen álló, hagyományos építésű lakóház, jellemző ezek pusztulása; helyüket esetenként tájbontó, és gyakran uniformizált épületek veszik át. A falvak elnéptelenedésével kapcsolatos jelenségként megfigyelhető a lakóépületek elhanyagolása és megüresedése is. Perkupán, Hídvégardón és Bódvalenkén közel 10%-os a használaton kívüli lakások aránya. Arányaiban a leginkább kiüresedő település Bódvarákó, ahol a lakások közel 1/3 nem lakott. További problémát jelent a lakások és lakóépületek állagának romlása, a régebbi építésű, korszerűtlenebb lakóépületek nagyobb aránya. Az apróbb, elnéptelenedő településeken (Bódvarákó, Tornanádaska, Komjáti) az elmúlt évtizedben alig pár lakóház épült. A települések fizikai leromlása leginkább az aprófalvakat, illetve a magas számú és tartós munkanélküliséggel sújtott településeket jellemzi. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

15 1.5. Közlekedési kapcsolatok A vízgyűjtőterület település- és úthálózata a Bódva és mellékvizeinek irányát követve alakult ki. A völgy jelentőségét adja, hogy a Sajó és a Hernád közötti, mintegy 80 km-es szakaszon egyedül ez a völgy kínálja a legjobb összeköttetést az Alföld és a Szlovák-érchegység déli része között. 2. ábra: A Kelet-Borsod és Abaúj Régió (Kocsis Károly) A térség legészakibb települése Hídvégardó, a megye Szlovákiával határos részén, Miskolctól 75 kmre található. A legdélibb település a mintegy lelket számláló Boldva mely Miskolctól a 26-os számú főúton közelíthető meg. A vizsgált térség észak-déli kiterjedése mintegy 40 km. A települé- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

16 sek megközelíthetősége észak és déli irányból is megoldott. Délről Miskolcon keresztül a 27-es főközlekedési úton, Edelényen keresztül léphetjük át a térség határát, illetve szintén Miskolc felől alsóbbrendű úton, Boldván keresztül is elérhetjük a Bódva völgyét. Az északi megközelíthetőség a Hídvégardói határátkelőnél, a nyugati pedig Edelényen keresztül vagy Szendrőn át biztosított. A térségbe keleti irányból Tomor felől léphetünk be, a 3-as útról. A Bódva-völgye vasúton a Miskolc- Tornanádaska 94. számú vasúti vonalon érhető el. A vizsgált települések közül kilenc településen van vasúti megálló. A kistérség két városi településének közlekedési jelentőségét adja, hogy a legtöbb település innen érhető el a Volán illetve a MÁV járataival. A buszközlekedés gyorsabb és sűrűbb, mint a vonatközlekedés, de a települések közel felét nem lehet közvetlenül Edelényen keresztül elérni, csak átszállással. (Bódvalenke, Bódvarákó, Hidvégardó, Komjáti, Tornanádaska). A közúti közlekedésben a térséget összefűző 27-es főközlekedési út minősége a hazai útviszonyokhoz képest jónak mondható, de több helyen burkolatfelújítást és szélesítést igényel. A 27-es úthoz kapcsolódó mellékutak minősége több helyen a járhatatlan. A turisztikai célok elérését erősítené a 27- es út turisztikai panoráma útvonallá alakítása, ehhez kapcsolódóan a kerékpáros és gyalogos túrák kiinduló pontjául is szolgáló pihenő- és kilátó helyek kialakítása, az útvonalakról és látnivalókról tájékoztató táblák és információs pontok kiépítése. A MÁV térképein a Bódva-völgyi vasútvonal már ilyen panoráma útként szerepel és a kerékpárok szállítása is megoldott. A vonatjáratok száma gazdaságossági szempontok miatt sajnos nem növelhető. Az autóbuszjáratok gazdaságos, ugyanakkor az utasok igényeit is kielégítő működtetése érdekében és a kistelepülések és a térség városai közötti gyakoribb összeköttetést lehetővé tévő kisebb buszokból álló járműpark kialakítására lenne szükség. Az aprófalvakban jelentkező igények rugalmas kielégítéséhez a falugondnoki autók működtetése és folyamatos megújítása mellett a közösségi közlekedés más formái, mint az iskolabuszok, az ingázást lehetővé tevő kisbuszok, a mozgáskorlátozottak szállítását vállaló egyesületi speciális járművek működtetésének támogatása is indokolt. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

17 1.6. Demográfiai helyzet és folyamatok Természetes szaporodás és fogyás A vizsgált települések demográfiai jellemzőit nagyban meghatározzák az összességében idősebb korstruktúra, az ebből adódó magasabb halálozási gyakoriság, valamint a számottevő mértékű elvándorlás. A Bódva - völgyében a jelenlegi demográfiai különbségek és érvényben lévő trendek állandósulni látszanak, mintegy két évtizede hasonlóak, így nincs is okunk azt feltételezni, hogy a következő években drasztikus változások következnének be. A stabil trendek azonban magukba foglalják a népességfogyás olyan mértékű felgyorsulását, amely bizonyos települések esetében a teljes elnéptelenedés veszélyét hordozza. Az állandó népesség lélekszámának jelentős pozitív változásáról évtizedes léptékkel csak Edelény város esetében beszélhetünk. Csekély népességnövekedést mutat az 1970-es évekhez képest Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Perkupa, Szalonna, Szendrőlád és Tornanádaska. Az alacsony lélekszámú falvak illetve aprófalvak népessége (Bódvalenke, Bódvarákó, Hidvégardó és Komjáti) évtizedes léptékben is csökkenő tendenciát mutatnak. Az 1999 és 2003 között mért népesedési adatok szerint ez a negatív folyamat töretlenül folytatódik. A térség azon falvai, amelyek nem érik el az 1000 fős lélekszámot (kivéve Tornanádaska) a vizsgált időintervallumban átlagosan évi 2,05%-os lélekszám csökkenést produkáltak. Míg 1990 és 1998 között a térségben az évi átlagos népességszám fogyás alapján csökkenő, stagnáló illetve növekvő lélekszámú településosztályok kialakításakor a növekvő lélekszámú osztályba tartozó települések voltak jellemzők, addig az ugyanezen index alapján meghatározott osztályok 1999 és 2003 között fordított arányban alakultak. 3. Táblázat: A települések népességszám-változás szerinti típusai a Bódva-völgye kistérségben ( ) Növekvő népességszámú települések Évi átlagos népességszámváltozás (%) Stagnáló népességszámú települések Évi átlagos népességszámváltozás (%) Csökkenő népességszámú települések Évi átlagos népességszámváltozás (%) Borsodszirák 0,23 Szendrő -0,15 Bódvarákó -2,66 Bódvaszilas 0,28 Edelény -0,01 Komjáti -2,24 Hídvégardó 0,43 Bódvalenke 0,11 Perkupa 0,59 Szalonna 0,81 Szendrőlád 1,93 Boldva 0,38 Tornanádaska 0,36 Forrás: MTA RKK ÉMO a KSH Népszámlálás 1990 és a TSTAR 1995, adatok alapján A 13 vizsgált település közül már csak Szendrőlád rendelkezik meggyőzően pozitív népesedési indexel (1,56%-os éves átlagos népességnövekedés). Szendrő, Boldva és Tornanádaska az 1999-es népes- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

18 ségszámhoz képest pozitív egyenleget mutat a 2003-as évben, de a populáció ingadozása és az utolsó két mért év népességfogyása miatt, valószínűsíthető, hogy a jövőben stagnáló státuszba kerül (Egyik település éves átlagos népességszám változása sem éri el a 0,25%-ot). Bódvalenke és Borsodszirák a 2003-as adatok szerint stagnáló népességszámú településeknek tekinthetőek, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy itt is lassú fogyás kezdődött meg. A népességszám változás egyik komponense a természetes szaporodás illetve fogyás. Az alábbi grafikonon látható, hogy az közötti időszakhoz képest milyen nagymértékben negatív irányba változott ennek a mutatónak az érték. A térség egészét tekintve alacsony természetes szaporulat található minden településen, kivéve Szendrőt és Szendrőládot. Feltűnően alacsony a természetes szaporodás Edelényben, különösen, ha az közötti értékhez viszonyítjuk az ben mért adatokat. Boldva és Szendrő arányaiban szintén jelentős visszaesést mutat a természetes szaporodás terén a hetvenes évek állapotához képest. Szendrőlád az egyetlen település, ahol a természetes szaporodás értéke meghaladta mind a hetvenes mind a nyolcvanas évtized értékeit. 3. ábra: Természetes szaporodás illetve fogyás 1970 és 2001 között Bódvalenke Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) A természetes szaporodás és fogyás mutatóit jelentősen befolyásolja a település roma lakosságának aránya. A térségben a kétgyermekes-kétszülős családszerkezet a legjellemzőbb. Ez alól kivételt képeznek azok a települések, ahol a roma lakosság aránya meghaladja a 30%-ot. Ezekben a falvak- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

19 ban (Bódvalenke, Szendrőlád és Tornanádaska) a magas születési sorszámú gyermekek aránya sokkal magasabb, mint a megyei vagy kistérségi átlag Migráció A kistérség a vándorlás egyenleg tekintetében - az közötti időszak átlagában - az elvándorlás által leginkább sújtott kistérségek közé tartozik. A fenn jelzett 12 év alatt a kistérség lakosságának 5,9%-a távozott a kistérségből, és ez az érték a megye 15 kistérsége közül csak a Bodrogközi, a Kazincbarcikai, az Ózdi és a Sátoraljaújhelyi kistérségekben magasabb. 4. ábra: A migráció alakulása között (KSH 2001) Bódvalenke Vándorlási különbözet Vándorlási különbözet Vándorlási különbözet A vizsgált térségben az 1970 és 1979 közötti időszakban Boldva vesztette el legnagyobb számban lakosságát (-242 fő). Arányaiban tekintve azonban a jelentős vándorlási veszteség az 1000 főt meg nem haladó lélekszámú településeken volt jellemző. Hídvégardóról elvándorolt a lakosság 20%-a, Komjátiból a lakosság 24%-a, Bódvarákó elvesztette a lakosság 20%-át, Bódvalenke pedig 23%-át. Vélhetően ezen vándorlások egyik kiemelt célpontja Edelény lehetett, hiszen az akkor még község ennek az időszaknak az egyetlen vándorlási nyertese. Edelény 617 lakossal gazdagodott. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

20 Az 1980 és 1989 között szintén az elvándorlás volt a jellemző migrációs irány. Számszerűleg Szendrő (-504), Edelény (-426) és Szendrőlád (-179) voltak a vándorlás legnagyobb vesztesei. Arányait tekintve Tornanádaska (- 14%) és Hídvégardó (-19%) lakossága hagyta el leginkább a települést. Ebben az időszakban egyetlen településen sem haladta meg a bevándorlás az elvándorlást között a térség összesített vándorlási egyenlege pozitív. Számszerűen Edelény az évtized nyertes települése (+436 fő), arányaiban 4%-al növekszik lakossága. Az elemzett két évtized migrációs vesztesei közül Boldva 1,3%-os,Hidvégardó 8,85%-os, Perkupa pedig 4,1%-os migrációból származó népességnövekedést könyvelhetett el. Szalonna elvándorlási veszteségei már a 70-es években is elhanyagolhatóak voltak, de az 1990 és 2001 közötti időszakban 77 új lakossal lett gazdagabb, ami több mint 7 százalékos népességnövekedést jelent. Szendrőládra (+1,35%) és Bódvaszilasra (+3,5%) is megindult a befelé irányuló migráció. Ezzel megfordítva az előző két évtized negatív tendenciáit. Az 500 fő alatti apófalvak folyamatos negatív vándorlási egyenleget mutatnak. Annak ellenére, hogy mindhárom aprófalu elvándorlási egyenlege bár súlyosan negatív volt- egy kicsit mérséklődött a nyolcvanas évekbe, csupán Komjáti esetében beszélhetünk a kifelé irányuló migráció jelentős mérséklődéséről (-0,5%). Bódvalenkét a lakosság 14%-a, Bódvarákót pedig a lakosság 18% hagyta el 1990 és 2001 között. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

21 Etnikai és nemzetiségi összetétel A település demográfiai jellemzőit erősen meghatározzák az etnikai-sajátosságok. A lakosság 19%-át valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó csoport tagjai teszik ki. A 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség közül négy található meg a térségében (lengyel, német, szlovák, és roma). Az összlakosság 18,6%-át a roma közösségek tagjai teszik ki. A magukat cigányoknak vallók demográfiai jellemzői a magyar nemzetiségűeknél lényegesen kedvezőtlenebbek, ami leginkább a magas haladósági gyakoriságban, az alacsony átlagéletkorban és a gyengébb iskolázottsági színvonalban érhető tetten. 5. ábra: A roma népesség aránya a térség településein 100% 80% 60% 40% 20% 0% Edelény Szendrő Bódvalenke Bódvaszilas Bódvarákó Boldva Borsodszirák Hidvégardó Komjáti Perkupa Szalonna Szendrőlád Tornanádaska Forrás: KSH 2003 Roma népesség Nem roma népesség Amint a fenti ábra is érzékelteti, a roma népesség térségbeli eloszlása nem egyenletes: a legkisebb a jelenléti arány Bódvarákón (3,3%), a legmagasabb pedig Tornanádaskán (70%). Figyelem kell vennünk azonban, hogy roma lakosság, az előzetesen tapasztalt diszkrimináció és a jövőbeni hátrányok elkerülése miatt nem szívesen vállalja etnikai hovatartozását, így számarányukat csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni. Olyan településeken, ahol a roma kisebbség koncentrációja országos tekintetben is kimagaslónak mondható, tisztában kell lenni azzal, hogy ha a népcsoport társadalmi beilleszkedését, iskolázottsági helyzetét, s ezen keresztül szociális, illetve munkaerő-piaci helyzetét nem sikerül a következő évtizedben lényegesen javítani, akkor olyan komoly gazdasági életminőségi erózió alakulhatnak ki, ami egyes térségek további hanyatlását, helyi erőforrásaik teljes leépü- A Bódva völgye árvízvédelmi programja