A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2005

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2005"

Átírás

1 A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2005

2 Tartalomjegyzék: Előszó... 4 Alkalmazott módszertan... 6 I. rész: Helyzetfeltárás A Bódva völgye településeinek általános elemzése A céltérség lehatárolása A kistérség természeti adottságainak bemutatása Területhasználat Településszerkezet Közlekedési kapcsolatok Demográfiai helyzet és folyamatok Gazdaságföldrajzi leírás Gazdasági aktivitás Települési infrastruktúra Épített kulturális örökség, idegenforgalom A Bódva folyó általános jellemzése A Bódva vízgyűjtő területe Felszín alatti vizek A Bódva vízhálózata és vízjárása A Bódva vízminősége Bódva-völgy nagyvízi vízjárásának elemzése Vízrajzi vizsgálatok Az márciusi Bódva árvíz vizsgálata...63 II. rész: Árvízvédelmi stratégia...73 Bevezetés Fenntartható árvízmegelőzés Az árvízmentesítés és árvízvédekezés fontosabb szempontjai: A megfelelő cselekvés előfeltételei a következők: Társadalmi tudatosság, felkészültség és részvétel A reális kockázatok felmérése Árvízi jelenségek és az ellenük való védekezés a belterületeken Árvízkockázati térképek...80 III. rész: Árvízvédelmi operatív javaslatok A Bódva-patak rendezettsége A Bódva magyarországi rendezésének történeti áttekintése A vízkárelhárítás árvízvédekezés jelenlegi helyzete a Bódván A Bódva-völgy árvízvédelmi programjának alapelvei Térségi szintű és általános fejlesztési javaslatok Települési szintű fejlesztési javaslatok Az árvízi biztonság növelése szükségtározókkal A Bódva völgye árvízvédelmi programja

3 Mellékletek: A Bódva völgye árvízvédelmi programja

4 Előszó A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2005 az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása megbízásából és pénzügyi támogatásával készült árvízvédelmi program. A dokumentum célja, a térség jelenlegi árvízvédelmi helyzetének, problémáinak, nehézségeinek és erősségeinek reális felmérésére, ezek ismeretében a legfontosabb fejlesztési irányok definiálása, és az azokat megvalósító projektek kidolgozása. A program kidolgozását a Körics Euroconsulting Üzletviteli Tanácsadó Kft. és az EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda végezte, külső szakértők bevonásával. Mindvégig törekedtünk arra, hogy a program a térség lakosságának, civil szervezeteinek és a terület- és településfejlesztésben érdekelt szervezeteinek hozzájárulásával készüljön el. Különösen igaz ez a települések polgármestereire nézve, így növelve a program megvalósítása iránt érzett felelősségüket. Fontosnak tartottuk, hogy az elkészült anyag gyakorlat- és megvalósításorientált legyen, ezért nagy hangsúlyt fektettünk a megvalósításhoz kötődő részek pontos, konkrétumokat tartalmazó kimunkálására. A helyzetfeltárás májusában kezdődött, és júliusban fejeződött be. Az árvízvédelmi program augusztus végére készült el. Az árvízvédelmi program elkészült, azonban az igazi munka csak most kezdődik. Reméljük, konzorciumunk nem csak a program kidolgozásában vehetett részt, hanem módunk lesz a megvalósítási folyamatot is elősegíteni, katalizálni, hiszen ez a munka legizgalmasabb szakasza. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a térség valamennyi polgármesterének, jegyzőjének, szakembereinek, akik aktív együttműködésükkel, ötleteikkel, elképzeléseikkel mindvégig segítették, és nagymértékben megkönnyítették munkánkat. Külön köszönet illeti Molnár Oszkárt, az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása elnökét, Edelény Város polgármesterét, aki különösen a szervezési munkák során volt nagy segítségünkre, s ötleteivel, értékes gondolataival is előre vitte munkánkat, illetve Nagyné Sándor Edinát, aki a munka valamennyi fázisában részt vett, helyismeretét, valamint értékes tapasztalatait bocsátotta rendelkezésünkre. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

5 A program kidolgozását végző csoport bemutatása Körics Euroconsulting Üzletviteli Tanácsadó Kft. Dr. Kőrösi Koppány - ügyvezető igazgató jogász Dr. Mikes Éva - területfejlesztési szakértő jogász Holop Szilveszter - területfejlesztési munkatárs terület- és településfejlesztő geográfus Ábel Zsófia - területfejlesztési munkatárs szociológus Földes Cecília - pályázati tanácsadó nemzetközi kapcsolatok és Európa szakértő Varga Zsuzsanna - pályázati tanácsadó hidrogeológus EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda: Marsalkó Pál - ügyvezető igazgató területfejlesztési szakközgazdász Szuromi Barbara - területfejlesztési szakközgazdász Tóth Sándor - agrármérnök Külső szakértők Hidro Consult Bt. - Csiszár László - mérnök (folyó és tószabályozás, vízkészletgazdálkodás), tervező (vízkárelhárítás) Vitányi Csabáné okl. építőmérnök Szűcs Péter - Ph.D., okl. geofizikusmérnök A Bódva völgye árvízvédelmi programja

6 Alkalmazott módszertan A megalapozott helyzetkép összeállításához lehetőség szerint több forrásból gyűjtöttünk információkat, melyekkel szemben alapvető követelmény volt a pontosság, hitelesség, megbízhatóság. A munka során felhasznált adatok forrásai: Megyei Vízügyi Igazgatóság adatbázisa KSH T-STAR adatbázisa Megyei Statisztikai Hivatal adatai és kiadványai (2003) a Társuláshoz tartozó települések adatszolgáltatása (2003) Megyei Munkaügyi Központ adatai és kiadványai (2003) egyéb, a térségre vonatkozó anyagok, kiadványok ( ) személyes interjúk, polgármesterekkel, helyi közéleti személyiségekkel (2005) A Cserehát-Hernád-Bódva vidék komplex fejlesztési programja (1996) A Cserehát-Hernád-Bódva vidék határmenti együttműködéseinek programja (1998) Edelény és térsége SAPARD fejlesztési programjai (2001) BAZ Megye Fejlesztési Koncepciója (1999) Észak-Magyarország Regionális SAPARD Programja (2000) Országos Területfejlesztési Koncepció (1996) Országos SAPARD terv (2000) A több forrásból is rendelkezésre álló adatokat minden esetben ütköztettük egymással az esetleges hibák és pontatlanságok kiszűrése érdekében. Az információk összegyűjtése során a számszerű adatok mellett törekedtünk a vélemények feltérképezésére, az egyes megállapítások lokális értékelésének megismerésére is. A helyzetfeltárás összeállításánál igyekeztünk megteremteni az egyensúlyt a mennyiségi és minőségi mutatók között, ezért a számszerű adatok közül csak a legfontosabbakat helyeztük el szövegközi táblázatokban. Az adatgyűjtés során arra törekedtünk, hogy olyan mutatókat használjunk, amelyek egyértelműen tükrözik a jelenlegi helyzetet, viszonylag könnyen és pontosan meghatározhatók és rendelkezésre állnak különböző időszakokban mind országos, mind regionális szinten egyaránt, hogy segítségükkel a megfelelő időbeni és térbeni összehasonlításokat el lehessen végezni. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

7 I. rész: Helyzetfeltárás A Bódva völgye árvízvédelmi programja

8 1. A Bódva völgye településeinek általános elemzése 1.1. A céltérség lehatárolása A Bódva-völgye települései az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, aprófalvas térségében, az Edelényi kistérségben a magyar-szlovák államhatár mellett fekszenek. A térség települései a Bódva folyó és mellékpatakjai mentén helyezkednek el. A Bódva-völgye árvízvédelmi felülvizsgálata és fejlesztési programja elkészítése során az Edelényi kistérség 46 települése közül a megrendelő igényeinek megfelelően és az előzetes vizsgálataink alapján -, a Bódva folyó mellett fekvő, az árvízveszélynek leginkább kitett településeket vizsgáltuk meg: Boldva Bódvalenke Bódvarákó Bódvaszilas Borsodszirák Edelény Hidvégardó Komjáti Perkupa Szalonna Szendrő Szendrőlád Tornanádaska A tizenhárom település által lehatárolt térség területe 277 km 2, a kistérség teljes területének 37%-a. A települések átlagos népsűrűsége 94 fő/km 2, közel kétszerese a kistérség népsűrűségének (48 fő/ km 2 ). A magasabb népsűrűségnek köszönhetően a vizsgált part menti sávban, a kistérség területének 1/3-án a kistérség teljes lakosságának 71%-a, a 2001-es népszámlálási adatok alapján fő él. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

9 1.2. A kistérség természeti adottságainak bemutatása Domborzati és földtani adottságok A Bódva völgye kistérség a tájkataszteri besorolás alapján az Alföldhöz sorolt Boldva kivételével az Észak-magyarországi középhegység nagytájon belül az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és az Észak- Magyarországi medencék középtájak területén fekszik. Vizsgált 13 település két kistáj a Bódvavölgy és a Sajó-völgy - területén helyezkedik el: Bódva-völgy: Sajó-völgy: Bódvalenke, Bódvaszilas, Bódvarákó, Perkupa, Hídvégardó, Komjáti, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Tornanádaska Borsodszirák, Edelény A Bódva-völgy kistáj a Bódva középső, az országhatártól Szendrőládig terjedő szakaszát foglalja magába, mely két szélesebb tektonikus völgymedencéből és ezekhez csatlakozó szurdok szakaszokból áll. Völgyekkel enyhén szabdalt, de a magasabb teraszokon intenzív eróziós-deráziós folyamatokat és formákat azonosíthatunk. A felszín kb. 60%-a völgytalp, 40%-a pedig tagolt medencedombság domborzattípusba sorolható. A tengerszint feletti magasság 140 és 220 m között változik. A kistáj kőzettani alapját triász kori karbonátos kőzetek adják. Jelenleg a felszín közel 60%-át pleisztocén üledékek (teraszkavicsok, periglaciális vályog) borítják, kb. 30%-án holocén folyóvízi, 10%-án triász mészkő dolomit és agyagpala található. A kistáj jellemző törésiránya az ÉÉK-DDNy. A pliocénben a karbonátos felépítésű sasbércek közén kialakult mélyedésekben lignitképződés is végbement. A Sajó-völgyből a Bódva torkolati része és a Szuhogyig terjedő mintegy 30 km-es szakasza tartozik a térséghez. Ezen a részen a teraszok összefonódnak a Bódva teraszaival. A Sajó-völgy kőzettani alapját nyugatról keletre az oligocén márga, homok, a barnakőszén-telepes miocén lajtamészkő és homokos-homokköves összletek képviselik. A felszín kb. 60%-át folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, mintegy 15%-át lösz és löszderivátum, kb. 15%-át glaciális vályog fedi Talajadottságok A Bódva-völgy kistájra uralkodóan a nyers öntéstalajok és kb. Szalonnától délre a réti öntések előfordulása jellemző. E két talajtípus együttesen a táj 98%-át borítja. A nyers öntésekre éppúgy, mint a réti öntésekre az agyagos vályog mechanikai összetétel, az ebből adódó gyenge vízvezető, a nagy vízraktározó és erős víztartó képesség a jellemző. Szénsavas meszet nem, vagy csak kis mértékben tartalmaznak. A nyers öntések termékenységi besorolása a VII., a réti öntéseké a VI. termékenységi kategória. Utóbbi talajok kedvezőbb besorolását nagyobb szervesanyag-tartalmuk indokolja. A völgy szegélyein jelentéktelen területi részaránnyal redzinák és agyagbemosódásos barna erdőtalajok is előfordulnak. A Sajó-völgy kistáj talajtakarója változatos. A folyóvölgyeket szegélyező dombok legmagasabb térszínein nyirokszerű agyagon vagy andezit málladékon képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. Mechanikai összetételük vályog vagy agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk 1 Forrás: Magyarország kistájainak katasztere, MTA Földrajzi Kutatóintézet, A Bódva völgye árvízvédelmi programja

10 a sekély termőrétegű változatok esetében szélsőséges; a nehéz mechanikai összetételű változatokra a gyenge vízelvezetés és az erős víztartás jellemző. Az enyhe lejtésű, déli kitettségű lejtőkön csernozjom barna erdőtalajok találhatók, az agyagbemosódásos barna erdőtalajokkal azonos kiterjedésben Éghajlat A térség éghajlatát leginkább meghatározó tényező, hogy a mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves, de már a mérsékelten száraz éghajlati típus határán fekszik. A napsütéses órák száma az országos átlaghoz viszonyítva alacsony, átlagos évi összege 1750 és 1850 óra között van. Az északi területeken 64-66%-os az évi átlagos felhőzet, délebben 62-64%. Az évi középhőmérséklet 8,8 C, a vegetációs időszak 15,5-15,8 C. A tavasz általában három héttel később érkezik, mint az ország délkeleti alacsonyabb térszínű területeire. A legmagasabb nyári hőmérsékletek sokévi átlaga 32,3-33,0 C, a téli legerősebb lehűléseké -18,7 és -19,5 C közötti. A csapadék mennyisége megközelítőleg 650 mm évente, a tenyészidőszakban kevéssel 400 mm fölötti. A csapadékeloszlást a nyári csapadékmaximum jellemzi. A legnagyobb napi csapadékot (65 mm) Bódvarákón mérték. A téli félévben mintegy 50 hótakarós napra számíthatunk, az évente előforduló legvastagabb hótakaró sokévi átlaga cm Tájtipológiai összegzés A Bódva-völgy kistáj szubkontinentális, mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, ártéri ligeterdő és cseres tölgyes erdőmaradványos, a magasabb völgyrészleteken réti öntéstalajú, az alacsony ártéren fiatal nyers öntéstalajú, a völgyperemeken kis foltokban redzinás és agyagbemosódásos barna erdőtalajú, zömében karbonátos kőzetű hegy- és dombvonulatokkal keresztezett folyóvölgy. Hasznosításában a mezőgazdaságé a túlsúly, de a szántók mellett a különösen a völgytalpon jelentős rétek és a legelők, a peremi lejtőkön pedig az erdők előfordulása is. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

11 1.3. Területhasználat A vizsgált térség 28 ezer hektárnyi közigazgatási területének közel 50 %-át a három legnagyobb település - Edelény, Szendrő és Boldva teszi ki. A termőhelyi adottságok alapján csupán a Sajó-völgy, a délnyugat-csereháti területek és részben a Bódva-völgy völgytalpi részei alkalmasak versenyképes piaci szántóföldi mezőgazdasági termelésre. A mezőgazdasági területek aránya 57%, és az ennek megfelelő ha terület 85%-án szántók és szántóként használt kertek találhatók. A mezőgazdasági területek átlagos aranykorona értéke 17 AK alatt van (15,8), azaz a gyengébb termőterületek közé sorolható. Kivételt jelent ez alól Bódvarákó (22,83), Bódvaszilas (17,05), Borsodszirák (20,15), Edelény (19,17) és Komjáti (17,23). A leggyengébb minőségű termőterületekkel Bódvalenke (10,9) Perkupa (10,76) és Szendrőlád (10,92) települések rendelkeznek. 1. Táblázat: A vizsgált térség településeinek földhasználati mutatói Település Közigazgatási terület (ha) Mezőgazdasági terület (ha) Az összes mezőgazdasági terület átlagos aranykorona értéke Boldva ,59 Bódvalenke ,90 Bódvarákó ,83 Bódvaszilas ,05 Borsodszirák ,15 Edelény ,17 Hidvégardó ,35 Komjáti ,23 Perkupa ,76 Szalonna ,50 Szendrő ,24 Szendrőlád ,92 Tornanádaska ,68 Összesen ,80 Forrás: KSH adatgyűjtés alapján, 2003 A legtöbb szántóval - az összes szántóterület 68%-ával - Borsodszirák (4.084,12 ha), Edelény (3.656,48 ha) és Szendrő (1.007,17 ha) rendelkezik, míg Bódvarákó (0,86 ha), Tornanádaska (18,37 ha) Bódvalenke (36,5 ha) a szántóterületek mindössze 0,4%-ával rendelkezik. A 117,5 hektárnyi szőlőterület 41%-a az Edelény környéki hegyekhez tartozik. A korábban meghatározó szőlőtermesztés hagyományai megőrzésének és a helyi gazdák szorgos, hozzáértő munkájának köszönhetően Edelényt 2000-ben bortermő területté nyilvánították. Edelényen kívül nagyobb szőlőterületek találhatók még Boldva (16,23 ha), Szendrőlád (13,94), Bódvaszilas (11,36 ha), Szendrő (11,02 ha) telepü- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

12 léseken. A gyepterületek a mezőgazdasági területek 12%-át teszik ki. Legnagyobb legelőkkel Edelény (407,04 ha), Perkupa (382,41 ha), Szendrő (242,86 ha) és Szalonna (114,5 ha) rendelkezik. 1. ábra: Mezőgazdasági területek hasznosítása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Borsodszirák Edelény Boldva Szendrő Szendrőlád Szalonna Hidvégardó Perkupa Bódvaszilas Komjáti Tornanádaska Bódvalenke Bódvarákó Szántó és szántóként használt kert Konyhakert Szőlő Gyümölcsös Gyep Forrás: KSH adatgyűjtés alapján, 2003 A Bódva völgye árvízvédelmi programja

13 1.4. Településszerkezet Az Edelényi statisztikai kistérség két városban Edelényben és Szendrőn él a kistérség lakosságának 42%-a. A térség társadalmi-gazdasági életében, fejlettségi színvonalában is tetten érhető urbanizáltság foka jelentősen elmarad az országos és megyei átlagtól is. A két város között több mint kétszeres lakosságszámbeli különbség van, a községek lakosságszáma a városokétól messze elmarad. A kistérség központja Edelény. A lakossal rendelkező Edelény három község összevonása révén (1950 Borsod, 1963 Finke) keletkezett település, 1986-ban kapott városi rangot. Edelény a kistérség kereskedelmi és szellemi-kulturális központja; a városban nem fellelhető szolgáltatásokat a szomszédos kistérségek központjai, illetve az észak-déli közlekedési tengelynek köszönhetően gyorsan elérhető, 25 km-re fekvő megyeszékhely biztosítják. A város számára egyértelmű helyzeti előnyt jelent, hogy az Aggteleki Nemzeti Park világhírű barlangjaihoz a városon keresztül vezet a főútvonal. Míg Edelény településhálózati központi szerepet tölt be, addig Szendrő kistérségi centrális elhelyezkedése révén a Bódva-völgy településeinek szervező alközpontja. A lakosú, gazdag történelmi múlttal rendelkező, 1996-ban újra várossá nyilvánított település a szolgáltatásainak köszönhetően a térség északi településeinek elsőrendű központi települése. Edelény és Szendrő társtelepülésének tekinthető. A Bódva völgye településszerkezetét csakúgy, mint a régió egészében a kistelepülések magas aránya jellemzi. A népesség 18%-a 500 főnél kisebb aprófalvakban él (Bódvalenke, Bódvarákó, Komjáti). 2. Táblázat: Településcsoportok Népesség Községek Városok Bódvalenke, Bódvarákó, Komjáti Hídvégardó, Tornanádaska Perkupa Bódvaszilas, Borsodszirák, Boldva, Szalonna, Szendrőlád Szendrő Edelény Forrás: KSH adatgyűjtés alapján, 2003 A települések főként halmazos jellegű faluképet mutatnak, a dombvidékre a szalagtelkes aprófalvak a jellemzőek. A hátrányos infrastrukturális körülmények, az ipari területfoglalás és környezetkárosítás hiánya kedvező természeti környezeti adottságokat konzervált. A miskolci központú, erősen károsított környezetre koncentrálódó borsodi iparvidék hatása a térségben mérsékelt. A tradicioná- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

14 lis vidéki környezetre jellemző táj átalakul, folyamatosan erodálódik, rengeteg az üresen álló, hagyományos építésű lakóház, jellemző ezek pusztulása; helyüket esetenként tájbontó, és gyakran uniformizált épületek veszik át. A falvak elnéptelenedésével kapcsolatos jelenségként megfigyelhető a lakóépületek elhanyagolása és megüresedése is. Perkupán, Hídvégardón és Bódvalenkén közel 10%-os a használaton kívüli lakások aránya. Arányaiban a leginkább kiüresedő település Bódvarákó, ahol a lakások közel 1/3 nem lakott. További problémát jelent a lakások és lakóépületek állagának romlása, a régebbi építésű, korszerűtlenebb lakóépületek nagyobb aránya. Az apróbb, elnéptelenedő településeken (Bódvarákó, Tornanádaska, Komjáti) az elmúlt évtizedben alig pár lakóház épült. A települések fizikai leromlása leginkább az aprófalvakat, illetve a magas számú és tartós munkanélküliséggel sújtott településeket jellemzi. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

15 1.5. Közlekedési kapcsolatok A vízgyűjtőterület település- és úthálózata a Bódva és mellékvizeinek irányát követve alakult ki. A völgy jelentőségét adja, hogy a Sajó és a Hernád közötti, mintegy 80 km-es szakaszon egyedül ez a völgy kínálja a legjobb összeköttetést az Alföld és a Szlovák-érchegység déli része között. 2. ábra: A Kelet-Borsod és Abaúj Régió (Kocsis Károly) A térség legészakibb települése Hídvégardó, a megye Szlovákiával határos részén, Miskolctól 75 kmre található. A legdélibb település a mintegy lelket számláló Boldva mely Miskolctól a 26-os számú főúton közelíthető meg. A vizsgált térség észak-déli kiterjedése mintegy 40 km. A települé- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

16 sek megközelíthetősége észak és déli irányból is megoldott. Délről Miskolcon keresztül a 27-es főközlekedési úton, Edelényen keresztül léphetjük át a térség határát, illetve szintén Miskolc felől alsóbbrendű úton, Boldván keresztül is elérhetjük a Bódva völgyét. Az északi megközelíthetőség a Hídvégardói határátkelőnél, a nyugati pedig Edelényen keresztül vagy Szendrőn át biztosított. A térségbe keleti irányból Tomor felől léphetünk be, a 3-as útról. A Bódva-völgye vasúton a Miskolc- Tornanádaska 94. számú vasúti vonalon érhető el. A vizsgált települések közül kilenc településen van vasúti megálló. A kistérség két városi településének közlekedési jelentőségét adja, hogy a legtöbb település innen érhető el a Volán illetve a MÁV járataival. A buszközlekedés gyorsabb és sűrűbb, mint a vonatközlekedés, de a települések közel felét nem lehet közvetlenül Edelényen keresztül elérni, csak átszállással. (Bódvalenke, Bódvarákó, Hidvégardó, Komjáti, Tornanádaska). A közúti közlekedésben a térséget összefűző 27-es főközlekedési út minősége a hazai útviszonyokhoz képest jónak mondható, de több helyen burkolatfelújítást és szélesítést igényel. A 27-es úthoz kapcsolódó mellékutak minősége több helyen a járhatatlan. A turisztikai célok elérését erősítené a 27- es út turisztikai panoráma útvonallá alakítása, ehhez kapcsolódóan a kerékpáros és gyalogos túrák kiinduló pontjául is szolgáló pihenő- és kilátó helyek kialakítása, az útvonalakról és látnivalókról tájékoztató táblák és információs pontok kiépítése. A MÁV térképein a Bódva-völgyi vasútvonal már ilyen panoráma útként szerepel és a kerékpárok szállítása is megoldott. A vonatjáratok száma gazdaságossági szempontok miatt sajnos nem növelhető. Az autóbuszjáratok gazdaságos, ugyanakkor az utasok igényeit is kielégítő működtetése érdekében és a kistelepülések és a térség városai közötti gyakoribb összeköttetést lehetővé tévő kisebb buszokból álló járműpark kialakítására lenne szükség. Az aprófalvakban jelentkező igények rugalmas kielégítéséhez a falugondnoki autók működtetése és folyamatos megújítása mellett a közösségi közlekedés más formái, mint az iskolabuszok, az ingázást lehetővé tevő kisbuszok, a mozgáskorlátozottak szállítását vállaló egyesületi speciális járművek működtetésének támogatása is indokolt. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

17 1.6. Demográfiai helyzet és folyamatok Természetes szaporodás és fogyás A vizsgált települések demográfiai jellemzőit nagyban meghatározzák az összességében idősebb korstruktúra, az ebből adódó magasabb halálozási gyakoriság, valamint a számottevő mértékű elvándorlás. A Bódva - völgyében a jelenlegi demográfiai különbségek és érvényben lévő trendek állandósulni látszanak, mintegy két évtizede hasonlóak, így nincs is okunk azt feltételezni, hogy a következő években drasztikus változások következnének be. A stabil trendek azonban magukba foglalják a népességfogyás olyan mértékű felgyorsulását, amely bizonyos települések esetében a teljes elnéptelenedés veszélyét hordozza. Az állandó népesség lélekszámának jelentős pozitív változásáról évtizedes léptékkel csak Edelény város esetében beszélhetünk. Csekély népességnövekedést mutat az 1970-es évekhez képest Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Perkupa, Szalonna, Szendrőlád és Tornanádaska. Az alacsony lélekszámú falvak illetve aprófalvak népessége (Bódvalenke, Bódvarákó, Hidvégardó és Komjáti) évtizedes léptékben is csökkenő tendenciát mutatnak. Az 1999 és 2003 között mért népesedési adatok szerint ez a negatív folyamat töretlenül folytatódik. A térség azon falvai, amelyek nem érik el az 1000 fős lélekszámot (kivéve Tornanádaska) a vizsgált időintervallumban átlagosan évi 2,05%-os lélekszám csökkenést produkáltak. Míg 1990 és 1998 között a térségben az évi átlagos népességszám fogyás alapján csökkenő, stagnáló illetve növekvő lélekszámú településosztályok kialakításakor a növekvő lélekszámú osztályba tartozó települések voltak jellemzők, addig az ugyanezen index alapján meghatározott osztályok 1999 és 2003 között fordított arányban alakultak. 3. Táblázat: A települések népességszám-változás szerinti típusai a Bódva-völgye kistérségben ( ) Növekvő népességszámú települések Évi átlagos népességszámváltozás (%) Stagnáló népességszámú települések Évi átlagos népességszámváltozás (%) Csökkenő népességszámú települések Évi átlagos népességszámváltozás (%) Borsodszirák 0,23 Szendrő -0,15 Bódvarákó -2,66 Bódvaszilas 0,28 Edelény -0,01 Komjáti -2,24 Hídvégardó 0,43 Bódvalenke 0,11 Perkupa 0,59 Szalonna 0,81 Szendrőlád 1,93 Boldva 0,38 Tornanádaska 0,36 Forrás: MTA RKK ÉMO a KSH Népszámlálás 1990 és a TSTAR 1995, adatok alapján A 13 vizsgált település közül már csak Szendrőlád rendelkezik meggyőzően pozitív népesedési indexel (1,56%-os éves átlagos népességnövekedés). Szendrő, Boldva és Tornanádaska az 1999-es népes- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

18 ségszámhoz képest pozitív egyenleget mutat a 2003-as évben, de a populáció ingadozása és az utolsó két mért év népességfogyása miatt, valószínűsíthető, hogy a jövőben stagnáló státuszba kerül (Egyik település éves átlagos népességszám változása sem éri el a 0,25%-ot). Bódvalenke és Borsodszirák a 2003-as adatok szerint stagnáló népességszámú településeknek tekinthetőek, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy itt is lassú fogyás kezdődött meg. A népességszám változás egyik komponense a természetes szaporodás illetve fogyás. Az alábbi grafikonon látható, hogy az közötti időszakhoz képest milyen nagymértékben negatív irányba változott ennek a mutatónak az érték. A térség egészét tekintve alacsony természetes szaporulat található minden településen, kivéve Szendrőt és Szendrőládot. Feltűnően alacsony a természetes szaporodás Edelényben, különösen, ha az közötti értékhez viszonyítjuk az ben mért adatokat. Boldva és Szendrő arányaiban szintén jelentős visszaesést mutat a természetes szaporodás terén a hetvenes évek állapotához képest. Szendrőlád az egyetlen település, ahol a természetes szaporodás értéke meghaladta mind a hetvenes mind a nyolcvanas évtized értékeit. 3. ábra: Természetes szaporodás illetve fogyás 1970 és 2001 között Bódvalenke Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) A természetes szaporodás és fogyás mutatóit jelentősen befolyásolja a település roma lakosságának aránya. A térségben a kétgyermekes-kétszülős családszerkezet a legjellemzőbb. Ez alól kivételt képeznek azok a települések, ahol a roma lakosság aránya meghaladja a 30%-ot. Ezekben a falvak- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

19 ban (Bódvalenke, Szendrőlád és Tornanádaska) a magas születési sorszámú gyermekek aránya sokkal magasabb, mint a megyei vagy kistérségi átlag Migráció A kistérség a vándorlás egyenleg tekintetében - az közötti időszak átlagában - az elvándorlás által leginkább sújtott kistérségek közé tartozik. A fenn jelzett 12 év alatt a kistérség lakosságának 5,9%-a távozott a kistérségből, és ez az érték a megye 15 kistérsége közül csak a Bodrogközi, a Kazincbarcikai, az Ózdi és a Sátoraljaújhelyi kistérségekben magasabb. 4. ábra: A migráció alakulása között (KSH 2001) Bódvalenke Vándorlási különbözet Vándorlási különbözet Vándorlási különbözet A vizsgált térségben az 1970 és 1979 közötti időszakban Boldva vesztette el legnagyobb számban lakosságát (-242 fő). Arányaiban tekintve azonban a jelentős vándorlási veszteség az 1000 főt meg nem haladó lélekszámú településeken volt jellemző. Hídvégardóról elvándorolt a lakosság 20%-a, Komjátiból a lakosság 24%-a, Bódvarákó elvesztette a lakosság 20%-át, Bódvalenke pedig 23%-át. Vélhetően ezen vándorlások egyik kiemelt célpontja Edelény lehetett, hiszen az akkor még község ennek az időszaknak az egyetlen vándorlási nyertese. Edelény 617 lakossal gazdagodott. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

20 Az 1980 és 1989 között szintén az elvándorlás volt a jellemző migrációs irány. Számszerűleg Szendrő (-504), Edelény (-426) és Szendrőlád (-179) voltak a vándorlás legnagyobb vesztesei. Arányait tekintve Tornanádaska (- 14%) és Hídvégardó (-19%) lakossága hagyta el leginkább a települést. Ebben az időszakban egyetlen településen sem haladta meg a bevándorlás az elvándorlást között a térség összesített vándorlási egyenlege pozitív. Számszerűen Edelény az évtized nyertes települése (+436 fő), arányaiban 4%-al növekszik lakossága. Az elemzett két évtized migrációs vesztesei közül Boldva 1,3%-os,Hidvégardó 8,85%-os, Perkupa pedig 4,1%-os migrációból származó népességnövekedést könyvelhetett el. Szalonna elvándorlási veszteségei már a 70-es években is elhanyagolhatóak voltak, de az 1990 és 2001 közötti időszakban 77 új lakossal lett gazdagabb, ami több mint 7 százalékos népességnövekedést jelent. Szendrőládra (+1,35%) és Bódvaszilasra (+3,5%) is megindult a befelé irányuló migráció. Ezzel megfordítva az előző két évtized negatív tendenciáit. Az 500 fő alatti apófalvak folyamatos negatív vándorlási egyenleget mutatnak. Annak ellenére, hogy mindhárom aprófalu elvándorlási egyenlege bár súlyosan negatív volt- egy kicsit mérséklődött a nyolcvanas évekbe, csupán Komjáti esetében beszélhetünk a kifelé irányuló migráció jelentős mérséklődéséről (-0,5%). Bódvalenkét a lakosság 14%-a, Bódvarákót pedig a lakosság 18% hagyta el 1990 és 2001 között. A Bódva völgye árvízvédelmi programja

21 Etnikai és nemzetiségi összetétel A település demográfiai jellemzőit erősen meghatározzák az etnikai-sajátosságok. A lakosság 19%-át valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó csoport tagjai teszik ki. A 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség közül négy található meg a térségében (lengyel, német, szlovák, és roma). Az összlakosság 18,6%-át a roma közösségek tagjai teszik ki. A magukat cigányoknak vallók demográfiai jellemzői a magyar nemzetiségűeknél lényegesen kedvezőtlenebbek, ami leginkább a magas haladósági gyakoriságban, az alacsony átlagéletkorban és a gyengébb iskolázottsági színvonalban érhető tetten. 5. ábra: A roma népesség aránya a térség településein 100% 80% 60% 40% 20% 0% Edelény Szendrő Bódvalenke Bódvaszilas Bódvarákó Boldva Borsodszirák Hidvégardó Komjáti Perkupa Szalonna Szendrőlád Tornanádaska Forrás: KSH 2003 Roma népesség Nem roma népesség Amint a fenti ábra is érzékelteti, a roma népesség térségbeli eloszlása nem egyenletes: a legkisebb a jelenléti arány Bódvarákón (3,3%), a legmagasabb pedig Tornanádaskán (70%). Figyelem kell vennünk azonban, hogy roma lakosság, az előzetesen tapasztalt diszkrimináció és a jövőbeni hátrányok elkerülése miatt nem szívesen vállalja etnikai hovatartozását, így számarányukat csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni. Olyan településeken, ahol a roma kisebbség koncentrációja országos tekintetben is kimagaslónak mondható, tisztában kell lenni azzal, hogy ha a népcsoport társadalmi beilleszkedését, iskolázottsági helyzetét, s ezen keresztül szociális, illetve munkaerő-piaci helyzetét nem sikerül a következő évtizedben lényegesen javítani, akkor olyan komoly gazdasági életminőségi erózió alakulhatnak ki, ami egyes térségek további hanyatlását, helyi erőforrásaik teljes leépü- A Bódva völgye árvízvédelmi programja

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS

EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMJA HELYZETFELTÁRÁS 2006. KÉSZÍTETTE: HATVANI TERÜLETFEJLESZTÉSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 2 Vezetői összefoglaló... 4 1. Az Edelényi Kistérség bemutatása...

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése Műhely 117 Jéger Gábor Bevezetés A Cserehát déli részének közlekedése A vizsgált terület a Hernád és a Bódva folyók között elterülő Cserehát déli dombvonulatait fedi le. Ez a terület egybe esik a szikszói

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy Bódva: A Bódváról röviden A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnaihegység

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek

Melléklet. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentoségu különleges természet-megorzési területek Aggteleki-karszt és peremterületei (HUAN20001) Aggtelek 02, 03, 04, 05,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006

53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 kihirdetéséről. Magyarország SAPARD Terve 2000-2006 53/2001. (VIII. 17.) FVM rendelet "Magyarország SAPARD Terve 2000-2006" kihirdetéséről 1. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. -a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013.

ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki térségekbe beruházó Európa ABAÚJ KIVIRUL HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ABAÚJ LEADER HACS ABAÚJ LEADER EGYESÜLET 3860. ENCS, PETÖFI ÚT 62.

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ

ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ BÖRZSÖNY DUNA IPOLY VIDÉKFEJLESZTÉSI EGYESÜLET 0 0 ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK FENNTARTHATÓ GAZDASÁG, TÁRSADALOM ÉS KÖRNYEZET HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2013. ÁPRILIS 0 Jóváhagyta a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben