AZ ÉLTETŐ VÍZ CÍMŰ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS RÉSZLETES ISMERTETŐJE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉLTETŐ VÍZ CÍMŰ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS RÉSZLETES ISMERTETŐJE"

Átírás

1 Az éltető víz című időszaki kiállítás NKA Közgyűjtemények Kollégiuma Pályázati azonosító:3506/01771 Magyar Mezőgazdasági Múzeum AZ ÉLTETŐ VÍZ CÍMŰ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁS RÉSZLETES ISMERTETŐJE A víz az élet forrása és egyik nélkülözhetetlen fenntartója. Jelenléte meghatározza mindennapi életünket. Mint ivóvíz az emberi táplálkozás alapvető része. Higiéniai célból tisztálkodásra, mosásra, környezetünk tisztán tartására használjuk. Öntöző-, illetve itatási vízként a mezőgazdaságban játszik fontos szerepet. A legkevesebb káros mellékhatással járó megújuló energiaforrás és nagy jelentősége van az ipari termelésben, a közlekedésben és az áruszállításban is. Az üdülés, a vízi sportok és a gyógyvizek révén pedig az egészségmegőrzés egyik fontos tényezője. Létezését természetesnek vesszük, pedig mind többet hallunk a Föld vízkészletét napjainkban egyre jobban fenyegető veszélyekről. A tragikus ivóvízhiány, a kiszáradó tavak, a gyakoribb katasztrófaszerű árvizek, a terméketlenné váló, kiszáradt földek, az ökológiai szempontból fontos élőhelyek végleges eltűnése az ember természetkárosító tevékenységének, a globális felmelegedésnek a következménye. A jövőben a víz, a tiszta víz fontos stratégiai cikké, a legfontosabb természeti kinccsé válhat. Hiszen bár Földünket kék bolygónak nevezzük, vízkészleteinek csupán 2,5-3%-a édesvíz, és ennek is csak elenyésző része (a teljes földi vízkészlet 0,03%-a) hasznosítható az emberiség számára, a többi fagyott állapotban, illetve a felszíni rétegek alatt található. Kiállításunk az agrárium különböző területein történő vízhasznosítás századtól napjainkig terjedő történetét mutatja be. ÉRINTETLEN TERMÉSZET, EMBERFORMÁLTA TÁJ Az ártéri gazdálkodás A 19. század közepéig a Kárpát-medence jelentős része, közel harmada-negyede állandóan vagy időszakosan vízzel borított terület volt. A rendszeresen jelentkező áradások és apadások által kialakuló természeti környezethez alkalmazkodó gazdálkodási forma volt az ártéri gazdálkodás, vagy más néven fokgazdálkodás. Alapját a folyók fő medrét kísérő holtágak, mélyebben fekvő árterek szabályozott elárasztása és a levonuló víz elvezetése képezte. Ezt a rendszeresen és folyamatosan karbantartott fokok megnyitásával, illetve elzárásával érték el. A magasabban fekvő falvak így védve voltak az árvíztől, az időszakosan elárasztott területek pedig kiváló lehetőséget biztosítottak a halászatra. A tavaszi áradáskor a sekély, gyorsan melegedő vizekbe ívni kiúszó nagyobb halakat az ár levonulása után különböző rekesztő halászati módszerekkel könnyen ki lehetett fogni, míg a kisebb méretű ivadékok akadály nélkül visszajutottak a főmederbe. Az időszakosan megemelkedő vízszint, valamint az áradás termékeny iszapja nagy termőképességű legelőket hozott létre, megteremtve ezzel az ártéri állattartás alapját. A változatos térszint és a folyamatos vízutánpótlás ártéri gyümölcsösök kialakulásához járult hozzá.

2 A folyószabályozás Az ártéri gazdálkodás kis számú népesség alacsony színvonalon történő eltartására volt alkalmas. A 19. század közepén a növekvő népesség és a gazdasági fejlődés igényei szükségessé tették a folyók árterületének elhódítását a mezőgazdasági termelés számára. A gróf Széchenyi István által szorgalmazott folyószabályozások és árvízmentesítések a Kárpát-medence legjelentősebb természetátalakító tevékenységét jelentették. A Tiszán az 1846-ban elkezdődött folyórendezési munkálatok eredményeként 1879-ig mintegy 2,5 millió kh szántóföldi művelésre alkalmas terület alakult ki. A természetes állapotok megváltoztatásának azonban komoly hátrányai is voltak. A rendszeres vízborítás hiányában felgyorsult a szikesedés, megjelent a belvízveszély, ugyanakkor fokozódott a talaj kiszáradása. A gyenge minőségű termőföldek javításával a Kvassay Jenő vezetésével 1879-ben életre hívott Országos Kultúrmérnöki Hivatal foglalkozott. A kultúrmérnöki hivatalok legfontosabb feladata a lecsapolások, belvízrendezések megszervezése és szakmai irányítása volt. Működésük első negyven évében közel kh-on létesítettek öntözést. Ezek döntő többsége azonban a Dunántúlon üzemelt, mivel az alföldi szikeseken csak lényegesen nagyobb költségekkel lehetett volna öntözőcsatornákat építeni. Az árvízvédelem A folyószabályozási tervek létrehozói úgy gondolták, hogy a folyók gátak közé szorításával a pusztító árvizeket is meg lehet majd akadályozni. Az elmúlt 150 év alatt mintegy 4200 km hosszúságú árvízvédelmi töltésrendszer épült ki a folyók mentén. Az elmúlt évtizedekben az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, valamint a vízgyűjtő területen történt emberi beavatkozások (pl. erdőirtások, a települések úthálózatának burkolása) következtében az árvízszintek jelentősen megemelkedtek. Ezek kivédésére már nem elég csupán a töltések magasítása. Az eddigi küzdelem az árvizekkel szemlélet helyett az együtt élni az árvízzel szemléletre kell áttérni. Egyes szakértők alternatív megoldásként a korábbi ártéri területek részbeni helyreállítását javasolják, az árvízi védekezés kérdését összekapcsolva egy önfenntartó vidékgazdaság kialakításával. A megújuló hazai árvízvédelmi rendszer (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) fontos eleme a magassághiányos töltések megemelése mellett az árvízcsúcs-csökkentő tározók kiépítése, valamint a hullámtéri medrek kitakarítása az elvadult vegetációtól és az engedély nélküli építményektől. A VIZEK HASZNA A halászat A vízhez kapcsolódó legrégebbi emberi tevékenység a halászat, az élelemszerzés egyik ősi formája. A magyarság már a honfoglalás előtt komoly halászati ismeretekkel rendelkezett. A Kárpátmedencében talált természeti környezet különösen kedvezett egy gazdag halászati kultúra kialakulásának. A hajdani legendás halbőség összefüggött a tiszai árvizekkel. Az árvízi szabályozások következtében azonban eltűntek a nagy halszaporulatot biztosító élőhelyek, ami óhatatlanul a halállomány jelentős csökkenéséhez vezetett. A fogyasztási igények kielégítése, valamint a szikes területek hasznosítása érdekében a 20. század első évtizedében mesterséges halastavakat (pl. Biharugra, Hortobágy) hoztak létre. A természetes vizekből kifogott (hivatalos) halmennyiség napjainkban messze alatta van a mesterséges halastavakból származó halhúsnak. Ebben komoly szerepe van az iparosodással és a városiasodással együtt megjelenő és növekvő vízszennyezésnek is. A kedvezőtlen vízminőség kialakulásáért többek között a nagyüzemi mezőgazdaság korszerűtlen műtrágyázási eljárása, valamint a nagy létszámú állattartó telepek hígtrágya 2

3 bemosódása a felelős. Az ipari szennyező anyagok közül a legtöbb kárt az olaj, a kátrány és a fenol okozza. A nehézfémek is komoly biológiai károsodást idéztek elő. Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt a vízgazdálkodás mindig komoly szerepet játszott az ország gazdasági életében. Napjainkban felszíni vízkészletünk 96%-a a határainkon túlról érkezik. A vízi növények hasznosítása A vízi növények hasznosítása az építészetben, a háztartásban és az étkezésben egyaránt nagy múltra tekint vissza. A nád a hagyományos népi építészet jellegzetes tetőfedő és falanyaga volt (nádházak, pásztorépítmények). A kertészetekben jó szigetelő tulajdonsága miatt fagyvédő takaróként használták. Álló- vagy lassan folyó vizeinkben, valamint mocsarakban, nedves réteken többnyire nagy állományban nő. Aratása rendszerint november végén, december elején kezdődik, de a vízben álló nádat legkönnyebb jégről aratni. A gyékényféléket mocsaras, vízjárta réteken, tavakon, folyók mellékágaiban vágják többnyire augusztusban. A napon kiteregetett, megszáradt növényt kévébe kötve szállítják és otthon dolgozzák föl. A gyékényfonás nagyobb mocsarak és vízjárta területek mellett házimunkából fontos háziiparrá fejlődött. Gyékényből és sásból különféle használati és dísztárgyakat (szőnyeg, szatyor) készítettek. Leveléből kosarat fontak, a bodnár hordódongák közé eresztéknek használta, szárával házat fedtek vagy eltüzelték, gyapjával magában vagy tollal keverve ágyneműt töltöttek meg. Érdekes melegkori (a jégkorszakot követő felmelegedés kori) maradványnövényünk a sulyom. A régészeti ásatások során olyan nagy mennyiségű sulyommaradvány került elő, hogy joggal nevezhetjük a bronzkor burgonyájának. Tüskés termését (vízigesztenye, vízidió, vízimogyoró néven ismert) régen tavasztól őszig a folyók mentén gyűjtötték, és nyersen, főzve vagy sütve ették. Az alföldi falvakban a gesztenyét helyettesítette. Ínséges időben sokan a gyékény lisztes gumójával együtt megőrölték és kenyeret sütöttek belőle. A vízi közlekedés, vízi szállítás A vízen történő személy- és áruszállítás a legrégibb közlekedési forma. Magyarországon a vízi szállítás jelentősége az árutermelő gazdálkodás térhódításával nőtt meg, különösen a gabona újkori konjunktúrájához kapcsolódó távolsági kereskedelemben. A században a szárazföldi úthálózat kiépültsége messze elmaradt a szükségestől, a vasút pedig csak a 19. század utolsó harmadában hálózta be az ország fontosabb termőterületeit. A jelentkező szállítási igények túlnyomó többségét ezért a hajózható folyamokon, szabályozott folyószakaszokon és a Dunát a Tiszával összekötő Ferenc-csatornán a hajózás bonyolította le. A vízi úton szállított legfontosabb árucikkek a só és a gabona mellett a dohány, a kender és a gyapjú volt. A vízi szállítás túlsúlya a vasúti szállítás mindent kiszorító térhódítása után szűnt meg. Napjainkban az áru csupán mintegy 10%-át szállítják vízi úton (20%-át vasúton és 70%-át közúton) annak ellenére, hogy a vízi közlekedés a leggazdaságosabb és egyben a leginkább környezetkímélő szállítási forma. Előnyei különösen a nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő szállításánál jelentkeznek. A kofahajó A vízi útnak a 19. században, de még a 20. század elején is fontos szerepe volt abban, hogy a Duna illetve a Tisza mentén lakó, elsősorban a zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó lakosok eljuttassák terményeiket a nagyobb városok (Buda, Pest, Győr, Baja, Szeged) piacaira, vásáraira. Ezt a forgalmat az ún. vásáros, vagy más néven kofahajók bonyolították le. A fővároshoz közeli Duna menti községek (Újpest, Dunakeszi, Szentendre, Tótfalu, Megyer, Vác, Csepel, Soroksár) friss gyümölcsöt, zöldséget, valamint kenyeret szállító lakói naponta, általában alkonyat felé rakodták be terményeiket a hajókra. A Mohácsról délben induló hajó másnap hajnalban ért fel a 3

4 fővárosba, a nagyvásártelepre. Útközben összegyűjtötte Baja, Kalocsa, Paks és Dunaföldvár vásárosait. A tutaj A 19. századi erdei anyagmozgatás elképzelhetetlen a víz, a patakok, a folyók nélkül. A nagy tömegű, ugyanakkor viszonylag könnyű faanyagot Magyarországon főleg úsztatással, részben tutajba kötve lehetett az erdőkből kihozni. Úsztatás során a feldarabolt fa szabadon, rendszerint a megduzzasztott vízen úszott, s a kifogóhelyeken (gerebekkel vagy tolyítóberendezéssel) került a partra. Tutajozás során a rönköket, szálfákat egymással párhuzamosan összeerősítették, majd fékezéssel, kormányzással a kipartolóhelyre szállították. A tutajokon esetenként felterhet (fát, fűrészelt fát stb.) lehetett továbbítani. A vízi szállítást a 19. század végén az erdei vasút-, illetve a közforgalmú vasúthálózat váltotta fel. A vízimalom Az emberi kultúra, a társadalmi és gazdasági fejlődés meghatározó eleme volt, hogy az emberi erőt igyekeztek állati erővel, illetve valamilyen természeti erőforrással kiváltani. A Kárpát-medence természeti adottságai lehetővé tették, hogy a kora középkortól általánosan elterjedhettek a vízimalmok és évszázadokon keresztül megőrizték vezető szerepüket a száraz- és a később megjelenő szélmalmokkal szemben. A víz mozgási energiáját felhasználó malmokat őrlésen kívül hántolásra, kásatörésre, fűrészelésre, kovácsolásra, vagy érc- és kőzúzásra is használták. A malom szerkezete, műszaki megoldásai hű képet adtak a kor technikai és mesterségbeli tudásáról. A molnárok ácsok is voltak, fahidakat, kastélyok tetőszerkezeteit is építették. A malomépület és -szerkezet készítése mellett az ő feladatuk volt a csatornák, zsilipek, víztározók építése és karbantartása is. A vízimalmok legegyszerűbb változata a vízszintes síkban forgó vízikerék által működtetett ún. kanalas malom. A vízikerék tengelyén áttétel nélkül forgó felső kő forgását a kerékre zúduló víz mennyiségével szabályozták. Ezt a típust a hegyvidékek gyors folyású patakjain általánosan használták. Ennél bonyolultabb műszaki megoldásúak voltak a függőleges síkban forgó vízkereket alkalmazó alul-, felül-, illetve középencsapó kerekű vízimalmok. A vízikerék forgássíkot változtató áttétel (fogaskerék, pálcás dob) segítségével hajtotta meg a forgó felső követ. A hajómalmok A hajómalmok esetében a víz áramlását hasznosító őrlőszerkezetet egy úszó hajótestben helyezték el, így a folyóvizek nagy vízszintingadozásait kiküszöbölve tudták hasznosítani azok energiáját. Egy meghatározott vízszakaszon helyét változtatva megkereshette a folyó számára legkedvezőbb szakaszát. A gyakorlatban a széles folyókon inkább a lassúbb szakaszokon, örvénymentes helyeken, a part közelében horgonyozták le. A 19. században minden nagyobb folyónkon (Duna, Tisza, Dráva, Maros), de a Szamoson és a Körösökön is jelentős számban őröltek hajómalmok. A 19. század végén a hajómalmokat part mellé, cölöpökre állították a csallóközi Kis- Dunán. Ma a víz energiáját szinte kizárólag elektromos áram termelésére használják, s a nagy távolságra szinte korlátozás nélkül szállítható elektromos energia hajtja meg a különféle munkagépeket, így például a malmokat is. AZ ÖNTÖZÉS Magyarország nem tartozik a feltétlen öntözések zónájába, de a nagyobb vízigényű növények esetében vízpótlás nélkül szinte lehetetlen jó terméseredményeket elérni. A Kárpát-medence 4

5 zártsága miatt az aszályos időszakok gyakorisága és tartóssága rendkívüli mértékben károsíthatja az egyébként kiváló természeti adottságokkal rendelkező mezőgazdaságunkat. Az ország területének egy jelentős részén, a Tisza és a Körösök vidékén kevesebb csapadék hullik, mint amennyi a növények optimális vízszükségletét biztosítani tudná. Nem véletlen, hogy az elmúlt évszázad öntözésfejlesztése során főleg ezen a területen építettek duzzasztóműveket, öntözőcsatornákat, szivattyútelepeket. Az öntözés a 18. század közepéig csupán házikertekben, illetve szabadföldi gyepterületeken folyt. Elsősorban a zöldség- és gyümölcsféléket öntözték. A török hódoltság idején jelent meg az árasztásos öntözési technikát igénylő rizstermesztés, amely mindmáig számottevő tényezője az öntözéses gazdálkodásnak. A 19. század második felének említésre méltó formája a magas szintű kertészeti kultúrát közvetítő bolgárkertészek egyedi öntözéses módszere. Fő terményeik a paprika, a paradicsom, a fejes saláta és az uborka voltak. A bolgárkertészek módszereinek magyarországi meghonosítása a hazai paraszti gazdálkodásra is serkentőleg hatott. Több helyen (Gyula, Békés, Szentes, Hódmezővásárhely) intenzív primőrtermelő kultúrák keletkeztek ben, a Kvassay Jenő vezette kultúrmérnöki hivatal működésének megindulásával kezdődött el az intézményesített öntözés időszaka. A hosszabb ideig tartó aszályos időszakok mindig serkentőleg hatottak az öntözés fejlesztésére. Jelentősebb öntözőtelepek működtek Magyarkimlén, Mosonmagyaróvárott, Márialigeten, valamint a szarvasi Tessedik Középfokú Gazdasági Főiskolán. Az öntözött növénykultúrák füveshere, gyep, keveréktakarmányok, cukorrépa, kukorica, lucerna, szója, takarmánykáposzta és vöröshere voltak. Fontos állomások voltak az öntözés történetében az évi öntözési törvény alapján megépített Békésszentandrási vízlépcső, a tiszafüredi öntözőrendszer, valamint a háború után a Tiszalöki Vízlépcső üzembe helyezése 1954-ben. Két évvel később ehhez kapcsolódott a Keleti Főcsatorna. A Főcsatorna segítségével nemcsak öntözővíz juttatható a tiszántúli vidékre, hanem az időnként igencsak vízszegény Körös-völgy vízhiánya is pótolható. Az 1970-es évektől kezdtek kiépülni a felszín alatti csőhálózattal rendelkező öntözőtelepek, és megjelent a kertészetekben a leghatékonyabb vízfelhasználást biztosító csepegtető öntözési mód. A hazai öntözésfejlesztési tervek amelyeknek egyik bázisa az 1973-ban átadott Kiskörei vízlépcső és tározója (a Tisza-tó) volt az ország mezőgazdaságilag művelhető területének 10-15%-át ( hektár) javasolták öntözni. Az ebből megvalósult legnagyobb kiépítés hektár öntözését tette volna lehetővé, ám ennek kihasználására nem került sor. Az előző két évtizedben fokozatosan csökkent a hazai mezőgazdaság öntözési hajlandósága. Az elmúlt években a ténylegesen öntözött területek nagysága hektár körül volt. A modern öntözéstechnológiai elemek közé soroljuk a mikroöntözés körébe tartozó csepegtető elemeket, csepegtető csöveket, porlasztó-párásító szórófejeket, mini szórófejeket, kis- és közepes szórási sugarú esőztető szórófejeket. A mikroöntözés a precíziós öntözés technikai lehetőségeit bővíti. Alkalmazásával a vízzel együtt tápanyagot, növényvédelmi kémiai anyagot és mikrobiológiai anyagot is ki lehet juttatni. Ezt az agrotechnikát már gyakran nem is öntözésnek mondják, hiszen a víz sokszor nem növényélettani vízigényt szolgál, hanem a vivőanyag szerepét veszi át. A legkorszerűbb technikák között találjuk a számítógép vezérelte öntözést, melynek alapja maga a növényállomány, illetve annak növekedési függvénye AZ ÁLLATOK ITATÁSA A haszonállatok A haszonállatok ivóvízzel való ellátása talán még a takarmányozásnál is fontosabb kérdés. A legeltető állattartás legősibb formáinál, a nomadizálásnál a nyájak mozgását a legelők fűhozama és 5

6 az ivóvíz biztosításának lehetőségei határozták meg. A legelőn járó állatok itatásának legkézenfekvőbb módja a természetes vagy mesterséges vízmederből való itatás. Ahol erre nincs lehetőség, ott az ásott kútból itatnak. Az alföldi pusztán az ásott kutak legtöbbje gémeskút, azaz a vizet egy kétkarú emelő elvén működő szerkezet segítségével merítik ki a kútból. A pásztorok a napi fogyasztásra szánt, illetve a főzéshez szükséges vizet az Alföldön általában csobolyóban tartották. Hegyes, dombos, erdős vidékeken, ahol könnyen találhattak tiszta vizű forrásokat, patakokat, és ahol kedvükre válogathattak a jó minőségű faanyagból, díszesre faragott ivócsanakokat készítettek maguknak. Az Alföldön, megfelelő faanyag nem lévén, elhullott vagy levágott szarvasmarhák szarvából készítettek ivóedényt. Az istállózott állatok ivóvízellátásának hagyományos alapeszköze a vödör. Akár ásott kútból, akár fúrt kútból, akár vízvezetékből nyerték a vizet, hosszú évszázadokon át vödörben adták az állat elé. Sok helyen még ma is ilyen módon itatnak. A paraszti gazdaságok legtöbbjében ásott gémeskutak vagy kerekeskutak biztosították az állatok ivóvizét. A jobb minőségű vizet adó fúrt kutakból valamilyen szivattyúval kell kiemelni a vizet. A modern nagyüzemi állattartásban az ivóvizet döntően vezetékes vízből biztosítják. Az itató berendezések megtervezésénél figyelembe veszik az egyes állatfajok anatómiai, élettani jellemzőit és a tartástechnológia sajátosságait is. Modern berendezésű legelőkön, illetve szabad tartásos istállókban az itatóvályúk automatikusan utántöltődnek, és elektromos fűtés biztosítja, hogy a víz télen ne fagyjon be, ne legyen túl hideg. A nagyüzemi baromfitartásban a hasonló elven működő önitatóknak nagyon sok formai változata alakult ki. A vadon élő állatok Az eredményes vadgazdálkodásnak a vadászterületek megfelelő mennyiségű és minőségű vízellátása elengedhetetlen feltétele. Átmeneti vízhiány miatt egyes vadászterületek teljesen el tudnak néptelenedni. A források védelme, állandóságuk és vizük tisztaságának megőrzése minden vadgazda fontos feladata. Az erdei itatóknak többféle típusa létezik: nagyvadnak és apróvadnak készített, külön vízhordással feltölthető és élővízzel utánpótolható, valamint mozgatható, illetve állandó helyre telepített. A nagyvadas területeken nagyméretű itatókról is gondoskodik a vadgazda. Síkvidéki részeken ez dózerolással, hegy- és dombvidéken völgyzárással oldható meg. VÍZHASZNÁLAT A FALVAKBAN A falu vízellátása Magyarország nagyobb településein a 19. század végén indult meg a vezetékes vízellátás kiépítése. A lakosság sokáig természetes vizekből (folyók, tavak, források vizeiből), valamint a házak udvarán ásott kutakból, illetve közkutakból biztosította vízszükségletét. A domb- és hegyvidéken élők vízellátása aránylag megfelelő volt, az aszályos Alföld lakosságának azonban sokáig komoly nehézséget jelentett a megfelelő ivóvízhez való hozzájutás. A felszínhez közeli talajvíz gyűjtésére készített ásott, illetve vert kutak, valamint a folyók, tavak vizei gyakran szennyezettek, fertőzöttek voltak, ami betegségeket, járványt is okozhatott. Az ivóvízgondokon a 19. század végétől terjedő artézi kutak fúrásával enyhítettek. Magyarországon az első artézi kutak fúrási munkálatait Zsigmondy Vilmos bányamérnök irányításával kezdték meg. A kútfúrási láz az 1880-as években volt a legnagyobb. Ezzel egyidejűleg törvényt is alkottak az ivóvizek védelméről. A század fordulóján csak a lakosság 10%-a juthatott vezetékes vízhez és ez az arány 1945-ig mindössze 22%-ra növekedett. Jelentősebb változás az 1960-as évektől indult el, amikor is lakossági összefogással és állami támogatással vízmű-társulatok jöttek létre. A vízvezeték-hálózat széles körű kiépülése a falu modernizációjának egyik fontos lépcsőfoka volt. Az ezredfordulóra a 6

7 közműves vízellátás Magyarországon a lakosság 97-98%-ára terjedt ki, s ezzel a hazai vízművesítési program lényegében befejeződött. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése nem követte a vízvezeték-hálózat kiépülésének ütemét. A csatornázottság mértéke még napjainkban is csupán 70% körüli. A csatornázatlan lakóterületeken az egyedi szennyvízelhelyezés hagyományos elszikkasztásos módja jelentősen szennyezi a felszín alatti vizeket. Vízhasználat a paraszti háztartásban A hagyományos paraszti vízhasználat környezetbarát volt: nem keletkezett szennyvíz, a tisztítóés tisztálkodószerek természetes anyagokból készültek, takarékos vízfelhasználás jellemezte. A paraszti háztartás vízigényének közkutakból vagy természetes vizekből történő biztosítása nehéz fizikai munka volt. Sokáig széles szájú, öblös cserépedényekben, kantákban vagy kisebb vizeskorsókban hordták a vizet. A törékeny cserépedényeket a praktikusabb fémkannák, a fából készített vödröket bádog- és zománcozott vödrök szorították ki. A vidéken élők legnagyobb része a 20. század első évtizedeitől a 60-as évekig az ún. parasztpolgári szokásrendszer szerint tisztálkodott. A nappali tisztálkodás a reggeli kéz- és arcmosásból, az étkezések előtti vagy piszkos munkák utáni kézmosásból és az esti alaposabb mosdásból állt, amely a felsőtest és a láb megmosását jelentette. Teljes tisztálkodásra csak szombaton vagy vasárnap került sor, amikor az egész család mosóteknőben vagy dézsában alaposan megmosakodott. A század derekától számos településen működtek tisztasági-, illetve termálfürdők, amelyeket a hétvégi tisztálkodáshoz vettek igénybe. A fürdőszoba és a folyóvíz mindennapos használata a falvakban csak az 1970-es évek második felében terjedt el tömegesen, elsősorban a falvak villamosítási programjának befejezését követően, a törpevízművek kiépítésének köszönhetően. A mosás sokáig a parasztasszonyok egyik legfárasztóbb munkája volt. A vászonneműt sokáig lúgozással (szapulással) tisztították. A szennyes ruhát kádba rakták, tetejére durva szövésű vásznat terítettek s ebbe szitált fahamut tettek, majd forró vízzel leöntötték. A hamulúg a vászonból minden szennyeződést kioldott. Ezt a folyamatot többször is megismételték. A kilúgozott ruhát másod-, harmadnap kivitték a folyó-, tó- vagy patakpartra és lapos terméskövön vagy négylábú mosószéken mosósúlyokkal verték ki belőle a lúgot. A századfordulón a polgárosultabb vidékeken a ruhát már teknőben és mosószappannal tisztították. A mosás munkáját jelenősen megkönnyítő mosógép a falusi háztatásokban az 1960-as évek második felétől terjedt el. A vízzel kapcsolatos hiedelmek, szokások A vízzel kapcsolatos paraszti hiedelmek alapja az a hit, amely szerint, ahogy a víz lemossa a fizikai szennyeződést, úgy tisztít meg szimbolikus értelemben is a bűntől, betegségtől, rontástól, a szexualitás és a halál tisztátalanságától. A jelképes megtisztulást szolgáló fürdés és mosdás legfontosabb időpontja a nagypéntek volt, de újév, vízkereszt, húsvét és Szent György napjához is fűződött ilyen szokás. Nagycsütörtök este vagy nagypéntek hajnalán a falvak és mezővárosok népe a közeli folyóban mosakodott. A szenteltvíz a magyar népi hitvilág egyik legáltalánosabb hatású gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szere. Behintették vele elléskor a borjút, csikót, kikeléskor a kiskacsát, vetés előtt a magot, kovászoláskor a kovászt vagy a teknőt. 7

8 ÁSVÁNY- ÉS TERMÁLVIZEK Magyarország nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben. Jelenleg közel 100 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet (literenként legalább 1 gramm ásványianyag-tartalommal), amelyek közül vizét palackozzák. A lakosság ásványvíz-fogyasztása az utóbbi években rendkívül gyorsan nőtt, luxuscikkből mindennapi fogyasztási cikké vált. A Kárpát-medence különleges földtani adottságainak köszönhető a termálvíz előfordulási helyeinek nagy száma. Magyarország területének 70%-án, közel 500 helyen található napjainkban 30 C-nál melegebb természetes víz. Az utóbbi háromnegyed évszázadban számos gyógyvíz feltárása a szénhidrogén-ipari kutatásoknak köszönhette létét. A gyógyhatású termálvíz az utóbbi évtizedekben a turizmus fejlesztésének egyik jelentős bázisává vált. A gyógy- és termálvizeinkre épülő fürdőkultúra története egészen a rómaiakig nyúlik vissza. A modern hazai fürdőkultúra első virágkora a dualizmus időszaka volt. Ekkor jött létre a mai értelemben vett turizmus. Divat lett a fürdőlátogatás, sok mai híres üdülőhely (például Hévíz, Ótátrafüred, Szováta, Tusnádfürdő) népszerűsége ekkor alakult ki. A földben rejlő hőnek mint megújuló energiaforrásnak fűtésre, melegvíz előállításra és áramtermelésre való hasznosítása előtt nagy jövő áll. A szakemberek szerint a hazai zöldségtermesztés, amelynek egyharmada üvegházakban és fóliasátor alatt történik, geotermikus energia felhasználásával akár megkétszerezhető is lehetne. A szódavíz A szódavíz mesterségesen előállított szénsavas ivóvíz. A 19. század eleji polgárosodó Magyarországon a társas összejövetelek kedvelt üdítő itala volt az ásványvízzel higított bor, a fröccs. A kor italozási szokásai teremtették meg a szénsavas ásványvíz ipari előállításának igényét. A szódavíz magyarországi gyártásának kezdete Jedlik Ányos nevéhez fűződik ben Mesterséges savanyúvizek című értekezésében írta le részletesen a szén-dioxid előállításának menetét, valamint a víz széndioxiddal történő telítésének módját, közölve az első szódavízgyártó gép rajzát is ben ő hozta létre az első szikvízgyártó üzemet is Pest-Budán. A polgárosodó főváros és környékének vigadozó társaságai hamarosan megszerették a szódavizet, amit kezdetben még németesen spriccernek neveztek. Kezdetben szikvízgyártó kisiparosok állították elő és üvegpalackokban árulták, a 20. század második felében jelentek meg a fémből készült palackok (szifonok), amelyekben a szén-dioxidot és a nyomást a rászerelhető patron tartalma adja. A szódás szakma ismét reneszánszát éli Magyarországon, mintegy 3500 család él a szódavízkészítésből. Napjaink fontos feladata a fenntartható vízgazdálkodáshoz vezető út kijelölése. A 2012-ben indult Darányi Ignác Terv a mezőgazdasági vízgazdálkodás terén kiemelt jelentőségűnek tartja a környezetkímélő eljárások elterjesztését, a vizek és vizes élőhelyek jó ökológiai állapotának elérését, megőrzését. Támogatni kívánja a víz- és az energiatakarékos öntözési beruházásokat, a talaj vízmegtartó képességét javító meliorációs tevékenységeket, valamint az olyan beruházásokat, amelyek vizeink jó állapotának megőrzését, a belvízvédelmet, a vízkárelhárítást szolgálják, illetve a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében csökkentik a vízhiányt. Budapest, május 29. Farkas Gyöngyi muzeológus 8

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása

A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása A TIKEVIR működésének ismertetése és a pályázat keretében tervezett fejlesztések bemutatása Szabó János osztályvezető Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Körösök és a TIKEVIR-t érintő

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc

A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc A vízgazdálkodás alapjai Dr. Ligetvári, Ferenc Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden jog

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020

Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 IFJ. HUBAI IMRE Öntözésfejlesztés lehetőségei 2014-2020 Kecskemét, 2014. május 16. Öntözésfejlesztés szükséglete jelentős felszíni és felszín alatti vízbázisok és készletek, országon átfolyó vízmennyiség

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő. Közép-Duna- völgy vízgazdálkodása

XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő. Közép-Duna- völgy vízgazdálkodása XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő Közép-Duna- völgy vízgazdálkodása MHT területi szerv megalakulása 2011 Taglétszám ~ 800 fő Eddigi eredmények A működési terület : - közigazgatási alapon: Pest megye,

Részletesebben

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program

Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Beszámoló A Berentei Település Gondnokság beszámolója a 2012 évi Startmunka programról Növénytermesztés startmunka program Berentén a munkaprogram 2012.03.01-én indult.14 fő kapott itt munkát, 8 órás munkaidőben.

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

Hollandia szélmalmai

Hollandia szélmalmai Hollandia szélmalmai Több egymást követő újítás eredményeképpen a szélmalmokat alkalmassá tették másféle ipari alkalmazásra is olyan vidékeken, ahol gyakran fújt szél. Ilyen volt a gabona őrlő malom, fűrészmalom

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Tározótavak (állóvizek) tervezési elvei Dr. Madarassy László Bedő Csaba BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fertő-tó, Dóri Béla Természeti katasztrófák útján kialakuló tavak Ilyen

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

ÉLŐHELY REKONSTRUKCIÓS MUNKÁLATOK A SZÁRAZ-ÉR MENTÉN KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0017

ÉLŐHELY REKONSTRUKCIÓS MUNKÁLATOK A SZÁRAZ-ÉR MENTÉN KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0017 ÉLŐHELY REKONSTRUKCIÓS MUNKÁLATOK A SZÁRAZ-ÉR MENTÉN INTENZITÁSA : 100% Előadó: Fiala Károly KEOP-3.1.2/09-11 Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, élettelen természeti értékek védelme, vonalas létesítmények

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén

2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén 2011.10.13. Öntözés fejlesztés a Dalmand Zrt. területén BONAFARM CSOPORT Bonafarm Zrt Szántóföldtől az Asztalig Pick Szeged Zrt. Sole-Mizo Zrt. Tevékenységeinkkel megteremtjük a fenntartható fejlődés feltételeit,

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban

Termálvíz gyakorlati hasznosítása az Észak-Alföldi régióban NNK Környezetgazdálkodási,Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Iroda: 4031 Debrecen Köntösgátsor 1-3. Tel.: 52 / 532-185; fax: 52 / 532-009; honlap: www.nnk.hu; e-mail: nnk@nnk.hu Némethy

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Víz, víz, tiszta víz - de honnan?

Víz, víz, tiszta víz - de honnan? Víz, víz, tiszta víz - de honnan? A vezetékes ivóvíz ellenére manapság egyre többen választják azt a megoldást, hogy saját fúrt vagy ásott kútjukból biztosítsák a maguk és családjuk vízszükségletét. A

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az

Részletesebben

Békés, a magyar vízgazdálkodás bölcsője, vízhasznosítási trendek

Békés, a magyar vízgazdálkodás bölcsője, vízhasznosítási trendek Békés, a magyar vízgazdálkodás bölcsője, vízhasznosítási trendek Institutum Geometrico- Hidrotechnikum, 1782. Vízépítési Tanszék, 1878 Dr. Madarassy László c. egy. docens Email: madarassy.laszlo@epito.bme.hu

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN

A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó..

A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. Munkaszervezés A munka. A munka a mindennapi életben az anyagi javak előállításának folyamatában jelentkezik, tehát bizonyos időhöz kötött tevékenységről van szó.. A szervezés fogalma.. A szervezés szó

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba

A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program. interaktív vitafórum. MVA pilot rendszer. Bozán Csaba A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) kiépítése pilot program interaktív vitafórum MVA pilot rendszer Bozán Csaba témacsoport vezető, tudományos munkatárs Mezőgazdasági Vízgazdálkodás Témacsoport

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Magyar Mérnöki Kamara Geotermikus Energia Szakosztálya A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján Kujbus Attila ügyvezető igazgató Geotermia Expressz

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról Hazánk vízügyi helyzete: Medenceország vagyunk, tehát sok a víz Ez viszont gyakran árvizeket okoz A vizeink viszonylag jó

Részletesebben

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese?

TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó homoki tölgyese? TETRA PAK VETÉLKEDŐ KÉRDÉSEK 1. forduló 1. Hol található a világ legnagyobb trópusi erdőterülete? a. A Kongó-medencében. b. Amazóniában. c. Pápua-Új Guineán. 2. Hol található hazánk és Európa egyik utolsó

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban

Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban Komplex vidékfejlesztési program az Ormánságban Előzmények 2005: "Az Ormánság komplex rehabilitációs és terüledejlesztési programja" című megvalósíthatósági tanulmány 2007: Ős- Dráva Program vízellátó

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

Kvassay Jenő Terv A vízgazdálkodás szakmapolitikai koncepció ismertetése

Kvassay Jenő Terv A vízgazdálkodás szakmapolitikai koncepció ismertetése Terv A vízgazdálkodás szakmapolitikai koncepció ismertetése LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓ-HELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Budapest, 2015. 06.22. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓ-HELYTTES OVF EU

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A folyók és az ember

A folyók és az ember Honnan erednek a folyóvizek? A folyók és az ember A folyók járása A lehulló csapadék a kőzetek repedéseiben és a talajban összegyűlve a forrásokon keresztül tör a felszínre. Közben e közegek meg is szűrik,

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉS

MEZŐGAZDASÁGI CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉS MEZŐGAZDASÁGI CSEPEGTETŐ ÖNTÖZÉS Nagy áramlású csepegtető berendezés, mely a legjobb alapanyagokból készül, biztosítva a termék kiváló minőségét. A piacvezető CV értékek (1,5 %) és a legnagyobb használati

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

11. Hulladékgazdálkodás (elektromos hulladék jövője) Bazsáné Dr. Szabó Marianne

11. Hulladékgazdálkodás (elektromos hulladék jövője) Bazsáné Dr. Szabó Marianne Az Agrár- és Vidékfejlesztési Tanszék oktatói által ajánlott szakdolgozati témák A 2010/2011. tanévben témát választók Nappali és levelező tagozat, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak és mezőgazdasági

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben