Kovács Péter. Kisvízfolyások villámárvizei Észak-magyarországon és azokat kiváltó hidrometeorológiai tényezők

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kovács Péter. Kisvízfolyások villámárvizei Észak-magyarországon és azokat kiváltó hidrometeorológiai tényezők"

Átírás

1 Kovács Péter Kisvízfolyások villámárvizei Észak-magyarországon és azokat kiváltó hidrometeorológiai tényezők Előszó Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon leginkább az Észak-magyarországi régió bővelkedett vízkáreseményekben. Ezen belül is Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ill. a Bükk és Mátra térsége volt az egyik legjobban érintett terület a folyók árvizeiben, valamint a kisvízfolyások okozta helyi vízkárokban. Ez utóbbi események közül jellegében több is viselte a villámárvizekre annyira jellemző gyors kialakulást és lefolyást, sajnos sokszor jelentős károkat okozva a patakok mentén fekvő településeken. Az is megállapítható, hogy bár hasonló árvizek a múltban is létrejöttek (erre az alábbiakban néhány példát is bemutatunk), előfordulásuk az 1998-óta eltelt időszakban némileg gyakoribbá vált. A villámárvizeket kiváltó meteorológiai folyamatok ismertek, de a különböző típusú vízfolyások, nagyon eltérő érzékenységűek a lehulló csapadék nagyságának és intenzitásának függvényében. A következőkben főleg a BAZ megyében (1-2 esetet kölcsönözve Heves megyéből is) előfordult jellemző villámárvizekről, az azokat kialakító meteorológiai helyzetről és csapadékról adunk rövid áttekintést. A villámárvizek kialakulása A hazai kisvízfolyásokon a gyorsan levonuló nagyvizeket általában intenzív esőzések, záporos, zivataros csapadékok váltják ki. Ezekben a szituációkban általában rövid idő alatt igen nagy mennyiségű eső, vagy már egyébként is magas vízállású időszakban tartós, nagy területre kiterjedő, viszonylag nagy intenzitású eső hullik. Az esőket okozhatja egy zivatar, vagy folyamatos, változó intenzitású esőzés, valamint záporok, zivatarok ismétlődése, láncolata is. Az esetek igen csekély részében a víztározók gátjainak átszakadása, vagy jégdugó kialakulása is okozhat hirtelen, gyors vízszintemelkedést, de szerencsére ilyen esemény az elmúlt évtizedekben a fent említett két megyében nem fordult elő. A karsztosodott vízgyűjtők nagy esőzésekkor általában átmeneti tározóként szolgálnak, jelentősen módosítva az eső és a felszínen megjelenő árhullámok közötti kapcsolatot. Ilyenkor saját felszín alatti vízviláguk is megváltozik, barlangi árvizek jöhetnek létre, vagy soha nem látott források bukkanhatnak fel és a felszínre hulló vizek lefolyási idejének áttranszformálása révén, a kisvízfolyások egy részén tartósan magas vízszinteket alakíthatnak ki. Az ilyen típusú árvizek a Bükkben és a Gömör- Tornai karszton jellemzőek, ugyanakkor előfordulásuk viszonylag ritka bár az elmúlt években több példát is láthattunk kialakulásukra. Az elmúlt 15 év emlékezetes árhullámai június 16. Kisnána, Dolina-patak A Mátra keleti lábainál található völgyben másfél-két óra alatt 100 mm-t kevéssel meghaladó eső hullott, amely a településen elöntéseket okozott. Az igazán érdekes az esőzés következményeiben az volt, hogy a patak felső folyásán a sziklás felszín felett kialakult patakmeder cm vastag üledékét nagyobb hosszban teljesen elhordta. Az, hogy az adott környezetben ilyen vastag üledék kialakulásához mennyi idő szükséges pontosan nem tudható, de az észlelő beszámolója alapján a felhőszakadást megelőzően a patak környezete a 40 évvel korábbihoz hasonló volt.

2 Azt feltételezve, hogy az üledék ilyen mértékű lerakódásához legalább év szükséges, a lehullott csapadékhoz hasonló nagyságú és intenzitású et megelőzően évig nem volt. Az év rendkívüli jellegét erősíti, hogy ezen az állomáson alig egy hónappal később július 10-én és 14-én 83, ill. 87 mm-es napi csapadékot mértek július 7. Kács, Kácsi-patak Ezen a napon néhány óra alatt 142,1 mm-nyi eső hullott és rendkívül nagy árhullámot váltott ki a patakon július Mátraalja Ebben az időszakban több napon is előfordult 100 mm-t jócskán meghaladó csapadék a térségben, sőt olyan terület is előfordult, ahol két egymást követő napon is észleltek ilyen nagyságrendű csapadékot. A felhőszakadások soha nem látott nagyságú és tartósságú árvizet váltottak ki a Tarnán és mellékvizein. A heves vízjárású pataktól teljesen szokatlan módon csaknem 2 hétig volt szükség árvízvédelmi készültség fenntartására, sőt árvízi szükségtározó megnyitására is sor került augusztus 9. Halmaj, Vasonca-patak; Rakaca-völgy-Rakaca-patak én egy délkelet északnyugat irányban húzódó km-es zónában rendkívül heves csapadéktevékenység volt tapasztalható. Az extrém csapadékmező nagyjából behatárolható délkeleti vége Szerencs, északnyugati vége Szepesolaszi (Szlovákia, Felső-Hernád völgy) térségében volt. Ezen a területen csaknem mindenütt 80 mm feletti 24 órás csapadékösszeget mértek. A legnagyobb csapadékot kapott térség Encstől a Vasonca völgyén át, a Rakaca patak felső vízgyűjtőjéig tartott. Ezeken a területeken 130 mm-t meghaladó csapadékhozam volt a jellemző (Encs 135 mm, Felsőgagy 160 mm, Krasznokvajda 130,5 mm, Alsógagy 135 mm). A felsőgagyi mérőállomáson 14:00-15:45 között 90 mm, 16:45-17:45 között 30 mm, majd az éjszaka első felében újabb 40 mm hullott. Az esőzés rendkívüli árhullámot idézett elő a Száraz-völgyben folyó Vasoncán és az éjszaka folyamán a patak legalsó szakaszán Halmaj belterületén jelentős elöntések keletkeztek. Az árhullám maximális vízhozama ebben a térségben elérhette a 100 m 3 /s-ot július Bükk, Zempléni-hegység, Hernád-völgye Ezekben a napokban egy mediterrán ciklonhoz kapcsolódó csapadékrendszer okozott jelentős esőzéseket a fenti területeken. A lehulló csapadék mennyisége nagy területen elérte a mm-t, Tokaj környékén, a Zemplén egyes részein és a Bükkben pedig a mm-t. Mindamellett, hogy az esőzés következményeképp a Hernádon rendkívüli árvíz alakult ki, hazai területen is több kisvízfolyás (főképp a Zempléni-hegység környezetében) megáradt. Szerencsére az esőzést megelőzően nagyrészt száraz időjárás uralkodott, így a csapadék egy részét a talajok még fogadni tudták és igazán kritikus helyzet nem alakult ki április 18. Mátrakeresztes A kései kitavaszodást követően április 18-án egy viszonylag keskeny, észak-dél irányban húzódó sáv mentén, több zivatar is kialakult a Mátra északi oldalán. A zivatarok szinte egymást érve két órán keresztül intenzív esőkkel áztatták a hegység északi oldalát, azon belül is a Kövecses-patak vízgyűjtőjét. A vízgyűjtő magasabb részein másfél órán keresztül tartó jégeső volt, borsó nagyságú jéggel. A zivatarok elvonulását követően a mátraszentlászlói állomáson bokáig jártak a jégben. Mivel az erdős területeken még gyenge volt a vegetáció és a talajok is telítettek voltak, ezért a méretében is hatalmas esőzés, rendkívüli károkat okozott. Mátrakeresztes belterületén, sok helyen a házak ablakainak felső éléig ért a víz, amely így emberéleteket is veszélyeztetett. Jellemző a víz erejére, hogy mázsás köveket görgetett maga előtt, utakat szakított át és jelentős törmelékkúpokat épített.

3 2005. április 18. Mátrakeresztes, a Kövecses-patak pusztítása május 4. Mádi-patak Alig több mint két héttel a mátrakeresztesi árvizet követően Abaújban is hatalmas áradás pusztított. A koradélutáni órákban egy nyugat-keleti irányban húzódó vonal mentén, egymást követve pattantak ki a zivatarok és Mád térségében másfél óra alatt 100 mm-t meghaladó esőzéshez vezettek. Mivel április utolsó dekádja is csapadékos volt, ezért a talajok viszonylag nedvesek voltak, a lehulló esőnek csak kevés részét tudták tárolni. A kis (10 km 2 alatt) vízgyűjtőterület ellenére, hatalmas árhullám zúdult Mád belterületére, ahol utcákat, házakat öntött el a víz. Sajnos ez az árvíz emberéletet is követelt és mintegy félmilliárd forintos kárt okozott. A Mád-Kishegyen elhelyezett mezőgazdasági célú meteorológiai automata az esőzés másfél órája alatt 105 mm csapadékot regisztrált, de a radarképek utólagos elemzése alapján a lehullott eső mennyisége helyenként elérhette a mm-t is. A május 4-én Mádon rendkívüli csapadékot kiváltó zivatarlánc felhőzete A Taktaközből fényképezve (fotó: Asbóthné Germán Erzsébet)

4 2005. augusztus Cserehát, Vadász-patak augusztus 15-én a délutáni óráktól, több hullámban zivatarzónák érték el az északkeleti országrészt. A Vadász patak és a környező vízfolyások vízgyűjtőire az első csapadékhullámban, 15-én óra között mm, majd 20 óra után a hajnali órákig, újabb mm eső hullott. Összességében az augusztus 15-e, 16 órát követő, fél nap csapadéka a Vadász patak teljes vízgyűjtőjén mm között volt, de kisebb körzetekben nem zárható ki a 100 mm-t meghaladó érték sem. 16-án estétől újabb csapadékzóna érte el a térséget és 18 órát követő órában intenzív, az egész vízgyűjtőre kiterjedő esőzés volt. Az esőzést kisebb területeken erős záporok kisérték és így nagyrészt mm-nyi csapadék mellett lokálisan előfordulhatott az 50 mm közeli mennyiség is. Két nap összes csapadéka viszonylag egységes területi eloszlást mutat. Kevesebb csapadékot (70 mm) a legyező alakban elterülő vízgyűjtő középső részén mértek, míg az É-i területeken 85-90, délebbre mm-t észleltek. Közelítő számítások alapján a Vadász patak vízgyűjtőjére óra alatt mintegy 21 millió m 3 víz hullott, amelynek kb. 40 %-a folyt le. Ez a csaknem 8,5 millió m 3 -nyi víztömeg átlagosan m 3 /s-os vízhozamot jelent. A Vadász patak Szikszó belterületén Q 2 %=40,5 m 3 /s vízhozamra lett kiépítve. Számítások alapján a telt szelvényű mederben 51,2 m 3 /s vízhozam folyt le. Az árvíz által leginkább érintett Szikszó városa volt, ahol utcákat, házakat öntött el a víz. Itt a patak árhulláma már kevésbé nevezhető klasszikus villámárvíznek, hiszen viszonylag hosszú út megtétele után érkezik ide a víz és a viszonylag alacsony, dombvidéki vízgyűjtőn az összegyülekezés sem olyan dinamikus, mint a hegyvidéki területeken. Mindezek ellenére az árvíz kialakulása a folyóvizekétől lényegesen gyorsabban következett be, kevés lehetőséget adva a helyi erőknek a védekezésre. Szikszó 2005 augusztus május, június A 2010 májusában érkező két mediterrán ciklon intenzív csapadéka, Borsod-Abaúj-Zemplén megye több pontján, így a Hegyközben, a Bózsva-és Ronyva-patak vízgyűjtőin, a Csereháton és a Gömör- Tornai karszton, valamint a Sajó völgyében és a Bükk környezetében is, több vízfolyáson váltott ki régen, vagy soha nem látott nagyságú árhullámot. A május 4-június 4. közötti időszakban lehullott eső mennyisége ezeken a területeken megközelítette, sőt sokfelé meghaladta a 300 mm-t, ami az alacsonyabban fekvő térségekben az éves átlagos érték %-a.

5 Ennek a rendkívüli csapadéknak a zöme, május 15-én és 16-án a Zsófia, majd május 31-június 4-e között az Angéla ciklonhoz volt köthető. Ebben a nem naptári hónapban a legnagyobb csapadékot (421,9 mm) a Bükkben, Felsőhámorban mérték, amelyből a két ciklon közvetlenül 224,3 mm-rel vette ki a részét. A fent említett kisvízfolyások esetében főképp az első ciklon esetében került sor rendkívüli árhullámok kialakulására, amelyhez (a kiváltó esőzés nagyságán túl) nagymértékben hozzájárult az azt megelőző másfél-két hét alatt, szinte minden nap hulló és összességében mm-t elérő előkészítő csapadék is. A Bán-patak esetében a lázbérci víztározó megépítése óta, még soha nem került sor olyan nagyságú vízhozam lebocsátására, mint 2010 májusának közepén. A működésbe lépő árapasztón és a fenékleürítőn keresztül távozó, számított maximális vízhozam meghaladhatta a 80 m 3 /s-t. Ennek egy része, mintegy m 3 /s, a mederben haladt tovább, míg a többi a mezőgazdasági és a lakott területeken okozott elöntéseket. Az esőzés órás időtartama ellenére, méltán viselheti a villámárvíz kifejezést, hiszen viszonylagos tartóssága ellenére, gyors és rendkívüli vízszintemelkedéseket váltott ki, több kisvízfolyáson.

6 A Bán-patak árvíz által ellepett vízmércéje Bánhorvátinál és a szántóföldre kiöntött patak 2010 májusában július 29. Szinva-völgy, Szinva-patak Ezen a napon egy kelet-nyugat irányban elnyúló vonal mentén három, egymást követő zivatar alakult ki a Szinva völgye felett. A délután 16 és este 22 óra közötti 6 óra alatt a város keleti felén 40-50, nyugati oldalán pedig mm eső hullott. A legnagyobb, csaknem 140 mm-nyi csapadékot Felsőhámorban mérték és szerencsére innen délre és nyugatra is erősen csökkent az eső mennyisége. Szintén kevesebb eső volt a Tatár-árok, valamint a Pereces-és Lyukó-patakok völgyében. Annak ellenére, hogy a nagycsapadék nagyrészt a völgyben és nem a környező domb-és hegyvidéken hullott, a Szinva medre a belvárosi szakaszon csaknem teljesen megtelt, a mentőállomás környezetében az árhullám magassága, rövid ideig megközelítette/elérte a májusi szintet. A karszt villámárvizei A bevezetőben említett, az árvizek levonulását csillapítani tudó földtani viszonyok ellenére, a karsztosodott kőzetekben áramló és felszínre bukkanó víz is képes rendkívül gyors és dinamikus árhullámok kialakítására. Természetesen ehhez több tényező együttes jelenléte is szükséges, nem elég csak egy nagyobb csapadék lehullása. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén az elmúlt 100 évben több ilyen típusú árhullám is kialakult, amelyek nagyobb részét a Bükkben jegyezték fel, de egy-két ilyen esemény a világörökségként számon tartott Baradla barlangot is érintette augusztus Ez a hónap, mind a mai napig az egyik legcsapadékosabb augusztus volt BAZ megyében. A havi csapadék mennyisége nagy területen elérte, vagy meghaladta 150 mm-t, Aggtelek környékén, a Bükkben és a Sajó völgyének határhoz közeli területein a mm-t. A hónap első dekádjában sokfelé volt felhőszakadásszerű esőzés, így augusztus 5-én a megye északi területein, a Sajó völgyében és a Gömör-Tornai karszton. A lehulló csapadék mennyisége nagy területen elérte a mm-t.

7 Az esőzést követően augusztus 6-án a Baradlán hatalmas méretű árvíz vonult le, amelynek vize kiszakította a hegyoldalt (25 méteres forrákrátert hozva létre) a Jósva-forrásnál és két, egymástól néhány méterre fakadó forrás helyét fedte fel. Az egyik a hosszú, a másik a rövid alsó barlanghoz tartozik. Ezt a barlang elmúlt néhány száz éves történetében páratlan eseményt nagyon szemléletesen írja le Dr. Jakucs Lászlóné akinek, rövid története helyet kapott a Jósvafői Helytörténeti Füzetek évi 32. számában: Ez a mostani, 1955-ös nyárelő még szép volt. Gyűltek az adatok, a megfigyelések, de egyre nagyobb aggodalommal figyeltük a gyakori, elég nagy intenzitású esőket. Július végén már megtudtuk a jósvafői és aggteleki mérőállomások adataiból, hogy a sok csapadék a barlangok vízgyűjtő területén teljesen átáztatta a felszínt, és egy-egy nagyobb zivatar után a víznyelők is működni kezdtek. Ez, és a megnövekedett forráshozam azt bizonyította, a talaj már nem tudja elnyelni az újabb csapadékot, megnőtt az árvíz kialakulásának valószínűsége. Július végén már le kellett állítani az akkor elég kedvelt hosszú túrákat. A mérések azt mutatták, hogy hónap elejétől augusztus első napjaiig mintegy 300 milliméter eső hullott a karsztra és a vízgyűjtőre! Augusztus ötödikén késő délután még átmentünk Aggtelekre. Egy kicsit feszültek voltak barlangvezetőink, és bár érezni lehetett a közelgő vihar leheletét, mi szárazon hazaértünk Jósvafőre. Nem volt nyugodt éjszakánk! Hajnalban, úgy öt-hat óra körül valami iszonyú, soha nem hallott zúgásra, dübörgésre riadtunk. Férjem hihetetlen gyorsasággal pattant ki az ágyból, és szinte kiáltotta: árvíz! Pillanatok alatt felöltöztünk, és szaladtunk a házunktól /a mai Nemzeti Part épületétől/ a hátsó úton le, a Jósva forrása felé. Aztán meg kellett állnunk. A túloldalon a Jósva forrása körül megváltozott az addig ismert hegyoldal. Mindenütt ömlött, áradt az örvénylő, tajtékzó, a barlangjáratokból kiszabaduló, sötétbarna iszonyat. Percekig földbe gyökerezett lábakkal néztük a félelmetes, de csodálatos látványt. Aztán férjem megragadta a kezemet: szaladjunk a barlangba, mi lehet ott?! Lihegve igyekeztem utána. A szálló ablakaiból kíváncsian kitekintő álmos vendégeket, akik ugyancsak felriadtak a szokatlan zajra, szóra sem méltattuk. A jósvafői mesterséges bejáraton végig szaladtunk. Itt csend volt. Hanem amikor az Óriások terméhez értünk, először riadva megálltunk, aztán föl a lépcsőkön, a terem előtti víznyelő felé. Itt az elemek olyan csodájával kerültünk szembe, amit egy életen át sem lehet elfelejteni. A barlang dübörgött, zúgott, morajlott. Mint egy fantasztikus szimfónia utolsó akkordjai. Micsoda művet alkothatott volna egy nagyszerű zeneszerző, ha ezt hallotta volna! Előttünk kavargott, örvénylett a nyelőbe igyekvő hatalmas víztömeg. De hiába! Az nem tudta befogadni! Lassan emelkedni kezdett az áradat. A folyosó csaknem a mennyezetig vízzel volt tele. Megfordultunk, és igyekeztünk kifelé, mi lehet afelszínen? Újból le a forrásokhoz. A látvány döbbenetes volt! A roppant erejű vízáradat ami a forrás normál hozamának több, mint százszorosa lehetett megbontotta a hegyoldalt! A szokásos forráshelyen kívül különböző magasságokban, még vagy hat helyen ontotta piszkos áradatát. Kövek, sziklák zuhogtak mindenfelé. A hordalék megrövidítette szinte a szemünk láttára a Tengerszem-tó felső végét. A szállóhoz vezető országút alatt a víz felszínre töréséi helyén rövid idő alatt hatalmas kráter keletkezett, félő volt, hogy az országút is lecsúszik. (Azonnal le is zárták ezt az útszakaszt, hosszú ideig kocsival, busszal nem is lehetett feljönni a barlang bejáratához.) De mi van a Komlós forrásnál? Hasonló, de talán egy kicsivel kevesebb volt az áradat. De ez a buszforduló felett az oldalból tört a felszínre. Odalent a két forrás víztömege egyesült, és rohanva száguldott Jósvafő felé. Már valósággal kábultak és mérhetetlenül fáradtak voltunk, de újból a barlangba igyekeztünk. Most azonban hamarosan meg kellett állnunk. Hihetetlen jelenséggel álltunk szemben. A víz, ami nem tudott elnyelődni az Óriások terme előtti nyelőben, felnyomult a terembe, ahol hatalmas tavat alkotott, majd tovább kereste az utat magának. Megtalálta a jósvafői ágba vezető csigalépcsős szűk lejáraton át a Színpad terem felé, s végül a jósvafői járatban a Vetődéses terem alján lévő, régi víznyelőben tűnt el hatalmas örvényléssel. Most kérdeztük egymástól riadva, mi

8 lehet Aggteleken a barlang bejáratánál? Itt egy kb. másfél kilométer hosszú, 600 méter széles tó alakult ki, hiszen a nyelők nem tudták levezetni a hatalmas vízmennyiséget. A Barlangszálló előtt mély víz állt, még autóbusszal sem lehetett bemenni. Napok múlva rendeződött csak a terület. Vissza Jósvafőre! Ilyet még nem láttunk, elképzelni sem tudtunk. A faluban egy széles, jókora folyó száguldott, ellepve a járdákat, betörve a házak udvaraiba. Egy halaszthatatlan dolgára igyekvő lovas szekér alig tudott átevickélni a mély vízen. Kihalt lett a falu. (JHF ) Jósvafő az augusztus 6-i árvíz idején (Dr. Jakucs László: Aggtelek és vidéke útikalauz; 1957) június A Bükkben és Miskolcon az 1890-es évek óta folyó csapadékészlelések, igazán nagy területre kiterjedő 100 mm feletti napi csapadékot, csak egy esetben regisztráltak. Ez június én volt, amikor a Szinva Lillafüred feletti vízgyűjtőin két nap alatt mm csapadék hullott. Ez a hatalmas mennyiség viszont nem néhány óra alatt szakadt a tájra, hanem órán keresztül szinte folyamatosan áztatta a vízgyűjtőt. Nagy árvíz alakult ki Lillafüred és Felsőhámor térségében. A Szinván - a nagy vízesés szelvényében - 40 m 3 /s-ra becsülték a vízhozamot és a Hámori tó árapasztóján 90 cm-es átbukást észleltek, amely újabb 7-10 m 3 /s-os vízsugarat jelentett. A karsztból addig soha nem látott helyeken tört fel a víz, sőt Lillafüreden átmenetileg ismét forrásként működött az István-barlang, amelynek bejáratán keresztül méteres magasságban ömlött a műútra a víz. Az István-barlang bejárata az árvíz utáni napokban

9 csapadék (mm) Ekkor félő volt, hogy a Hámori-tó gátja is átszakad, ezért nehéz teherautókkal próbálták stabilizálni azt. Szerencsére a félelem alaptalannak bizonyult és a víztározó töltése jól állta a megemelkedett vízoszlop nyomását. A tó felső, Garadna felöli végén az árvíz elöntötte az utat, ahol helyenként másfél-két méteres víz hömpölygött. A Garadna és a Szinva egyesült vize Felsőhámorban sok házat elöntött, így ott kitelepítésekre is sor került június A csapadékos májust követően június 2-án a délutáni órákban nagyon intenzív esőzés érte el a Bükk térségét. A Jávorkúton előző évben üzembe helyezett meteorológiai automata adatai szerint óra között 9-11 mm/h intenzitással szakadt az eső. A korábban már telítetté váló talajokon jelentősen megnövekedett a lefolyás és előbb nagyrészt a felszíni vízből, majd másnap a hajnali-reggeli óráktól a karsztforrásokból táplálkozó árhullám alakult ki. Mivel az esőzés inkább a fennsíki területeket érintette, ezért a Garadna vízmennyisége dominált. Az árvíz csúcsán a Hámori-tó árapasztójánál 70 cm-es átbukást észleltek, amely 5-7 m 3 /s-os vízhozam lebocsátását jelentette. 12,0 A csapadék óránkénti összegei Jávorkút 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0, h h Az árvíz a legnagyobb kárt, vízmennyiségével és hordalékával a Garadna-völgy középső szakaszán a pisztrángtelep környezetében okozta, ahol nagy területet fedett be vastag hordalékréteggel. Hordalékkupacok az árvíz után június

10 Mindezek mellett a karsztba mosódó anyagok okozta Miskolci ivóvízszennyezés t tekinthetjük az árvíz másik nagy kártételének, amely viszont felhívta a figyelmet a város ivóvízbázisának nagyfokú sérülékenységére május, június A májusi és júniusi árvizek a Garadna mellett, ismét a Tapolcai források vízrendszerét érintették. Ezek az árhullámok ugyanakkor lényegesen nagyobb vízmennyiség felszínre jutásával jártak, mint amit a évi árvíznél tapasztalhattunk. Ennek oka természetesen a nagyobb előkészítő és kiváltó csapadék volt, amely viszont pl. a Szinva esetében még mindig eltörpült az as nagy Szinva árhullámot kiváltó esőzés méretei mellett. A Garadnán ismét nagy árhullám vonult le, amely viszont már megközelítette az 1958-as szintet. Legalábbis a Hámori-tó árapasztóján az egykori maximummal megegyező, 90 cm-es átbukást észleltek. A karszt árvize a Szinva mellékvizeinek árhullámaival egyesülve tartósan magas vízszinteket alakított ki a patak Miskolc belvárosi szakaszain, sőt Diósgyőrben és a Kilián lakótelepen az elégtelen mederméretek miatt változó mélységű elöntések is keletkeztek. Az árvíz alkalmával az ÉMVIZIG vízrajzi szolgálata, méréseket végzett a Katalin utcai hídról (amelynek alsó élét elérte a víz) és a csaknem teljes mederteltségnél 50 m 3 /s-tól némileg elmaradó vízhozamot állapított meg. Miskolc, május 31. Kovács Péter ÉMVIZIG

11 Irodalom Dr. Jakucs Lné Jósvafői Helytörténeti Füzetek 32. szám Kovács P. Hidrológiai tájékoztatók ÉMVIZIG kéziratok wikipédia

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein Magyar Hidrológiai Tárasság XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged 2014.07.2-4. Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki Vízügyi Igazgatóságok működési területein Előadó: Engi Zsuzsanna

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Szerzők: Czesznak László, Hernádi Béla, Juhász Béla, Kovács Péter, Lénárt László, Tóth Katalin

Szerzők: Czesznak László, Hernádi Béla, Juhász Béla, Kovács Péter, Lénárt László, Tóth Katalin Szerzők: Czesznk László, Hernádi Bél, Juhász Bél, Kovács Péter, Lénárt László, Tóth Ktlin KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A K-i BÜKKBEN. Krsztárvizek múltbn Villámárvizek, vizek történelmi múltbn árvíz (kiváltó

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A dokumentumban szereplő vizsgálatokban részt vettek, ill. a részjelentéseket létrehozták:

A dokumentumban szereplő vizsgálatokban részt vettek, ill. a részjelentéseket létrehozták: HUSK/1001/2.1.2/0058, The Study about the preparation status of the municipalities and other entities on dealing with the flood protection, improving the quality of their knowledge in compliance with the

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A KELETI BÜKKBEN KARST FLOOD S GENESIS IN THE EAST PART OF BÜKK

KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A KELETI BÜKKBEN KARST FLOOD S GENESIS IN THE EAST PART OF BÜKK KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 105-124. KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A KELETI BÜKKBEN KARST FLOOD S GENESIS IN THE EAST PART OF BÜKK HERNÁDI BÉLA CZESZNAK LÁSZLÓ JUHÁSZ BÉLA KOVÁCS PÉTER LÉNÁRT

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Készítette: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Veszélyes időjárási jelenségek

Veszélyes időjárási jelenségek Veszélyes időjárási jelenségek Amikor az időjárás jelentés életbevágóan fontos Horváth Ákos meteorológus Szélsőséges időjárási események a Kárpát medencében: Nagy csapadék hirtelen lefolyású árvizek (Mátrakeresztes)

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

2013. júniusi Duna-árvíz

2013. júniusi Duna-árvíz 2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon

Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése. Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi árvizekre a kisvízfolyásainkon Magyar Hidrológiai Tárasság - XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely 2015.07.01-03. Dombvidéki víztározók tervezésének előkészítése Nyugat-dunántúli tapasztalatok, különös tekintettel a 2010-2014 évi

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről

HAZAI TÜKÖR. Hidrológus az árvízről HAZAI TÜKÖR Hidrológus az árvízről Még hatása alatt vagyunk azoknak a tragikus eseményeknek, melyek május 12 és 25. között az ország népét megrázták: folyóvizeink hatalmas méretű, 200 300 évenként egyszer

Részletesebben

Nagyvisnyó Túlélő tábor

Nagyvisnyó Túlélő tábor Nagyvisnyó Túlélő tábor 2014.08.17-22. 1. nap: Tiszafüred Poroszló Hajótúra Dédesi várrom 2. nap : Nagyvisnyó Aggtelek Nagyvisnyó szabad program vacsoráig 3. nap: Csomózási technikák a túléléshez (alpin

Részletesebben

A meteorológiai riasztások esetén használt veszélyességi szintek jelentése:

A meteorológiai riasztások esetén használt veszélyességi szintek jelentése: 1. számú melléklet A meteorológiai riasztások esetén használt veszélyességi szintek jelentése: Első szint (sárga) Bizonyos körülmények között már potenciálisan veszélyes, de viszonylag gyakori és nem szokatlan

Részletesebben

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É -

1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V É K E N Y S É - M H T Borsodi Csoport Hidrogeológiai Szakosztálya M K B T Észak magyarországi Területi Osztálya, Miskolc, Szemere u. 40 J E L E N T É S A Z " A Q U A E X P E D I C I Ó " 1 9 7 4. É V I T Á B O R T E V

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc

Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring System between 1992-2010. 2010 szló Miskolci Egyetem University of Miskolc Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) (Észak-Magyarország) g) 1992-2010 2010 közötti k működése és s főbb f kutatási eredményei Operation and most important results of the Bükk B Karst Water Monitoring

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről

Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Beszámoló 2010. év éghajlatáról és szélsőséges időjárási eseményeiről a Kormány 277/2005. (XII. 20.) Korm. Rendelete az Országos Meteorológiai Szolgálatról 2. (1) e) pontja

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA. Merics Attila

METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA. Merics Attila METEOROLÓGIAI ELŐREJELZÉSEK A MÉDIA SZÁMÁRA Merics Attila Országos Meteorológiai Szolgálat, Szegedi Magaslégköri Obszervatórium 6728 Szeged, Bajai út 11. e-mail: merics.a@met.hu Bevezetés A meteorológiai

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2012. január-augusztus időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Csapadék INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére

Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése a Sió vízgyűjtőjére MTA VEAB Biológiai Szakbizottság, Vízgazdálkodási Munkabizottsága Előadóülés, 2015. február 10., Győr Korszerű, számítógépes modelleken alapuló vízkészlet-gazdálkodási döntéstámogató rendszer fejlesztése

Részletesebben

Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről

Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről Tájékoztató a Dráva folyó vízgyűjtőjén levonuló árvizekről, valamint a Drávamenti és Balatonlellei belvízvédelmi szakaszok belvízvédekezésről Tájékoztatás időpontja: 2014. szeptember 19. 05 30 Tájékoztatót

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK

KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK KÁLOZ-KÚT, TÓ ÉS PATAK A Káloz-kút száraz gödre a peremartoni erdőben, az északi szélesség 47 fok 07' és a keleti hosszúság 18 fok 5' közelében található. A vilonyai dombokon felszínen lévő dolomit karszt

Részletesebben

Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat

Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben. Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Misztikus jelenségek hideg légpárnás időjárási helyzetekben Kolláth Kornél Országos Meteorológiai Szolgálat Egy kis kitérő Mitől volt tegnap szürke idő Budapesten? Valamiért megint beragadt ide a sztrátusz.

Részletesebben

HEGY ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEINEK VIZSGÁLATA

HEGY ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEINEK VIZSGÁLATA HEGY ÉS DOMBVIDÉKI KISVÍZFOLYÁSOK SZÉLSŐSÉGES ÁRVIZEINEK VIZSGÁLATA 1. A TÉMA ELŐZMÉNYEI, A VIZSGÁLAT FELTÉTELEI ÉS KÖRÜLMÉNYEI Hazánkban a területi vízgazdálkodási tevékenységnek csaknem kétszáz éves

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

BÓDVA ÁRVÍZI VÍZJÁRÁSÁNAK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE

BÓDVA ÁRVÍZI VÍZJÁRÁSÁNAK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE VIII. Évfolyam 4. szám - 2013. december Farkas Péter farkas.peter@viziterv.hu BÓDVA ÁRVÍZI VÍZJÁRÁSÁNAK HIDROLÓGIAI ELEMZÉSE Absztrakt 2010-ben rekord mennyiségű csapadék hullott Magyarországon. Az átlagos

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése

Műhely 117. A Cserehát déli részének közlekedése Műhely 117 Jéger Gábor Bevezetés A Cserehát déli részének közlekedése A vizsgált terület a Hernád és a Bódva folyók között elterülő Cserehát déli dombvonulatait fedi le. Ez a terület egybe esik a szikszói

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Építőmérnöki Kar. Fotók: Tisza, árvíz 2000. Konzulens: Dr. Csoma Rózsa egyetemi adjunktus. Készítette: Palásty Réka. Budapest, 2000.

Építőmérnöki Kar. Fotók: Tisza, árvíz 2000. Konzulens: Dr. Csoma Rózsa egyetemi adjunktus. Készítette: Palásty Réka. Budapest, 2000. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Fotók: Tisza, árvíz 2000. Készítette: Palásty Réka Konzulens: Dr. Csoma Rózsa egyetemi adjunktus Budapest,

Részletesebben

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE Írta: Szilaj Rezső Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) (4440-4, 4440-83) ( KDT-

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Árvízvédelem I. 17.lecke ENSZ statisztikák szerint ( IDNDR, 1994) a természeti katasztrófák

Részletesebben

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/

Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület. Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ Marcel Loubens Barlangkutató Egyesület Rövid éves jelentés 2005. http://www.mlbe.hu/ KUTATOTT BARLANGJAINKRÓL - RÖVIDEN A kutatási engedélyeinkben foglalt feladatainkról és a 2005. évben végzett tevékenységeinkről

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 a. Patakmeder-ág...2

Részletesebben

a borsodi árvizek az űrből

a borsodi árvizek az űrből a borsodi árvizek az űrből Kugler Zsófia 30 Bevezetés Az idei év május júniusában országszerte súlyos árvizek alakultak ki kétszer is az elhúzódó, rendkívül csapadékos időjárás nyomán. A legkritikusabb

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

"A megújuló főkarsztvíztároló

A megújuló főkarsztvíztároló "A megújuló főkarsztvíztároló emelkedő karsztvízszintek, újrainduló források a Dunántúli-középhegységben XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014 1990 karsztvízszintemelkedés 2014 2003 karsztvízszintemelkedés

Részletesebben

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1

A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A MEXIKÓI SIERRA GORDA NEMZETI PARK (KELETI-SIERRA MADRE) NÉHÁNY, LEGINKÁBB SAJÁTOS FELSZÍNI (?) KARSZTFORMÁJA Hevesi Attila 1 A Sierra Gorda Nemzeti Park a Sierra Madre Oriental (Keleti-Miasszonyunk-hegység)

Részletesebben

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai

A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai A Viharvadászok Egyesületének tagi szolgáltatásai Érdekel a viharvadászat? Szeretnéd minél közelebbről és minél eredményesebben megfigyelni a közeledő szupercellákat? Olyan eszközöket szeretnél használni,

Részletesebben

Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról

Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról Összesítő jelentés a Tiszai pu. Vár utca kerékpárforgalmi nyomvonalon végzett kerékpáros forgalomszámlálásról Megbízó: Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A forgalomszámlálást végezte: Kerékpáros

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

JELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007.

JELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007. JELENTÉS a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről 0708 2007. április 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2 Szabályszerűségi

Részletesebben