Kovács Péter. Kisvízfolyások villámárvizei Észak-magyarországon és azokat kiváltó hidrometeorológiai tényezők

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kovács Péter. Kisvízfolyások villámárvizei Észak-magyarországon és azokat kiváltó hidrometeorológiai tényezők"

Átírás

1 Kovács Péter Kisvízfolyások villámárvizei Észak-magyarországon és azokat kiváltó hidrometeorológiai tényezők Előszó Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon leginkább az Észak-magyarországi régió bővelkedett vízkáreseményekben. Ezen belül is Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ill. a Bükk és Mátra térsége volt az egyik legjobban érintett terület a folyók árvizeiben, valamint a kisvízfolyások okozta helyi vízkárokban. Ez utóbbi események közül jellegében több is viselte a villámárvizekre annyira jellemző gyors kialakulást és lefolyást, sajnos sokszor jelentős károkat okozva a patakok mentén fekvő településeken. Az is megállapítható, hogy bár hasonló árvizek a múltban is létrejöttek (erre az alábbiakban néhány példát is bemutatunk), előfordulásuk az 1998-óta eltelt időszakban némileg gyakoribbá vált. A villámárvizeket kiváltó meteorológiai folyamatok ismertek, de a különböző típusú vízfolyások, nagyon eltérő érzékenységűek a lehulló csapadék nagyságának és intenzitásának függvényében. A következőkben főleg a BAZ megyében (1-2 esetet kölcsönözve Heves megyéből is) előfordult jellemző villámárvizekről, az azokat kialakító meteorológiai helyzetről és csapadékról adunk rövid áttekintést. A villámárvizek kialakulása A hazai kisvízfolyásokon a gyorsan levonuló nagyvizeket általában intenzív esőzések, záporos, zivataros csapadékok váltják ki. Ezekben a szituációkban általában rövid idő alatt igen nagy mennyiségű eső, vagy már egyébként is magas vízállású időszakban tartós, nagy területre kiterjedő, viszonylag nagy intenzitású eső hullik. Az esőket okozhatja egy zivatar, vagy folyamatos, változó intenzitású esőzés, valamint záporok, zivatarok ismétlődése, láncolata is. Az esetek igen csekély részében a víztározók gátjainak átszakadása, vagy jégdugó kialakulása is okozhat hirtelen, gyors vízszintemelkedést, de szerencsére ilyen esemény az elmúlt évtizedekben a fent említett két megyében nem fordult elő. A karsztosodott vízgyűjtők nagy esőzésekkor általában átmeneti tározóként szolgálnak, jelentősen módosítva az eső és a felszínen megjelenő árhullámok közötti kapcsolatot. Ilyenkor saját felszín alatti vízviláguk is megváltozik, barlangi árvizek jöhetnek létre, vagy soha nem látott források bukkanhatnak fel és a felszínre hulló vizek lefolyási idejének áttranszformálása révén, a kisvízfolyások egy részén tartósan magas vízszinteket alakíthatnak ki. Az ilyen típusú árvizek a Bükkben és a Gömör- Tornai karszton jellemzőek, ugyanakkor előfordulásuk viszonylag ritka bár az elmúlt években több példát is láthattunk kialakulásukra. Az elmúlt 15 év emlékezetes árhullámai június 16. Kisnána, Dolina-patak A Mátra keleti lábainál található völgyben másfél-két óra alatt 100 mm-t kevéssel meghaladó eső hullott, amely a településen elöntéseket okozott. Az igazán érdekes az esőzés következményeiben az volt, hogy a patak felső folyásán a sziklás felszín felett kialakult patakmeder cm vastag üledékét nagyobb hosszban teljesen elhordta. Az, hogy az adott környezetben ilyen vastag üledék kialakulásához mennyi idő szükséges pontosan nem tudható, de az észlelő beszámolója alapján a felhőszakadást megelőzően a patak környezete a 40 évvel korábbihoz hasonló volt.

2 Azt feltételezve, hogy az üledék ilyen mértékű lerakódásához legalább év szükséges, a lehullott csapadékhoz hasonló nagyságú és intenzitású et megelőzően évig nem volt. Az év rendkívüli jellegét erősíti, hogy ezen az állomáson alig egy hónappal később július 10-én és 14-én 83, ill. 87 mm-es napi csapadékot mértek július 7. Kács, Kácsi-patak Ezen a napon néhány óra alatt 142,1 mm-nyi eső hullott és rendkívül nagy árhullámot váltott ki a patakon július Mátraalja Ebben az időszakban több napon is előfordult 100 mm-t jócskán meghaladó csapadék a térségben, sőt olyan terület is előfordult, ahol két egymást követő napon is észleltek ilyen nagyságrendű csapadékot. A felhőszakadások soha nem látott nagyságú és tartósságú árvizet váltottak ki a Tarnán és mellékvizein. A heves vízjárású pataktól teljesen szokatlan módon csaknem 2 hétig volt szükség árvízvédelmi készültség fenntartására, sőt árvízi szükségtározó megnyitására is sor került augusztus 9. Halmaj, Vasonca-patak; Rakaca-völgy-Rakaca-patak én egy délkelet északnyugat irányban húzódó km-es zónában rendkívül heves csapadéktevékenység volt tapasztalható. Az extrém csapadékmező nagyjából behatárolható délkeleti vége Szerencs, északnyugati vége Szepesolaszi (Szlovákia, Felső-Hernád völgy) térségében volt. Ezen a területen csaknem mindenütt 80 mm feletti 24 órás csapadékösszeget mértek. A legnagyobb csapadékot kapott térség Encstől a Vasonca völgyén át, a Rakaca patak felső vízgyűjtőjéig tartott. Ezeken a területeken 130 mm-t meghaladó csapadékhozam volt a jellemző (Encs 135 mm, Felsőgagy 160 mm, Krasznokvajda 130,5 mm, Alsógagy 135 mm). A felsőgagyi mérőállomáson 14:00-15:45 között 90 mm, 16:45-17:45 között 30 mm, majd az éjszaka első felében újabb 40 mm hullott. Az esőzés rendkívüli árhullámot idézett elő a Száraz-völgyben folyó Vasoncán és az éjszaka folyamán a patak legalsó szakaszán Halmaj belterületén jelentős elöntések keletkeztek. Az árhullám maximális vízhozama ebben a térségben elérhette a 100 m 3 /s-ot július Bükk, Zempléni-hegység, Hernád-völgye Ezekben a napokban egy mediterrán ciklonhoz kapcsolódó csapadékrendszer okozott jelentős esőzéseket a fenti területeken. A lehulló csapadék mennyisége nagy területen elérte a mm-t, Tokaj környékén, a Zemplén egyes részein és a Bükkben pedig a mm-t. Mindamellett, hogy az esőzés következményeképp a Hernádon rendkívüli árvíz alakult ki, hazai területen is több kisvízfolyás (főképp a Zempléni-hegység környezetében) megáradt. Szerencsére az esőzést megelőzően nagyrészt száraz időjárás uralkodott, így a csapadék egy részét a talajok még fogadni tudták és igazán kritikus helyzet nem alakult ki április 18. Mátrakeresztes A kései kitavaszodást követően április 18-án egy viszonylag keskeny, észak-dél irányban húzódó sáv mentén, több zivatar is kialakult a Mátra északi oldalán. A zivatarok szinte egymást érve két órán keresztül intenzív esőkkel áztatták a hegység északi oldalát, azon belül is a Kövecses-patak vízgyűjtőjét. A vízgyűjtő magasabb részein másfél órán keresztül tartó jégeső volt, borsó nagyságú jéggel. A zivatarok elvonulását követően a mátraszentlászlói állomáson bokáig jártak a jégben. Mivel az erdős területeken még gyenge volt a vegetáció és a talajok is telítettek voltak, ezért a méretében is hatalmas esőzés, rendkívüli károkat okozott. Mátrakeresztes belterületén, sok helyen a házak ablakainak felső éléig ért a víz, amely így emberéleteket is veszélyeztetett. Jellemző a víz erejére, hogy mázsás köveket görgetett maga előtt, utakat szakított át és jelentős törmelékkúpokat épített.

3 2005. április 18. Mátrakeresztes, a Kövecses-patak pusztítása május 4. Mádi-patak Alig több mint két héttel a mátrakeresztesi árvizet követően Abaújban is hatalmas áradás pusztított. A koradélutáni órákban egy nyugat-keleti irányban húzódó vonal mentén, egymást követve pattantak ki a zivatarok és Mád térségében másfél óra alatt 100 mm-t meghaladó esőzéshez vezettek. Mivel április utolsó dekádja is csapadékos volt, ezért a talajok viszonylag nedvesek voltak, a lehulló esőnek csak kevés részét tudták tárolni. A kis (10 km 2 alatt) vízgyűjtőterület ellenére, hatalmas árhullám zúdult Mád belterületére, ahol utcákat, házakat öntött el a víz. Sajnos ez az árvíz emberéletet is követelt és mintegy félmilliárd forintos kárt okozott. A Mád-Kishegyen elhelyezett mezőgazdasági célú meteorológiai automata az esőzés másfél órája alatt 105 mm csapadékot regisztrált, de a radarképek utólagos elemzése alapján a lehullott eső mennyisége helyenként elérhette a mm-t is. A május 4-én Mádon rendkívüli csapadékot kiváltó zivatarlánc felhőzete A Taktaközből fényképezve (fotó: Asbóthné Germán Erzsébet)

4 2005. augusztus Cserehát, Vadász-patak augusztus 15-én a délutáni óráktól, több hullámban zivatarzónák érték el az északkeleti országrészt. A Vadász patak és a környező vízfolyások vízgyűjtőire az első csapadékhullámban, 15-én óra között mm, majd 20 óra után a hajnali órákig, újabb mm eső hullott. Összességében az augusztus 15-e, 16 órát követő, fél nap csapadéka a Vadász patak teljes vízgyűjtőjén mm között volt, de kisebb körzetekben nem zárható ki a 100 mm-t meghaladó érték sem. 16-án estétől újabb csapadékzóna érte el a térséget és 18 órát követő órában intenzív, az egész vízgyűjtőre kiterjedő esőzés volt. Az esőzést kisebb területeken erős záporok kisérték és így nagyrészt mm-nyi csapadék mellett lokálisan előfordulhatott az 50 mm közeli mennyiség is. Két nap összes csapadéka viszonylag egységes területi eloszlást mutat. Kevesebb csapadékot (70 mm) a legyező alakban elterülő vízgyűjtő középső részén mértek, míg az É-i területeken 85-90, délebbre mm-t észleltek. Közelítő számítások alapján a Vadász patak vízgyűjtőjére óra alatt mintegy 21 millió m 3 víz hullott, amelynek kb. 40 %-a folyt le. Ez a csaknem 8,5 millió m 3 -nyi víztömeg átlagosan m 3 /s-os vízhozamot jelent. A Vadász patak Szikszó belterületén Q 2 %=40,5 m 3 /s vízhozamra lett kiépítve. Számítások alapján a telt szelvényű mederben 51,2 m 3 /s vízhozam folyt le. Az árvíz által leginkább érintett Szikszó városa volt, ahol utcákat, házakat öntött el a víz. Itt a patak árhulláma már kevésbé nevezhető klasszikus villámárvíznek, hiszen viszonylag hosszú út megtétele után érkezik ide a víz és a viszonylag alacsony, dombvidéki vízgyűjtőn az összegyülekezés sem olyan dinamikus, mint a hegyvidéki területeken. Mindezek ellenére az árvíz kialakulása a folyóvizekétől lényegesen gyorsabban következett be, kevés lehetőséget adva a helyi erőknek a védekezésre. Szikszó 2005 augusztus május, június A 2010 májusában érkező két mediterrán ciklon intenzív csapadéka, Borsod-Abaúj-Zemplén megye több pontján, így a Hegyközben, a Bózsva-és Ronyva-patak vízgyűjtőin, a Csereháton és a Gömör- Tornai karszton, valamint a Sajó völgyében és a Bükk környezetében is, több vízfolyáson váltott ki régen, vagy soha nem látott nagyságú árhullámot. A május 4-június 4. közötti időszakban lehullott eső mennyisége ezeken a területeken megközelítette, sőt sokfelé meghaladta a 300 mm-t, ami az alacsonyabban fekvő térségekben az éves átlagos érték %-a.

5 Ennek a rendkívüli csapadéknak a zöme, május 15-én és 16-án a Zsófia, majd május 31-június 4-e között az Angéla ciklonhoz volt köthető. Ebben a nem naptári hónapban a legnagyobb csapadékot (421,9 mm) a Bükkben, Felsőhámorban mérték, amelyből a két ciklon közvetlenül 224,3 mm-rel vette ki a részét. A fent említett kisvízfolyások esetében főképp az első ciklon esetében került sor rendkívüli árhullámok kialakulására, amelyhez (a kiváltó esőzés nagyságán túl) nagymértékben hozzájárult az azt megelőző másfél-két hét alatt, szinte minden nap hulló és összességében mm-t elérő előkészítő csapadék is. A Bán-patak esetében a lázbérci víztározó megépítése óta, még soha nem került sor olyan nagyságú vízhozam lebocsátására, mint 2010 májusának közepén. A működésbe lépő árapasztón és a fenékleürítőn keresztül távozó, számított maximális vízhozam meghaladhatta a 80 m 3 /s-t. Ennek egy része, mintegy m 3 /s, a mederben haladt tovább, míg a többi a mezőgazdasági és a lakott területeken okozott elöntéseket. Az esőzés órás időtartama ellenére, méltán viselheti a villámárvíz kifejezést, hiszen viszonylagos tartóssága ellenére, gyors és rendkívüli vízszintemelkedéseket váltott ki, több kisvízfolyáson.

6 A Bán-patak árvíz által ellepett vízmércéje Bánhorvátinál és a szántóföldre kiöntött patak 2010 májusában július 29. Szinva-völgy, Szinva-patak Ezen a napon egy kelet-nyugat irányban elnyúló vonal mentén három, egymást követő zivatar alakult ki a Szinva völgye felett. A délután 16 és este 22 óra közötti 6 óra alatt a város keleti felén 40-50, nyugati oldalán pedig mm eső hullott. A legnagyobb, csaknem 140 mm-nyi csapadékot Felsőhámorban mérték és szerencsére innen délre és nyugatra is erősen csökkent az eső mennyisége. Szintén kevesebb eső volt a Tatár-árok, valamint a Pereces-és Lyukó-patakok völgyében. Annak ellenére, hogy a nagycsapadék nagyrészt a völgyben és nem a környező domb-és hegyvidéken hullott, a Szinva medre a belvárosi szakaszon csaknem teljesen megtelt, a mentőállomás környezetében az árhullám magassága, rövid ideig megközelítette/elérte a májusi szintet. A karszt villámárvizei A bevezetőben említett, az árvizek levonulását csillapítani tudó földtani viszonyok ellenére, a karsztosodott kőzetekben áramló és felszínre bukkanó víz is képes rendkívül gyors és dinamikus árhullámok kialakítására. Természetesen ehhez több tényező együttes jelenléte is szükséges, nem elég csak egy nagyobb csapadék lehullása. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén az elmúlt 100 évben több ilyen típusú árhullám is kialakult, amelyek nagyobb részét a Bükkben jegyezték fel, de egy-két ilyen esemény a világörökségként számon tartott Baradla barlangot is érintette augusztus Ez a hónap, mind a mai napig az egyik legcsapadékosabb augusztus volt BAZ megyében. A havi csapadék mennyisége nagy területen elérte, vagy meghaladta 150 mm-t, Aggtelek környékén, a Bükkben és a Sajó völgyének határhoz közeli területein a mm-t. A hónap első dekádjában sokfelé volt felhőszakadásszerű esőzés, így augusztus 5-én a megye északi területein, a Sajó völgyében és a Gömör-Tornai karszton. A lehulló csapadék mennyisége nagy területen elérte a mm-t.

7 Az esőzést követően augusztus 6-án a Baradlán hatalmas méretű árvíz vonult le, amelynek vize kiszakította a hegyoldalt (25 méteres forrákrátert hozva létre) a Jósva-forrásnál és két, egymástól néhány méterre fakadó forrás helyét fedte fel. Az egyik a hosszú, a másik a rövid alsó barlanghoz tartozik. Ezt a barlang elmúlt néhány száz éves történetében páratlan eseményt nagyon szemléletesen írja le Dr. Jakucs Lászlóné akinek, rövid története helyet kapott a Jósvafői Helytörténeti Füzetek évi 32. számában: Ez a mostani, 1955-ös nyárelő még szép volt. Gyűltek az adatok, a megfigyelések, de egyre nagyobb aggodalommal figyeltük a gyakori, elég nagy intenzitású esőket. Július végén már megtudtuk a jósvafői és aggteleki mérőállomások adataiból, hogy a sok csapadék a barlangok vízgyűjtő területén teljesen átáztatta a felszínt, és egy-egy nagyobb zivatar után a víznyelők is működni kezdtek. Ez, és a megnövekedett forráshozam azt bizonyította, a talaj már nem tudja elnyelni az újabb csapadékot, megnőtt az árvíz kialakulásának valószínűsége. Július végén már le kellett állítani az akkor elég kedvelt hosszú túrákat. A mérések azt mutatták, hogy hónap elejétől augusztus első napjaiig mintegy 300 milliméter eső hullott a karsztra és a vízgyűjtőre! Augusztus ötödikén késő délután még átmentünk Aggtelekre. Egy kicsit feszültek voltak barlangvezetőink, és bár érezni lehetett a közelgő vihar leheletét, mi szárazon hazaértünk Jósvafőre. Nem volt nyugodt éjszakánk! Hajnalban, úgy öt-hat óra körül valami iszonyú, soha nem hallott zúgásra, dübörgésre riadtunk. Férjem hihetetlen gyorsasággal pattant ki az ágyból, és szinte kiáltotta: árvíz! Pillanatok alatt felöltöztünk, és szaladtunk a házunktól /a mai Nemzeti Part épületétől/ a hátsó úton le, a Jósva forrása felé. Aztán meg kellett állnunk. A túloldalon a Jósva forrása körül megváltozott az addig ismert hegyoldal. Mindenütt ömlött, áradt az örvénylő, tajtékzó, a barlangjáratokból kiszabaduló, sötétbarna iszonyat. Percekig földbe gyökerezett lábakkal néztük a félelmetes, de csodálatos látványt. Aztán férjem megragadta a kezemet: szaladjunk a barlangba, mi lehet ott?! Lihegve igyekeztem utána. A szálló ablakaiból kíváncsian kitekintő álmos vendégeket, akik ugyancsak felriadtak a szokatlan zajra, szóra sem méltattuk. A jósvafői mesterséges bejáraton végig szaladtunk. Itt csend volt. Hanem amikor az Óriások terméhez értünk, először riadva megálltunk, aztán föl a lépcsőkön, a terem előtti víznyelő felé. Itt az elemek olyan csodájával kerültünk szembe, amit egy életen át sem lehet elfelejteni. A barlang dübörgött, zúgott, morajlott. Mint egy fantasztikus szimfónia utolsó akkordjai. Micsoda művet alkothatott volna egy nagyszerű zeneszerző, ha ezt hallotta volna! Előttünk kavargott, örvénylett a nyelőbe igyekvő hatalmas víztömeg. De hiába! Az nem tudta befogadni! Lassan emelkedni kezdett az áradat. A folyosó csaknem a mennyezetig vízzel volt tele. Megfordultunk, és igyekeztünk kifelé, mi lehet afelszínen? Újból le a forrásokhoz. A látvány döbbenetes volt! A roppant erejű vízáradat ami a forrás normál hozamának több, mint százszorosa lehetett megbontotta a hegyoldalt! A szokásos forráshelyen kívül különböző magasságokban, még vagy hat helyen ontotta piszkos áradatát. Kövek, sziklák zuhogtak mindenfelé. A hordalék megrövidítette szinte a szemünk láttára a Tengerszem-tó felső végét. A szállóhoz vezető országút alatt a víz felszínre töréséi helyén rövid idő alatt hatalmas kráter keletkezett, félő volt, hogy az országút is lecsúszik. (Azonnal le is zárták ezt az útszakaszt, hosszú ideig kocsival, busszal nem is lehetett feljönni a barlang bejáratához.) De mi van a Komlós forrásnál? Hasonló, de talán egy kicsivel kevesebb volt az áradat. De ez a buszforduló felett az oldalból tört a felszínre. Odalent a két forrás víztömege egyesült, és rohanva száguldott Jósvafő felé. Már valósággal kábultak és mérhetetlenül fáradtak voltunk, de újból a barlangba igyekeztünk. Most azonban hamarosan meg kellett állnunk. Hihetetlen jelenséggel álltunk szemben. A víz, ami nem tudott elnyelődni az Óriások terme előtti nyelőben, felnyomult a terembe, ahol hatalmas tavat alkotott, majd tovább kereste az utat magának. Megtalálta a jósvafői ágba vezető csigalépcsős szűk lejáraton át a Színpad terem felé, s végül a jósvafői járatban a Vetődéses terem alján lévő, régi víznyelőben tűnt el hatalmas örvényléssel. Most kérdeztük egymástól riadva, mi

8 lehet Aggteleken a barlang bejáratánál? Itt egy kb. másfél kilométer hosszú, 600 méter széles tó alakult ki, hiszen a nyelők nem tudták levezetni a hatalmas vízmennyiséget. A Barlangszálló előtt mély víz állt, még autóbusszal sem lehetett bemenni. Napok múlva rendeződött csak a terület. Vissza Jósvafőre! Ilyet még nem láttunk, elképzelni sem tudtunk. A faluban egy széles, jókora folyó száguldott, ellepve a járdákat, betörve a házak udvaraiba. Egy halaszthatatlan dolgára igyekvő lovas szekér alig tudott átevickélni a mély vízen. Kihalt lett a falu. (JHF ) Jósvafő az augusztus 6-i árvíz idején (Dr. Jakucs László: Aggtelek és vidéke útikalauz; 1957) június A Bükkben és Miskolcon az 1890-es évek óta folyó csapadékészlelések, igazán nagy területre kiterjedő 100 mm feletti napi csapadékot, csak egy esetben regisztráltak. Ez június én volt, amikor a Szinva Lillafüred feletti vízgyűjtőin két nap alatt mm csapadék hullott. Ez a hatalmas mennyiség viszont nem néhány óra alatt szakadt a tájra, hanem órán keresztül szinte folyamatosan áztatta a vízgyűjtőt. Nagy árvíz alakult ki Lillafüred és Felsőhámor térségében. A Szinván - a nagy vízesés szelvényében - 40 m 3 /s-ra becsülték a vízhozamot és a Hámori tó árapasztóján 90 cm-es átbukást észleltek, amely újabb 7-10 m 3 /s-os vízsugarat jelentett. A karsztból addig soha nem látott helyeken tört fel a víz, sőt Lillafüreden átmenetileg ismét forrásként működött az István-barlang, amelynek bejáratán keresztül méteres magasságban ömlött a műútra a víz. Az István-barlang bejárata az árvíz utáni napokban

9 csapadék (mm) Ekkor félő volt, hogy a Hámori-tó gátja is átszakad, ezért nehéz teherautókkal próbálták stabilizálni azt. Szerencsére a félelem alaptalannak bizonyult és a víztározó töltése jól állta a megemelkedett vízoszlop nyomását. A tó felső, Garadna felöli végén az árvíz elöntötte az utat, ahol helyenként másfél-két méteres víz hömpölygött. A Garadna és a Szinva egyesült vize Felsőhámorban sok házat elöntött, így ott kitelepítésekre is sor került június A csapadékos májust követően június 2-án a délutáni órákban nagyon intenzív esőzés érte el a Bükk térségét. A Jávorkúton előző évben üzembe helyezett meteorológiai automata adatai szerint óra között 9-11 mm/h intenzitással szakadt az eső. A korábban már telítetté váló talajokon jelentősen megnövekedett a lefolyás és előbb nagyrészt a felszíni vízből, majd másnap a hajnali-reggeli óráktól a karsztforrásokból táplálkozó árhullám alakult ki. Mivel az esőzés inkább a fennsíki területeket érintette, ezért a Garadna vízmennyisége dominált. Az árvíz csúcsán a Hámori-tó árapasztójánál 70 cm-es átbukást észleltek, amely 5-7 m 3 /s-os vízhozam lebocsátását jelentette. 12,0 A csapadék óránkénti összegei Jávorkút 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0, h h Az árvíz a legnagyobb kárt, vízmennyiségével és hordalékával a Garadna-völgy középső szakaszán a pisztrángtelep környezetében okozta, ahol nagy területet fedett be vastag hordalékréteggel. Hordalékkupacok az árvíz után június

10 Mindezek mellett a karsztba mosódó anyagok okozta Miskolci ivóvízszennyezés t tekinthetjük az árvíz másik nagy kártételének, amely viszont felhívta a figyelmet a város ivóvízbázisának nagyfokú sérülékenységére május, június A májusi és júniusi árvizek a Garadna mellett, ismét a Tapolcai források vízrendszerét érintették. Ezek az árhullámok ugyanakkor lényegesen nagyobb vízmennyiség felszínre jutásával jártak, mint amit a évi árvíznél tapasztalhattunk. Ennek oka természetesen a nagyobb előkészítő és kiváltó csapadék volt, amely viszont pl. a Szinva esetében még mindig eltörpült az as nagy Szinva árhullámot kiváltó esőzés méretei mellett. A Garadnán ismét nagy árhullám vonult le, amely viszont már megközelítette az 1958-as szintet. Legalábbis a Hámori-tó árapasztóján az egykori maximummal megegyező, 90 cm-es átbukást észleltek. A karszt árvize a Szinva mellékvizeinek árhullámaival egyesülve tartósan magas vízszinteket alakított ki a patak Miskolc belvárosi szakaszain, sőt Diósgyőrben és a Kilián lakótelepen az elégtelen mederméretek miatt változó mélységű elöntések is keletkeztek. Az árvíz alkalmával az ÉMVIZIG vízrajzi szolgálata, méréseket végzett a Katalin utcai hídról (amelynek alsó élét elérte a víz) és a csaknem teljes mederteltségnél 50 m 3 /s-tól némileg elmaradó vízhozamot állapított meg. Miskolc, május 31. Kovács Péter ÉMVIZIG

11 Irodalom Dr. Jakucs Lné Jósvafői Helytörténeti Füzetek 32. szám Kovács P. Hidrológiai tájékoztatók ÉMVIZIG kéziratok wikipédia

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 10:39 2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. július 7. A meteorológiai helyzet és várható alakulása (OMSZ) Az elmúlt napban a vízgyűjtőkön területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban Dr. Radics Kornélia Országos Meteorológiai Szolgálat elnök Alapítva: 1870 Víz körforgása Felhőelemek, vízgőz Légköri transzport folyamatok Felhőelemek,

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein

Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki. Vízügyi Igazgatóságok működési területein Magyar Hidrológiai Tárasság XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged 2014.07.2-4. Helyi vízkárelhárításkisvízfolyásaink árvizei a dombvidéki Vízügyi Igazgatóságok működési területein Előadó: Engi Zsuzsanna

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól

A augusztus havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az augusztusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 augusztusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 19 mm (Szolnok repülőtér) és 203 mm (Budapest-Pestszentlőrinc) között

Részletesebben

Szerzők: Czesznak László, Hernádi Béla, Juhász Béla, Kovács Péter, Lénárt László, Tóth Katalin

Szerzők: Czesznak László, Hernádi Béla, Juhász Béla, Kovács Péter, Lénárt László, Tóth Katalin Szerzők: Czesznk László, Hernádi Bél, Juhász Bél, Kovács Péter, Lénárt László, Tóth Ktlin KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A K-i BÜKKBEN. Krsztárvizek múltbn Villámárvizek, vizek történelmi múltbn árvíz (kiváltó

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 212. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék, hőmérsékletben

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

A dokumentumban szereplő vizsgálatokban részt vettek, ill. a részjelentéseket létrehozták:

A dokumentumban szereplő vizsgálatokban részt vettek, ill. a részjelentéseket létrehozták: HUSK/1001/2.1.2/0058, The Study about the preparation status of the municipalities and other entities on dealing with the flood protection, improving the quality of their knowledge in compliance with the

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kovács Péter 1 Lénárt László 2 A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVIZET OKOZÓ CSAPADÉKOK ELEMZÉSE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kovács Péter 1 Lénárt László 2 A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVIZET OKOZÓ CSAPADÉKOK ELEMZÉSE Kovács Péter 1 Lénárt László 2 A 2006-OS ÉS A 2010-ES BÜKKI KARSZTÁRVIZET OKOZÓ CSAPADÉKOK ELEMZÉSE BEVEZETÉS 1960 óta a Bükkben 1973-ban, 1974-ben, 2006-ban és 2010-ben voltak hatalmas karsztárvizet okozó

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2013. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 213. február havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Február hónap időjárását a sokévi átlagtól jóval több csapadék,

Részletesebben

2015. január havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. január havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. január havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Január hónap időjárását a sokévi átlagnál nagyobb csapadékmennyiség,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. március Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2008. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 8. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Változékony, az átlagosnál kissé melegebb, és csapadékosabb időjárású hónap volt április.

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves

Részletesebben

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 215. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 215 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2014/2015-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2014/2015-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban

Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. május Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A KELETI BÜKKBEN KARST FLOOD S GENESIS IN THE EAST PART OF BÜKK

KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A KELETI BÜKKBEN KARST FLOOD S GENESIS IN THE EAST PART OF BÜKK KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 105-124. KARSZTÁRVIZEK KELETKEZÉSE A KELETI BÜKKBEN KARST FLOOD S GENESIS IN THE EAST PART OF BÜKK HERNÁDI BÉLA CZESZNAK LÁSZLÓ JUHÁSZ BÉLA KOVÁCS PÉTER LÉNÁRT

Részletesebben

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában

Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely Árvizes fejlesztések hatása a Pinka és a Répce vízfolyáson 50 év távlatában Készítette: a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság részéről

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Magyarország éghajlatának alakulása 2012. január-július időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első hét hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti-

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Veszélyes időjárási jelenségek

Veszélyes időjárási jelenségek Veszélyes időjárási jelenségek Amikor az időjárás jelentés életbevágóan fontos Horváth Ákos meteorológus Szélsőséges időjárási események a Kárpát medencében: Nagy csapadék hirtelen lefolyású árvizek (Mátrakeresztes)

Részletesebben

Jenői-patak medrének beszakadása

Jenői-patak medrének beszakadása Jenői-patak medrének beszakadása Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése 2016. június 14. Tartalom 1. A Jenői-patak medrének beszakadása... 2 2. Jenői-patak bemutatása:... 3 3. 4. 5.

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. szeptember - kivonat Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Adattári Osztálya, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, és a

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat a Kapos folyó Tolna megyei szakaszának rendbetételére Előadó: Szabó Loránd, (Demokratikus

Részletesebben

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről GONDOLATOK A DINAMIKUS KARSZTVÍZKÉSZLET TÉMAKÖRÉHEZ A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER (BKÉR) 1992-2012 KÖZÖTTI ADATAI ALAPJÁN Lénárt László Szegediné Darabos Enikő Sűrű Péter Miskolci Egyetem XIX.

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben