Az elmúlt évszázad nagy árvizei a. Felső Tisza vidéken

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az elmúlt évszázad nagy árvizei a. Felső Tisza vidéken"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szakdolgozat Az elmúlt évszázad nagy árvizei a Felső Tisza vidéken Témavezető: dr. Lóki József tanszékvezető egyetemi tanár Készítette: Tősér Tímea III. évfolyam Földrajz - Történelem Tanári szakirány Debrecen 2009

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3. oldal 2. Szakirodalmi áttekintés A vizsgálatok anyaga és módszere A vizsgálati eredmények és azok értékelése Természet ereje, Természeti katasztrófák Földünkön Természeti katasztrófák szárazföldön, levegőben, vízen Az élővilágtól a riasztórendszerig Az árvíz fogalma, kialakulása, általános jellemzése A Felső-Tisza régi térképeinken A Felső-Tisza vidék domborzatának kialakulása és mai képe A vidék éghajlat Vízrajza Vízfolyások A Fekete-és a Fehér-Tisza bemutatása A Tisza és vízgyűjtőjének domborzata és felépítése A Tisza-völgy folyóinak vízjárási sajátosságai Nagy árvizek a Felső-Tisza vidéken Következtetések, javaslatok Múlt, jelen, jövő Árvízvédelem, Vásárhelyi terv előzménye, megvalósítása és tovább fejlesztése Összefoglalás Mellékletek

3 1. Bevezetés Szakdolgozatom témája az elmúlt évszázad nagy árvizei a Felső Tisza vidéken. Azért választottam mindezt, mert a Szamosnak a közelében élek családommal együtt, Csengerben. A folyó a kertünk alatt folyik, mintegy 200 méterre. Ismerem a jó, szép, de sajnos a pusztító hatását is. Nagyszüleim Komlódtótfaluban éltek, amikor 1970 ben az egyik legnagyobb árvíz pusztított a vidéken. Hiába élünk a modern technika világában, nagyon sok eszköz van már az emberiség kezében, hogy biztonságossá tegye azt a világot, amelyben él, de a természet erejével még nem tudja felvenni a harcot. A természeti katasztrófák nagyon sok ember életét oltják ki, tönkreteszik azt a helyet, ahol felnőttek, egy élet munkáját semmisítik meg pillanatok alatt. Ezekkel szemben sokszor tehetetlenek vagyunk, vagy nem elég figyelmesek és óvatosak. Intő, figyelmeztető jelek mindig vannak, de úgy gondoljuk, talán nem lesz olyan súlyos. Az emberiségnek nagyon kell ügyelni szűkebb és tágabb környezetére. Földünket mi is kaptuk, ügyeltek rá elődeink. A mi feladatunk az, hogy mi is megőrizzük unokáink, az utókor számára. Nagy felelősség ez mindannyiunk számára. Ha nem figyelünk oda a veszélyt jelző hívásokra, akkor lehet, hogy késő lesz, már nem tehetünk semmit. Múlt, jelen, jövő egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Hogy legyen jövőnk, a jelenre kell nagyon ügyelnünk. A természettel szembeszállni nem tudunk. Bármilyen fejlett az emberiség technikája, a környezet erejével szemben tehetetlen. Ezt kell tudomásul vennünk. A természeti katasztrófák közül szinte mindenki által ismert az árvíz fogalma. Hazánkban is hallható a híradásokban, hogy mekkora árvizek pusztítanak. Északkelet-Magyarországon a Tisza folyóra és annak mellékfolyóira kell nagyon odafigyelnünk. Fenséges, méltóságteljes folyó, ahogy halad a medrében, de meg tudja mutatni a romboló, pusztító, haragos oldalát is. A természeti katasztrófák nagy mértékben befolyásolják az emberiség életét, életkörülményeit. Számomra mindig is fontos volt, és figyelemmel kísértem ezeket a jelenségeket. A tömegkommunikációs eszközök szinte az otthonunkba hozzák azokat a valósághű képeket, melyek embereket ábrázolnak egy egy katasztrófa után. Ilyenkor úgy érzem, ezek akár velünk is megtörténhetnének, hiszen ma már teljesen megváltozott a természet rendje. Nem tudjuk, hogy a jövő mit tartogat számunkra, akár itt a szűkebb környezetünkben is. A természetfilmek, könyvek, internet segítségével napról napra nyomon követhetjük ezeket a tragikus végkimenetelű természeti katasztrófákat. Tudjuk, hogy félelmetesek, emberi életeket követelnek, mégis lenyűgözőek. Sokszor érzünk félelmet, tehetetlenséget. A dolgozatommal egy átfogó képet szeretnék nyújtani az elmúlt 100 év nagy árvizeiről. 3

4 Az árvizek, mint majd a későbbiekben kiderül, talán a leggyakrabban előforduló katasztrófák egyike. A csendes kis patak pillanatok alatt válik hatalmas vízfolyammá, a folyók kilépnek medrükből, házakat sodornak magukkal, emberek életének munkáját teszik tönkre. Nincstelenné válnak, nincs hová menniük. Hány ilyen megrázó fényképet láttam már, vagy hallottam hangfelvételt. Idős nénik és bácsik szó szerint sírtak és mutattak arra a helyre, ahol a házuk állt, melyet ők építettek. A kétségbeesés, fájdalom tükröződött a szemükben. Régi videofilmeket is sikerült megszereznem, melyeken ugyanezek az állapotok jelentek meg a szemem előtt. Mindegy, hogy milyen filmet néztem, könyvet olvastam, a tragédia, a fájdalom, az elhagyatottság, a kilátástalanság tükröződött. Mélyen megráztak ezek a dolgok. Most, hogy mélyebben tanulmányoztam ezt a kérdést, értettem meg, hogy mit is jelent egy-egy ilyen természeti katasztrófa az emberek számára. Az 1970 es árvíz a családunkat is érintette. Nagyszüleimtől hallottam, hogyan váltak az emberek egyik percről a másikra nincstelenné, szinte földönfutóvá. Komlódtótfaluban éltek, a Szamos folyó mentén. Csak a visszaemlékezésekből tudhatom, hogy bár a lakosságot kitelepítették, de a férfiak nagy része hazament, mintha a jelenlétükkel meg tudták volna akadályozni, hogy az ár elsodorja mindazt, ami az eddigi életüket jelentette. A gát, a töltések nem bírták a rettentő víztömeget és a víz volt az úr Komlódtótfaluban és környékén. A dolgozatom végére egy kis anyagot gyűjtöttem ezzel kapcsolatban, hiszen úgy érzem, hogy az itt élő embereknek ez volt az évszázad legnagyobb árvize. Korabeli dokumentumok, hangfelvételek, írásos visszaemlékezések alapján gyűjtöttem össze. Tudom, hogy nem tartozik szorosan a témához, de így szeretnék megemlékezni azokról, akik itt mindent megtettek, de a természet legyőzte őket. Ezt részletesebben az 1. melléklet tartalmazza. Bízom benne, hogy kitűzött célomat meg tudtam valósítani és dolgozatom hűen tükrözi mindazt, amit a cím magában foglal. A témával kapcsolatban rengeteg irodalmat dolgoztam fel. Szakkönyveket olvastam, vízügyi folyóiratok adataira támaszkodtam, interneten néztem utána a természeti katasztrófáknak, és az azokat befolyásoló tényezőknek. Felkerestem Nyíregyházán a Vízügyi Igazgatóság munkatársát, aki készségesen állt a rendelkezésemre. Képek, adatok, régi folyóiratok, fényképek jutottak el hozzám, melyek a 2. mellékletben tekinthetők meg. Csengerben a Helytörténeti Múzeumban is készségesen segítettek. Itt külön teremben örökítették meg az 1970 es árvíz adatait. Az ide látogatók szinte lépésről lépésre nyomon követhetik az eseményeket. Ebben a teremben szintén úgy éreztem magam, mintha én is a részese lettem volna az akkori eseményeknek. 4

5 Itthon, Csengerben még a vízügyi szakember is adott olyan dokumentumokat, melyek alapján már kezdett kirajzolódni bennem egy kép, hogyan is építsem fel a szakdolgozatomat, hogy mindenre figyelmet fordítsak, érhető, világos és áttekinthető legyen. Szó szerinti utalásokat nem használtam, hiszen az lett volna a célom, hogy az olvasottak alapján leírjam, összefoglaljam mindazt, amit fontosnak tartottam. Szüleimmel többször voltunk a Tisza parton. Láthattam a Túr és a Tisza egybeolvadását Túristvándinál, illetve Romániában is voltunk osztálykiránduláson. Próbáltam arra törekedni, hogy mindenből egy kicsit bemutassak, hogy mit, miért és hogyan jutottam el a zárszóig. Fontosnak tartottam, hogy bevezetőként ismertessem a természeti katasztrófákat, hogy eljuthassak választott témámhoz, az árvizekhez. A népi jóslásokat azért illesztettem be a dolgozatomba, mert szerintem a régiek megfigyelései, melyek szólásainkban, közmondásainkban fennmaradtak, nagyon sokszor megállják a helyüket. Az árvizek okai, lefolyásuk, ismétlődésük szintén fontos tényezői annak, amelyek majd a konkrét témához elvezetnek. A Felső Tisza vidék bemutatása nélkül számomra érthetetlen lenne, hogy miért alakulhatnak ki ezen a vidéken ilyen nagy számban árvizek. Mindennek van oka, melyet fel kell tárni. Ha ismerjük az okokat, tudjuk a bajokat, akkor a védekezést is kidolgozhatjuk. Az árvízvédelmet, védekezést szintén fontosnak tartottam. Próbáljuk meg megakadályozni, hogy minél kevesebb katasztrófa sújtsa a mai világ emberét. Habár, mint azt már sokszor említettem, a természet nagyúr, az emberiséget nagyon gyakran megleckézteti, megbünteti, amiért nem tiszteli kellőképpen. Sokat ártunk bolygónknak, vizeinknek (környezetszennyezés), egyszer bűnhődnünk kell mindezért. Betelik a pohár mondjuk gyakran, és az utolsó csepp már lefolyik a pohár szélén, pedig csak egy picinyke csepp volt. Így van ez a természetben is. Van mindig egy utolsó csepp, ami már túl sok, és felborítja azt a harmóniát, rendet és innen kezdődik a katasztrófa. Tiszacsécsén emléktábla jelzi a haranglábon, hogy meddig ért a Tisza vízszintje 1970-ben (talajtól 180 cm). Fehérgyarmaton az 1970 es árvíz áldozatainak tiszteletére emlékművet állítottak. Számomra így vált teljessé, érthetővé és szemléletessé ez a téma. Úgy érzem, egy kicsit jobban megismertem ezt a vidéket, de teljesen soha sem. A titkokat őrzik a folyók, valahol ott a folyómeder mélyén, ahol az ember már nem tud hozzáférni. Méltóságteljesek, fenségesek mindaddig, míg meg nem haragszanak ránk. Egy megfejthetetlen, titkokkal teli csodálatos jelenség maga a természet. 5

6 2. Szakirodalmi áttekintés Az árvíz a legsúlyosabb természeti katasztrófák egyike. A természeti katasztrófák egész sora sújtja a Föld népességét. Az elemi csapásokkal szemben tehetetlenül állunk. A Természettudományi Enciklopédia sorozata lehetőséget adott arra, hogy betekintést nyerjek ebbe a megfejthetetlen világba. Nemcsak pontos meghatározások, leírások, hanem képek, számadatok álltak rendelkezésemre, melyek a munkámat segítették. Az emberek az évszázadok alatt megfigyelték, hogy az állatok már sokkal korábban érzik a veszélyt, teljesen megváltozik a viselkedésük. A népi időjóslásról szóló könyvek gazdag tárházat biztosítottak a megfigyeléseknek. Ők is riasztórendszerek, de a valódi riasztórendszerről már a vízügyi szakember tájékoztatott. A Felső Tisza Híradó című folyóirat sok hasznos tudnivalót tartalmaz a Felső-Tisza vidékkel kapcsolatban. Az általuk összegyűjtött anyagok, melyek a Vízügyi Igazgatóság levéltárában találhatóak szintén tanulságos információkat tartalmaztak. A Mérnök Újság a Föld egészével foglalkozik. Átfogó képet nyújt a természeti katasztrófákról. Pontos, számszerű adatokkal, ábrákkal, grafikonokkal szemléltet minden jelenséget, gazdagon illusztrálva képekkel. Magával az árvízzel, fogalmával, kialakulásával, általános jellemzőivel szinte minden szakkönyv foglalkozik. A szakdolgozatomban a Vízügyi Közlemények, Az évi Tiszavölgyi Árvíz, A Vízgazdálkodás különszámát elolvasva használtam fel az ide vonatkozó információkat. A Felső Tisza vidék bemutatásához (domborzat, éghajlat, vízrajz, vízfolyások) bemutatásához a következő tanulmányokat használtam fel: Borsy Zoltán, Péczely György, Somogyi Sándor (1969), melyek Pécsi Márton: A tiszai Alföld című könyvében találhatók. Ezen kívül Breneich M.: Az évi Tiszavölgyi Árvíz című művében is említi a korábban felsorolt elméleti meghatározásokat. Az elmúlt évszázad jelentősebb árvizeiről a Felső-Tisza vidéken a Vízügyi közlemények számai nyújtottak nagy segítséget. Ezekből pontosan, számszerűen mindent meg lehetett tudni. A Felső Tisza Híradó számai, melyeket vízügyi szakemberek állítanak össze, pontos információkat nyújtanak. A bennük megjelenő cikkek mindenre kiterjednek. Olvashatunk a Felső Tisza vidék természeti adottságairól, árvizeiről, az árvízvédelemről. Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz című műve szintén átfogó képet nyújt a Felső Tisza vidék természeti és gazdasági adottságairól. 6

7 Ha árvizekről beszélünk, akkor az árvízvédelem ugyanolyan fontos tényező. Dr. Szlávik LajosNagy László: Árvízvédekezés a gyakorlatban című könyve az árvízvédelemről szól. Képekkel szemléltetve az elméleti tennivalókat. A Vásárhelyi-terv, a magyarországi folyószabályozások szintén fontosak és meg kell említenünk. Szükség van a védekezésre, a megelőzésre, hogy hasonló katasztrófák ne következzenek be, mint az elmúlt évszázadban. Schweiter F.: A magyarországi folyószabályozások geomorfológiai vonatkozásai, Tóth A.: A Közép Tiszavidéki táj gyökeres megváltozása a folyószabályozási munkálatok nyomán című könyveiben arról kaphattam átfogó képet, hogyan is zajlott a Tisza szabályozása, miért is volt rá szükség, illetve milyen feladatok állnak még az emberiség előtt. Vázsonyi Á.: A Tisza völgy vizeinek szabályozása című műve szintén a folyószabályozás fontosságával foglalkozik. Mindent el kell követni, hogy minél kisebb legyen arra az esély, hogy a megáradt folyók emberéleteket veszélyeztessenek. Haraszty L.: A Tisza völgy természeti értékeinek megőrzésére című könyve arra is figyelmeztet bennünket, hogy meg kell becsülnünk, meg kell őriznünk mindazt, ami már az emberhez tartozik. Nem szabad veszni hagyni, felelősséggel tartozunk a természetnek. A Csengeri Kalendárium című könyv azért volt fontos, hiszen az 1970 es árvizet mutatja be részletesen, illetve nagyszüleim is itt éltek. Az akkori felvételek, képek megrázóak, hiszen az embereknek menekülniük kellett, köztük a nagyszüleimnek is. A víz néhány óra leforgása alatt több települést elöntött. A könyvek és a folyóiratok mellett az internet nagyon sok hasznos információt tartalmaz. A felsorolt dokumentumok, könyvek, internet nyújtotta ismeretek, folyóiratok elméleti és gyakorlati útmutatói segítettek abban, hogy szakdolgozatomat el tudjam készíteni. 7

8 3. A vizsgálatok anyaga és módszere Szakdolgozatom címéből adódik, hogy az árvizekkel kapcsolatos vizsgálatokat folytattam. Korábban, 2006 ban saját szememmel láthattam, ahogy a Szamos folyó kilépett a medréből és elöntötte az árteret, és az árhullám egészen a töltés aljáig ért. Az itt élők aggodalommal figyelték a vízszint emelkedését. Az anyag, amelyet feldolgoztam a Felső Tisza vidékkel kapcsolatos. A Felső Tisza vidék földtörténeti kialakulását, vízrajzát, éghajlatát és árvizeit követtem nyomon. Segítségemre szolgáltak a már meglévő elméleti anyagok, grafikonok, ábrák, melyeket már elkészítettek az ezzel foglalkozó szakemberek. Próbáltam részletes képet nyújtani, lépésről lépésre haladni, hiszen csak így válik teljessé az általam elkészített felépítés. Az anyagokat összegyűjtöttem, átolvastam és beépítettem a szakdolgozatomba. Konkrét tényeket sorakoztattam fel, hiszen azokon változtatni nem lehet. Ezekhez próbáltam magyarázatokat, grafikonokat, ábrákat készíteni, hogy szemléletesebbé, érthetőbbé tegyem mondanivalómat. Saját véleményemet, gondolataimat is megfogalmaztam, ha erre lehetőség volt. Az árvizek kialakulásánál, fajtáinál a meghatározásokat, csoportosításokat figyelemmel kísérve emeltem ki a leglényegesebb információkat. Az árvizek vizsgálata során azokat a tényezőket emeltem ki, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megértsük, mi is játszódik le a természetben, ha árvizek alakulnak ki. Az árvízvédelemmel kapcsolatos fogalmak, tervek szintén fontos részét alkotják munkámnak. Hiszen minden korban, a Föld minden részén arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk az ilyen jellegű természeti katasztrófákat. Az elméletei anyagok összegyűjtése, elolvasása, rendszerezése volt az elsődleges feladat. Az internet rengeteg információt tartalmaz, szelektálni kellett, hogy csak a témához kapcsolódó ismeretek váljanak világossá számomra. A rendszerezés, az átláthatóság, a folyamatosság volt az elsődleges szempont. Az összegyűjtött anyagok között fényképek, hangszalagok, korabeli beszámolók is voltak. Ezek közül azt a részt tartottam fontosnak, amely hozzánk, csengeriekhez szorosan kapcsolódnak. Azokat a helyeket fel is kerestem, amelyek szerepelnek munkámban, sőt felvételeket is készítettem, melyeket csatoltam az adott témakörhöz, vagy a melléklethez. 8

9 A diagramok, ábrák értelmezése, magyarázata is szoros része a témának. Próbáltam magam is készíteni a rendelkezésemre álló adatokból ilyen ábrákat. Remélem, a vizsgálati anyagok és az alkalmazott módszerek egységet alkotnak, áttekinthetővé, érthetővé teszik szakdolgozatomat. 9

10 4. A vizsgálati eredmények és azok értékelése A természet ereje Kasmír 2005 A képen Farid Hasszán 50 éves földműves és felesége, Akthar Fatma összefonódó kezét láthatjuk. A fénykép önmagáért beszél. Bármely szónál többet fejeznek ki az olyan mozdulatok, gesztusok, mint ezek az összekulcsolt kezek, melyek vigasztalást keresnek az ismeretlentől való félelem, a rettegés ellen. Az összefonódó kezek a rémületet és a riadalmat szimbolizálják. A különböző viharok, vulkánkitörések, földrengések, árvizek kiszámíthatatlanok, másodpercek alatt és váratlanul következnek be. Pusztítással és halállal járnak, milliókat kényszerítenek otthonaikból való menekvésre. Az emberek megtanulták, hogy senki sem uralkodhat a természeti erőkön, és csupán egy dolog maradt számukra: alkalmazkodni a természethez. 10

11 4. 1. Természeti katasztrófák Földünkön A Mérnök Újság szeptemberi számában (Dobniczky Miklós, Kovács Gábor) a természeti katasztrófákról állítottak össze egy pontos képet a kutatók és egy rangsort is felállítottak több szempontot figyelembe véve. Az 1. táblázat szerint, ha természeti katasztrófákról beszélünk a következő jelenségeket értjük alatta: 1. táblázat Geológiai katasztrófák Természeti katasztrófák Hidrológiai katasztrófák Klimatikus katasztrófák vulkánkitörések szökőárak tornádók földrengések lavinák trópusi ciklonok, hurrikánok földcsuszamlá árvizek sok, hegyomlások aszály Tűzkatasztrófák erdőtüzek Bioszféra katasztrófák növények, kártevők okozta katasztrófák betegségek, járványok állatok okozta katasztrófák A legsúlyosabb katasztrófatípus az utolsó 100 évben az árvíz és az aszály, valamint a szárazság. Ezeknek köszönhetően a harmadik helyen állnak a fertőzések, betegségek. Hiszen az árhullám mindent elönt, aztán amikor visszatér a folyó a medrébe mindent hátrahagy. A fertőzéseknek, járványoknak lesz a melegágya egy-egy ilyen terület. A földrengések, hurrikánok csak meghatározott helyeken, éghajlati viszonyok között alakulhatnak ki. Ebből adódóan már nem fordulhatnak elő a világ bármely részén, csak ahol megvannak a kialakulásukhoz szükséges adottságok, feltételek. Az árvíz azért a legsúlyosabb természeti katasztrófa, mert a folyók, a patakok a Föld legnagyobb részén megtalálhatóak. Ha a legsúlyosabb katasztrófák listáját a 2. táblázatban megnézzük világviszonylatban, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két véglet szerepel a vezető katasztrófák között az első két helyen: az árvíz és a szárazság. Ha egyensúlyba kerülnének egymással, megoldódhatna nagyon sok probléma, elhárulhatna a veszély. A természet azonban nagyúr nem lehet befolyásolni. A természeti csapások terület szerinti eloszlása az 1 2. ábrán figyelhető meg. 11

12 2.táblázat A legsúlyosabb katasztrófatípusok 1900-tól napjainkig világviszonylatban Rangsor Katasztrófa típusa Hányszor fordult elő Hallottak száma Érintettek száma Anyagi kár (ezer USD) 1. Árvíz Aszály, szárazság Fertőzések, betegségek Földrengés Hurrikán, ciklon, vihar Hideghullám, hőhullám Földcsuszamlás Szökőár, cunami Vulkánkitörés Bozóttüzek, erdőtüzek ábra Katasztrófák számának eloszlása a Földön 2.ábra Halálos áldozatok és katasztrófák által érintettek százezrekben kifejezve 12

13 A 1. ábrát tekintve elmondható, hogy a leginkább katasztrófa által sújtott területek, melyek piros színnel vannak kiemelve Alaszka, Észak Amerika déli része, DK Ázsia, Kelet Ázsia, Indonézia, Ausztrália területén találhatók. A katasztrófák által közepesen sújtott területek közé sorolható Dél Amerika, Észak Amerika északi területei, Afrika néhány területe, illetve Oroszország. A legkevesebb a katasztrófák számának eloszlása Grönlandon, Európában, illetve Afrika nagyobb részén. A halálozási adatokat tekintve ugyanez az elgondolás nem mondható el. Erre utal a 2. ábra. A halálozások száma viszonylag kevésnek mondható egész Észak Amerikában, Oroszországban. Közepes értéket figyelhetünk meg Dél Amerikában, Ausztráliában. A legtöbb halálos áldozata a katasztrófáknak Ázsia térségében van. Sajnos, a katasztrófákra nehéz felkészülni, legtöbb esetben nem is lehet. Nagyon sokszor kicsi annak a valószínűsége, hogy még egyszer ugyanúgy, ugyanott megjelenik. Ha egy katasztrófát jellemezni kellene, úgy lehetne, hogy hirtelen bekövetkezésű, gyors lefolyású és alapvető változást okoz az érintett ökoszisztémában. Szerencsésebb esetben az érintett környezet viszonylag gyorsan visszaáll a katasztrófa előtti állapotba, legrosszabb esetben azonban katasztrófális változás következik be, amely gyökeres változást okoz. 13

14 4. 2. Természeti katasztrófák szárazföldön, levegőben, vízen Természeti katasztrófák szárazföldön, levegőben és vízen egyaránt előfordulnak. A 3. táblázatban egy rövid ismertető a vezető katasztrófákról, melyek nagyon sok emberáldozatot követelnek. 3. táblázat Katasztrófák szárazföldön, vízen, levegőben Szárazföldön Levegőben Vízen Aszály: olyan időszakot jelent, amikor az átlagosnál kevesebb csapadék hullik. A legnagyobb kár akkor következik be, ha az aszály hótalan tél után érkezik. Az egyike a legfélelmetesebb elemi csapásoknak. Hurrikán: maga a szó az urrikan szóból származik, mely Nagy Szelet jelent. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, míg a délin vele megegyező irányba forog, mely több száz km átmérőjű lehet. Főként a trópusokon, azaz a Baktérítő és a Ráktérítő közötti területeken jelentkezik. Cunami: kétféle módon keletkezhet. Az egyik lehetőség a tenger alatti földrengés (tengerrengés), amely a tengerfenék alatt kevesebb, mint 50km mélységben következik be, ami minimum 6,5 erősségű. A másik lehetőség a tenger alatti vulkánkitörés. Kisebb esetben okozhat cunamit a tenger alatti, vagy a parti földcsuszamlás is. Erdőtüzek: a klímaváltozás nemcsak a tűzkárok számát és gyakoriságát növeli, hanem terjedési sebességét is. Fokozottan erdőtűzveszélyes a kora tavasz, hóolvadás utáni időszak, illetve a nyári hónapok. Tornádó: a tornádó maga egy szélörvény. A tornádó csak a szárazföld felett képződik, egy gomolyfelhő tartozik hozzá. Mérete maximum 1 2 km. Élettartama ritkán haladja meg a félórát. Árvíz: ha magát a fogalmat nézzük, akkor elmondható, hogy a folyó vizének olyan mértékű felszaporodása, hogy már nem fér el a medrében, hanem kilép onnan.(ld.: Árvíz fogalma, kialakulása, jellemzői) Földrengés: a földrengések általában felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból gömbhéjszerűen terjednek szét. A földrengések jelentős része a kőzetlemezek találkozásánál pattan ki. A földrengések erősségét a Richter-skála tudjuk megállapítani. Vulkánkitörések: a vulkánok kialakulása a magma mozgásának a direkt következménye. A vulkánok keletkezésének legfőbb tényezője a Föld belső hője, melyet a radioaktív anyagok bomlása gerjeszt. 14

15 4. 3. Az élővilágtól a riasztórendszerig Az elmúlt évszázadokban az ember megfigyelte az élőlények viselkedését, a természetet. Különösen azokat a jeleket, amelyek jelezték az esőzéseket, áradásokat. A népi időjóslás igaz szereplői a növények és az állatok. Megkérdőjelezhetetlen az a tudat, hogy a mindenkori időjárás hatással van az élőlényekre, legyen az ember, növény, vagy állat. Jósol a természet, népi megfigyelések: Esőre áll az idő, ha sok földigiliszta bújik ki a földből, ha a füstifecske alacsonyan száll, ha a szentjánosbogarak nem rajzanak, ha a kakas napnyugta után kukorékol. Ismeretes az a mondás, hogy Bőg a szamár, eső lesz. Ez a légköri páratartalommal lehet összefüggésben. Ezek mellett az állatok mellett a szitakötő, a meztelen csiga és a varangy is előre megérzi az esőt. Például ha, a szitakötők repkednek, akkor kiadós esőre kell számítanunk. A varangy lubickolása arra utal, hogy hamarosan elered az eső. A meztelen csiga csak az esőt megelőző napokban bújik elő. De az állatok mellett a növények viselkedéséből is lehet következtetni az esőre. Ha fenyőtoboz pikkelyei zártak, az esőre utaló jel. Jó idő várható, ha a pókok szorgoskodnak, a szentjánosbogarak nyári éjszakákon nagy számban világítanak, a pacsirta magasan repül. Ha fenyőtoboz pikkelyei nyitva vannak, akkor száraz idő várható. Havazás lesz, ha a varjak, a csókák kavarognak, a nyulak és más apróvadak az erdőbe húzódnak. A növények és az állatok mellett a Hold és a felhők megfigyeléséből is tudunk következtetni a közelgő időjárásra. A Hold körüli udvar arra utal, hogy hideg reggel várható. Ha rojtos vagy szegélyes szélű felhőt látsz, vond be jól a vitorlát. A népi megfigyeléseken túl a természet maga is jelez. Az árvízi előrejelző és riasztórendszerek napjainkban már nagyon jól működnek, így nagyon sok ember életét lehet megmenteni. A Felső Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámokra. A vízszintemelkedések óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Ez a körülmény magas szintű követelményeket támaszt az adat és információgyűjtéssel, tárolással, feldolgozással és előrejelzéssel szemben. 15

16 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Gazdasági Versenytevékenység Operatív program keretében 2004 ben Alkalmazott Kutatás Fejlesztés megvalósítására pályázatot írt ki. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az Országos Meteorológiai Szolgálattal konzorciumban pályázott. A Felső Tisza árvizeinek és vízjárásainak komplex előrejelzésére, kutatás fejlesztési munkák megvalósítására. Hidrológusok és diszpécserszolgálat üzemelteti a Felső Tiszai Árvízi Előrejelző és Riasztóközpontot, ahol négy modulból álló előrejelző rendszert alakítottak ki. Csapadék lefolyás és hidrodinamikai modellek segítségével javítják az előrejelzések időelőnyét és hatékonyságát. Ezen fejlesztéshez kapcsolódva árvízi SMS riasztó rendszer kialakítását végezték. Az SMS szerver üzembeállítása már megtörtént. Ellátták a távmérőrendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, elvégezték a Magyar Ukrán Kormánymeghatalmazottak által meghatározott feladatot: Kárpátalján különböző projektekből épült 20 darab távmérő állomás közös rendszerbe integrálását. Így jelenleg 66 darab távmérő állomás van (3. ábra). 3. ábra Felső Tiszai Előrejelző és Riasztóközpont távmérő állomásai Az 3. ábrán a piros körrel jelölt területeken csapadék-és légtömegmérő állomásokkal találkozhatunk, ilyen területek közé tartozik: például Dombrád, Kántorjánosi, Ungvár. Ezzel szemben a piros négyzettel jelölt területeken vízminőség mérés folyik. Ezt a folyamatot Técsőn végzik. Az adatok Ungváron keresztül érkeznek meg Nyíregyházára, a FETIKÖVIZIG hez. 16

17 4. 4. Az árvíz fogalma, kialakulása, általános jellemzése Az árvíz csapadékfüggő természeti jelenség, amely a folyó vizének oly mérvű felszaporodása, hogy az a mederben többé helyet nem találva, abból kilép. Az árvíz fogalma eltér az áradás fogalmától, mely egyszerűen vízszintemelkedést jelent. Ha ez nem lépi túl az átlagos partmagasságot, akkor a folyó megárad, ha pedig magasabbra emelkedik, akkor kiönt. Az áradásban sok tényező játszik szerepet, ezek közül a legfontosabb a csapadék hevessége, a csapadék időtartama, a domborzat, a talajviszonyok. Az áradás az egyik leggyakrabban előforduló jelenség a természeti csapások sorában. A természeti csapások által okozott károk, mintegy 90%-a az áradásokból származik. Az árvizeket osztályozhatjuk a vízszint magassága szerint. Lehet kis árvíz középmagas árvíz magas árvíz A kis árvíz az ártérnek csak az alacsonyabb részeit önti el. A nagy árvíz pedig az a jelenség, amely olyan területeket önt el, vagy fenyeget elöntéssel, melyek ettől rendszerint mentesek, művelés alatt vannak és rajtuk lakóházak, közlekedési utak és egyéb építmények vannak. A töltések felépítése, ezek folytonos jó karbantartása és szabályos védelme folytán csökken az árvizek veszélyessége. A Tiszán az évi, és az évi árvíz, és igen nagy árvizek ismeretesek. A vízszintek emelkedését és süllyedését árhullámnak nevezik azért, mert ha ezt felrajzoljuk (hosszúságnak az időegységeket, magasságnak a megfelelő leolvasott vízállásokat véve), rendes hullám-alakú vonalat kapunk. Az árhullám egyik fajtája a hirtelen árhullám, mely a csapadék után hat órával jelentkezhet. Azonban olyankor is kialakulhat, ha a víz áttöri a gátakat, töltéseket. A hirtelen árhullám az embereket készületlenül éri. Kevesebb, mint egy perc alatt kialakulhat. Az árhullámok e tulajdonságából következik, hogy valamely folyó felső szakaszán, illetve a nagyobb esésű mellékfolyókon és patakokon a záporok és felhőszakadások veszélyesebb árvizeket okoznak, mint a hóolvadás. Mert az előbbi okok folytán rövid idő alatt több víz kerülhet lefolyásra és így a hullámhegy magasabb lesz. Veszélyes árvíz csak úgy keletkezhet, ha ott több árhullám éri utol egymást, vagy pedig, ha egy vagy több mellékfolyó árhulláma találkozik a főfolyó árhullámával. Szegedre nézve például azok a legveszélyesebbek árvizek, amikor a Tisza, a Körös és a Maros árhullámai találkoznak. 17

18 Az árvizeket keletkezésüket tekintve a következő csoportokra osztjuk: jégtorlódásból adódó jeges árvíz a hó olvadásából származó tavaszi árvíz a nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekből származó zöldár. helyi okokból keletkező árvizek, ilyenek a patak, völgyzárlatok vizének hirtelen lerohanása a zárógát elszakadása következtében. Ilyen a hibásan elhelyezett sarkantyúk, malomgátak, zúgók által meggátolt víz földuzzasztása. Ami a nyári árvizeket illeti, ezek nagy folyóknál rendesen csak a felső, úgynevezett hegyi szakaszon veszélyesek, mert többnyire csak rövid ideig tartó, bármilyen nagyméretű nyári esőzés vizének mennyisége az alsó szakaszokra már egyéb befolyással nem bírhat, minthogy legfeljebb a vízszintek káros, de nem veszélyes magasságra való emelését idézi elő. Legélénkebben illusztrálja a tavaszi és a nyári árvizek között különbséget a Tiszán az az árhullám, mely június 30 án Tokajnál 7,38 méter magasságra emelkedett, vagyis csaknem egyenlő magas volt a 1979 i árvízzel, mely ott 7,55 métert ért el. A folyó alsó szakaszán elért magasságok között azonban már óriási különbség van. Azonban a középnagyságú és kisebb folyóknál a nyári áradások már nagyobb bajt okoznak. A terjedelmes hegyoldalakról, melyek gyakran egészen kopárak, annyi víz rohan le egyszerre, amennyit a folyó baj nélkül levezetni nem bír. Igen nevezetes példa erre a Hernád folyónak az év nyarán történt kiáradása augusztusában Miskolcon és környékén, főleg a Hámorvölgyben, egész éjjel olyan felhőszakadás volt, hogy egész házsorokat sodort magával a Szinva patak. Kétségtelenül mégis a hóolvadások okozzák a legtöbb árvizet, mégpedig egyaránt a kis- és a nagy folyók völgyében. Ezek az árvizek már magukban véve is mindig aggodalomra adnak okot, mert a hirtelen hóolvadás olyan mennyiségű vizet termel a legrövidebb idő alatt, hogy annak lefolyási hatását nem lehet kiszámítani. De ha a hirtelen hóolvadáshoz még hirtelen jégtorlódás is járul a folyónak valamely szakaszán, akkor már a legnagyobb veszély előtt állunk. Az árvizeknek egy sajátos típusa a folyami árvíz. 18

19 4. 5. A Felső-Tisza régi térképeinken A legrégebbi meglévő, részletes, Magyarországot ábrázoló térkép több mint 450 éve látott napvilágot nyomtatásban a bajorországi Ingolstadtban. Készítőjének Lazarusnak személyéről keveset tudunk, a címfelirat azonban elárulja, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. Éppen a Dózsa-féle parasztfelkelés idején járta az országot többedmagával, hogy felméréseket végezzen. Térképét feltehetőleg csak halála után metszették fába és nyomtatták ki. Az ebből fennmaradt egyetlen példányt az Országos Széchényi Könyvtár őrzi ig további négy kiadásról van tudomásunk, ezeken azonban kiadói kisebb változtatásokat hajtottak végre. A 3. mellékleten öt térkép segítségével követhető nyomon a Felső Tisza vidék ábrázolása. A Lazarus féle térkép nehezen azonosítható első ránézésre. A térkép 45 fokkal el van forgatva, aminek az a jelentősége, hogy a lap teteje északkelet felé néz. Körülbelül 1500 helyiség található rajta, melyek többségének a neve is olvasható. Megfigyelhető a térképen a Habsburg címer, mely Magyarországot, Csehországot és a többi Habsburg tartományt jelenti. Ez a térkép a XVIII. század elejéig alapul szolgált a kor térképkészítőinek. A következő térkép, amely szintén ábrázolja a Felső Tisza vidéket 1567 ből származik, készítője Zinth (Zündt) Matthias volt. Zündt felismerte Lázár térképének hibás tájolását. Ő ezt úgy orvosolta, hogy a lap közepére tett egy irányrózsát, ami helyesen tüntette fel az égtájakat. A Tisza és a Körös szögében találkozhatunk a Comitatus Torantalien felirattal. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ezt a későbbi kartográfusok alapul használták. Zündt a törökök által elfoglalt részt nem vette külön, azonban a Temes és a Duna közötti területet igen. Eltérő színnel jelölte a Marosig terjedő részt. A magyar származású Zsámboki János 1579 ben készített térképet. Amikor készítette a térképet a Lázár térkép mellett felhasználta Zündt térképét is. Nagy jelentősége van annak, hogy a helységneveket igyekezett a magyar helyesírásnak megfelelően leírni. A térképen még találkozhatunk számos tájnévvel és megyenévvel is. Mercator a kor legjelentősebb geográfusa 1595 ben készített térképet Magyarországról. Nem a saját felmérései alapján készült a térkép, hanem a korábbi térképekből rakta össze. Leginkább Lazarus térképe volt a forrás. Abból lehet erre következtetni, hogy Lazarushoz hasonlóan Mercator is a Dunánál egyenes, ki nem rajzolt vonalvezetést alkalmazott. Magyarország és Ausztria határát a valóságnak megfelelően ábrázolta. Ezzel szemben Erdély határa nem pontos. 19

20 A mellékletben látható utolsó korabeli térképet, Robert de Vaugondy készítette, mely 1751 ben látott napvilágot. Robert egy francia származású geográfus volt. Ezen a térképen már új adatokkal találkozhatunk. Megtalálható a térképen a Nagykunság felirat, ami független volt a Kiskunságtól. Valamint már hét hajdúváros ábrázolása is látható. Újdonság az is a térképen, hogy az Alföld mocsarait is feltüntette. A hegyeket halmok sorozatával jelölte, ami már a hegyvonulatra utalt. A Kárpátok hágóin keresztülvezető utakat is jelölt. 20

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A hétvégi vihar ismertetése

A hétvégi vihar ismertetése A hétvégi vihar ismertetése Zivatarlánc Szupercella Dió nagyságú jég Tuba Tornádó Jégeső Villámok Tatabánya Pécs felett Pécs felett Csontváry u. szombat 20:10 Köszönöm a kitartó figyelmet! ;) Készítette:

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz

NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI Részletes megoldás és pontozás a Gyakorló feladatsor II.-hoz Gedeon Veronika (Budapest) A javítókulcsban feltüntetett válaszokra a megadott pontszámok adhatók. A pontszámok részekre

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm

1 m = 10 dm 1 dm 1 dm Ho szúságmérés Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. A mérés eredménye egy mennyiség 3 cm mérôszám mértékegység m = 0 dm dm dm cm dm dm = 0 cm cm dm

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 5. óra A MÉRSÉKELT ÖVEZETI CIKLONOK ÉS AZ IDŐJÁRÁSI FRONTOK A TRÓPUSI CIKLONOK A mérsékelt övi ciklonok Az előző alkalommal végigjártuk azt az utat, ami a Nap sugárzásától

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A japán gyertyák használata

A japán gyertyák használata A japán gyertyák használata www.elemzeskozpont.hu Mire használható ez az ebook? Az ebook-ban ismertetésre kerülő anyag szükséges az elemzeskozpont.hu weboldalon megjelenő technikai elemzések értelmezéséhez.

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Kárpátalja domborzata

Kárpátalja domborzata Kárpátalja domborzata A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Szerbiáig. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Közrezárja a Kárpátmedencét. A Kárpátok

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. T á j é k o z t a t ó a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén

Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Bársony-Hunyadi Általános Iskola TERMÉSZETISMERET HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Cziczlavicz Éva Judit, Fekéné Tóth Judit Molnárné Kiss Éva, Martinek Ágnes MISKOLC 2013 A, Összesített óraterv Évfolyam

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2015. január 1 2015. január 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben