Az elmúlt évszázad nagy árvizei a. Felső Tisza vidéken

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az elmúlt évszázad nagy árvizei a. Felső Tisza vidéken"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szakdolgozat Az elmúlt évszázad nagy árvizei a Felső Tisza vidéken Témavezető: dr. Lóki József tanszékvezető egyetemi tanár Készítette: Tősér Tímea III. évfolyam Földrajz - Történelem Tanári szakirány Debrecen 2009

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3. oldal 2. Szakirodalmi áttekintés A vizsgálatok anyaga és módszere A vizsgálati eredmények és azok értékelése Természet ereje, Természeti katasztrófák Földünkön Természeti katasztrófák szárazföldön, levegőben, vízen Az élővilágtól a riasztórendszerig Az árvíz fogalma, kialakulása, általános jellemzése A Felső-Tisza régi térképeinken A Felső-Tisza vidék domborzatának kialakulása és mai képe A vidék éghajlat Vízrajza Vízfolyások A Fekete-és a Fehér-Tisza bemutatása A Tisza és vízgyűjtőjének domborzata és felépítése A Tisza-völgy folyóinak vízjárási sajátosságai Nagy árvizek a Felső-Tisza vidéken Következtetések, javaslatok Múlt, jelen, jövő Árvízvédelem, Vásárhelyi terv előzménye, megvalósítása és tovább fejlesztése Összefoglalás Mellékletek

3 1. Bevezetés Szakdolgozatom témája az elmúlt évszázad nagy árvizei a Felső Tisza vidéken. Azért választottam mindezt, mert a Szamosnak a közelében élek családommal együtt, Csengerben. A folyó a kertünk alatt folyik, mintegy 200 méterre. Ismerem a jó, szép, de sajnos a pusztító hatását is. Nagyszüleim Komlódtótfaluban éltek, amikor 1970 ben az egyik legnagyobb árvíz pusztított a vidéken. Hiába élünk a modern technika világában, nagyon sok eszköz van már az emberiség kezében, hogy biztonságossá tegye azt a világot, amelyben él, de a természet erejével még nem tudja felvenni a harcot. A természeti katasztrófák nagyon sok ember életét oltják ki, tönkreteszik azt a helyet, ahol felnőttek, egy élet munkáját semmisítik meg pillanatok alatt. Ezekkel szemben sokszor tehetetlenek vagyunk, vagy nem elég figyelmesek és óvatosak. Intő, figyelmeztető jelek mindig vannak, de úgy gondoljuk, talán nem lesz olyan súlyos. Az emberiségnek nagyon kell ügyelni szűkebb és tágabb környezetére. Földünket mi is kaptuk, ügyeltek rá elődeink. A mi feladatunk az, hogy mi is megőrizzük unokáink, az utókor számára. Nagy felelősség ez mindannyiunk számára. Ha nem figyelünk oda a veszélyt jelző hívásokra, akkor lehet, hogy késő lesz, már nem tehetünk semmit. Múlt, jelen, jövő egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Hogy legyen jövőnk, a jelenre kell nagyon ügyelnünk. A természettel szembeszállni nem tudunk. Bármilyen fejlett az emberiség technikája, a környezet erejével szemben tehetetlen. Ezt kell tudomásul vennünk. A természeti katasztrófák közül szinte mindenki által ismert az árvíz fogalma. Hazánkban is hallható a híradásokban, hogy mekkora árvizek pusztítanak. Északkelet-Magyarországon a Tisza folyóra és annak mellékfolyóira kell nagyon odafigyelnünk. Fenséges, méltóságteljes folyó, ahogy halad a medrében, de meg tudja mutatni a romboló, pusztító, haragos oldalát is. A természeti katasztrófák nagy mértékben befolyásolják az emberiség életét, életkörülményeit. Számomra mindig is fontos volt, és figyelemmel kísértem ezeket a jelenségeket. A tömegkommunikációs eszközök szinte az otthonunkba hozzák azokat a valósághű képeket, melyek embereket ábrázolnak egy egy katasztrófa után. Ilyenkor úgy érzem, ezek akár velünk is megtörténhetnének, hiszen ma már teljesen megváltozott a természet rendje. Nem tudjuk, hogy a jövő mit tartogat számunkra, akár itt a szűkebb környezetünkben is. A természetfilmek, könyvek, internet segítségével napról napra nyomon követhetjük ezeket a tragikus végkimenetelű természeti katasztrófákat. Tudjuk, hogy félelmetesek, emberi életeket követelnek, mégis lenyűgözőek. Sokszor érzünk félelmet, tehetetlenséget. A dolgozatommal egy átfogó képet szeretnék nyújtani az elmúlt 100 év nagy árvizeiről. 3

4 Az árvizek, mint majd a későbbiekben kiderül, talán a leggyakrabban előforduló katasztrófák egyike. A csendes kis patak pillanatok alatt válik hatalmas vízfolyammá, a folyók kilépnek medrükből, házakat sodornak magukkal, emberek életének munkáját teszik tönkre. Nincstelenné válnak, nincs hová menniük. Hány ilyen megrázó fényképet láttam már, vagy hallottam hangfelvételt. Idős nénik és bácsik szó szerint sírtak és mutattak arra a helyre, ahol a házuk állt, melyet ők építettek. A kétségbeesés, fájdalom tükröződött a szemükben. Régi videofilmeket is sikerült megszereznem, melyeken ugyanezek az állapotok jelentek meg a szemem előtt. Mindegy, hogy milyen filmet néztem, könyvet olvastam, a tragédia, a fájdalom, az elhagyatottság, a kilátástalanság tükröződött. Mélyen megráztak ezek a dolgok. Most, hogy mélyebben tanulmányoztam ezt a kérdést, értettem meg, hogy mit is jelent egy-egy ilyen természeti katasztrófa az emberek számára. Az 1970 es árvíz a családunkat is érintette. Nagyszüleimtől hallottam, hogyan váltak az emberek egyik percről a másikra nincstelenné, szinte földönfutóvá. Komlódtótfaluban éltek, a Szamos folyó mentén. Csak a visszaemlékezésekből tudhatom, hogy bár a lakosságot kitelepítették, de a férfiak nagy része hazament, mintha a jelenlétükkel meg tudták volna akadályozni, hogy az ár elsodorja mindazt, ami az eddigi életüket jelentette. A gát, a töltések nem bírták a rettentő víztömeget és a víz volt az úr Komlódtótfaluban és környékén. A dolgozatom végére egy kis anyagot gyűjtöttem ezzel kapcsolatban, hiszen úgy érzem, hogy az itt élő embereknek ez volt az évszázad legnagyobb árvize. Korabeli dokumentumok, hangfelvételek, írásos visszaemlékezések alapján gyűjtöttem össze. Tudom, hogy nem tartozik szorosan a témához, de így szeretnék megemlékezni azokról, akik itt mindent megtettek, de a természet legyőzte őket. Ezt részletesebben az 1. melléklet tartalmazza. Bízom benne, hogy kitűzött célomat meg tudtam valósítani és dolgozatom hűen tükrözi mindazt, amit a cím magában foglal. A témával kapcsolatban rengeteg irodalmat dolgoztam fel. Szakkönyveket olvastam, vízügyi folyóiratok adataira támaszkodtam, interneten néztem utána a természeti katasztrófáknak, és az azokat befolyásoló tényezőknek. Felkerestem Nyíregyházán a Vízügyi Igazgatóság munkatársát, aki készségesen állt a rendelkezésemre. Képek, adatok, régi folyóiratok, fényképek jutottak el hozzám, melyek a 2. mellékletben tekinthetők meg. Csengerben a Helytörténeti Múzeumban is készségesen segítettek. Itt külön teremben örökítették meg az 1970 es árvíz adatait. Az ide látogatók szinte lépésről lépésre nyomon követhetik az eseményeket. Ebben a teremben szintén úgy éreztem magam, mintha én is a részese lettem volna az akkori eseményeknek. 4

5 Itthon, Csengerben még a vízügyi szakember is adott olyan dokumentumokat, melyek alapján már kezdett kirajzolódni bennem egy kép, hogyan is építsem fel a szakdolgozatomat, hogy mindenre figyelmet fordítsak, érhető, világos és áttekinthető legyen. Szó szerinti utalásokat nem használtam, hiszen az lett volna a célom, hogy az olvasottak alapján leírjam, összefoglaljam mindazt, amit fontosnak tartottam. Szüleimmel többször voltunk a Tisza parton. Láthattam a Túr és a Tisza egybeolvadását Túristvándinál, illetve Romániában is voltunk osztálykiránduláson. Próbáltam arra törekedni, hogy mindenből egy kicsit bemutassak, hogy mit, miért és hogyan jutottam el a zárszóig. Fontosnak tartottam, hogy bevezetőként ismertessem a természeti katasztrófákat, hogy eljuthassak választott témámhoz, az árvizekhez. A népi jóslásokat azért illesztettem be a dolgozatomba, mert szerintem a régiek megfigyelései, melyek szólásainkban, közmondásainkban fennmaradtak, nagyon sokszor megállják a helyüket. Az árvizek okai, lefolyásuk, ismétlődésük szintén fontos tényezői annak, amelyek majd a konkrét témához elvezetnek. A Felső Tisza vidék bemutatása nélkül számomra érthetetlen lenne, hogy miért alakulhatnak ki ezen a vidéken ilyen nagy számban árvizek. Mindennek van oka, melyet fel kell tárni. Ha ismerjük az okokat, tudjuk a bajokat, akkor a védekezést is kidolgozhatjuk. Az árvízvédelmet, védekezést szintén fontosnak tartottam. Próbáljuk meg megakadályozni, hogy minél kevesebb katasztrófa sújtsa a mai világ emberét. Habár, mint azt már sokszor említettem, a természet nagyúr, az emberiséget nagyon gyakran megleckézteti, megbünteti, amiért nem tiszteli kellőképpen. Sokat ártunk bolygónknak, vizeinknek (környezetszennyezés), egyszer bűnhődnünk kell mindezért. Betelik a pohár mondjuk gyakran, és az utolsó csepp már lefolyik a pohár szélén, pedig csak egy picinyke csepp volt. Így van ez a természetben is. Van mindig egy utolsó csepp, ami már túl sok, és felborítja azt a harmóniát, rendet és innen kezdődik a katasztrófa. Tiszacsécsén emléktábla jelzi a haranglábon, hogy meddig ért a Tisza vízszintje 1970-ben (talajtól 180 cm). Fehérgyarmaton az 1970 es árvíz áldozatainak tiszteletére emlékművet állítottak. Számomra így vált teljessé, érthetővé és szemléletessé ez a téma. Úgy érzem, egy kicsit jobban megismertem ezt a vidéket, de teljesen soha sem. A titkokat őrzik a folyók, valahol ott a folyómeder mélyén, ahol az ember már nem tud hozzáférni. Méltóságteljesek, fenségesek mindaddig, míg meg nem haragszanak ránk. Egy megfejthetetlen, titkokkal teli csodálatos jelenség maga a természet. 5

6 2. Szakirodalmi áttekintés Az árvíz a legsúlyosabb természeti katasztrófák egyike. A természeti katasztrófák egész sora sújtja a Föld népességét. Az elemi csapásokkal szemben tehetetlenül állunk. A Természettudományi Enciklopédia sorozata lehetőséget adott arra, hogy betekintést nyerjek ebbe a megfejthetetlen világba. Nemcsak pontos meghatározások, leírások, hanem képek, számadatok álltak rendelkezésemre, melyek a munkámat segítették. Az emberek az évszázadok alatt megfigyelték, hogy az állatok már sokkal korábban érzik a veszélyt, teljesen megváltozik a viselkedésük. A népi időjóslásról szóló könyvek gazdag tárházat biztosítottak a megfigyeléseknek. Ők is riasztórendszerek, de a valódi riasztórendszerről már a vízügyi szakember tájékoztatott. A Felső Tisza Híradó című folyóirat sok hasznos tudnivalót tartalmaz a Felső-Tisza vidékkel kapcsolatban. Az általuk összegyűjtött anyagok, melyek a Vízügyi Igazgatóság levéltárában találhatóak szintén tanulságos információkat tartalmaztak. A Mérnök Újság a Föld egészével foglalkozik. Átfogó képet nyújt a természeti katasztrófákról. Pontos, számszerű adatokkal, ábrákkal, grafikonokkal szemléltet minden jelenséget, gazdagon illusztrálva képekkel. Magával az árvízzel, fogalmával, kialakulásával, általános jellemzőivel szinte minden szakkönyv foglalkozik. A szakdolgozatomban a Vízügyi Közlemények, Az évi Tiszavölgyi Árvíz, A Vízgazdálkodás különszámát elolvasva használtam fel az ide vonatkozó információkat. A Felső Tisza vidék bemutatásához (domborzat, éghajlat, vízrajz, vízfolyások) bemutatásához a következő tanulmányokat használtam fel: Borsy Zoltán, Péczely György, Somogyi Sándor (1969), melyek Pécsi Márton: A tiszai Alföld című könyvében találhatók. Ezen kívül Breneich M.: Az évi Tiszavölgyi Árvíz című művében is említi a korábban felsorolt elméleti meghatározásokat. Az elmúlt évszázad jelentősebb árvizeiről a Felső-Tisza vidéken a Vízügyi közlemények számai nyújtottak nagy segítséget. Ezekből pontosan, számszerűen mindent meg lehetett tudni. A Felső Tisza Híradó számai, melyeket vízügyi szakemberek állítanak össze, pontos információkat nyújtanak. A bennük megjelenő cikkek mindenre kiterjednek. Olvashatunk a Felső Tisza vidék természeti adottságairól, árvizeiről, az árvízvédelemről. Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz című műve szintén átfogó képet nyújt a Felső Tisza vidék természeti és gazdasági adottságairól. 6

7 Ha árvizekről beszélünk, akkor az árvízvédelem ugyanolyan fontos tényező. Dr. Szlávik LajosNagy László: Árvízvédekezés a gyakorlatban című könyve az árvízvédelemről szól. Képekkel szemléltetve az elméleti tennivalókat. A Vásárhelyi-terv, a magyarországi folyószabályozások szintén fontosak és meg kell említenünk. Szükség van a védekezésre, a megelőzésre, hogy hasonló katasztrófák ne következzenek be, mint az elmúlt évszázadban. Schweiter F.: A magyarországi folyószabályozások geomorfológiai vonatkozásai, Tóth A.: A Közép Tiszavidéki táj gyökeres megváltozása a folyószabályozási munkálatok nyomán című könyveiben arról kaphattam átfogó képet, hogyan is zajlott a Tisza szabályozása, miért is volt rá szükség, illetve milyen feladatok állnak még az emberiség előtt. Vázsonyi Á.: A Tisza völgy vizeinek szabályozása című műve szintén a folyószabályozás fontosságával foglalkozik. Mindent el kell követni, hogy minél kisebb legyen arra az esély, hogy a megáradt folyók emberéleteket veszélyeztessenek. Haraszty L.: A Tisza völgy természeti értékeinek megőrzésére című könyve arra is figyelmeztet bennünket, hogy meg kell becsülnünk, meg kell őriznünk mindazt, ami már az emberhez tartozik. Nem szabad veszni hagyni, felelősséggel tartozunk a természetnek. A Csengeri Kalendárium című könyv azért volt fontos, hiszen az 1970 es árvizet mutatja be részletesen, illetve nagyszüleim is itt éltek. Az akkori felvételek, képek megrázóak, hiszen az embereknek menekülniük kellett, köztük a nagyszüleimnek is. A víz néhány óra leforgása alatt több települést elöntött. A könyvek és a folyóiratok mellett az internet nagyon sok hasznos információt tartalmaz. A felsorolt dokumentumok, könyvek, internet nyújtotta ismeretek, folyóiratok elméleti és gyakorlati útmutatói segítettek abban, hogy szakdolgozatomat el tudjam készíteni. 7

8 3. A vizsgálatok anyaga és módszere Szakdolgozatom címéből adódik, hogy az árvizekkel kapcsolatos vizsgálatokat folytattam. Korábban, 2006 ban saját szememmel láthattam, ahogy a Szamos folyó kilépett a medréből és elöntötte az árteret, és az árhullám egészen a töltés aljáig ért. Az itt élők aggodalommal figyelték a vízszint emelkedését. Az anyag, amelyet feldolgoztam a Felső Tisza vidékkel kapcsolatos. A Felső Tisza vidék földtörténeti kialakulását, vízrajzát, éghajlatát és árvizeit követtem nyomon. Segítségemre szolgáltak a már meglévő elméleti anyagok, grafikonok, ábrák, melyeket már elkészítettek az ezzel foglalkozó szakemberek. Próbáltam részletes képet nyújtani, lépésről lépésre haladni, hiszen csak így válik teljessé az általam elkészített felépítés. Az anyagokat összegyűjtöttem, átolvastam és beépítettem a szakdolgozatomba. Konkrét tényeket sorakoztattam fel, hiszen azokon változtatni nem lehet. Ezekhez próbáltam magyarázatokat, grafikonokat, ábrákat készíteni, hogy szemléletesebbé, érthetőbbé tegyem mondanivalómat. Saját véleményemet, gondolataimat is megfogalmaztam, ha erre lehetőség volt. Az árvizek kialakulásánál, fajtáinál a meghatározásokat, csoportosításokat figyelemmel kísérve emeltem ki a leglényegesebb információkat. Az árvizek vizsgálata során azokat a tényezőket emeltem ki, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megértsük, mi is játszódik le a természetben, ha árvizek alakulnak ki. Az árvízvédelemmel kapcsolatos fogalmak, tervek szintén fontos részét alkotják munkámnak. Hiszen minden korban, a Föld minden részén arra kell törekednünk, hogy megakadályozzuk az ilyen jellegű természeti katasztrófákat. Az elméletei anyagok összegyűjtése, elolvasása, rendszerezése volt az elsődleges feladat. Az internet rengeteg információt tartalmaz, szelektálni kellett, hogy csak a témához kapcsolódó ismeretek váljanak világossá számomra. A rendszerezés, az átláthatóság, a folyamatosság volt az elsődleges szempont. Az összegyűjtött anyagok között fényképek, hangszalagok, korabeli beszámolók is voltak. Ezek közül azt a részt tartottam fontosnak, amely hozzánk, csengeriekhez szorosan kapcsolódnak. Azokat a helyeket fel is kerestem, amelyek szerepelnek munkámban, sőt felvételeket is készítettem, melyeket csatoltam az adott témakörhöz, vagy a melléklethez. 8

9 A diagramok, ábrák értelmezése, magyarázata is szoros része a témának. Próbáltam magam is készíteni a rendelkezésemre álló adatokból ilyen ábrákat. Remélem, a vizsgálati anyagok és az alkalmazott módszerek egységet alkotnak, áttekinthetővé, érthetővé teszik szakdolgozatomat. 9

10 4. A vizsgálati eredmények és azok értékelése A természet ereje Kasmír 2005 A képen Farid Hasszán 50 éves földműves és felesége, Akthar Fatma összefonódó kezét láthatjuk. A fénykép önmagáért beszél. Bármely szónál többet fejeznek ki az olyan mozdulatok, gesztusok, mint ezek az összekulcsolt kezek, melyek vigasztalást keresnek az ismeretlentől való félelem, a rettegés ellen. Az összefonódó kezek a rémületet és a riadalmat szimbolizálják. A különböző viharok, vulkánkitörések, földrengések, árvizek kiszámíthatatlanok, másodpercek alatt és váratlanul következnek be. Pusztítással és halállal járnak, milliókat kényszerítenek otthonaikból való menekvésre. Az emberek megtanulták, hogy senki sem uralkodhat a természeti erőkön, és csupán egy dolog maradt számukra: alkalmazkodni a természethez. 10

11 4. 1. Természeti katasztrófák Földünkön A Mérnök Újság szeptemberi számában (Dobniczky Miklós, Kovács Gábor) a természeti katasztrófákról állítottak össze egy pontos képet a kutatók és egy rangsort is felállítottak több szempontot figyelembe véve. Az 1. táblázat szerint, ha természeti katasztrófákról beszélünk a következő jelenségeket értjük alatta: 1. táblázat Geológiai katasztrófák Természeti katasztrófák Hidrológiai katasztrófák Klimatikus katasztrófák vulkánkitörések szökőárak tornádók földrengések lavinák trópusi ciklonok, hurrikánok földcsuszamlá árvizek sok, hegyomlások aszály Tűzkatasztrófák erdőtüzek Bioszféra katasztrófák növények, kártevők okozta katasztrófák betegségek, járványok állatok okozta katasztrófák A legsúlyosabb katasztrófatípus az utolsó 100 évben az árvíz és az aszály, valamint a szárazság. Ezeknek köszönhetően a harmadik helyen állnak a fertőzések, betegségek. Hiszen az árhullám mindent elönt, aztán amikor visszatér a folyó a medrébe mindent hátrahagy. A fertőzéseknek, járványoknak lesz a melegágya egy-egy ilyen terület. A földrengések, hurrikánok csak meghatározott helyeken, éghajlati viszonyok között alakulhatnak ki. Ebből adódóan már nem fordulhatnak elő a világ bármely részén, csak ahol megvannak a kialakulásukhoz szükséges adottságok, feltételek. Az árvíz azért a legsúlyosabb természeti katasztrófa, mert a folyók, a patakok a Föld legnagyobb részén megtalálhatóak. Ha a legsúlyosabb katasztrófák listáját a 2. táblázatban megnézzük világviszonylatban, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a két véglet szerepel a vezető katasztrófák között az első két helyen: az árvíz és a szárazság. Ha egyensúlyba kerülnének egymással, megoldódhatna nagyon sok probléma, elhárulhatna a veszély. A természet azonban nagyúr nem lehet befolyásolni. A természeti csapások terület szerinti eloszlása az 1 2. ábrán figyelhető meg. 11

12 2.táblázat A legsúlyosabb katasztrófatípusok 1900-tól napjainkig világviszonylatban Rangsor Katasztrófa típusa Hányszor fordult elő Hallottak száma Érintettek száma Anyagi kár (ezer USD) 1. Árvíz Aszály, szárazság Fertőzések, betegségek Földrengés Hurrikán, ciklon, vihar Hideghullám, hőhullám Földcsuszamlás Szökőár, cunami Vulkánkitörés Bozóttüzek, erdőtüzek ábra Katasztrófák számának eloszlása a Földön 2.ábra Halálos áldozatok és katasztrófák által érintettek százezrekben kifejezve 12

13 A 1. ábrát tekintve elmondható, hogy a leginkább katasztrófa által sújtott területek, melyek piros színnel vannak kiemelve Alaszka, Észak Amerika déli része, DK Ázsia, Kelet Ázsia, Indonézia, Ausztrália területén találhatók. A katasztrófák által közepesen sújtott területek közé sorolható Dél Amerika, Észak Amerika északi területei, Afrika néhány területe, illetve Oroszország. A legkevesebb a katasztrófák számának eloszlása Grönlandon, Európában, illetve Afrika nagyobb részén. A halálozási adatokat tekintve ugyanez az elgondolás nem mondható el. Erre utal a 2. ábra. A halálozások száma viszonylag kevésnek mondható egész Észak Amerikában, Oroszországban. Közepes értéket figyelhetünk meg Dél Amerikában, Ausztráliában. A legtöbb halálos áldozata a katasztrófáknak Ázsia térségében van. Sajnos, a katasztrófákra nehéz felkészülni, legtöbb esetben nem is lehet. Nagyon sokszor kicsi annak a valószínűsége, hogy még egyszer ugyanúgy, ugyanott megjelenik. Ha egy katasztrófát jellemezni kellene, úgy lehetne, hogy hirtelen bekövetkezésű, gyors lefolyású és alapvető változást okoz az érintett ökoszisztémában. Szerencsésebb esetben az érintett környezet viszonylag gyorsan visszaáll a katasztrófa előtti állapotba, legrosszabb esetben azonban katasztrófális változás következik be, amely gyökeres változást okoz. 13

14 4. 2. Természeti katasztrófák szárazföldön, levegőben, vízen Természeti katasztrófák szárazföldön, levegőben és vízen egyaránt előfordulnak. A 3. táblázatban egy rövid ismertető a vezető katasztrófákról, melyek nagyon sok emberáldozatot követelnek. 3. táblázat Katasztrófák szárazföldön, vízen, levegőben Szárazföldön Levegőben Vízen Aszály: olyan időszakot jelent, amikor az átlagosnál kevesebb csapadék hullik. A legnagyobb kár akkor következik be, ha az aszály hótalan tél után érkezik. Az egyike a legfélelmetesebb elemi csapásoknak. Hurrikán: maga a szó az urrikan szóból származik, mely Nagy Szelet jelent. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, míg a délin vele megegyező irányba forog, mely több száz km átmérőjű lehet. Főként a trópusokon, azaz a Baktérítő és a Ráktérítő közötti területeken jelentkezik. Cunami: kétféle módon keletkezhet. Az egyik lehetőség a tenger alatti földrengés (tengerrengés), amely a tengerfenék alatt kevesebb, mint 50km mélységben következik be, ami minimum 6,5 erősségű. A másik lehetőség a tenger alatti vulkánkitörés. Kisebb esetben okozhat cunamit a tenger alatti, vagy a parti földcsuszamlás is. Erdőtüzek: a klímaváltozás nemcsak a tűzkárok számát és gyakoriságát növeli, hanem terjedési sebességét is. Fokozottan erdőtűzveszélyes a kora tavasz, hóolvadás utáni időszak, illetve a nyári hónapok. Tornádó: a tornádó maga egy szélörvény. A tornádó csak a szárazföld felett képződik, egy gomolyfelhő tartozik hozzá. Mérete maximum 1 2 km. Élettartama ritkán haladja meg a félórát. Árvíz: ha magát a fogalmat nézzük, akkor elmondható, hogy a folyó vizének olyan mértékű felszaporodása, hogy már nem fér el a medrében, hanem kilép onnan.(ld.: Árvíz fogalma, kialakulása, jellemzői) Földrengés: a földrengések általában felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullámok, melyek a keletkezési pontból gömbhéjszerűen terjednek szét. A földrengések jelentős része a kőzetlemezek találkozásánál pattan ki. A földrengések erősségét a Richter-skála tudjuk megállapítani. Vulkánkitörések: a vulkánok kialakulása a magma mozgásának a direkt következménye. A vulkánok keletkezésének legfőbb tényezője a Föld belső hője, melyet a radioaktív anyagok bomlása gerjeszt. 14

15 4. 3. Az élővilágtól a riasztórendszerig Az elmúlt évszázadokban az ember megfigyelte az élőlények viselkedését, a természetet. Különösen azokat a jeleket, amelyek jelezték az esőzéseket, áradásokat. A népi időjóslás igaz szereplői a növények és az állatok. Megkérdőjelezhetetlen az a tudat, hogy a mindenkori időjárás hatással van az élőlényekre, legyen az ember, növény, vagy állat. Jósol a természet, népi megfigyelések: Esőre áll az idő, ha sok földigiliszta bújik ki a földből, ha a füstifecske alacsonyan száll, ha a szentjánosbogarak nem rajzanak, ha a kakas napnyugta után kukorékol. Ismeretes az a mondás, hogy Bőg a szamár, eső lesz. Ez a légköri páratartalommal lehet összefüggésben. Ezek mellett az állatok mellett a szitakötő, a meztelen csiga és a varangy is előre megérzi az esőt. Például ha, a szitakötők repkednek, akkor kiadós esőre kell számítanunk. A varangy lubickolása arra utal, hogy hamarosan elered az eső. A meztelen csiga csak az esőt megelőző napokban bújik elő. De az állatok mellett a növények viselkedéséből is lehet következtetni az esőre. Ha fenyőtoboz pikkelyei zártak, az esőre utaló jel. Jó idő várható, ha a pókok szorgoskodnak, a szentjánosbogarak nyári éjszakákon nagy számban világítanak, a pacsirta magasan repül. Ha fenyőtoboz pikkelyei nyitva vannak, akkor száraz idő várható. Havazás lesz, ha a varjak, a csókák kavarognak, a nyulak és más apróvadak az erdőbe húzódnak. A növények és az állatok mellett a Hold és a felhők megfigyeléséből is tudunk következtetni a közelgő időjárásra. A Hold körüli udvar arra utal, hogy hideg reggel várható. Ha rojtos vagy szegélyes szélű felhőt látsz, vond be jól a vitorlát. A népi megfigyeléseken túl a természet maga is jelez. Az árvízi előrejelző és riasztórendszerek napjainkban már nagyon jól működnek, így nagyon sok ember életét lehet megmenteni. A Felső Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet számítani magas és heves árhullámokra. A vízszintemelkedések óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Ez a körülmény magas szintű követelményeket támaszt az adat és információgyűjtéssel, tárolással, feldolgozással és előrejelzéssel szemben. 15

16 A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Gazdasági Versenytevékenység Operatív program keretében 2004 ben Alkalmazott Kutatás Fejlesztés megvalósítására pályázatot írt ki. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az Országos Meteorológiai Szolgálattal konzorciumban pályázott. A Felső Tisza árvizeinek és vízjárásainak komplex előrejelzésére, kutatás fejlesztési munkák megvalósítására. Hidrológusok és diszpécserszolgálat üzemelteti a Felső Tiszai Árvízi Előrejelző és Riasztóközpontot, ahol négy modulból álló előrejelző rendszert alakítottak ki. Csapadék lefolyás és hidrodinamikai modellek segítségével javítják az előrejelzések időelőnyét és hatékonyságát. Ezen fejlesztéshez kapcsolódva árvízi SMS riasztó rendszer kialakítását végezték. Az SMS szerver üzembeállítása már megtörtént. Ellátták a távmérőrendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat, elvégezték a Magyar Ukrán Kormánymeghatalmazottak által meghatározott feladatot: Kárpátalján különböző projektekből épült 20 darab távmérő állomás közös rendszerbe integrálását. Így jelenleg 66 darab távmérő állomás van (3. ábra). 3. ábra Felső Tiszai Előrejelző és Riasztóközpont távmérő állomásai Az 3. ábrán a piros körrel jelölt területeken csapadék-és légtömegmérő állomásokkal találkozhatunk, ilyen területek közé tartozik: például Dombrád, Kántorjánosi, Ungvár. Ezzel szemben a piros négyzettel jelölt területeken vízminőség mérés folyik. Ezt a folyamatot Técsőn végzik. Az adatok Ungváron keresztül érkeznek meg Nyíregyházára, a FETIKÖVIZIG hez. 16

17 4. 4. Az árvíz fogalma, kialakulása, általános jellemzése Az árvíz csapadékfüggő természeti jelenség, amely a folyó vizének oly mérvű felszaporodása, hogy az a mederben többé helyet nem találva, abból kilép. Az árvíz fogalma eltér az áradás fogalmától, mely egyszerűen vízszintemelkedést jelent. Ha ez nem lépi túl az átlagos partmagasságot, akkor a folyó megárad, ha pedig magasabbra emelkedik, akkor kiönt. Az áradásban sok tényező játszik szerepet, ezek közül a legfontosabb a csapadék hevessége, a csapadék időtartama, a domborzat, a talajviszonyok. Az áradás az egyik leggyakrabban előforduló jelenség a természeti csapások sorában. A természeti csapások által okozott károk, mintegy 90%-a az áradásokból származik. Az árvizeket osztályozhatjuk a vízszint magassága szerint. Lehet kis árvíz középmagas árvíz magas árvíz A kis árvíz az ártérnek csak az alacsonyabb részeit önti el. A nagy árvíz pedig az a jelenség, amely olyan területeket önt el, vagy fenyeget elöntéssel, melyek ettől rendszerint mentesek, művelés alatt vannak és rajtuk lakóházak, közlekedési utak és egyéb építmények vannak. A töltések felépítése, ezek folytonos jó karbantartása és szabályos védelme folytán csökken az árvizek veszélyessége. A Tiszán az évi, és az évi árvíz, és igen nagy árvizek ismeretesek. A vízszintek emelkedését és süllyedését árhullámnak nevezik azért, mert ha ezt felrajzoljuk (hosszúságnak az időegységeket, magasságnak a megfelelő leolvasott vízállásokat véve), rendes hullám-alakú vonalat kapunk. Az árhullám egyik fajtája a hirtelen árhullám, mely a csapadék után hat órával jelentkezhet. Azonban olyankor is kialakulhat, ha a víz áttöri a gátakat, töltéseket. A hirtelen árhullám az embereket készületlenül éri. Kevesebb, mint egy perc alatt kialakulhat. Az árhullámok e tulajdonságából következik, hogy valamely folyó felső szakaszán, illetve a nagyobb esésű mellékfolyókon és patakokon a záporok és felhőszakadások veszélyesebb árvizeket okoznak, mint a hóolvadás. Mert az előbbi okok folytán rövid idő alatt több víz kerülhet lefolyásra és így a hullámhegy magasabb lesz. Veszélyes árvíz csak úgy keletkezhet, ha ott több árhullám éri utol egymást, vagy pedig, ha egy vagy több mellékfolyó árhulláma találkozik a főfolyó árhullámával. Szegedre nézve például azok a legveszélyesebbek árvizek, amikor a Tisza, a Körös és a Maros árhullámai találkoznak. 17

18 Az árvizeket keletkezésüket tekintve a következő csoportokra osztjuk: jégtorlódásból adódó jeges árvíz a hó olvadásából származó tavaszi árvíz a nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekből származó zöldár. helyi okokból keletkező árvizek, ilyenek a patak, völgyzárlatok vizének hirtelen lerohanása a zárógát elszakadása következtében. Ilyen a hibásan elhelyezett sarkantyúk, malomgátak, zúgók által meggátolt víz földuzzasztása. Ami a nyári árvizeket illeti, ezek nagy folyóknál rendesen csak a felső, úgynevezett hegyi szakaszon veszélyesek, mert többnyire csak rövid ideig tartó, bármilyen nagyméretű nyári esőzés vizének mennyisége az alsó szakaszokra már egyéb befolyással nem bírhat, minthogy legfeljebb a vízszintek káros, de nem veszélyes magasságra való emelését idézi elő. Legélénkebben illusztrálja a tavaszi és a nyári árvizek között különbséget a Tiszán az az árhullám, mely június 30 án Tokajnál 7,38 méter magasságra emelkedett, vagyis csaknem egyenlő magas volt a 1979 i árvízzel, mely ott 7,55 métert ért el. A folyó alsó szakaszán elért magasságok között azonban már óriási különbség van. Azonban a középnagyságú és kisebb folyóknál a nyári áradások már nagyobb bajt okoznak. A terjedelmes hegyoldalakról, melyek gyakran egészen kopárak, annyi víz rohan le egyszerre, amennyit a folyó baj nélkül levezetni nem bír. Igen nevezetes példa erre a Hernád folyónak az év nyarán történt kiáradása augusztusában Miskolcon és környékén, főleg a Hámorvölgyben, egész éjjel olyan felhőszakadás volt, hogy egész házsorokat sodort magával a Szinva patak. Kétségtelenül mégis a hóolvadások okozzák a legtöbb árvizet, mégpedig egyaránt a kis- és a nagy folyók völgyében. Ezek az árvizek már magukban véve is mindig aggodalomra adnak okot, mert a hirtelen hóolvadás olyan mennyiségű vizet termel a legrövidebb idő alatt, hogy annak lefolyási hatását nem lehet kiszámítani. De ha a hirtelen hóolvadáshoz még hirtelen jégtorlódás is járul a folyónak valamely szakaszán, akkor már a legnagyobb veszély előtt állunk. Az árvizeknek egy sajátos típusa a folyami árvíz. 18

19 4. 5. A Felső-Tisza régi térképeinken A legrégebbi meglévő, részletes, Magyarországot ábrázoló térkép több mint 450 éve látott napvilágot nyomtatásban a bajorországi Ingolstadtban. Készítőjének Lazarusnak személyéről keveset tudunk, a címfelirat azonban elárulja, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. Éppen a Dózsa-féle parasztfelkelés idején járta az országot többedmagával, hogy felméréseket végezzen. Térképét feltehetőleg csak halála után metszették fába és nyomtatták ki. Az ebből fennmaradt egyetlen példányt az Országos Széchényi Könyvtár őrzi ig további négy kiadásról van tudomásunk, ezeken azonban kiadói kisebb változtatásokat hajtottak végre. A 3. mellékleten öt térkép segítségével követhető nyomon a Felső Tisza vidék ábrázolása. A Lazarus féle térkép nehezen azonosítható első ránézésre. A térkép 45 fokkal el van forgatva, aminek az a jelentősége, hogy a lap teteje északkelet felé néz. Körülbelül 1500 helyiség található rajta, melyek többségének a neve is olvasható. Megfigyelhető a térképen a Habsburg címer, mely Magyarországot, Csehországot és a többi Habsburg tartományt jelenti. Ez a térkép a XVIII. század elejéig alapul szolgált a kor térképkészítőinek. A következő térkép, amely szintén ábrázolja a Felső Tisza vidéket 1567 ből származik, készítője Zinth (Zündt) Matthias volt. Zündt felismerte Lázár térképének hibás tájolását. Ő ezt úgy orvosolta, hogy a lap közepére tett egy irányrózsát, ami helyesen tüntette fel az égtájakat. A Tisza és a Körös szögében találkozhatunk a Comitatus Torantalien felirattal. Ennek azért van nagy jelentősége, mert ezt a későbbi kartográfusok alapul használták. Zündt a törökök által elfoglalt részt nem vette külön, azonban a Temes és a Duna közötti területet igen. Eltérő színnel jelölte a Marosig terjedő részt. A magyar származású Zsámboki János 1579 ben készített térképet. Amikor készítette a térképet a Lázár térkép mellett felhasználta Zündt térképét is. Nagy jelentősége van annak, hogy a helységneveket igyekezett a magyar helyesírásnak megfelelően leírni. A térképen még találkozhatunk számos tájnévvel és megyenévvel is. Mercator a kor legjelentősebb geográfusa 1595 ben készített térképet Magyarországról. Nem a saját felmérései alapján készült a térkép, hanem a korábbi térképekből rakta össze. Leginkább Lazarus térképe volt a forrás. Abból lehet erre következtetni, hogy Lazarushoz hasonlóan Mercator is a Dunánál egyenes, ki nem rajzolt vonalvezetést alkalmazott. Magyarország és Ausztria határát a valóságnak megfelelően ábrázolta. Ezzel szemben Erdély határa nem pontos. 19

20 A mellékletben látható utolsó korabeli térképet, Robert de Vaugondy készítette, mely 1751 ben látott napvilágot. Robert egy francia származású geográfus volt. Ezen a térképen már új adatokkal találkozhatunk. Megtalálható a térképen a Nagykunság felirat, ami független volt a Kiskunságtól. Valamint már hét hajdúváros ábrázolása is látható. Újdonság az is a térképen, hogy az Alföld mocsarait is feltüntette. A hegyeket halmok sorozatával jelölte, ami már a hegyvonulatra utalt. A Kárpátok hágóin keresztülvezető utakat is jelölt. 20

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.

Hidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól

A április havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az április átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 áprilisában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 12 mm (Nyírábrány) és 84 mm (Kölked) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. július kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

2014 hidrometeorológiai értékelése

2014 hidrometeorológiai értékelése 2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 10:39 2009/19.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. július 7. A meteorológiai helyzet és várható alakulása (OMSZ) Az elmúlt napban a vízgyűjtőkön területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 29. idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. március - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült november 27. idrometeorológiai értékelés Készült 212. november 27. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és november 26. között 347. mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-11 havi átlag

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. február - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2010. június 1. Meteorológiai helyzet 2010. májushoz hasonlóan a június is rendkívül csapadékosnak bizonyult. Az ország egész területén meghaladta a sok éves átlagot,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. május - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2012. július - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. május - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. április - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés

2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG

Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat -

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS. - kivonat - INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY ÉRTÉKELÉS - kivonat - 2017. április Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2007. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. június kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály

Osztá lyozóvizsga te ma ti ka. 7. osztály Osztá lyozóvizsga te ma ti ka 7. osztály Tankönyv: Földrajz 7. Mozaik Kiadó 1. A földtörténet eseményei 2. Afrika természet- és társadalomföldrajza 3. Ausztrália természet- és társadalomföldrajza 4. Óceánia

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2008. január - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben