tartalom A hónap témája Könyvvizsgálatról könyvelőknek Nemzetközi számvitel Speciális területek számvitele Jogesetek Szakkönyvajánló Példatár

Átírás

1 Kiadja a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft Budapest, Prielle Kornélia u Telefon: (40) , +36 (1) Fax: +36 (1) info@complex.hu Internet: Szerkesztőbizottság: Andor Ágnes Fortvingler Judit Karai Éva Dr. Kurucz-Váradi Károly dr. Szakács Imre Szerkesztő-lektor: Kardos Péter Külső szakértő: Tóth Mihály Várjuk kérdéseiket, ötleteiket, észrevételeiket a szamvitellap@complex.hu címre! Felelős vezető: a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. igazgatója A kiadásért felelős: dr. Ződi Zsolt A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Pálkovács Attila Felelős szerkesztő: Gócza Éva Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina Gyártási menedzser: Kerek Imréné A tördelésért felelős: Vigh Ágnes Tördelő: Dubecz Adrienn Nyomdai munkálatok: Kaposvári Nyomda Kft. Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató ISSN Előfizetési díj egy évre Ft. Előfizethető közvetlenül a kiadónál (amennyiben a kiadónál fizetett elő lapunkra, kérjük, reklamációja esetén forduljon a kiadó ügyfélszolgálatához.) Telefon: (40) Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága, 1088 Budapest, Orczy tér 1. Előfizethető valamennyi postán, kézbesítőknél, faxon: (06-1) , en: hirlapelofizetes@posta.hu, További információ: Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában (fotokópia, mikrofilm vagy más hordozó) nem sokszorosítható. tartalom A hónap témája Szállodák számviteli kérdései a gyakorlatban A szállodák egységes számviteli számlarendje A szállodai tevékenységek bemutatása Tulajdonosi struktúra Értékesítési folyamatok specialitása A szállodai bevételek folyamata Garanciák és fizetési módok Napi zárás és főkönyvi feladás Munkaerővel kapcsolatok költségek sajátosságai Készletek és anyagköltség Tárgyi eszközök Egyedi adózási szabályok Összegzés Könyvvizsgálatról könyvelőknek A könyvvizsgálói megbízás: magánjogi szerződés a közérdek szolgálatában I A könyvvizsgálói megbízás alanyai Megbízó Megbízott A szerződéses akarat: megválasztás és elfogadás A legfőbb szerv határozata és a megbízás A körülmények vizsgálata és az elfogadás A szerződés megkötése Nemzetközi számvitel Immateriális javak az IFRS beszámolókban Az immateriális eszközök fajtái Bekerülési érték meghatározása az immateriális eszközök esetében Mérlegérték meghatározása az immateriális eszközök esetében Speciális területek számvitele Az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer alkalmazása a nyugdíjpénztáraknál Jogesetek Azok a költségek növelik az adózás előtti eredményt, amelyek nem állnak összefüggésben a gazdasági társaság vállalkozási, illetve bevételszerző tevékenységével (EBH ) Szakkönyvajánló Segítség bérszámfejtőknek Példatár Külföldi cégben lévő devizás részesedés üzleti év végi értékelése Havi bürokrata A könyvviteli szolgáltatást végzők szakmai továbbképzésének szervezésére és lebonyolítására jogosult szervezetek akkreditációja Meritum A sajátos egyszerűsített éves beszámoló

2 A HÓNAP TÉMÁJA Szállodák számviteli kérdései a gyakorlatban A szállodai tevékenység egyrészről egyszerűnek tűnik, mert ugyanúgy létezik árbevétel, költségek, vevők, szállítók, tárgyi eszközök, adófizetési kötelezettségek, mint bármelyik másik cégnél. Másrészről viszont rengeteg speciális folyamattal találkozunk. A nagyobb szállodák nem csupán szállás-szolgáltatást kínálnak, hanem több éttermet üzemeltetnek, rendezvényeket és konferenciákat szerveznek, üzlethelységeket adnak bérbe, fürdővel rendelkeznek, mely szolgáltatások a vendégek kényelmét szolgálják. Mindezen tevékenységeket a háttérből komoly kiszolgáló személyzet mozgatja magába foglalva a szobalányokat, takarítókat, szakácsokat, pincéreket, mosodát, karbantartó részleget, szobafoglalást, értékesítést és pénzügyet is. A folyamatok leképezését az sem könnyíti meg, hogy a szállodai élet non stop, azaz a nap 24 órájában történnek az események, melyeket a számviteli rendszerben is rögzíteni kell. A szállodák több milliós vagy milliárdos forgalma általában rengeteg kis értékű tranzakcióból áll össze, ezért a kontroll folyamatoknak kiemelt jelentősége van. A szállodák egységes számviteli számlarendje A nemzetközi gyakorlatban már nagyon régen kialakult a tágabb értelemben vett vendéglátóipar (szállodák és éttermek) egységes számlarendje. Ez a számlarend a világ minden részén elterjedt, és ha a vendéglátóipari egységek nem is működnek teljesen a számlarend szerint, akkor is észrevehető, hogy a rendszer osztályok szerinti felbontása megtalálható minden társaságnál. Ezt a tevékenység szerinti felosztást a magyarországi nemzetközi szállodalánchoz tartozó szállodák is alkalmazzák és ezen keresztül érdemes bemutatni a szállodai tevékenységet. Ez a számlarend a magyar számviteli törvény szerinti számlarendhez képest csak az eredménykimutatás tételeit részletezi. A szállodai tevékenység különböző bevételeit és költségeit meghatározza, definiálja és besorolja a szállodai eredménykimutatás osztályaiba és bevétel- és költségkategóriáiba. Az egységes számlarendszer lehetővé teszi, hogy a szállodák és éttermek eredményei könnyen összehasonlíthatóak legyenek akár nemzetközi szinten is, hiszen például a budapesti szállodák nem csak egymás versenytársai, hanem más hasonló célállomás (pl prágai) szállodáké is. Az egységes szerkezetben rendelkezésre álló adatokat pedig jelentős tanácsadó cégek használják fel, (pl Smith Travel Research (STR), Deloitte, HVS International) és készítenek különböző típusú statisztikákat és elemzéseket a szállodák számára. A szállodák pedig ezen adatokat alapján hozzák meg a stratégiai és taktikai döntéseiket, és értékelik teljesítményüket és piaci helyzetüket a versenytársaikhoz képest. A szállodai tevékenységek bemutatása A szállodák egységes szerkezetű számlarendje a szállodai tevékenységeket a következő osztályokba sorolja: Osztály megnevezése Szállás tevékenység (Szállás) Éttermi tevékenység (Éttermek) Egyéb üzemeltetési tevékenység (Egyéb) Adminisztrációs tevékenység (Adminisztráció) Értékesítési tevékenység (Értékesítés) Műszaki tevékenység (Műszak) Fix költségek Tevékenységek, alosztályok Szoba szolgáltatás Recepció Csomaghordás Szobatakarítás Reggeli szolgáltatás A la Carte éttermi szolgáltatás Bár, kávéház Rendezvényszervezés, konferenciák Minibár szolgáltatás Szobaszervíz szolgáltatás Konyhák Üzletek bérbeadása Fürdő üzemeltetése Mosoda üzemeltetése Telefon, internet és fizetős tv szolgáltatások Irodai szolgáltatások (fénymásolás, számítógép) Parkolás Igazgatóság Pénzügy IT Emberi erőforrás Őrzés-védelem Szobafoglalás Értékesítés PR Marketing Karbantartások Energia Nem működési költségek A fenti osztályba sorolás alapján kategorizálják a szállodák a bevételeiket és a költségeiket. Az első három osztály (Szállás, Éttermek és Egyéb) profit központ, azaz a tevékenységek bevételei és költségei is ide vannak csoportosítva. Ez a három terület takarja a szállodák főbb bevételszerző tevékenységekeit, és az általuk termelt eredménynek kell fedeznie a kiszolgáló tevékenységeket és a működéstől független fix költségeket is. Ez a módszer a magyar számvitel forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatásához elméletben hasonlatos, hiszen az értékesítés bevételeit az értékesítés közvetlen költségeivel állítja párhuzamba, utána pedig számba veszi az értékesítés közvetett költségeit. A tagolása és besorolása viszont eltérést mutat a magyar szabályozástól. A szállodák technikailag ezt úgy oldják meg, hogy a magyar jogszabályok szerinti könyvelést kiegészítik költséghely szerinti kódokkal, melyek az osztályokat és alosztályokat szimbolizálják. 2 szamvitellap@complex.hu

3 A HÓNAP TÉMÁJA Tulajdonosi struktúra Számviteli szempontból meg kell különböztetnünk azokat a szállodákat, ahol ugyanaz a jogi személy a tulajdonosa az épületnek és a berendezéseknek és működteti a szállodai tevékenységet is, azoktól a szállodáktól, ahol a tulajdonos és a működtető jogi személye nem ugyanaz a társaság. Az első esetben számviteli szempontból ugyanabban a cégben kerülnek rögzítésre a tárgyi eszközök és a szálloda kialakításához felvett hitelek is a mérleg szintjén, az eredménykimutatásban pedig a nem működési költségek közé tartozik az értékcsökkenés, a beruházási hitelek kamata, a hitel egyéb költségei, a fizetett osztalék és a társasági adó. A második esetben pedig a működtető cég könyveiben a vagyontárgyak és hitelek nem jelennek meg, azok a tulajdonos könyveiben maradnak és a működtető lízing díjat vagy bérleti díjat fizet a tulajdonosnak az épület és eszközök használatáért. A szállodai szektor bővülésének klasszikus esetei azok, amelyben szállodaszektorban működő cégek, mint szakmai befektetők új szállodák fejlesztésébe, építésébe fognak. Napjainkban viszont a szállodafejlesztésben az ingatlan-befektetők járnak az élen, akik azonban a működtetésben nem jártasak. Ezek tulajdonosok menedzsment szerződéseket vagy leasing szerződéseket kötnek szállodaláncokkal, amelyeknek megvan a tapasztalata a működtetéshez és rendelkezésükre állnak a nemzetközi értékesítési csatornák, melyek a siker zálogai. Értékesítési folyamatok specialitása A szállodai szobákat a szállodák különböző csatornákon keresztül értékesítik, különböző vevőknek, különböző kondíciókkal. A szállodák által alkalmazott bevétel szegmentáció szintén egységes nemzetközi összehasonlításokban, mely alól a helyi sajátosságoknak megfelelően lehetnek kivételek. A főbb szegmensek és jellemzőik a következők: Piaci szegmensek A piaci szegmens jellemzője Foglalások jellemző csatornája Listaár Egyéni utazó, aki a legmagasabb portai árat fizeti. Helyben, személyesen vagy telefonon Céges partnerek Üzleti egyéni utazók, vagy csoportok, ahol a céggel helyi vagy nemzetközi szinten a szállodának szerződése van. Ide tartoznak a kormányzati vagy diplomáciai utazók is. -en, telefonon vagy interneten a szerződésre hivatkozva. Konferenciák, rendezvények Turista csoportok Utazás-közvetítők Egyéni szabadidős utazók Egyéb A szobafoglalás a szállodában megrendezésre kerülő rendezvényhez kapcsolódik. A rendezvény lehet jutalomként szervezett utazás és rendezvény, kiállítás, nemzetközi vagy céges konferencia. A nemzetközi kongresszusoknál előfordulhat, hogy a szálloda csak a szállást biztosítja, míg maga a konferencia külső helyszínen zajlik. Csoportos utazók, akiknél az utazás célja szabadidős tevékenység. Utazási iroda vagy nagykereskedő által szerződéses áron foglalt szoba egyéni utazó vagy csoport számára, ahol a partner a szállodát katalógusban jelenteti meg vagy az interneten értékesíti. Egyéni utazók, akik a szálloda egyik csomagajánlatát foglalta és utazásának célja szabadidős tevékenység eltöltése. Ide tartozhatnak a légitársaságok személyzetei, vagy utasai, a szállodalánc más szállodájának vagy központjának alkalmazottja, utazási iroda alkalmazottai. Továbbá az értékesítési szempontból fontos ügyfelek foglalásai a szálloda bemutatása, megismerése céljából. Közvetlenül a végügyféltől vagy konferenciaszervező cégtől kapott szobalista alapján, vagy egyéni bejelentkezéssel a szállodánál vagy interneten. Szobalista az utazási irodáktól. -en vagy interneten az utazásközvetítő cégtől. A szálloda foglalási rendszerén vagy független internetes utazási irodákon keresztül beérkezett foglalás, illetve direkt telefonos foglalás is lehetséges. Írásbeli foglalás szükséges és a kedvező ár miatt a szálloda vezetőségének jóváhagyása után lehet a foglalást visszaigazolni. A szállodai piacon nyújtott szolgáltatások hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek mint más iparágak termékei vagy szolgáltatásai, azonban van néhány egyedi jellemzőjük, melyek az értékesítést megnehezítik: A szállodai piac nagyban ki van téve olyan eseményeknek, melyeket a piaci szereplők nem tudnak befolyásolni. Ezek közé tartozhat a célország politikai instabilitása, a gazdasági válság, természeti katasztrófák vagy járványok. Mindegyik tényező nagy hatással lehet a szállodaiparra, hiszen a világméretű információáramlás következtében az utazók az úticéljük meghatározásakor figyelembe veszik ezeket az eseményeket. A szállodai szolgáltatás egy adott helyhez kötött, a szállodák adott helyen épülnek és a vendégeket kell a célállomásra csábítani, hogy igénybe vegyék a szállodai szolgáltatást. A szállodák kapacitás korlátokba ütköznek a szezonális igények miatt. A főszezonban meg kell tennie a szállodának mindent, hogy a bevételeit maximalizálja, hiszen ha az időszak elmúlik és a szálloda nem jó stratégiát választott, akkor a lehetőség már nem ismételhető meg csak a következő évben. A főszezonon kívül pedig a szállodának minden kreatív ötletet meg kell ragadnia, hogy a foglaltságot növelje. 3

4 A HÓNAP TÉMÁJA A szállodák szolgáltatásai megfoghatatlanok. Ha a vendég hazautazik, akkor nem marad semmi megfogható bizonyítéka a szolgáltatásról. A szállodák mindent megtesznek, hogy a vendégek elégedettsége magas legyen, annak érdekében, hogy visszatérjenek, vagy jó hírét keltsék a szállodának az ismerőseik között. Az elégedetlen vendég több kárt okozhat, mint egy rossz értékesítési kampány. A szállodai szolgáltatás romlandó, azaz megismételhetetlen. Az a szoba, amelyet egy adott napon a szálloda nem tudott értékesíteni az örökre elmulasztott bevételt jelent. A szállodáknak ezért nagyon oda kell figyelni a napi szobakészlet menedzsmentjére és arra, hogy az adott szobát a lehető legjövedelmezőbb módon értékesítsék. A jövedelmezőségi és piaci pozíciók meghatározásához a szállodák mérik szegmensenként és összességében az eladott szobaéjszakákat, az átlagárat, a foglaltság százalékát, a vendégek számát. Az a mutatószám pedig, ami mindezen információkat összefoglalja a REVPAR azaz az összes szobára jutó egységnyi bevétel (Árbevétel/az időszakban rendelkezésre álló szobakészlet száma). A szállodai bevételek folyamata A szállodákban egy komplett szállodai rendszer az, amely a vendégek útját végig kíséri a foglalások beérkezésétől kezdve a szálloda elhagyásáig, illetve a számla kifizeté séig. A vendégek és csoportok foglalásai beérkeznek a kü -lönböző csatornákon keresztül. A foglalások rögzítésre kerülnek a rendszerben, egy foglalási számot kapnak és visszaigazolásra kerülnek a vendégek felé. Rögzítik a rend szerben az értékesítési árat, az érkezés, elutazás napját, a fizetés módját, a szobatípust és a vendég esetleges preferenciáit is. A vendég érkezése előtti napon a recepció a rendelkezésre álló szobákba beosztja az érkező vendé geket. A vendég a megérkezésekor kitölti a bejelentke zési űrlapot, garanciát ad a szállásköltségére, megkapja kulcsát vagy kulcskártyáját, és birtokba veheti a szobáját. A szállás ára a szállodai rendszereknél minden éjszaka automatikusan terhelődik a foglaláskor előzetesen rögzített áron. Ez az ár többnyire bruttó ár, ugyanis a vendéget főképp, ha magánszemély nem érdekli a nettó ár és az ár áfatartalma, hanem csak az éjszakáért vagy a tartózkodásért fizetendő végösszeg. A külföldi utazó pedig általában nem is ismeri a célország áfájának mértékét, tehát egy nettó ár plusz áfa hirdetés nem is lehet hatékony. A bruttó szobaárat a rendszer a megadott százalékok alapján nettó bevételre és áfá-ra bontja. A külföldi vendégekre specializálódott szállodák általában Euróban hirdetik az áraikat és Euró árat rögzítenek a foglaláskor. Az általam ismert szállodai rendszerek nem képesek két pénznemet kezelni a bevétel terhelésekor illetve a számlázáskor, ezért szükséges a visszaigazolt Euró szobaár átváltására Forintra, mely az első buktatót jelenti. A számvitel törvény 75. -a értelmében: amennyiben az ellenérték forintban (átutalással vagy készpénzzel) kerül kiegyenlítésre, akkor a kapott forint érték áfá-val csökkentett értékét kell árbevételként elszámolni amennyiben az ellenérték devizában, illetve valutában kerül kiegyenlítésre, akkor a bevételt a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó a Társaság által vá - lasztott [Szt. 60. (4) (6) bekezdése szerinti] devizaárfolyamon kell átváltani A szállodák öszvér megoldások között működnek. Az árképzés többnyire Euróban történik, a számlázás és a bevétel rögzítése forintban, és a vendég fizethet forintban is, valutával is, devizával is, vagy pedig hitelkártyával, melyet szintén forintban tud a szálloda beterhelni a banki terminálon. Mindezen túl általában csak egy megrendelés és ennek visszaigazolása során jön létre a jogviszony. További gondot okoz a teljesítés időpontjának meghatározása. Az áfa törvényre hivatkozva fel kell tegyük a kérdést, hogy mi az az időpont amikor az ügylet tényállásszerűen megvalósul? Egyik nézőpont szerint, akkor van a teljesítés időpontja amikor a vendég elutazik, hiszen akkor teljesített a szálloda véglegesen. Másik megközelítés szerint a szállás szolgáltatás minden éjszaka tényállásszerűen megvalósul amikor a vendég használja a szobát, mivel a szolgáltatás természeténél fogva egységekre osztható. Véleményem szerint ez közelebb áll a valósághoz, hiszen már az ármegállapítás is bizonyos egységekre, azaz napokra vonatkozik, illetve ez az ami a gyakorlati élethez jobban igazodik. A törvények szövegét szorosan követve a szállodáknak az Euróban megállapított árat az elutazás napján érvényes árfolyamon kellene átváltani (a teljesítés napja), és így megállapítania a bevételét forintban. Ez a módszer a gyakorlatban sok akadályba ütközik a szállodai rendszerek felépítése miatt. A szállodai rendszerek a bevételeket naponta terhelik és az Euró árak átváltására a vendég érkezésének napján vagy érkezését megelőző napon érvényes a Társaság által választott (Szt bekezdése szerinti) devizaárfolyamot használják. Ez a módszer biztosítja a szállodáknak, hogy elhatárolások nélkül az összemérés elvének megfelelően a bevételek azokhoz az időszakokhoz kapcsolódjanak, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A szálloda általában igyekszik a helyben igénybe vehető szolgáltatások árát forintban megállapítani és csak tájékoztató jelleggel feltűntetni annak Euró értékét, ezzel kerülve el az átváltásból eredő problémákat. A számítógépes rendszerek fejlődésével a szállodák bevételeinek más részei is automatikusan terhelődnek a vendég szobájára. Ezek közé tartozik a telefonhasználat vagy a fizetős tv csatornák igénybevétele. Vannak olyan szállodák is főleg külföldön, ahol a minibárban is vannak érzékelők, és ha a vendég egy adott helyen lévő italt elvesz, akkor az ital ára fogyasztásként felterhelődik a számlájára. 4 szamvitellap@complex.hu

5 A HÓNAP TÉMÁJA A szállodai rendszerek nagyfokú integrációjának következtében a szálloda különböző egységeiben történt fogyasztás (pl. éttermek és fürdő) esetén a vendég eldöntheti, hogy a szobájára terhelődjön a fogyasztás, és az elutazáskor fizesse ki az ellenértékét, vagy rendezi készpénzben vagy hitelkártyával az összeget. A vendég ekkor nevével, szobaszámával és aláírásával azonosítja magát és ismeri el a fogyasztást. A szállodák által ajánlott árak különbözőek lehetnek attól függően, hogy reggelit tartalmaznak vagy sem. Amennyiben a reggeli is benne foglaltatik az árban (kötelező reggeli), akkor a szállodák az árat a háttérben szobabevételre és reggelire osztják fel. A reggeli bevétele az Éttermi tevékenység alá sorolódik, hiszen a reggeli költségei is ezen a költséghelyen kerülnek könyvelésre, és így kimutatható, hogy mennyi haszon vagy veszteség van a reggeliztetésen a szállodában. A szállodai szobaárbevétel pedig ténylegesen nettó bevétel, azaz a kötelező reggelitől megtisztított. Ennek következtében a számolt szállodai átlagár is ténylegesen csak a szobára jutó nettó átlagárat mutatja, és ez szolgál összehasonlítás alapjául a versenytársakkal szemben. Garanciák és fizetési módok Azért, hogy a foglalást a szálloda fenntartsa különböző garanciákat kér a vendégektől. Ez több szempontból fontos a szálloda életében. Egyrészről a garanciák és lemondási feltételek jelentik azt a biztosítékot, hogy a vendég a foglalást komolyan gondolja, tényleg meg fog jelenni és odafigyel arra, hogy ha nem jön akkor lemondja a foglalását. Ha ez nem működne, akkor a szálloda nem tudná előre jelezni és tervezni a foglaltságát a következő napra sem. Másrészről a szálloda életében kockázatot jelent az, hogy a vendég fizetőképes-e és nem távozik-e fizetés nélkül a szolgáltatások igénybevétele után. A különböző szegmensekben különböző garanciákat kér a szálloda, melyet a következőképpen lehetne összefoglalni. Piaci szegmensek Céges partnerek Konferenciák, rendezvények Utazás-közvetítők Turista csoportok Egyéni szabadidős utazók Garanciák Céges partnerek esetében a céges utazók az elutazáskor készpénzben vagy hitelkártyával fizetnek a recepción. Abban az esetben, ha a partner átutalással szeretne fizetni, akkor a szerződéskötés előtt a szálloda a partnert hitelképességi vizsgálatnak veti alá. Amennyiben a társaság hitelképességi minősítése megfelelő, akkor hitelkeretet kap a cég, azaz fizetheti átutalással a számlát az elutazás után. A konferenciák, csoportok esetében általában a szálloda csak előleg megfizetése mellett garantálja a szobákat és a rendezvényt. Mivel az előleg többnyire nem 100%, ezért a partnert az első üzleti kapcsolat esetében a szálloda hitelképességi vizsgálatnak veti alá. A rendezvényhez kapcsolódó a szerződésekben konkrét dátumokhoz kapcsolódó lemondási feltételek vannak, azaz az érkezés napjához közeledve a szervezőknek egyre kevesebb lehetőségük van szobákat és rendezvényszolgáltatást kötbérmentesen lemondani. Amennyiben mégis lemondásra kerül sor a határidő után, vagy nem érkezik meg a vendégek egy része, akkor a szálloda kötbérre jogosult, hiszen azokat a szobákat már nem tudta újraértékesíteni. A végszámlából az előlegek levonása után fennmaradó összeget (általában 20-40%) a szervezők a konferencia lebonyolítása után fizetik meg. Az utazás közvetítők általában nagy nemzetközi cégek, amelyekkel a szállodák szerződést kötnek. Erőfölényük miatt az utazás-közvetítők általában beszedik a pénzt a vendégektől már az elutazás előtt, de a szállodának csak napra fizetnek utólag átutalással. A turista csoportok utazási irodák által szervezett csoportokat takarnak. Itt a szálloda és az utazási iroda kapcsolatától függ, hogy előleget kell-e fizetnie az irodának vagy átutalással fizethet. A foglalási csatornától és partnertől függően két eset lehetséges. A foglaláskor hitelkártya garanciát kér a szálloda a tartózkodás költségeire, és a vendég az elutazáskor a helyszínen fizet készpénzzel vagy hitelkártyával. Bizonyos promóciók esetén előre kifizetteti a szálloda a vendéggel a tartózkodás költségét. Második esetben a független internetes utazási iroda utólag fizet átutalással a szállodának. Amikor a vendég megérkezik a szállodába, akkor a szállásdíjára a szálloda már rendelkezik valamiféle garanciával. A továbbiakban felmerülő költségekre (étkezés, internet, telefon, egyéb) pedig a megérkezéskor kér a szálloda hitelkártya-garanciát vagy készpénz letétet. Már léteznek olyan rendszerek, melyek a hitelkártyán a garancia limitet minden nap növelik automatikusan, így biztosítva, hogy a szálloda részére maradjon fedezet a vendég hitelkártyáján az elutazás napjáig akkor is, ha a vendég közben használja a kártyáját. A hitelkártya garancia a szálloda könyvelésében nem jelenik meg, ugyanis ez csak egy technikai blokkolást jelent a vendég kártyáján, nem terhelést. A szállodában tartózkodó vendégnek tehát minden éjszaka terhelődik a szállásdíja és az egyéb igénybevett szolgáltatások díja a számlájára (amennyiben azokat nem fizeti ki a helyszínen azonnal). Ebben az esetben számvitelileg a bevétel és áfa számlával szemben könyvelésileg 3 számlaosztályba tartozó Szállodában lakó vendégek követelései (Guest Ledger) számla áll szemben. Eluta záskor ez a főkönyvi számla követel és a különböző fizetési módoknak megfelelő tartozik számla áll vele szemben: Készpénz (forint vagy valuta): Amennyiben a vendég a recepción vagy az éttermekben készpénzzel fizet, akkor a szálloda alkalmazottja lezárja a számlát készpénzre és beteszi a kasszába a pénzt. A munkaidő végén az alkalma- 5

6 A HÓNAP TÉMÁJA zott köteles megszámolni a bevételt és átadni (ledobni) ezt az összeget a főpénztárba. A pénztáros a következő napon egyezteti, hogy a rendszer alapján az egyes munkavállalók mennyi készpénzbevételt regisztráltak a különböző valutanemekben és mennyi pénzt adtak oda neki fizikailag, majd ezt a pénzt bevételezi a pénztárba. Amennyiben eltérés van, annak okát meg kell keresni, illetve a hiányt a dolgozónak be kell fizetni. A recepciósok és éttermi alkalmazottak rendelkeznek egy ellátmánnyal, vagyis váltópénzzel. A munkaidő végén az ellátmány a kasszában marad, csak az ezen felüli összeget kell odaadni a főpénztárosnak. Az ellátmánnyal a dolgozónak kilépésekor el kell számolnia a szálloda felé. Hitelkártya: A vendég által hitelkártyával fizetett összeg gyakorlatban azt jelenti, hogy a vendég nem tartozik a szállodának, viszont ez a követelés addig a szálloda könyveiben marad, amíg az összeget a hitelkártya-társaságtól a szálloda nem kapja meg, mivel itt néhány munkanap eltelik a két tranzakció között. A vendég távozása után ezt a követelést, mint kártyatársasággal szemben fennálló követelést tartja a szálloda nyilván a vevők között. Amikor a kártyatársaság átutalja az összeget, akkor ez tartalmazza egy adott napon lezajló adott típusba tartozó hitelkártya összes tranzakcióját, levonva belőle a kártya-társaság jutalékát. A pénzügyi osztály amint megkapja az összeg részleteit, akkor a megfelelő követeléseket kifizetteti és elszámolja a hitelkártya jutalékot. Átutalás: A vendég távozásakor a szálloda kiállítja az átutalásos számlát, elküldi a partnernek, és a számla kiegyenlítéséig a vevők között tartja nyilván a követelést. Mivel a vevő fizethet devizával is, ezért a számla kiegyenlítésekor esetlegesen árfolyamdifferenciát kell elszámolni. Napi zárás és főkönyvi feladás A szállodai rendszerek és a főkönyv közötti kapcsolat ál - talában nem automatikus, azaz a szállodai rendszerben rögzített tranzakciók nem jelennek meg azonnal a főkönyvben. A szállodai rendszereknél van egy napi (éjszakai) zárási folyamat miután felterhelődtek a szállásköltségek a vendégeknek. Az éjszakai zárás eredményeként egy feladási napló képződik (elektronikusan vagy manuálisan, rendszertől függően), mely a szállodai rendszerben rögzített tranzakciók napi forgalmát mutatja. Ez a forgalom kerül bekönyvelésre a főkönyvben, azaz általában naponta tranzakciónként egy összesítő adat. Az összesítő adatok részletei, az analitikus nyilvántartás a szállodai rendszerben marad csak visszakereshető. Az év végi zárási folyamatában is húzni kell egy határvonalat, amikor a bevételek már a következő gazdasági évet érintik. A december 31-ei éjszaka árbevétele szintén beterhelődik a szállodai rendszerben automatikusan, il - letve gondoskodni kell arról, hogy az esetleges szilveszteri vacsora bevétele is kiszámlázásra kerüljön az étteremben még a napi zárási folyamat elkezdése előtt. Az éves zárás folyamata ezért nagy odafigyelést igényel, ugyanis amit a szálloda tévesen számláz ki vagy terhel be, utólag már csak a főkönyvi rendszerben tudja módosítani. A szállodai rendszerek ugyanis csak valós időben tudják a terheléseket kezelni, visszamenőleges módosítások nem lehetségesek. A rendszer felépítésének következtében általában a fizetési módoknál célszerű egy átvezetési számlát használni és folyamatosan ellenőrizni, hogy a főkönyv és a szállodai rendszer nem tér-e el egymástól. A készpénzes fizetéseknél például a számla egyik oldalán a szállodai rendszerben rögzített készpénzbevételek, másik oldalán a főpénztáros által bevételezett összeg áll. A hitelkártyás fizetéseknél és átutalásoknál pedig egyik oldalon a szállodai rendszerben adott nap kifizettetett vevők forgalma áll, a másik oldalon pedig a bankszámlára beérkezett összegek. Munkaerővel kapcsolatok költségek sajátosságai A szálloda iparág munkaigényes iparág, ez tükröződik abban, hogy a szállodák legjelentősebb költségét a bér és bérrel kapcsolatos költségek, adók jelentik. A foglalkoztatás főbb pillérei: Teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatottak. A szálloda folyamatos működések következtében a működési osztályok dolgozói általában három műszakban és az év minden napján dolgoznak. Az ő foglalkoztatásuk általában a munka törvénykönyvében szabályozott éves egyenlőtlen munkaviszony speciális előírásai alapján történik, mely szigorúan szabályozza a szabadnapok kiadását és munkaidő beosztását. A szállodák bérszámfejtésében ezért folyamatosan megtalálható a délutáni és éjszakai műszakpótlék, ünnepen dolgozott munkavállaló bére, mint bérelem. Tanulók. A szállodák az iskolai szakképzések gyakorlati képzésének a helyszínei is. Mind a szakmunkástanulók kötelező szakmai gyakorlatát ellátják, mind a főiskolás hallgatók kötelező gyakorlati képzését elvállalják. A tanulókkal kötött tanulószerződés feltételeit és részleteit az évi LXXVI. törvény részletesen szabályozza. A szállodák jogosultak a szakképzési hozzá járulás teljes mértékű felhasználásához amennyiben bejelentkeznek, mint szakképzésben közreműködő intézmény a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez. Ebben az esetben a szakképzési hozzájárulást nem az APEH felé kell bevallani, hanem az NSZFI (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) felé. Kölcsönzött munkavállalók. A magyar számviteli szabályozás szerint ugyan a munkaerő-kölcsönzés az igénybevett szolgáltatások közé tartozik, de a szállodai egységes számlarend szerint a munkaerő-kölcsönzés is a munkaerővel kapcsolatos költségek része. A szállodai 6 szamvitellap@complex.hu

7 A HÓNAP TÉMÁJA szakma a foglaltság változásából és a szezonalitásból adódó időszakos munkaerőigényét a munkaerőkölcsönző cégek bevonásával oldja meg. Ez lehetőséget ad arra, hogy a szálloda a bérköltségének egy részét változó költséggé tegye a foglaltság vagy a rendezvények tekintetében. A legfontosabb területek, ahol munkaerő-kölcsönzést alkalmaz a szálloda a szobatakarítás, a felszolgálók, szakácsok és a mosogatók. A munkaerőkölcsönzési tevékenység törvényi feltételei nagyon kötöttek és a Munkaügyi Ellenőrzéseknek ez a terület a legfőbb célpontja. A törvények értelmében a kölcsönzés napján a dolgozónak munkaszerződéssel kell rendelkeznie a kölcsönző céggel. A szállodáknak ellenőriznie kell a munkaszerződés meglétét, ugyanis, ha mégsem létezik a munkaszerződés a bérelt munkaerő és a munka erőkölcsönző cég között, akkor a munkaviszony automatikusan a bérlő céggel, azaz a szállodával jön létre, melynek adózási vonatkozásai vannak. A mindennapi életben a szállodák próbálják ugyanazokat a kölcsönzött munkavállalókat kérni a bérlő cégtől, akiknek a munkaviszonyát leellenőrzik. Ezeknek az embereknek az előnye azon kívül, hogy leellenőrizhetők az, hogy beletanulnak a szálloda működési szabványaiba és magas minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani a vendégeknek. Abban az esetben viszont, ha a szállodának hirtelen szüksége van egy bérelt munkavállalóra és olyan személyt közvetít a cég aki még nem járt az adott szállodánál, akkor többnyire idő hiányában az ellenőrzés elmarad, mely kockázatot jelent egy esetleges munkaügyi ellenőrzéskor. A szálloda életében a munkaerőtervezés egy folyamatos, általában heti gyakoriságú, de napi részletességre lebontott feladat. A várható foglaltságnak és várható rendezvényeknek megfelelően az egyes működési területeknek meg kell határozni a napra, illetve műszakokra lebontott munkaerőigényt. Ezután meg kell nézni, hogy a foglalkoztatottak és tanulók közül ki az, aki dolgozni fog, lesz-e valaki szabadságon, van-e valaki betegállományban, illetve melyik napokon veszik ki a szabadnapjaikat a dolgozók. Amennyiben ezzel az állománnyal a szálloda nem tudja lefedni a működését, akkor a különbözetet a munkaerőkölcsönző cégektől szerzi be. A terv természetesen napi felülvizsgálatot igényel, hiszen a tervezett foglaltságban és rendezvényekben is beállhat még az utolsó pillanatban változás, akár lemondás, akár növekedés. Készletek és anyagköltség Az anyagköltség a szállodák eredménykimutatásában jelentős tétel, viszont ez nem azt jelenti, hogy a készletgazdálkodás a szállodák életében a leghangsúlyosabb terület. Az anyagköltség legnagyobb részét általában az energiaköltség (villamos energia, gáz, víz és szennyvíz) teszi ki és az egyéb anyagfelhasználás kisebb arányú. A szállodák készletgazdálkodásuk menedzselésére általában integrált rendszert használnak, mely a megrendelésektől kezdve, az áruátvételen, raktározáson, a számlák kiigazolásán és a leltározáson keresztül minden folyamatot képes kezelni. A készletrendszer és a főkönyv közötti kapcsolat általában nem automatikus, hanem főkönyvi feladások készülnek a készletek mozgásairól a főkönyvi rendszer számára. A szálloda készleteit a következőképpen lehet csoportosítani: Anyagok Étel alapanyagok konyhai felhasználásra Tisztítószerek szobai takarításhoz, mosogatáshoz stb Papíranyagok és egyéb segédanyagok Vendégszobai anyagok, mint a fürdőszobai felszerelések (szappan, tusfürdő, sampon, testápoló stb), eldobható papucsok Nyomtatványok, irodaszerek, mind a vendég levélpapírok, mind az irodai papírárú Textíliák és éttermi működési anyagok, ahova a szobai (kádelő, törölközők, fürdőköpenyek, lepedők, párnahuzatok, paplanhuzatok) és éttermi textíliák (terítők, tányéralátétek, szalvéták), a porcelánok, étkészletek, üvegárú, evőeszközök, konyhai edények tartoznak Munka és védőruha Gyógyászati anyagok a masszázsokhoz Műszaki anyagok a karbantartásokhoz Áruk Italok Betétdíjas göngyölegek Dohányárú A készleteket a szállodák rendszeresen (pl negyedévente a textíliákat és éttermi anyagokat és havonta minden egyéb készletet) leltározzák, ezzel biztosítva, hogy a zárások során a készletfelhasználások és készletértékek a valóságnak megfelelnek. A leltározásnál a leltározás menetét pontosan meg kell határozni, annak érdekében, hogy minden készlet meg legyen számolva, és minden készlet csak egyszer kerüljön a leltárba. A készletek leltározása miatt általában az élet nem áll meg a szállodában de a készletmozgásokat korlátozzák. A textíliák leltározásnál például egy időben lehet készlet a szobákban, a szobalányok raktáraiban, a szobalányok kocsiján és a mosodában, melyek számolása szervezést igényel. A textíliák és éttermi működési anyagok leltározása kiemelten fontos, hiszen készletérték szempontjából ezek a legjelentősebb tételek a mérlegben. A készletgazdálkodási rendszer sajátossága a szállodákban a menü-tervezés funkció. A szálloda összes értékesített étlapon lévő vagy banketten felszolgált menüjét, mint receptet a készletgazdálkodási rendszerbe be lehet táplálni. A receptek tartalmazzák az összetevőket és azok pontos mennyiségét. Amikor a szálloda értékesít egy ételt, akkor a rendszer a recept alapján elszámolja a készlet elméleti fogyását. A hónap végi leltárkor összehasonlítható, hogy mennyinek kellene lennie az elméleti anyag- 7

8 A HÓNAP TÉMÁJA költségnek az eladások alapján, és hogy mennyi a tényleges fogyás. Ezzel a módszerrel lehet kontroll alatt tartani a konyhai készletmozgásokat a szállodában. Tárgyi eszközök A szállodák esetében a tárgyi eszközök nem a klasszikus termelőgépeket takarják. A műszaki gépek, berendezések közé azokat a tárgyi eszközöket soroljuk, mely a működéshez közvetlenül kapcsolódnak. Ide tartoznak egy részről a szobai berendezések és bútorok, másrészről pedig a működést kiszolgáló gépek pl gépészeti berendezések, mosodai, konyhai gépek. Az egyéb gépek és berendezések közé pedig az irodai berendezések és felszereléseket soroljuk. A tárgyi eszközök esetében a szállodáknál is hasonló kérdések merülnek fel, mint pl a hasznos élettartam, karbantartás vagy felújítás, készlet vagy tárgyi eszköz megkülönböztetése és tárgyi eszköz leltározás. A tárgyi eszközök meghatározásánál a szállodák esetében is vállalkozási tevékenységben tartósan részt vevő eszközök kerülnek. A szobai bútorok többsége a szálloda megnyitása után tartósan a vállalkozás tevékenységének szolgálatában áll. Ezeknél az eszközöknél a hasznos élettartam megállapításakor azt kell figyelembe venni, hogy a cégnél, cégcsoportnál vagy szállodaláncnál létezik-e a szobák felújítására valamilyen irányvonal. Amennyiben a szállodalánc pl. hét évente végez szobai felújítást legyen ez teljes körű vagy részleges felújítás, akkor a bútoroknak ennél hosszabb hasznos élettartamot nem célszerű meghatározni. A felújítások és karbantartások kérdése főképp az épület vagy a nagy értékű gépek esetében nem egyértelmű. Amennyiben nagyobb értékről van szó és a besorolása nem egyértelmű, akkor adózási szempontból a beruházásként kezelése rejti a kisebb adókockázatot. Egy másik fontos kérdés bizonyos kis értékű eszközök kezelése, mint például a szobai vasalók vagy vízforralók. Főként az angol utazók elvárása, hogy ezek a felszerelések a szállodai szobában elérhetőek legyenek. Ezeket az eszközöket a szálloda kis értékű, csoportos tárgyi eszközként is nyilvántarthatja, de tapasztalat szerint ezek a gépek többnyire elromlanak egy éven belül, ezért ha a számviteli politika szabályozza, akkor egyéb üzemeltetési anyagként költségként is el lehet számolni. A másik határeset a szobai párna és paplan besorolása. Ezeket a szálloda általában több éven keresztül használja és ezek általában egy adott szobához vannak hozzá rendelve, ezért tárgyi eszközként való nyilvántartásuk a javasolt. Egy szállodában a tárgyi eszközök leltározása kihívást jelentő feladat, hiszen akár több tízezer darab bútor és berendezés képezi a tárgyi eszközök nagy részét. További nehézséget okozhat, hogy ezeknek a bútoroknak egy része állandó mozgásban van az épületen belül, ilyenek például a rendezvények bútorai vagy a szobaszervíz kocsik. A szállodák általában vonalkóddal látják el a berendezési tárgyaikat, ezzel könnyítve meg a tárgyi eszközök leltározását. Egyedi adózási szabályok Áfa Az áfa mértéke jelenleg a kereskedelmi szállás-szolgáltatás esetén 18%, az éttermi és egyéb szolgáltatások esetén 25%. Amennyiben a szálloda gyógyszolgáltatást végez, a gyógyszolgáltatás adómentes. A fenti százalékok (a gyógyszolgáltatás kivételével) július 1-vel változtak, előtte minden szállodai és ven déglátóipari szolgáltatás 20%-os áfakulcsba tartozott. A szállás szolgáltatás esetében pedig július 1-én 25%-ra változott az áfakulcs először, aztán amikor kihirdetésre került, azaz a Magyar Közlönyben megjelent A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló évi LXXVII. törvény akkor a következő naptól (július 9-től) a 18%-os kulcs volt alkalmazható. A törvényalkotás bürokratikus folyamatai miatt sajnos a szállodáknak két alkalommal kellett áfa mértéket állítani a rendszereikben, mely jelentős többletmunkát és fejtörést okozott a szállodák működésében. Ha szigorúan az áfa törvény szerint az elutazáskor tekintjük teljesítettnek a szolgáltatást, akkor a szállodai rendszereknek képesnek kellene lenni egy időben több áfakulcs kezelésére, ugyanis azt az áfa mértéket kellene alkalmazni, ami a vendég elutazásakor hatályos. Az általam ismert szállodai rendszerek azonban nem képesek ugyanarra a tranzakcióra több áfamértéket alkalmazni és arra sem, hogy az áfa fizetést eltérítsék a bevétel el számolásától. Többnyire ezért a június 30-i éjszakára még 20%-os adómértéket alkalmaztak a szállodák, a jú lius 1 8-ig minden éjszakára 25%-os adómértéket alkalmaztak és július 9-től pedig 18%-os mértéket. Aki ebben a kéthetes időszakban folyamatosan a szállodában lakott és nettó árat ajánlott a szálloda, annál előfordulhatott, hogy háromféle különböző összeget fizetett a szállásért. Az átmeneti időszak 25%-os kulcsa nem csak arra az időszakra volt hatással, hanem a következő időszakokra is az előlegek áfáján keresztül. Az ősszel lebonyolított rendezvények esetében előfordulhatott, hogy a szervezők fizettek június 30 előtt is előleget, július 1 és 8 között is, és július 9 után is. Ekkor a szállodai rendszernek kezelni kellene azt, hogy a rendezvény lebonyolításakor a különböző mértékű előlegeknek megfelelően különböző áfa tartalommal számolja el a végszámlában a teljesítést. Gyakorlatilag ezt csak manuálisan, utólag tudják a szállodák megoldani, úgy, hogy a teljesítést a jelenleg hatályos 18%-kal és 25%-kal terhelik és a végszámla kibocsátásakor korrigálják a bevételeiket az előlegnek megfelelő mértékkel és áfatartalommal. A helyzetet pedig tovább bonyolítja, hogy ha az előleget a vendég devizában fizette meg, hiszen ebben az esetben még több külön árfolyamon is kellene a teljesítést felterhelni, hiszen az előleget az előlegek megfizetésének napján érvényes árfolyamokon, az előleg feletti részt pedig a rendezvény teljesítésének árfolyamán. 8 szamvitellap@complex.hu

9 A HÓNAP TÉMÁJA Tekintettel arra, hogy a szálláshely-szolgáltatást a szállodák sok esetben kiegészítő szolgáltatásokkal együtt nyújtják, a különböző szolgáltatások eltérő áfakulcsai miatt az APEH a következő tájékoztatást adta ki. Amenynyiben a szálláshely szolgáltatáshoz olyan egyéb szolgáltatások kapcsolódnak, melyek önálló értékkel nem bírnak és a vendég a szobáért az árat akkor is megfizeti, ha ezeket a szolgáltatásokat nem veszi igénybe, akkor a szálloda alkalmazhatja a 18%-os adókulcsot. Ilyen szolgáltatásnak minősül pl a kötelező reggeli, a szabad uszodahasználat vagy fürdőköpeny használat. Az alapszolgáltatáson felül rendelhető szolgáltatások megőrzik az önálló jellegüket és a rájuk vonatkozó adómértékkel adóznak. A szállodák esetében a fenti szabályozás azért nehezíti meg a helyzetet, mert promóciós céllal a szállodák megpróbálnak vonzó csomagajánlatokat összeállítani a vendégeknek különböző szolgáltatásokból. A különböző áfatartalmak miatt viszont nem lehet egy összegben, egy szolgáltatásként felterhelni a vendégnek ezt a bevételt, hanem szét kell bontani alapszolgáltatásokra. A vendég felé ez egy részről kellemetlen, mert végül látja, hogy külön-külön mennyit fizetett a szolgáltatásokért, másrészről nem is igazán értik meg a számla tartalmát. A kereskedelmi szálláshelyek kedvezményes kulcsba sorolása a turizmus versenyképességének javítását szolgálja, mely különösen a válság idején fontos a turisztikai iparágban tevékenykedő cégek számára. Az érem másik oldala viszont, hogy Magyarország, mint célállomás még mindig kevésbé vonzó, mint azok az országok akikkel versenyzünk. Versenytársainknál a szálláshelyek áfája kedvezőbb, mint Magyarországon (Prága 9%, Bécs 10%, Bukarest 9%) és Nyugat-Európai viszonylatban is csak néhány országban például Németországban, Dániában magasabb a szálláshelyek áfa tartalma. Idegenforgalmi adó Az évi C. törvény a helyi adókról szabályozza az idegenforgalmi adót. A törvény szerint adókötelezettség terheli azt a személyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az idegenforgalmi adó mértékét az önkormányzatok vagy vendégéjszakánként határozzák meg vagy szállásért beszedett ellenérték (szállásdíj) bizonyos százalékában. A díj maximális mértékét a törvény szabályozza, mely 300 forint/vendégéjszaka vagy a szállásdíj 4%-a. Budapesten jelenleg a szállodák a szállásdíj 3%-át kötelesek beszedni idegenforgalmi adóként a vendégektől. Az adó beszedésére maga a szállásadó, azaz a szálloda kötelezett és a szálloda akkor is köteles megfizetni az idegenforgalmi adót, ha annak beszedését a vendégtől elmulasztotta. Azt is jelenti ez a rendelkezés, hogy ha a számlán külön nem is tűnteti fel a szálloda az idegenforgalmi adót, akkor is köteles azt befizetni. A törvény annak a felelősségét is a szállodára hárította, hogy az idegenforgalmi adó alóli mentességet megvizsgálja, ledokumentálja, és az adóvizsgálatkor hitelt érdemlően bizonyítsa. A mentességi feltételek közül a szállodák szempontjából a következő két pont alkalmazható: a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély (31. a) pont). A szállodai rendszerek közül van, amelyik ez a mentességi feltételt követni tudja amikor rögzítik a vendégek adatait, de van olyan is, amely nem tud így megkülönböztetést tenni. Ez utóbbi esetben a szállodának sajnos a saját bevételének terhére kell befizetni az idegenforgalmi adót. a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv. 37 -ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet (ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet) végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély [31. c d) pont]. Gyakorlatilag a bonyolult megfogalmazás mögött a törvényalkotó szándéka az volt, hogy aki helyi iparűzési adót fizet az adott önkormányzat illetékességi területén, az mentesül az idegenforgalmi adó megfizetése alól. Itt a számlafizető vállalkozás a lényeges, hiszen lehetséges, hogy a vendég, vagy aki foglalta a szállást nem helyi illetőségű, de aki a számlát kifizeti, az egy helyi illetőségű cég. Helyi iparűzési adó A helyi iparűzési adó vizsgálatakor a szállodák esetében a közvetített szolgáltatások jelentik a sarkalatos pontot. A törvény értelmében a közvetített szolgáltatások értéke az adóalany által saját nevében vásárolt és harmadik személlyel (megrendelővel) kötött írásbeli szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke (Htv pont). A Htv egy sokkal szigorúbb elvárást támaszt a közvetített szolgáltatások iránt, mint a számviteli törvény, hiszen a megrendelővel kötött írásbeliségre helyezi a hangsúlyt. Egy szálloda a vendégei kényelméért és teljesebb kiszolgálásukért sok szolgáltatást nyújt a vendégei felé, de ezek között vannak a szálloda profiljától idegen szolgáltatások is, melyek esetében külső szolgáltatót alkalmaz. A szállodai szolgáltatások közül a helyi iparűzési adó tekintetében a fizető tv- és mozi-szolgáltatás jelenti a legfőbb problémát. A szállodák általában egy erre a tevékenységre szakosodott céggel kötnek szerződést, akik kiépítik a szállodában a hálózatot, folyamatosan karbantartják és gondoskodnak a friss programajánlatokról. A vendégszobákban elhelyezett tájékoztatókon a programokon, árakon és használati utasításon kívül a külső szolgáltató neve is megjelenik. A vendég, ha használni szeretné a szolgáltatást, ki kell választania a tv készülékén a megfelelő programot, és a szobaszámát megerősítésként be kell billentyűznie a távirányítón keresztül. Ez a kontroll 9

10 A HÓNAP TÉMÁJA szolgál arra, hogy a vendég véletlenül ne indítson el olyan csatornát, amelyért fizetni kell, továbbá ezzel jelzi, hogy elfogadja és tudomásul veszi a szolgáltatás árát és feltételeit. A rendszer automatikusan fel is terheli a szolgáltatás árát a szobaszámlára, a szolgáltató pedig kiszámlázza a szolgáltatás költségét a szállodának. Az elektronika világában az írásbeli szerződés a klasszikus formájában nem létezik a fizető tv- és mozi-szolgáltatás esetén. A helyi adóhatóság pedig nem ismeri el a szálloda ezen költségét a helyi iparűzési adóban közvetített szolgáltatásként adóalap csökkentő tételnek. A szállodák így helyi iparűzési adót fizetnek olyan bevétel után is, amely nem a saját bevételük. Sajnos, ameddig a törvény szövegében módosítás nem áll be, a szállodák kedvezőtlen helyzetben vannak. A közvetített szolgáltatások másik jelentős csoportja a rendezvényszervezéshez kapcsolódik. A rendezvények esetén a szálloda nem csak az ételt, italt és felszolgálást vállalja, de megoldja az ügyfél összes kérését alvállalkozók bevonásával. Ebbe a körbe tartozhat a technikai eszközök bérlése, dekoráció, hostess, fordítási szolgáltatás beszerzése, zenei programok megszervezése és zenekarok felkérése stb. A rendezvények esetén a szálloda írásbeli szerződést köt az ügyféllel, mely tartalmazza a rendezvény részleteit és az ügyfél kéréseit, tehát itt az írásbeliség alapvetően nem probléma. Itt arra kell figyelni, hogy a rendezvény előtti módosítások, helyszíni kérések már nem írásban történnek meg, illetve nem kerülnek szerződésbe foglalásra. A rendezvény sikere érdekében a szálloda a vendég minden kérését teljesíti, de legkésőbb utólag le kell dokumentálni az összes módosítást annak érdekében, hogy a szálloda közvetített szolgáltatásként jogosan csökkenthesse az adóalapját. A szállodák a vendégeik számára szinte bármilyen kérésnek eleget tudnak tenni és a vendég ezen szolgáltatások árát általában a szobaszámlájára terhelheti. Ide tartozik pl a taxi, reptéri transzfer, színházjegy, városnéző túra, orvos, virág, ajándék. Ezekhez a szálloda szintén külső szolgáltatókat vesz igénybe, de ezeket a szolgáltatások nem jelennek meg a közvetített szolgáltatások között és az ebből befolyt összegeket nem kezeli bevételként a szálloda. A szállodákban ezeket speciálisan portáskiadásnak hívják és a szálloda csak mint más számára beszedett összeget kezeli a mérlegben, nem vezetik át az ered ménykimutatáson. Szervízdíj és borravaló október 1-én hatálybalépett rendelet [71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet] alapján a vendéglátóipari egységeknek lehetőségük van a szervízdíj bevezetésére. A szervízdíjat az ital- és étlapon fel kell tűntetni, egységesen az összes fogyasztásra alkalmazni kell, és mértékét tekintve nem lehet magasabb, mint a bruttó áron számolt fogyasztás 15%. A szervízdíjat a nyugtán, illetve a számlán külön sorba kell feltűntetni, mely összeg 25% általános forgalmi adót kell tartalmazzon. A nettó szervízdíjként befolyt összeget a társaságnak nem bevételként, hanem munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségként kell nyilvántartania és a hónap végén a dolgozók között (előre meghatározott elvek alapján) fel kell osztani. A szervízdíj kifizetésekor a foglalkoztatónak 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie, és a havi bevallásában bevallani. A borravaló abban különbözik a felszolgálási díjtól, hogy ezt a vendégnek nem kötelező fizetni, hanem saját belátásán múlik, hogy ad-e vagy sem. A borravaló azon része, melyet a vendéget készpénzben adnak és nem tűntetik fel a számlán, az a társaság könyveibe általában nem kerül be. Abban az esetben, ha a vendég az éttermi fogyasztását ráterheli a szobaszámlájára, vagy hitelkártyával, illetve átutalással fizeti ki, akkor viszont már a számlában kifizetett borravaló a cég könyveiben is megjelenik. Ezt az összeget a szálloda szintén munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségként tartja nyilván és fizeti ki havonta a munkavállalók részére. A munkavállaló is fizethet 15%-os nyugdíjjárulékot a borravaló után, de ez nem kötelező. Amennyiben a járulékot a munkavállaló megfizeti, akkor ez a jövedelem a nyugdíjalapba beszámításra kerül. Mivel a borravaló egy láthatatlan jövedelem, ezért a törvényalkotó célja az volt, hogy ösztönözze a munkavállalókat ezen jövedelem bevallására. A borravaló esetében a szállodának viszont oda kell figyelnie, hogy csak olyan borravalót osszon fel a munkavállalók között amit a vendég már pénzügyileg teljesített. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a szálloda kifizet egy összeget a munkavállaló számára, amit ő soha nem tud behajtani a vendégtől. Összegzés A szállodai élet speciális folyamataival a nemzetközi sztenderdek részletesen foglalkoznak, és ezek iránymutatásul szolgálnak a szállodák működtetőinek. Mindezeken felül azt is biztosítani kell, hogy a szállodák a magyar számviteli és adójogszabályoknak is megfeleljenek. Ezen a területen azonban még vannak olyan kérdések, melyek nehézséget okozhatnak a szállodáknak. A nemzetközi szállodai rendszereken sok átalakítást kell elvégezni, hogy azok megfeleljenek a magyar szabályoknak. Még a magyar fejlesztésű rendszerek esetén is vannak a mindennapi szállodai élet folyamataiból adódó kihívások, ahol nehéz az élet és a törvények közötti szakadékot áthidalni. A szállodai számvitelben pont ezek a nehézségek adják meg a szépséget is, hiszen ezek jelentik a kihívást a szállodai szakemberek számára. Palotás Gabriella Corinthia Grand Hotel Royal 10 szamvitellap@complex.hu

11 KÖNYVVIZSGÁLATRÓL KÖNYVELŐKNEK A könyvvizsgálói megbízás: magánjogi szerződés a közérdek szolgálatában I. A könyvvizsgálói jogviszony alapvetően egy magánjogi, szűkebb értelemben gazdasági jogi jogviszony, amely célja a piacgazdaság működésének felügyelete, a közzétett pénzügyi információk, éves beszámolók 1 hitelesítése és ezáltal a közbizalom erősítése. A gazdasági élet tisztaságának biztosítása tehát egyben a könyvvizsgálat funkciója is, ebből kifolyóan a könyvvizsgálatra több közjogi jellegű, kógens szabály vonatkozik, mint például a szigorú függetlenségi és összeférhetetlenségi szabályok, tevékenység engedélyhez kötöttsége. A könyvvizsgáló a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban Gt.) 42. (3) bekezdése értelmében megbízási szerződést köt, mely előírást kiegészíti a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló évi LXXV. törvény (továbbiakban Kkt.). 45. (1) (2) bekezdése, miszerint a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására szerződést csak írásban lehet kötni, továbbá a szerződéskötés során a Ptk. vonatkozó általános szabályait a könyvvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok előírásainak figyelembevétel kell alkalmazni. Jelen három részes cikksorozat a Polgári Törvénykönyv 2 (továbbiakban Ptk.) általános és a megbízási szerződésre vonatkozó szabályai mentén mutatja be a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására vonatkozó könyvvizsgálói szerződés megkötésének egyes kérdéseit és gyakorlati problémáit. A cikk első részében a könyvvizsgálói szerződés alanyait, a megválasztás és a megbízás lényeges kérdéseit, illetve a szerződés megkötésével kapcsolatos előírásokat és gyakorlati problémákat tekintjük át. A cikksorozat további részében kitérünk a szerződés alaki és formai előírásaira, tárgyára és tartalmára, végül áttekintjük a módosítás és a megszűnés egyes eseteit. A könyvvizsgálói megbízás alanyai A szerződéses jogviszony mindig két jogalany között jön létre, mely a könyvvizsgálói jogviszony esetén tekintettel arra, hogy megbízásról van szó megbízó és megbízott. A könyvvizsgálói jogviszony nem köthető a gazdaság bármely szereplői között, jogszabályi előírás határozza meg, hogy kik lehetnek eme jogviszony alanyai. Megbízó A megbízó csak gazdálkodó szervezet lehet, mely alanya a számvitelről szóló évi C. törvénynek (továbbiakban Sztv.), azaz az egyéni vállalkozók esetében nem beszélhetünk könyvvizsgálatról, hiszen nem tartoznak az Sztv. hatálya alá. 3 Az Sztv (2) bekezdése értelmében a főszabály, hogy minden kettős könyvvitelt vezető a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó esetében kötelező a könyvvizsgálat. Kivétel képez a kötelező könyvvizsgálat alól a (3) bekezdés feltételei szerinti gazdálkodó, ha: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. A két feltétel konjunktív, azaz együttesen kell a feltételeknek megfelelni, azonban nem alkalmazhatóak minden gazdálkodó esetében. Az alkivételek közé tartozik: a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő 4 ; b) a takarékszövetkezet; c) a konszolidálásba bevont vállalkozás; d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe; e) az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól. [Szt. 4. (4) bekezdés] A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy bizonyos gazdálkodói kör részére kötelező a könyvvizsgálat, míg az Sztv. hatálya alá tartozó további gazdálkodók esetében opcionális, azaz a gazdálkodó döntésétől függ. Ha a gazdálkodó a Gt. hatálya alá tartozik és a könyvvizsgálat számára nem kötelező, a könyvvizsgálatról a legfőbb szerv határoz a társasági szerződésben. Előfordulhat, hogy bár az Sztv. alapján mentesülne a könyvvizsgálat alól, de a társasági szerződés kötelezően előírja. Ebben az esetben az értékhatároktól függetlenül is szükséges az éves beszámolót könyvvizsgálni, vagy pedig a társasági szerződést módosítani kell. Függetlenül attól, hogy a könyvvizsgálót a törvényi kötelezettség alapján, vagy a társaság saját elhatározásából választja, ha már megválasztották és bejegyezték a Cégbíróságon, akkor a tevékenység ellátása tekintetében ugyanazon szabályok és előírások érvényesek. A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának feltételeivel kapcsolatosan további részletszabályokat és iránymutatásokat ad a könyvvizsgálati megbízás feltételeiről szóló 210. számú standard 5, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamara etikai szabályzata. 1 Az Sztv. előírásai szerint elkészített éves beszámoló, mely lehet éves egyszerűsített, éves, vagy összevont (konszolidált) éves beszámoló évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 3 Sztv. 2. 2/A.., valamint az értelmező rendelkezésekben meghatározottak Sztv. 3. köre. 4 Például a hitelintézetekről, befektetési szolgáltatókról, államháztartásról szóló tv., stb. 5 Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (ISA) 11

12 KÖNYVVIZSGÁLATRÓL KÖNYVELŐKNEK Megbízott Megbízott a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálat esetén csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartásában bejegyzett, aktív 6 kamarai tag könyvvizsgáló (természetes személy) vagy könyvvizsgáló cég lehet. A könyvvizsgálói tevékenység tehát engedélyköteles, amely a közérdekvédelmi funkció jellegéből ered. A könyvvizsgálati tevékenységet a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló évi LXXV. törvény szabályozza, s ezáltal a Kkt. előírásai határozzák meg, hogy ki lehet kamarai tag könyvvizsgáló, mi az előfeltétele a nyilvántartásba vételnek, illetve a nyilvántartásban maradásnak. A Kkt. 7 és más külön jogszabály speciális szakmai képesítéshez és gyakorlathoz köti a könyvvizsgálói megbízás elfogadását, azaz kiemelt jelentőségű gazdálkodók esetében minősített könyvvizsgáló választható csak meg. Ilyen gazdálkodóknak minősülnek például a hitelintézeti, államháztartási, biztosítási tevékenységben működő gazdálkodók. Ennek oka a tevékenység kiemelt közérdeklődésre számot tartó volta, tehát a könyvvizsgálónak ágazatspecifikus ismeretekre és képesítésre van szüksége a független, megbízható vélemény kialakításához. A minősítés képesítéshez kötött és külön nyilvántartásba való bejegyzést igényel. A könyvvizsgáló megválaszthatóságának egyéb feltételei is vannak. Ezek a feltételek főként a függetlenségi és összeférhetetlenségi kritériumok (kizáró okok), melyeket a Gt., a Kkt. és alacsonyabb szintű de a könyvvizsgálókra kötelező érvényű jogszabályok, szakmai-etikai standardok 8 határoznak meg, mint például: 1. nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja (részvényese), [Gt (5)] 2. nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig, [Gt (5)] 3. átalakulással létrejött jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérlegtervezeteket ellenőrizte. [Gt (4)] A szerződéses akarat: megválasztás és elfogadás Bármilyen polgári jogi szerződés konszenzuson, azaz a felek megegyezésén, kölcsönös egybehangzó akaratán alapszik 9. A könyvvizsgálói jogviszony alanyai közötti egyetértés a megválasztás és a megbízás elfogadása során alakul ki. A legfőbb szerv határozata és a megbízás A könyvvizsgálói megbízás alapja a megválasztás 10. A Gt a a könyvvizsgáló megválasztását a társaságok legfőbb szervének hatáskörébe utalja. A könyvvizsgálót megválasztó határozatnak tartalmaznia kell a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeit, azaz mindenképpen rendelkeznie kell a megbízás idejéről és díjazásáról. A társasági könyvvizsgáló megválasztása, a vele kötendő szerződés lényeges tartalmának meghatározása, a könyvvizsgáló visszahívása ugyanis a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben, ha egy társaság például könyvviteli tanácsadást vesz igénybe egy társasági könyvvizsgálónak nem minősülő könyvvizsgáló társaságtól, a cég kiválasztása, a szerződéskötés az ügyvezetés hatáskörébe tartozik, de a társasági szerződés természetesen ettől eltérően is rendelkezhet. A körülmények vizsgálata és az elfogadás A könyvvizsgálói megbízás első alkalommal történő elfogadása előtt a könyvvizsgálónak legalább az alábbi szempontokat kell mérlegelnie: nincsenek-e törvényes vagy etikai kizáró okai a megbízás elfogadásának (összeférhetetlenség; függetlenség), rendelkezik-e a megbízás elvégzéséhez szükséges speciális ismeretekkel és tapasztalatokkal, az ügyfél vezetésének tisztessége. Ismétlődő könyvvizsgálat esetében a fentieket az előző megbízás elfogadása óta eltelt időszakban történt változások és a korábbi megbízás során tapasztaltak figyelembevételével szükséges mérlegelni. Amennyiben a könyvvizsgáló a függetlenséget és az összeférhetetlenséget veszélyeztető körülményeket kizárja, és a megbízás teljesítésére szakmailag alkalmas, a megbízást elfogadhatja. A függetlenségre és az összeférhetetlenségre vonatkozó kritériumokat célszerű a legfőbb szerv határozathozatala 6 A Kkt. lehetőséget ad, hogy a könyvvizsgáló szüneteltesse a tagságát, a szüneteltetés alatt azonban nem végezhet jogszabályon alapuló könyvvizsgálatot 7 Kkt Kamara Alapszabálya, etika szabályzata évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 10 Ha a társaság újonnan alakult, akkor az alapításnál (alakuló ülésen) a könyvvizsgáló megválasztását kijelölésnek nevezik. 12 szamvitellap@complex.hu

13 KÖNYVVIZSGÁLATRÓL KÖNYVELŐKNEK előtt áttekinteni, hiszen felesleges procedúra, ha a megválasztást követően derül ki, hogy a könyvvizsgáló nem fogadhatja el a megbízást, így a legfőbb szervnek ismételt ülésén új könyvvizsgálót kell választani. A könyvvizsgáló megválasztását megelőzően tehát szükséges egy kölcsönös tájékozódás a felek részéről, amely során a könyvvizsgáló nyilatkozik, hogy nem áll fent összeférhetetlenség a megbízás elfogadásához, továbbá lehetőség van a könyvvizsgálat ellátásához szükséges igényenergiaráfordítás felmérésére, mely a könyvvizsgáló díjazásának megfelelő megállapítását teszi lehetővé. A szerződés megkötése Bár a könyvvizsgáló személyét a társaság legfőbb szerve választja, a megbízási szerződést értelemszerűen a társaság képviseletére jogosult személy köti meg. Ez a gyakorlatban sokszor visszás helyzetet teremt, hiszen a képviseletre jogosult személy(ek) többnyire elkülönülnek a tulajdonosi körtől, így érdekellentét alakulhat ki, hiszen a könyvvizsgáló elsődlegesen a tulajdonos érdekeit védő független ellenőr az ügyvezetés és a társaság gazdálkodása felett. A Gt. szerint a megválasztástól (legfőbb szerv határozathozatalától) számítva 90 napos határidő áll rendelkezésre a szerződés megkötésére, és amennyiben ez a határidő eredménytelenül elmúlik, akkor a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik, és új könyvvizsgálót kell választani. Ez a jogszabályi előírás sajnálatos módon megerősíti az ügyvezetés pozícióját a tulajdonosokkal szemben, azzal, hogy az általa esetleg nem kívánatos könyvvizsgáló megválasztását utólagosan meg tudja hiúsítani. A szerződés lényeges kérdései tekintetében azonban szintén a legfőbb szerv határoz. Ilyen lényeges elem a megbízás időtartama, illetve a könyvvizsgálói díj. A megbízás időtartama a Gt. 42. (1) bekezdése alapján csak határozott idő lehet, valamint legfeljebb 5 év, de nem lehet rövidebb, mint a könyvvizsgálót megválasztó üléstől az üzleti év Számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó legfőbb szerv ülésének napjáig terjedő időtartam. A két időkorlátnak komoly gyakorlati okai vannak. Az alsó korlát azt a célt szolgálja, hogy legalább az adott üzleti évről szóló beszámoló könyvvizsgálata megtörténjen, és ne kerüljön a vállalkozás abba a törvénysértő helyzetbe, hogy könyvvizsgálatra kötelezett, de már nincs szerződött könyvvizsgáló, aki a beszámolóról független könyvvizsgálói jelentést bocsátana ki. A beszámolót elfogadó ülés ugyanis a gyakorlatban később is bekövetkezhet, mint az Szt. által meghatározott közzétételi határidő, hiszen abban az esetben, ha a könyvvizsgáló nem tiszta záradékkal látja el a beszámolót, akkor a legfőbb szerv reakciója gyakran a beszámoló elutasítása, így az ügyvezetés új beszámoló elkészítésére kötelezett, amelyre vonatkozóan ismét le kell folytatni a könyvvizsgálati eljárásokat és az új beszámolót újból záradékkal kell ellátni. Tekintettel a kérdés súlyára, a könyvvizsgálói megbízás lejártát követő beszámoló elfogadásának problémáját későbbi lapszámban, a szerződés megszűnésének keretében tárgyaljuk részletesen. A felső időkorlát célja a függetlenség biztosítása a rotáció által, azaz a Gt. előírásai szerint ötévente (5 üzleti év könyvvizsgálata után) új könyvvizsgálót kell választani, vagy legalábbis újra kell választani. Az újraválasztás lényege hogy mindkét fél újra felülvizsgálja a megbízás elfogadásának és a függetlenség kritériumait (amelyet egyébként folyamatosan figyelni kell) és e mérlegelés tükrében történjen a megválasztás s az elfogadás. Fontos megjegyezni, hogy külön jogszabály a könyvvizsgáló újraválasztását kizárhatja (Gt ). A gyakorlatban jogi személy könyvvizsgáló esetén a rotációt úgy szokták megoldani, hogy egy jogi személyen belül másik könyvvizsgálót jelölnek ki. A cikk következő részében a szerződés alaki és formai előírásait, illetve annak tárgyát és tartalmát tárgyaljuk, úgymint a könyvvizsgálat célja, hatóköre, a felek jogai és kötelezettségei, a könyvvizsgálói díj, illetve a felelősség kérdése. A megjelenés a téma aktualitását figyelembe véve a tavaszi számokban várható. Újhelyi Beáta könyvvizsgáló jelölt CORRECT Pénzügyi és Könyvszakértő Kft. Látogasson el honlapunkra! Szakkönyveink a oldalon 15% kedvezménnyel vásárolhatók meg. 13

14 NEMZETKÖZI SZÁMVITEL Immateriális javak az IFRS beszámolókban Az IAS/IFRS értelmezésében a befektetett eszközöknek, amelyeket a vállalkozásban folyamatos használatra szánnak, két fő csoportja van: a tárgyi eszközök és az immateriális javak. Az immateriális javakkal kapcsolatos szabályozásokat elsősorban az IAS 38 Immateriális eszközök standard tartalmazza, de nem tartoznak a standard hatókörébe többek között például az értékesítésre tartott immateriális javak (IFRS 5) vagy a szokásos üzleti tevékenység keretében eladásra szánt immateriális javak (IAS 2 és 11). Az üzleti kombinációkban megszerzett goodwillre pedig az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard vonatkozik. Az immateriális eszköz az IAS 38 definíciója szerint azonosítható, fizikai megjelenés nélküli, nem monetáris eszköz. A definíciónak ezt a négy elemét részletesen is érdemes megvizsgálni. Az azonosíthatóság a standard szerint az alábbi két feltétel valamelyikének a teljesülését jelenti: az immateriális eszköznek elkülöníthetőnek, elválaszthatónak kell lennie, vagyis a gazdálkodó az immateriális eszközt eladhatja, átadhatja, elcserélheti, bérbe ad - hatja, stb. vagy az immateriális eszköz valamilyen szerződésen alapuló vagy egyéb törvényes jogból keletkezik, függetlenül attól, hogy e jogok átruházhatóak-e. Az, hogy az immateriális javak nem rendelkeznek fizikai megjelenéssel, az esetek többségében egyértelmű. Az immateriális eszközök elsősorban éppen e jellemzőjük miatt különböznek a tárgyi eszközöktől. Ugyanakkor bizonyos eszközöknek egyszerre van fizikai megjelenésük és immateriális tartalmuk, hiszen vannak olyan szellemi termékek, amelyek csak valamilyen fizikai hordozón létezhetnek. Az ilyen esetekben azt kell megvizsgálni, hogy az eszköz fizikai vagy immateriális eleme biztosíthatja a gazdálkodó számára a jövőbeni hasznokat. Ezt figyelembe véve egy CD-n lévő szoftver vagy egy játékfilm mozikópiája a fizikai megjelenés ellenére is egyértelműen immateriális eszköznek tekintendő. Annak ellenére, hogy a monetáris eszközök többsége nem rendelkezik fizikai megjelenéssel, mégsem tekinthetők immateriális javaknak. Épp ezért a definíció egyértelműsége csak akkor biztosítható, ha az azonosítható és fizikai megjelenéssel nem rendelkező eszközök közül kizárjuk a monetáris eszközöket. Az immateriális javaknak azonban meg kell felelniük a Keretelvek eszköz-definíciójának is, amely szerint az eszköz olyan erőforrás amely múltbeli események eredményeképpen jött létre és a gazdálkodó ellenőrzése alatt áll, valamint amelyből a gazdálkodónak várhatóan jövőbeni gazdasági haszna származik. Az ellenőrizhetőségi kritériumból következik, hogy a vállalat ún. láthatatlan vagyonelemei (pl. humán tőke) azért nem mutathatók ki a mérlegben, mert nem állnak teljes mértékben a vállalkozás ellenőrzése alatt. Az immateriális eszközök fajtái A nemzetközi szabályozás az immateriális javakra vonatkozóan nem ad kötelező csoportosítást, ezért az IAS 38 által nevesített immateriális javak az összehasonlítás kedvéért a hazai számviteli törvény csoportosítása alapján kerülnek bemutatásra. Az alapítással, átszervezéssel kapcsolatos költségek aktiválását a nemzetközi előírások egyáltalán nem engedélyezik. Az IAS bekezdése tételesen felsorolja, hogy az alapítással kapcsolatos költségeket (a jogi és adminisztrációs költségeket) és az áthelyezési, átszervezési költségeket a felmerülésük időpontjában ráfordításként kell megjeleníteni. Az IFRS az immateriális javakkal kapcsolatban két ún. megjelenítési kritériumot határoz meg, amelyek szerint egy immateriális eszköz akkor és csak akkor mutatandó ki, ha: valószínű, hogy az eszköznek tulajdonítható várható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni a vállalkozóhoz; és az eszköz bekerülési értéke megbízhatóan mérhető. (IFRS Keretelvek 89.) A második megjelenítési kritérium nem jelent gondot az alapítás-átszervezés költségeinél, hiszen ezen összegek általában a számlák alapján egyértelműen megállapíthatók. Azonban az alapítás-átszervezésnek mint eszköznek tulajdonítható várható jövőbeni gazdasági hasznok nagyon nehezen becsülhetők meg. A bevételek bizonytalansága és az óvatosság elve miatt tehát ezen költségeket a felmerülésük időpontjában kell ráfordításként elszámolni. Az IAS/IFRS szerint a kísérleti fejlesztés költségeit viszont kötelező aktiválni, ha az alábbi feltételek teljesülnek (IAS ): A kísérleti fejlesztés eredménye műszakilag kivitelezhető és a megvalósítás után használható vagy értékesíthető. A gazdálkodónak szándékában áll a kísérleti fejlesztést befejezni, majd felhasználni vagy értékesíteni. A gazdálkodó képes a kísérleti fejlesztés felhasználására vagy értékesítésére. A kísérleti fejlesztés eredményeként megvalósuló tevékenységből származó jövőbeni gazdasági hasznok bizonyíthatóak. A gazdálkodó számára a kísérleti fejlesztés befejezéséhez, felhasználásához vagy értékesítéséhez a szükséges 14 szamvitellap@complex.hu

15 NEMZETKÖZI SZÁMVITEL technikai, pénzügyi és egyéb források rendelkezésre állnak. A gazdálkodó megbízhatóan képes a kísérleti fejlesztéshez kapcsolódó költségeket mérni. Amennyiben a kísérleti fejlesztés valamennyi kritériumnak megfelel, a kísérleti fejlesztés költségeit az IAS 38 szerint aktiválni kell. Ugyanakkor a hazai számviteli törvényhez hasonlóan az IAS 38 is elkülöníti a kutatási és a fejlesztési tevékenységet, illetve egy termékfejlesztési projekt esetében a tevékenység kutatási és fejlesztési szakaszát. Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert a kutatási költségeket a felmerülésük időpontjában le kell írni, tehát a kutatás költségei a hazai szabályozáshoz hasonlóan az IAS 38 szerint sem aktiválhatók. Amennyiben a kutatási és a fejlesztési költségek szétválasztása nem lehetséges, akkor az aktiválás kizárt. A magyar számviteli törvény által vagyoni értékű jogoknak nevezett immateriális eszközök közé az IAS 38 szerint a különböző szerzői jogok, licencek, kibocsátási kvóták, koncessziók és értékesítési jogok sorolhatóak. Mivel a vagyoni értékű jogok többnyire nem saját előállítású immateriális javak, így az eszközként történő kimutatás kritériumainak egyértelműen megfelelnek, hiszen a bekerülési értékük megbízhatóan mérhető (vételár), másrészt a beszerzés (maga a tranzakció) annak is biztosítéka, hogy az adott vagyoni értékű jog, értékkel bíró eszköz, amely a jövőben gazdasági hasznokat biztosíthat a gazdálkodó számára. Mindemellett a vagyoni értékű jogok többnyire meghatározott időszakra (általában több üzleti évre) vonatkoznak, így az eredményre gyakorolt hatásukat az összemérés elve alapján ezekre az időszakokra időarányosan kell elosztani. A szellemi termékek közül az IAS a számítógépes szoftvereket, szabadalmakat és a filmeket nevezi meg egyértelműen immateriális eszközként, függetlenül attól, hogy ezeket a vállalkozás maga állította elő vagy ellenérték fejében szerezte be, hiszen ezen szellemi termékek értéke megbízhatóan mérhető és többnyire valamilyen ipari- vagy szerzői jogvédelem alatt állnak. Az IAS 38 ugyanakkor a saját előállítású márkaneveket, újságcímeket, kiadványcímeket, műsorneveket, vevőlistákat, logókat nem engedi kimutatni az immateriális eszközök között. Ez a korlátozás több dologgal indokolható. Egyrészt ezek az eszközök nem különíthetőek el egyértelműen a gazdálkodó többi eszközétől, és a gazdasági haszonból való részesedésük sem határozható meg megbízhatóan. (Valamint nem különíthetőek el a vállalkozás belső goodwilljétől.) Másrészt a saját előállítású eszközök lévén a bekerülési értékük sem mérhető megbízhatóan, tehát nem felelnek meg az immateriális javak megjelenítési kritériumainak. A Keretelvek eszköz-definíciójának sem felelnek meg maradéktalanul, mivel többnyire jogvédelem híján az ellenőrzésük sem biztosított, hiszen az ezen eszközökből származó gazdasági hasznokat a gazdálkodó nem biztos, hogy az ellenőrzése alatt tudja tartani, valamint nem feltétlenül tudja a hozzáférést más gazdálkodó számára korlátozni. Ugyanakkor a korlátozás nem vonatkozik az ellenérték fejében beszerzett márkanevek, újságcímek, kiadványcímek, vevőlisták aktiválására. Az üzleti vagy cégérték (goodwill) esetében a nemzetközi szabályozás elkülöníti a saját előállítású és az üzleti kombinációk során szerzett goodwillt, az IAS 38 standard ugyanis szükségesnek tartja leszögezni, hogy saját előállítású goodwill semmiképpen sem szerepelhet a mérlegben. Ha tehát egy vállalatnak a piaci értéke magasabb, mint az eszközeinek a könyv szerinti értékének és kötelezettségei értékének különbsége, akkor a vállalkozás ezt a láthatatlan vagyont nem jelenítheti meg semmilyen módon a mérlegében, hiszen ezek a vagyonelemek (pl.: jogok, képességek, vezetői, munkavállalói készségek, szervezeti kultúra, vevőkör, stb.) többnyire egyedileg nem azonosíthatóak és az értékük sem mérhető megbízhatóan. Amennyiben azonban a vállalkozás felvásárol egy másik vállalkozást, amelyért magasabb ellenértéket (akvizíciós vételárat) hajlandó fizetni, mint az átvett társaság kötelezettségekkel csökkentett eszközértéke, akkor tulajdonképpen ez a láthatatlan vagyon láthatóvá válik. Az üzleti kombinációk során megszerzett goodwillt tehát ki kell mutatni a mérlegben, azonban erről nem az IAS 38 Immateriális eszközök standard, hanem az IFRS 3 Üzleti kombinációk standard rendelkezik. 1. táblázat Az immateriális javak csoportosítása és aktiválása Immateriális eszközök csoportjai: Alapítás-átszervezés aktivált értéke Ellenérték fejében beszerzett Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Pl.: koncessziós jogok, szerzői jogok, licencek, kibocsátási kvóták Saját előállítású nem aktiválhatók aktiválni kell a 6 feltétel teljesülése esetén Szellemi termékek Aktiválhatók nem aktiválhatók: a saját előállítású márkanevek, újságcímek, vevőlisták Üzleti vagy cégérték aktiválható: az üzleti kombináció során szerzett goodwill (IFRS 3) nem aktiválható Az IAS 38 standardhoz kapcsolódó SIC 32 Immateriális javak A weboldal költségei rögzíti, hogy a vállalkozó saját honlapja is megjeleníthető immateriális eszközként, amennyiben megfelel az IAS 38 immateriális eszközökre vonatkozó megjelenítési kritériumainak. 15

16 NEMZETKÖZI SZÁMVITEL Bekerülési érték meghatározása az immateriális eszközök esetében Az immateriális javak kezdeti megjelenítése bekerülési értéken történik, azonban akkor és csak akkor lehet egy immateriális eszközt megjeleníteni, ha az megfelel a megjelenítési kritériumoknak. Beszerzés esetében a bekerülési érték meghatározása az IFRS-ek rendszerében hasonlóan történik, mint a hazai számviteli elszámolások szerint. A bekerülési érték alapja az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár, ezen felül pedig azok a költségek, amelyek az eszköz rendeltetésszerű használatra való előkészítéséhez közvetlenül hozzárendelhetők. Ha egy eszközt üzleti kombináció során szereznek meg, akkor az eszköz bekerülési értéke az akvizíció időpontjában érvényes valós érték, ha az megbízhatóan mérhető. Ahhoz, hogy a bekerülési érték ebben az esetben megbízhatóan mérhető legyen, elkülöníthetővé kell tenni a goodwilltől. Az immateriális eszközök esetében fontos megemlíteni az állami támogatás formájában történő beszerzést is, hiszen bizonyos immateriális eszközök ingyenesen vagy egy névleges összegért is a vállalkozás birtokába kerülhetnek. A vállalkozás ebben az esetben választhatja, hogy az immateriális eszközt és a támogatást is valós értéken mutatja ki (az IAS 20 standardnak megfelelően) vagy az eszközt nominális értéken jeleníti meg (növelve a használatra való előkészítéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségekkel.) A saját előállítású immateriális eszközök a bekerülési értéke azokat a költségeket kell, hogy tartalmazza, amelyek az eszköz előállításához, használatba vételéhez szükségesek, de kizárólag azokat a közvetlen költségeket tartalmazhatja, amelyek azután merülnek fel, mi után a saját előállítású immateriális eszköz már megfelelt a megjelenítési kritériumoknak. a bekerülési érték modell vagy az átértékelési modell alkalmazásával. A bekerülési érték modell szerint az immateriális eszközök könyv szerinti értékének meghatározása során a bekerülési értéket csökkenteni kell a halmozott (terv szerinti) értékcsökkenés és a halmozott értékvesztés (terven felüli értékcsökkenés) összegével. Ez az értékelési modell lényegében megfelel az immateriális javak mérlegértékének meghatározására vonatkozó hazai előírásoknak. Az átértékelési modell lényege, hogy az immateriális eszközök nyilvántartása olyan átértékelt értéken történik, ami az eszköz átértékelés napján érvényes valós értékének felel meg, és a későbbiekben ezt az átértékelt (bruttó) értéket kell csökkenteni a halmozott értékcsökkenés és értékvesztés összegével. Amennyiben azonban az immateriális eszköz könyv szerinti értéke a továbbiakban is jelentősen eltér a valós értékétől, az eszközt ismét át kell értékelni. Az átértékelési modell az immateriális eszközök esetében a tárgyi eszközöknél megismert átértékelési modellhez hasonlóan működik, azzal a különbséggel, hogy az immateriális eszközök valós értéke többnyire nem állapítható meg olyan egyértelműen, mint a tárgyi eszközöké. A valós érték megállapításának és így az átértékelésnek is feltétele, hogy az eszköznek legyen ún. aktív piaca. Az aktív piac olyan piac, ahol teljesül többek között az a feltétel, hogy azok a tételek, amelyekkel az adott piacon kereskednek, homogének. Minthogy azonban az immateriális eszközök többsége egyedi (különösen a márkanevek, az újságcímek, a zenével és filmmel kapcsolatos kiadói jogok, szabadalmak, védjegyek), ezeket az eszközöket amelyek nem rendelkeznek aktív piaccal nem lehet átértékelni. Tajtiné Szilágyi Kata Főiskolai tanársegéd, Eszterházy Károly Főiskola Mérlegérték meghatározása az immateriális eszközök esetében Az immateriális javak mérlegértékének meghatározása az IAS/IFRS értelmezésében kétféle módon lehetséges: Felhasznált irodalom: Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) 2006 (MKVK, 2006) Iratkozzon fel ingyenes hírleveleinkre, és értesüljön az elsők között a jogi és adóügyi változásokról! 16 szamvitellap@complex.hu

17 SPECIÁLIS TERÜLETEK SZÁMVITELE Az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer alkalmazása a nyugdíjpénztáraknál A nyugdíjpénztárakra vonatkozó törvényi előírások január 1-jétől bevezették az elszámolási egység fogalmát azzal a céllal, hogy alkalmazásával a pénztártagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének piaci értéken történő kimutatása napi szinten biztosítható legyen, egyszerűbb legyen a befektetések hozamának megállapítása és elszámolása. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszer működtetésére vonatkozó törvényi előírások január 1-jétől léptek hatályba, de kötelezően csak január 1-jétől kellett alkalmazni a magánnyugdíjpénztáraknál, a választható portfoliós rendszer bevezetésével egyidejűleg. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszer alkalmazása csak lehetőség, 2009-től sem kötelező. Az elszámoló egység fogalmát a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Mpt.) a következőképpen határozza meg: az elszámoló egység a tagok felhalmozási időszakban fennálló követelésének, valamint a függő tételeknek a kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi árfolyammal rendelkező egység. Az elszámoló egység fogalmából következik, hogy alkalmazása csak a fedezeti céltartalék ezen belül az egyéni számlákon kimutatott tagi követelések és a függő tételek esetében kötelező, a működési, illetve a likviditási és kockázati céltartalék tekintetében a pénztár számviteli politikájában dönthet arról, hogy kívánja-e alkalmazni. A törvényi előírások szerint az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó nyugdíjpénztárnak a pénztári vagyon piaci értéken történő értékelését naponta kell elvégezni és a fedezeti tartalék kivéve a szolgáltatási tartalékot eszközeinek befektetéséből származó eredményt, amely magában foglalja az eszközök piaci értéken történő értékelésekor az eszköz könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet összegét is, a számviteli nyilvántartásokban naponta kell rögzíteni és a pénztártag egyéni számlája javára naponta kell jóváírni. Elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetése Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszer bevezetésekor a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott számlakövetelését egységekben kellett kifejezni, amelyek induló árfolyamát az Mpt. 1 forintban határozta meg. Ez azt jelentette, hogy ha a pénztár január 1-jén tért át az elszámoló egységre épülő nyilvántartási rendszerre, akkor a pénztártag egyéni számláján december 31-ig jóváírt összeg (az egyéni számlán az átállás napjáig jóváírt szolgáltatási célú bevételek, felosztott hozamok és értékelési különbözet) minden egyes forintja egy-egy elszámoló egységnek felelt meg. Mivel a nyugdíjpénztárnak a IV. negyedévében realizált hozamot és a tárgyév utolsó napjára megállapított értékelési különbözet összegében elszámolt várható hozamot a korábbi szabályok szerint csak a negyedéves zárást követően kellett felosztania a pénztártagok egyéni számláira, ezért az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszerre történő átállás fordulónapján a pénztártag egyéni számláján kimutatott követelés összege még nem tartalmazta az átállást megelőző utolsó negyedévben realizált hozamból és az értékelési különbözet összegében elszámolt várható hozamból a pénztártagot az egyéni számláján kimutatott követelése arányában megillető összeget. Így a pénztártag elszámoló egységeinek száma, illetve induló értéke január 1-jén kevesebb volt, mint a pénztártagnak az átállás fordulónapján meglévő tényleges követelése. Ezért a hozamfelosztást követően a pénztártagra jutó utolsó negyedévi hozam és értékelési különbözet (a szeptember december hónapokban realizált hozamból és a december 31. napjára vonatkozóan megállapított értékelési különbözet összegében elszámolt várható hozamból a pénztártagra jutó összeg) aktuális árfolyamon átszámított értékével a pénztártag elszámoló egységeinek mennyiségét növelni kellett. Ezt követően a pénztártag elszámoló egységeinek száma csak tagdíjbefizetéskor, annak aktuális árfolyamon átszámított értékével növekszik. A pénztártagot az egyéni számláján nyilvántartott elszámoló egység mennyisége után a hozam amely az elszámoló egység árfolyamváltozásában jelenik meg olyan arányban illeti meg, ahogy az elszámoló egységei összesített névértéke a hozam felosztásakor az elszámoló egységek összesített névértékéhez viszonyul. A hozam (beleértve a realizált és a nem realizált hozamot is) tehát az elszámoló egység árfolyamváltozásában jelenik meg, amelyet a pénztárnak minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára vonatkozóan közzé kell tennie honlapján. E rendszerben a pénztártagok a jelenleginél jóval könynyebben kísérhetik figyelemmel megtakarításaik gyarapodását, ugyanis a tag az egyéni számláján kimutatott tagi követelésének piaci értékét minden nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának szorzataként. Azonban a pénztártag egyéni számláján kimutatott egységeinek darabszáma a től bevezetett tagdíjbevallás és befizetés rendje miatt minimum kettő havi tagdíjbefizetés elszámoló egységre átszámított darabszámával kevesebb. A magánnyugdíjpénztárak a tagdíjak bevallására és befizetésére vonatkozó január 1-jétől hatályba lépett törvényi rendelkezések alapján az állami adóható- 17

18 SPECIÁLIS TERÜLETEK SZÁMVITELE ság Magyar Államkincstárnál vezetett magán nyugdíjpénztári beszedési számláiról a pénztárak elszámolási számlájára átutalt összegeket mindaddig függő befizetésként tartják nyilván, amíg a beazonosításhoz szükséges bevallási adatokat az adóhatóságtól meg nem kapják. A jogszabályi rendelkezés szerint az adóhatóság a tagdíjak bevallásáról a magánnyugdíjpénztárak részére a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig szolgáltat adatot. Ez azt jelenti, hogy a magán nyugdíjpénztárak pl. a november hónapot megillető tagdíjakról a tárgyévet követő január hónap végéig, a december hónapot megillető tagdíjakról február végéig kapják meg a bevallási adatokat, ami alapján a függő befizetésként nyilvántartott összegek beazonosíthatók és a megfelelő tartalékon tagdíjbevételként elszámolhatók. Ha a foglalkoztató az adóhatósághoz hibás bevallást nyújt be, a magánnyugdíjpénztár az adott foglalkoztatóhoz tartozó pénztártagok tagdíjáról a bevallási adatokat, a bevallás kijavítása, illetve az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap utolsó napjáig kapja meg. A mérlegkészítés időpontjának a tárgyidőszaki bevallási adatok pénztárhoz történő beérkezésének és feldolgozásának időpontjához való igazításával biztosított ugyan a tárgyévet megillető tagdíjak megfelelő jogcímen történő elszámolása, de a pénztártag egyéni számlájának egyenlege egy adott időpontban az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján az adott időpontig beazonosított tagdíjbevételeket tartalmazza. Fedezeti céltartalék, egyéni számla, fedezeti portfolió kötelező egyezősége Az Mpt ának (7) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a fedezeti tartalékban kimutatott tagi követelések együttes összegének meg kell egyeznie a vele szemben álló portfolió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével. A nyugdíjpénztár ezt az egyezőséget december 31-i mérlegfordulónapra vonatkozóan a 2007-től bevezetett tagdíjbevallás és befizetés rendje miatt csak részben tudja biztosítani, ugyanis a bevallási adatok alapján a fedezeti tartalék javára elszámolt tagdíjbevételeket csak akkor tudja fedezeti célú eszközökbe (fedezeti portfolió) befektetni, ha azok pénzügyi rendezése is megtörtént december 31-éig. Ha a tagdíj a pénztár elszámolási számlájára december 31-éig befolyt, de a bevallási adatokhoz még nem rendelhető, akkor a pénztár a befolyt összeget a függő befizetések fedezetét szolgáló eszközökbe fekteti be (függő portfolió). A függő befizetésekből a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján beazonosított tagdíjakat a pénztár a fedezeti tartalék javára elszámolja, de ezzel szemben nem fedezeti, hanem függő portfolió áll. (Pl. a november havi tagdíjak a pénztár elszámolási számlájára december hónapban folynak be, de a beazonosításhoz szükséges bevallási adatokat az adóhatóságnak január végéig kell a pénztár részére megküldeni.) Az üzemgazdasági szemléletű könyvvezetés szabályai szerint a pénztárnak a fedezeti tartalék javára tagdíjbevételként kell elszámolnia a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján a tárgyidőszakra előírt, de a mérlegfordulónapot követően esedékes tagdíjakat is. (Pl. a december havi tagdíjak befizetése a tárgyévet követően január hónapban esedékes, és ha a bevallási adatok pénztárhoz a mérlegkészítés időpontjáig ami nem lehet korábbi időpont, mint a bevallási adatok beérkezésének és feldolgozásának időpontja beérkeznek, akkor a tagdíjbevételt december hónapra kell elszámolni.) Emiatt a főkönyvi könyvelésben a fedezeti tartalékban az egyéni számlákon kimutatott tagi követelések együttes összege mindig több mint a vele szemben álló portfolió eszközértéke. Az előírt egyezőség vizsgálatát segíti elő a fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákon, illetve szolgáltatási tartalékon kimutatott céltartalék képzés jogcímenkénti alábontása. A számviteli szabályok szerint a fedezeti céltartalékon belül el kell különíteni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből (tagdíjak, tagdíjcélú támogatások, tagdíj-kiegészítések, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételek) a mérlegfordulónapig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, mérlegfordulónapig pénzügyileg rendezett, a fedezeti portfolióban nyilvántartott összegéből képzett céltartalékot, a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, a mérlegfordulónapig befolyt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető befizetésekből a mérlegfordulónapon függő portfolióban nyilvántartott összegéből képzett céltartalékot, valamint a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, de a mérlegfordulónapot követően esedékes (a mérlegfordulónapot követően befolyt) összegéből képzett céltartalékot. A számviteli előírások szerint a fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit járadéktípusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az egyéni számla analitikus nyilvántartása forintban és elszámoló egységben történik. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a jóváírásokat a magán nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Mvhr.) 24. (15) bekezdés a) és b) pontja szerinti megbontásban (a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíjcélú támogatásokból, tagdíj-kiegészítésekből, valamint a szolgáltatási célú egyéb bevételekből az egyéni számlán jóváírt összegeket forintban és elszámoló egységben, továbbá az 18 szamvitellap@complex.hu

19 SPECIÁLIS TERÜLETEK SZÁMVITELE egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék eszközeinek befektetéséből származó realizált és nem realizált hozamot is tartalmazó eredmény egyéni számlán jóváírt összegét forintban), illetve terheléseket forintban és elszámoló egységben, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését. Az egyéni számlákon jóváírt értékelési különbözetet a pénztártagonként vezetett analitikus nyilvántartásban nem kell az Mvhr. 24. (6) bekezdés szerinti jogcímeken (mérlegfordulónapig beérkezett fedezeti portfolióban nyilvántartott, mérlegkészítés időpontjáig beérkezett függő portfolióban nyilvántartott, illetve mérlegfordulónapot követően esedékes tagdíjak) alábontani. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és az elszámoló egységek árfolyamának szorzatával egyezik meg. Az egyéni számla időszak végén forintban kimutatott egyenlegének meg kell egyeznie az elszámoló egység darabszáma és árfolyama alapján számított egyenlegével. Az egyéni számlákról vezetett analitikus nyilvántartás adatainak a fedezeti tartalék egyéni számla részének kimutatására szolgáló főkönyvi számlák egyenleg adataival való egyezőségét a szolgáltatási célú bevételek [kivéve az Mvhr. 24. (6) bekezdésének ab) és ac) szerinti összegeket (mérlegkészítés időpontjáig beérkezett függő portfolióban lévő, illetve mérlegfordulónapot követően esedékes szolgáltatási célú bevételek], és a befektetési tevékenység Mvhr. 24. (15) bekezdés b) pontja szerinti (lásd: fentebb) eredmény részletezésben havi szinten biztosítani kell. A pénztárnak az egyezőséget főkönyvi és analitikus nyilvántartásai felhasználásával napi szinten is igazolnia kell a havi zárással lezárt hónapok vonatkozásában. Az Mpt. és a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: befektetési rendelet) további kötelező egyezőségeket határoz meg. Az Mpt ának (7) és (8) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a likviditási és a fedezeti tartalékokhoz, ezen belül az egyéni számlákhoz és a szolgáltatások tartalékához külön-külön befektetési portfolió tartozik. A fedezeti tartalékban piaci értéken kimutatott tagi követelések együttes összegének és a függő tételek piaci értéken kimutatott állományának meg kell egyeznie a velük szemben álló portfolió piaci értékelés szerinti (felhalmozott kamatot is tartalmazó) eszközértékével. A felhalmozási időszakban lévő tagok összes nyilvántartott követelése megegyezik egyéni számláik egyenle gének összegével. A járadékos időszakban lévő tagok követeléseinek összege megegyezik a szolgáltatások tartalékával. A felhalmozási időszakban lévő tagok egyéni számláin nyilvántartott elszámoló egységeik darabszámának és árfolyamának szorzata megegyezik egyéni számláik egyenlegének összegével. A befektetési portfoliók nyilvántartására vonatkozóan a befektetési rendelet további rendelkezést tartalmaz, amely szerint a pénztárnak a befektetett eszközeit (portfolióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti tartalék, választható portfoliós rendszer esetén az egyes választható portfoliók eszközei befektetésének eredménye elkülönítetten megállapítható legyen. A fedezeti tartalékon belül meg kell különböztetni az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetési eredményességét. A nyugdíjpénztár a befektetések megfelelő analitikus nyilvántartásával és a főkönyvi számlák megfelelő alábontásával köteles biztosítani az Mpt.-ben, illetve a befektetési rendeletben előírt követelmények teljesítését. Függő befizetések befektetése és nyilvántartása A magánnyugdíjpénztárak a tagdíjbevallás és befizetés rendjének változása következtében év közben jelentős összegű bevallási adatokhoz nem rendelhető függő befizetést tartanak nyilván. A pénztáraknak az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközöket a befektetésre vonatkozó szabályok szerint kell befektetni (függő portfolió) és a befektetésekből származó realizált és nem realizált hozambevételekből a befizetések azonosításakor az egyéni számlán jóváírt tagdíjbevételek időarányos hozamának pótlása céljából a céltartalékot kell képezni. A törvényi előírások szerint a magánnyugdíjpénztáraknál a függő tételek nyilvántartását is elszámoló egységekben kell végezni, ezért a függő portfolió befektetésével kapcsolatos bevételeket és ráfordításokat, valamint a függő befizetések befektetési hozamából képzett céltartalékot a többi likviditási és kockázati tartaléktól elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni. A számviteli előírások szerint függő befizetések befektetési hozamának céltartalékaként kell a mérlegben kimutatni az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat. A függő befizetések céltartalékán belül elkülönítetten kell kimutatni az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról átutalt, de bevallási adatokhoz még nem rendelhető tagdíjak, késedelmi pótlékok, önellenőrzési pótlékok, valamint az egyéb azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának fedezetére az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből a befizetések azonosításakor a pénztári tartalékokon jóváírt tagdíjcélú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából képzett céltartalékot; 19

20 SPECIÁLIS TERÜLETEK SZÁMVITELE a függő befektetési portfolió naponta meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A függő befektetési portfolió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét. A függő tételekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők a függő tételeken történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is. Az elszámoló egységek számának és árfolyamának megállapítása Az elszámoló egységek számának és árfolyamának megállapítása a letétkezelő feladata. Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert működtető pénztárnak a vagyonkezelő, a letétkezelő és a pénztár közötti adatszolgáltatás, az egyeztetés, az eltérések kezelése részletes eljárási szabályait háromoldalú szerződésben kell meghatároznia. Pénztár tájékoztatási kötelezettsége a letétkezelő felé: a pénztár a pénztári eszközök piaci értékének és az elszámoló egységek árfolyamának a meghatározásához szükséges adatokról többek között: az ingatlanokról, árukról, házipénztár és a bankszámla egyenlegéről, úton lévő pénzeszközökről, bankbetétekről és azok kamatáról, vagyonkezelési díjról és annak számításáról, portfoliók közötti átvezetésekről, és az azokban bekövetkezett változásokról a tárgynapot követő első munkanapon teljes körűen köteles tájékoz tatni a letétkezelőt. A napi ügyletekről a vagyonkezelő teljes körűen folyamatosan tájékoztatja a letétkezelőt. Az elszámoló egységek számát két tizedesjegyig, az elszámoló egységek árfolyamát pedig hat tizedesjegyig kell számítani, illetve nyilvántartani. A nyugdíjpénztárnak az elszámoló egységek képzésének, árfolyam meghatározásának, forintra történő átváltásának, a felmerülő eltérések kezelésének, rendezésének szabályait a számviteli politikája keretében belső szabályzatban kell rögzítenie. Dömötörfy Józsefné kamarai tag könyvvizsgáló Hirdetés? mm 20 szamvitellap@complex.hu