VALKAY ZOLTÁN A NAPNAK DÍCSÉRETE, AVAGY A NAP FELÉ FORDULÓ HÁZAK

Átírás

1 VALKAY ZOLTÁN A NAPNAK DÍCSÉRETE, AVAGY A NAP FELÉ FORDULÓ HÁZAK

2 Régi és új gondolatok az alföldi építészetről mint a Nap-, pontosabban az Élet felé forduló házakról. A természetes anyagokból épült magyar parasztház mivel része a természetnek valójában öko-ház, melynek ezeréves bölcsessége és tanulságai mindenkori alapként szolgálhatnak megújulásra váró építészetünkhöz. 2

3 Az ábrán látható sámándob mint a Világegyetem szerkezetének képe, a parasztház homlokzat és négyszögbe írt ember ugyanazt a felépítést tükrözik: hármasságukban identikusak - magyarán egyek. Eképpen az -világnak, Ember-Ház-Világmindenség analógia sorozatot képez. Ami szerint a kozmosznál a Felső-, Középső- és Alsó világnak, a háznál tető (padlás), földszint és pincének, az embernél a tudatfeletti-, tudat- és tudatalattinak feleltethető meg.

4 A szeretet-energiával kalákába/móvában felépített ház méretezése antropomorf: hüvelyk, láb, könyök és öl. A ház behangolását a hely könyökével (az Alföldön ez cca cm), vagy a hely princípiuma, esetleg zenei és matematikai arányok harmóniájával érjük el. 4

5 Szerkezet és építés, mint mágikus cselekedet A házszerkesztést a telek Hartmann- és vízérhálózatának felfedezésével kezdjük. A következő lépés a hely kapujának és tűzpontjának meghatározása. A tűzpontból bontjuk ki azután a házat- a Keletelés és a Napvágás szent hagyománya szerint. A vízfolyások metszőpontja a kút legkedvezőbb helye. Ha alázatosak voltunk az építőcselekedetbe a hely kapuja és háromszoros védőöve magától leképződik. Ezen utóbbin helyezkedtek el példának okáért a Székely kapuk. 5

6 A Szent Keletelés és Napvágás meghatározás Házkitűzés a Nap segedelmével A magyar ember számára a kert és a ház egyek. A világ középpontjába épülnek. Ott, ahol az Ég megérinti a Földet és az ember ön-azonos. A magyar ház és kert kacsalábon forgó, s ez mint olyan örökös (titkos) építőhagyományunk. Alapjában véve 3+2 fényirányt szükséges építésünk által megtisztelnünk. 6

7 Székely kapuk, mint Napkapuk és Napvárta helyek - a hely kapui. Ősi időmeghatározó szerszámok. Ugyanakkor a benn és kint határmezsgyéi. A székelyek őrzik, de valamikor az egész Kárpát-medencében elterjedt volt. Az Alföldön a bálványos kapuk helyettesítik. 7

8 A bácskai táj genius loci-ját értelmezve elsősorban a megtermékenyítésre váró anyaföld jut eszünkbe látván a végtelen szántó- és búzaföldeket. A sár mellett a Nap mindennek életadója szintén az Alföldi lelkület alapvető meghatározója. A longa historia örökké süt a nap, és örökké sár van kukorica-klíma hangulatában a rab-szabadsággal/szabad rabsággal megáldott, a törzsiség kötelékében önzőségében reményvesztett duhaj Alföld a Nap géniuszának megélhető helye. Ki is fejezték ezt a Napsugaras oromzatokon keresztül. 8

9 A nyeregtetős, oromzattal bíró házak ünneplőbe öltöztetése mindenkor közösségi normáktól volt vezérelt. Vidékünkön, a XIX. század utolsó harmadában, a tiszai fakereskedelem térnyerése után terjedtek el az állóhézagos fűrészelt deszkaoromzatos házak, melyeknek továbbfejlesztett alakja az úgynevezett napsugaras oromzat. Az 1880-as, 90-es évek utáni népjóléti időszakban megjelenő oromzatokat, a szegedi árvíz utáni, a királyi bizottság mérnökei által tervezett kazettás típusterveknek, és a helybeli fűrésztelepeknek Kanizsán az első fűrésztelepet a valamikori fakereskedő Deutsch Fülöp és fiai nyitotta 1896 körül a Tiszaparton, melyet 1901-ben éppen egy szegedi, a Milkó-cég vett át köszönhetjük. Rohamos elterjedésükben nagy szerepet játszott tehát az olcsó fűrészelt fa, melyet a fürfalakon (mert így is nevezték e tűzfalakat) a helyi ácsmesterek széles diapazonban és egyedi módon interpretáltak. Építésük az 1930-as évekig volt közkedvelt. 9

10 A legrégebbi napsugaras motívumú oromzaton többnyire egy padláslyuk volt, amiből sugarasan indult ki a deszkák alkotta napmotívum. Ilyenkor szemes (istenszemes) kialakításúnak nevezték. Ellenben, ha a napmotívumot legyezőformában az állóhézagos deszkaoromzat felső harmadába és az alsó sarkaiba helyezték, akkor saroknaposnak tartották a díszítőmotívumot. Ez utóbbi fajtához sorolhatóak a kazettás kiképzésű, gazdagon tagolt oromzatok, melyeknél a kazetták /betétek beosztása lehet páros és páratlan is. Páros esetben teljesen szimmetrikus az elrendezés, páratlan esetén viszont van egy központi főmotívum, amit jobbról és balról egyformán elhelyezett díszek vesznek körül. A kazettás oromzat tetőszögleteiben a már emlegetett legyezőszerű napsugármotívumok jöttek. A napmotívumokat gömbölyűfejű kovácsoltvas szögekkel koncentrikus körökben szögezték fel, ezzel is emelve esztétikájukat. 10

11 A kelet felé tekintő elvarázsolt napszimbólumos oromzat deszkából kialakított változatai a szimbólum erejét közvetítették a házba. E közvetítés jelképrendszere réteges. Az egyik változat szerint az oromzaton magát a Szentháromságot (Atya-Anya-Fiú hármasságát) ábrázolták, mint a kozmikus felépítési rend és a kozmikus alkotóerők megjelenítőjét. Ilyenkor az Atya, mint Égi Tűz (konstruktív jele az x ), és az Anya, mint Égi Víz ( o ) örök szerelméből megszülető Fiú, mint az Égi Fény ( + ), mint Élet képeződik le. Érthetőebben, ezen Szentháromság-szimbólumok építészetileg megfelelnek az andráskeresztes kazettának (Atya), a körszerű központi napsugármotívumnak (Anya) és a rombuszos kazettás motívumnak (Fiú). Így meghiszem, már sokkal könnyebben olvashatjuk a belőlük felépített oromzatokat, de akár kis- és még inkább napsugárdíszes nagykapuk úgymond kódolt szövegeit is, hiszen megegyező elvekre épültek (lásd Vörös Károly rajzát a Karadjordjeva 28-as számú házról, melyen a Szentháromság minden egyes jelképe könnyen és világosan leolvasható). De megközelíthessük e szimbólumcsokrot úgy is, hogy az Atya és a Fiú négyzetes jelképei (x és +) magát a teret, míg az Anya gömbölyű és kerek szignója (o) pedig a végtelen időt tükrözteti. Együttesük pedig nem más mint a tér-idő; a világegyetem egésze. Vagy egy harmadik olvasat szerint Jézusnak, illetve az őt megszemélyesítő napnak látható három helyzetének megjelölésére szolgál: kél, uralkodik és lenyugszik. Ezeket a tetőháromszögben kialakított legyezőszerű napsugármotívumokkal jelezték. Az alsó csücskökbe került a felkelő- illetve a lenyugvó, míg a felső harmadba az Uralkodó delelő nap került. Beszédesek a mesterfaragványok- fűrészelt díszek is: például a Vénusz-virág (Életvirág), mint a világot alkotó erők síkbeli vetülete, ugyanakkor bármely virág, a nap földi kedvének jelölője, teszem azt a forgórózsa is, melyet gyakran forgó napnak is neveznek (lásd Úri András rajzát a Republikanska 74-es számú házról). 11

12 A Nap(Jézus) látható három helyzetét díszítésként alkalmazó Napsugaras oromfalak nyomán tér-idő képletként maradtak fenn a hagyomány elveszett erejét időtállóbb anyagba átmentő motívumok XX. századi megjelenési formái. A napszimbólumok atavisztikus maradványaiként folytatódott tovább a hagyomány a Szárnyas-nap, a fels leszálló nap, valamint a delelő-nap végtelenül változatos motívumainak kissé absztrahálódó képében a késő 1910-es, 20-as évek parasztpolgári építészet oromzatain, koszorúin, fél-oszlopain, ajtó- és ablakkeretein, vagy az 1960-as évek vaskapuinak kovácsoltvas rátétein, esetleg műkőkapubálványainak stokkolásain. 12

13 Ennek tudatában megilletődve kell megállapítanom és elmondanom azt, hogy amíg biztos, élő és erős a hagyomány, addig átvitele, átadása mindig szóbeli egyszerű, szerves anyagokkal dolgozik, a mulandóságtól nem fél. Az építészetben például ez a fafaragás ideje. A faragást követi a felfűrészelt deszkának motívumokká történő összerakásának korszaka ekkor már csak a mesterfaragványokat faragták meg. Ahogy idővel veszik a tradíció örökségének ereje, úgy próbálják megőrizni, hogy egyrészt lejegyzik, másrészt időtállóbb anyagokba igyekeznek vetíteni azt. Ekkortól indul be a felejtés folyamata is. Így volt ez féligmeddig a napjelek faragásánál, összerakásánál, a malter/vakolat, később pedig a vasrátét formában való alkalmazásánál is. Ez utóbbi kettő építésénél már valószínű, hogy eleink nem tudták azoknak a jeleknek jelentését, melyeket készítettek. Minél inkább örökös a megjelenítés anyaga, például korunkban, annál nagyobb az eshetőség a felejtésre, hisz az anyagnak kellene átvennie az őrzés szerepét, holott nem ez a feladata; csak a közvetítés pontosabban nem elsődleges feladata. De a reményt ne veszítsük, hátra újra felébredünk és képesek leszünk régi becses jelképeinket olvasni és értelmezni! 13