A TARTALOMBÓL. Magyari Beck István: Egy elkésett pillantás a. m vészetre, a kultúrára és a civilizációra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TARTALOMBÓL. Magyari Beck István: Egy elkésett pillantás a. m vészetre, a kultúrára és a civilizációra"

Átírás

1 2 01 A TARTALOMBÓL Magyari Beck István: Egy elkésett pillantás a. m vészetre, a kultúrára és a civilizációra Történelemtudat a Délvidéken Beszélgetés Mák Ferenc irodalomtörténésszel Készítette: Albert Zoltán Máté Pap Krisztián: Bártfa város visszafoglalása 1914 telén Huhák Heléna: A pártakarat vizualizálása Szemléltet agitáció a Rákosi-korszakban Dr. Bódi Stefánia: A gyülekezési jog szabályozása és gyakorlati problémái Nagy- Britanniában és Észak-Írország területén 4 Balogh Tibor: Egyaránt távol a szabadságtól: autoriter és szabados Hende Borbála Maráz Anikó Király Orsolya: Túlzásba vitt örömök A viselkedési addikciók nyomában E ry Áron: A meglev valóság volt célkit zéseinek kerete portré Várady Imrér l KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOKBÓL 8

2 A Tudományos Ismeretterjeszt Társulat havi folyóirata Támogatónk: Nemzeti Tehetség Program Nemzeti Kulturális Alap augusztus; LVII. évfolyam 8. szám Szerkeszt ség 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Postacím: 1428 Budapest, Pf. 51 Telefon: Fax: Internet: Kiadja a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat Felel s kiadó Piróth Eszter igazgató 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 16. Szerkeszt bizottság Benk Samu Bogár László D. Molnár István Harmati István Kapronczay Károly Pomogáts Béla Simon Tamás Tardy János Tellér Gyula Zoltán Zoltán Nyomás ipress Center Hungary Kft. Felel s vezet Lakatos Imre vezérigazgató Index: ISSN F szerkeszt T kéczki László Szerkeszt k Cseresnyés Márk Kengyel Péter Kucsera Tamás Gergely Szerkeszt ségi irodavezet Lukács Annamária El fizethet a Magyar Posta Zrt.-nél: , illetve a Tudományos Ismeretterjeszt Társulatnál: , Árusításban megvásárolható a Lapker Rt. árusítóhelyein.

3 MAGYARI BECK ISTVÁN Egy elkésett pillantás a m vészetre, a kultúrára és a civilizációra Csak nézzétek, a drága jószág hogy elvadult, a gép! Törékeny falvak reccsennek össze, mint tócsán gyenge jég (József Attila: A város peremén) (Az érdemi m vészet és a m vészeti blöff) Amilyen félénk a cím, látszatra olyan agresszív az els fejezetcím. A m vészet, a kultúra és az ember a 21. századra jelentésszegény fogalmakká váltak. Szemben a géppel, a joggal és a pénzzel. Ez utóbbiakat szinte mindenki ismertnek tekinti. Mert éjjel-nappal d l róluk a szó, mint nyitott csapból a víz. Holott az el bbiek is megfejthet k, természetesen nem a véglegesség igényével. Ráadásul a m vészet, a kultúra és a civilizáció a tanulmányozásra jóval méltóbb, érdemesebb és ezzel együtt ma problematikusabb jelenségek és fogalmak is. Az építészeti blöff nem az én kifejezésem. Tillai Ern építészmérnökt l hallottam el ször, amikor még kezd koromban vállalatom a hatvanas-hetvenes ÉGSZI (Építésgazdasági és Szervezési Intézet), Pécsre delegált tanulmányozni a korabeli építésztervez intézetek megélhetési és munkakörülményeit. Nos, ezen a rövid kiszálláson sokat tanultam. Köztük legfontosabbnak az építészeti blöff bizonyult, amelyet utóbb én m vészeti blöffé általánosítottam. De nevezhetném t kulturális vagy civilizációs blöffnek is. Mi a blöff? A semmitmondás. Ebb l az következik, hogy minden m vészetnek mondania kell valamit. Ha ezt nem teszi, akkor blöfföl. Nem tudom, ki, hogyan ítéli meg a jelenkor haladását. Nekem úgy t nik, hogy egyre nagyobb a blöff és a blöfföl k részaránya. Mind több az üres beszéd és mind kevesebb, amelyik mond is valamit. Vegyük egyik kedvenc törtemet, amelyet élmény volt megalkotnom, és évente elmondani egyetemi hallgatóimnak. Ez a tört így néz ki: információ/mondat. Három alapeset lehetséges. Els : ha a tört valódi, azaz több a mondat, mint a gondolat. Második: ha minden mondatom kifejez egy gondolatot. Harmadik: ha a tört áltört, azaz a hallgatás is beszédes. Szubjektíve én ezt szeretem a legjobban. Amikor a törtünk valódi egy ma még meghatározatlan ponton a mondatok blöfföléssé válhatnak. Nyilván akkor, ha egy-két ideára vagy a semmire tengernyi szót pazarolunk. A legnagyobb fájdalmam az, hogy ezt a pontot nem ismerjük. De hát az embertudományoktól ma annyi pénzt vontak el és csoportosítottak át az embert el ször támogató, majd fölöslegessé tev technikai tudományokba! Mintha az emberiség kiirtása lenne a cél. Tudom, sokan vagyunk és a Föld véges. De az Istenért szabad-e ezt a kérdést is a genocídiummal megoldani? A blöff másik neve a zaj. A zaj a jelentés nélküli jel, amely csak küls leg jel, de mivel nem jelent semmit, jelnek sem nevezhet. A zajt a kibernetikában és az információelméletben éppen úgy, mint én most a blöfföt általánosították és megfosztották attól a sajátosságától, hogy csak hallási, auditív értelemben használjuk. Ha mármost keressük e szavak jelentését, az nem lehet más, mint az információs csatornák szennyez dése. Széls esetekben az eldugulása. De mi köze van mindennek a m vészethez, a kultúrához és az emberhez?

4 2 MAGYARI BECK ISTVÁN: EGY ELKÉSETT PILLANTÁS A M VÉSZETRE... (A m vészet és a kultúra fogalma) A másik nagy élményben akkor volt részem, amikor Nigel Spivey Világteremt m vészet cím könyvében azt olvastam, hogy mindenki m vész. A mindenkin nyilván csak embereket értett (Spivey 2005). Igaza van! Már több helyen volt módom idézni a kett s spirál kutatóinak ama fölfedezését, miszerint az ember génszegény állat (Watson és Berry 2003). Éspedig olyan mértékben, hogy nem is nevezhet él állatnak. Bennünk a génvezérelt állat régen elpusztult, és a biológiai r helyébe vagy kapott ez a vallási megközelítés, vagy általunk kidolgozott, m vi program lépett (Magyari Beck 2012). Ez utóbbi a tudományos felfogás számára evidens. Legkorábbi seink a próba-hiba módszerrel építették föl magukat. Ugyanezt tették a társadalommal és megm velend földdel stb. Ha pedig ez a nagyon valószín John Locke filozófiájához közelálló hipotézis igaz, akkor a m vészet keletkezésér l sincs sok értelme beszélni. Legföljebb arra kell emlékeznünk, hogy a m vészet nagy általánosságban szintén mesterséges program. Külön-külön csak az egyes, sajátos m vészetek kezdeteir l értekezhetünk. Tehát akik mégis beszélnek a m vészet keletkezésér l, azok csupán lesz kített m vészetfogalmakkal dolgoznak. E fogalmakból Dunát lehet rekeszteni. Eszerint a m vészet és a kultúra szabadid s tevékenység, fogyasztás, szórakozás, kikapcsolódás, szakma (de milyen követelményekkel?), élvezeti cikk, piaci áru, drog, minden, ami szép, unalom zés (Scitovsky 1976), igényes kézimunka és így tovább. Számunkra nincs számottev különbség egyfel l a m vészet, másfel l a kultúra és a civilizáció között. NOTA BENE, a kultúra és a civilizáció viszont különböznek egymástól. Nos, ezek után, a kultúra, a civilizáció és a m vészet els sorban nehéz munka, melynek lehet élvezni a gyümölcseit, de csak az alkotást követ en. Koncentráljunk ismét a m vészetre. De hogy ne tévesszük szem el tt a kultúrával és a civilizációval való azonosságát, esetenként belekeverjük a szövegbe a kultúrát és a civilizációt, részben, mint szempontokat, részben, mint részeket. Ugyanis nem tekinthetünk el attól, amivé e kifejezések váltak: koptak, csiszolódtak, töredeztek stb. Természetesen a m vészetben is találunk érdekes sajátosságokat, jóllehet nem minden m vészetre állnak. Létezik ugyanis egy eleddig ki nem dolgozott irányzat, amely leginkább a kriptográfiára és a kriptológiára emlékeztet. Eszerint bizonyos társadalmi, politikai, pszichológiai helyzetekben tilos az szinte szó, de fönnállnak súlyos közösségi problémák, amelyeket viszont meg kell oldani a fönnmaradásért. Ilyenkor a m vészet titkosírássá (kriptográfiává) válik, amely megoldandó. Ez utóbbi a kriptológia (Dénes 2001). A szabadk m vesek számos helyen éltek ilyen jelekkel. Meg kell különböztetnünk az objektív és a szubjektív blöfföt vagy zajt. A blöff és a zaj akkor objektív, amikor a jelnek senki emberfia számára nincs jelentése, szubjektív akkor, amikor van, csak a szemlél vagy a hallgató nem érti valamilyen okból. Esetleg nem kívánja, vagy nem tudja fölfogni, amit a jel jelent. Egy ostoba és m veletlen ember számára még Puccini zenéje is zaj. Zajjá válhat az igaz és értékes tudás is, ha túl sok van bel le. De még Puccini is, ha ordít a rádió. Manapság az alulfinanszírozott oktatás miatt egyre n a száma azoknak, akik a magasnak gúnyolt kultúrát, m vészetet, civilizációt értéktelennek tekintik és elfordulnak t lük. Holott, a magas kultúra az, amely a túléléshez szükséges m vi programokat nevezzük ket m vi géneknek, vagy akár mémeknek tartalmazza. Amivel szemben az alacsony nívó nem az élet, az egészség irányába vezet, hanem a betegség, a halál és a pusztulás felé tart. (Néhány szó az alternatívról ) Itt megszakítjuk egy rövid id re a gondolatmenetet amely a fönt vázolt alapok után a kérdés történeti oldalát fogja vizsgálni és röviden foglalkozunk az alternatív rendkívül fontos fogalmával. Alternatív egy olyan jelenség, tény

5 MAGYARI BECK ISTVÁN: EGY ELKÉSETT PILLANTÁS A M VÉSZETRE... 3 folyamat, amelyik szemben áll az addig létez vel. Az alternatív el ször ellenség, utána kiegészít. Általa egy új egész jön létre. Err l az új egészr l lassan bebizonyosodik, hogy is csak egy rész. Ekkor szembetalálja magát egy új, számára alternatív ténnyel, jelenséggel vagy folyamattal. El ször ez is csak egy kontradikció. Azonban egy tágabb egész épít kövévé válik. Alternatívája csak annak lehet, amelynek vannak határai. Valami csak azért válhat alternatívvá, mert létezik egy alap. De ezen alap is alternatívákból épült föl. Néhány példa: A lét a nemlét alternatívája. A m vészet, a kultúra és a civilizáció a bennünk létezett és ma is megbúvó biológiai r alternatívája. A kánonmentes m vészet alternatívája a kanonizált m vészet és fordítva. A korláttalanság alternatívája a korlátozás. És ez így megy tovább a csendt l és a hangtól a betegségen és az egészségen át az életig és a halálig stb. Az alternatív az els pillanatban értékmentes. Ám azáltal, hogy szélesíti az alapot értékké, alkotássá válik. Ami nem ütközik alternatívába, az eld l és széthullik. Keresd és szeresd az alternatívádat! Te is bel lük állsz. (Az emberistenen innen és túl) Ami az emberen innen van, az a múlt. Ami az emberen túl van, az a jöv. Sokan az skori barlangrajzokat tekintik a m vészet kezdetének. Szerintem ezek a barlangrajzok túlságosan kidolgozottak és szépek ahhoz, hogy kezdetek legyenek. Az skori állatábrázolások már egy fejlett kor termései. Gondoljunk csak bele! A beteg genommal teng d sünk még nem ember. Ezért példákat ma úgy mondjuk: modelleket keres, hogy utánozhassa ket. Els istenei az er s, ügyes és egészséges állatok lehettek. Mit mond az sid kben kidekorált barlangról Spively? Úgy t nik tehát, nem olyan hely volt, ahol az emberek éltek, hanem inkább egy különleges gyülekez hely valamiféle szentély a hegyekben mely az embereket a 80 kilométerre vagy még nagyobb távolságra található településeikr l vonzotta. (Spively, ibid. 47. o.) Tehát e barlangok si katedrálisok voltak, a barlangképek az els ikonok, a sámánok pedig az els papok, lelkészek, rabbik, müezzinek stb., akik alternatív tudatuk felidézésével összekötötték az embert az istenekkel és az isteneket az emberekkel. Az ember nem tudta követni példaképét. Kényszer ségb l vált szabaddá t lük. A szabadságában csak kapkodott. Mígnem öszszegy ltek sikeres cselekedetei, amelyeket absztrahálva és összekötve, szellemi és viselkedési programokat hozott létre. Ezek révén a totemek fölé kerekedett. Megjegyzés: én nem tagadom a vallást, de csak tudományos kutató vagyok. A totemizmust a humanizmus követte. De nem azonnal. Az seinknek el bb olyan fegyvereket kellett föltalálniuk, amelyekkel nemcsak az ellenséges talajt és az ellenséges erd ket tudták megm velni, hanem olyan eszközöket is, amelyekkel az ellenséges állatok fölé kerekedtek. Ez már a civilizáció kezdete. Úgy is mondhatnók, hogy a talajt és az erd ket legy z fegyvereket termelési eszközöknek hívjuk, addig a hal, az állat és az ember legy zését garantáló eszközöket fegyvereknek neveztük el. Az emberiség akkor szétszórtan élt. A kés és a t r, az ásó és a dárda, a gereblye és a villa stb. egymás rokonai. Ennek ellenére az antropogenezis azonos tempóban zajlott. Úgy t nik, Európában a barlangfestmények készítése körülbelül évvel ezel tt véget ért. (Spivery, ibid. 43. o.) Mi történhetett? Az ember kezdetleges kultúrája és civilizációja birtokában legy zte isteneit, a totemállatokat. Ezzel egy újabb grandiózus krízisbe utóbb egy veszélyes, az Istent fölülmúlni vágyó kísértésbe zuhant. Az sember követend példák nélkül maradt. A humanizmus els diadalát a nyugati féltekén a mediterrán régióban aratta. Oda a Földközi tenger keleti részén elhelyezked Közel-Kelet és Egyiptom vezette. Se szeri, se száma a kett s emberállatoknak, majdan s ez figyelemre méltó az antropomorf félisteneknek. El ször tehát Théba f istene, Ámon, a kos-fej emberisten, a szfinx, a kentaur, az oroszlánfej emberkeszobrok és társaik: Tawaret istenn t (a Hatalmast ) általában

6 4 MAGYARI BECK ISTVÁN: EGY ELKÉSETT PILLANTÁS A M VÉSZETRE... terhes víziló képében ábrázolták, mely állatot Hérodotosz megfigyelése szerint szentnek tekintették a Nílus egyes vidékein. Tawaret azonban felegyesedve állt két oroszlánlábon, gerince és farka krokodilra hasonlított karjai pedig az emberekére, azzal a különbséggel, hogy a kéz helyén két oroszlánmancs díszelgett. (Spivey, ibid o.). E szinkretizmusokra daccal felel az egyiptomi emberábrázolás, amely a háromszög fels testtel azt hangsúlyozza, ami az egészséges, er s emberre jellemz : a széles vállat és nádszál derekat. Ez a váll nem csak a fizikai terhet, hanem a modern emberré válás súlyát is büszkén viseli. Az emberi testbe rajzolt és épített, fordított piramisnak még szubverzív értelmet is tulajdoníthatunk (az ember szemben az akkori renddel). A totemizmustól való elszakadás egy további lépést tesz a humanizmus felé. A szinkretizmus hasad és helyébe az emberként ábrázolt isten és az t kísér állat lép. Majd az ember egyedül marad, aki mindegyik m vész és m vészet központi figurája lesz. Ahogy mediterrán istenek félig még emberek, istenemberek, tele indokolatlan emberi gyengeséggel hiszen minden gyengeség a halálból ered, úgy az emberek között megjelennek az emberistenek, a félistenek, akik bár jóval er sebbek az embereknél, osztoznak velünk a születés és a halál eseményeiben. Ez éppen úgy igaz a pogány emberistenekre, mint hatalmas utódjukra, Jézus Krisztusra. Az ember felj, lelke fényfolyam írta Vörösmarty Mihály. Nem is tudom, hogy nevezzem el az utat, amelyen az ember haladt az állatiból az állatalattiba, az állatalattiból az állatiba, az állatiból a félállatiba, a félállatiból a félemberibe, a félemberib l az emberibe, az emberib l az istenemberibe, az istenemberib l az emberistenibe. Mind többet hagyva el az emberi masszából. És vajon most merre tart? (Egyszer hajnalodott) Miel tt a fenti kérdésre megkísérelnénk a választ, foglaljuk össze e dolgozat alaptételét. Eszerint mind a kultúra, mind a civilizáció, mind pedig a m vészet vagy Isten adta, vagy ember teremtette mesterséges program. Azért van erre a programra három szavunk, mert mindegyik a három közül vagy saját szempontot, vagy egy részt jelent. Ezekbe nem megyünk bele, csak a m vészet esetében hangsúlyozzuk a kommunikáció funkcióját, mint szempontot. És felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fönti hármas évezredeken át sikerrel szolgálta az emberiség mennyiségének és min ségének növekedését. Így a kultúrát, a civilizációt és a velük egy terjedelm m vészetet az emberiség legsikeresebb vállalkozásának tekinthetjük. Miként tette ezt? Nos, azáltal, hogy rendre az emberiség létkérdéseivel foglalkozott és meg is oldotta ket. Az els probléma az emberiség alacsony létszáma volt. Erre megoldásként a szexuális liberalizmus volt a válasz. El ször nyilván a teljes szabályozatlanság formájában. Utóbb alkották meg a törzsi csoportházasságot, amikor egy törzs minden asszonyának az ket feleségül vett másik törzs minden férfija egyben a férje is volt. Poligámia és poliandria egyszerre. Ez az a forma amikor minden gyermekért minden asszony felelt, mint szerepében az anya, és minden férfi, mint szerepében az apa. Minden asszonynak sok férje volt és minden férfinek sok asszonya. A féltékenység bizonyára súlyos b nnek számított, mert lerombolta volna a törzsi rendet. A szexualitást évezredeken át szentnek tekintették. Számos skori m alkotás tanúskodik err l. Egy prominens zenetörténeti rádióel adásból szereztem tudomást arról, hogy az skori zene a szexuális vágyak fölkeltését szolgálta. A törzs tagjai még az ismereteiket is megosztották egymással. (Árnyékok az úton) Azonban a törzsi társadalom sikereinek árnyékai is hamar jelentkeztek. F ként, mert a termelési eszközök és a fegyverek fejl dése nem tudott lépést tartani az embertermeléssel. A malthusi probléma megjelent és ma is velünk van. Az els

7 MAGYARI BECK ISTVÁN: EGY ELKÉSETT PILLANTÁS A M VÉSZETRE... 5 és minden tekintetben etikus megoldást a nagy világvallások dolgozták ki. A szerelmi életet a házasságra korlátozták. Többféle házasság létezik. De leginkább a sz k páros család terjedt el a világunkban. Az egyetemes vallási parancs az önmegtartóztatás volt és ma is az. A páros család ennek az egyetemes korlátozásnak egyik megnyilvánulása. A család kifejezését azért teszem idéz jelekbe, mert már régóta világos, hogy a házasság és a család két különböz dolog. Család az, amely óvó, támogató és fejleszt kapcsolat, vagy kapcsolatok, míg a házasság mindössze egy hivatalos aktus. A házasság és a család számos esetben egybeesik, számos más esetben semmi köze egymáshoz. Politikusaink amikor azt hiszik, hogy a családot támogatják inkább a sokszor már nem kívánt házasságoknak kedveznek. Visszatérve a zenére, az skori zenét a templomokból kés bb kitiltották. Éppen azért, mert nem felelt meg a kor erkölcseinek. A templomok eszerint úgy viselkedtek, mintha a malthusi problémát kísérelnék megoldani, több évezreddel Malthus születése el tt. Viszont más eszközök is létrejöttek a gyermekáldás megel zésére. Ilyeneket használtak a szodomiták, akik a szexualitás gyermekeket nem nemz formáit gyakorolták. A szodómia bibliai eredet kifejezés, amellyel f ként jogi szövegekben, de a közbeszédben is a nem utódnemzésre irányuló szexuális aktust jelölik, továbbá az anális szexet, orális kielégítést, önkielégítést, parafíliát, az olyan szexuális aktust, amely nem jár utódok nemzésével. (Ismeretlen szerz ) A Malthust megel z malthusi problémának tehát nem Malthus az els felismer je. Viszont csak ezekben az évtizedekben a 20. és a 21. század fordulóján kezdtek komolyan foglalkozni vele. Az elkésett és az óta is késében leledz túlnépesedési problémát elkésett és kapkodó megoldás agresszív víziója követte. Szóhasználatunkban a malthusi problémára elkésett mesterséges programot kultúrát, civilizációt, m vészetet dolgoztak ki. E megoldásról, programról nehéz nyilatkozni, mert eddig nem hozták nyilvánosságra. Egyel re csak tapasztalni lehet. Akik pedig beszélnek és írnak róla, nagy tudásukat f ként másodkézb l kapott irodalomból nyerték. És ami az ilyen esetekben logikus, bekövetkezett: olyan képet festettek jóhiszem en, miszerint az emberek túltermelését az emberek fölszámolásával kívánják megoldani. Ha pedig ez igaz, akkor nagy a baj. Mert a demográfiai kérdéseket nem emberek tömegeinek ész nélküli növelésével, vagy ugyan k ész nélküli pusztításával kell megoldani, hanem átgondolt demográfiai szabályozással. Az euro-atlanti kultúra hovatovább már az aszexuális magatartást részint hirdeti, részint szigorú jogi eszközökkel kikényszeríti. Ugyanakkor mint az élvezetekre orientált társadalmi rendszer vonzónak mutatja be a testi szerelmet. (Demográfiai pánik) A világban lassan demográfiai pánik kezd kialakulni. Egyes kultúrák és nemzetek kihalóban vannak. Mások mértéktelenül szaporodnak. Érdekes, hogy azok halnak ki, amelyek civilizáltabbak. Ez alátámasztani látszik azt, hogy a civilizáció a tárgyi-technikai és cucc-hacuka kultusz fejl dése felel s a demográfiai hanyatlásért. Mi már évekkel ezel tt hangsúlyoztuk a tárgyi civilizáció parazita természetét (Magyari Beck, 2012). A civilizáció a kultúrából indul, majd úgy használja a kultúrát, mint gazdaállatot. Amennyiben nem fékezzük meg pontosabban nem irányítjuk a civilizációt, a saját kultúránkat pusztítjuk el. Ami a kultúrahordozó populációt is eltünteti a Föld felszínér l. Ez nagyon sokszor el fordult már a történelemben. De az emberiség vagy szeret felejteni, vagy nem engedik, hogy emlékezzen. (Kényszer gnoszticizmus) Nézzünk körül a mai világunkban. Kész csoda, amit létrehoztunk a tárgyi civilizációban. Minekutána err l nagyon sok szó esik, itt értelmetlen volna a hallottakat fölöslegesen ismételgetni. Mi tehát megpróbáljuk átpillantani, hogy mely

8 6 MAGYARI BECK ISTVÁN: EGY ELKÉSETT PILLANTÁS A M VÉSZETRE... közegben teng dik az emberi jelenség. Mivel képtelenség egy rövid tanulmányban egy egész korképet a maga szépségével és kórképével lefesteni, a legjobb lesz, ha veszünk egy modellt és azon vizsgáljuk meg jelenkorunk jó és rossz oldalait általánosságban. Nos, mi a gnosztikusokhoz fogunk visszamenni. A gnosztikusok egy ókori keresztény irányzat volt, amely az ember születését nem tekintette kívánatos eseménynek. A születés számára a lélek testi csapdába esésével volt egyenl. Ezért az embert minél hamarabb föl kell számolni, vagy inkább elérni, hogy maga számolja föl magát vagy kegyetlen aszkézissel, vagy végletes élvezetekkel. Ez az indirekt módszer nem számított öngyilkosságnak. Érthet, hogy ez az irányzat hamar elt nt, mert önmagát számolta fel fizikailag. Nos, a mi korunk félelmetesen hasonlít ehhez az irányzathoz. Azzal a különbséggel, hogy a gnosztikusok önfelszámolása a szektába lép saját döntésének a következménye volt. Ma viszont az emberek nem is sejtik, hogy mi történik velük. Helyes volna ezért afféle kényszer-gnoszticizmusról beszélni. Csak néhány példán illusztráljuk a helyzetet. Az embereket f leg a fejlett civilizációkban fogyasztásra nem is nevelik, hanem sürgetik. A társadalom fejlettségét a fogyasztás mennyiségével mérik. Legalább is a köztudatban. Az ember ételt, ruhát, lakást, m vészetet, jogot, tananyagot, tudást, emberi környezetet stb. fogyaszt. Az emberség és az etika is fogyóeszközzé vált, amelyet nem termel újra az iskola. Az ember mindenhez fogyasztóként viszonyul. Világos, hogy ez az élvezetekre épített társadalom minden más kultúrára és civilizációra drámai hatással van. Mindenki úgy bámulja az euro-atlanti kultúrát, mint az emberiség végs célját. (A tudomány hullámai) És valóban, ez a kultúra egy soha nem látott civilizációt hozott létre. A tárgyi eszközöknek kimeríthetetlen b ségét. Bár digitálisnak mondja magát, valójában analóg természet, mivel túllépett az anyag primitív szemléletén és hullámfolyamatokban gondolkodik. A lét kett s anyagi és hullám természetét az én nemzedékemnek el ször a fényre állapították meg, majd az elektronra. Ma már minden létez re kiterjesztették. S t, az is kiderült, hogy a hullámfolyamatokon keresztül jobban lehet a világra hatni, mint ha a korpuszkuláris oldaláról közelítenénk. Ma már létezik gondolatolvasás is: ha valakinek sikerül megállapítani a személyi kódját, az agyában jelentkez elektromos jelenségekb l kiolvasható, hogy az illet mit gondol. Mi több, programozni is lehet. E módszer hovatovább a pedagógia helyébe fog lépni. Tanítás és nevelés helyett táv-programozás. Az ember többé nem lesz tulajdona önmagának. Ez megrázó fejlemény: a szegénység maximuma. De egyúttal a demokrácia alattomos fölszámolása is. (Fények és árnyékok) E programba tartozik: A növekv szegénység. A terjed nyomor. A mind több helyen tapasztalt hontalanság. A munkanélküliség. A korlátokat dönget b nözés. A köz- és fels oktatás színvonalának hanyatlása. A közegészségügy elszegényedése. A városi zaj. Az öngyilkosság. A korrupció. A túldolgoztatás. A nemzetek kivándorlása. A vendégmunkások bevándorlása. Az általános feszültség állapota. Az id sek fenyegetettsége. A csecsem gyilkosság. A pedofília. A homoszexualitás. A szodómia. A leszbikusság. A föld, a víz és a leveg rekordszint szennyez dése stb. Soroljam tovább? Helyette mondok néhány pozitívumot: a magyar t ke ha csekély mértékben is, de megjelent. Az élet megnehezült, tehát önmagára nevel. Az értelmiség az adott körülmények között az igazat keresi és nem a f nökök kegyeit. A magukra hagyott gyerekekb l hamarabb lesz feln tt. A munkát kezdik szeretni és értékként kezelni. Megn tt az emberek közötti szolidaritás. Meghonosodott az informatika. Az általános lazaság utat enged az

9 MAGYARI BECK ISTVÁN: EGY ELKÉSETT PILLANTÁS A M VÉSZETRE... 7 önálló gondolatoknak. A fiatalok körében terjed a többnyelv ség. Utazhatunk bárhová nyaralni. Az egyetemi oktatók és a kutatók nemzetközi kapcsolatai kiterjedtebbeké váltak. Soroljam tovább? A nagy kérdés most az, melyikb l van több? Az el nyökb l-e, avagy a hátrányokból. Ezt az emberiség növekv vagy csökken vitalitása, alkotóképessége fogja eldönteni. Semmiképpen sem a zajos parlamenti csatározások, a politikai rendszerek legjobbikában, a demokráciában. (A menekülés és a m vészet garanciái) Visszatérek a m vészetekhez! A m vészet az élet és a világ tükrözése. Megmaradhat-e a tükörkép, ha a problémák túl nagyok? Arnold J. Toynbee a néhai angol történész számos munkája szerint nem. A köztudat az egyéni tudathoz hasonlóan viselkedik. Mint Sigmund Freud az egyéni tudatot kutatva felismerte és megállapította: a képességeinket meghaladó problémáinkat nem megoldjuk, hanem elfojtjuk (Freud 1917). Az elfojtás lehet az elfojtó teljesítménye, de lehet a különböz szerek hatása. Nevezzük az elfojtás els változatát endogén elfojtásnak, a másodikat kívülr l jöv, exogén elfojtásnak. Lewis Mumford Gradgrinds nyomán érdekes megállapításokat közöl alapvet technikatörténeti m vében. Nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a mai m vészetek absztrakt formái a valóságtól való elmenekülés eszközei (Mumford 1934, 204. o.). Eszerint az emberek már 1934 el tt is menekültek a rideg valótól. Voltak és vannak, akik a középkori értékekhez. Ilyenek a preraffaeliták. Mások a reneszánsz szellemiségbe. Ismét mások Távol-Keletre, mint Gauguin. Tolsztoj pedig a paraszti világba szám zte magát. Mintha a gondok súlya már akkor is nagyobb lett volna, mint a káprázatos eredményeké. Vajon mi jellemzi a menekülést garantáló m vészetet? Mindenekel tt a lemondás arról a segítségr l, amely létprobléma megoldásához kellett. Ennek több módja van. Létezik egy passzív és egy aktív mód. A passzív mód a naturalizmus. Ez csak leírja az eseményeket. A fölháborodást vagy a tetszést az olvasóra bízza. Az aktív mód a Befejezetlen elbeszélés. Ez föltárja a problémát és megáll. Hogy miért áll meg? Talán mert vagy nem kíváncsi a megoldásra, vagy sem, sem a kultúra nem ismeri a megoldást. Mindkét esetben a problémamegoldás folyamata megáll. Az olvasó nem katarzist kapott, hanem csak terhet. Mi jellemz a képz m vészetre? Mindössze csak két példa: 1. Az újonnan készült köztéri szobrok nagy része megkaphatja Egy szörny emlékm ve nevet. Ha pedig egy jelent s személyiséget ábrázol, akkor ritka kivétellel vagy torzít, vagy gúnyol. 2. A festészet az impresszionizmustól a posztmodernig addig bontotta a struktúrát, ameddig az ábrázolás részekre esett. Ezt nevezik nonfiguratív m vészetnek. Ennek mozgatóereje az elemzés volt és az észlelésnek érzékeléssé változtatása. Röviden, az értelem kivonása az észlelésb l. Végeredményben a tárgyi észlelésen alapuló m vészetekb l, a kultúrákból és a civilizációkból. A világot foltokban a csecsem k látják. Viszont tagadhatatlanul lesz ennek az irányzatnak is el nye. Mert ha visszatér az érzékelésb l az észlelésbe, rendkívül impozáns új figurális kompozíciókra képes. Ennek a jelei már b ségesek. (A hübris járvány) Lassan e tanulmányunk végére és a további gondolatmenetünk elejére érünk. Kulcsszavunk most a hübrisz lesz. Mi a hübrisz? Egy szó, amely: Erkölcsileg a legnagyobb b nt jelentette: azt a b nt, hogy az ember elfeledkezik az istenek els ségér l, és önmagát hiszi mindenhatónak. A túlvilági lét szempontjából a vallási hagyomány szerint két morális, választási lehet ség létezett:

10 8 MAGYARI BECK ISTVÁN: EGY ELKÉSETT PILLANTÁS A M VÉSZETRE... a szophroszüné azaz a jámborság erénye szerint él ember túlvilági boldogságra számíthatott, ha viszont a hübrisz határozta meg magatartását, része az alvilági szenvedés lett. (Ismeretlen szerz ) Kérem, mit mondjunk egy olyan társadalomról, amely minden egyes embert lehallgat, szinte minden utcasarkot, hivatalt, folyosót bekameráz, mobiljaink tartózkodásáról a mi tartózkodásunkat azonosítja. Az emberi lelkiismeret ennél a grandiózus technikai rendszernél jóval megbízhatóbb és olcsóbb volt és lenne. Érdekes, hogy a közgazdaságtan ezt a fölösleges kiadást még nem ismerte föl. Eddig csak az Isten látott belénk. A világ felé a privát életünk szent és sérthetetlen volt. De most? Lassan minden tekintetben transzparensekké, s t programozhatóakká válunk. Isten szabadságot adott nekünk. Ez megfoszt t le. De a megfigyel ink összehordott tudása a szándékai szerint Isten fölé emeli ket. Igaza volt József Attilának. Zabolázzuk meg a drága jószágot, a gépet és tanuljuk meg imádat helyett féken tartani és szabályozni a civilizációt. Nem szabad minden lehet séget kihasználni, mert akkor kihasználatlan marad az, amit érdemes kihasználni. HIVATKOZÁSOK Dénes Tamás (2001) A titoktan avagy kódtör ABC. Infonia Könyvek, Budapest. Freud, S. (1917) Bevezetés a pszichoanalízisbe. Somló Béla Könyvkiadó, Budapest. Ismeretlen szerz 1. (2014) Szodómia. In: Wikipédia, szabad enciklopédia. Szod%C3%B3mia Ismeretlen szerz 2. (2014) Hübrisz. In: Wikipédia, szabad enciklopédia. wiki/h%c3%bcbrisz Magyari Beck István (2004) A fenntartható fejl dés: mítosz vagy valóság? (Társszerz k: Turchany Guy, Beranek László, Füleky György, Turcsányi Károly) Valóság, sz. pp Magyari Beck István (2012) Kultúra és higiénia. Valóság, sz. pp Mumford, L. (1934) Technics and Civilization. Harcourt, Brace and Company INC. N. Y., New York. Scitovsky, T. (1976) The Joyless Economy. Oxford University Press INC. New York, London, Toronto. Spivey, N. (2005) Világteremt m vészet. Magyar kiadás: Gabó Kiadó, Watson, J. D. és Berry, A. (2003) DNS az élet titka (DNA: The Secret of Life). Magyar kiadás: HVG Kiadó, Budapest (2004).

11 Történelemtudat a Délvidéken Beszélgetés Mák Ferenc irodalomtörténésszel KÉSZÍTETTE: ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ A jószándékú érdekl d sem látja minden esetben tisztán a Délvidék- és a Vajdaságfogalmak használatakor a különbséget, holott a földrajzi, tájegységi megnevezéseknek történelmi feltételezettsége és meghatározottsága van. A vajdasági magyar irodalom, a vajdasági magyar közösség XX. századi fogalmak, melyek a nemzeti értékeink sorában olyan táji-regionális tartalmakat kaptak, melyek mögött el bb Jugoszlávia, napjainkban pedig Szerbia politikai valósága is fölsejlik. Ebb l ered en a Vajdaság azon túlmen en, hogy kifejezetten a szerb nemzeti aspiráció szülte fogalom els sorban közigazgatási meghatározás, s csak másodsorban bír népéleti sajátosságokkal. Sokkal tágabb és kifejezetten történelmi tartalmakkal felruházott fogalom a Délvidék, hiszen a történelmi Magyarországon belül az egészhez való tartozásának pontosan leírható történelmi feltételezettsége van. Történelmi valósága éppen úgy meghatározta az egykori birodalom sorsát, ahogyan a magyar királyság is közvetlenül alakította az ország déli területeinek életét. Mák Ferenc kutatási területe els sorban a Délvidék története, s csak másodsorban megannyi feltételezettségének összefüggésében a tartomány politikai valóságának ismeretében, a Vajdaság. Kitetszik ez az elmúlt évek során megjelent könyveib l is. Az alapkutatásai eredményeként tette közzé A délvidéki magyarság válogatott történeti és honismereti bibliográfiája (2008) cím munkáját, hogy azután erre épülve elkészítse a Magyarok a Vajdaságban, cím, a bibliográfiát kiegészít kronológiája els kötetét (2013), és megjelentesse a Vesztegzár cím, a jugoszláviai magyarság sorskérdéseivel foglalkozó tanulmánygy jteményét (2013). Mák Ferenccel 1 e három legutóbbi kötete kapcsán hangulatos környezetben, a F városi Szabó Ervin könyvtár kávézójában beszélgettem a pályakezdésér l és a jelenlegi munkájáról. Délvidéken, Óbecsén 2 született innen ered a szül föld története iránti érdekl dése és lelkesedése. Az esetében feltétlenül igaz, a táj történetébe a saját sorsának ered it, élete meghatározó fordulatainak okát keresi. Els találkozásunkkor a beszélgetésünket 3 innen indítottuk. Miként kezdte el pályáját egy fiatal magyar értelmiségi Óbecsér l? Én ugyan óbecsei születés vagyok, de édesanyám Óbecse fölött, a 20 km-re lév Mahol kistelepülésr l származott. Ennek azért van jelent sége az én életemben, mert a szül városom, Óbecse akkoriban ipari központ volt, a gyárvárosok minden ny gével megáldva, de én mégis hét éves koromig a nagyanyai házban, falun nevelkedtem. Az els osztályt még Maholon végeztem. Kifejezetten archaikus, meghitt falusi környezetben n ttem föl, paraszti udvarokban, kint a szántóföldeken, az erd szélen. Nagyon nagy törést okozott az életemben, amikor serdül gyerekként, nyolc évesen, egy végtelenül lepusztult, iparilag lehasznált külvárosba kerültem. Igaz, volt ott nekünk egy vásártér ami kiválóan helyettesítette a gyepsort, ahol a társaimmal hancúrozhattunk kedvünkre, de hiányzott nekem az a megszokott paraszti világ, a maga szokásaival, f leg egyszer ségével és szinteségével. Óbecsei környezetemben még a templomba járást is más szokások határozták meg, mint abban a moholi, eredend en archaikus világban. Ha már édesanyámat és családomnak a moholi ágát említettem, hadd meséljek el egy történetet, hogy máris a Délvidék legvéresebb történetér l beszélhessünk. Anyai nagyapá-

12 10 ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ: TÖRTÉNELEMTUDAT A DÉLVIDÉKEN mat, Lakatos Józsefet is több száz sorstársával együtt 1944 novemberében kivégezték a bevonult partizánok. Éppen tegnap 4 volt az emlékmise a délvidéki áldozatokért a budapesti Szent István Bazilikában, ahol én is jelen voltam. Most már Istennek legyen hála évek óta rendszeresen megemlékezünk Budapesten is err l a mészárlásról. Érdemes ennél egy kicsit elid znünk. A délvidéki magyarságnak az igazi nagy tragédiája, hogy háromszor érte rettenetes vérveszteség, csak a XX. században, amelyek során életerejét is próbára tették. El ször 1918, illetve 1920 után, amikor az új délszláv királyság 5 meghirdette a szociális földreformot. Akkor foglalták le a magyar és a német birtokokat és osztották szét az újonnan betelepül szláv lakosság között. A magyarságot kiforgatták a vagyonából, elvették a földbirtokait, elvették az üzemeit, a gyárait, és felszámolták m vel dési intézményeit közöttük az egyháziakat is. Mindmáig nem készült teljes leltár arról, hogy mi veszett el akkor, mindenesetre állami intézkedésekkel földönfutóvá tették a magyar lakosságot. A betelepített szerbek, macedónok, bosnyákok, montenegróiak viszont egyáltalán nem értettek a földm veléshez. Így el fordult, hogy az a gazda, akit kiakolbólintottak a birtokából, szakértelme folytán, cselédként dolgozhatott a saját földjén. Id vel ebb l némi haszna is származhatott, tíz-tizenöt év elmúltával a betelepül k megunták a földdel való bajlódást, és akkor többnyire kiábrándultan rövid úton megszabadultak a földt l. A magyar paraszt, aki földközelben volt, az akár a saját földjét is visszaszerezhette. El ször tehát a trianoni döntést követ en, az újonnan létrehozott jugoszláv királyságban érte egzisztenciáját is veszélyeztet csapás a délvidéki magyarságot. Másodszor a második világháború után, 1944 szén és 1945 tavaszán fenyegette a Bácska és a Bánság magyarságát a közösségi megsemmisülés veszélye, amikor Tito partizánjai nem csak ideológiai alapon, de a vagyoni viszonyokat is szem el tt tartva tízezrével l tték tömegsírokba az áldozatokat. Hasonló sorsra jutott a közel félmilliónyi sváb közösség is, azzal, hogy az életben maradt németeket 1948-ig fogolytáborokban rizték. Nem egy ilyen embernek az élettörténetét ismerem. A korábbi kifosztás után másodízben már meg is tizedelték a magyarságot: tömegsírokba l tték az értelmiségét kifejezetten azokra vadásztak, akik kés bb a közösségen belül vezet szerephez juthattak volna: tanítókra, papokra, újságírókra és közéleti személyekre és a vagyonosabb gazdákat, akiknek a birtokaiba ismét beülhetett egy szerb, montenegrói, vagy boszniai ember. A harmadik nagy vérveszteség az 1990-es években történt, a jugoszláv háborúk idején, 6 amikor az újra term re fordult magyar nemzetet, a fiatal, életer s magyar férfiakat és persze a családjukat azzal, hogy a mozgósítás veszélye fenyegette ket, elüldözték az otthonaikból. Nézzünk csak egy kis statisztikát: 1920-ban félmilliónál is több magyar került az új délszláv államba. Az akkor másfél millió lakosú Vajdaságban kb magyar, sváb élt, és mellettük volt az összes szláv származásúak száma. Azért mondtam szláv származásút, mert a demográfiai mutatók kozmetikázása érdekében a szerbek és a horvátok (a bunyevácok és a sokácok) mellett a szlovákokat is elismerték a szláv közösség tagjainak. Így alakult ki a háromszoros egyharmad arány. Ma viszont a Vajdaságban már csak f s magyar közösség él, elenyész számú szlovák, román, ruszin és egyéb kisebbség, és kétmillió f a szerbek száma. Vitatott, hogy a bunyevácok száma eléri-e a f t. De ez így nagyon-nagyon bizonytalan statisztika, hiszen az 1990-es és a 2000-es években nem igazán volt el nyös a nemzetiségi hovatartozásról nyilatkozni. Az egykori félmilliós magyarság mára f re csökkent, vagyis megfelez dött. Hogy mennyire kemény volt a terror, azt ez a számadat is bizonyítja. Hadd tegyek még egy kitér t: 1920-ban a királyi Jugoszláviában az albán kisebbség is megközelít leg ugyanolyan létszámú volt, mint a magyarság, tehát kb. félmilliónyi, de a Koszovóban él albánok nem adták fel. Megfontolt nemzetstratégiával eljutottak addig,

13 ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ: TÖRTÉNELEMTUDAT A DÉLVIDÉKEN 11 hogy az ezredfordulóra, a kett ezres évek elejére kétmillió f vel megalakították a saját, félig-meddig önálló országukat, amely afelé halad, hogy el bb-utóbb teljesen önálló, szuverén állam legyen. Az életkedv megroppanása, ami a magyarságban megtörtént, nem következett be törvényszer en minden nemzetnél. Miután a délvidéki magyar közösség fogyásának okait és a vérengzéseket is érintettem, térjünk vissza Lakatos József esetére. Anyai nagyapám jól képzett, aranykalászos földm vel parasztgazda volt. Saját, és bérbe vett földeken gazdálkodott, és öt gyereket nevelt, amikor 1941-ben bejött a fölszabadító magyar hadsereg. Az els intézkedések egyike volt, hogy a megbízhatatlannak min sített szerbeket a Bácskából áttelepítették volna Szerbiába de végül is csak a Tisza túloldalára, a Bánságba internálták ket. Ez történt Moholon is. A Bánság német terület volt, a szerb kitelepítettek komoly problémákat okoztak az ottani német hatóságoknak, ezt a kérdést valahogyan rendezni kellett (volna). A mindennapi ember azonban másként cselekedett, számára kézenfekv volt a megoldás: sokan, így az én nagyapám is garancia-vállalással visszamentette azokat a tisztességes szerb embereket, akiket korábbról, évtizedeken át ismert. Kezeskedett értük, és így viszszajöhettek Moholra. A háború utolsó évében is azzal a tudattal élt, hogy mivel jót tett a szerbekkel, neki nincs mit l tartania, nincs mit l félnie. Ennek ellenére t is letartóztatták, és bevitték a hármas iskolába Ez már 1944-ben történhetett Igen, 1944 októberében, novemberében. Bevitték t a hármas iskolába. Megjegyzem, 1962-ben ugyanabban a hármas iskolában jártam az els osztályt, ott tanultam meg írni-olvasni, ahol a nagyapámat hosszú heteken át halálra kínozták. Azt tudtam, hogy a nagyapámat a partizánok végezték ki, de a körülményeket nem ismertem. Évek múltán még feln tt koromban is, bármikor is kérdeztem anyámat az akkori eseményekr l, nem kaptam t le választ. Csak annyit tudtam, hogy amikor a nagyapámat, Lakatos Józsefet kivégezték, öt árva gyerek maradt utána és az özvegy édesanyjuk. Ha olykor fölvetettem, hogy mi is történt azokban a tragikus novemberi napokban, anyám a harmadik mondat után sírva fakadt és nem tudta elmondani a részleteket, pedig engem ezek érdekeltek volna. Kijöttek, bekopogtak érte a partizánok és így vitték be a városházára? Vagy a laktanyába vitték és ott t nt el? Vagy kijöttek és a helyszínen l tték le másokkal együtt? Egyáltalán: hogyan történt a magyar emberek likvidálása, hogyan zajlott a vérbosszú? Négy évtizeden át semmit sem tudtam meg Mikulás estéjén azután egyszerre megváltozott minden. Anyám akkor már fekv beteg volt. Leültem az ágya mellé, ám a szokásos beszédtémák helyett váratlanul elkezdett mesélni: Tudod fiam, mostanában sokat álmodok apámmal. Akkor, 1944 novemberében és anyámból egyszerre fölszakadt a történet minden részlete. Átszakadt a hallgatás gátja. Amire én addig év során soha nem kaptam választ, most megtudhattam pontos kiteljesedésében, minden apró részletében. Nehogy megszakítsam t, lélegzetvisszafojtva, egy kéznél lév újság szélére mindent lejegyzeteltem: eseményeket, neveket, dátumokat, eltitkolt fájdalmakat. Másfél órán át mondta, mondta az anyám az eseményeket, folyamatosan, tagoltan, elmondta az egész történetet. Aztán megállt a mesélésben Megkérdeztem: Édesanyám, örülök, hogy ezt most elmondtad, de hát közben évtizedek múltak el, miért éppen most mondtad el? Azért fiam válaszolta, mert egy héttel ezel tt halt meg a nagyapád gyilkosa. Ez a félelem hatalma, a rémület ereje! Képzelje el, hogy egészen addig, amíg nem volt biztos abban, hogy a gyilkos halott, nem mert beszélni a régi történetr l. Ez a pszichózis, a megfélemlítettség jellemzi az egész délvidéki magyar közösséget! A sejtjeiben ott él és nem halványul a rémület, az iszonyat, a szorongás

14 12 ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ: TÖRTÉNELEMTUDAT A DÉLVIDÉKEN Azonban nagyon különös megfigyelni, hogy amikor az 1990-es években újra félteni kellett az életet, a magyarság újra a történelme felé fordult. Amikor eljött a rend ri zaklatások, az éjszakai mozgósítások, és a csetnik csapatok randalírozásának ideje (én mindennek nem voltam tanúja, akkor már Magyarországon éltem), egyszerre elkezdték menteni az emlékeiket. Újságírók, nyugdíjas tanítók, és tanárok, papok, lelkészek és kántorok, írástudó emberek váratlanul elkezdtek helytörténeti kutatással foglalkozni, rendre összegy jtötték az emlékezéseket, falutörténetet írtak, megörökítették az utcaneveket, statisztikai kimutatásokat állítottak össze. Másfél évtizeden át a leggyönyör bb, a legszenzációsabb visszaemlékezések születtek akkoriban: családtörténetek, egyháztörténeti monográfiák. Ön, aki történelmet tanul, ismeri és tudja, hogy az akadémiai történetírás mennyire lebecsüli a helytörténeti kutatást, holott gyakorlatilag abból él, hiszen a forrásokat, az els dleges információkat csak a helyi emlékezetb l tudja el bányászni még akkor is, ha nem a vallomásokra, hanem a hiteles okiratokra hivatkozik. A helyi kötöttség akkor is hitelesít, erejénél fogva megkerülhetetlen. Óriási a jelent sége, hogy archiválták és a levéltárakban rzik a történeti dokumentumokat, de a legfontosabb, hogy az igazi történetek még mindig ott élnek az emberek emlékezetében. Elbizonytalanodó világunkban én nagyra értékelem a helytörténetírást. A délvidéki magyarság egy adott történelmi szituációban amikor már az életét kellett féltenie, amikor valós veszély volt, hogy az éjszaka sötétjében el zik otthonából megérezte, fölismerte, hogy egyedül a m vekben, a történetírásban lehet átmentenie mindazt, amit érdemes meg riznie. A történeti gondolkodással, a nemzeti hagyományokkal szembeni tabuk és tiltások akkorra megsz ntek, és a szellem is végre fölszabadult már. El lehetett ekkor már azt is mondani, hogy Herczeg Ferenc Versecen született. Szándékosan hoztam föl ezt a példát, mert jellemzi a korábbi helyzetünket. Kezd újságíró voltam az újvidéki Magyar Szónál, amikor Németh István, az egyik nagytekintély újságírónk egészen kiváló délvidéki író és ismert novellista, úgy kezdte heti tárcáját: itt járunk Versecen, Herczeg Ferenc szül városában. És ez majdnem az állásába került, hiszen Herczeg Ferenc nevét évtizedekig nem volt szabad leírni vagy nyilvánosan kimondani. Más kérdés, hogy Herczeg Ferenc neve a 2001-ben megjelent Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon ( ) cím kötetben sem szerepel, mint ahogyan nem szerepelnek Illés Sándorral az élen sokan mások sem, akik a jugoszlávság sz r jén esetleg fönnakadtak volna. Aztán eljött az id, amikor összeomlott a titói Jugoszlávia. Az összeomlást hosszú és keserves gazdasági és ideológiai haldoklási folyamat el zte meg. Meggy z désem, hogy az egész, hadseregeket és szabadcsapatokat mozgató nacionalista rület a délszláv országokban, ami az 1980-as években elkezd dött, és a 90-es években tet zött, az többnyire a lefojtottságból, a torz, patriarchális történetszemléletb l eredt. Sok-sok évtizedes lappangás után vulkánszer en robbantak ki az indulatok. Kibeszéletlen sértettségek, történelmi b nök, vagy leplezett, nemzeti mítoszok f tötte közösségi elfogultságok indulattöltetei robbantak egyszerre. A lefojtottságban fölizzó, majd elszabadult torz érzések vezettek azután a négy balkáni háborúhoz, aminek tanúja, elszenved je volt a délvidéki magyarság is. Az 1990-es balkáni háborúk fényes bizonyítékai annak, hová vezetnek a rosszul kezelt nemzeti érzelmek. A délszláv népek szerbek, horvátok és szlovének közösségében, macedón és albán gondoktól terhelten minden sérelem túldimenzionáltan jelentkezett; akkor érett be a kommunizmus terrorjának eredménye! Gondolkozzanak el a politika-csinálók: Jugoszláviában láthatóvá vált, hová vezet, ha hatalmi er vel elveszik a polgároktól a léleképít nemzeti érzést és a nemzeti hovatartozás közösségformáló tudatát, és mit jelent az, ha a nemzeti érzések fölmagasztalásával militarizálják a közösségi indulatokat.

15 ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ: TÖRTÉNELEMTUDAT A DÉLVIDÉKEN 13 Egyébiránt a Balkánon a demokráciának is különös bája van. Hol és mikor volt ott demokratikus állam, polgári társadalom? Szerbiával a török id kt l kezdve folyamatosan az történt, hogy a szerbek mindig, minden alkalommal háborúkban szereztek maguknak érdemeket, politikai elismerést és vele együtt területeket. A nagy délszláv államról alkotott mítosz már évszázadok óta benne élt a szerbekben ben Ilija Garašanin tábornok, az Alkotmányvéd Párt vezet alakja Načertanije (Tervezet) cím programalkotó nacionalista iratában lefektette a nagy szerb állam eszméjét. Attól kezdve a szerb politika célja a hódítás, a területi gyarapodás volt. A törökök elleni lázadások fegyveres harcai során a szerb területek felszabadultak, de az önálló szerb állam csak 1878-ban jött létre ban az els balkáni háború során területe jelent sen növekedett, számára azonban mégis az els világháború volt a területszerzés nagy pillanata. Szerbia állandóan gyarapodott, hovatovább a királyi és a szocialista Jugoszlávia is a maga gazdasági és politikai valóságában Nagy-Szerbia volt. A szerb nép pedig a történelmét úgy élte meg, hogy a hódító háborúit a szomszédjai tömeges pusztítását Európa és a nagyvilág szüntelenül jutalmazta. Hát mi nagy vitézségünkben öltünk, gyilkoltunk, és ennek eredményeként egyre nagyobb az országunk, és ezzel arányosan egyre nagyobb a tekintélyünk a világban vélte az elmúlt kétszáz év során a szerb. És azután egyszer csak nem értette, hogy amikor az 1990-es években ugyanezt csinálta, ugyanúgy a nemzeti dics ség fölmagasztalása érdekében hirdetett háborút a horvátok, a bosnyákok, az albánok ellen, a nagyvilág ezt már nem jutalmazta. A ma tapasztalható szerb frusztráltság ebb l ered. Nem érti: mi történt, hogy elveszítette a nagyvilág kegyeit? Mi történt, hogy az európai nagyhatalmak NATO-támogatással végül eljutottak addig, hogy végigbombázták Szerbiát, holott mitsem változott?! ölt, gyilkolt és országot gyarapított, és magatartását egyszerre nem méltányolják úgy, ahogyan méltányolták korábban. Ilyen terheltséggel élt a délvidéki magyarság, és élt köztük az én családom is. Az általános iskoláimat kifejezetten magyar környezetben, Óbecsén végeztem, ami egészen kiváló lehet ség volt a számomra. Ahol tanított is Még tanítottam is ott, rövid ideig. A középiskolát Óbecsén végeztem, egy szerb magyar gimnáziumban. A tanáraim többsége szerb volt ugyan, de a magyar irodalmat, a történelmet, a zenét, a képz m vészetet, ezeket a számunkra alap-tantárgyakat magyarul tanultuk. Ha nem akadt megfelel magyar tanár, aki matematikát taníthatott volna, akkor azt szerbül tanultuk. Ha a filozófiára, logikára, pszichológiára nem volt magyar el adó, aki taníthatta volna középiskolai szinten, akkor szerbek tanították nekünk. Meg kell mondanom, a többségük végtelenül belátó volt és méltányolta, hogy nekünk magyar az anyanyelvünk: nem fordult el, hogy filozófiából Hegel örök béke bölcseletét szerb el adásban követelték volna t lünk. Utólag úgy érzem, minden esetben a szerb nyelv gyakorlati tudása volt az alapvet követelmény, elvárták, hogy a társalgás szintjén ismerjük a szerb nyelvet. A csömört bennem az váltotta ki, hogy ezt nem az egyébként kiváló szerb irodalom klasszikus m veinek megismerése során gyakorolhattuk, hanem azoknak a ponyvába hajló partizántörténeteknek a révén, amelyek kell hatékonysággal mérgezték a szerb lelkeket is. Mi a szerbek álláspontja Hunyadi Jánosról és a nándorfehérvári diadalról? Soha nem találkoztam ellenérzésekkel, nem úgy, mint Damjanichcsal, vagy Kossuthtal szemben. Hunyadit egyrészt nem követelik a maguk h sének, másrészt nem mondják azt, hogy a szerbség elleni háborúban diadalmaskodott, s t Sibinjanin Janko néven Hunyadi Jánosról sokkal szebb balladák vannak a szerb hagyományokban, mint a

16 14 ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ: TÖRTÉNELEMTUDAT A DÉLVIDÉKEN magyarban. Ezt nagyon érdekes jelenségnek tartom, mint ahogyan azt sem tudom igazán megmagyarázni, hogy a szlovén népköltészetben miért maradt meg sokkal elevenebben Mátyás király alakja, mint a magyarban. Egészen gyönyör történetek élnek róla ma is! Elmondom az egyiket: valahol a szlovén hegyekben egy pásztorfiú alatt beszakadt a talaj, és bezuhant egy mélységes-mély barlangba, ahol egy talpig fegyverben álló, hatalmas hadsereget látott. Persze por és pókháló takarta ket, de az élükön egy csodálatos király állt, aki valami mélységes mély álomba szenderedett és várta az alkalmas pillanatot, amikor a szlovén nép szólítani fogja t: Mátyás királyt és a Fekete seregét! Az a barlang bizony ott van valahol a szlovén hegyvidéken A kérdése kapcsán azonban fontos megjegyezni: nincs ma történeti párbeszéd sem a szerb, sem a horvát, sem a szlovén írók, tudósok és történetírók között. Ennek okai különböz ek. Szerbiában a szerb történeti gondolkodás patriarchális jellege egyike a legf bb akadályoknak. A szlovén népköltészet talán az említett mesével Mátyás nyugati hódításait örökítette meg. Valószín leg igen. Csodálatos népdalok vannak, legendák, balladák, történetek szólnak Mátyás királyról. Nálunk vannak Mátyás királyról mondák és népmesék, meg m vel déstörténeti emlékként a Corvinák és a reneszánsz udvarok. Néprajztudósoknak kell tudniuk, hogy mi az oka annak, hogy a szláv népek emlékezetében a Sibinjanin Janko és Mátyás király miért él sokkal elevenebben, mint a magyarban. Volt egy újvidéki fejezete is az életének. A gimnázium elvégzése után Újvidékre, a Magyar Tanszékre mentem. És igazából az én örökös ellenkezésem ott alapozódott meg, az akkori Magyar Tanszéken. Engem ugyanis nem elégített ki, hogy az irodalmi gondolkodásunk kulcsa az avantgárd alkotói magatartás, és hogy esztétikailag csak az a releváns, amire a kassáki versmodell választ ad. Engem a XIX. századi kibontakozásuktól fogva fölöttébb izgatott a nemzeti sorskérdéseink lényegi megnyilatkozása, és azok az irodalmi alkotások érdekeltek igazán Eötvös Józseft l és Kemény Zsigmondtól egészen Babits Mihályig és Németh Lászlóig amelyekben ezekre választ kaptam. Ostobaságnak tartottam a divathullámokat, el bb a szövegközpontú m elemzést, kés bb a jelelméletet, a szemiotikát majd a generatív poétikát, hogy egyéb, ugyancsak hivalkodó elméletekr l külön ne is szóljak. Mellébeszélésnek, a lényeg eltakarásának, szemfényvesztésnek véltem ezeket az elméleteket. Persze ma már látom a történelmi összefüggést: nem is olyan régen nagyapáinkat még tömegsírba l tték, hogyan tanulhatnának az unokák magyar nemzeti történelmet?! Ezt még meg is érteném, csak ne torolták volna meg, és ne büntették volna a más irányú érdekl désemet! Világos, hogy Jugoszláviában is a kisebbségi magyar embernek kivált a közéletben szerepet vállalt értelmiséginek bizonyos elvárásoknak kellett megfelelnie, s az is világos, hogy az elvárásokat azok a társadalmi-politikai elvek határozták meg, amelyekre az ország felépült. Ez pedig a kommunisztikus ideológián alapuló népi testvériség, a pártelit vezet szerepének teljes kör elismerése és az önigazgatói döntéshozatalon alapuló politikai rendszer sérthetetlensége volt. Mindezek árnyékában tabunak számított a nemzeti hagyományok és a történelmi múlt kérdéseinek feszegetése. Nem véletlenül írta a kiváló irodalomtudós és egyetemi tanár, Szeli István egy 1977-ben megjelent, összefoglaló jelleg tanulmányában az irodalom-értelmezés újvidéki modelljér l a következ ket: Ennek a jegyében alakult ki az elmúlt másfél évtized alatt a magyar irodalomtörténet»újvidéki«-nek nevezett iskolája, amelynek legfelt n bb vonása a magyar irodalomnak a nemzeti mítosztól, hátrahúzó hagyományoktól mentes interpretálása. Hogy létezik a nemzeti mítoszokon és a retrográd hagyományokon kívül egészséges nemzeti történelem, és el remutató hagyománytudat is, azt a magyar fölvilágosodás el zményeib l kibomló

17 ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ: TÖRTÉNELEMTUDAT A DÉLVIDÉKEN 15 reformkor nemzeti klasszicizmusának irodalmát, és az egész XIX. századi magyar irodalom történetét oktató Szeli tanár úrnál tisztábban vajmi kevesen látták akkoriban azon a tájon. Átfogó jelleg, nagy tanulmányaiból ez napnál világosabban kitetszik. De a jugoszláviai társadalomban (is) m ködött a megfelelési kényszer. Ahogyan a megfelelési kényszerek alakították Bori Imre munkásságát is. Bori Imre volt egyfel l a Magyar Tanszék ideológiájának a megteremt je, másrészt írta meg a jugoszláviai magyar irodalom történetét, tehát mindkét min ségében iskolateremt személyiség volt. Ma azonban már tisztán fölismerhet, hogy az irodalomtörténetünk nem az, ami valójában egykor a társadalom életében megjelent, hanem az a fajta irodalomtörténet, amit a szerb hatalom a tanároktól és a történetíróktól elvárt: a jugoszlávsághoz h magyar írók munkásságának története. Az egész akkori irodalom-történetírásunk, m vészetfelfogásunk, gondolkodásunk a délszláv állam ideológiai befolyása alatt született: fontos volt a munkásmozgalom és a baloldali elkötelezettség kidomborítása. Mintha csak a baloldali írók szólhattak volna hitelesen az életr l és a világról, mintha az 1920-as, 1930-as években nem is lett volna polgári kezdeményezés az irodalmi intézmények megalakítására (gondolok Szenteleky Kornélra és intézményteremt er feszítéseire), vagy nem létezett volna Fenyves Ferenc Szabadkai Naplója mellett egy liberálisabb irodalmi m hely is. (Szentelekyt illett kispolgárinak nevezni, a Fenyvesék körével folytatott vitáit pedig kicsinyes perpatvarnak tekinteni.) Draskóczy Ede és Kende Ferenc kisebbségi programjáról nem volt ildomos beszélni. A délvidéki magyar irodalom a 20-as, 30-as években is legalább három pilléren nyugodott, úgy ahogyan az egészséges társadalmakban lenni szokott. Ezeket a történelmi igazságokat mind lesöpörték az ideológiai elvárások és meghatározottságok. Bori Imre munkássága a megfelelési kényszerek m ködésére is példát szolgáltat ban volt Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulója. Száz éves elfojtottságot legy zve, végre sikerült Versecen a 150 éves évfordulót szépen, színvonalas nemzetközi konferenciával megünnepelni úgy, hogy még a tartományi szerb vezetés is képviseltette magát. Készül is egy kötet a konferencia anyagából. Az évforduló alkalmával megkerestem azokat az írásokat, amelyekben Herczeg Ferenc a szül földjér l, Délvidékr l és egyáltalán a délvidéki magyarságról és a svábságról beszél. Majd a Herczeg Ferencre vonatkozó írások között megtaláltam Bori Imrének az író halálakor írt nekrológját, amely a Hét Nap március 21-i számában jelent meg, s a következ olvasható benne: Herczeg Ferenc a Horthy-kurzus kezdetén a magyar reakció egyik intézményének, a Revíziós Ligának volt az elnöke. A negyvenes években már így értékelik a hivatalos körök magatartását: a magyar toll halhatatlanja, és a magyar integritás fáradhatatlan harcosa, a csonka Haza integritásának helyreállításáért tevékenyked hazafi. Igen, Herczeg Ferenc volt ez a hazafi, aki hazug álmokat adott a magyar társadalom korrupt uralkodó rétegének, új id ket hirdetett, amelyek nagyon is régiek voltak, illúziókat csillantott meg, amelyek nem voltak igazak. Uralkodó írója volt a magyar társadalom legszégyenteljesebb fejl dési szakaszának. Ez egy rettenetesen becstelen írás, minden mondatában gy lölköd, hiszen a még álló ravatal fölött a magyar úrivilág most meghalt reliquiájá -ról teli torokkal kiáltja: Nem béke poraira, és nem»emléked örökké él«, távolról sem! Majd magabiztosan megkérdezte: Halottgyalázás ez? Az él k kedvesebbek, mint a hazug halottak! Nem hiszem, nem tudom elképzelni, hogy egy délvidéki író-irodalomtörténész, a katedra várományosa fontosnak tartotta így nyilatkozni Herczeg Ferencr l. Az történhetett, hogy ez volt az ára az írói, a tanári érvényesülésnek. Mindig, minden id ben az volt a délvidéki érvényesülés egyetlen útja: el bb bizonyítani kellett, és utána az aktuális hatalom megjutalmazott érte. Ett l kezdve viszont megsz nik a gondolkodói szinteség hitele. Ett l kezdve csak

18 16 ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ: TÖRTÉNELEMTUDAT A DÉLVIDÉKEN rejt zködés, alakoskodás van. És ha Bori Imre közírói-tudósi pályája ezzel kezd dött, akkor mivel végz dhetett? Illyés Gyula gyalázásával. Amikor Illyés Gyula 1983-ban a Frankfurter Rundschau-ban szóvá tette, hogy a délvidéki magyarságot elárulta a saját értelmisége, Bori Imre Még Illyés Gyulától sem! címmel dörgedelmes választ fogalmazott. Leszögezte: még Illyést l sem fogadjuk el azt, hogy magatartás kérdésében kioktasson bennünket, hiszen a vajdasági magyarság a szocialista Jugoszláviában szabadságának igazi kiteljesülését éli meg. 7 Ezek a körvonalai Bori Imre írói-gondolkodói, a közösségét szolgáló magatartásának. Ilyen szellemi légkörben az egyetemi évei alatt hogyan gondolkodott a magyarországi magyarokról? Én mindig elfogadtam az anyanemzet fogalmát. De err l nem mindenki vélekedett így, hiszen említettem már az irodalom oktatása sem f z dött a nemzeti élményhez, el adóink többsége nem volt érzékeny a nemzeti sorskérdések iránt. A közkelet vélemény az volt, hogy mi ott Jugoszláviában szabadabbak vagyunk, mint a szovjet csapatok által megszállt anyaországi magyarság. A magyarországi szocreállal szemben diadalmaskodott az új-avantgárd fölfogás, eszmény és magatartás. A klasszikus, kötött formák tagadását szabadságként élték meg az alkotók, közben nem vették észre, hogy összetévesztették a szabadságot a felel tlenséggel. Err l szól a sokakban ma nosztalgiát ébreszt Symposion-mozgalom története, amelynek mélyén az a jugoszlávság iránti elkötelezettség húzódik meg, amely mindvégig érzéketlen volt a közösségi sorskérdések iránt. A vajdasági magyar irodalom fölvállalhatott mindennem kísérletezést évtizedeken át ez volt a legf bb jellemvonása : a szerz érezze meg a szárnyalás ízét, csak a történelem meghatározta közösségi sorskérdésekkel ne foglalkozzon. Kétségtelen, hogy a hagyománytagadó kommunista ideológia ebben meghatározó szerepet játszott. Engem viszont eszmélésem kezdetét l kifejezetten foglalkoztatott az, hogy miért tartunk ott, ahol tartunk? Miért vagyunk a totális kifosztottságnak, a kisemmizettségnek abban a helyzetében, amibe kerültünk? És hogy megtaláljam a lehetséges válaszokat, gyakran átjártam Magyarországra. Ebben óriási volt a szabadságom. Jugoszláviában nekünk akkor már világútlevelünk volt. Az én esetemben ez úgy jelent meg, hogy ha Óbecsén elindultam otthonról Újvidékre az egyetemre, mire kiértem a buszállomásra, eldönthettem, hogy az újvidéki buszra szállok föl, vagy a szegedire. Sokszor döntöttem úgy, hogy Szegedre utazom, ahol a hetvenes évek végét l az egyetemen és az egyetem körül kiváló baráti köröm volt. Ma is szívesen emlékezem az akkor lezajlott, eszméltet, nagy beszélgetésekre. Egy pillanatig sem volt az érzésem, hogy megszállt országban vagyok, azt viszont éreztem, hogy kortársaim gazdag magyar irodalmi és történelmi ismeretekkel rendelkeznek, rajongva hallgattam hát új és új beszámolóikat. Nekem tehát nem volt az a megvertség érzetem Magyarországon sem, amelyr l manapság a visszaemlékezésekben lehet olvasni. Persze, én reggel érkeztem Szegedre, este mentem vissza az otthoni megvertségbe. De a találkozások kivételes alkalmak voltak az életemben. Lehet, s t egészen biztos, hogy az akkori magyarországi fiataloknak a mindennapok nem err l szóltak, én mégis a találkozások során magyarságom legszebb tartalmait fedezhettem föl, számomra egy addig rejtett, rejt zköd világra nyitottak ablakot. Az, hogy a történelem iránt elkezdtem érdekl dni, az azokban az években alapozódott meg. Azok az évek jelentették számomra a fölszabadulás élményét. Egy kicsit belülr l látom ezeket a dolgokat, már akkor is mélyebben éltem át a fölszabadultság kérdésének lényegét. Én ugyanis szintén abban a modern irodalmi áramlatban indultam, az Új Symposionnak egy nem tudom hányadik, talán harmadik nemzedékének a tagjaként. A Sziveri János-féle Új Symposion-nemzedékhez tartoztam, és hogy annak 1983-ban dicstelen lett a bukása, az pont abból eredt, hogy mi már másként gondolkodtunk a valóságról. Mi már a társadalmi függ ség és feltételezettség okait kerestük, és roppant kritikusan fogadtuk a politikai válaszokat.

19 ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ: TÖRTÉNELEMTUDAT A DÉLVIDÉKEN 17 Az én nemzedékem már ismerte az alapvet társadalmi problémákat és a megoldást sürget gondokat. Nekünk már sz k volt az a világ, ahol éltünk. Mi kérdezni akartunk. Mi tisztán akartunk látni. Igaz, megvolt az el nyünk, hogy mi már nem kockáztattuk azt, hogy éjszaka jön a fekete limuzin és a délutáni kérdésekért elvisz bennünket valahová. A kritikus magatartásunkkal azonban csak azt értük el, hogy 1983-ban a hatalom felszámolta a szerkeszt séget. Akkor ugyanis, amikor Illyés Gyulának az Egy mondat a zsarnokságról cím versét közöltük, mi már nem hittünk a szocializmusban. Ez már sok volt a titói Jugoszlávia akkori örököseinek, és megtorolták a kritikát. Ugyanis a hatalom messzebbre látott: képvisel i fölismerték, hogy akik Illyés Gyula versével a sztálini szocializmus politikai gyakorlatát bírálják, el bb-utóbb a titóit is bírálni fogják. Ezért leszámoltak velünk. Ennek volt a szomorú következménye, hogy Sziveri János néhány év múlva meghalt, egy reményteli nemzedéket pedig megbélyegeztek és kiközösítettek. Lehetetlen megjósolni, hogy az akkor éves fiatalokból ki forrta volna ki magát és ki nem, de a lehet séget sem adták meg annak a nemzedéknek, hogy megmutassa az igazi arcát. Az Új Symposion harmadik nemzedékének többsége ma Magyarországon él, közülük néhányan tisztességes életm vet tudhatnak magukénak. Odahaza maradt Csorba Béla, kit n néprajztudósunk, politikusként pedig a vajdasági magyarok sorsának egyik legkiválóbb szószólója. Benne látom azt az igényes demokrata-magatartást, amit mi a magunk számára, pályakezd ként elképzeltünk és követeltünk. Aztán ugye pár évig Kecskeméten is dolgozott? Amikor a Symposion harmadik nemzedékét felszámolták, akkor megbélyegzett fiatalként engem is eltávolítottak a Magyar Szótól, nem lehettem tehát még újságíró sem. Munkanélküli lettem. Kétévi keresgélés után végre elhelyezkedhettem Szabadkán, a Városi Könyvtárban, és az 1985 és 1988 közötti három évben ott voltam könyvtáros. Közben Újvidéken elvégeztem a magiszteri tanfolyamot, a magiszteri dolgozatom címe Maradtam máig eleven tiltakozásnak Babits Mihály liberális konzervativizmusa volt. Amellett, hogy fontos kérdéseket rejtett magában, kicsit számításból választottam ezt a témát, ugyanis ezzel Magyarországon ösztöndíjra lehetett pályázni, és én a 80-as években már azon törtem a fejem, hogy ugyan nem lármásan, nem bántó módon, de elhagyom az országot. Az akkor kapott ösztöndíjjal végül teljesen legálisan eljöttem Magyarországra. Közben kitört a háború, és én akkor már nem mentem vissza. Ezért szoktam mondani, hogy én ugyan nem jöttem el, csak egyszer en nem mentem vissza. Akkor volt az, hogy Kecskeméten helyezkedtem el a Forrás-nál. Felejthetetlenül szép korszaka volt az életemnek. De egy pillanatra hadd térjek még vissza Szabadkához. A szabadkai Városi Könyvtárban engem el bb csak kiszolgálónak vettek fel, de hamarosan megismertem egy id s könyvtárost, aki sorsdönt módon nagy hatással volt rám. Szentgyörgyi Istvánnak hívták, korábban szerb nyelvet tanított a gimnáziumokban. Az id s tanár úr már könyvtárosként maga köré gy jtött néhány embert és elkészítették Szabadka város bibliográfiáját. Ez az én számomra azért volt fontos, mert mellette amolyan inasként megtanulhattam a forráskutatás lényegét. Megtanultam úgy kijegyzetelni a város XIX. századi sajtóját, hogy a cédulák tartalmát kés bb felhasználhattam a tanulmányaimban. Összeállítottuk tehát Szabadka bibliográfiáját, amely azután három kötetben jelent meg. (A harmadikban nem volt részem, mert akkor már eljöttem). Amit tehát én az egyetemt l nem kaptam meg, és amit a saját utamat járva sem találtam meg, azt egy id s, céltudatos, mélyen elkötelezett gondolkodású ember megmutatta nekem. Kés bb, amikor Jugoszláviában kitört a háború, is átköltözött Magyarországra, a feleségével együtt Halason talált menedékre. Néhány évvel kés bb, menekültként, Szegeden a kórházban halt meg. Tehát még a forráskutatásnak az egyetlen m helye sem maradhatott meg ott a Délvidéken.

20 18 ALBERT ZOLTÁN MÁTÉ: TÖRTÉNELEMTUDAT A DÉLVIDÉKEN Én ezzel a tudással a tarsolyomban jöttem át Magyarországra, a kecskeméti megoldást pedig véglegesnek tartottam, úgy gondoltam, a Forrás nagyon jó, megnyugtató lehet séget biztosít a számomra. A fontos, hogy irodalom-közelben maradtam, az egzisztenciális gondjaimat, problémáimat majd megoldom valahogy. Közben azonban a nagy társadalmipolitikai átalakulás során, Budapesten létrejött el bb a Határon Túli Magyarok Titkársága, amib l kés bb a jól ismert Hivatal lett. Megalakulási folyamata során megkerestek engem is, hogy följönnék-e szakreferensnek. Tetszett az ajánlat, ezért elvállaltam. A Határon Túli Magyarok Hivatalában, Antall József kormánya8 idején Entz Géza elnöki vezetése mellett én voltam a délvidéki felel s. Egészen kiváló, nagy tudású társaság volt akkor abban a Hivatalban. Viszont önkritikaként el kell mondanom, lelkes naivak voltunk mindahányan, a reálpolitikához hajszálnyi tapasztalatunk, ismeretünk, vagy betekintésünk sem volt. Valamennyien azt hittük, hogy most valóban egy új korszak következik, Magyarország és a magyar nemzet megújulása. Olcsó és felel tlen álmokat nem kergettünk, nem akartunk új térképeket rajzolni, bár elszalasztott lehet ségként éltük meg Kárpátalja helyzete rendezésének az elmulasztását. Amikor Ukrajna új államként megalakult, szerintem a magyar politika elaludt. Ugyanakkor azt is látni kellett, hogy a délszláv háború reális veszélyével a háta mögött a magyar kormány ezerszer is meggondolta a radikális lépéseket. Ráadásul a horvátoknak szállítottunk fegyvert. Az meg egy másik kérdés, hogy azt sem tudtuk okosan kezelni. A Határon Túli Magyarok Hivatalának igazi, progresszív szerepe csak az Antall-kormány idején valósult meg: a nevéb l ered en valóban fölkarolta és összefogta a határon túli magyar közösségek szinte teljes társadalmát. Ez azonban csak az indulása pillanatában volt így, utána, amikor Horn Gyuláék idején Tabajdi Csaba lett a Hivatal vezet je, minden az ellenkez jébe csapott át. Hornék ugyanis az utódállamok kormányaival kötött alapszerz désekkel szó szerint eladták új gazdáiknak a magyar közösségeket, és ezzel Magyarország szinte lerúgta magáról a határon túl él magyarságot. Lerázta ket, mint kutya az es vizet. A szocialistáknak ez az árulása egyenesen vezetett a december 5-i népszavazás eredményéhez. Hadd mondjam el önnek, a decemberi népszavazást követ napon, a Határon Túli Magyarok Hivatalában az a hivatalnoki kar, amely azért kapta a fizetését, hogy fölkarolja a határon túli magyarok ügyét amire egyébiránt esküt is tett, pezsg t bontott örömében! Ez volt a szocialista nemzetpolitika akkori lényege, számunkra pedig az erkölcsi mélypont! Ezt a végzetes ballépést, ezt a nemzeti hanyatlást korrigálta az Orbán-kormány a kett s állampolgárság intézményével. Szakmai pályája hogyan alakult a továbbiakban? Amikor 1988-ban eljöttem Magyarországra, én önérzetemben megbántott ember voltam. Odahaza ugyanis ha ez egyáltalán fölmerült mindenki, mindenütt azt hangoztatta, hogy nekünk, délvidéki magyaroknak nincs is történetünk, ami van, az legfeljebb arasznyi kultúránk története, de az sem biztos. Ett l volt hangos az egyetemi katedrától kezdve, a lapok szerkeszt ségein át, valamennyi említésre érdemes tudományos tanácskozásig minden fórumunk. Értekezések hosszú sora taglalta, hogy a délvidéki magyarság a délszláv államtól kapta azt a lehet séget, hogy a kultúrájának végre szabadon éljen. Ebben komoly szaktekintélyek is meggy z désüknek adtak hangot. És bár éreztem, hogy nincs igazuk, a történeti források hiányában nem tudtam érvelni a hamis ítéletek ellenében. Igazából még fórumom sem lett volna nézetem kifejtésére. Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa azonban b ségesen szolgáltatott anyagot a hagyománytalanságunk cáfolatára. Hosszú hónapokon át egyebet sem tettem, csak a katalógusokat bújtam és jegyzeteltem. Jegyzeteltem vagy húsz éven át. És jegyzetelek ma is, bár menet közben, 2008-ban

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal

Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Fórum Beszélgetés Pongrácz Tiborné demográfussal Pongrácz Tiborné Hüttl Marietta egész aktív pályáját a ma már patinásnak mondható Népességtudományi Kutatóintézetben töltötte. Az ifjú munkatárs hamarosan

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi

Részletesebben

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla 2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a

Részletesebben

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018

Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Olcsva Község Önkormányzatának Települési Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Készítette: Olcsva Község Önkormányzata Felülvizsgálat: 2015. szeptember 1 Tartalom Bevezetés...3 1. Jogszabályi háttér bemutatása...4

Részletesebben

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt

A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt A népfőiskolák a társadalom szövetében a múlt BELOVÁRI Anita & BAKA József Kaposvári Egyetem, Kaposvár belovari.anita@ke.hu & baka.jozsef@ke.hu A 19. sz. közepe táján Dániában különleges megoldás született

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK JEL ÉS ÉPÍTÉSZET Az építészetszemioitika helye az építészénél és a jelekkel foglalkozó tudományok között VOIGT VILMOS A szemiotika sokféleképpen osztja fel a maga kutatási területeit.

Részletesebben

Szolgáló. Szabadságra születve

Szolgáló. Szabadságra születve Szabadságra születve A szabadság, mint fogalom, mint emberi érték él évezredek óta társfogalmakkal egyetemben ereinkben. A szabadság önmagában hordoz minden igaz értéket, így a békességet, szeretetet,

Részletesebben

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása

Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: A gyermekvállalási magatartás alakulása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1997): A

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése

14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése 14.) Napirend: A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat m ködtetésére kiírt közbeszerzési pályázat eredményhirdetése Keller László tájékoztatja a a Képvisel -testület tagjait, hogy a napirendet tárgyalta

Részletesebben

2003.05.06. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról A felszólalás szövege:

2003.05.06. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról A felszólalás szövege: . A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselıtársaim! Az életem elmúlt húsz évét valahol ennek a szakmának a gyakorlásával töltöttem

Részletesebben

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata

MAGYAR PEDAGÓGIA. A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata 1974(1 < í MAGYAR PEDAGÓGIA A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának negyedéves folyóirata Megindult 1961-ben, korábban megjelent 1892 1947 között, majd 1949 1950-ben A szerkesztő bizottság

Részletesebben

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4...

ERKEL FERENC Pedagógiai Program TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4... 3 MATEMATIKA 1-4... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4... ERKEL FERENC PEDAGÓGIAI PROGRAM IV. kötet HELYI TANTERV LOGOPÉDIAI OSZTÁLYOK 1-4. 2010. TARTALOMJEGYZÉK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTERV 1-4.... 3 MATEMATIKA 1-4.... 63 KÖRNYEZETISMERET 1-4.... 112 ÉNEK-ZENE

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet André Lászlóné Kerékgyártó László Fejlesztési programok és eredmények a hátrányos helyzetű fiatalok szakiskolai szakképzésének előkészítésében (1998-2006)

Részletesebben

Bírálat. Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről

Bírálat. Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről Bírálat Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című akadémiai doktori értekezéséről Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmond című monográfiája minden korábbi, hasonló jellegű próbálkozáshoz képest gazdagabb, kiterjedtebb

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3.

KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész..kiadó 2008. 1 KÖZIGAZGATÁSI JOG 3. Különös Rész Szerkesztette: DR. NYITRAI PÉTER TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI DOCENS Szerzők: DR. CZÉKMANN ZSOLT TANÁRSEGÉD

Részletesebben

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV

A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI TANTERV OM azonosító: 038551 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó A SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA HELYI

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

Javítási útmutató Irodalmi verseny az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói számára 2014

Javítási útmutató Irodalmi verseny az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói számára 2014 Javítási útmutató Irodalmi verseny az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói számára 2014 Az alábbi feladatok a Galambok röppennek föl című regényhez kapcsolódnak. 1. Milyen nyelven keletkezett a

Részletesebben

AZ ÉLET KENYERE. Énekek: 323,6; 326,2.4-5; 328

AZ ÉLET KENYERE. Énekek: 323,6; 326,2.4-5; 328 Pasarét, 2015. december 20. (vasárnap) családi karácsony PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Takaró János AZ ÉLET KENYERE Énekek: 323,6; 326,2.4-5; 328 Alapige: János 6,32-35 Jézus pedig így válaszolt nekik:

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 CÉGÉNYDÁNYÁD

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 CÉGÉNYDÁNYÁD CÉGÉNYDÁNYÁD A FALU, AHOL NEMCSAK ÁLMODNI MERNEK, HANEM FELÉBREDNI IS BEVEZETÉS A Szamosháton fekvő ikerfalu bonyolult és izgalmas története a XII. századra nyúlik vissza. Cégény és Dányád települések

Részletesebben

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL

RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL FIGYELŐ RÖVID ÁTTEKINTÉS PROF. EM. DR. KOVACSICS JÓZSEF SZAKIRODALMI MUNKÁSSÁGÁRÓL Alkotás a társadalomtudományok határán e címmel jelent meg 2001-ben az a tanulmánykötet, melyben Dr. Kovacsics József

Részletesebben

Elektronikus Lakossági Bőnmegelızési Információs Rendszer E L B I R OKTATÁSI HÍRLEVÉL 2010. MÁRCIUS

Elektronikus Lakossági Bőnmegelızési Információs Rendszer E L B I R OKTATÁSI HÍRLEVÉL 2010. MÁRCIUS Elektronikus Lakossági Bőnmegelızési Információs Rendszer E L B I R OKTATÁSI HÍRLEVÉL 2010. MÁRCIUS FIGYELEM! A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendır-fıkapitányság Bőnmegelızési Osztálya által üzemeltetett

Részletesebben

Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat

Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat Prohászka Ottokár Jubileumi sorozat E szentéletű püspök életének és műveinek bemutatása és széleskörű ismertetése rendkívül időszerű ma. Sokunkat komolyan aggaszt népünk állapota: a házasságok és gyermekszületések

Részletesebben

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A 20. század II. felében a mezıgazdaság fejlıdése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB 1940/2014. számú ügyben Az eljárás megindítása, előzmények Sajtóhírekből értesültem arról, hogy az értelmi fogyatékos gyerekek előkészítő szakiskolai képzése

Részletesebben

SZÁNDÉKOK ÉS MEGVALÓSULÁS

SZÁNDÉKOK ÉS MEGVALÓSULÁS DOI: 10.15773/EKF.HABIL.2015.001 Einhorn Ágnes SZÁNDÉKOK ÉS MEGVALÓSULÁS Az idegen nyelvi érettségi vizsga reformja 2005-ben Habilitációs dolgozat Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzatának 2010.

Epöl Község Önkormányzatának 2010. Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel

Részletesebben

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. 2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,

Részletesebben

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK

Öregedés és társadalmi környezet TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 7 Az öregség képe a közgondolkodásban és felkészülés az öregkorra... 11 I. A közvéleményben élő kép az öregségről... 12 1. Hány éves kortól számít az ember öregnek?... 12 2.

Részletesebben

LÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt!

LÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt! I N T E R J Ú LÁNG ISTVÁN Viharos évünk volt! gadó györgy pál interjúja Sokan már saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy az éghajlat globális változása nem csupán hőmérsékleti rekordokkal jár, de egyre

Részletesebben

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen

Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen HORVÁTH KITTI, KÓSA RITA DIÁNA, MAKAI VIVIEN, NAGY PÉTER, OLÁH KORNÉLIA, OLÁH TÍMEA, OLÁH - PUCSOK ESZTER, SZEDER DÓRA VALÉRIA, TIMKÓ ANIKÓ Tanulás melletti munkavállalás a Debreceni Egyetemen Bevezetés

Részletesebben

Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál

Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 52 (2014): 7 11. A DEBRECENI EGYETEM MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK LEKTORÁLT FOLYÓIRATA Gyászbeszédek Sebestyén Árpád ravatalánál I. Tisztelt Gyászolók! A végső búcsúvétel idején

Részletesebben

Hazaváró Családi Juniális

Hazaváró Családi Juniális DENGELEG 1999. PÜNKÖSD V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM A Szentlélek egyik legf bb munkája, hogy a nyugtalan szív megnyugodjon, meger södjék. A Isten Áldott szép pünkösd embert nyugtató m ve, hogy a békétlenség idején,

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására

J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági

Részletesebben

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország

FRESLI MIHÁLY. Az elveszett Oroszország FRESLI MIHÁLY Az elveszett Oroszország Korszakok és váltások - államok, lobogók, forradalmak. Kevés olyan ország van a földkerekségen, amelynek a történetét még oly karakteresen fémjeleznék ezek a fogalmak,

Részletesebben

Ne hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az iskola iránti szeretetet!

Ne hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az iskola iránti szeretetet! Ne hagyjuk, hogy ellopják tőlünk az iskola iránti szeretetet! A köznevelés átalakuló rendszerében a nagyobb állami szerepvállalás célja az, hogy az ország minden iskolájában egyformán magas színvonalú

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004.

Pedagógiai Programja. A Hevesi Körzeti Általános Iskola 2004. A Hevesi Körzeti Általános Iskola Pedagógiai Programja A legjobb terv is csak terv, vagyis jó szándék. Elkötelezettség nélkül arra, hogy ezt végre is akarod hajtani csak ígéreteid és reményeid vannak,

Részletesebben

A SZÁZ ÉV MÉLTATÁSA* 1868-1968

A SZÁZ ÉV MÉLTATÁSA* 1868-1968 A SZÁZ ÉV MÉLTATÁSA 1868-1968 Nem könnyű több generáció múzeumi gyűjtőmunkáját, kiemelkedő eredményeit, múzeumunk küzdelmes éveit röviden vázolni. Ma már csak a száraz statisztikai adatokból, írásos jelentésekből,

Részletesebben

Éneklőszék és orgona a liturgikus tér zenei egysége

Éneklőszék és orgona a liturgikus tér zenei egysége Dávid István * Nagykőrös Éneklőszék és orgona a liturgikus tér zenei egysége,, A z orgonák építése előtt a református és unitárius templomokban a nagy énekeskönyv tartására a templom piacán, többnyire

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Politikai Bizottságának határozata a magyarországi cigánylakosság helyzetéről Az MSZMP Politikai Bizottsága 1961-ben megtárgyalta a Magyarországon élő

Részletesebben

Közeledtek 2012 megtapasztalása felé, megkezdődik a magok elvetése, hogy növekedjen a fizikai bolygó rezgésszáma. Ez az ami rajtatok múlik.

Közeledtek 2012 megtapasztalása felé, megkezdődik a magok elvetése, hogy növekedjen a fizikai bolygó rezgésszáma. Ez az ami rajtatok múlik. Ide gyűjtöttem össze kivonatolva az információkat, amelyeket Kryon 2012-vel kapcsolatban tett közzé... Mindenkinek ajánlom továbbá Lee Carroll Végzetgyár című témába vágó cikkét 2012-ről, valamint a magyar

Részletesebben

A hét teve. A hét teve. igaz. setapan35@gmail.com. eszterruzicska@freemail.hu

A hét teve. A hét teve. igaz. setapan35@gmail.com. eszterruzicska@freemail.hu A hét teve (Tüskeböki, 2011.02.22 23:13) A Nabucco tervezett csővezeték, amely Törökországból szállítana földgázt nyugati irányban Ausztriáig, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül. A projektet

Részletesebben

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet

Részletesebben

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan?

II. rész Miért, mit és hogyan. I. fejezet Család. Miért? Mit? Hogyan? II. rész Miért, mit és hogyan I. fejezet Család A család az ember életre-teremtője, vagy munkaerő-előállító műhely? Közösségi életet élő Teremtmény vagy piacra szánt áru az ember? Miért? Mit? Hogyan? Az

Részletesebben

A SZOLGÁLAT BETÖLTÉSE

A SZOLGÁLAT BETÖLTÉSE A SZOLGÁLAT BETÖLTÉSE Jegyzet Jim Sanders tanításából 2009. július 19. Köszönjük Úr Jézus az áldásokat, amivel megáldottál minket, a gyógyulásokat, amit adtál nekünk, valamint az üdvösséget. Köszönjük

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

*M11213113* MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS. 2011. augusztus 25., csütörtök ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK. Državni izpitni center

*M11213113* MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS. 2011. augusztus 25., csütörtök ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK. Državni izpitni center Državni izpitni center *M11213113* ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK MAGYAR NYELV MINT ANYANYELV MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS 2011. augusztus 25., csütörtök ÁLTALÁNOS ÉRETTSÉGI VIZSGA RIC 2011 2 M112-131-1-3 A) Az értekező iskolai

Részletesebben

M ÁSODIK napja volt Kassa szabad s mi bent ültünk egy-két

M ÁSODIK napja volt Kassa szabad s mi bent ültünk egy-két 49 VÁGYAIM VÁROSA, KASSA Irta: Aradi Zsolt M ÁSODIK napja volt Kassa szabad s mi bent ültünk egy-két pillanatra a Schalk-házban. Odakint éppen akkor kezdődött meg a magyar hadsereg gyönyörű felvonulása

Részletesebben

Atyaság. Azt gondolom sikerült röviden bemutatni azt a kuszaságot, ami ezen a téren ma az egyházban van.

Atyaság. Azt gondolom sikerült röviden bemutatni azt a kuszaságot, ami ezen a téren ma az egyházban van. Atyaság Manapság sok szó esik a szellemi atyaságról fıként az újonnan megjelenı apostolokkal kapcsolatban. Ezt a két fogalmat sokan már összetartozó fogalomként is kezelik és ebbıl adódóan már kezd elterjedni

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE

A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE A HÁZTARTÁSI TERMELÉS PÉNZÉRTÉKE SZÉP KATALIN SIK ENDRE A háztartási termelés pénzértékének becslésekor két alapvető elméleti és mérési kérdést kell megoldani: a háztartási termelés volumenének mérését

Részletesebben

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÁNONJOGI PROGRAM AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PhD tézisek Készítette: Fügedy Antal Levente Témavezető:

Részletesebben

Egyenlő Bánásmód Hatóság 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B Postafiók: 1539 Budapest, Pf. 672. Tisztelt Hatóság!

Egyenlő Bánásmód Hatóság 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B Postafiók: 1539 Budapest, Pf. 672. Tisztelt Hatóság! Egyenlő Bánásmód Hatóság 1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B Postafiók: 1539 Budapest, Pf. 672. Tisztelt Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért Közhasznú Egyesület (TASZ) (székhely: (székhely: 1136 Budapest,

Részletesebben

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A

O L V A S Á S S Z O C I O L Ó G I A Házi dolgozat K É S Z Í T E T T E : Sándor Judit DE-TTK Informatikus-könyvtáros szak I. évfolyam - 2 félév 2004. május 15. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 1 A KULTÚRA SZEREPE... 2 MŐVELİDÉSKUTATÁS,

Részletesebben

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM

MÁS SZÓVAL ÉLETPÁLYÁM MÁS SZÓVAL A rovat azokat igyekszik bemutatni, akiknek erre, szakterületükön belül, nem lenne szükségük: gondolkodásukat, alkotásaikat a szakma határainkon túl is ismeri. Mi azonban a be nem avatottakhoz

Részletesebben

NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI IRODA MEMORANDUM A TECHNIKAI ÉSZREVÉTELEKRŐL A MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVVEL KAPCSOLATBAN

NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI IRODA MEMORANDUM A TECHNIKAI ÉSZREVÉTELEKRŐL A MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVVEL KAPCSOLATBAN Gyorsfordítás NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI IRODA MEMORANDUM A TECHNIKAI ÉSZREVÉTELEKRŐL A MAGYAR MUNKATÖRVÉNYKÖNYVVEL KAPCSOLATBAN 2011 NOVEMBER Tartalom Bevezető megjegyzések Külön észrevételek a munkatörvénykönyv

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

RefErdő. Áldás, békesség! A monorierdői reformátusok hírlevele

RefErdő. Áldás, békesség! A monorierdői reformátusok hírlevele RefErdő Áldás, békesség! A monorierdői reformátusok hírlevele II. évfolyam, 3.szám 2014. szeptember Az Ige körül Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013.

PEDAGÓGIAI PROGRAM. ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013. PEDAGÓGIAI PROGRAM ILLYÉS GYULA GIMNÁZIUM és KSZKI 2013. Pedagógiai program 2 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 5 2. AZ INTÉZMÉNY JOGI HELYZETE... 5 2.1. Az intézmény alapító okirata... 5 (lásd mellékletben)...

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43)

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Húsvétvasárnap 2016.03.27. Krisztus Feltámadt! OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta: Ti tudjátok, hogy mi minden

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

MEZÕGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGIÁK

MEZÕGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGIÁK MEZÕGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGIÁK Biotechnikai fejlődés és fenntartható mezőgazdaság Tárgyszavak: hagyományos mezőgazdaság; fenntartható mezőgazdaság; géntechnika; agrár-biotechnika. Abban a vitában, amely

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről?

Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről? Mit gondolnak a vállalatvezetők az üzleti kapcsolatok értékéről? MANDJÁK Tibor Marketing professzor, Bordeaux École de Management valamint Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem 680,

Részletesebben

ar"ûq.yiw: ~t' ªao %rw: ~a'_r"b. hb'þqen>w rk"ïz" WTT Genesis 5:2 s `~a'(r>b")hi ~AyàB. ~d"êa' ~m'v.-ta,

arûq.yiw: ~t' ªao %r<b'äy>w: ~a'_rb. hb'þqen>w rkïz WTT Genesis 5:2 s `~a'(r>b)hi ~AyàB. ~dêa' ~m'v.-ta, Ki szerez nekem nevet? A név jelentısége Mózes Elsı könyvében Suhai György 2009.06.26. Isten a teremtés hajnalán megteremti az elsı emberpárt, akiket együtt embernek (Ádámnak) nevez: Gen 1:27 Teremté tehát

Részletesebben

Már megint az illeték,

Már megint az illeték, Már megint az illeték, avagy kell-e a társasházi öröklakással együtt, az ahhoz tartozó közös tulajdoni hányadként vásárolt teremgarázs után külön vagyonszerzési illetéket fizetni? Az alább ismertetett

Részletesebben

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKA_106_29. A modul szerzője: Nahalka István. é n é s a v i l á g SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM tanulás egész SZK_106_29 é n é s a v i l á g életen át modul szerzője: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM 418 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Bíróság 7.K.33364/2003/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Bíróság a B.V. Tabora (Amsterdam) I.r. és a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt. (Budapest) II.r. felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény - tervezet: 4. változat - 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KUB/120-1/2013. KUB-43/2013. sz. ülés (KUB-145/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: KUB/120-1/2013. KUB-43/2013. sz. ülés (KUB-145/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: KUB/120-1/2013. KUB-43/2013. sz. ülés (KUB-145/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Külügyi bizottságának 2013. december 2-án, hétfőn, 10 óra 45 perckor az Országház főemelet

Részletesebben

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24

SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól

Részletesebben

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában

Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Az esélyegyenlıtlenséget kiváltó okok és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés a munka világában Tanulmány az FSZH részére Budapest, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális

Részletesebben

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum

Éghajlatvédelmi kerettörvény. tervezet. 2010. évi törvény. az éghajlat védelmérıl. Preambulum Éghajlatvédelmi kerettörvény tervezet 2010. évi törvény az éghajlat védelmérıl Preambulum Az Országgyőlés az éghajlatvédelmi kerettörvény elıkészítésérıl szóló 60/2009. (VI. 24.) OGY határozatnak megfelelıen;

Részletesebben

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

EDUCATIO 1997/1 INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET INNOVÁCIÓ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET A könyv szerzője a rotterdami pedagógiai intézet és szolgáltató központ igazgatója, s egyben a groningeni egyetem professzora. Témája a címben is megjelölt hátrányos helyzet

Részletesebben

A parkok szerepe a városi életminőség javításában

A parkok szerepe a városi életminőség javításában MINDENNAPI ÉLETÜNK A parkok szerepe a városi életminőség javításában Tárgyszavak: városi zöldterület; várostervezés; fenntarthatóság; park; életminőség; árképzés; lakásár. A természeti környezet megőrzésére

Részletesebben