MAGYARORSZÁG A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN"

Átírás

1 MAGYARORSZÁG A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN 2014

2

3 MAGYARORSZÁG A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN 2014 Antall József Tudásközpont Budapest,

4 A kötet kiadásában közreműködtek Antall József Tudásközpont, 2014 Minden jog fenntartva. ISBN Kiadta az Antall József Tudásközpont 1093 Budapest, Közraktár u Telefon: (+36 1) Felelős kiadó: Antall Péter igazgató Szerkesztette: Holndonner Péter, Kálóczy Mihály, Palánki Krisztián, Pap Krisztina, Pittner Anna Szakmai lektor: Kálóczy Mihály, Palánki Krisztián Felelős szerkesztő: Pittner Anna A kiadvány megírásában részt vett munkatársak: Bibók Zsuzsanna, Csiffáry Nóra, Dienes Balázs, Dr. Hollósy Miklós, Holdonner Péter, Dr. Jánossy László, Kálóczy Mihály, Palánki Krisztián, Kemencei Zita, Póta Ágnes, Rezneki Rita, Sáringer-Kenyeres Dóra, Szaniszló Réka, Vida Antal, Vida Viktor, Zöldi Irma Grafikai tervezés, nyomdai előkészítés és nyomdai kivitelezés: Lichtenstein Csilla, Simonfai Attila A kiadvány felelős erdőgazdálkodásból származó papírra készült. 2

5 Tartalomjegyzék 1. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Globális éghajlatváltozás A klímaváltozás magyarországi jelei Reprezentatív éghajlati adat sorok előállítása Éghajlati adatbázis a Kárpát-medencére Megfigyelt hazai éghajlati tendenciák és szélsőségek Nemzetközi aszálykutatás A jövőbeli éghajlatváltozásra vonatkozó számszerű becslések HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Hulladékhierarchia Hulladékmennyiségek alakulása hazánkban A keletkező hulladékok megoszlása a főbb hulladékkategóriák szerint A hulladékkezelés alakulása Az egyes hulladékkategóriák kezelése Csomagolási hulladékok Szennyvíziszapok Veszélyes hulladékok Hulladéklerakás Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Hulladékgazdálkodási koncepciók A TERMÉSZET ÉS SOKSZÍNŰSÉGE KÖRNYEZET, EGÉSZSÉG, ÉLETMINŐSÉG A levegő minősége Zajszennyezés Ivóvízellátás és szennyvízkezelés Kármentesítés GAZDÁLKODÁS A KÖRNYEZETTEL Környezetgazdálkodás Mezőgazdaság Kertészet (zöldség- és gyümölcstermesztés) Bio- vagy természetmegőrző gazdálkodás Állattenyésztés Halgazdálkodás Erdő és vadgazdálkodás Vízkészlet-gazdálkodás Talajaink állapota Nem megújuló és megújuló energiaforrások alkalmazása, helyzete

6 6. MAGYARORSZÁG ÉS EURÓPA KÖRNYEZETI KIHÍVÁSAI Néhány jellemző hazai környezeti probléma A globális léptékű környezeti kihívások biztonsági kockázatai Ökológiai lábnyom KÖRNYEZETVÉDELMI PRIORITÁSOK A RENDSZERSZINTŰ KOCKÁZATOK VILÁGÁBAN

7 5

8 6

9 2014. október 2-3. Millenáris park 7

10 Bevezetés A kiadvány, amelyet Ön most a kezében tart, három szervezet, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) együttműködésének eredményes munkáját igazolja és a 2014 októberében az Antall József Tudásközpont (AJTK) szervezésében megrendezésre kerülő SUSCO Budapest 2014 címet viselő, közép-európai fenntarthatósági konferencia megrendezésének alkalmából kerül kiadásra. A bevezetőben először is bemutatjuk az említett szervezeteket és tevékenységi körüket, előtte azonban engedje meg, hogy röviden ismertetjük a konferenciát márciusa óta Magyarország tölti be az ENSZ fenntartható fejlődési célokat (FFC) kidolgozó nyitott munkacsoportjának társelnöki pozícióját. A pozícióval egyszerre kapott hazánk nagy felelősséget és lehetőséget, hogy a fenntarthatóság irányába történő paradigmaváltás egyik nyertese lehessen. A FFC folyamatban való jártasságát és kiemelt szerepét kihasználva Magyarország jelentősen növelheti nemzetközi presztízsét és hosszú távú versenyképességét. A Budapest Water Summit által 2013-ban megkezdett úton továbbhaladva fontos, hogy egy állandó, évente megrendezésre kerülő eseménnyel Magyarország régiós szinten előremutató szerepet vállalhasson a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szabályok átvételében, bevezetésében és az innovációk gyakorlati hasznosításában. A SUSCO 2014 az AJTK szervezésében, Magyarország New York-i Állandó ENSZ Képviseletével és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával valósul meg. Az esemény fővédnöke dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A konferencia első része a nemzetközi szabályozások és a nemzeti implementáció kérdéskörének bemutatására fókuszál, vagyis a nemzetközi célkitűzések (SDGs, Europe2020) nemzeti és regionális szabályozásokba való átültetésének, valamint a fenntartható fejlődés jogi és gazdasági intézményesítésének és végrehajtásának lehetőségeire Kelet Közép-Európában. A fenntartható fejlődés szempontjából különösen fontos azon országok összefogása, amelyek fejlődése fokozottan kölcsönhatásban van, így megkülönböztetett jelentősége van a regionális és nemzetközi együttműködéseknek. A 2014-es konferencia továbbá a víz, az élelmiszer, az energia (WEF) egymással szoros kapcsolatban álló hármasát helyezi középpontba. Ezek olyan kulcsfontosságú témák, amelyekkel kapcsolatos nemzetközi célkitűzések nemzeti gyakorlatokba való átültetése a témák átfogó jellege miatt regionális összefogást kíván, a régió és az integráció összes szakpolitikájával összefügg. Hosszú távú célok: A regionális fenntartható fejlődési hálózat kialakításának lehetőségeiről a kelet közép-európai régióban Hosszabb távon mindennek fényében az évente megrendezésre kerülő konferencia nemcsak egy hiánypótló regionális fórumnak adna otthont, de fel is helyezhetné Magyarországot a fenntartható fejlődés nemzetközi térképére, továbbá egy fontos regionális kezdeményezésként kapcsolódhatna Budapesthez. A jövőben Magyarország érdemi szerepet vállalhat, különösen néhány olyan területen, ahol a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas szintű, nagy múltra visszatekintő hazai tapasztalatokkal rendelkezünk, mint a vízgazdálkodás és az élelmezés. A SUSCO Budapest megteremti és segíti egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó kelet közép-európai hálózat létrejöttét, amely nemzetközi szervezetekkel és más globális, európai és régiós hálózatokkal szoros együttműködésben jöhet létre. A hálózat célja, hogy segítse a fenntartható fejlődés fogalmának és gyakorlatának integrálását a döntéshozók és egyéb érdekcsoportok (kormányzati és üzleti szféra egyaránt) mindennapi tervezésébe és működésébe. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és éghajlati tevékenysége Az OMSZ Magyarország nemzeti meteorológiai szolgálata. Önállóan működő központi költségvetési szerv, tevékenységét a 277/2005. (XII. 20.) Kormányrendeletben rögzített feladatok és hatáskör alapján végzi. Elsődleges feladata, hogy a légkörben zajló folyamatok és jelenségek feltárásával a légkör múltbeli, jelenlegi és várható jövőbeni állapotáról hiteles, szakszerű és széleskörű tájékoztatást adjon. Ennek érdekében a Szolgálat alapfeladata a rendszeres időjárási megfigyelések végzése, az időjárási előrejelzések, veszélyjelzések kiadása, az éghajlati és levegőkörnyezeti elemzések készítése, a nyilvánosság tájékoztatása és a mindezekhez szükséges infrastruktúrák működtetése. Az éghajlat vizsgálatára vonatkozó bármilyen feladat szakszerű ellátásának alapfeltétele a szigorú nemzetközi előírások szerint működtetett mérő- és megfigyelő hálózat megléte. Amikor 1870-ben a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára Ferenc József ellenjegyezte a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapító okmányát, a frissen megalapított meteorológiai intézet már 40 működő állomást kapott hozományul, amelyek közül 8

11 14 a mai Magyarország területén volt. Az azóta eltelt 144 év szakmai és technikai fejlődésének eredményeként az OMSZ felszíni mérőhálózatában 102 saját és 141, a vízüggyel közös érdekeltségű automata mérőállomás, 15 észlelővel ellátott állomás és 465 társadalmi csapadékmérő állomás biztosítja az adatokat az éghajlati feldolgozásokhoz és az előrejelzések készítéséhez (1.1. ábra). Az így nyert hatalmas adatmennyiség a távérzékelési eszközök által szolgáltatott adatokkal kiegészítve nem csupán a pillanatnyi információigényeket elégíti ki, hanem az OMSZ központi adatarchívumában megőrzésre is kerül ábra. Az Országos Meteorológiai Szolgálat földfelszíni megfigyelő hálózata (jelölések: S1: OMSZ automata állomás, S2: észlelő állomás automatával, K4: OMSZ és OVF közös érdekeltségű automata állomás, R1: OMSZ társadalmi csapadékmérő állomás, R3: OMSZ üzemeltetésű automata állomás) A Szolgálat adatarchívumában tárolt, korábban évkönyvekben, ma már digitálisan rendezett adatok képezik a nemzeti éghajlati adatbázist, amely nemzeti kincs (1.2. ábra). Az egyedüli hiteles alapja az ország éghajlatát vizsgáló tanulmányoknak, kutatásoknak, de nélkülözhetetlen információkat nyújt a környezeti állapot egyéb szempontú értékeléseihez is. Az éghajlati adatbázis fenntartása, fejlesztése, az adatok minőségellenőrzése, a régi, papíron rögzített adatok folyamatos digitalizálása állandó feladat ábra. Múlt és jelen: éghajlati évkönyvek és a központi archiváló és tároló rendszer gépei A szervezett meteorológiai mérések kezdete óta a műszerek, a mérési körülmények, a mérések időpontja többször változott. Az éghajlati feldolgozásokhoz, vizsgálatokhoz ugyanakkor jó minőségű, térben is kellő részletességgel ismert adatokra van szükség. A megfigyelések javítása és az egyenletes térbeli fedés biztosítása speciális matematikai módszereket (homogenizálás, interpolálás) igényel. Az ország éghajlati állapotának változásában kimutatha- 9

12 tó trendekre, az extrémek gyakoriságában bekövetkezett változásokra vonatkozó vizsgálatok csak ilyen homogenizált, ellenőrzött griddingelt (rácspontokra átszámított értékek), hosszú idejű meteorológiai adatsorokon végezhetők el. A statisztikai klimatológiai kutatások mellett az OMSZ-nál eredményes klímamodellezési tevékenység is folyik, két adaptált regionális modellre, az ALADIN-Climate-re és a REMO-ra alapozva. Az éghajlatváltozás jövőbeni hatásainak objektív vizsgálatához a regionális klímamodellek eredményei szolgáltatnak kiindulási adatokat. Az OMSZ modelleredményei alapján történt 2013-ban a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában (NÉS-2) a jövőben várható klimatológiai változások ismertetése. A továbbiakban az OMSZ eddig dióhéjban felvázolt éghajlati tevékenységéről, a legújabb kutatások-fejlesztések eredményeiről adunk részletes tájékoztatást. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) tevékenységéről A hulladékgazdálkodás intézményrendszere az elmúlt években gyökeresen átalakult ben létrejött az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ Nonprofit Kft.), amely közvetíti a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény (Ktdt.) hatálya alá tartozó hulladékáramok gyűjtését és hasznosítását, és ezen felül feladatai közé tartozik az elkülönített hulladékgyűjtés népszerűsítése is. A gyártóknak környezetvédelmi termékdíjat kell fizetniük a Magyarországon forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált csomagolás, elektromos és elektronikus berendezés, gépjármű akkumulátor és gumiabroncs után. A 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet 2012 januárjától átvette a koordináló szervezetek szerepét a Ktdtben meghatározottak alapján. Az OHÜ Nonprofit Kft. alapfeladata és határozott célja, hogy Magyarországon rendezett, átlátható és mind a lakosság, mind a gazdasági szereplők számára hosszútávon kiszámítható, folyamatos és hatékony legyen az elkülönített hulladékgyűjtés, feldolgozás, hasznosítás. Az OHÜ Nonprofit Kft. létrehozása előtt hatékony ellenőrzés hiányában a rendszer nem volt kellően átlátható, a gyűjtés hatékonysága alacsony volt. Az OHÜ Nonprofit Kft. feladatainak ellátásához költségvetési támogatást kap. Az OHÜ Nonprofit Kft. főfeladatként részfinanszírozza a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok elkülönített gyűjtését és hasznosítását, amelyhez kapcsolódóan társadalmi szemléletformálási, valamint iparfejlesztési feladatokat is ellát. A szervezet fontos célja, hogy évről évre egyre nagyobb legyen a közszolgáltatók által gyűjtött lakossági elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége, illetve aránya az összesen képződött települési hulladékhoz képest. A megvalósítás részeként kompenzálva a lakossági elkülönített hulladékgyűjtés sok esetben veszteséges rendszerét, az érvényes szerződések alapján anyagi hozzájárulást nyújt a közszolgáltatóknak, ily módon biztosítva az európai uniós és hazai jogszabályi elvárások teljesítését. Az OHÜ Nonprofit Kft. a rábízott hatás- és feladatkörrel egységes szempontokat, átlátható és a résztvevők számára hosszabb távon kiszámítható kereteket, feltételrendszereket biztosít, hogy a magyarországi elkülönített hulladékgyűjtés, feldolgozás, hasznosítás mind a lakosság, mind az ipari körben minél nagyobb arányú legyen már az idén és a következő években. Az OHÜ Nonprofit Kft. a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok kivételével kizárólagosan jogosult a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatkör ellátására. A veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátásának rendjét az egyes veszélyes hulladékfajtákra vonatkozó eltérő szabályozásra figyelemmel a Ktdt. végrehajtására kiadott rendeletben a Kormány határozza meg. Társadalmi szemléletformálás Az OHÜ Nonprofit Kft. egyik alapfeladata a társadalmi tudat- és szemléletformálás, a környezettudatosság népszerűsítése, és a növekedésének elérése a lakosok mindennapi életében. A szervezet a kommunikációs tevékenységét a 2012-es megalapozó év után 2013-ban helyezte biztos alapokra. Kialakítottak és felépítettek egy olyan strukturált rendszert, amilyen működtetésére eddig nem volt példa hazánkban: a kampányaik üzeneteit korosztály-specifikusan, egyszerre sok csatornán keresztül, a legkülönbözőbb eszközökkel, lehetőség szerint és ahhoz igazodva kreatív, figyelemfelhívó módon közvetítik a lakosság felé, úgy, hogy azok a mindennapjaik és ezen keresztül a gondolkodásmódjuk részévé váljanak. 10

13 ban a tapasztalataikat folyamatosan beépítve a tevékenységükbe, az OHÜ munkatársai 14 társadalmi tudatformáló kampányt bonyolítottak le a lakosság környezettudatosságának növelése és kifejezetten a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése érdekében. A kampányok sorában vannak visszatérő, több éve sikeres akciók, illetve újak is: míg a TeSzedd! 2014-ben negyedik alkalommal került megrendezésre, a Belső értékek A megkopott külső értékes belsőt takar elektromos és elektronikai hulladék gyűjtőakció és nyereményjáték ugyanebben az esztendőben először került megszervezésre. Egymást érő kampányok egész évben Az OHÜ Nonprofit Kft. komolyan véve társadalmi tudat- és szemléletformáló szerepét egész évben nagy figyelmet fordít ezen feladatára, küldetésére, hiszen a környezettudatosságról folyamatosan kell beszélni, mert az ilyen irányú gondolkodás Magyarországon még nem épült be az emberek szemléletmódjába, mindennapjaiba. Image kampánya, az Intelligens kuka nincs, csak gondolkodó ember integrált médiakampány keretében az OHÜ a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítette összehangoltan, egységes arculattal, egyszerre, többféle kommunikációs felületen (óriásplakátok, TV spotok és rádióreklám segítségével). Ez biztosította a lehető legnagyobb lakossági elérést 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben is. A KUKAkulTÚRA Hulladékkezelők Nyílt Napja keretében egy napra országszerte megnyíltak a hulladékfeldolgozó, -hasznosító vállalkozások kapui ban - a 2012-es évhez képest - háromszor több látogatót vonzott a program: 68 településen látogatták meg családok, iskolai csoportok, pályaválasztás előtt álló fiatalok az OHÜ partnereit, és nyertek bepillantást abba a folyamatba, amelynek eredményeként a szelektíven gyűjtött hulladékból újra termék lesz. A Zöldlista - vásárló program keretében a környezettudatos vásárlást és a hulladékképződés tudatos csökkentését népszerűsítette hazai nagy áruházláncok üzleteiben az OHÜ. Az elsősorban a bevásárlásért felelős háziasszonyok elérését megcélzó kampány keretében 2012-ben majd 7 000, 2013-ban pedig több mint vásárló válaszolt a kérdéseikre. Mint az a kérdőívet kitöltők válaszaiból kiderült, elindult egy pozitív irányú változás ezen a területen, például többen készítenek előre bevásárlólistát, mint korábban, és nőtt azok száma is, akik műanyag szatyor helyett tartós bevásárlótáskával indulnak bevásárolni. A TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció mostanra hazánk legnagyobb önkéntes mozgalmává vált, a célja, hogy széles összefogással, a lehető legtöbb, illegálisan lerakott szeméttől tisztítsuk meg az országot, és ezen keresztül minél több emberben alakuljon ki, erősödjön meg és jusson kifejezésre a tiszta környezet iránti igény. 11

14 A Zöldlista vásárló program 2013-ban A hosszú távú cél a megelőzés: egyrészt kevesebb szemét keletkezzen, másrészt a hulladék és a szemét a megfelelő helyen landolhasson annak érdekében, hogy a hulladékokban rejlő erőforrásokat minél jobban kihasználja, és a környezetet minél kevésbé szennyezze az ember. A TeSzedd! keretében a évi mintegy 56 ezer regisztrált önkéntes és 700 település után 2013-ban 1075 helyszínen több mint 100 ezer önkéntes szedett szemetet ben minden korábbi rekord megdőlt az akció kapcsán: mintegy 120 ezer önkéntes regisztrált előre összesen 1800 találkozási pontra és szemétszedési helyszínre, végül pedig körülbelül ezer ember szedhetett szemetet szerte az országban a TeSzedd! keretében. Az akció azért szárnyalhatta túl ilyen mértékben a korábbi eredményeit, mert alulról szerveződött: a helyi koordinátorok és a szemétszedés résztvevői is önként jelentkeztek a feladatra, és komolyan vették, amit vállaltak. A Belső értékek A megkopott külső értékes belsőt takar e+e hulladék gyűjtőakció és nyereményjátékban az elektromos és elektronikai hulladékok gyűjtésének fontosságára hívta fel a figyelmet az OHÜ négy nagy áruházlánccal és két hulladékkezelő vállalkozással közösen. Ebben a témában ekkora méretű kampányra hazánkban eddig nem volt példa. Az eredményességét jól mutatja, hogy a vásárlók 30 ezer kódot küldtek be SMS-ben a nyereményjátékban, azaz enynyi megunt, vagy már nem működő háztartási géptől, elektromos és elektronikai készüléktől szabadultak meg a hazai háztartások. A marketing szakma is igent mondott az OHÜ kampányaira Az OHÜ kommunikációs kampányai kivívták a marketing szakma elismerését is. A Zöldlista - vásárló program Greennovációs Nagydíjat kapott, valamint egy kategóriában III. helyezést ért el, egy másikban pedig a döntőbe jutott az Arany LolliPOP 2013 díj kiosztásánál. A Körforgó szelektív forgatag Barnulás közben zöldülj velünk! kampány szintén az Arany LolliPOP 2013 versenyben II. helyezett lett. Az OHÜ lakossági weboldala, a szelektalok.hu pedig, nem sokkal az indulása után Különdíjban részesült a Magyar Marketing Szövetség Az év honlapja versenyén. A Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) tevékenysége A Nemzeti Környezetügyi Intézet Környezetállapot és Stratégiai főosztálya a Vidékfejlesztési Minisztériumot segítő szakmai háttér munkát végez a hulladékgazdálkodás, stratégiai tervezés, levegő- és zajvédelem, valamint a természetvédelem terén. Ezek a munkák sokszor Európai Uniós jelentési kötelezettségeket alapoznak meg, vagy segítenek új EU-s irányelvekhez illeszteni, aktualizálni a hazai jogszabályokat. Hulladékgazdálkodás A globalizációval érintett emberi civilizáció egyik kiemelten fontos környezeti problémája a hulladékok keletkezése. A környezethasználattal, illetve a környezeti erőforrások kimerítésének problémáival a mindennapok során a leggyakrabban a hulladékkezelés területén szembesülünk. A fenntartható fejlődés igénye a hulladékgazdálkodásban is prioritások megfogalmazását teszi szükségessé. A környezet védelme, valamint a természeti erőforrások fenntartható használata érdekében cél az ötlépcsős hulladék hierarchia minél szélesebb körű érvényesítése, mely során a legnagyobb hangsúlyt kap a hulladék keletkezésének 12

15 megelőzése, majd a már keletkezett hulladékok tekintetében a hulladék, mint erőforrás visszavezetése a termelési folyamatokba (hulladék újrahasználatra történő előkészítése; a hulladékok újrafeldolgozása; a hulladékok egyéb hasznosítása). A teljes folyamat során arra kell törekedni, hogy a hulladék hierarchia legalsó szintjét jelentő, de a környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot mindenképpen kizáró ártalmatlanítás valóban csak az utolsóként szóba kerülő megoldás legyen. Azonban nagyon lényeges feladatnak kell tekinteni az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi szemléletformálást, mely hatékonyságának fontos feltétele, hogy az állampolgárok környezeti ügyekben megfelelő információval rendelkezzenek, a kommunikáció és a tájékoztatás szolgálja - az informáláson túl - egy adott jogszabály végrehajthatóságát, társadalmi elfogadottságát. A Nemzeti Környezetügyi Intézet hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatkörében közreműködik a területi hulladékgazdálkodási tervek elkészítésében, részt vesz a hulladékképződés megelőzését, valamint az elkülönített gyűjtést segítő szemléletformálásban, tanácsadásban, oktatásban, továbbá a Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézményeként segíti a tárca hulladékgazdálkodásért felelős főosztályának munkáját. Környezetstratégia A környezetstratégiai feladatok terén a főosztály feladatkörébe tartozik a környezeti stratégiák, tervek, koncepciók elkészítésénél a folyamatok, rendszerek, cselekvési tervek szerkesztése, valamint adatgyűjtés, feldolgozás és háttérkutatás, illetve azok értelmezése, követése. Segíti a Szabályozás és Hatásvizsgálati főosztályon készülő stratégiák, tervek, koncepciók elkészítését, illetve jogszabályok szakmai előkészítését. Ökológiai lábnyom A NeKI egyik fő feladata az ökológiai lábnyom bevezetése nemzetközi standard alapján, amellyel Magyarország egy hatékony monitoring eszközhöz jutna, amivel kulcsfontosságú erőforrásait és azok használatát tarthatná számon. Hazánk világátlag feletti ökológiai tőkéje hosszútávon jelentős versenyelőnyt jelenthet sokféle szempontból, de csak akkor, ha a jelenlegi trendeken változtatva, még időben leállítjuk azok túlhasználatát. A kitűzött cél a gazdasági és társadalmi előnyök mellett hozzájárul az EU stratégia 2020 erőforrás- hatékony Európa megvalósulásához is, hiszen az ökológiai lábnyom csökkentését célzó politikák döntően erőforrás-hatékonyságot és takarékosságot jelentenek. A NeKI koordinálja az ökológiai lábnyom, mint környezetállapotot leíró mutatószám magyarországi bevezetését. K+F Közreműködik a K+F koncepciók kidolgozásában, a K+F tevékenység tervezésében, szervezésében, végrehajtásában, értékelésében és az eredmények hasznosításában. Részt vesz a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS) végrehajtásában és nyomon követésében. Monitoring adatok beszerzése és rendszerezése, azok elemzése mellett térinformatikai módszerekkel kiértékelt adatokat szolgáltat stratégiai tervezéshez. Szakmai fórumokat, konzultációkat, kerekasztalokat szervez az oktatás, kutatás, hatóság, szakpolitika, civilek stb. képviselői és a NeKI között. Összefogja más főosztályok/ kirendeltségek stratégiai munkáját. Természetvédelem A Vidékfejlesztési Minisztériumon belül a Természet-megőrzési Főosztály irányítja az Európai Unió által Magyarországra kiszabott természetvédelmi feladatok és jelentéstételi kötelezettségek teljesülését, fenntartja az országos természetvédelmi monitoring rendszereket, ellátja a hazai védett területekkel és az Európai Unió irányelvei alapján kijelölt, a biodiverzitás fenntartását szolgáló ökológiai hálózattal (Natura 2000) kapcsolatos adminisztrációt, mely tevékenységekben a NEKI háttérintézményként támogatja a Minisztérium munkáját. Zaj elleni védelem Zajvédelem terén a Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézményeként feladataink közé tartozik a 2002/49/EC direktívában előírt EU-s adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán astratégiai zajtérkép kötelezettjeitől kapott, a térképek készítéséhez felhasznált alapadatok feldolgozása az EU által kért formátumban. A zajtérképezés egységes európai módszerének kidolgozása és az ennek kapcsán felmerülő jogszabályváltozások szakmai előkészítése, valamint a Magyarországon érvényben lévő zajvédelmi szabályozás egységesítése és az ezekhez szükséges előkészítő vizsgálatok, műszeres mérések elvégzése sürgős feladat. 13

16 A 2012-ben stratégiai zajtérkép készítésére kötelezettek számára 2013-ban intézkedési tervet kell benyújtani a zajcsökkentésre vonatkozóan. Ennek szakmai elbírálása szintén a NeKI feladata. Vizsgálni kell Budapest területén a csendes övezetek kijelölésének lehetőségét, ezeknek szakmai feltételeit, a döntéseket mérésekkel kell alátámasztani. A Környezetvédelmi Felügyelőségek szakembereinek szakmai irányítása, számukra továbbképzések szervezése kiemelt feladataink közé tartozik. Antall József Tudásközpont (AJTK) Az Antall József Tudásközpont (AJTK) a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködésben, 2009-ben, alapítványi formában jött létre. Az alapítvány névadója dr. Antall József ( ), aki a rendszerváltoztatás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke volt 1990 és 1993 között. A Tudásközpont pártoktól, ideológiáktól és aktuálpolitikától független szervezet, amely elsődleges céljának tekinti az antalli hagyomány és szellemiség ápolását. Fő tevékenysége olyan programok megvalósítása, mely az egyetemi elméleti oktatáson túl széleskörű ismereteket biztosít a fiatal értelmiség számára konferenciák, előadássorozatok, képzések és kerekasztal-beszélgetések formájában. Profilját meghatározza továbbá a politika- és társadalomtudományi kutatási tevékenység, illetve a könyvkiadás. Az AJTK folyamatosan építi nemzetközi kapcsolatait, valamint együttműködési lehetőségeket keres hasonló profilú hazai és külföldi intézetekkel óta a Tudásközponton keresztül lehetősége nyílik, hogy a legtehetségesebb diákok szakmai gyakorlatot teljesítsenek Magyarország Állandó ENSZ Képviseletén New Yorkban. A Tudásközpont és a Fenntartható fejlődés A Tudásközpont számára nem csak a jövő tehetségeinek gondozása, szakmai pályájukon való elindítása fontos, de egy élhetőbb világ továbbadása is gyermekeink számára óta egy külön csoport dolgozik a fenntartható fejlődés mellett elkötelezve, hogy megismertesse mind a fiatal, mind az idősebb korosztállyal a téma fontosságát. Az AJTK 2014 októberében SUSCO Budapest 2014 néven fenntartható fejlődéssel foglalkozó nemzetközi konferenciát, illetve ahhoz kapcsolódóan expót és egyéb kísérő rendezvényeket szervez. A SUSCO Budapest 2014 egy évente megrendezésre kerülő konferenciasorozat nyitóeseménye, hosszú távú célja pedig, hogy a Fenntartható Fejlődési Célokkal (FFC) összhangban, egy Kelet Közép-Európa fókuszú fenntartható fejlődési hálózatot hozzon létre. A konferencia fel kívánja hívni a térség országainak figyelmét, bemutatni a jövőbeni kooperáció előnyeit, valamint lehetőséget kíván nyújtani egy fenntartható fejlődési hálózat kialakításának kezdeményezésére, ami a térség hosszú távú együttműködését célozná meg. A SUSCO Budapest 2014 konferenciáját számos bevezető program előzi meg. A Tudásközpont az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) hivatalos magyarországi partnerszervezeteként részt vesz és népszerűsíti a My World 2015 globális kampányt. A kampány célja, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet a fenntartható fejlődés fontosságára, és hogy egy univerzális kérdőívvel felmérje világ állampolgárainak véleményét a fenntarthatóságról februárjában a Tudásközpont SUSCO Youth néven egy 5 alkalomból álló, elsősorban egyetemista célközönségnek szóló, angol nyelvű szakmai előadássorozatot indított, a HaKöSz (Hallgatók a Közösség szolgálatában), a BME és a CEU közreműködésével. Az októberi konferenciával párhuzamosan SUSCO EXPO néven expó kerül megszervezésre, ahol a civil, a privát és a tudományos szektoroknak kínálunk bemutatkozási lehetőséget. Továbbá a Tudásközpont SUSCHOOL néven kétfordulós középiskolás versenyt szervezett, amellyel a középiskolás réteg figyelmét is fel szeretné hívni a fenntartható fejlődés témájának fontosságára, valamint ösztönözni őket a környezettudatos életmódra. A projekt célja, hogy a versenyt követően a diákok hozzájáruljanak a környezetük, diáktársaik szemléletváltásához is a környezetvédelmet illetően. 14

17 15 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

18 1.1. Globális éghajlatváltozás Az IPCC (Éghajlatváltozás Kormányközi Testülete) 2013-ban megjelent ötödik jelentésében aktualizálta a nemzetközi tudományos közösség éghajlatváltozással kapcsolatos ismereteit. Az emberi tényező szerepe az éghajlatváltozásban nem kétséges. A szén-dioxid és több más üvegházhatású gáz légköri koncentrációja növekszik, és az emberi történelem során eddig soha nem látott mértéket ért el. A fosszilis energiahordozóktól való energiafüggés fenntartása folyamatosan melegíti bolygónkat. A melegedés 2 C alá szorítása még elérhető, de ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus mértékű csökkentése szükséges. Az éghajlat előrejelzésein alapuló információk és szolgáltatások hozzájárulnak ahhoz, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásait csökkentsük, ennek következtében világszerte a klímainformációk iránti igények növekedése tapasztalható. A hazai klímaváltozás hatásaira való felkészülés előkészítéséhez elengedhetetlen a magyarországi változások irányának és számszerű mértékének ismerete, melyhez az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) hiteles mért meteorológiai alapadatokat és autentikus szakmai hátteret biztosít A klímaváltozás magyarországi jelei A meteorológiai adatsorok elemzésével megismerhetjük, és folyamatosan nyomon követhetjük hazánk éghajlatának jellemzőit, tetten érhetjük a klíma hosszú távú megváltozásának jeleit. Kevéssé ismert azonban, hogy a mért adatsorok önmagukban nem elegendőek pl. a hazai trendvizsgálatokhoz. Az alábbiakban bemutatásra kerülő matematikailag megalapozott módszerekkel biztosítják az OMSZ adatbázisában a megfelelő adatminőséget. Magyarország néhány nagyvárosára világviszonylatban is ritka, több mint százévnyi hosszúságú, ellenőrzött, jó minőségű napi hőmérsékleti és csapadék-idősorok állnak a kutatók rendelkezésére (http://www.met.hu/eghajlat/) az éghajlatváltozás tanulmányozása céljából Reprezentatív éghajlati adatsorok előállítása A változó mérési körülmények, például állomás áthelyezése, a mérési időpont megváltozása vagy műszercsere ún. inhomogenitást, indokolatlan törést eredményezhetnek a mért adatsorokban. Az esetleges hibák és inhomogenitások téves következtetésekre vezethetnek az ilyen nyers adatsorokon alapuló éghajlati elemzés során. Az automatikus adatellenőrzés és korrekció, az adathiányok pótlása ún. homogenizálási eljárás alkalmazását igényli. A jó minőségű, ellenőrzött, térben és időben egyaránt reprezentatív adatsorok előállítása érdekében a nemzeti meteorológiai szolgálatok többsége foglalkozik a homogén adatsorok létrehozásának problémájával. Hazánkban az OMSZ-ban is készült egy matematikailag megalapozott, nemzetközileg elismert és széles körben alkalmazott módszer, a MASH (Multiple Analysis of Series for Homogenization, szerző: Szentimrey, 2007). A MASH rendszer ún. relatív homogenitás-vizsgálati elv alapján működik. Ennek lényege, hogy egy adott éghajlati elem különböző megfigyelési állomásokhoz tartozó, azonos időszakra vonatkozó adatsorait hasonlítjuk össze egymással és ellentmondásokat keresünk, az ezeket okozó inhomogenitásokat pedig automatikusan korrigáljuk. Az eljárás alkalmazása lehetővé teszi, hogy egy-egy állomás adatsorait úgy vizsgálhassuk, mintha a mérések mindig a jelenlegi mérőhelyen, azonos körülmények között folytak volna. Az adatminőség mellett nagyon fontos szempont az állomáshálózat sűrűsége is. A mérőhálózatok egyik fontos ismérve, hogy ezek adatainak felhasználásával milyen pontosan tudjuk reprodukálni a meteorológiai mezők adott értékeit, azok térbeli eloszlását. Ezért fontos a másik matematikai alap módszer az ún. interpoláció, melynek segítségével tetszőleges, méréssel nem rendelkező hely valamely meteorológiai elemének értékére becslést adhatunk a mérőhálózat adatainak ismeretében. Így az egész országra kiterjedően pontos térképeket készíthetünk. Az OMSZ-ban kidolgozott, az országos rácsponti átlagok idősorait előállító interpolációs eljárás a MISH (Meteorological Interpolation based on Surface Homogenized data bases, szerzők: Szentimrey és Bihari, 2007). A módszer lényeges különbsége a térinformatikai szoftverekbe beépített ún. geostatisztikai eljárásokhoz képest, hogy a modellezés során a meteorológiai adatsorok időbeli egymásutániságában rejlő információtartalmat is felhasználja. A módszer napi, havi és sokévi (1.3. ábra) adatok interpolációjára egyaránt alkalmas. 16

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése 2. melléklet A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése Összeállította: Szépszó Gabriella, Horányi András, Lakatos Mónika Országos

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit

GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT. Bartholy Judit KÖRNYEZETI NEVELÉS EGYESÜLET Budapest, 2008. március 1. GLOBÁLIS ÉS REGIONÁLIS SKÁLÁN IS VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLAT Bartholy Judit ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. IPCC jelentés

Részletesebben

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Tudományos háttér ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Délkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ

Délkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ Délkelet Európai Aszálykezelı Központ Bihari Zita OMSZ Tartalom Drought Management Centre for Southeast- Europe (DMCSEE) szervezet projekt DMCSEE mint projekt Résztvevık Szerkezet Cél, feladatok Alapító

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban

Magyarország éghajlatának alakulása a január-október időszakban Magyarország éghajlatának alakulása a 2013. január-október időszakban Tanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első tíz hónapja során. Az elmúlt két év aszályos időjárása

Részletesebben

Az OHÜ működése, feladatai. Pécs, 2012. november 13.

Az OHÜ működése, feladatai. Pécs, 2012. november 13. Az OHÜ működése, feladatai Pécs, 2012. november 13. Mintacím Az OHÜ belső szerkesztése működési modellje Vidékfejlesztési Minisztérium Termékdíj Bizottság Ügydöntő Felügyelő Bizottság Országos Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről

Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről Herman Ottó Intézet Budapest, 2015. október 12. Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről Dr. Béres András főigazgató-helyettes Értékalapú Sokszínűség, polihisztorság

Részletesebben

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Móring Andrea, Nagy Andrea, Németh Ákos, Szentimrey Tamás Éghajlati Osztály Országos

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A 2015-ös integráció és struktúraváltozások hatásai a hulladékgazdálkodásra

A 2015-ös integráció és struktúraváltozások hatásai a hulladékgazdálkodásra A 2015-ös integráció és struktúraváltozások hatásai a hulladékgazdálkodásra Búsi Lajos Főigazgató - Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség, mb. Főigazgató-helyettes - Országos Környezetvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18.

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. 2 Az OHÜ alapítása Alapítva: 2011. szeptember 1. Alapító: dr. Fazekas

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a

B z o ó L ász s l z M A A le l v e. v ta t g a O s r z s ágo g s o s Me M t e e t o e r o o r l o ógi g a i i a i Sz S o z l o g l ála l t a Éghajlatv ghajlatváltoz ltozás, időjárási széls lsőségek Bozó Lászl szló MTA lev. tag Országos Meteorológiai Szolgálat lat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro )Meteorol )Meteorológiai

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Miért van szükség szuperszámítógépre?

Miért van szükség szuperszámítógépre? ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Miért van szükség szuperszámítógépre? avagy a korlátos tartományú időjárás-előrejelző és éghajlati modellek számításigénye Szintai Balázs Informatikai és Módszertani Főosztály

Részletesebben

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Éghajlati tendenciák és idıjárási Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Az Országos Meteorológiai Szolgálat szolgáltatásai a klímatudatos önkormányzatok számára Wantuchné Dobi Ildikó OMSZ dobi.i@met.hu A klíma és energiatudatos városfejlesztés, mint a városi hősziget csökkentésének

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban

Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Magyarország időjárásának alakulása a 2013. október 2014. szeptember időszakban Kovács Tamás, Vincze Enikő Országos Meteorológiai Szolgálat Az elmúlt években megtapasztalt időjárási szélsőségekre a 2013.

Részletesebben

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba O R I E N T G A T E H Á L Ó Z A T Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba Az OrientGate projekt alapvető célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tudásanyagot felhalmozó közösségek

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor Kik vagyunk? Név: Felsőoktatási Fenntarthatósági Hálózat, (Mo.) Hungarian Sustainable University

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Dobi Ildikó 1, Varga Bálint 1, Tar Károly 2, Tóth László 3, Gergen István 4, Csenterics Dezső 4 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Debreceni Egyetem

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Délkelet Európai Aszálykezelő Központ. Szalai Sándor SZIE/MKK

Délkelet Európai Aszálykezelő Központ. Szalai Sándor SZIE/MKK Délkelet Európai Aszálykezelő Központ Szalai Sándor SZIE/MKK Tartalom Drought Management Centre for Southeast- Europe (DMCSEE) mint szervezet Története Szerkezete Tevékenysége A szervezet története (1)

Részletesebben