EURÓPAI TÜKÖR XIV. ÉVF. 12. SZÁM n DECEMBER

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EURÓPAI TÜKÖR XIV. ÉVF. 12. SZÁM n 2009. DECEMBER"

Átírás

1 E U R Ó PA I TÜ KÖR A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA EURÓPAI TÜKÖR XIV. ÉVF. 12. SZÁM n DECEMBER A TARTALOMBÓL n Kádár Béla: Gyökérkezelés n Sinka László: A Lisszaboni Szerzõdés és a nemzeti parlamentek n Várkonyi Márta: Az Európai Bizottság õszi bõvítési csomagja és ajánlásainak hatása a 2011-es magyar EU-elnökségre n Herzog Tamás: A háztartások pénzügyi vagyona az európai országokban XIV. ÉVFOLYAM 12. SZÁM DECEMBER

2 EURÓPAI TÜKÖR Kiadja a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. támogatásával. Felelõs kiadó: A szerkesztõbizottság elnöke: A szerkesztõbizottság tagjai: Fõszerkesztõ: Lapszerkesztõ: Lapigazgató: Rovatszerkesztõk: Szerkesztõk: Mûszaki szerkesztõ: A szerkesztõség címe: Terjesztés: Tóth Tamás Palánkai Tibor Bagó Eszter, Balázs Péter, Balogh András, Barabás Miklós, Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Gottfried Péter, Halm Tamás, Hefter József, Horváth Gyula, Hörcsik Richárd, Inotai András, Iván Gábor, Kádár Béla, Kassai Róbert, Kazatsay Zoltán, Levendel Ádám, Lõrincz Lajos, Magyar Ferenc, Nyers Rezsõ, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török Ádám, Vajda László, Vargha Ágnes Forgács Imre Hovanyecz László Bulyovszky Csilla Fazekas Judit, Becsky Róbert Asztalos Zsófia, Farkas József György Lányi György Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Telefon: , , Horváthné Stramszky Márta, Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetõk az Országgyûlési Könyvtárban, valamint a Külügyminisztérium honlapján (www.kulugyminiszterium.hu; Kiadványaink menüpont). A kiadványcsalád borítón látható emblémája Szutor Zsolt alkotása. Nyomdai elõkészítés: Omigraf Kft. Nyomdai kivitelezés: Pharma Press Kft. ISSN

3 EURÓPAI TÜKÖR 2009/12. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA

4 Tartalom KÁDÁR BÉLA: Gyökérkezelés Húsz év után. A Trilaterális Bizottság kiadványa 1989-rõl SINKA LÁSZLÓ: A Lisszaboni Szerzõdés és a nemzeti parlamentek RÁCZ RITA: A Német Szövetségi Alkotmánybíróság határozata a Lisszaboni Szerzõdés német alaptörvénnyel való összeegyeztethetõségérõl FUTÓ PÉTER: A termékek szabad áramlására vonatkozó uniós direktívák fogadtatása ukrán gépipari cégek körében. Egy hatásvizsgálat eredményei TÓTH ÉVA ALÍZ: NAFTA és EU: FDI-áramlás és integráció a bankszektorban.. 69 Magyar EU-elnökség, 2011 Várkonyi Márta: Az Európai Bizottság õszi bõvítési csomagja és ajánlásainak hatása a 2011-es magyar EU-elnökségre Európai biztonság- és védelmi politika BALI JÓZSEF VÉGH KÁROLY: A háború áldozatainak védelmérõl szóló, évi genfi egyezmények hatvan év után Szemle ÉLTETÕ ANDREA: A Keleti Partnerség, Közép-Ázsia és Spanyolország. Gazdasági és politikai kapcsolatok Uniós aktualitások Központi Statisztikai Hivatal HERZOG TAMÁS: A háztartások pénzügyi vagyona az európai országokban Olvasólámpa László Csaba: Crisis in Economics? Studies in European Political Economy (Becsky Róbert) Monitor English summaries

5 3 KÁDÁR BÉLA Gyökérkezelés Nagyszámú bizakodó elõrejelzés ellenére a jelenlegi globális válságnak még koránt sincs vége. A pénzügyi összeomlás elkerülése és kedvezõbb ciklikus tünetek jelentkezése nem feledtetheti, hogy a foglalkoztatási és az ebbõl fakadó társadalompszichikai válságjelenségek mélypontja még elõttünk áll. A jelenlegi sokdimenziós válság a társadalom- és gazdaságirányítás intézményrendszeri-koncepcionális, értékrendi és hatalomgyakorlási elemeinek történelmileg egybeesõ hanyatlásából fakadó vezetési válság. Az állam szerepének angolszász országokból kiinduló helyettesítése a piac feltételezett önszabályozási mechanizmusaival és a haszonelvûséggel, a fogyasztás alapvetõ értékké válása és a vezetés minõségének hanyatlása a fejlett piacgazdaságok mûködési zavaraiban, inkoherenciáiban tükrözõdik. E zavarok Magyarországon erõteljesebbek, s csak korlátozó gazdaságpolitikával nem küszöbölhetõk ki. Kereken egy éve élünk együtt, korántsem békésen, a világgazdasági válság berobbanásából fakadó válságtudattal, és három éve a magyarországi bûnök és baklövések nyomán érzékelhetõvé vált, hungarikumnak tekinthetõ saját, sokáig tudomásul nem vett válságunk jelenségeivel. A nagyvilág Magyarországgal foglalkozó elemzõi már hosszabb ideje értetlenül álmélkodnak és kérdezõsködnek: miként vált az elmúlt fél évszázadban unikumnak tekintett magyar nép országa a szocialista tábor legvidámabb barakkjából, rendszerátalakulási éllovasából történelmi és természeti katasztrófák nélkül, békeidõben, javuló politikai mozgástérrel és geopolitikai környezetben leszakadó, eladósodott, többszörösen megosztott és politikailag mogorva, sõt indulatos országgá. Nem lehet meglepõ a vélekedés, amely Magyarhont Alice csodaországához hasonlítja, ahol semmi sem az, aminek látszik. Ez pártok, politikusok, programok cégtáblái és valósága között ugyancsak érzékelhetõ. Nem könnyû megszabadulni a múlt örökségétõl. A jelenlegi világgazdasági helyzet kialakulásában közremûködõk már örömrivalgással hirdetik, hogy közeledünk a gödör mélyéhez, vagy már el is értük, s látható a fény az alagút végén. Felesleges lenne tehát mélyre ásni hanyatlásunk gyökeréig. A világgazdaság egyes országaiban mutatkozó kedvezõbb ciklikus jelenségek azonban még válságmorfológiai értelemben sem jelentenek kilábolási garanciát. Társtudományok felismerései alapján csak azt mondhatjuk, hogy a válságnégyes elsõ tételénél a nemzetközi pénzügyi összeomlást sikerült megakadályozni, korábban nem tapasztalt mértékû, a világ-gdp 7 8 százalékára rúgó, késõbbi inflációs kockázatokat, majd ebbõl fakadó restrikciós kényszereket hordozó állami rásegítõ akciókkal. A megtámogatott bankok az év elsõ felében már nagyszámú országban jelentõs nyereségeket könyveltek el. A válságapokalipszis második lovasa, a termelési-külkereskedelmi-beruházási visszaesés már több vezetõ országban elérte mélypontját, és a reálparitáson számított világ-gdp egytizedét reprezentáló Kínában pedig csupán a korábbi 10 százalékos növekedési ütem 6 7 százalékra esése érzékelhetõ.

6 4 EURÓPAI TÜKÖR 2009/12 DECEMBER A reálgazdasági visszaesés mindenütt csökkenti a foglalkoztatottságot, és ebbõl fakadó szociális feszültségeket gerjeszt. Az ILO (International Labour Organization, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) felmérése szerint 2007 óta a munkanélküliek száma millió fõvel növekedett a világ országaiban (ILO, Genf, május). A globális verseny eddigi tapasztalatai szerint a nemzetgazdasági versenyképesség fenntartása az egy fõre jutó GDP évi 2 3 százalékos növekedését követelte meg. Világátlagban a munkaerõ-kínálat évente 1,6 százalékos ütemben bõvült évtizedünkben. Ha egy országban a GDP-növekedés nem éri el a 3 százalékot, akkor vagy a versenyképesség, vagy a foglalkoztatottság csökken. Exportvezérelt növekedésre utalt kis országok számára a versenyképesség-csökkenés útja nem járható. A munkahelyteremtés nélküli bõvülés viszont nemcsak a szociális válság elemeit erõsíti, hanem átcsaphat a válság negyedik szakaszába, a társadalom-pszichikai politikai válság területére. Ez elkerülhetetlen, ha a helyzetromlás a társadalom jelentõs része számára feldolgozhatatlan, elfogadhatatlan. Nem szükséges emlékeztetni arra, hogy az as világválság negyedik szakaszának következményeként milyen eltérõ, a nemzetközi fejlõdést radikálisan érintõ megoldási törekvések bontakoztak ki az egyes országokban. Dõre dolog feltételezni, hogy a pénzügyi összeomlás elhárításával és a ciklikus javulás jeleinek felbukkanásával a válság elhárult. A foglalkoztatási helyzetben a mélypont még elõttünk áll, javulása csak fellendülési szakaszban várható, akkor is jelentõs, esetleg többéves idõbeni eltolódással. A válságnak még koránt sincs vége. A közgazdaságtan és a gazdaságpolitika tehát nem mentesülhet a kiélezõdõ szociális és politikai, valamint az ebbõl fakadó társadalompszichikai-politikai problémákból adódó gondoktól, célszerû terápiák kialakításának követelményeitõl. E feladatot különösen megnehezíti, ha a várt V alak, azaz a visszaesést követõ gyors fellendülés helyett a válság fûrészfog jellegû, W alakú, azaz a mélypont utáni javulást újabb visszaesés és bizonytalanul elõrejelezhetõ késõbbi fellendülés követi. A sikeres terápiához elengedhetetlen a gazdasági mutatókon túl a válság mélyebb gyökereinek vizsgálata is. A válság eseménytörténetének, tüneteinek, pénzügyi összefüggéseinek, felelõseinek bemutatásával már ez ideig is könyvtárnyi irodalom foglalkozott. A magyarországi válsághelyzet nem csak a világgazdasági válságból fakad, azzal nem azonosítható teljes mértékben, és nem is kezelhetõ a jelenlegi fõáramnak tekinthetõ gyógymódokkal. Az ország kirívó mértékû külgazdasági sebezhetõsége következtében azonban a válság a fejlett piacgazdaságokban kirobbantnál mélyebb, a gazdaságban lecsapódó problémák gyökereinek szemlézése korántsem haszontalan. Vezetési világválság Ha a gazdaságot és a válságot a széles társadalmi összefüggésekbe ágyazva vizsgáljuk végül is Adam Smith óta a közgazdaságtan több nagy iskoláját ez jellemezte, akkor aligha vitatható, hogy a jelenlegi krízis alapvetõen vezetési válság. Felismerhetõ a társadalmi-gazdasági irányítás intézményrendszeri, koncepcionális, erkölcsi-érték-

7 GYÖKÉRKEZELÉS 5 rendi és hatalomtechnikai elemeinek sajátos történelmi egybeeséssel jellemezhetõ hanyatlása. Irányításrendszeri szempontból jól ismert, hogy három évtizede a thatcheri reagani neokonzervatív-neoliberálisnak nevezett gazdaságpolitikai fordulat az állam gazdasági szerepét a piaci mechanizmusok önszabályozó szerepével, a pénz- és tõkepiaci mozgások liberalizálásával kívánta felcserélni. A neoliberális államtalanítási program keretben az angolszász országok után a nyugat-európai és latin-amerikai, majd a rendszerváltó közép-európai országok is változó, de jelentõs mértékben felszámolták az állami tulajdont, leszûkítették az állam gazdasági, szabályozási, ellenõrzési szerepét a jogi és a pénzügyi keretek kialakítására, makroszintû és versenykörnyezeti szabályozásra. Az állam gazdasági szerepének elgyengülésével és a globalizáció kiteljesedésével párhuzamosan aszimmetrikus erõtér alakult ki a világgazdaságban. A világ GDP-jének több mint 40 százalékát, a világkereskedelem több mint 60 százalékát, a nemzetközi tõke- és hitelpiacok több mint 80 százalékát 500 transznacionális vállalat, illetve ezek koalíciói képviselik. Ezzel az erõkoncentrációval szemben nincs sem nemzeti, sem globális közhatalmi egyensúly. Nem mûködik a fékek és ellensúlyok rendszere, amely a kiegyensúlyozottabb érdekképviselet, a közjó, a demokrácia mûködõképességének garanciája lehetne. A nemzetközi intézményrendszer architektúrájának fejlesztése nem tudott lépést tartani a gazdaság globalizálásával. A Szovjetunió összeomlását követõ évtizedes amerikai növekedési diadalmenet, a felgyorsult mûszaki fejlõdés sokáig elfedte a neoliberális modell mûködési zavarainak szaporodását: kezdetben a peremgazdaságokban, majd a nemzetközi piacokon is. A piacok önszabályozó, koordináló szerepének, a láthatatlan kéz hatékonyságának korlátait jól szemléltették a kõolaj- és a nyersanyagpiaci árak hektikus mozgásai, a világvalutának számító dollár euróhoz viszonyított árfolyamának 2001 és 2008 közötti több mint 80 százalékos leértékelõdése. Az irányításrendszeri fejlõdésben mindinkább ütközésbe kerülnek a mind kevésbé szabályozott piacgazdaság és a politikai demokrácia intézményrendszeri mûködtethetõségének keretfeltételei. Az intézményes ellensúly nélküli gazdasági erõkoncentráció és a nyertes mindent visz elosztási alapelv beszûkítette a társadalmi szolidaritás érvényesülését és érvényesíthetõségét. Társadalmi igazságérzetet figyelembe vevõ politikai modellben mind nehezebben képviselhetõ a gazdaság hasznot hajtó tevékenységeinek privatizálása, a tõke mûködési veszteségeinek, mûködtetési költségeinek államosítása, illetve áthárítása az adófizetõkre. Az állampolgárok szavazati, jogi egyenlõségén alapuló demokrácia destabilizálódási kockázatokkal járó konfliktushelyzetekbe kerül a gazdasági erõ koncentrálódásából fakadó, növekvõ jövedelmi és társadalmi egyenlõtlenséggel. Már Arisztotelész is kifejtette, hogy a demokrácia akkor lehet mûködõképes, ha több tulajdonos van, mint nincstelen. Burke, a klasszikus konzervativizmus atyja a francia forradalom fõ tanulságát abban látta, hogy középosztály nélkül nem alakítható ki társadalmi politikai stabilitás. A politikai demokrácia garanciájának feltételezett középosztályosodási folyamatot felváltó polarizálódás, a százalékos társadalom körvonalainak kirajzolódása irányításrendszeri válságveszély forrása.

8 6 EURÓPAI TÜKÖR 2009/12 DECEMBER Az állami szerep, fejlesztési stratégia felváltása feltételezett piaci koordinációval, pénzügyi irányítással koncepcionális tévutak és kudarcok forrása is. A fejlõdõ vagy felzárkózó országokban ahol ma a Föld népességének öthatoda él az áru- és tõkepiaci mechanizmusok fejletlensége következtében az állami szerepvállalás hiánya, gyengesége egyszersmind modernizációs korlát, illetve szinte teljes mértékû külsõ függõségi állapot kialakítója. A neoliberális tantételek arról sem vesznek tudomást, hogy közepesen vagy gyengén fejlett, felzárkózásra vágyó államokban a célszerû gazdaságpolitikai terápia nem ugyanaz, mint a legfejlettebb országokban. Az orvostudomány már régen felismerte, hogy a gyermek-, illetve a felnõttgyógyászatban nem egyforma a terápia és a gyógyszeradagolás. Az egyéni haszon alapján mûködtetett modellben az individualizálódás ütközik a nemzetépítési-felzárkózási szakasz közjószolgálati követelményével. Gazdaságtörténeti tapasztalatok gazdag tárháza szemlélteti bár errõl talán a Business School-okban nevelkedett döntéshozók nem szereztek tudomást, hogy bizonyos növekedést hordozó vagy stabilitást szolgáló területeken a rövid távú haszonelvûség, a piacosítás korántsem mûködésiteljesítmény-javító. Az oktatás, az egészségügy, a szociális biztonság kérdése Európában sem magánügy, haszonügylet, hanem közjószolgálat. Az elmúlt évtized világgazdasági folyamataiban jutott túlsúlyra a tudásintenzív növekedés, a tõkefelhalmozásban a szellemi vagy a humántõkeképzés, a korábbi közgazdasági gondolkodásmódban nagy szerepet játszó állótõkeképzéssel szemben. Fejlõdéstörténetileg szemléltethetõ, hogy az egyes országok, térségek, tevékenységi területek versenyképességét mindinkább a korszerû tudás megszerzésének, hasznosításának gyorsasága, hatásfoka határozza meg. Az ezredforduló óta a világ-gdp több mint 50 százalékát közép- és felsõfokú képzettségû munkaerõ állítja elõ. A tudástõke piaci hozamának modellezhetõsége, közvetlen haszonelvû mérése ma nem megoldott. Az e tevékenységgel összefüggõ közjó szolgálatának elhanyagolása, piaci szemléletû mûködtetése viszont növekvõ versenyképességi hátrányt, leszakadást okoz. A szellemitõke-képzés elhanyagolása, háttérbe szorulása ugyanakkor a képzett, mûvelt, nevelt humán potenciált igénylõ politikai demokrácia mûködõképességét is rombolja. Az egyéni döntési szabadsággal megajándékozott, de magára hagyott magányos tömeg a globalizálódással párhuzamosan élezõdõ versenykörnyezetben csak korlátozott mértékben tud racionális gazdasági és politikai döntéseket, életvezetési stratégiákat kialakítani, a neoliberális modellben és gazdaságpolitikában megkövetelt öngondoskodási képességeket kifejleszteni. Ez is rendszer-inkoherenciák forrása. A történelem és a gazdaságszociológia már régen felhívta a figyelmet a növekedési teljesítmények és az értékrend összefüggéseire. Az értékrend része a társadalmi tõkének, az egyén belsõ vezérlésének mutatója. Minden gazdasági döntés erkölcsi következményekkel jár, erkölcsi minõséget jelez. Szilárd erkölcsi alapú értékrend a gazdasági fejlõdés, a megtakarítások, a teljesítmények, az üzleti tisztesség, a bizalom, az együttmûködés ösztönzõje, a társadalom, az államigazgatás mûködtetésének tehermentesítõje, a jogkövetõ magatartás segítõje. Nem lehet minden emberi cselekvést, magatartási formát jogilag, rendészetileg szabályozni, vagy anyagilag

9 GYÖKÉRKEZELÉS 7 ösztönözni. Az értékrendi deficit önmagában is rontja a társadalom közérzetét, mûködési hatásfokát, együttélési és együttmûködési zavarok forrása. A haszonelvûség alapján mûködtetett, a társadalmat, az emberi életet eluraló gazdasági modellben a fogyasztás alapvetõ társadalmi értékké válik a hagyományos értékek rovására. A pénzügyi egyensúlyi mutatókra koncentrálók figyelmét elkerüli, hogy a jogok és a kötelezettségek egyensúlyának megbomlása, a kötelezettség nélkül elszabaduló jogok és pártpolitikai ígérgetési vetélkedõk következményeként elszabadul a növekvõ várakozások, igények spirálisa, amely gazdaságilag növekvõ pénzügyi egyensúlyhiányba, politikailag konfliktushelyzetekbe torkollik. A neoliberális világ kárvallottjának nem nevezhetõ Soros György a Gyarlóság kora címû mûvében kárhoztatta azt a weimari Németországra emlékeztetõ, és világszerte terjedõ amerikai életstílust, amelyet az élvezetek korlátlan hajszolása, a fogyasztás és az anyagi gazdagodás alapvetõ értékké válása jellemez az erkölcsi és hagyományos értékek rovására. Tisztes üzleti etika, értékrendi vezéreltség, az alapító zarándok atyák erkölcsisége mellett aligha alakulhatott volna ki az amerikai ingatlan- és értékpapírpiacon a világválságot elõidézõ, mohóságvezérelt pénzügyi gyakorlat, vagy akár a bankári prudencia feledése. Az amerikai jegybank jelenlegi elnöke szerint a monetáris politika a gazdaságpolitika lelke. Nos, nehéz vitatni, hogy az amerikai bankok nemcsak erkölcstelenek, szakszerûtlenek, hanem lelketlenek is voltak. Az irányítási vezetési rendszer legláthatóbb dimenziója a külsõ vezetés színvonala. A globalizációs összefonódások és a társadalmi munkamegosztás elmélyülése nyomán a társadalom és gazdaság mûködtetése korábban sohasem látott koordinációs kapacitásokat, vezetõi felkészültséget, és ebbõl fakadóan igen gondosan felkészített, kiválasztott, tapasztalatokat szerzett, integrált személyiségû, az országhoz, a közösséghez hû, a közjó szolgálatára elhivatott vezetõket követel. A hosszú távú vezetõképzést csupán néhány ország például Franciaország, a Kínai Népköztársaság tekinti kiemelt országos érdeknek és értéknek. Az üzleti világ irányítási szerepének erõsödésével párhuzamosan a vezetés mindinkább tükrözi a nagyvállalati világban kialakult szempontokat, elsõsorban a rövid távú haszonmaximalizálást, a lojalitást az anyavállalathoz és vezetéséhez. A transznacionális vállalatok vezetõkiválasztási rendszere elõszeretettel támaszkodik különösen a provinciákban könynyebben befolyásolható fiatalokra, akik gyakorta juthatnak magas üzleti és kormányzati pozíciókba a közjó szolgálatának feledésével. A vállalati-szakmai burokban felnõtt, kormányzati szerepbe jutó üzletemberi politikusnál viszont hiányzik a járatosság az Európában történelmileg kialakult közigazgatási irányításban, az ügyismeret, a hosszú távú szemlélet, a koordinációs tapasztalat. E követelmények nem ismeretlenek a pártpolitikai vezetõk kiválasztásában sem, azzal a jellegzetességgel, hogy a mai tömegtársadalmak választói viszolyognak az áldozatvállalással járó politikai lépésektõl. Mind gyakrabban tapasztalható, hogy torzuló tudatú, értékrendû választónak hasonló politikus felel meg. A politikai pártok értékrendjében elsõ helyen álló választási siker érdekében a pártok mindinkább a showbusinessben, a kommunikációban, az ígérgetési technikában járatos, képernyõképes politikusokat tolnak elõtérbe az irányítást tekintve felkészültekkel szemben. A vezetés növekvõ mértékû helyettesítése a kommunikációval óhatatlanul az irányí-

10 8 EURÓPAI TÜKÖR 2009/12 DECEMBER tási színvonal esésének forrása. Ha az államot a politika irányítja, korántsem érdektelen a GDP százalékát elosztók minõsége. Nem lehet meglepõ a demokráciával szemben megfogalmazható közgazdászi aggály, hogy vajon szabad-e országokat tönkretenni választási gyõzelmekért. Ma már európai politikai közhely, hogy a második világháború utáni, Európa újjáépítésében és integrálásában oly kimagasló szerepet játszó, Adenauer, Schuman, De Gaulle, De Gasperi nevével fémjelzett nagy államférfiak generációját a csökkenõ hozadék törvényét szemléltetõ politikusok váltották fel. Az Egyesült Államokban kirobbant válság elõidézõi között elég nehéz fel nem ismerni a 2000 és 2008 közötti legfelsõbb amerikai vezetés színvonalát. A válság sûrû rendet vágott a bankok tõkeállományában, a fejlett világ felhalmozott néha virtuális vagyonában, a gazdaságok növekedési képességében. Bár még nem jutottunk túl a válságfolyamatokon, eddig is érzékelhetõ, hogy a neoliberális modelltõl, koncepcióktól legnagyobb távolságot tartó, a konfuciánuszi értékrend elemeit nagymértékben õrzõ, a vezetõk kiválasztására megkülönböztetett figyelmet fordító Kína és más ázsiai országok fejlõdését a válság kisebb mértékben gátolta. Ugyanakkor a legsúlyosabb veszteségeket a neoliberális modellt és koncepciókat legnagyobb mértékben átvevõ európai országok (Anglia, Írország, balti országok), illetve az exportvezérelt növekedésre támaszkodó kis államok, valamint a válság kirobbanásának idõpontjára már legyengült országok szenvedték el. Az mindenképpen látható, hogy ma nem a kapitalizmus vagy a piacgazdaság általános válságáról, hanem a kontinentális Európától mindig is eltérõ angolszász modell belsõ inkoherenciáinak, ellentmondásainak kirobbanásáról beszélhetünk. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az állam vagy a piac természete nem alapvetõen jó vagy rossz. A fejlettségi szint, a kulturális örökség, a geostratégiai helyzet mellett a mûködtetéstõl függ az intézményrendszer hatásfoka. A válságkezelés a gazdaságpolitikában átértékel és bizonyos értelemben lezár egy három évtizedes, domináns fõárami szakaszt. Az as válság a klasszikus liberális világrendet számolta fel különbözõ formákban, rossz reakciókkal, és nem csekély mértékben ebbõl fakadó tragikus következményekkel. A mai válságkezelés tükrözi a korábbi tanulságok hasznosítását. A világ-gdp kereken 7 8 százalékára rúgó gyors állami beavatkozások, a széles körû nemzetközi együttmûködés, a tömegpszichológiai kezelés együttese elhárította a pénzügyi összeomlást, az es méretû visszaesést. Ugyanakkor láthatóvá vált az irányítási rendszerben, hogy a kudarcot vallott láthatatlan kéz ugyancsak rászorul az állami segítõ kézre. A világgazdaság központjaiban erõsödik a felismerés, hogy a globalizált piacgazdaság és a viszonylagos nemzetközi társadalmi-politikai stabilitás az erõs, szabályozói, esetenkénti beavatkozásra és hosszú távú fejlesztési programok végrehajtására képes állam szerepvállalásával és az államok közötti multilaterális együttmûködés erõsítésével mûködtethetõ. A gazdaságpolitikai célrendszerekben nagyobb szerepet kap az állami koordinációs, szabályozási, ellenõrzési feladatok növelése, a hosszú távú fejlesztésorientált szemlélet, a stratégiai tervezés, a társadalmitõke-képzés, a nemzetközi együttmûködési képesség erõsítése. Ebbõl fakadó politikai tanulság, hogy egy ország nem alakíthat ki a nemzetközi együttmûködési képesség szempontjából hátrányos belsõ politikai erõteret, legalábbis súlyos következmények nélkül semmiképpen.

11 GYÖKÉRKEZELÉS 9 A pénzpiacok és az üzleti világ átnevelésére ugyanis nem a bajbajutott kis országoknak kell vállalkozniuk. Nemzeti szabályozással nem lehet fellépni a nemzetközileg összefonódott bankok és üzleti konglomerátumok ellen. E szempontból útmutató a jereváni rádió hajdani válasza arra a kérdésre, hogy fel lehet-e építeni a kommunizmust Örményországban. A három évtizeddel ezelõtti válasz szerint: igen, de kezdjék inkább a grúzok! A szabályozás, átnevelés elengedhetetlen, de csak globális vagy regionális keretek között lehetséges. Magyar vetületek Magyarországon a nemzetközi folyamatok oldaláról a válságapokalipszis mind a négy lovasa erõsebben vágtázott. Nálunk a világválság rárakódott az ezredforduló után kialakult magyaros válságra. A gulyáskommunizmus, a piacorientált szocializmus kétségkívül könnyítette a létezett szocializmus elviselését, ugyanakkor a késõbbiekben, ellenható erõk hiányában, a neoliberális modell kialakításához is kedvezõbb alapokat nyújtott. A marxizmusban csalódottak vagy ideológiai érdekmúláson átesettek a nyolcvanas években az akkor új keletû neoliberális ideológiai-koncepcionális forrásokhoz kaptak hozzáférési lehetõséget. A korábbi marxista nemzedékek átképzésében a Soros Alapítvány jutott meghatározó szerephez. Konzervatív-kereszténydemokrata alapítványok például a Konrad Adenauer, a Hans Seidl vagy a Robert Schuman a rendszerváltás elõtt nem mûködtek Magyarországon. Nem lehet meglepõ a neoliberális modellépítési és koncepcionális megközelítések, az ún. fõárami elmélet túlsúlya, sõt egyeduralma Magyarországon. Itt, más történelmi sorstársországoktól eltérõen, sem mélyebb szociáldemokrata gyökerek, sem az egyház vagy a kereszténydemokrácia erõsebb pozíciói, sem a konzervativizmus vagy a nacionalizmus erõi nem jelentettek számottevõ politikai-koncepcionális ellensúlyt. Összehasonlító értékszociológiai felmérések és gyakorlati tapasztalatok jelzik, hogy az értékrendi kiürülés folyamata Magyarországon az elõbb említettektõl korántsem függetlenül jóval erõteljesebb volt, mint a többi történelmi sorstársországban. A második világháború után Magyarországon eltûnt, elsorvadt a hagyományos nemesi, paraszti, polgári értékrend, normarendszer, és helyébe nem lépett semmi más. Európai összehasonlításban is kirívóan magas az anyagi jólét, gyarapodás aránya a magyar lakosság értékválasztási rangsorában. Ezzel párhuzamosan a hagyományos erkölcsi értékek, mint a tisztesség, a megbízhatóság, a szótartás, a törvénytisztelet, a család, a kulturált emberi kapcsolatok aránya elenyészõ. Az értékrendi torzulatok súlyos poggyászt jelentenek a magyar fejlõdés, gazdaságpolitika számára, és lecsapódnak a törvény és a rend sorvadásában, a törvényt nem követõk, az adót nem fizetõk, az ügyeskedésbõl élõk magas arányában, a kiterjedt korrupcióban, az átverési technikák elterjedésében és az ebbõl fakadó általános bizalomhiányban. Közvetlen gazdasági hatású volt a kimagasló külsõ pénzügyi függõség kialakulásában a korábbi fogyasztási düh, a kirívóan alacsony lakossági magatartási színvonal, valamint az ebbõl fakadó eladósodás.

12 10 EURÓPAI TÜKÖR 2009/12 DECEMBER Az értékrendi deficitek szorosan kötõdnek a társadalmi nevelés rendszerének megroppanásához. Kártékony oktatási reformok nyomán eltûnt, illetve gyengült az iskolarendszer nevelési szerepe, erodálódik a család intézménye és ebbõl adódóan a családi nevelés ereje, erõsen megcsappant a hadsereg és az egyház korábbi nevelési funkciója. A társadalmi nevelés alapvetõ eszköze az érték-, ízlés- és tudatromboló hatású, igénytelenséget, agresszivitást, deviáns magatartást, erkölcsi deficitet gerjesztõ televízió lett. Az unió tagországai közül Magyarország 2007-ben listavezetõ volt a képernyõ elõtt eltöltött négy és fél órás napi átlaggal. A társadalmi értékvesztés hasonló a képzõmûvész színérzékelõ képességének eltûnéséhez. Kortárs festészetünk kiemelkedõ alakja, Sándor Miklós figyelmeztet arra, hogy a színek között különbséget tenni nem tudók számára a homály marad. A való világban, miként a szemészetben, a homály gyógyítása manapság lézeres operációt sürget. Hosszú távú autóversenyeknél a teljesítményt nem csupán a gépkocsi konstrukciója, az üzemanyag minõsége és az idõjárási viszonyok, hanem a vezetõ felkészültsége is erõteljesen befolyásolja. Nem véletlen, hogy tanuló vezetõket ritkán ültetnek versenyautók volánja mögé. Ez a felismerés nem tükrözõdik a magyarországi vezetési gyakorlatban. A térségben általános rendszerváltási következményeken túl az elmúlt évtizedben több vezetési hungarikum tapasztalható. Megfordult a nyolcvanas években még érzékelhetõ folyamat, a szakmai hozzáértés erõsödése a politikai szempontokkal szemben. Az államigazgatásban, sõt az önkormányzatoknál is meggyengült a szakmai irányítás a politikaival szemben. A lojalitási gúlák kialakítása érdekében a felsõbb vezetési szintek mindinkább kellõ ismereteket és tapasztalatokat nem szerzõ nemzedéket hoznak elõtérbe, és békeidõben szokatlan ifjú török nyomulás érzékelhetõ. Az üzleti világ világszerte érvényesíti érdekeit a politikai hatalomban, többnyire közvetett formákban. Hungarikum, hogy az elmúlt években az üzleti világ már nemcsak közvetve, hanem mindinkább közvetlenül, a politikai hatalom és az államigazgatási kulcspozíciók megszerzésével érvényesíti érdekeit. További magyar sajátosság a politikusi reformdüh, reformmánia. Az ambiciózusabb magyar politikus fõ értékmérõje nem az ország szempontjából sikeres vezetés, hanem az általa kezdeményezett, sõt bevezetett reformok száma. Az intézményépítés persze fontos, de rossz vezetés rossz intézményeket épít. Az ország hosszabb ideje szenved a kellõ mérlegelés, elõkészítés, megalapozás nélkül bevezetett rossz vagy visszavont, átalakítgatott, destabilizáló hatású reformoktól és törvényektõl. Valamirevaló magyar közgazdász, sõt politológus, szociológus ma már aligha található költségvetési, adó- és járulékügyi, vagy a költségvetés GDP-hez viszonyított arányának x vagy y százalékos mértékû csökkentésére vonatkozó javaslatok nélkül természetesen elõfeltételek, hatásvizsgálatok, végrehajthatóság vagy a következmények megvizsgálásának mellõzésével. Magyarországon nem terjedt el a felismerés, hogy a költségvetésben nem a méret a lényeg, hanem a célszerûség, a megalapozottság, a hatásfok. Közgazdászi vitáink már régóta a sajtó és a politikusok számára megemészthetõ technikusi szinten, és nem a megkívánt létesítményi fõmérnöki, nemzetgazdászi szinten folynak. Részterületi reformok, illetve javaslatok garmadája születik átfogó stratégia nélkül, sõt reformstratégia nélkül. Vissza-

13 GYÖKÉRKEZELÉS 11 köszön a XIX. századi reformkor élménye a haladó szellemiséggel büszkélkedõ haladárok és a konzervatív maradárok közötti villongásokról, amit akkor még leszerelt a korszak nagy államférfijainak bölcsessége. A külföldön szerzett ötletekkel házaló, örökifjú reformereink ma már mind szélesebb körben ihletik a fohászt, hogy világ reformerei kíméljetek, hagyjatok minket békén. A magyar gazdaság és társadalom gondjai ma súlyosabbak annál, hogy parciális megközelítésekkel, ötletelgetésekkel lennének kezelhetõk. Átfogó, holisztikus stratégia kidolgozása nélkül az alkalmi üdvtani tételek kártékonyak. A XIX. századi magyar felzárkózás ereje a középnemesi nemzeti reformizmus volt. A mai üzleti és politikai világ, szétesett értelmiség nem jelent ilyen hajtóerõt. A világválságot kiváltó okok tehát Magyarország fejlõdésében sokkal erõteljesebben gyökereznek. Nem lehet meglepõ az átlagosnál nagyobb érintettség és az idõigényesebb kilábalás. Nem szóltunk eddig arról a fejlõdési torzulatról, amely a magyar humánpotenciál elsilányulásából fakad. Korábban sem volt ismeretlen, hogy a fél évszázada európai összehasonlításban az átlagos fejlettségi fokot még jóval felülmúló magyar emberierõforrás-minõség növekedési kuriózum, és az akkori tévutak veszteségeit sokáig kompenzáló tényezõ volt. A rendszerváltás utáni téves döntések és tévutak következményeként a magyarországi emberi erõforrások színvonala éppen a tudásintenzív világgazdasági növekedés idõszakában mutat leszakadást az uniós átlagtól. Az 1990 kivételével sohasem elért pénzügyi egyensúlyra törekvõ egyoldalú gazdaságpolitika és a balsikerû oktatási politika következményeként ma az ország emberi erõforrásainak színvonala jobban elmarad az uniós átlagtól, mint az egy fõre jutó jövedelem mértéke. Az oktatási gépesítés nem helyettesítette a pedagógusi munkát. Az elmúlt évtizedben készített összehasonlító felmérések a magyar diákteljesítményekrõl, a kutatás-fejlesztésben, a felnõtt- és tudósképzésben, az innovációkban, az oktatásszerkezeti mutatókban elért, az uniós átlag százalékának megfelelõ állapot tartós leszakadást, tartós világgazdasági helótasorsot vetít elõre. Humán erõforrásaink elsilányulásával, nemzetközi sportteljesítményeink gyengülésével szemben csekély vigasz, ha már vívásban, öttusában nem is nyerünk világbajnokságot, de a nyári pekingi bûvész-világbajnokságon Hajnóczi Soma lett a világbajnok, szemléltetve, hogy nálunk a bûvészkedés nemzeti sport. Pénzügyi-társadalmi feszültségeink felszíni tüneteit vizsgálók gyakorta hivatkoznak a magyar gazdaság alacsony foglakoztatási képességére, az uniós átlagtól meszsze elmaradó, 57 százalékos gazdasági aktivitási rátára, az ebbõl fakadó foglalkoztatási, szociális és költségvetési problémákra. Nem ártana e jelenség gyökereit is vizsgálni. Többszöri erõteljes minimálbér-emelés és a minõségfejlesztési leszakadás eredõjeként a magyar munkaerõ nemzetközi összehasonlításban, képzettségéhez viszonyítva drága. Véletlen-e, hogy az elmúlt másfél évtizedben a munkahelyek száma lényegében változatlan? A termelékenység dinamikus növekedését a külföldi befektetésekkel lehetõvé tett tõketermelékenység magyarázza. Gazdasági és szociális gondjaink fõ forrása nem foglalkoztatási probléma, hanem a magyar munkaerõ foglalkoztathatóságából fakad. Ebbõl a szempontból a munkahelyvédelmi és a szociálpolitikai lépések csak átmeneti tünetkezelést jelentenek.

14 12 EURÓPAI TÜKÖR 2009/12 DECEMBER A gyökérkezelés tehát eddigi irányításrendszeri-koncepcionális megközelítéseink átalakítását követeli. Súlyos tehertétel, hogy korábbi bûnök örökségeként válság közepette az anticiklikus politika mozgástere korlátozott. Mindaddig, amíg Magyarország saját megtakarítások hiányában csak külsõ erõforrásokból tudja finanszírozni államháztartási deficitjét, a külsõ finanszírozók szempontjai nem hagyhatók figyelmen kívül. A külsõ finanszírozók a nemzetközi pénzpiacok. Õk viszont jól, rosszul az államháztartási egyensúlyhiány csökkentését tekintik fõ teljesítményi mutatónak, hitelességi mércének. A császárnak meg kell adni, ami a császáré. Tárgyalni persze sokféle eredményességgel lehet, de e követelmény figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel jár, különösen a multilaterális együttmûködés és az országmagatartási vizsgálatok erõsödésének idõszakában. Új politikai ciklus küszöbén nem hangsúlyozható eléggé a helyreállítási feladatok fontossága. Az elmúlt évtizedben megrendült nemzetközi bizalom, a hitelesség, a jogok és a kötelességek közötti egyensúly, a törvény és a rend, a tisztességes magatartás normáinak, a vezetés felkészültségi színvonalának, szakmaiságának helyreállítása elõfeltétel mindenféle átalakítási, fejlesztési program sikere szempontjából. Álmodozni persze mindig lehet nagyot, merészet és meséset, de a realitások tudomásul vétele nélkül könnyen, gyorsan jön az ébredés. Az ország mindenkori vezetésének átfogó stratégia keretében kell a jövõbeni fejlõdést újragondolnia, felvázolnia, hogy milyen Magyarországot, milyen jövõképet, milyen európai és nemzetközi helyet kíván kialakítani. A projekt-magyarország gyakorlata nem helyettesíti a stratégiai tervezést. A strukturális, mûszaki-tudományos, területi fejlesztés forrásátcsoportosítást kíván a luxus vagy gagyi fogyasztásból. Stratégiai keretben alakítható ki a célrangsorolás, a menetrend, a forrás- és eszközösszpontosítás és az elosztás. A stratégia szerves része az állam és az államigazgatás szerepvállalásának, fejlesztési feladatainak meghatározása. Az államigazgatást lehet bírálni jelenlegi mûködési hatásfokáért, megvásárolhatóságért, de tudomásul kell venni, hogy az államigazgatást leváltani nem lehet. Akadt már példa az államigazgatás megfelelõ vezetés melletti eredményes mûködtetésére. Az üzleti világ természetesen nem szíveli különösebben az erõs államot, az erõs vezetést, a nemzeti érdekvédelmet, de a jóléti rendszerváltás iránt elkötelezett reformerség és a megszorítások közötti bizonytalankodásnál kétségkívül mégiscsak jobban. Az állam és a piac közötti célszerû munkamegosztás keretében aligha lesz elkerülhetõ az oktatás, az egészségügy, a nyugdíjellátás államosítása ha nem is teljes körben. Örök tanulság az ókori görög filozófia felismerése, hogy intézmények változtatása felesleges, ha az ember nem változtatható. A stratégia elsõrendû célja tehát a humántõke-képzés, az emberi erõforrás fejlesztése. Ez gyökeres változásokat, erõteljes lépéseket kíván az oktatáspolitikában, a képzési rendszerben, a kutatás-fejlesztésben. Az ember a legfontosabb tõkeforrás, de nem csak gazdasági lény. Vonzó társadalmi környezet csak az erkölcsi-kulturális dimenzió erõsítésével, az oktatáson, szakképzésén túlnövõ, átfogó neveléssel alakítható ki. Ez viszont sürgeti az erkölcs- és kultúravezérelt fejlõdés beindítását, amely egyszersmind a versenyképesség javításának is elõfeltétele. Ez viszont szükségessé teszi az eddigi értékromboló hatások kiiktatását, a rendészeti és a médiatörvény ennek megfelelõ átalakítását.

15 GYÖKÉRKEZELÉS 13 Az országvezetés színvonalának politikai keretfeltételei szempontjából ugyancsak megszívlelendõ az a nemzetközi tanulság, hogy külgazdaság-vezérelt növekedési pályára utalt kis országban modus vivendit kell kialakítani a nemzetközi üzleti világgal. A politikai cselekvõképesség, illetve a belföldi és a nemzetközi bizalom megszerzésének elõfeltétele a viszonylagos konszenzus, a kiegyezés a tudomány világával, a szakértelmiséggel, a kisvállalatokkal, párbeszéd a különféle politikai irányzatok képviselõi között. A kormányzati munka szakmaiságát is növelheti a legújabb francia és amerikai példa, pártidegen kutyák kölykeinek beemelése a kormányzatba. Múltbeli tapasztalataink alapján a csapat-összeállítás és a csapatmunka fontossága nem túlozható el, sõt nemzetközileg is hitelességi követelmény. Az ország gazdasági gondjai tehát nem oldhatók meg kizárólag gazdaságpolitikai terápiával, kizárólag korlátozó gazdaságpolitikával, pénzügyi számháborúval. Nem halogatható a szembesülés a valósággal. Az eddigi kórokozókat gyökerestõl kell eltávolítani. A gyökérkezelés fájdalmas és nagy orvosi felkészültséget kívánó mûtét, egyszersmind igényli a páciens együttmûködését is de sikeres lehet. Az ország gyógyulásának reménye még nem adható fel. n

16 14 EURÓPAI TÜKÖR 2009/12 DECEMBER Húsz év után A Trilaterális Bizottság 1973-ban alakult David Rockefeller kezdeményezésére. Létrejöttének oka a korszakváltás volt: a Bretton Woods-i rendszer felbomlása és az olajárrobbanás. A trilateralizmus Észak-Amerika, Nyugat-Európa és a Japán-vezette csendes-óceáni régió lényegében az OECD-országok befolyásos gazdasági, közéleti, szellemi alakjait tömörítette egy civilszervezetbe. Az elképzelés szerint ennek feladata az volt, hogy elõmozdítsa a gazdasági és politikai együttmûködést a világ három kulcszónája között. Ma a szervezet legnépesebb csoportját az európai szekció alkotja mintegy 150 fõvel. A Trilaterális Bizottság a közelmúltban emlékezõ kiadványt jelentetett meg az 1989-es eseményekkel kapcsolatban. Ebben különféle korabeli dokumentumok mellett helyet kaptak tekintélyes szakértõk, közéleti személyiségek elemzései is az átalakulásról. Az Európai Tükör a következõkben ezekbõl közöl néhányat a szerkesztõség által szükségesnek tartott rövidítésekkel. Magyar részrõl Kádár Béla akadémikus tagja a Trilaterális Bizottság Végrehajtó Bizottságnak. Õ bocsátotta rendelkezésünkre a kiadványt. Georges Berthoin (Jean Monnet egykori kabinetfőnöke, 1992 óta a Trilaterális Bizottság tiszteletbeli európai elnöke) Nyugati-keleti töredékek 1953 tavasza, Luxemburg Fõnököm, Jean Monnet megkért, folytassak baráti beszélgetést a szovjet diplomatákkal, akik tudni akarják, hogy õ miért nem él a szovjetellenes retorikával. Válaszunk: Az európai egységesülési folyamat nem függ a szovjet hangulattól. Célunk Európa békéje. Hogy ez tartós legyen, létrehozzuk a kapcsolatok új típusát azon országok között, amelyek a választás demokratikus szabadsága, a diszkriminációmentesség és a kölcsönös tisztelet jegyében mûködnek. Elsõ lépés: kibékülés Németország és áldozatai között. Így a kontinensünkön létrehozott egység elvezethet a világ egységéhez. Mi állunk a történelem gyõztes oldalán, a kommunizmusnak nincs jövõje. 1956, Párizs Monnet beszélgetett Herbert Wehnerrel, a baloldali német szociáldemokratával, aki késõbb az össznépi ügyek szövetségi minisztere lett. Wehner úgy érzi, hogy Németország mélyebb integrációja az európai közösségbe gyengítheti az újraegyesítés esélyeit. A Római Szerzõdéshez csatoltak egy ajánlást a belsõ német kereskedelemrõl. Ez kivételezett státust adott az NDK-nak, és utat nyitott a fejlõdésnek augusztus, Moszkva Azon a héten, amikor a berlini falat építették, ebéd a brit követségen, ahol a Jaltai Konferencián jelen lévõ Sir Frank Roberts is ott volt. A szovjet vendégek ujjongtak: A nyugati hatalmak nem mernek reagálni. Berlinért meghalni nem lenne népszerû. Annak ellenére, hogy nem vagyok történész, megkockáztattam: Elõször for-

17 HÚSZ ÉV UTÁN 15 dul elõ, hogy egy kormány falat épít a saját népe ellen. Egy napon a nép fogja ezt lerombolni. Udvarias mosoly követte szavaimat tavasza, Moszkva Egyhetes brainstorming magas szintû szakértõkkel és politikai tisztségviselõkkel: hogyan reagál egy francia a német újraegyesítésre? Válaszom: európaiul. Helyeslem, minden megszorítás nélkül. A németek tudják, hogy jelenlegi és jövõbeli nemzeti érdekük, hogy hûséges tagjai maradjanak az európai közösségnek, és e szerint cselekedjenek. Tehát a szovjeteknek, mint mindannyiunknak, üdvözölniük kellene az európai egységet mint a stabilitás garanciáját december, ENSZ-közgyûlés, New York Gorbacsov: a világ további haladása csak úgy lehetséges, ha keressük a konszenzust az egész emberiség számára, és egy új világrend felé haladunk. Ezt a New York Times a következõképpen kommentálta: Talán a Woodrow Wilson által 1918-ban kibocsátott Tizennégy Pont óta, vagy a Roosevelt és Churchill által 1941-ben aláírt Atlanti Charta óta a világpolitika egyetlen személyisége sem adott tanúbizonyságot olyan éles látásmódról, mint Gorbacsov tegnap az ENSZ-ben január, Moszkva, az SZKP KB Politbürójának ülésterme Ahromejev marsall testbeszéddel jelzi, hogy jóváhagyja Gorbacsov bejelentését a katonai kiadások csökkentésérõl. Kulikov marsall, a Varsói Szerzõdés katonai vezetõje körülnézett fél tucat tábornokán, és még tovább ment: Moszkva nem használna katonai erõt, hogy beavatkozzon a szuverén szocialista országok belügyeibe. Afganisztán nagyobb trauma volt a Szovjetunió számára, mint Vietnam az USA-éra. A Brezsnyev-doktrína tehát már nem korlátozta a szövetségesek szabadságát. Ez egyike volt azon pontoknak, amelyeket Gorbacsov nagyon erõteljesen hangsúlyozott a Trilaterális Bizottság delegációjának üdvözlésekor. A hosszú asztal egyik oldalán a hatalom foglalt helyett. Orosz hazafiak és kommunista reformerek próbáltak nyitottságot és rugalmasságot vinni a zárt rendszer merevségébe, és egy világméretû forradalom messianisztikus buzgalmába. A másik oldalon mi heten, aggódó magánemberek, a nyugati demokratikus társadalmak civil szférájának képviselõi, akik arra törekedtek, hogy megtalálják a végzetes konfrontáció feloldását. Házigazdánk azt szerette volna, hogy dolgozzunk az õ ENSZ-ben elhangzó beszédén, amelyben mély benyomást keltõ katonai visszavonulást jelent be. A harmadik világ országai akkor nem lennének többé kijátszva a nyugat és kelet között. Partnereknek kell lennünk egy új világrend létrehozásában. Európának szélesebb alapon kellene megszerveznie magát. Az az érzésem, hogy nekünk és rajtunk keresztül hangsúlyozni akarta, hogy drámai változások mennek végbe a szovjet politikában, amelyeket nem vesznek elég komolyan. Mint olyan valaki, aki jelen voltam az Európai Közösség es születésénél, könnyen felismertem a jóakarat gesztusa mögött az új stratégia elsõ reális lépését, amely meg fogja változtatni a történelmet november 9., Berlin Leomlik a berlini fal december 3., egy csatahajón, hatalmas mediterrán vihar közepén Gorbacsov találkozik az idõsebb Bush-sal, hogy érvénytelenítsék Jaltát. Gorbacsov komolyan vette a mi januári trilaterális látogatásunkat, és ezt meg is említette

18 16 EURÓPAI TÜKÖR 2009/12 DECEMBER Bush-nak, aki így összegezte a megbeszélést: Megteremthetjük a tartós békét és a kelet nyugati kapcsolatokat tartós együttmûködéssé változtathatjuk. Ez a jövõ, amelyet Gorbacsov elnök és én itt, Máltán elkezdtünk október, New York, ENSZ Idõsebb George Bush beszél az ENSZ közgyûlésén: Látom, hogy egy világ épül az európai egység modelljén, nemcsak Európa, de az egész szabad világ számára. Ámde Gorbacsov elveszítette otthon a tekintélyét. Jól világítja meg ezt a helyzetet a következõ Tocqueville-idézet: A legveszélyesebb pillanat egy rossz kormányzat számára az, amikor reformba kezd õsze Húsz éve a berliniek többet tettek annál, hogy lerombolták a falukat. Lerombolták az összes falat. A lehetõségek ablaka szélesre tárult. A történelmi randevú azonban elmaradt. Nincs összhang a kívánatos és a politikailag lehetséges között. Obama megválasztása és a jelenlegi kihívások természete arra szólítja fel a politikusok legjobbjait, hogy változtassák át a mostani aggodalmakat és bizonytalanságokat egy új világharmóniává, amelyet mindenki legitimnek és tisztességesnek tart mindenki számára. Vajon a G20 megmutatja-e az ide vezetõ utat? Szergej A. Karaganov (az Orosz Védelmi Tanács elnöke, a moszkvai Európa Intézet professzora) Húsz éve omlott le a berlini fal Számomra a legnagyobb megrázkódtatást jelentette a berlini fal ledöntése. Tudtam, hogy hazám, a Szovjetunió nem volt felkészülve a Vasfüggöny leomlására és az ezt követõ változásokra. Gorbacsov õszintén hitte, hogy egy korlátozott liberalizálással megmenthetõ a szocializmus. Követõi a külpolitikai elit úgy gondolták, hogy a fal ledöntése módot ad a felesleges gõz kiengedésére, így a rendszer tovább fenntartható. A vele szemben álló konzervatívok viszont hosszú lövészárok-háborúra készültek. Senki nem számított arra, hogy a fal megbontása az egész romlott kommunista rendszert és annak központját, a Szovjetuniót is lerombolhatja. Nem állítom, hogy elõre láttam, mindez hazám, az Orosz Birodalom szétesését eredményezi, de valahogy ösztönösen éreztem. Az események idején Londonban voltam, és aggodalmamat csak fokozta, amikor meghívtak a brit parlament alsóházába. Ott álltam vagy három tucat képviselõ elõtt, akik közül sokan jól ismert szakértõnek számítottak. Én magam sem rajongtam a régi rendszerért, de ott nagyon élesen támadtak, és a szovjetek felelõsségét hányták a szememre: elfelejtjük a múlt tanulságait és szemet hunyunk Németország újraegyesítése fölött. Szerény ellenvetéseimet amelyek szerint a németek tanultak a múltból lesöpörték az asztalról. A mából visszanézve örülök, hogy igazam volt. A németek immáron annak szimbólumai, ami a legjobb az új európai kultúrában. Utólag jól látszik, hogy az újraegyesítés kövezte ki az utat a német orosz megbékélés számára, annak ellenére, hogy azt a XX. század legtragikusabb gyûlölködése elõzte meg. Ám húsz évvel ezelõtt azt lát-

19 HÚSZ ÉV UTÁN 17 tam, hogy nemcsak a Szovjetunió nem volt felkészülve a régi rendszer összeomlására, hanem a Nyugat sem. Ezt követõen azonban a történelem ment tovább a maga útján. Egy éven belül felbomlott a szocialista tábor, Németország egyesült. Azután jött az orosz kommunizmus összeomlása, a Szovjetunió szétesése. A bölcsebb oroszok örültek, hogy megszabadulnak a folyamatosan segítségre szoruló szocialista tábortól. Ráadásul az óriási szovjet nukleáris arzenál már régen irreálissá tett minden drasztikusabb nyugati fenyegetést, így a biztonsági övezet teljesen feleslegessé vált. Hogy megszabaduljon a kommunista rendszertõl, Gorbacsovtól és a régi nómenklatúrától, az új elit készen állt az ország bizonyos területeinek feladására is. Vagyis ez a csoport volt a fõ kezdeményezõje a Szovjetunió szétesésének. A szocialista tábor és a Szovjetunió felbomlása után pedig úgy érezte, hogy õ a szocializmus elleni küzdelem gyõztese. Tagjai azt hitték, hogy sokkal nagyobb mértékben járultak hozzá a kommunizmus összeomlásához, mint a kelet-európai országok vagy a Nyugat népei és vezetõi. A berlini fal leomlása utáni öt esztendõ a remények idõszakaként kerül majd be a történelemkönyvekbe. A súlyos nélkülözések ellenére az aktív oroszok többsége vágyott a demokráciára és a szabad piacra, amit annak idején Európával azonosítottak. Ha akkor Oroszországnak felkínálják a Nyugattal való integrációt, mint új, de tiszteletre méltó partnernek, elfogadta volna az ajánlatot. Az akkori orosz vezetõk jelezték, hogy Oroszország hajlandó csatlakozni a NATO-hoz (Jelcin), és az Európai Unióhoz (Csernomirgyin). Az elveszett lehetõség Úgy tûnik, fontos történelmi lehetõséget mulasztott el a NATO azzal a döntésével, hogy kivonulás helyett terjeszkedik a térségben. Ha kivonult volna, lehet, hogy nem fenyegette volna Európát újbóli megosztás. Oroszország és a NATO-tagállamok együttesen képesek lettek volna elhárítani a gyorsan felhalmozódó kihívásokat. A nemzetközi biztonság megerõsítésének utóbbi tizenöt éve így nem veszett volna el. Természetesen nincs többé szisztematikus konfrontáció Európában, de az nem volt már igazán súlyos a hidegháború utolsó idõszakában sem. A kontinensen az emberek jelenleg valóban szabadabban élnek. Az oroszok is minden korábbinál szabadabbnak érzik magukat, jelenlegi, sajátságos politikai rendszerük ellenére is. Az Európán kívüli világ azonban láthatóan veszélyesebbé vált, mint húsz évvel ezelõtt. Ennek egyrészt objektív okai vannak, másfelõl az új kihívások hatékony kezelésének kudarca olyan tényezõknek tudható be, mint a régi nyugati hatalmak közömbössége és felsõbbrendûségi érzése, továbbá a szélesebb értelemben vett Európa benne Oroszország tehetetlensége. Európa egy új megosztottság peremén egyensúlyozik. A hidegháború idején a megosztottság nagyrészt ideológiai és katonai konfrontáción alapult. A kontinens belpolitikai megosztottságát gyakorlatilag soha nem hozták szóba. Mégis, amikor elmúlt az ideológiai és katonai fenyegetettség, a régi geopolitika újra felszínre bukkant. Oroszország gyenge volt, és tiltakozása a NATO bõvítése ellen süket fülekre talált.

20 18 EURÓPAI TÜKÖR 2009/12 DECEMBER A bõvítés elsõ hullámai idején többször kérdeztem vezetõ nyugati szakértõket: Nem érzik, hogy egy nagy ország, amelynek olyan történelme van, újra fog éledni, és soha nem fog belenyugodni, hogy a NATO bõvítése kiterjedjen történelmi területére? Beszélgetõpartnereim udvariasan bólogattak vagy félrenéztek abban a hiú reményben, hogy az igazság pillanata soha nem jön el, és ez a birodalom többé nem gondol legfõbb érdekeire és biztonságára. Ma már ki merem jelenteni, hogy a NATO bõvítése fenyegeti legjobban Európa biztonságát, legalábbis az oroszokat illetõen. Nemcsak a régi félelmeket és gondolkodásmódot hozza vissza, hanem az együttmûködést is gátolja, mivel új, fõleg külsõ fenyegetést jelent a biztonságra. A NATO bõvítésével kiirtották a reményt és a bizalmat, orosz oldalon mindenképpen. Az ottani konzervatívok a bõvítésre úgy tekintettek, mint ami igazolja a Nyugat örökös agresszivitását. Ami azonban a legroszszabb, a legtöbb nyugatbarát liberális is árulásnak tekintette késõbb. Amikor a NA- TO Jugoszláviát bombázta 1999-ben, az súlyos csapást mért a bizalomra és a reménykedésre. Nyugaton a legtöbben humanitárius beavatkozásnak tekintették ezt. Ám az oroszok számára nekik szóló fenyegetés volt. Sokan mentek a templomba, a mecsetbe és zsinagógába, hogy hálát adjanak a Mindenhatónak, amiért hazájuknak még volt erõs nukleáris fegyverzete. A hidegháború, amely a politikai elitek így az orosz politikai elit fejében sem ért véget, valójában sem intézményileg, sem szervezetileg nem fejezõdött be. A hidegháború intézményei a NATO, de még az EBESZ is folyton újratermelték a konfrontációt. A 2000-es évek közepén az amerikai kormányzat ama része, amely nem volt érdekelt Európa végsõ stabilizálásában, újra erõltette a NATO bõvítését, ezúttal Ukrajnában. De ez még nem volt elég, döntés született egy rakétavédelmi rendszer elemeinek Közép-Európába történõ telepítésérõl. Oroszország hevesen tiltakozott, hiszen felismerte: Európa új határain véget kell vetni a konfrontációnak. Nagyon remélem, hogy a grúz támadás Dél-Oszétia ellen és Oroszország válasza az igazság pillanatának fog bizonyulni, és történelmi távlatban hasznos epizód lesz. Az áldozat a háborúban meghalt oszétek, oroszok és grúzok pusztulása nem lesz hiábavaló. Az orosz csapatok keményen reagáltak a NATO vég nélküli expanziós törekvésére, amely, ha nem áll meg, elkerülhetetlenül egy nagy háborút robbant ki, nem Grúziában, hanem Ukrajnában, majdnem Európa szívében. Lehetne persze úgy tenni, hogy a NATO-bõvítés témája többé nincs napirenden. Valóban, jelenleg nem látszik reálisnak. Fõleg, mivel Oroszország világossá tette, hogy minden kritika ellenére készen áll a harcra még a fegyveres harcra is, hogy megvédje érdekeit. A bõvítés gondolata mindazonáltal a levegõben lóg, aláásva a bizalmat és az együttmûködést. A hidegháború befejezetlen ügye Húsz év tapasztalata egyértelmûen igazolja legalábbis számomra, hogy az Oroszországot is magában foglaló nagyobb Európának és az USA-nak égetõen szüksége van az új békeszerzõdésre és egy új építkezésre, amely lezárná a hidegháborút, sõt a második világháborút is. A jaltai és a potsdami szerzõdések nem bizonyultak a békét megteremtõ szerzõdéseknek, csak átmeneti egyezményeknek Európa meg-

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban

Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban Az Amerikai Egyesült Államok a világgazdaságban USA sztereotípiák 2013 05 02 USA 2 Szerkezet 1. Néhány tény és adat 2. Fejlődés 3. Gazdaságpolitikák 2013 05 02 USA 3 Egyesült Államok néhány adat Világ

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megvalósításának állása Zentai Sára Répceszemere, 2015. június 16. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia - A nemzet második ilyen stratégiája 2007

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK.

GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. GLOBALIZÁCIÓ NINCSENEK HATÁROK. Repülőgép segítségével néhány óra alatt a Föld bármely pontjára eljuthatunk. A nemzetközi pénzügyi tranzakciók a számítógépek segítségével egy-két másodpercet vesznek igénybe.

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

Budapesti Értéktőzsde

Budapesti Értéktőzsde Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Pénztárak, mint a tőzsdei társaságok tulajdonosai Horváth Zsolt a BÉT vezérigazgatója Gondolkozzunk hosszú távon! A pénztárak természetükből adódóan hosszú távú befektetésekben

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK

Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Euróválság, válságkezelés bankunió? Dr. Losoncz Miklós kutató professzor, BME GTK Tartalomjegyzék A GMU szerkezeti hiányosságai A felügyelés erősítése 2010-ben Az integrált pénzügyi keret (bankunió) terve

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Innováció alapjai. Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 6. előadás

Innováció alapjai. Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban. Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. 6. előadás Innováció alapjai Az innováció mérőszámai, általános helyzete hazánkban 6. előadás Dr. Reith János DIRECT LINE KFT. Innovációs helyzetünk európai összevetésben Innovációs mutató EU-25 átlaga Európai élenjáró

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás?

14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? Program 14.00-14.15 Megnyitó 14.15.-15:00 dr. Mészáros Tamás, Budapesti Corvinus Egyetem rektora: Miből induljon ki a stratégiai gondolkodás? 15:00-15.30 Komócsin Laura International Coach Federation Magyar

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés

A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés A gazdasági növekedés társadalmi feltételei: értékek, intézmények, kizáródás, tudás, egészség - Panelbeszélgetés Fenntarthatóság fejlődés növekedés: A gazdasági növekedés ökológiai és társadalmi feltételei

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben