A M. Kir. 10. tábori tüzérezred védelmi harcai a Donnál januárjában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A M. Kir. 10. tábori tüzérezred védelmi harcai a Donnál 1943. januárjában"

Átírás

1 Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Németh Gergely A M. Kir. 10. tábori tüzérezred védelmi harcai a Donnál januárjában Konzulens: dr. Csikány Tamás alezredes

2 Bevezető június 22-én a náci Németország megindította a világtörténelem addig legnagyobb szabású hadjáratát a Fall Barbarossát. Két nappal később, június 24-én, felségjelzés nélküli repülőgépek intéztek bombatámadást Kassa ellen. A korabeli hivatalos indoklás szerint szovjet agresszió történt, amire válaszképp Bárdossy miniszterelnök június 27-én a parlamentben bejelentette, hogy Magyarország hadban állónak tekinti magát a Szovjetunióval szemben. Magyarország tehát önként lépett be a háborúba a németek oldalán. Ezt követően a politikai vezetés szovjet területre küldte az ún. Kárpát csoportot, majd később öt további dandárt, megszálló feladattal. 1 A történtek ellenére, a magyar vezetés szándéka mindvégig az volt, hogy Magyarország a lehető legkisebb részben vegye ki a részét a háborúból. Többek között ezzel magyarázható a gyorshadtest kivonása a hadszíntérről novemberében. A háborúban való részvétel minimalizálására törekvő politika azonban a németek Moszkva alatt elszenvedett veresége miatt megfeneklett, mivel a német hadsereg óriási veszteségei miatt Hitler még nagyobb magyar katonai részvételt követelt a magyaroktól. E követelések realizálása céljából folytatott tárgyalásokat Budapesten Joachim von Ribbentropp birodalmi külügyminiszter január 6. és 9. között. A tárgyalás német sikerrel zárult és elvi megállapodás született a jelentősebb magyar katonai és gazdasági részvételről. A részletek tisztázására január 20-án érkezett a fővárosba Wilhelm Keitel vezértábornagy, aki kétnapos tárgyalás után 9 gyalogos- és 1 páncélos dandár 2 frontra küldésében állapodott meg Szombathelyi vezérkar főnökkel, 3 cserébe azonban jelentős fegyverzetbeli kiegészítést ígért, amely azonban mint azt látni fogjuk nem valósult meg a kívánt mértékben. Döntés született arról is, hogy a szerveződő csapatokat a 2. magyar hadseregparancsnokságnak fogják alárendelni. A mozgósításnál azt az elvet követték, hogy a terheket egyenlőképp osszák meg az ország különböző részei között, ezért minden országrészből mozgósítottak csapatokat, hadianyagot és felszerelést. Sajnos, mint a harctéren kiderült ez sok 1 Szabó Péter: Don-kanyar, 9-10 p. 3 Walter Görlitz: Keitel vezértábornagy visszaemlékezései, p. 2

3 szempontból szerencsétlen döntés volt, hiszen a csapatok nem igazán ismerté egymást, hiányzott a kellő összeszokottság, ráadásul a körülményeket nagyban nehezítette a bevonultatott tartalékosok nagy száma, aki jórészt teljesen tapasztalatlanok voltak. E problémákat gyakorlatozással lehetett volna orvosolni, erre azonban kevés idő maradt, így a tapasztalatok hiányát a honvédek a fronton vérrel kényszerültek megfizetni. A 2. magyar hadsereg szervezete A hadsereg három hadtestből a szombathelyi III., a pécsi IV. és a miskolci VII. állt. A III. és a IV. hadtestek eredetileg a 3. hadsereg kötelékébe tartoztak, onnan kerültek kivonásra. A hadtestek egyenként két könnyű hadosztályt mozgósíthattak a saját állományukból, és kaptak még egyet-egyet a nem mozgósított hadtestek állományából. 4 A hadsereg kötelékébe tartozott még az újonnan felállított 1. páncélos hadosztály, egy repülő kötelék, két hadseregközvetlen nehéz tüzérosztály, két közepes tarack osztály, egy légvédelmi tüzérosztály, két önálló gépágyús üteg, ezen kívül utász- és ellátó alakulatok, 69 tábori munkásszázad, és egyéb hadtestközvetlen alakulatok, elsősorban a hadtestek amúgy is gyenge tüzérségét megerősítendő. Egy hadtest kb , egy könnyű hadosztály , a páncélos hadosztály főt tett ki. A magyar hadsereg a frontra fős élelmezési létszámmal vonult ki. 5 A tábori tüzérezredek szervezete és fegyverzete 1942 januárjában A magyar könnyű hadosztályok két gyalogezredből, egy fogatolt tábori tüzérezredből és egyéb hadosztályközvetlen alakulatokból szerveződtek. Ezek szervezetüknél fogva gyengébbek voltak mind a szovjet, mind a német hadosztályoknál. Személyi állományuk 4 Szabó Péter: i.m., p. 5 Szabó Péter: i.m., p. 3

4 főt tett ki, ez a szám azonban megtévesztő, a harclétszám csupán fő körül mozgott. A 10. tábori tüzérezred (pk. Márton Károly) a 6. (pk. Ákosy Károly ezredes) és a 36. (pk. Krisanich Andor ezredes) gyalogezreddel együtt alkotta a 10. könnyű hadosztályt (pk. Tanító Béla ezredes), mely a IV. pécsi hadtest (pk. Csatay Lajos altábornagy) alárendeltségébe tartozott. A könnyű hadosztályok tábori tüzérezredei két osztályból álltak. Az első osztályt rendszerint két üteg alkotta. Az egyik 4 darab 8 cm-es 5/8 M. könnyű tábori ágyúval, a másik 4 darab 10,5 cm-es 37 M. Göring könnyű tarackkal rendelkezett. A második osztály már négy ütegből állt. Az első két ütegben 4-4 darab 10 cm-es 14 M. könnyű tarackot, a második kettőben egyenként 4 darab 15 cm-es 14/39 M. közepes tarackot rendszeresítettek. Ezeket kivétel nélkül lóerővel vontatták, gépvontatókkal ( Hansa Loyd típusú) csupán az 1. páncélos hadosztály tüzérségét látták el. A magyar hadvezetés már az 1941/42-es hadrendben sem akart 8 és 10 cm űrméretű lövegeket alkalmazni, mivel azonban a magyar 10,5 cm-es 40 M. könnyű tarackok gyártása a harckocsi ágyúk sürgős leszállítására való hivatkozással lassan haladt, kénytelenek voltak a már elavult lövegeket felhasználni. A tüzérezredeket ezen kívül az előírt 12 géppuska helyett csak 1 darabbal tudták ellátni. 6 Nehéz- és páncéltörő fegyverzettel legalábbis kezdetben egyáltalán nem rendelkeztek. A személyi állomány körülbelül 1000 főt tett ki, ebből 80 fő tiszt. 7 A 2. hadsereg lövegállományából a német 10,5 cm-es Göring, az olasz 21 cm-es 39 M. nehéztarack, a magyar, gépvontatású 15 cm-es 31 M. közepes tarack, valamint a szintén magyar 10,5 cm-es 31 M. messzehordó ágyúk álltak csupán a kor színvonalán, a többi lövegtípus elavult első világháborús konstrukció volt, alkalmazásukra csak a súlyos tüzérségi eszközhiány miatt kerülhetett sor. Ez volt érvényes a németektől kapott 10 cm-es 14/39 M. lengyel tarackokra is. 8 Súlyos problémát jelentett a lövegek mozgatása is, mivel súlyuk elérte a 2,5 tonnát, melyet a rendelkezésre álló lovak csak nagy nehézséggel tudtak elhúzni. Mint azt később látni fogjuk, az elégtelen lóerő a kaposvári tüzéreknek is komoly gondokat okozott. 6 Szabó Péter: i.m. 31. p 7 HL. 10. k. ho. pság. iratai 8 Szabó Péter: i.m p. 4

5 A magyar Királyi Tüzérség a világháború előestéjén Dolgozatomban semmiképp sem mehetek el szó nélkül a trianoni diktátum megszorításai mellett, melyek nem titkolt célja a magyar haderő életképtelenné tétele volt. Ezen intézkedések döntően befolyásolták a magyar honvédség elsősorban technikai fejlődését, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar fegyveres erők harcbavetésük pillanatában a Huba programok ígéretes eredményei ellenére még nem álltak a kellő színvonalon ahhoz, hogy sikeresen harcoljanak a szovjet csapatok ellen. A trianoni békediktátum többek között a tüzérség részére is komoly megszorításokat léptetett életbe. Ezeket a tizennégy részből álló diktátum V. része tartalmazta, mint Katonai, hadihajózási és léghajózási rendelkezéseket. Ezek alapján a magyar katonai erők létszáma nem haladhatta meg a főt, beleértve a tiszteket és a pótkeret csapatait is. Korlátozták az ágyúk, tarackok számát. Eszerint összesen 105 löveg, 70 közepes és 70 könnyű aknavető lehetett rendszerben. A nehéz, vagyis a 10,5 cm-nél nagyobb űrméretű lövegek használatát a rendelkezések tiltották. Szigorúan meghatározták az egy eszközre jutó lőszermennyiséget is, így a könnyű aknavetőre 1000, a közepesre 500, tábori vagy hegyiágyúra, illetve tarackra pedig gránátot lehetett raktározni. 9 Ezen intézkedések nagyban nehezítették egy korszerű, ütőképes, a modern kihívásoknak megfelelő tüzérség létrehozását. A rejtés időszakában elsősorban a rendkívüli körülmények miatt a tüzérség ne fejlődhetett a kellő mértékben és így technikailag, szakmailag lemaradt a szomszédos országoktól. A 20-as évek végére azonban észrevehető változások kezdődtek meg a honvédségnél, s ennek keretében természetesen a tüzérségnél is. Ilyen előrelépést jelentett az 1925-ben megjelent A tüzérség gyakorlati szabályzata. Ez bemutatta a korszerűen szervezett üteget és osztályt, valamint tárgyalta az osztálynál magasabb szintű kötelékeket és megemlítette azokat a tüzérségi segédszerveket is, amelyekkel a magyar tüzérség ekkoriban még nem rendelkezett ben az antanthatalmak visszahívták a Magyarországon tartózkodó katonai ellenőrző bizottságot. Ez természetesen új szakaszt nyitott a hadsereg fejlesztésének terén. 9 Horváth Csaba: A magyar királyi Honvéd tüzérség fejlődése Trianontól a második világháború kitöréséig. 10 A tüzérség gyakorlati szabályzata. 3-6 p. 5

6 Az ellenőrző bizottság visszavonása után a katonai és politikai vezetés legfontosabb célja egy korszerű békehadrend kialakítása volt, a fegyvernemek közötti optimális arány létrehozásával. Ennek következményeképp már 1930-ra sikerült elérni gyalogezredenként egy ágyús (2 löveg) és egy aknavetős (2 vetővel) szakasz felállítását. Ezzel együtt a tüzérség tekintetében a következő kereteket állították fel: - 7 ezredparancsnokság - 7 osztályparancsnokság - 21 tábori ütegparancsnokság - 7 mérőszázad - 1 lovas tüzérosztály-parancsnokság - 1 lovas ágyús ütegparancsnokság - 1 lovas tarackos ütegparancsnokság - 1 nehéztüzérüteg-parancsnokság. A hét vegyes dandárnál addig meglevő tüzérosztályokat egy-egy mérőszázaddal kiegészítve (2-2 löveg) ezredekké szervezték át, míg a Fővezérség közvetlenjeként egy nehéz tüzérosztály szerepelt. 11 Az 1936-os évben újabb változások történtek. A tüzérezredeket hat új üteggel, valamint átfegyverzés útján további egy tarackos üteggel bővítették. Egy évvel később egy tüzérezred állományába 46 löveg és 22 géppuska tartozott. Az évi bledi egyezmény újabb lendületet adott a Magyar Királyi Honvédség fejlesztésének. A Győrben meghirdetett egymilliárd pengőből 600 millió jutott az ún. Huba program finanszírozására, melynek keretében a tüzérség is jelentős fejlesztéseken esett át. Két év alatt gyakorlatilag kialakult a tüzérezredek végleges hadrendje, mellyel kivonultak a Donhoz a 2. magyar hadsereg kötelékében. A mozgósítástól a bevagonírozásig A mozgósítási parancs április 18-án érkezett be a kaposvári laktanyába, melyben elrendelték a 10. tüzérezred valamennyi alakulatának mozgósítását. Ennek következtében a hadianyagot április 19-én az alábbi mozgósítási körletekbe szállították: - 10/4. üteg Kaposvár 11 Horváth Csaba:i.m. 6

7 - 10/1. és 10/2. üteg Kaposfüred - 10/3. üteg Zaranypuszta - 10/5. és 10/6. üteg Toponár - 10/7. üteg Répáspuszta. 12 Április 20-án Márton Károly ezredes átvette az ezred és a szálláscsoport parancsnokságát, ugyanakkor megkezdődött a legénység bevonulása, akik közül azonban időre, azaz 20-a este 20 órára, csak kevesen érkeztek be. A késés oka az volt, hogy a behívójegyek kézbesítését adminisztratív nehézségek miatt, csak a határidő lejártának napján tudták elkezdeni. A létszám csak 23-ára lett teljes. 13 Április 20-án munkához látott az ún. Lóátvételi Bizottság is, mely a lovak, országos járművek és szerszámok megvételével foglalkozott, tagjait a legénységi és tiszti állományból választották. A munkát nagyban nehezítette azonban, hogy a Nemzeti Bank által kiutalt pengő mozgósítási összeg késve érkezett meg, így a lóvásárlást is csak két napos késéssel tudták megkezdeni. A nehézségek miatt a szükséges lóállomány április 25-i határidőre tervezett összevásárlását nem sikerült befejezni. 14 Fontos megjegyezni, hogy a megvásárolt lovak minősége meg sem közelítette a kívánalmakat, holott a rendszerben levő Göring tarackokat hat jó ló is csak nehezen tudta mozgatni. A lovakon kívül problémát jelentett a felvásárolt országos járművek minősége is, a parasztok ugyanis a közelgő aratás miatt, csak a rosszabb szekereiket adták el. A harctérre vonulás előtt az ezred két lőgyakorlatot tartott. Egyet a tüzérezred keretein belül, ütegenként, majd ezredkötelékben, a másodikat pedig osztálykötelékben, a gyalogsággal együttműködve. E gyakorlat keretében az I. osztály a 6., a II. osztály pedig a 36. gyalogezredet támogatta. Nagyjából ez a beosztás maradt később a harctéren is. Problémák persze most is adódtak, mivel a többnapos eső után fölázott talaj nagyban nehezítette a vonatok mozgását. Az alkalmatlan vagy sérült lovakat kivonták, így fordulhatott elő, hogy a 3. üteg a gyakorlat végéig ugyanabban az állásban maradt, ahol azt megkezdte. 15 A lőgyakorlatot összegző jelentés következtében május 19-én a Magyar Honvédség lópótlási felügyelője lószemlét tartott, s lehetővé tette a silány lóállomány egy részének kicserélését. 12 Perey Miklós tartalékos főhadnagy visszaemlékezései, HL. 36. doboz, A 10. tábori tüzérezred iratai, 13 Boda Sándor zászlós visszaemlékezései, HL. 36. doboz, A 10. tábori tüzérezred iratai, 14 Boda Sándor visszaemlékezései 15 Boda Sándor visszaemlékezései. 7

8 Május 17-én a harctérre vonuló ezred részére fölajánlott lobogót ünnepélyes keretek között, Somogy vármegye elöljáróinak részvétele mellett szentelték fel a kaposvári Főtéren. A bevagonírozástól a kirakodásig A bevagonírozás előtt figyelmeztették a legénységet a helyes magatartásra, valamint felvilágosították a tábori posta rendszeréről. Az egységek ezután lőszert és lótápot vételeztek. 16 Az osztályok a Kaposmérőn rakodó 5. üteg kivételével Kaposváron rakodtak be május 30- án. Ez a tervek szerint, jó ütemben, teljes rendben folyt le. A tisztek a II. osztályon, a vonatkísérők a III. osztályon, a legénység pedig a padokkal ellátott, zárt, G osztályú kocsikban utazott. A lovakat, élelmiszert, lótápot, érzékeny műszereket is ilyenekben szállították. A fegyverzet és a felszerelés nyitott, ún. J kocsikban került elhelyezésre. Elsőként a 2. üteg indult el május 30-án kor, legutolsóként pedig az 5. üteg hagyta maga mögött Kaposvárt június 7-én. A szállítás alatt több alkalommal tartottak hosszabbrövidebb pihenőket, többek között Érsekújváron, ahol az állomány a forintot hadimárkára válthatta. A forint a fronton semmit sem ért. A csapatok Resicán rakódtak ki június én. A kirakodást jelentős légvédelmi fedezet alatt hajtották végre. Június 6-án elterjedt a hír, hogy partizánok vannak a város környékén, ezért egy kikülönített csoport Milkovits Endre főhadnagy vezetésével razziát tartott, mely során nagyszámú fegyvert találtak. 17 A kirakodástól a hadműveleti területre való felvonulásig Eredetileg kirakodási körzetnek Kurszk térségét jelölték ki, de a partizánok által megrongált vasútvonalak használhatatlannak bizonyultak, így a csapatok az arcvonaltól 16 A 10. tábori tüzérezred iratai , HL., 36. doboz, ezrednapló 17 A 10. tábori tüzérezred iratai , HL., 36. doboz, ezrednapló 8

9 félezer kilométerre kényszerültek kirakodni. A menetet a kirakodás után, június én kezdték meg. A tüzérezred I. osztálya a 6, a II. pedig a 36. gyalogezred menetcsoportjába tagozódott be. A végső menetcélt a Krotjak-Liszki-Nyikolszkoje szakasz védelmének átvétele jelentett. Közben a 2. üteget a 6/I. zászlóaljjal Ősz Lajos százados parancsnoksága alatt kikülönítették Borehowka község biztosítására, mivel a térségben megnőtt a partizán tevékenység, és ezzel együtt a rajtaütések száma. A környéken sejtett partizánok azonban a község polgármesterének meggyilkolása után elmenekültek a környékről. Több kikülönülés a felvonulás alatt nem volt, a kikülönített üteg Gomelben újra csatlakozott az ezredhez. 18 A menetcélig azonban még jókora utat kellett megtennie a honvédeknek. Az út zavarmentes volt, a felvonulás ideje alatt harccselekmény nem történt. Az elszállásolások a napi menetek után a jó időre való tekintettel a szabadban történtek, rossz idő esetén is csak a lovakat szállásolták el a közeli istállókban. A szállások viszonylagos kényelmével szemben, aggasztó volt a lóállomány egészségügyi állapota. A lovak erőállapotát a kimondhatatlanul rossz utak túlságosan igénybe vették, s a takarmányozási viszonyok sem voltak kielégítők. A nehézségek ellenére az előírt menetteljesítményeket kivétel nélkül minden üteg teljesítette. A szovjet légkör Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a kint harcoló honvédek harcát, feltétlenül szükséges megismernünk a szovjet viszonyokat, melyek nem csak a vezetést és a harcot, de a mindennapi életet is jelentősen befolyásolták. A falvakban egészen kis, rendszerint vöröstéglás épületek, minden csíny nélkül, melyekben alig van egy-két helység. Őgyelgő emberek, főleg nők, agyondolgozottak, sápadtak, beesett arcúak, mintha nem is e világból valók volnának... Házaikat fából, szalmából építik. Ezek a házak valamennyien úgyszólván egyforma stílusban épültek, benne egy előszoba, konyha, egy nagyobb és egy kisebb szoba Oroszföldön az általam elképzelt romantikus Alföld helyett csupán 3-4 kilométer hosszú, 1-2 kilométer széles lapos, csupasz hátakat találtam. 18 A 10. tábori tüzérezred iratai , HL., 36. doboz, ezrednapló 9

10 A falvaik rendszertelenek, rendezetlenek. Mintha a házakat röplabdaszerűen a levegőbe dobálták volna le, ahova leesett, ott építették fel. Utcák, házsorok nincsenek, házak egymástól távol. De hasonlóak a városok is. 19 Utak, menetek a szovjetunióban A Resicából továbbinduló honvédeknek még hosszú utat kellett megtenniük a célkörzet eléréséig. A több száz kilométeres út embert, állatot egyaránt próbára tett. Kövesutat csak a városok környékén találtak, összesen kb. 150 km hosszúságban. Ennek minősége általában rossz volt és kiépítve nem volt, csupán alapozva. Sokhelyütt egyszerűen nyers, faragatlan köveket hordtak össze. A földes utak fele homokos, fele pedig agyagút volt. Néhol járhatóak voltak, néhol agyig süllyedtek a kocsik. 20 Az utak állapotára jellemző, hogy a katonák szellemesen Sztálin betonnak nevezték őket. A katonák biztonságos elhelyezését nehéz volt megoldani. Ellenállásra alkalmas épületek nem, vagy csak kis számban voltak. Az emberek és a lovak zöme a szabad ég alatt kényszerült aludni. Kivétel csak Gomelben volt, ahol kiváló szálláslehetőségek voltak, mivel a németek a város erre alkalmas épületeit jól karbantartották. A táborok helyét rendszerint fás, jó rejtőzést nyújtó terepen jelölték ki, lehetőleg folyó vagy patak közelében. Itt a honvédek ihattak, itathattak, és fürödhettek. Ha ilyen nem volt, akkor a falvak utcáin, a házfalak mellett helyezték el a lövegeket, járműveket, lovakat és itt verték fel sátraikat is. A falvakban általában volt annyi kút, amennyi a vízszükségletet fedezte. Az élelmiszer utánpótlás eleinte kifogástalan volt, a postaszolgálat fennakadás nélkül, rendszeresen működött, ahogy azonban az ezred távolodott Gomeltől az utánpótlás gyérülni kezdett. Az állandó gyaloglás sokakat megviselt és járványszerűen elterjedt a bélhurut, valószínűleg a rossz víz miatt. A napi átlagos menetteljesímény 28 km volt, a katonák minden hetedik napon pihenhettek. 19 Kohlmann Tamás vk. Százados: Katonaszemmel szovjet földön. Magyar Katonai Szemle 1943/1. szám. 20 Boda Sándor visszaemlékezései.. 10

11 A Don- kanyar Az új frontvonal elérése után a Donnál a katonáknak újabb nehézségekkel kellett szembesülniük. A part átláthatatlan nádasai lehetetlenné tették az ellenséges mozgás idejében történő észlelését. A parttól nem messze méter magas észak-déli irányú dombvonulatok, sűrű facsoportok és a helyenként igen sűrű zöld növényzet kiváló rejtést biztosított az itt megbújó kisebb ellenséges csapatok, és a könnyebb gyalogsági lövegek és aknavetők számára. A szovjetek általában a dombgerinceken foglaltak állást, ahonnan tűz alatt tudták tartani azok előterét. A nehezebb tüzérségi eszközöket a dombok mögött helyezték el, teljes rejtésben. A kisebb, szakaszerejű kötelékek ezen a terepen szinte észrevétlenül mozoghattak. Könnyű volt megjósolni, hogy a magyar tüzérség a rossz mozgatási körülmények miatt nem lesz képes hatékony tűztámogatást nyújtani ezen a terepen. A korábban, még Magyarországon végzett összfegyvernemi gyakorlatokon szerzett tapasztalatok ellenére hiányzott a különböző fegyvernemek közötti összhang. Általános helyzet a 2. magyar hadsereg arcvonalán Mivel a 2. magyar hadsereg vezetésének a kezdettől fogva nem állt elég erő a rendelkezésére, hogy a hátramaradt szovjet alakulatokat maradéktalanul megsemmisítse, ezért azok rejtekállásaikból időről-időre megszervezett akcióikkal hatékonyan zavarták a magyar csapatokat. További gondot okozott, hogy jelentős létszámú szovjet alakulatoknak sikerült megkapaszkodni a Don nyugati partján, ahol hídfőket képeztek, és azokat alaposan megerősítették júliusának végén három ilyen jelentős hídfő volt szovjet kézen. A legerősebb Uriv- Sztorozsevoje környékén, egy másik Krotojak községnél, a harmadik pedig Scsucsje- 11

12 Pereshaja térségében. Ezek megléte komoly veszélyt jelentett a magyar hadseregre, mivel az itt diszlokáló szovjet csapatok melyeknek számát, és felszereltségét még csak megbecsülni sem tudták kitörhettek a hídfőkből, veszélyeztetve ezzel a magyar arcvonalat, melynek nem volt semmilyen mélysége. Ezzel a veszéllyel tisztában volt a 2. magyar hadsereg törzse is, ezért amennyire erejük engedte - igyekeztek felszámolni a szovjet állásokat. Az esetleges siker óriási nyereséggel kecsegtetett, hiszen csökkent volna az arcvonal hossza, nem beszélve arról, hogy a magyar csapatok minden ponton kijuthattak volna a Donhoz, megkönnyítve ezzel a folyam védelmét. Ezek alapján nem lehetett kétséges, hogy a magyar hadsereg mindent meg fog tenni a szovjet hídfők maradéktalan felszámolására. Tudták ezt a szovjetek is, és kellőképpen felkészültek. A hadsereg parancsnoksága elsőként az urivi kiszögellés felszámolását tűzte ki célul, de a július i támadás nem hozott sikert, a szovjeteket nem sikerült kivetni az állásaikból, annak ellenére sem, hogy a támadásba bevonták a 2. hadsereg egyetlen korszerű alakulatát, az 1. páncélos hadosztályt is. A 10. könnyű hadosztály július én érkezett ki a Donhoz, ahol a védelemben a Krotojak térségében védekező 75. német gyalogoshadosztályt váltotta, melyet ezután azonnal Voronyezs térségébe vezényeltek. Az átvett szakasz hossza 52 kilométert tett ki. 21 A 10. tábori tüzérezred első lövéseit július 28-án adta le, hogy lövegeit kellőképpen belője. Másnap tüzelőállást foglalt Jesznejevkától nyugatra. 22 Augusztus 5-én a teljes tüzérezred zárótüzet lőtt az egyre aktívabb ellenségre. Az első jelentősebb harccselekményre a hadosztály arcvonalán azonban csak augusztus 6-án történt, amikor is Krotojaktól északnyugatra a szovjet 174. lövészhadosztály részei kb. egy zászlóalj erővel áttörték a rendkívül hézagos védelmi vonalat. A betörés mélysége 1 km volt. 23 A támadást délutánra továbbfejlesztették, melynek hatására a hadosztályparancsnok elrendelte a 36. gyalogezred visszavonását a Krotojak-Peski útvonal mögé. A tüzérezred állásait az ezredparancsnok kérésére 3 kilométerrel visszavették. Addig a tüzérség az ellenség mozgolódását a legteljesebb mértékben zavarta 24. A súlyosbodó helyzet hatására a hadtestparancsnok Csatay Lajos altábornagy azonnali erősítéseket kért a hadsereg parancsnokságától, melynek következtében a IV. hadtest 21 Sz. P.: i. m. 22 Rumándy Imre zászlós visszaemlékezései, HL. 36. doboz, A 10. tábori tüzérezred iratai. 23 Rumándy Imre visszaemlékezései. 24 Perey Miklós visszaemlékezései. 12

13 rendelkezésére bocsátották az 1. páncélos hadosztályt. A 10/II. osztály hatásosan támogatta a gyalogság védekező harcát a betört ellenséggel szemben. Augusztus 7-én megindult a magyar támadás (a 10. és a 12. könnyű hadosztály részei) a szovjetek által tartott kiszögellés felszámolására. A 10/II. tüzérosztály a támadás balszárnyát képező 36. gyalogezrednek, a 10/I. tüzérosztály pedig a súlyt képező 12. könnyű hadosztálynak nyújtott tűztámogatást. A harcok rendkívül hevesek voltak, főként azok után, hogy a szovjetek jelentős erősítést jutattak be a hídfőbe. A magyar csapatok növekvő veszteségei miatt újabb és újabb egységeket kellett a védelemből kiemelni és erősítésként a már harcban álló csapatoknak adni. Világossá vált, hogy amennyiben nem sikerül egy-két napon belül döntést kierőszakolni, akkor a magyar csapatokat vissza kell vonni, mert egy elhúzódó ütközet a kívántnál jobban igénybe vette volna a személyi és anyagi állományt, melyek pótlására kevés esély mutatkozott. Augusztus 8-án a 36. gyalogezredet kivonták a harcokból, de a 10. tábori tüzérek állásban maradtak, és másnap a 12. tüzérezreddel együtt támogatást nyújtottak a 12. könnyű hadosztály rohamaihoz. A tüzérezred erős aknavető tűz alatt - még e napon visszatért az augusztus 6-án elhagyott állásokba. Ekkora a kiutalt lőszerkészlet nagy részét ellőtték, néhány löveg pedig a fokozott használat következtében javításra szorult. 25 Augusztus 11-én a 12. szekszárdi hadosztály újabb támadása is megrekedt. Ismétlésre a 36. gyalogezred részeivel kiegészítve án került sor, mely során hosszú és véres harcokra került sor a helységben és annak környékén. A 10-es tüzérek tüze hatásosan rombolta a vasúti töltés vonalában védekező szovjetek állásait. 26 Augusztus 18-án a Krotojaki hídfő felszámolásáért vívott harcok lényegében véget értek. A 10. könnyű hadosztályt Tyihaja Szoszna megtisztítására vezényelték. A Krotojaki hídfőt a magyar és német csapatok augusztus végére felszámolták. A hídfőcsaták időszaka a 10. könnyű hadosztály számára ezzel véget ért. A nyári harcok során a 10. tüzérezred lényegében nem szenvedett veszteséget, hősi halottja legalábbis nem volt. A harcokban a kaposvári tüzérek derekasan helyt álltak, pontos tüzük sokszor segítette ki a megrekedt gyalogságot, és veszteségeket okozott a szovjet csapatoknak. A tanulság azonban elszomorító volt. A hídfőcsaták során bizonyítást nyert, hogy a magyar csapatok fegyverzete nem veheti fel a versenyt a szovjetekével. Bebizonyosodott továbbá az is, hogy a fegyvernemek közötti együttműködés a Magyarországon végrehajtott összfegyvernemi gyakorlatok ellenére nem működött kellő mértékben. A 25 Rumándy Imre visszaemlékezései 26 Rumándy Imre visszaemlékezései 13

14 gyalogság gyakran szenvedett veszteséget saját tüzérségétől, a tűztámogatás gyakran késett, sokszor pontatlan volt, vagy nem volt kellő hatásfokú. Meg kell jegyezni azonban, hogy a tüzérosztályok a hozzájuk rendelt gyalogezredeket képesek voltak hatékonyan támogatni, a fent említett problémák általában akkor fordultak elő, amikor egy másik egységnek kellett tűztámogatást nyújtani, a lőtáv legszélén. Könnyen belátható, hogy ezen hibák nem az állomány gyengeségéből, hanem kiképzési és vezetési hiányból eredtek. Hadműveleti szünet A német és szövetséges hadműveletek a nyár végére javarészt befejeződtek a Don-kanyar térségében, és az előző évi, téli tapasztalatok alapján merev, téli védelemre rendezkedtek be az észak-déli irányban mintegy 3000 km hosszan húzódó arcvonalon. Ebből a magyar hadseregnek egy 200 km hosszú szakaszon kellett védelembe átmennie. A védeni kívánt arcvonalszakasz Gremjancsjétől Pavlovszkig húzódott. Az északi szomszéd a 2. német, míg a déli a 8. olasz hadsereg volt. Kialakult a végleges hadrend is, és meghatározták a hadosztályok illetve hadtestek hadműveleti sávját is. A 10. könnyű hadosztályt északról a IV. hadtestbeli 13. könnyű hadosztály, délről a VII. hadtestbeli a krotojaki hídfőcsaták miatt erősen leharcolt -12. könnyű hadosztály határolta. A hadosztályparancsnokság Melahinoban, a tüzérezred törzs pedig Wjasniki Délre települt őszére világossá vált, hogy a 2. magyar hadseregnek a közelgő tél folyamán is állásban kell maradnia, leváltására nincs mód. A morál ennek hatására jelentősen csökkent a csaptoknál, amihez nagymértékben hozzájárult az a körülmény is, hogy az addig kifogástalanul működő utánszállítás akadozni kezdett, az anyagi és személyi veszteségek pótlása pedig a korábbi ígéretek ellenére nem történt meg. Szeptember elején Szombathelyi Ferenc a Magyar Honvédség Vezérkarfőnöke személyesen is látogatást tett a fronton, és meggyőződhetett a 2. magyar hadsereg súlyos hiányosságairól. Látnia kellett, hogy a magyar csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek a hídfőcsaták idején, és nincsenek felkészülve a közeledő télre, téli ruházatuk egyáltalán nincsen. Ezek után szeptember én látogatást tett a német főhadiszálláson, 14

15 Vinyicában, ahol előterjesztette igényeit a fronton harcoló magyar hadsereg számára. A németek ezeket tudomásul vették, és határozott ígéretet tettek ezek orvoslására. Többek között megígérték, hogy a magyarok rendelkezésére bocsátják a szükséges páncéltörő és tüzérségi löveganyagot, mivel a magyarok ezen a területen óriási hátrányban voltak a szovjetekkel szemben. Október 26-án a 10. tábori tüzérezred parancsnokságát Kassai Albert vette át, az új hadosztály parancsnok pedig Molnár László ezredes lett. A további személycserék - melyekkel a fronton harcolók egy részét kívánták leváltani - azonban lassan folytak, és az állomány nagyobb cseréjére csupán a következő év januárjában került sor. 27 A fegyverzet cseréje úgyszintén lassan haladt, a veszteségek pótlása nem történt meg, és a fokozódó sztálingrádi helyzet hatására a németek a megígért fegyverzetnek csupán töredékét juttatták el a magyarokhoz. A legnagyobb problémát a súlyos alkatrész- és lőszer hiány jelentette. A lőszer javadalmazás a lövegek részére a kaposvári tüzéreknél elméletben két és félszeres volt 28, de valójában olyan kevés lőszer állt rendelkezésre, hogy a 10-es tüzérek gyakran napokig nem tudtak választ adni az ellensége tüzérség zaklatásaira. 29 Védelmi erőfeszítések 1942 szeptemberétől a csapatok megkezdték a téli védelemre való berendezkedést. A Krotojak-Melahino térségében állásaikat kiépítő kaposvári csapatoknak viszonylag könnyű dolguk volt, mivel a szovjet hídfő felszámolása után nem kellett az állandó és javarészt a helytelenül megválasztott állások miatt rendkívül súlyos veszteségeket ellenséges aknavető tűznek kitenni magukat, viszonylagos háborítatlanságban építhették ki állásaikat. Gondok azonban itt is akadtak. A télre való felkészülés jegyében a csapatok körében ki kellett volna osztani a téli ruházatot, amelyre azonban nem került sor, a honvédeknek maradt a mozgósítás óta hordott és értelemszerűen elnyűtt nyári ruházatuk. A katonák pihenésére szolgáló 27 Sz. P.: i.m. 153.o. 28 A 10. tábori tüzérezred iratai , HL., 36. doboz, ezrednapló 29 Perey Miklós visszaemlékezései. 15

16 szállókörletei a legtöbb helyen sem védelmi, sem kényelmi, sem higénés szempontból nem voltak megfelelőek. A kaposvári tüzérek azonban ismét szerencsésnek bizonyultak, s Rumándy Imre tartalékos zászlós szerint: az elszállásolási viszonyok elsőrendűek, az egészségügyi helyzet kielégítő, a takarmányozási viszonyok jók voltak 30. A sebesültek kezelésére viszonylag közel - Osztrogozssk városában rendeztek be tábori kórházat. Nagy nehézséget okozott azonban a lövegek számára az álcázott, fedett tüzelőállások létrehozása, mivel a csapatok nehezen fértek hozzá az ezekhez szükséges nyersanyagokhoz. Hatékony műszaki zárakat, illetve másodlagos védelmi állásokat az említett okok miatt szintén nem tudtak építeni. A munkálatokat javarészt éjszaka végezték s ez nagy megterhelést rótt az amúgy is kimerült honvédekre. A tüzér ezred ütegei Wjasniki térségében települtek, a már megszokott rendet követve, azaz az I. osztály a 6., a II. pedig a 36. gyalogezred mögött került elhelyezésre. A jövőre nézve problémát jelentett, hogy a fronton legyengült amúgy is silány lovak miatt egy esetleges támadás esetén a lövegekkel nem tudtak gyors állásváltoztatásokat végrehajtani. A második vonal hiánya miatt értelemszerűen tartalék fedezékek, lőállások szem épültek a lövegek számára. Az anyaghiány és a terep sajátosságai miatt a katonák nem tudták a nagy könyvben előírt lőállásokat kialakítani, így rögtönözni kényszerültek, alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz. A tartalék lőszert Osztrogozsszkban tárolták, míg az ütegeknél csak néhány napra elegendő lőszerrel rendelkeztek. Egy szovjet támadás esetén a megnövekedett lőszerigényt a gyengén kiépített utánpótlási rendszer nem volt képes kielégíteni. 31 A magyar honvédek azonban mindezen nehézségek ellenére folytatták a védelmi vonal kiépítését, s felkészülést a valószínűsíthető téli harcokra. A morált kikezdte a fáradtság, a megpróbáltatások és lassan a hideg, de a katonák egy része még bizakodott abban, hogy előbb-utóbb leváltják őket, s hazatérhetnek szeretteikhez a távoli Magyarországra. 30 Rumándy Imre visszaemlékezései. 31 A 10. tábori tüzérezred iratai , HL., 36. doboz, ezrednapló 16

17 A szovjet előkészületek november 19-én megindult a gigantikus szovjet téli offenzíva mely a Szaturnusz fedőnevet viselte, és három frontot vontak össze a végrehajtására. Decemberre a román 3. és 4. hadseregek gyakorlatilag megsemmisültek, a német 6. hadsereget és a 4. hadsereg részeit bekerítették a sztálingrádi kiszögellésben. Az offenzíva nyomán a szovjet Vörös Hadsereg 400 km hosszúságban ingatta meg az arcvonalat, és megsemmisített, vagy bekerített közel 40 hadosztályt. A hadműveletek egyre közeledtek a 2. magyar hadsereg területéhez. A Sztavka már 1942 novemberében elhatározta a Donnál, mintegy 500 km-es arcvonalszakaszon védekező 2. német, 2. magyar és 8. olasz hadseregek szétzúzását, mely a német B hadseregcsoport déli kötelékében tevékenykedett. December végére a Don keleti partjára felsorakoztak azok az erők, melyek feladatául a 2. magyar hadsereg megsemmisítését szabták meg. A magyar csapatokkal szemben két hadműveleti magasabbegységet sorakoztattak fel, a 40. hadsereget és a 18. önálló lövész hadtestet. Ez élőerőben négyszeres, tüzérségben hétszeres, páncélos erőben kétszeres túlerőt jelentett a szovjetek javára ez csupán elméletben volt kétszeres túlerő, tekintve, hogy a magyar hadsereg vezetése egyetlen páncélos magasabbegységével az 1. páncélos hadosztállyal ekkor már nem rendelkezhetett szabadon, így gyakorlatilag nem volt páncélos ereje. 32 A szovjetek már december végén több ízben végeztek erőszakos felderítést, melyek során mindkét fél veszteségeket szenvedett. Lassan a magyar vezetés számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a szovjet támadás napokon belül megindulhat. 32 Kornis Pál 17

18 A vég kezdete A 10. könnyű hadosztály Liszki térségét tartotta a magyar hadsereg hadrendjének közepén. Centrális helyzetéből fakadóan félő volt, hogy amennyiben a szovjet csapatok kitörnek a scsucsjei és az urivi hídfőből, úgy a hadosztályt, sőt a teljes IV. hadtestet napok alatt bekeríthetik. Bár január 1-én még nem történt harccselekmény, a magyar felderítőknek mégis szemet szúrt az egyre élénkülő szánforgalom a Don túlsó felén, illetve aggasztó mértékben megszaporodtak az ellenséges berepülések. A 4. üteg e napon tüzével eredményesen zavarta a túlsó parti Szvoboda vasúti forgalmát. Másnap ismét élénkült az ellenséges tevékenység, a 7. üteg zavarótüzet lőtt a több helyen beszivárgó szovjet szakasz erejű alakulatok feltételezett állásaira. A szovjet tüzérség válaszul lőtte Liszkit és Salushnojét. Január 4-én egy szakasz erejű szovjet egység átkelt a Donon, de a 36. gyalog ezred biztosító egységei visszaűzték őket a Donhoz. Este tíz órakor a németek felrobbantották a Liszki vasúti hidat, ezalatt az ezred négy tűzösszpontosítást hajtott végre. Éjfél körül erős aknavető tűz érte Salushnojét.. Január 5-én első ízben erős Sztálin-orgona tűz érte Liszkit. A nap folyamán a szovjet nehéztüzérség, feltételezhetően 14 cm-es ágyúi is bekapcsolódtak. A magyar ütegek erre választ a lőszerhiány miatt nem adtak. Január 8-án az addig jelentős segítséget nyújtó német 248/I. osztályt, és a 248/5. közepes tarackos üteget a németek kivonták a 10. könnyű hadosztály támogatásából. A magyar tüzérségnek a továbbiakban teljesen egyedül kellett megvívnia harcát, a túlerejű szovjet ellenféllel. Másnap reggel a 36. gyalogezred állásai előtt felfedeztek egy földfedezéket, benne szovjettel. A gyalogság sikertelen rohamot hajtott végre, melyet a II. osztály ütegei támogattak rövid ideig. Január 9-én pontosítás után a 10./3. és a 10/4. üteg több szovjet földfedezéket megsemmisített a benne lévő katonákkal együtt. Megerősödő szovjet forgalomról tettek jelentést. Szvobodára befutott egy páncélvonat. Január 11-én a hajnali óráktól kezdve erős tüzet kapott a 36. gyalogezred, ennek fedezete alatt a szovjetek bevetették a páncélvonatot, mely a vasúti híd északi feléről nyitott tüzet a magyar állásokra. A tüzérség 4 üteg tűzösszpontosítása után eredményesen lőtte azt, s visszavonulásra kényszerítette. Scsucsje környékéről erős fegyverropogás hallatszott, de a hadosztály parancsnok meggyőződött róla, hogy a szovjetek csupán nagy erejű elterelő 18

19 támadást hajtottak végre. 11 órára a páncélvonat visszatért, de a tüzérség ismét elűzte. Másnap Cziráki József zászlós egy kisebb csapattal átszivárgott a szovjet vonalon, és nyolc foglyot ejtett, s jelentése szerint tűzharcban további egy tucatot megölt. A foglyok vallomásaiból, valamint az ellenséges rádióforgalmazás lehallgatásából kiderült, hogy a szovjetek óriási erejű támadásra készülnek. A védelmi intézkedések jegyében a 10./1. tüzér üteg állománya kivált a tüzér ezred állományából és ködvető üteggé alakult. Hátrahagyott lövegeiből egy mozgásképtelen új üteg, mint állásüteg állt fel. Január 13-án délután a hadosztály 5 szakasz erővel támadást indított a nyugati parton lévő szovjet állások felszámolására. Támadását a 10./3. és a 10./4. üteg fedezte. A vállalkozás este nyolcra véres kudarcba fulladt. A tüzérek vesztesége Cziráki József zászlós volt, aki hősi halált halt a visszavonulásnál. A személyes veszteség, a bátor Cziráki zászlós elvesztése mélyen megrázta az ezredet. A java azonban csak ezután következett. 33 Január 14-én a szovjet támadás megindult a 10. könnyű hadosztály ellen. Az ezredparancsnok elrendelte, hogy az ütegek egészítsék ki lőszerkészletüket két és félszeres javadalomra. A túlparton eközben láthatóan gyülekeztek a szovjet csapatok, közöttük kb. 40 harckocsi. A harckocsikat a rajtuk levő - saját légierejük számára megkülönböztetésül szolgáló vörös zászló tette könnyen felismerhetővé. Az ezredparancsnokság közölte az üteg parancsnokokkal, hogy a rádiólehallgatás szerint a szovjet támadás 13h40-kor várható. A keleti parti szovjet egységek - a 129. lövészhadosztály részei - azonban már délben megindították támadásukat. A tüzér ezred összes ütege tűzharcban állt az ellensége tüzérséggel, illetve lőtte a szovjetek előreszivárgási útvonalaként szolgáló horhost. Délután öt órára az ezred kifogyott a 15 cm-es lőszerből. Estére a szovjetek lényegében áttörték a 36. gyalog ezred állásait igaz addig csupán szakaszerejű egységekkel. E napon az urivi szovjet áttörés kettészakította a 2. magyar hadsereget. 34 Január 15-én a hatékonyabb működés érdekében egyesítették a 4. és az 5. üteget, a parancsnokságot Veres Zoltán ezredes vette át. 11 órára a szomszédos 12. gyalogezred kiürítette Nyikolszkojét, így a 10. könnyű hadosztály balszárnya a 6. gyalogezred a levegőben lógott. Délben a 36. gyalogezred részei két ellentámadást kíséreltek meg a szovjetek ellen, de ezek kudarcba fulladtak, a fáradt csapatok pedig rendezetlenül visszaözönlöttel. A 6./II. zászlóalj délutánig elkeseredetten tartotta Shalusnojét, de eközben gyakorlatilag megsemmisült. 33 A 10. tábori tüzérezred iratai , HL., 36. doboz, ezrednapló 34 A 10. tábori tüzérezred iratai , HL., 36. doboz, ezrednapló 19

20 A visszavonulás 15h30-kor az ezred parancsot kapott a visszavonulásra ezt a hadosztályparancsnok rendelte el, anélkül, hogy ezt a hadtest-parancsnokság megerősítette volna. A 10./4. üteg eközben közeltámadást kapott hátulról, de félórás közelharc után visszaszorította az ellenséget. Az így nyert idő alatt lövegeit használhatatlanná tette. A visszavonulási út Malgorje városán vezetett keresztül, melyben azonban a 12. gyalogezred járművei összetorlódtak s reménytelenül elállták az utat. A 2. és a 3. üteg másik utat keresett, ott azonban szovjet egységekbe futott, s rövid közelharc után otthagyta lövegeit és harcolva visszavonult. A 7. üteget a fogatra történő felkapcsolás közben érte támadás, csupán egy löveget sikerült megmenteni, a többit otthagyták. Scsepelev községnél, mely csupán pár kilométerre volt a kijelölt visszavonulási útvonaltól. Ekkora több különböző egység töredéke gyűlt össze javarészt a 10./II. tüzér osztály ütegei -, abban a reményben, hogy együtt nagyobb eséllyel juthatnak ki a harczónából. Ide érkezett vitéz Muzsay ezredes, a 12. gyalogezred parancsnoka, aki az itt lévő csapatoknak ellentámadást rendelt el. Az ellentámadás estére összeomlott, éjjel a szovjetek bevették Scsepelevet is. Az életben maradtak Kriniza felé vették az irányt, ahol a hírek szerint az ezredparancsnokság települt. Másnap a helyben lévő tüzér parancsnok Pallay alezredes elrendelte a község körvédelmének megszervezését, majd délután leszámolva azon illúziókkal, hogy azt eredményesen védhetik az ellenséggel szemben, elrendelte a visszavonulást Dolsik helységbe. Ez azonban nem történt meg azonnal, mivel a községbe érkezett Krizanich Andor ezredes a 36. gyalogezred parancsnoka, aki az állásváltást megakadályozta - mivel a harccsoport (ti. a tüzérezred maradéka) kijelölt parancsnoka Lengyel József százados, csapatai keresése közben eltévedt, így ezt nem tudta megakadályozni majd rangidősként elrendelte a község védelmét. Mire az kijelölt ezredparancsnok Pallay alezredes, aki addig a 12. tüzérezred harccsoportját irányította Kassay Albert ezredest a szovjetek a hadosztály parancsnoksággal együtt bekerítették Melahinonál - a helyszínre érkezett, hogy személyesen is kiadja parancsát az állásváltoztatásra, addigra a szovjetek majdnem bekerítették Scsepelevet. A csapatok 14h30-kor Körmendy István tartalékos főhadnagy vezetésével az 5. üteg 3, és a 6. üteg egy megmaradt lövegével megkezdték a visszavonulást, de nem jutottak messze. Ribenszkoje község mellett erős aknavetőkkel és géppuskákkal támogatott - támadás érte az oszlopot, és mivel a 36. gyalogezred beígért oldalbiztosítás nem volt meg a tüzérosztálynak súlyos tűzben kellett védelmét 20

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban

A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban A somogyi rosseb hadosztály a Don-kanyarban LUKÁCS BENCE ÁKOS SZABÓ PÉTER A SOMOGYI ROSSEB HADOSZTÁLY A DON-KANYARBAN Hadiokmányok, harctéri naplók, tábori

Részletesebben

SZABÓ József Határvadász zászlóaljak a Keleti-Kárpátok védelmi rendszerében 1940 1944

SZABÓ József Határvadász zászlóaljak a Keleti-Kárpátok védelmi rendszerében 1940 1944 SZABÓ József Határvadász zászlóaljak a Keleti-Kárpátok védelmi rendszerében 1940 1944 A terület-visszacsatolásokat követően, 12 határportyázó osztály és 16 határvadász zászlóalj valamint 1 határvadász

Részletesebben

2012. Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek Légi események Bánréve térségében, 1944. októberben. Amerikai vadászgépek alacsonytámadása 2012.10.21.

2012. Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek Légi események Bánréve térségében, 1944. októberben. Amerikai vadászgépek alacsonytámadása 2012.10.21. 2012. Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek Amerikai vadászgépek alacsonytámadása 1944. október 21. 2012.10.21. 2 Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek Rónaföldi Zoltán Múltba nézek térségében. 1944. október Amerikai

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

I ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~""~ '"'.. \".',~ ".-., ",tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I'", ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra.

I ~ I :1, -~.'~ ~ij: '~~ ''.. \.',~ .-., ,tl~,,l 'D!z' t'j: ~~. r, ~ { ~ , I', ri ' l',il.' \../,. ~. \j ]J, \y. s Z ÁM Á ]{ A', ... ,.._ra. ... f..- \"t ;. É'... " '.. ". '. :1 -.' ij: '"" '"'.. \".' ".-. " tl l 'D!z' t'j:. r { '" ri ' l'l.' ': S ". N : ': R E.'J \../.. \j ]J \y s Z ÁM Á ]{ A'....._ra. :r-" - P. ' O R Ll T T "'.Lt\ S.)'!'

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN. Kaló József. Témavezető: Dr. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei SZOMBATHELYI FERENC A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉD VEZÉRKAR ÉLÉN Kaló József Témavezető: Dr. Püski Levente DEBRECENI EGYETEM Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola Debrecen,

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.)

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) Részletek Veress Zoltán 1914-18. magyar harcterein (81-88. o.) VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) A központi hatalmak fő hadvezetésben ismét viták folytak: ismét Falkenhayn ellenében Conrad, Hindenburg

Részletesebben

(2010. február 13.) Vitaindító előadások. Szakály Sándor: Magyarország a második világháborúban részletek*

(2010. február 13.) Vitaindító előadások. Szakály Sándor: Magyarország a második világháborúban részletek* Magyarország szerepe a második világháborúban (2010. február 13.) A megbeszélés arra keresett választ, hogy a magyar vezetés és társadalom menynyiben volt felelős a világháborús borzalmakért (beleértve

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

SzabolcS-Szatmár-beregi

SzabolcS-Szatmár-beregi SzabolcS-Szatmár-beregi Szemle társadalomtudomány irodalom mûvészet a megye önkormányzatának folyóirata megjelenik negyedévenként 48. évfolyam, 03.. Szám Főszerkesztő: Karádi Zsolt Szerkesztőség: Antal

Részletesebben

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Bevezető Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot vagy hadviselés céljából hozta

Részletesebben

A szolnoki Magyar Királyi Honvéd gyalogezred története 1920-1945-ig

A szolnoki Magyar Királyi Honvéd gyalogezred története 1920-1945-ig 1 A szolnoki Magyar Királyi Honvéd gyalogezred története 1920-1945-ig A szolnoki helyőrség a román megszállást követően a budapesti katonai körlet parancsnoksághoz tartozott. A helyőrség állományát a vasi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA Limanowa hősei Muhr Ottmár ezredes és a soproni 9. Nádasdy huszárezred a Limanowa Tymbark melletti harcokban 1914. december 8 11. Soproni Széchenyi István Gimnázium Berecz Zsuzsanna

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A)

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) A Móricz Akadémia keretein belül lehetőségünk nyílt, hogy egy általunk választott témából prezentációval előadást tartsunk. Én a második

Részletesebben

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Történelmi Háttér 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Magyarország és Románia határát átrajzolták.

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

MELLÉKLETEK A HATÁRŐRIZETI SZABÁLYZATHOZ

MELLÉKLETEK A HATÁRŐRIZETI SZABÁLYZATHOZ KL.: 00670/62. sz. SZIGORÚAN TITKOS!... sz. példány MELLÉKLETEK A HATÁRŐRIZETI SZABÁLYZATHOZ A BM HATÁRŐRSÉG ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG KIADÁSA 1 9 6 3 \ Kapj á k : M iniszterhelyettesek H atárőrség 2500 pld.

Részletesebben

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban SUBA János Védhírszerzőszolgálat kiépítése 1918-ban SUBA János Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban A háború utolsó évében a hadsereg több mint fele már nem a frontokon harcolt,

Részletesebben

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E

H A D T U D O M Á N Y I S Z E M L E A TÜZÉRSÉG HARCI ALKALMAZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI ÉJSZAKA SPECIFICITIES OF COMBAT APPLICATION OF THE ARTILLERY AT NIGHT A tüzérségnek készen kell lenni arra, hogy a műveletekben folyamatos támogatást nyújtson

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

A TERÜLETELLENŐRZÉSBEN (TERÜLET MEGTARTÁSBAN) RÉSZTVEVŐ MANŐVERERŐK TÜZÉRSÉGI TŰZTÁMOGATÁSÁNAK TAPASZTALATAI

A TERÜLETELLENŐRZÉSBEN (TERÜLET MEGTARTÁSBAN) RÉSZTVEVŐ MANŐVERERŐK TÜZÉRSÉGI TŰZTÁMOGATÁSÁNAK TAPASZTALATAI VI. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS SZAKMAI KONFERENCIA DR. SZABÓ TIBOR alezredes A TERÜLETELLENŐRZÉSBEN (TERÜLET MEGTARTÁSBAN) RÉSZTVEVŐ MANŐVERERŐK TÜZÉRSÉGI TŰZTÁMOGATÁSÁNAK TAPASZTALATAI Hozzászólásomban, a

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai

A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai 1 Dr. Lits Gábor A Paula viharciklon és következményei és katasztrófavédelemi tapasztalatai A Paula viharciklon Ausztria Steiermark és Karnten tartományai területén minden eddiginél nagyobb károkat okozott,

Részletesebben

MŰLEÍRÁS 01. Építészeti leírás. Helyszín

MŰLEÍRÁS 01. Építészeti leírás. Helyszín Építészeti leírás Helyszín Tervezési helyszínnek egy olyan zöld parkot kerestem, mely könnyen megközelíthető, viszont el van szigetelve a város zajától, így alkalmassá válva az elmélyült megemlékezésre.

Részletesebben

A B C D E polgári áldozatok dátum Tomka Emil naplója FMTÉ IV. 1970. Veress D Csaba

A B C D E polgári áldozatok dátum Tomka Emil naplója FMTÉ IV. 1970. Veress D Csaba 2 december 5 előtt "1944 november 10-én az adonyi, százhalombattai iváncsai jegyzők jelentették, hogy a magyar tisztek nem gondoskodnak a legénység ellátásáról. Érden és cecén az elhagyott zsidó vagyont

Részletesebben

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2

A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK BERNARD BOURHY alezredes 1 A TÜZÉR FEGYVERNEMI VEZETŐ HELYE A FRANCIA HADERŐBEN 2 Tisztelt Tüzér Tudományos Konferencia! Örömmel teszek eleget a konferencia szervező

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A júniusi elmaradt nemzetközi lovas verseny nem szegte kedvét a szervezőknek. A HM támogatásával,

Részletesebben

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987)

Családi állapota: Nős, 2 gyermekes Gyermekeinek keresztnevei (zárójelben születési évszámuk): Attila (1982) Alexandra (1987) Dr. Für Gáspár alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 3341440 HM vezetékes: 02 2 29548 Vezetékes fax: +36 1 432900 HM fax: 29910 e-mail: fur.gaspar@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő: 1958.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XXIII/A

TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XXIII/A TANULMÁNYOK CSONGRÁD MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL XXIII/A A l g y ő ÁSOTTHALOM B a l á s t y a B o r d á n y CSENGELE D o m a s z é k F o r r á s k ú t K is k u n d o r o z s m a M ó r a h a l o m R ö s z k e R

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

Honvédelmi alapismeretek

Honvédelmi alapismeretek Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TISZTE L T HA LLGA TÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlá- sa kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB, LÖVÉSZEK?

HOGYAN TOVÁBB, LÖVÉSZEK? dr. Erdélyi Sándor alezredes 1 HOGYAN TOVÁBB, LÖVÉSZEK? Mottó: Azt a pénzt, amit a tüzérség rovására megtakarítunk, háború esetén gyalogságunk vérével fogjuk megfizetni. 2 Cikkem címével arra szeretném

Részletesebben

2. 1. sz. Honvéd Kórház. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s t

2. 1. sz. Honvéd Kórház. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s t 1. sz. honvéd-kórház parancsnokság Bpest, XII., Királyhágó u. 1. sz. Ksz. 02/[1957.] 2. 1. sz. Honvéd Kórház Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK

KATONAI ALAPISMERETEK Katonai alapismeretek középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KATONAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Azoknál a

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Hadszíntér és hátország

Hadszíntér és hátország Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

Dr. SZABÓ TIBOR alezredes

Dr. SZABÓ TIBOR alezredes Dr. SZABÓ TIBOR alezredes Elérhetőség: Mobiltelefon: +36 70 505 1943, Szolg.: +36 30 6867471 HM vezetékes: 02 29137 Vezetékes fax: HM fax: e-mail: szabo.tibor@uni-nke.hu Személyes adatok: Születési idő:

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program

FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program FOURLOG 2011 Logisztikai Képzési Program A Magyar Honvédség 2011. évi Gyakorlatok, Kiképzések és Rendezvények terve alapján a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, az Osztrák Szövetségi Haderő Logisztikai

Részletesebben

Laktanyatervezés szemléletének változása 1867-1945 között.

Laktanyatervezés szemléletének változása 1867-1945 között. Tempfli M. Szilárd Laktanyatervezés szemléletének változása 1867-1945 között. 1. Bevezetés Az írott történelem kezdetétől a 18. század közepéig az egyes államok haderejét főként a zsoldosok alkották. A

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

B. Zsákmányolt szovjet távcsöves puska, a távcső nagyítására nem emlékszem. K98 hatszoros nagyítású távcsővel.

B. Zsákmányolt szovjet távcsöves puska, a távcső nagyítására nem emlékszem. K98 hatszoros nagyítású távcsővel. 1 / 9 Pietas et litterae Fekete-fehér fotók színezése» Német mesterlövészek Időpont: 2008. 02. 10. Szerző: decker Kategória: Cikkek 1 hozzászólás» A következő cikk először az osztrák TRUPPENDIENST című

Részletesebben

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála 2012 július 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Kétszáznegyvenezernyi orosz hadsereg hömpölyödött alá Magyarországra.

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

Honvédelmi alapismeretek

Honvédelmi alapismeretek Honvédelmi alapismeretek Tájékoztató füzet 1 TI SZT ELT HALLGATÓK! A Magyar Honvédség hivatásos haderő, békeidőszakban az utánpótlása kizárólag önkéntes alapon történik. A honvédelemre és a haza fegyveres

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál

Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál Fizikai felkészítés a MH 25. Klapka György Lövészdandárnál 1., AZ ALAKULAT BEMUTATÁSA A honvédelmi miniszter 34/2007 (HK) 4 HM számú határozata költségvetési szerv alapításáról szóló határozata alapján:

Részletesebben

Rejtő Ernő igaz története

Rejtő Ernő igaz története B. Stenge Csaba B. Stenge Csaba: Rejtő Ernő igaz története Rejtő Ernő igaz története Rasztik (Rejtő) Ernő 1919. október 15-én született Baján, római katolikus családban. Édesapja Rasztik István Géza (1888-1939)

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között

Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Honvéd ejtőernyősök: A csapatnem kialakulása és harcai 1938-1945 között Reszegi Zsolt Témavezető: Dr. Barta Róbert Társtémavezető: Dr. Szakály Sándor DEBRECENI

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

A Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemisége egy életen át

A Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemisége egy életen át A Magyar Királyi Ludovika Akadémia szellemisége egy életen át Vitéz Szende László ny. gyalogsági ezredest, 98. születésnapja alkalmából, otthonában köszöntötte a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem képviseletében

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

Csak védelemre épített erődrendszerrel háborút, de még csatát sem lehet nyerni. Hárosy (Haszala) Teofil

Csak védelemre épített erődrendszerrel háborút, de még csatát sem lehet nyerni. Hárosy (Haszala) Teofil Csak védelemre épített erődrendszerrel háborút, de még csatát sem lehet nyerni. Hárosy (Haszala) Teofil Terület visszacsatolások 1938-41 Az 1939-ben a Kárpátalja visszatértével szinte azonnal megkezdődött

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

A LÉGVÉDELEM FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON 1945 1953 KÖZÖTT DEVELOPMENT OF HUNGARIAN AIR DEFENCE ARTILLERY BETWEEN 1945 1953

A LÉGVÉDELEM FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON 1945 1953 KÖZÖTT DEVELOPMENT OF HUNGARIAN AIR DEFENCE ARTILLERY BETWEEN 1945 1953 DR. FORGON MIKLÓS LAMPER LÁSZLÓ A LÉGVÉDELEM FEJLŐDÉSE MAGYARORSZÁGON 1945 1953 KÖZÖTT DEVELOPMENT OF HUNGARIAN AIR DEFENCE ARTILLERY BETWEEN 1945 1953 Ez az időszak a magyar történelem egyik legviharosabb

Részletesebben

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A Honvédelmi Tanács határozata értelmében 1955. július 01.- hatállyal alakult meg a Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság kaposvári székhellyel. Elsı parancsnoka

Részletesebben

Adalékok a határvédelem/határőrség második világháború utáni újjászervezéséhez

Adalékok a határvédelem/határőrség második világháború utáni újjászervezéséhez Baráth Magdolna Betekintő 2013/4. Adalékok a határvédelem/határőrség második világháború utáni újjászervezéséhez Az 1945. január 20-án Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezményben a magyar csapatokat

Részletesebben

Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Cím: 5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Az igazgatóság telefon és fax számai: Tel: (66) 549-470 Fax: (66) 441-628 E-mail cím: bekes.titkarsag@katved.gov.hu SZEPTEMBER

Részletesebben

ADATOK A MAGYAR KIRÁLYI UNGVÁRI 24. GYALOGHADOSZTÁLY TÖRTÉNETÉHEZ (1944-1945)

ADATOK A MAGYAR KIRÁLYI UNGVÁRI 24. GYALOGHADOSZTÁLY TÖRTÉNETÉHEZ (1944-1945) Bene János ADATOK A MAGYAR KIRÁLYI UNGVÁRI 24. GYALOGHADOSZTÁLY TÖRTÉNETÉHEZ (1944-1945) A Wermacht 1943-as sztálingrádi és a m. kir. 2. honvéd hadsereg Donmenti tragédiája után Magyarország politikai

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Magyarország első tűzrendészeti törvénye megszületésének körülményei, legfőbb előírásai, jelentősége

Magyarország első tűzrendészeti törvénye megszületésének körülményei, legfőbb előírásai, jelentősége Dr. Hadnagy Imre József Magyarország első tűzrendészeti törvénye megszületésének körülményei, legfőbb előírásai, jelentősége A hazai tűzvédelem jelentős évfordulója kötődik 2006-hoz, nevezetesen az első

Részletesebben

A vasút helyzete Európában

A vasút helyzete Európában A vasút helyzete Európában - a fejlesztések előzményei, lehetőségek a jövőben Pais Anna, szociológia szak/iii. évfolyam 2004. június 30. A vasút helyzete Nyugat-Európában a XX. század közepétől Az 1950-70-es

Részletesebben

BONA GÁBOR SIMON GÁBOR

BONA GÁBOR SIMON GÁBOR BONA GÁBOR SIMON GÁBOR ÁLLÁSHARC A MAGYAR KIRÁLYI 1. HONVÉD HADSEREG FRONTVONALÁN ÉS A NÉMET 16. PÁNCÉLOSHADOSZTÁLY ARCVONAL-KIIGAZÍTÓ VÁLLALKOZÁSAI A GALÍCIAI HADSZÍNTÉREN (1944. MÁJUS 16 31.) * A magyar

Részletesebben

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február)

Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár (2008. február) Dr. Für Gáspár egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Összhaderőnemi Műveleti Intézet Geoinformációs Tanszék mb. tanszékvezető Tudományos életrajz Dr. Für Gáspár

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR HONVÉDSÉG LOGISZTIKAI ELLÁTÓ KÖZPONT TÖRTÉNETÉHEZ. II. rész

ADALÉKOK A MAGYAR HONVÉDSÉG LOGISZTIKAI ELLÁTÓ KÖZPONT TÖRTÉNETÉHEZ. II. rész Gáspár Tibor 1 ADALÉKOK A MAGYAR HONVÉDSÉG LOGISZTIKAI ELLÁTÓ KÖZPONT TÖRTÉNETÉHEZ II. rész Absztrakt A logisztikai egységek, szervezetek története kevésbé feltárt területe a hadtörténelemnek. Általában

Részletesebben

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter Ismertetem Magyarország köztársasági elnökének és honvédelmi miniszterének határozatait elismerésekről. A határozatokat aláírta: (szignál!) ÁDER JÁNOS köztársasági elnök és HENDE CSABA honvédelmi miniszter

Részletesebben

A NÉMET TÜZÉRSÉG RENDSZERE ÉS A TÜZÉRFŐNÖK SZEREPE A TÜZÉRSÉG FELADATAI ÉS MODERNIZÁCIÓJA LIPPAI PÉTER ŐRNAGY 1

A NÉMET TÜZÉRSÉG RENDSZERE ÉS A TÜZÉRFŐNÖK SZEREPE A TÜZÉRSÉG FELADATAI ÉS MODERNIZÁCIÓJA LIPPAI PÉTER ŐRNAGY 1 NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK LIPPAI PÉTER ŐRNAGY 1 A NÉMET TÜZÉRSÉG RENDSZERE ÉS A TÜZÉRFŐNÖK SZEREPE A Magyar Honvédség és ezzel együtt a magyar tüzérség is jelentős változások előtt áll. Ilyen

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben