Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvő Alapiskola, Tornalja Základná škola s VJM Ferenca Kazinczyho, Tornaľa

Átírás

1 Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvő Alapiskola, Tornalja Základná škola s VJM Ferenca Kazinczyho, Tornaľa Írország a kulcslyukon keresztül Írsko cez kľúčovú dierku Ireland Through A Keyhole Tanulmányi segédanyag Szerkesztette: Mgr Dubovský Norbert

2 Tartalom Contents: Ireland - Írország....1 The History of Ireland - Írország történelme. 13 The Irish Music - Az ír zene Irish National Holidays - Ír ünnepek The Irish Cuisine - Az ír konyha The Capital, Dublin - A fıváros, Dublin...72 The Irish Language - Az ír nyelv The Irish Literature - Az ír irodalom...85

3 Írország Ireland

4 Írország Ír Köztársaság Poblacht na héireann Republic of Ireland zászló címer Nemzeti mottó: Éire go deo Himnusz: Amhrán na bhfiann (A katona dala) Fıváros Dublin Államforma köztársaság - Államfı Mary McAleese - Miniszterelnök Brian Cowen

5 Hivatalos nyelv ír és angol függetlenség az Egyesült Királyságtól - Angol-ír Szerzıdés december 6. Terület - Összes km² (117.) - Víz (%) 2% Népesség évi becslés (119.) - Népsőrőség 56 fı/km² GDP Összes millió USD (47.) - Egy fıre jutó USD HDI () (.) Pénznem Euró (EUR) Idızóna WET (UTC0) - Nyári idıszámítás WEST (UTC+1) Internet TLD Nemzetközi gépkocsijel.ie IRL Hívószám +353 Írország (angolul Ireland, írül Éire) Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fıvárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

6 A jelenlegi államfı nı, Mary McAleese. Mary McAleese Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvő taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó klánfınök -öt jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tanaiste pedig klánfınök-helyettes -t. A jelenlegi taoiseach Brian Cowen. Brian Cowen

7 Földrajz Az Ír-sziget térképe Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe km² (míg a teljes Ír-szigeté km²). A Brit-szigettıl az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el. Domborzat Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

8 A Carrauntuohill Vízrajz Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdıdı 70 km hosszú torkolata. Vízgyőjtı területe négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlantióceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelentıs folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek fı ága a Királyi Fıcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában. Éghajlat Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetıen sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességő területeké. Az Észak-atlanti áramlat a Golf-áramlat melegviző északkeleti irányú folytatása. A Golf-áramlat Írországtól nyugatra két ágra szakad. Egyik ága, a Kanári áramlat délre tart, a másik folytatja útját észak felé Északkelet-Európa partjai mentén, és itt jelentıs melegítı hatása van az éghajlatra. Más ágai az Irminger áramlat és a Norvégia áramlat. Az Észak-atlanti vízsüllyedés hajtja az Észak-atlanti áramlatot. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a globális felmelegedés jelentıs hatást gyakorolhat az Észak-atlanti áramlatra, ami Nyugat-Európa jelentıs lehőléséhez vezethet. (A lehetséges hatást illetıen gyakran összekeverik a Golf-áramlattal.) Az átlagos téli hımérséklet +4,5 +7 C, ami 14 fokkal több, mint az azonos szélességi körön fekvı helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hőt ezért a hımérséklet csak C. A csapadék sok, mm. Megoszlása egész évben egyenletes.

9 Növény- és állatvilág Vörös szarvasok a Killarney Nemzeti Parkban (Kerry megye). Az Ír-szigeten kevesebb állat- és növényfaj honos, mint a Brit-szigeten vagy az európai kontinensen, mivel a legutolsó jégkorszakot követıen nagyon korán, mintegy 8000 évvel ezelıtt sziget lett. A sziget növényfajainak egy része azonban kifejezetten csak itt él. A sziget változatos élıhelyeket kínál: megmővelt területeket, erdıket, fenyveseket, mocsarakat és parti élıhelyeket. Faunája Csak 31 emlısfaj ıshonos a szigeten, mivel a jégkorszak után megemelkedı tengerszint elválasztotta kontinenstıl. Néhány faj, mint a vörös róka (Vulpes vulpes), a sün,a hermelin (Mustela erminea) és a borz gyakoriak, mások, mint az ír nyúl (Lepus timidus), a nagytermető vörös szarvas (Cervus elaphus) és a nyuszt (Martes martes) jobbára csak egyes nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken láthatók. Az ír nyúl (Lepus timidus), Néhány behozott faj teljesen alkalmazkodott a környezethez, mint az európai nyúl (Oryctolagus cuniculus) vagy a vándorpatkány (Rattus norvegicus""). A szigeten mintegy 400 madárfaj él, sok közülük vándormadár, mint a télen Afrikába költızı fecske. A sarki madarak télen jönnek a szigetre. Az avifauna nagyon gazdag: nagy tengerimadár kolóniák élnek a partok környékén, például a Saltee-szigeteken és a Nagy Skellig-szigeten. Az aranysasok (Aquila chrysaetos) évtizedekkel ezelıtt kipusztultak a szigeten, de újratelepítették ıket.

10 Az Ír-szigeten nincsenek kígyók és hüllıkból is csak egy faj van, az elevenszülı gyík (Zootoca vivipara). Háromféle kétéltő él itt: a gyepi béka (Rana temporaria), a pettyes gıte (Lissotriton vulgaris) és a barna varangy (Bufo calamita), de közülük csak a béka bennszülött faj. Az őshonos barna varangy (Bufo calamita A délnyugati partok mentén rendszeresen megjelennek bizonyos tengeri teknıs fajok, de nem mennek a partra. Környezetvédelem Az Ír-szigetet eredetileg borító erdık maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetıvé az élıvilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezıgazdasági mővelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élı vizekbe, és károsítják azokat. Írország nemzeti parkjai : Wicklow Mountains Nemzeti Park hektáron glaciális völgyben kolostor. The Burren Nemzeti Park - sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élıvilág. Glenveagh Nemzeti Park - nagy kiterjedéső botanikus kert. Renville Park - egy kastély és tartozékai, valamint park. Killarney Nemzeti park - "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdık és mocsarak. Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna. Államszervezet és közigazgatás Államforma: köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATOnak.Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselıvel, felsıháza a szenátus melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetıje a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfıbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).

11 Közigazgatási felosztás A sziget a törzsi rendszerben élı kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi késıbb beolvadt Leinster tartományba, így alakult a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer

12 Ma Ulster 9 megyéjébıl 6 (Észak-Írország) az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Írszigetnek összesen 32 megyéje (county) van, ebbıl 26 alkotja az Ír Köztársaságot, bár ezek nem egyeznek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Az 1-es számmal jelölt Dublin felosztása kettıvel, a 19-es Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Az ír megyék közös zászlója Az Ír Köztársaság megyéi (a térképen zölddel): 1. Dublin megye (Dun Laoghaire- Rathdown, Fingal, Dél- Dublin és Dublin fıváros) 1 2. Wicklow 3. Wexford 4. Carlow 5. Kildare 6. Meath 7. Louth 8. Monaghan 9. Cavan 10. Longford 11. Westmeath 12. Offaly Laois Kilkenny 15. Waterford 16. Cork 17. Kerry 18. Limerick 19. Tipperary (Észak- Tipperary és Dél-Tipperary) Clare 21. Galway 22. Mayo 23. Roscommon 24. Sligo 25. Leitrim 26. Donegal 1. Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa a korábbi Dublin megye területeit ölelik fel. 2. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel 3. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királynı megyéje" néven voltak ismertek.]

13 Közlekedés Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlekedésért az Aer Arann gondoskodik. A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különbözı pontjaihoz az utasokat. Írországban baloldali közlekedés van. A távolságokat és a sebesség korlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve 1-1 fizetıkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályákon, ahol - a gépjármő méretének függvényében - néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobil telefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendırök sőrőn ellenırzik, a szabálysértıt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolási jegy hiányában a gépkocsit a kijelölt parkolóhelyen is lebilincselik. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet. Népesség Általános adatok Népesség: fı Fıváros: Dublin fı (agglomerációval: fı) Népsőrőség: 57,5 fı/km2

14 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás A lakosság 88,4%-a római katolikus, 3%-a anglikán felekezető. A lakosság 1,3%-a más keresztény felekezető és 0,5%-a muzulmán. Az országban 4 római katolikus püspökség van: Armagh, Dublin, Tuam és Cashel. Az ország vallási vezetıje Armagh érseke. Az armagh-i székesegyház Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezetı szintén Armaghban székel.

15 Írország történelme The History of Ireland

16 Írország történelme İskor A sziget elsı lakói a középsı kıkorban, az i. e. 6. évezredben érkezhettek, amikor a sarki jégsapkák kezdtek visszahúzódni. Az i. e. 4. évezred elején a Brit-szigetrıl megismerték a földmővelést, ezzel magas neolitikus kultúra alapjait vetették meg. Ebbıl az idıszakból származnak a hatalmas kıtömbök (dolmenek, kıkörök) melyeket rituális és asztrológiai célokra állítottak különbözı helyeken. Ókor A Browne-dombi dolmen, híres hatalmas fedőkövéről Írország ókori történelmérıl az ír mitológia, néhány római történetíró utalásai és a régészeti leletek alapján vannak ismereteink. A Kr. e. 3. évezred közepe táján kezdıdött a bronzkor. Ebbıl az idıbıl míves arany és bronz díszek, fegyverek maradtak ránk. Bizonyítékaink szerint a szigeten élık ebben az idıben már élénk kereskedelmet folytattak a kontinenssel. A kelták A kelták szőkebb értelemben egy, Közép- és Nyugat-Európában élt ókori indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ısi indoeurópai nyelveket (szárazföldi vagy ókelta nyelvek) beszélt. Az ókori kelták mindenhol hasonló módon éltek, róluk számos görög és római forrás maradt ránk. Hagyományosan a keltákat a gallokkal azonosították (a szó latin jelentése nyomán), azonban ez mára elavulttá vált: a gallok csak egy népcsoportja volt a keltáknak, akik Gallia (a mai Franciaország) területén éltek és a gall nyelvet beszélték, amely például erısen eltért az Ibériai-félszigeten beszélt szintén ókelta keltibér nyelvtıl. Az újszövetségi Szentírásban a kelták neve: galaták. Tágabb értelmezésben keltáknak nevezik a máig fennmaradt, ám kihalófélben lévı szigeti kelta nyelveket beszélı népeket (bretonok, gaelek, írek, skótok, velsziek). Ezek a nyelvek a germán nyelvek hatására hang- és alaktanilag erısen eltávolodtak az ókelta nyelvektıl, és az

17 életben tartásukra irányuló erıfeszítések ellenére ma erısen veszélyeztetett állapotban vannak, egynyelvő beszélıik nincsenek. A kelták birodalmának kiterjedése az i.e. 100-ra A kelták a vaskor kezdetével érkeztek a szigetre, de még inkább a vaskor érkezett velük a szigetre. Több hullámban hódították meg a szigetet az i. e. 3. és 1. század között, a legnagyobb hullám a az ír nyelv és nép névadója, a gael-eké volt. (A kelták hódításairól a mítikus Hódítások könyve tudósít.) Több mint 100 kisebb törzsi királyság (tuath) jött létre az Ír-szigeten. Egyes királyok más királyok fölött is uralkodtak, mások csak korlátozott hatalommal rendelkeztek. Ebben a rendszerben elkülönült az arisztokrácia, a klérus és a parasztság. A harcokban csak az arisztokraták vettek részt. A klérus a druidákból állt, ık foglalkoztak a közösségek vallási, szellemi életével, egészségével, ık adták tovább a kiválasztottaknak a mágikus, asztrológiai és történelmi tudást, ugyanakkor költık, zenészek is voltak. (Bár a fílik is költık és zenészek voltak, nekik egészen más státuszuk volt a kelta társadalmakban, mint a druidáknak: ık mai kifejezéssel a hatalmi propagandáért feleltek.) A kelta társadalmakban a

18 Brehon-törvények uralkodtak, melyek az áldozat társadalmi státuszától függıen büntették a törvénytelenséget. Halálbüntetés nem volt. Róma Kr. u. 43-ban Rómáé lett Britannia. Skócia és Írország független maradt. Britannia és Írország között továbbra is fennmaradt a kereskedelmi kapcsolat, ám a Római Birodalom bukása után, a 400-as években az írek elfoglalták Skóciát, Walest és Cornwallt. Késıbb a britek mindenhonnan kiőzték ıket, kivéve Skóciát, ahol a Dal Riata klán tovább élt. A Skóciában élı keltákból alakult késıbb a skót királyság. A kereszténység Írországban a kereszténység a 400-as években kezdett elterjedni. Az elsı keresztény misszionárius talán egy Palladius nevő szerzetes volt, aki 431-ben érkezett a szigetre. Szent Palladius szobra Egy évvel késıbb megérkezett Szent Patrik is, Írország védıszentje. Szent Patrik.

19 İ volt a legsikeresebb terjesztıje a keresztény hitnek, alakjához számtalan legenda főzıdik.állítólag Szent Patrik vezette be a latin ábécét, amely igen fontos lépés volt, hiszen ezzel írott formában rögzíthették az igen gazdag ír, szájhagyomány útján terjedı kultúrát. Patrik és társai több száz templomot és kolostort alapítottak. A kolostorok lassan kulturális központokká váltak, és olyan hatalomra tettek szert, akár a kiskirályságok. Középkor A kelta uralom egy egységes szigetállam helyett több kisebb királyság képében valósult meg. Ezeknek az államoknak a fontossága a vezetık személyével együtt változott. A vikingek A 9. századtól a vikingek folyamatosan támadták Britanniát, Írországot és Franciaország északi részét hadizsákmány győjtése céljából. 840-ben egy egész évet maradtak Írországban. Néhány táborhelyen erıdöt építettek, amelyek köré késıbb városok épültek. Ilyen volt Dubhlinn (Dublin), Vadrefjord (Waterford) és Cork. 851 után az íreknek sikerült előzniük ıket, ám 914-ben újra támadtak, visszahódítva Dublint és Waterfordot. A legerısebb ír király, Niall Glúndub aki egyben a legerısebb klánhoz, az Uí Néill-hez (késıbb O'Neill) tartozott megpróbálta kiőzni ıket, ám 919-ben egy csatában életét vesztette. A vikingek még két várost alapítottak: Veisfjordot (Wexford) és Limericket. 950 után a támadások abbamaradtak, és a vikingek letelepedtek a keleti partoknál. Innen irányították a sziget egy részét, és idıvel elíresedtek. Hatalmukat Brian Boru nagykirály törte meg, aki egyesítette az ír királyságokat. A clontarfi csata után, ahol maga Brian Boru is életét vesztette, kezdıdött a hosszas viszálykodás az ír királyok között.

20 A középkori ír királyságok Írország 1014-ben, ahogy a sok kis királyság elfoglalja a területét. Északkeletrıl az óramutató járásának irányában: Ulidia, Oriel, Dél-Ui Neill (Meath), Leinster, Munster, Connaught, Breifne, és Northern Ui Neill. Dubh Linn (Dublin), Wexford, Waterford, Cork és Limerick városállamok szintén fel vannak tüntetve a térképen. Politikai felépítés A kis királyságok uralkodói a 8. századtól lényegében a nagykirály szerviensei voltak, bár ez a cím egészen a 11. századig, Brian Boru királyságának idejéig nem olyan királyság volt, mint amilyen a kontinensen elterjedt. Ez a cím néhány család között folyamatosan vándorolt, s minden egyes címért mindig minden családnak meg kellett küzdenie. Az 1169-es angolnormann megszállás elıestéjén azt látjuk, hogy a királyságok határai kialakultak, s minden királynak megvolt a saját területe, amely felett uralkodhatott.

21 Klánstruktúra és öröklés Itt az öröklésnek olyan módjával találkozunk, ahol az éppen uralkodó király életében szabadon nevezi meg örökösét. Gyakran azt gondolják, hogy ezek a kijelölések rokonsági alapon történnek, de ahogy Nicholls ezt leírja, sokkal inkább hasonlítanak egy modern vállalat vezetıi rétegének felépítésére. A klánok könnyen és gyorsan tudták változtatni felépítésüket és mőködési alakjukat. Ahogy a helyzet megkívánta, egyszer egyszemélyes, másszor kollektíva általi vezetést választottak, az adott körülményektıl függıen. Mint a mai cégeknél, a klánoknál is az emberek súlya emelkedett, s késıbb hanyatlott. Az egykori nagy klánok elveszíthetik befolyásukat, majd késıbb hozzájuk hasonló kisebbekkel egyesülhetnek. Vallási élet A kereszténység elterjedése óta a szigetlakók elutasították a pápa fennhatóságát. Nagyon erısen szétvált ezen a területen a vallási és a polgári élet. A vallási tanításoknak csekély hatása volt az olyan világi dolgokra, mint a házasság és a válás. Ez késıbb odáig vezetett, hogy a Laudabiliter elfogadása után a normannokat (késıbb az angolokat) szankciókkal fenyegették, ha az ír egyházat a pápa uralma alá hajtják.

22 A normann invázió IV. Adorján pápa, az egyetlen angol származású pápa 1155-ben elsı rendeletei között kiadott egy pápai bullát, mellyel II Henriknek engedélyezte a sziget megszállását. Ez a bulla a késıbbi angol királyokra kiterjedıen is angol hőbérbirtokká nyilvánította a területet. IV. Adorján pápa A hatalomért folyó harc Írországban odáig fajult, hogy az egyik király, Diarmait Mac Murchadha, a normannokhoz fordult: Pembroke earljének, Richard de Clare-nek (akit Strongbow, azaz Hosszú Íj néven ismernek) segítségét kérte a hatalom megszerzéséhez. A normann lovag 1169-ben seregével legyızte Leinstert és Dublint, így Diarmait Mac Murchadha átvehette a hatalmat a területek fölött. Halála után Strongbow lett az új király. II: Henrik Henry II

23 Ám II. Henrik angol király tartott attól, hogy egy megerısödött normann kolónia a riválisa lehet; 1155-ben IV. Adorján pápa bullája engedélyt adott Henriknek, hogy elfoglalja Írországot, területeket ajánlva neki, ha megállítja az ír egyházban elhatalmasodott korrupciót valójában nem mellékesen az volt a pápai adminisztráció célja, hogy a híresen független kelta egyházat a buzgó ortodox normannok Rómának kezesebb hívévé tegyék. Írország 1300-ban, Az írek (zöld) és a normannok (kék) területét mutatja. Henrik 1171-ben támadta meg Írországot, így ı lett az elsı angol király, aki ír földre lépett. Miután megszerezte a hatalmat, Írországot fiának, Jánosnak adományozta, és kinevezte ıt Írország lordjának (Lord of Ireland). Halála után fia követte ıt a trónon, így János király alatt Írország egyesült Angliával.

24 János király a Historia Anglorum című krónika miniatúráján az 1250-es évekből Az angolok hatalma lassan a Pale-re (Palánk), a Dublin környéki vidékre korlátozódott. Az ide települı angol arisztokrácia lassan elíresedett, ık lettek az úgynevezett Old English, akik közösséget vállaltak az írekkel, Írországot saját hazájuknak tartották, és a reformáció után is katolikusok maradtak. A kelta visszafoglalás 1261-re az angol származású írek akkor erısödtek meg, amikor Fineen Mac Carthy legyızte a normann seregeket a callanni csatában. Írország 1450-ben, az ír származásúak zöld, az angol írek kék és az angol király piros területeit mutatja.

25 Ekkor megölték John Fitz Thomast, Desmond urát, fiát, Maurice Fitz Johnt s nyolc másik bárót ben a skót Edward Bruce megtámadta a szigetet, ahol sok kelta úr támogatását megszerezve hadat üzent az angoloknak. Bár a faugharti csatában elbukott, a háború eredménye, elsısorban Dublin környékén hatalmas pusztítás volt. Ebben a kaotikus állapotban jónéhány ír úr visszaszerezte azt a földterületet, melyet a hódítás elıtt a családja birtokolt, s ezt meg is tudták tartani a harcok befejezte után is. A "fekete halál" 1348-ban érkezett meg a szigetre. Mivel a legtöbb angol és normann lakos falvakban és városokban élt, így a pestis ıket sokkal nagyobb arányban tizedelte, mint az ıshonos íreket, akik mezıgazdasági területeken létrehozott településeken éltek. Ezt követıen ismét a kelta nyelv és kultúra vált meghatározóvá a szigeten. A betegség végigvonulását követıen csak a sziget központi része, Dublin és környéke maradt angol irányítás alatt, angol többségi lakosággal. Máshol a szigeten a lordok átvették az ír nyelvet és kultúrát, s ık lettek a szigeten az óangolok. A következı évszázadokban ık mindig az írek mellett álltak, akár csatáról, akár vallási változásról legyen szó. Reformáció A kezdetek 1536-ban VIII. Henrik, angol király, szakít a pápával, és megalapítja az anglikán egyházat. VIII: Henrik Míg az angolok, walesiek, és késıbb a skótok is, átvették a protestáns vallást, addig az írek megmaradtak katolikusnak. Ez a tény meghatározó volt az ír történelem további alakulásában. Cromwell A 17. század elején skót és angol (protestáns) telepesek érkeztek Írország északi területeire. Bevezettek egy sor diszkriminatív törvényt, mely elsısorban az ír katolikusokat sújtotta.

26 1641-ben, az angol polgárháború kitörésével párhuzamosan az ulsteri katolikusok fellázadtak, és megtámadták a protestáns ír telepeseket. A polgárháborúban több mint tízezer protestáns vesztette életét. Oliver Cromwell 1653 és 1658 között Angliát a polgárháborúban gyıztes Oliver Cromwell irányította, aki nemcsak megrögzött protestáns, de igen keménykező kormányzó volt ben seregével Írországba ment, hogy megtorolja azt, hogy az írek a polgárháborúban a katolikus angol király oldalára álltak. Cromwell a droghedai mészárlás nyitánya után körben meghódoltatta és feldúlta az országot, emberek ezreit mészárolva le. II. Jakab Cromwellt az angol monarchia helyreállítása után II. Károly, majd ıt II. Jakab követte. Jakab bevezetett egy sor olyan rendelkezdést, mely visszaállította jogaikba a katolikusokat. II: Jakab Orániai Vilmos

27 Amikor a katolikusok magasabb funkciókat is elkezdtek betölteni, mint az addig szokásos volt, az angol parlament gyanakodni kezdett, hogy a király vissza akarja hozni a katolicizmust. Jakab lánya, Mária, feleségül ment a protestáns Orániai Vilmoshoz, aki ezáltal Jakab jogos utódjává vált. Ezalatt megerısítették az ír hadsereget, arra az esetre, ha Jakabnak szüksége lenne rá ban Jakabnak fia született, akit katolikusnak keresztelt, és azt akarta, hogy ı kövesse majd a trónon. A parlament ezzel nem értett egyet, és üzenetet küldtek Orániai Vilmosnak, hogy jöjjön, és foglalja el a trónt ben el is foglalta, és az ulsteri protestánsok is biztosították ıt támogatásukról. Jakab Franciaországba menekült ben Jakab Írországba ment, hogy sereget győjtsön. Elkezdıdött a harc az ír protestánsokkal. Végül a boyne-i csatában Orániai Vilmos és a protestánsok gyızelmet arattak a katolikusok fölött. A csata emlékére minden évben felvonulnak a protestánsok a harc színhelyén (az Orániai Rend híres belfasti felvonulása). Wolfe Tone és az egyesülés 1791-ben Belfastban Theobald Wolfe Tone megalapítja az Egyesült Írek Szövetségét (United Irishmen) haladó szellemő protestáns és katolikus írekbıl. A szervezet a két vallás békés együttélését célozta meg. A britek veszélyt látnak a szövetségben, és 1798-ban elítélve kivégzik néhány tagját. Wolfe Tone erre felkelést robbant ki, amelyet a Vinegar-dombi mészárlással az angolok kegyetlenül levernek. Ekkor Franciaországból erısítés érkezik, de az angolok ezt is legyızik, a franciákat támogató íreket pedig hazaárulás vádjával kivégzik vagy tömlöcbe vetik. Wolfe Tone a börtönben öngyilkos lesz.

28 A felkelésre válaszul a protestáns arisztokrácia nyomására 1800-ban az Act of Unionnal (Egyesülési törvény) egyesítik az ír és a már egyesült angol-skót királyságot. Ezzel létrejön Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Ireland). Egyenjogúság Daniel O Connell, katolikus ügyvéd, 1828-ban kampányt indított az ír katolikusok egyenjogúsága érdekében. A valódi cél az Unió felbontása. Nagygyőléseket szervezett Írország történelmi színhelyein, amelyeket a résztvevık túl magas száma miatt (olykor félmillióan is összegyőltek) az angolok betiltottak. Ám O Connellnek mégis sikerül eredményeket elérnie a katolikus emancipáció érdekében, és ennek fontosságát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy késıbb róla nevezik el Dublin legnagyobb utcáját. A nagy éhínség Írország (bal skála) és Európa (jobb skála) népességének alakulása 1845-ben észlelték elıször azt a burgonyakórt (phytophthora infestans), amely attól kezdve minden évben elpusztította az ország burgonyatermését elrothasztotta még lábon. Mivel a burgonya volt az ír parasztság fı tápláléka, és takarmányként is használták, élelem nélkül maradtak. Az angol és a protestáns ír földesurak (katolikusok csak 5%-át birtokolták a földnek Írországban addigra már), kihasználva a szegénységet, előzték a fizetni képtelen családokat földjeikrıl, házaikat leromboltatták, hogy nagyobb legelıkhöz jussanak ben Írország lakosainak száma volt. Ezt a számot azóta sem sikerült megközelíteni tól kezdıdıen több mint egymillió ember éhenhalt, további félmillió pedig legyengült szervezete miatt valamilyen betegség áldozata lett. Több millióan Amerikába, Angliába, Ausztráliába vagy a világ más tájaira emigráltak az éhínség elıl, és ott kolóniákat létesítettek. Az emigrációs hullám nagyjából 1900-ban zárult le. Jelenleg Írországban kb ember él. A legtöbben úgy gondolják, Anglia tehetett volna az éhínség és a kivándorlások ellen, ám szándékosan nem cselekedett.

29 Nemzeti mozgalmak, függetlenségi harcok IRB 1858-ban megalakult az Ír Köztársasági Testvériség (Irish Republican Brotherhood, más néven Fenians, azaz feniánusok), azzal a céllal, hogy ha kell, erıszakkal is kivívja az ír függetlenséget. Az Amerikába emigrált írek támogatták ıket, így volt is némi esélyük elérni céljukat ben kirobbantottak egy felkelést, amit az angolok levertek. Az IRB ezzel nem szőnik meg, csak föld alá kényszerül egy idıre. Idıközben a protestáns ír középosztály is megrendült látván Anglia tétlenségét az éhínség alatt, Isaac Butt megalapítja az Ír Önrendelkezési Pártot (Home Rule Party), amely nem akar teljes függetlenséget Angliától, csak saját parlamentet és saját igazságszolgáltatást. C. S. Parnell 1879-ben Charles Stewart Parnell lett a párt vezetıje, aki megalapította a Földligát is (Land League). Győléseket, tüntetéseket szervezett az ír parasztok érdekében. A Földligához kapcsolódik a bojkott kifejezés is: egy Boycott nevő földesúr ellen alkalmazták elıször az ír parasztok, aki végül is katonai segítséget kellett, hogy hívjon a betakarításhoz, majd megszégyenülten elhagyta az országot. C.S.Parnell Ebben az idıben több szervezet is alakult. Az Ír Önrendelkezési Párt nem akart teljes függetlenséget, csak független parlamentet, a módos protestánsokból álló Ír Unionisták (Irish Unionists) viszont helyeselték az Egyesülési törvényt, és azt akarták, hogy minden maradjon változatlanul. Az ı ellentétpárjuk volt az Ír Nacionalisták (Irish Nationalists), akik teljesen független nemzetet akartak. Az Ír Republikánusok (Irish Republicans) abban különböztek az elıbbiektıl, hogy a független ír köztársaság létrehozását mindenek fölé helyezték, és az Ír Nacionalistákkal ellentétben nem fektettek hangsúlyt a független nemzet eszményére.

30 Parnell pártja nem várt sikereket ért el a választásokon, ám 1890-ben a katolikus egyház megbuktatta, mert kiderült, hogy évek óta viszonyt folytat párttársa feleségével, Katherine O'Shea-vel, ráadásul nem volt hajlandó lemondani a párt vezetésérıl, így az kettészakadt. Parnellt végül lemondatták, egészsége gyorsan megromlott, s egy éven belül meghalt. A kelta reneszánsz Az Ír Nacionalisták nemzeti újjászületési mozgalmat indítottak: 1884-ben megalakult a Gael Atlétikai Szövetség, a GAA (Gaelic Athletic Association), melynek célja a hagyományos, történelmi ír sportok népszerősítése. Gaelic Athletic Association 1893-ban, protestáns kezdeményezésre, megalakult a Gael Liga (Gaelic League), melynek fı céljai az ír nyelv megmentése és újbóli elterjesztése, valamint a hagyományos ír irodalom és kultúra népszerősítése voltak. A GAA és a Gael Liga tevékenységét nevezik Kelta (Gael) reneszánsznak (Gael Revival). Sinn Féin 1900-ban az IRB elkezdett újjászervezıdni, majd 1905-ben megalakult a leghatározottabban angolellenes párt, a Sinn Féin (Mi Magunk), melynek vezetıje a dublini Arthur Griffith. Griffith a Magyarország feltámadása (The Resurrection of Hungary) címő könyvében fejtette ki elveit az ország függetlenségét illetıen, példaértékőnek tartván az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést. Eközben a parlamentben éles és végeláthatatlan viták folytak Írország függetlenségérıl mivel a protestánsok ki akartak maradni minden, az íreket érintı rendeletbıl, továbbra is angol kormányt akartak ban létrejött az Ulsteri Önkéntes Erık (Ulster Volunteer Force), egy rendkívül agresszív katolikusellenes félkatonai szervezet, amely ellen a rendırség nem tette meg a megfelelı lépéseket, így a katolikusok is megalakították a maguk félkatonai szervezetét, az Ír Önkéntes Erıket (Irish Volunteer Force). A húsvéti felkelés 1916-ban, amikor felismerték, hogy az I. világháború még évekig eltarthat, és Angliának nincs ideje rájuk figyelni, az IRB és az IVF felkelést szerveztek. Patrick Pearse vezetésével