A közigazgatási reform indokai és egyes megvalósíthatósági tényezők

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közigazgatási reform indokai és egyes megvalósíthatósági tényezők"

Átírás

1 Dr. Németh Jenő Ny. Közigazgatási hivatalvezető, IDEA kistérségi munkacsoport vezető A közigazgatási reform indokai és egyes megvalósíthatósági tényezők Az itt bemutatott szakértői összeállítás, vélemény célja, hogy hazánk közigazgatási reformjának (racionalizálásának) elkerülhetetlen szükségességét indokolja, a változtatás tartalmi elemeit, irányait felvesse, valamint vázlatosan bemutassa egy korszerűsítési program egyes indítékait, lehetőségeit, megoldásait. A Magyar közigazgatás jelenlegi helyzete A nemzetközi gyakorlatban a fejlett közigazgatással rendelkező államokban mindig is hozzá tartozott a közigazgatást érintő korrekciós, racionalizálási, és innovációs tevékenység. A változtatások során törekedtek innovatív megoldásokat, működési formákat, struktúrákat kialakítani, s a korszerűsítési megoldások jól visszatükrözték egy hatékonyabban működő állam funkcióit, a korszerű hatalomgyakorlás, közszolgáltatás mikéntjére vonatkozó elképzeléseket. A magyar közigazgatásra vonatkozó változtatási igényeket az utóbbi időben egyre többen fogalmazzák meg hol államszervezési, (politikai) hol szakmai indítékból. Egyre többen értenek egyet azzal, hogy hazánk közigazgatását, egyrészt a hierarchikusság és a formalizáltság, másrészt a hatékonyságot gátló decentralizáltság, elaprózottság, kiegyensúlyozatlan szerkezetiség, és a befejezetlenség jellemzi. Az elmúlt húsz év során az egyes közigazgatási szervezetekhez történő feladat- és hatáskör telepítés sok esetben nem szakmapolitikai meggondolásokon és racionalitáson, hanem döntően politikai alkukon alapult. Az is igaz viszont hogy a közigazgatás strukturális, szervezeti, működési korszerűsítése, valamint a feladat és hatáskörök felülvizsgálata, újra telepítése szavakban napirenden van, azonban szakmai vakságot okozó politikai szemben állás következtében a különböző törekvések ez idáig nem vezettek érdemi eredményre, ezért a közigazgatásuk leamortizálódott.

2 A rendszerelvű, strukturális problémák mellett a közigazgatási szervezetek, hivatalok vezetési munkája, ritka kivételtől eltekintve úgy szintén alacsony színvonalú. A változtatásra, korszerű szervezetfejlesztésre, a politikai igény, támogatottság is elégtelen. A szervezeteken belül és a szervezetek között gyenge az együttműködési hajlandóság, a kooperáció. A feladatokhoz, különösen a döntésekhez való ragaszkodás a hierarchiában egyre feljebb érve kiváltképp észlelhető. A folyamatos átszervezések során a feladatok átstrukturálása nem járt együtt megfelelő minőségi átalakítással, valamint az erőforrások racionalizálásával, arányos humán erőforrás változásokkal (csak elvétve történt korszerű szervezetfejlesztés, racionalizáció). A közigazgatásnak az államigazgatási és önkormányzati alrendszerre összehangolatlan. Az állampolgárok számára e területen az eligazodás sok esetben átláthatatlan. Közigazgatási rendszerünk szempontjából a legnagyobb probléma az, hogy (lényegében) formálisan működik a legyengített, és politikai játéktérré vált területi (a megyei) közigazgatás. Az egész közszférában, érdemben nincs sem szakmai, sem törvényességi felügyelet. A helyi szerveknél eluralkodott az esetlegesség, magára hagyatottság. A közigazgatás területi szerkezete mindenkor sajátos államszervezeti összefüggések keretében jelent meg. A magyar államiság hosszú történeti fejlődése során sokféle, eltérő jellegű és tartalmú területi felosztás, közigazgatási struktúra volt jellemző. A társadalmi, gazdasági és politikai rendszerek változásaikor szinte mindig újragondolták a közigazgatási berendezkedés egészét, avagy egy-egy elemét. A különböző időszakokban az éppen aktuális hatalmi-politikai érdekeknek megfelelően. A megyék feletti regionális igazgatás a magyar közigazgatás- és tértörténet legproblémásabb része. A közigazgatási régió nem egyszerűen nagyságrendi, térmennyiségi, hanem elsődlegesen államszervezeti, funkcionális és strukturális kérdés. A régió a magyar politikai és tudományos gondolkodásban elsősorban azt jelenti, hogy a központi igazgatás közé milyen területi szint alakítható ki. A történeti, társadalmi, gazdasági, politikai változásokkal mindenkor más-más formát ölthetett a területi szint problematika, de kialakíthatóság alapkérdése változatlan maradt. Milyen módon, milyen hatáskörrel, milyen területi keretek között jöjjön létre és működjön a központi szint alatti területi-funkcionális egy- 2

3 ség. Ma a regionalizmus problematikája- az EU tagság (és a globalizmus hatása) következtében is új módon vetődött fel. A koncepcionálást, tervezést szolgáló kutatások, illetve politikailag direktebb módon befolyásolt törekvések több (legtöbb esetben aktuál politikai) eltérő felfogású koncepciót eredményeztek. Rendszerváltás ( ) alapvető területi reform nélkül történt. Pedig a rendszerváltás magában hordta egy versenyképes közigazgatási területi reform lehetőségeit is. Az akkori politikai erők valószínűleg úgy ítélték meg, hogy a közigazgatás végrehajtott változása, s azon belül a települési önkormányzatok szerepének szinte abszolutizálása nagyobb lehetőséget ad a mindenkori kormányzó pártok számára az átalakulások levezénylésére. Az új önkormányzati rendszerben a megyei önkormányzat szerepének eljelentéktelenítése mellett, viszont végbement a magyar közigazgatás történetének egyik legnagyobb váltása. A közigazgatás súlypontja a megyéről a településekre helyeződött át, az új helyzetben az elaprózott települési önkormányzatok nem képezhetnek ellensúlyt a központi igazgatással szemben. A települések segítség és kontrol nélkül maradtak. Lényegében az új közigazgatási rendszer kialakítása befejezetlen maradt. Ma nyugodtan kijelenthetjük, hogy hatékony területi (megyei, vagy/és regionális) közigazgatás nélkül nincs rendszerelvű, szakmai kontrollal bíró magas szakmai színvonalú hatékony közigazgatás. A központi szervek olyan feladatkörökkel foglalkoznak, amelyek egy jól működő állami szervezetben a területi szervek feladatát képezi. Ezt a alapproblémát csak bonyolítja államigazgatási szervezeti alrendszer, amely átfogó törvényi keretszabályozás hiányában (és a politikai szembenállás miatt) áttekinthetetlenné, kezelhetetlenné vált. A feladatok és hatáskörök összemosásával felesleges és ellentmondásos struktúrák jöttek létre, amelyekben az egyes szervek az együttműködés helyett hatáskörökért és kapcsolódó forrásokért versengenek. Közhellyé vált az is, hogy a közel háromezer közigazgatási hivatali szerv több mint kétharmada települési önkormányzati hivatali szerv, amelyek a terület, kistérségi önkormányzatiságban, szakigazgatásban rejlő hatékonysági lehetőségeket nem kívánják önállóságuk rovására kialakítatni. A hivatali működés érintően az eltelt időszak nem kezelte kelő hangsúllyal a közigazgatás szervezetfejlesztését, kiváltképpen az önkormányzati igazgatást érintő info-kommunikációs funkciók fejlesztését, illetve az e- 3

4 demokrácia, e-közigazgatás rendszerépítésének, ezáltal a helyi információs társadalom kiépítésének feladatait. A jövőben a közigazgatás és a közszolgáltatások megújításának kiemelt programja az elektronikus igazgatás és közösségi szolgáltatások használatának bővítésére kell, hogy irányuljon. Ezáltal a szolgáltató állam, illetve önkormányzat kiépítése a helyi e-demokrácia feltétel rendszerének megteremtése lesz. Az utóbbi években szakértőként sokszor felvetettük, hogy alapvető nehézséget okoz a közigazgatás modernizációs folyamatok, működési módszertanok kidolgozásáért, részben a végrehajtásáért felelős, szakmai-szakértői intézmények általános legyengítése, vagy megszüntetése, ezáltal a rendszerelvű szakmai hátér romlása. A fentiek következtében a szakmai kérdésekben kompetens szervezetek hatása a korszerűsítési, korrekciós folyamatokra formálissá vált. (lásd Magyar Közigazgatási Intézet). Igaznak tartom azt a véleményt is, hogy e területek szakértői sem voltak kellően harcos kezdeményezők az új megoldások felvetésében, kipróbálásában. Sajnálatos módon a szakértők összehangolatlanul, szétforgácsoltan egyes megrendelő csoportoknak dolgoztak, a csoportok felfogásának megfelelően. Csak reménykedem abban, hogy az eddigiek is érzékeltetik azt a közigazgatási helyzetképet, amely a rendszerváltás óta- a folyamatos korrekció elmaradása miatt- kialakult. Mindezek következményeként ismét elérkeztünk egy új típusú közigazgatás fejlesztési szakmai modell kialakításához. Reménykedésemet táplálja a közigazgatás korszerűsítése irányában megnyilvánuló társadalmi igény, támogatottság, kényszer. Ez azt jelenti, hogy elérkezettnek látják az időt az érintettek (lakosság, a gazdaság szereplői, szakértők, politikusok, stb.) egy új hatalomgyakorlási, közigazgatási struktúra, működési forma megfogalmazására, kialakítására. A közigazgatási reform célja 4

5 A közigazgatási reform általános célja a jogállam megerősítése, nagymértékben a közigazgatáson, a demokratikusan irányított közszolgáltatások továbbfejlesztésén keresztül. A közigazgatási reform szakmai célja, a fentieken túl, egy rendszer elvű, strukturális, szerkezeti, működési reform elindítása és végrehajtása. A reálisan tervezhető változások a jövőben is csak a kormánypárt politikájából, végrehajtási szándékából, erejéből vezethető le. A közigazgatás korszerűsítésének stratégiáját az ország általános fejlesztési stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban kell kialakítani, ez pedig a kormánypárt feladata és a kormányprogram része. A közigazgatás korszerűsítési stratégia összefoglalja, harmonizálja a társadalmi, kormányzati, ágazati és intézményi főcélkitűzéseket és azok megvalósítását. Általánosságban megfogalmazható, hogy a közigazgatás fejlesztési stratégiának az alapvető célokkal kell foglalkozni, ezért nem célszerű, ha túlzottan részletező. A stratégia célszerű, ha egyértelműen fogalmazza meg a jelenlegi problémákat, a hatékonyságot szem előtt tartó új típusú közigazgatás szerkezeti, strukturális, működési irányait. A stratégiának legyenek általános, rendszerelvű céljai, hogy megfelelhessen annak az európai törekvésnek, amely szerint a közigazgatási rendszerek korszerűsítése és megújítása létfontosságú, illetve legyenek összhangban azzal, hogy a változás európai, illetve világszínvonalú közigazgatási rendszereket hozzon létre. Köztudottan a jelenlegi közigazgatás anachikusan működő, és nem racionálisan kialakított, sokféle feladatot lát el. A korszerűsítés célja az elaprózódott és az állami támogatási rendszerrel függésben tartott önkormányzati rendszer átalakítása. A helyi közigazgatást támogató és felügyelő, hatékony területi közigazgatás kialakítása. A rendszer szempontjából fontos, hogy az alapszintű önkormányzatok gazdaságilag is hatékonyabb méretben működjenek. A helyi politikai irányítás rendszere, módszere változzon. A szakapparátusok nagyobb önállóságot, felelősséget kapjanak. A fenti célrendszerbe több minden beletartozik, mert a feladat, és a közszektor átalakításával, a modern, tudásalapú társadalom kiépítésével, biztosítani lehet az állampolgár közeliségét. A feladatellátó képesség megteremtésével, a decentralizáció révén lehetővé téve a helyi igények jobb kielégítését és a közfeladatok demokratikus ellátását. 5

6 A szolgáltató típusú közigazgatás kiépítéséhez szükséges a közigazgatási információs és ügyfélszolgálati rendszerek fejlesztése, a közigazgatási informatika programszerű és egységes kezelése. (e-közigazgatás, e- demokrácia stb.) Az e-közigazgatás lényege az, hogy az új eszközök, és módszerek alkalmazása révén lehetőség nyílik az állam szolgáltató szerepének fejlesztésére, az ügyintézés gyorsabbá tételére, enyhítve a polgárok ügyfélként való kiszolgáltatottságát, a földrajzi távolságot és az ügyfélfogadás kötöttségeit. Az ügyintézésben a személyes megjelenést igénylő formákat kiegészíti az adatbázisokból való kiszolgálás. Az online kapcsolatokon alapuló azonnali jelenlét nélküli ügyintézés, mind a közigazgatási szervezet és az állampolgár, mind pedig a hivatalok közötti kapcsolatban. Ez magával hozza az ügyfélszolgálati funkciók átalakulását. A hatékonyabb és demokratikusabb közigazgatás kiépítése biztosítja a közszolgáltatások minőségének javítását, a hatékonyabb állam és közigazgatás kialakítását, valamint a demokrácia és átláthatóság erősítését. Az informatikai megoldások bevezetése, tudásközpontú szervezeti működés, nem csak egy adott szervezetre, de a közigazgatási szervezetrendszer működésének egészére kihat. Az e-kormányzati szolgáltatásokhoz szükséges, intézmények közötti adat-, információ- és tudásmegosztás, a szereplők együttműködésének biztosítása, az intézmények tevékenységében meglevő átfedések kiküszöbölésének igénye az évek óta húzódó feladat- és hatásköri problémákra is racionális megoldási lehetőségeket kínál. A számítástechnikai eszközök széles körű alkalmazása, egyben mérhető teljesítménycélokat képes rögzíteni és elősegíti az adminisztratív terhek csökkentésének folyamatát is. A közigazgatást megvalósító emberi tényező szerepe szintén kiemelkedő fontosságú a közigazgatási korszerűsítési célok megvalósításában. A követelményeket úgy kell továbbfejleszteni, hogy a szaktudás és a hatékony munkavégzés határozza meg az előmenetelt és a foglalkoztatás biztonságát, valamint ki kell alakítani a valódi közszolgálati életpályát. A szakértők viszonylag nagy köre azt vallja, hogy fontos cél az, hogy a korábbi zárt közigazgatás helyett a működés tekintetében a jelenleginél sokkal nyitottabb közigazgatás alakuljon ki. 6

7 Ahol az állampolgárok aktívabb közreműködésével, a civilszervezetek révén az áttekinthetőség és a nyitottság érvényesül, ami az információk hozzáférhetőségét, a nyitott és közvetlen kommunikációs rendszer megteremtését szolgálja. A változtatások kapcsán több alapvető, stratégiai feladatot érintő értékelésére van szükség A közigazgatási reform céljainak általános megfogalmazása kapcsán vizsgálni kell azt, hogy a közigazgatás gyenge hatékonysága mögött milyen okok, problémák húzódnak meg, többekközött: Pl. A helyi önkormányzati rendszer elaprózottsága és a hatékonyság összhangja. Jobb minőségű közszolgáltatások kialakíthatóságának ellentmondásai. A települési, térségi, és a központi kompetenciák tisztázatlansága. Az EU-ban a Magyar közigazgatás versenyképességének alacsony színvonala. Hatékonyabb területfejlesztés, helyi gazdaságfejlesztés problémái. A változás hatásait érintően koncepcionálni kell azt, hogy: A kialakítandó közigazgatási feladatrendszerhez milyen földrajzi és népességi jellemzőkkel rendelkező települési és területi önkormányzatok felelnek meg. Milyen szervezeti, működési, finanszírozási változtatásokkal jár az új közigazgatási szerkezet, területi beosztás, valamint az államigazgatási, önkormányzati feladatok telepítése, átalakítása. A strukturális változások, az új típusú feladat megosztás menyiben érinti a központi államigazgatási alrendszer feladat és hatáskörét. A fentiek kapcsán szükség van mind a területi szerkezet, mind a funkciók, és az egész közigazgatási rendeltetés végiggondolására. Ma már oda jutottunk, 7

8 hogy a közigazgatásunk egyes elemét korszerűsíteni úgy nem lehet, hogy azzal lényeges és rendszerelvű változást, hatékonyságot érjünk el. Várható és remélhető, hogy a jövőben a fentieket érintően több szerkezeti, strukturális változás zajlik le egyszerre. Egymással párhuzamosan történik meg a közigazgatási feladatok átrendezése, a közigazgatási struktúrák módosítása, a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése, új politikai-irányítási gyakorlat kidolgozására, másfajta területi tervezési rend bevezetése stb.. A reform egyik fő elemei a területi reform: A közigazgatás korszerűsítése, átszervezése, mint a fentiekben is jeleztük, a területi és a települési önkormányzatok feladat rendszerének módosításával jár együtt. Középszinten egy hatékonyabb megye, vagy-és választott régió kialakítása időszerű. Mindenképpen mérlegelendő a nagyobb méretű, és népességszámú területi önkormányzati egység kialakíthatósága. A települési önkormányzatok feladat rendszerének változtatási célja az, hogy (cca. harminc- ötvenezer ezer népességszámú), alapszintű feladatokat hatékonyan ellátni tudó (települési) önkormányzatok, egységek, illetve társulások jöjjenek létre. A területi reform után az átlagos komplex alapellátást, illetve részleges középfokú ellátást biztosító méret a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a fenti nagysádrend körül alakulhat ki. A központi igazgatás és a területi, helyi közigazgatás kapcsolata A központi igazgatás és a területi, helyi közigazgatási szervezeti rendszer kapcsolatának alakulása minden decentralizációs program kulcskérdése. A politikai legitimáció, az egyeztetési mechanizmusok, a felügyelet és a szakmai irányítás, az ellenőrzés, a pénzügyi függés, az információs rendszer felépítése és az állami szolgáltató funkciók (képzés, tanácsadás, nyugdíjbiztosítás, stb.) rendszere határozza meg azt, hogy az egyes szinteknek mekkora az önállósága, feladatmegoldó képessége. 8

9 A reform kidolgozásánál célszerű több megvalósítható megoldást kidolgozni. A közigazgatási rendszerben több lehetséges változat elképzelhető. Mindegyik változat alapfeltételezése az lehet, (pl.) hogy a települési önkormányzatok, illetve társulásaik mérete jelentősen megnő, és a megyei önkormányzatok száma csökken, vagy létrejön a régió területi önkormányzati szervként egyedül, vagy egymástípusú megyével együtt. A kidolgozott megoldások arra jók, hogy a politikai döntéshozók a különböző modellek között mérlegelve, a saját szempontjaik alapján ötvözni tudják az egyes modell elemeket. A modell variációkat nem a politikai döntéshozóknak kell kidolgozni, hanem megfelelő koordináltság mellet a különböző szakértőknek. A megvalósíthatóság egyik kulcs kérdése a finanszírozhatóság. Az új feladatokhoz igazodó finanszírozás szabályai csak nagyon körültekintően alakítható ki. A finanszírozási rendszer tervezésének egyik alapvető kiindulási pontja valószínűleg az lesz, hogy lényegében nem kerül új feladat a helyi közszolgáltatási rendszerbe. Inkább csökken, vagy át rendeződik a feladatrendszer. E miatt lényeges forrásnövekedésre nem számíthatunk, ezért nincs szükség újabb források bevonására. Az átalakítás viszont egyszeri többletköltségekkel jár. A kiadási oldali kiegyenlítés szempontjait az új települési feladatokhoz kell igazítani. A bevételi oldali kiegyenlítő támogatásoknak a saját bevételek növelésére kell ösztönözni. Az egyedi támogatások rendszerét alapvetően le kell építeni, mindenképpen radikálisan csökkenteni. A megyék (esetlegesen a régiók) finanszírozását az ellátott feladatokhoz kell igazítani. Ezt objektív mérhető mutatók alapján osztható el a területi önkormányzatok között. Ezen kívül az ellátott feladatok után, tevékenységi alapon is kapnak állami támogatást a területi szervek. A területi önkormányzat forrásképződésének legfontosabb kérdése az, hogy mint elsődlegesen központi költségvetésből finanszírozott területi önkormányzat hogyan fog a költségnyomásnak ellenállni. Szervezet és irányítás problematikája A reform következtében feltételezhető, hogy az alapvető politikai intézmények, és a testületek irányító szerepe alapvetően nem változik meg. Az önkormányzati rendszert érintően továbbra is a képviselőtestületeknek, a polgármesternek van jelentős szerepe. 9

10 Az alulról kiinduló települési önkormányzati társulási rendszer erősödése azonban szükségessé teszi az önkormányzati belső szervezeti és irányítási rendszerek átalakítását. A területi, (megyei, vagy-és regionális) önkormányzatoknál a reformokkal egyidejűleg új tartalmú a belső politikai, döntési mechanizmus alakul ki. A reformfolyamat tervezése, szervezése, irányítása A tartalmi döntések mellett kiemelkedően fontos a reform előkészítésének és levezénylésének módja. A reform sikere részben azon múlik, hogy a folyamat több résztvevős, jól szervezett, időben átlátható és az apparátusok, szakértők aktív részvétele ellenére nyitott. A politikai döntés után a szakmai előkészítésnek viszonylag gyorsan kell megvalósulni. Ebben a munkában a minisztériumok, és az önkormányzati szövetségek, más érdekképviseletek szakembereinek is aktívan és nem formálisan részt kell venni. A reform megvalósítása során tudatosan nagy teret célszerű engedni a helyi önkormányzatok közötti, valamint a többoldalú (települési, megyei, régiós, központi) egyeztetéseknek, még akkor is, ha komoly érdekellentétek lehetnek. Természetes e folyamat, mint ahogy eddig is tapasztaltuk egyértelmű kormányzati, politikai támogatás, kommunikáció nélkül nem lesz sikeres. Valószínűleg újra kell gondolni a közigazgatási reform folyamat eddigi irányításának szervezeti, felelőségi rendszerét. Célszerű mérlegelni a közigazgatás eddigi és azt megelőző, korszerűsítéssel kapcsolatos központi hatásköröket, amelyben két tervező, szervező központ létezett. Az önkormányzati területekért felelős Belügyminisztérium, a központi igazgatásért és az összkormányzati programokért, koordinációért pedig a Miniszterelnöki Hivatal. A Miniszterelnöki Hivatal dominanciája mellett szól az elektronikus kormányzat terjedése is, amely során a központi iránymutatások és szabványok egyértelmű kereteket adnak az önkormányzati fejlesztéseknek is. Az elektronikus közigazgatás, mint vezető téma, új módszerekkel közelíthet az évtizedes problémák megoldásához. 10

11 Csak egyet lehet érteni azzal a szakértői javaslattal, hogy a központi feladatok gerince egy kézben összpontosuljon, a tényleges stratégiai irányítási hatáskört pedig egy közigazgatási modernizációs tudásközösség kiépítése, illetve folyamatos menedzselése jelentse. A modernizációs tudásmenedzsment meghonosításának és gyakorlatban való alkalmazásának legfontosabb alapfeltétele a legfelsőbb irányítás elkötelezettsége és támogatása, a koordináló szervezetnek irányító, koordinációs és orientációs feladatkörrel is rendelkeznie kell. Szakmai előkészítés jelentősége Az elmúlt évek során különböző közigazgatási reformok előkészítésére készültek megalapozó kutatások, ezek egyrésze használható. Több olyan alkalmazott kutatás is folyt, amely érveket adott a reformhoz és előkészített. Hasonló módon több szakértő és kutatóhely elemezte a helyi közszolgáltatásokat. Mindezek mellett a kormányzati munkában is voltak használható előzmények. Csak ismételni lehet, hogy a közigazgatást érinti érdekszövetségeknek, valamint a települési és a megyei önkormányzati szövetségeknek jelentős szerepük van, és lesz, az előkészítés során. Az érdekszövetségeknél is sokirányú, használható tudásanyag gyűlt össze. A települési önkormányzati szövetségnek alapvető támogatása, hozzáállása fontos abban, hogy belássák, hogy a kisméretű települések szakmailag nem képesek megfelelő színvonalú közszolgáltatást nyújtani. Számítani kell arra, hogy a reform időbeli lebonyolítás folyamata nem lesz teljesen zökkenőmentes. A települési önkormányzatok feladat rendszereinek, működési mechanizmusának és a középszint átszervezésével a köztisztviselők és a közalkalmazottak foglalkoztatási viszonyai jelentős mértékben megváltoznak, ehhez kapcsolódik még az államigazgatási alrendszer lényeges változása is. Dr. Magyary Zoltán gondolataival zárom összeállításomat: Közigazgatásunk fejlesztésének, racionalizálásának lényege a takarékosság, a racionalizálás egyszerűsítés, a racionalizálás modernizálás, a racionalizálás tökéletesítés. A magyar közigazgatás racionalizálása a magyar állami szerkezet jóságának és korszerű színvonalának bírálata, egységes szempontok szerinti továbbfejlesztése úgy, hogy az, az állam polgárainak szabadságát és jólétét és a nemzet erejének és 11

12 értékeinek kifejtését az optimum minél nagyobb megközelítésével biztosítsa, egyúttal pedig saját szervezetében aikossa meg annak garanciáit, hogy működésének és erőkifejtéseinek ez a koncentrációja többé megbomlani nem fog. Közigazgatásunknak számos területe van, amely a nemzetközi összehasonlítást nehezen állja meg és közigazgatásunk racionalizálásából sem szabad kevesebbel beérnünk, mint azzal, ami nemzetünknek a nemzetközi összehasonlító jogtudomány megítélése szerint is becsületére fog válni. Irodalmi jegyzék 1. Verebélyi Imre: Váltságban a magyar közigazgatás, quo vadis? Új Magyar Közigazgatás évfolyam. 2. szám. 2. Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás, (Szerkesztő és szerző, Balázs István-Bordás Mária-Hajnal György-Halász Iván-Hoffman István-Imre Miklós-Koi Gyula-Mikó Zoltán-Temesi István társszerzőkkel). Bp Unió kiadó, Lörincz Lajos: Új irányzatok a közigazgatás fejlődésében, Magyar közigazgatás, sz Európai integráció magyar közigazgatási reformok, Európai tükör szám A hatékony állam, Magyar Közigazgatás, szám Közigazgatási reformok: mítoszok és realitás, Közigazgatási Szemle, szám Pálné Kovács Ilona: Helyi kormányzás Magyarországon, 17 év mérlege. Közigazgatási szemle. 2.(2) 2008 Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos. 5. Pálné Kovács Ilona: A középszintű kormányzás strukturális problémái. Jegyző és közigazgatás. 11.(1)

13 6. Pálné Kovács Ilona: Közigazgatási reformok, uniós tagság, regionalizmus. In: Bodó B (szerk.) Európai Unió és regionális politika. 7. Lőrincz L, Pálné Kovács I, Ivancsics I, Borbély Gy, Kelemen G, Vígvári A, György I: Az önkormányzati rendszer megújítása. Budapest: MTA Jogtudományi Intézet, p, (MTA Jogtudományi Intézete Közlemények; 23.), ISBN: (2009) 8. Németh Jenő (szerk.) (2004): Kistérségi közigazgatási modellek és fejlődési minták. A évi modellkísérletek összegző tanulmányai. BM IDEA programja, MKI 9. Németh Jenő (szerk.) (2004): Kistérségek kézikönyve. Szakértői módszertan és dokumentumtár. BM IDEA programja, MKI. 10. Századvég Közigazgatási Akadémia: A meg nem valósult reformok nyomában. Elemzés a magyar közigazgatás korszerűsítésének problémáiról. Bp Április. 11. Petrétei József Tilk Péter (2005): Az önkormányzati társulások és a kistérségek néhány alkotmányjogi kérdése. Magyar Közigazgatás, március, o. 12. Vígvári András (szerk.)(2005): Félúton. Tanulmányok a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének továbbfejlesztési lehetőségeiről. IDEA, MKI, TÖOSZ. 13. Magyary Zoltán; Magyar Közigazgatás; Budapest, 1942; Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 13

14 14. KALAS Tibor: Igazgatás a modern társadalomban In: Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész (szerk.: Fazekas Marianna-Ficzere Lajos. OSIRIS Kiadó, Budapest p. 15. KALAS Tibor: A közigazgatás szervezeti rendszere In: Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész (szerk.: Fazekas Marianna-Ficzere Lajos. OSIRIS Kiadó, Budapest p. 16. Németh Jenő. Kistérségi tervezési módszertan. Bp. MKI Változó közigazgatás. Változó világ. Az európai közszolgálat aktuális kérdései című konferencia előadásai ( ): Verebélyi Imre: A közigazgatás korszerűsítésének lehetséges irányai. Stumpf István: Az állam változó szerepe és a közigazgatás. 18. Bibó István (1975): Közigazgatási területrendezés és az évi településhálózat-fejlesztési koncepció. MTA Igazgatástudományi Bizottsága, Budapest 14

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon

A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon A helyi önkormányzati rendszer megújításának kényszerei és alternatívái Magyarországon Pálné Kovács Ilona palne@rkk.hu A források Intézeti és saját több évtizedes kutatási tapasztalat Lőrincz Lajos akadémikus

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY EGYSÉGES ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁSI POLITIKA KIDOLGOZÁSÁNAK ELÕKÉSZÍTÉSE TANULMÁNY KÉSZÜLT A MEGYEI JOGÚ VÁROSOK SZÖVETSÉGE ÉS AZ INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM EGYÜTTMÛKÖDÉSÉBEN Megyei Jogú Városok

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14.

A Jó Állam építőkockái. előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. A Jó Állam építőkockái előadó: dr. Gál András Levente 2012. június 14. 1 A Jó fogalma Jelentése: Magas minőségű (tulajdonság, tárgy, termék, dolog), ami kedvező, megfelelő, elfogadható a körülményekhez

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével.

hozzáállás és a költséghatékonyság megerősítésével, az ügyfél- és partnerkapcsolati folyamatok fejlesztésével. HONLAP tartalom Előzmények: Biharkeresztes Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program (ÁROP) A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése tárgyú kiírás keretében benyújtotta Biharkeresztes Város

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata

Csenger Város Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése és folyamatvizsgálata Csenger Város Önkormányzatt Pollgármestterii Hiivattalla Csenger Város Önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv Államreform Operatív Program, keretén belül, A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

A magyar központi Közigazgatás Szervezetfejlesztési Terve. Átfogó cél: hatékonyság

A magyar központi Közigazgatás Szervezetfejlesztési Terve. Átfogó cél: hatékonyság A magyar központi Közigazgatás Szervezetfejlesztési Terve Átfogó cél: hatékonyság Célkitűzések A haza mindenek előtt, Kormányzati felkészülés, Csapatépítési és -megtartási eszköz, Egyéni és együttes szakmai,

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ Ülés időpontja: a Képviselő-testület 2013. június 25-i ülésére Előterjesztés tárgya: Javaslat Vecsés Város Önkormányzatának részvételére az ÁROP-3.A.2-2013 kódszámú, Szervezetfejlesztés

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉS AZ EURÓPA 2020 JEGYÉBEN

KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉS AZ EURÓPA 2020 JEGYÉBEN KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉS AZ EURÓPA 2020 JEGYÉBEN Kisfaludy László András főosztályvezető 2012. november 6. 1 Az EU 2020 prioritásai Az Európa 2020 stratégia olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE A megfelelőségi vizsgálat időtartama maximum 90 nap. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ha fenntartó az intézményfejlesztési

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A.

T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. T Á J É K O Z T A T Ó K I A D V Á N Y GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT ÁROP-3.A.1/A. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi Régióban c. pályázatról 2010. április 30. 1 Előzmények:

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra Az elektronikus közigazgatás fejlesztése - különös tekintettel az önkormányzatokra dr. Kópiás Bence főosztályvezető-helyettes E-közigazgatási Főosztály 2009. március 20. Az elmúlt évek fejlesztései a jogi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28.

A közszolgálat és a személyiségfejlesztés kapcsolata. Veszprém, 2014. november 28. személyiségfejlesztés kapcsolata Veszprém, 2014. november 28. A mai előadás tartalma A közszolgálat fogalmának megközelítési módjai A közigazgatás fejlődésének vázlatos története Közigazgatás a mai Magyarországon

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1b) a polgármesteri

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? )

Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Földhivatalok új köntösben (avagy mégsem a ruha teszi? ) Gósz Zoltán hivatalvezető GISopen Székesfehérvár, 2012. március 12-14. Az előadás vázlata Vállalkozóból kormánytisztviselő. Kezdeti tervek, elképzelések.

Részletesebben

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16.

1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. 1077 BUDAPEST, CSENGERY U. 14-16. 16. Tel.: 06-1-461 461-33-00 Az IT Információs Társadalom Kht. segítõ tevékenysége a pályázatok elõkészítésében Farsang Attila regionális irodavezetõ Miskolc, 2004. február

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS

ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS ÖNKORMÁNYZATOK HELYZETE ÉS KITÖRÉSI PONTJAI INFORMATIKAI SZEMPONTBÓL Keringer Zsolt irodavezető Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Informatikai és Infokommunikációs Iroda e-mail: keringer@szombathely.hu

Részletesebben

A Haza üdvére és a Köz szolgálatában. ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása

A Haza üdvére és a Köz szolgálatában. ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása A Haza üdvére és a Köz szolgálatában ÁROP 1.1.15 Közszolgáltatások versenyképességi szempontú javítása ZÁRÓ KONFERENCIA Dr. Cserháti Ilona Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, Kutatási Osztály A projekt

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

Önkormányzati kihívások

Önkormányzati kihívások Önkormányzati kihívások Speciális piac, m ködése kihat a teljes társadalomra és a gazdasági szférára Változó elvek, változó közigazgatási, változó telepítésirányítási koncepciók. Új stratégiák, ügyfélközelség,

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben