A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2011) 424 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a közös halászati politika külpolitikai vetületéről

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Világszerte hozzá kell járulni a hosszú távú fenntarthatósághoz A politikai párbeszéd szakmai kapcsolattá alakítása A halászati irányítás globális szerkezetének erősítése, fenntartása Hozzájárulás a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyabb működéséhez A halászati megállapodások fenntarthatóvá tétele A jelenleg érvényben lévő halászati partnerségi megállapodások és azok hiányosságai Az erőforrások hosszú távú megőrzése és a fenntarthatóság előtérbe helyezése A kétoldalú halászati megállapodások jobb igazgatása A fenntartható halászat hatékonyabb előmozdítása a partnerországokban Összhang más uniós szakpolitikákkal I. MELLÉKLET II. MELLÉKLET HU 1 HU

3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által végzett legutóbbi értékelés megállapította, hogy a világ ismert halállományainak csaknem 85%-át teljes mértékben vagy túlzottan kiaknázzák. 1 Az EU-nak gyors és hatékony fellépéssel kell e helyzet megváltoztatására törekednie. Az EU azon kevés jelentős szereplők egyike, akik a világ valamennyi óceánján jelen vannak flották és befektetések, harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodások, valamint regionális halászati gazdálkodási szervezetek révén. Emellett fontos piaca is a halászati termékeknek, jelentős fogyasztással és behozatallal. Az EU a világ halászati erőforrásainak tömegét tekintve 11%-át fogyasztja, értékét tekintve pedig 24%-át importálja. Ez nagy felelősséget ró az Unióra a nemzetközi halállományok megőrzése és fenntartható kezelése előmozdítása tekintetében. Világszerte hozzá kell járulni a hosszú távú fenntarthatósághoz A halállományokkal való fenntartható gazdálkodás és azok megőrzése, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek eredményességének növelése érdekében az EU-nak a következőkre kell törekednie: Globális és többoldalú együttműködést kell előmozdítani a fenntartható halgazdálkodás világszintű terjesztése érdekében, a párbeszédet a szakmai kapcsolatok szintjére hozva az olyan kulcsfontosságú kérdések megoldásához, mint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászat felszámolása vagy a túlzott kapacitások kiiktatása. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek teljesítményének javítása, az élő tengeri erőforrások megőrzése és kezelése kapcsán végzett munkájuk segítése a következők által: megbízhatóbb adatok és tudományos szakvélemények biztosítása a döntéshozatalhoz; jobb megfelelés és ellenőrzés; az erőforrásokkal arányos halászati kapacitások kialakítása; e szervezetek működésének javítása jobb döntéshozatal révén; hozzáférési díj bevezetése a nyílt tengereken a regionális halászati gazdálkodási szervezetek tagjai számára. Fokozni kell a halászati, fejlesztési, környezetvédelmi, kereskedelmi és egyéb szakpolitikák integrációját a fenntartható és felelős gazdálkodás jobb érvényesítése érdekében. 1 The State of World Fisheries and Aquaculture 2010, FAO, Róma 2010., 35. o. A FAO által figyelt tengeri állományok több mint felét teljes mértékben kiaknázzák, 28%-át túlhalásszák, 3%-uk állapota válságos, és 1%-uk halad a helyreállás felé. Az állományok 3%-ának kihasználtsága alacsony, 12% kihasználtsága mérsékelt. HU 2 HU

4 Kétoldalú halászati megállapodások Az uniós flották által a harmadik országok vizein folytatott halászati tevékenységek alapját a jövőben is a harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások kell képezzék. Az erőforrások hosszú távú megőrzésének elősegítése, a kétoldalú halászati kapcsolatok megfelelő irányítása és a partnerországok halászati ágazatának tartamos fejlesztése szempontjából az EU-nak a következőkre kell törekednie: megállapodásait az elérhető legjobb tudományos szakvéleményekre kell alapoznia, figyelembe véve az érintett területre irányuló összes halászati erőkifejtést; tudományosan fel kell mérni a több fajra vonatkozó (vegyes) megállapodások következményeit; az emberi jogok tiszteletét a halászati megállapodások kötése és érvényben tartása alapkövetelménynek kell tekinteni; elő kell mozdítani, hogy a hajótulajdonosok nagyobb részét viseljék hozzáférési díjaknak; gondoskodni kell arról, hogy a halászati megállapodások a partnerország halászati ágazatának jobb irányításához vezessenek, elsősorban a felügyelet, az ellenőrzések, valamint az adminisztratív és a tudományos kapacitás fejlesztése szempontjából; biztosítani kell a megállapodások keretébe tartozó ágazati támogatások szakszerű és hatékony kezelését, előrevetítve, hogy az eredmények elmaradása esetén ezek fizetése felfüggeszthető. Ezen elemek némelyikét a közös halászati politika reformja előtt is érvényesíteni lehet az átmeneti megállapodásokban. A reformot követően minden új tárgyalási folyamatnak tiszteletben kell tartania az itt foglalt iránymutatásokat. A reformfolyamat eredménye a fenntartható halászati megállapodások új generációja lesz. HU 3 HU

5 1. BEVEZETÉS Ez a közlemény a megreformált közös halászati politika külpolitikai vetületének új vezérfonalát mutatja be. 2 Alapját számos konzultáció és a Bizottság szolgálatai által a reform keretében készített felmérések képzik. A KHP reformjának célja az élő tengeri erőforrások fenntartható kiaknázásának biztosítása erőteljes gazdasági teljesítmény, inkluzív növekedés és a tengerparti régiók nagyobb kohéziója mellett. A megreformált KHP külpolitikai vetületének új vezérfonala ezen alapelvek nemzetközi szinten történő képviseletét irányozza elő, és emellett elkötelezett a felelősségteljesebb nemzetközi halgazdálkodás kialakítása, a halállományok legnagyobb fenntartható hozam 3 melletti fenntartható kiaknázásának 2015-re történő megvalósítása és a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatása csökkentése mellett. E célok elérése az európai és a harmadik országbeli halászok jövőjének biztosításához egyaránt szükséges. Ezen iránymutatások az EU integrált tengerpolitikájával is jobban összhangban vannak, következésképp az EU halászati gazdálkodásában nagyobb teret nyerhet az ökoszisztéma-alapú megközelítés, és hatékonyabban kezelhetők a nemzetközi halállományokra kiható olyan külső problémák, mint az éghajlatváltozás vagy a környezetszennyezés. 2. VILÁGSZERTE HOZZÁ KELL JÁRULNI A HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTHATÓSÁGHOZ 2.1. A politikai párbeszéd szakmai kapcsolattá alakítása Az EU kétoldalú párbeszédet tart fenn olyan fontos nemzetközi partnerekkel, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália, Új-Zéland vagy Oroszország és Kína. E párbeszédek célja a halászat világszintű fenntarthatóságának biztosítása, szövetségek kötése a halászati irányítás terén, valamint a felmerülő nehézségek kétoldalú kezelése. Régóta szoros kapcsolat áll fenn az EU északi szomszédaival, különösen Norvégiával az ún. északi megállapodások értelmében. E megállapodások az Atlantióceán északi részén, a Sarkvidéken, a Balti- és az Északi-tengeren található erőforrások közös kezeléséről rendelkeznek. A legújabb keletű a Balti-tenger közös kezelését biztosító EU Oroszország kétoldalú megállapodás, amely 2009-ben lépett hatályba. Az Atlanti-óceán északkeleti részén előforduló, nagy távolságra vándorló és nagy elterjedési területű a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló állományok (például a makréla vagy a kék puha tőkehal) kapcsán az EU egy másik fórumon, a parti államok fórumán keresztül is együttműködik északi szomszédaival. 2 3 Az integrált tengerpolitikával kapcsolatos külpolitikai iránymutatásokat Az integrált uniós tengerpolitika nemzetközi dimenziójának fejlesztése című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának készített COM(2009)536 végleges közlemény tartalmazta. A legnagyobb fenntartható hozam (maximum sustainable yield) azt határozza meg, hogy mekkora lehalászást bír el egy állomány korlátlan ideig. A fenntartható kiaknázáshoz elengedhetetlen a legnagyobb fenntartható hozam ismerete, amelynek segítségével az állomány mérete a lehető legjobb szaporulatot biztosító szinten tartható azon egyedek lehalászásával, amelyek különben az állomány folyamatos növekedéséhez járulnának hozzá. HU 4 HU

6 A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy mi a legjobb módja az együttműködés megerősítésének, figyelembe véve az erőforrások tengeri medencék szintjén történő kezelésével kapcsolatos regionális fejleményeket. Az EU-nak a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatait természetesen továbbra is a szomszédsági politika határozza meg, amelynek keretében az Unió a közös értékek (demokrácia és emberi jogok, jogállamiság, jó kormányzás, piacgazdasági elvek és fenntartható fejlődés) iránti kölcsönös elkötelezettségre épülő kiemelt viszonyt tart fenn a környező országokkal. A szomszédsági politika kifejezetten alkalmas az integrált tengerpolitika képviseletére a szomszédos országokban, bátorítja az EU balti-tengeri, fekete-tengeri és földközi-tengeri partnereit a szakmai tapasztalatcserék kialakítására és fenntartására, amihez ösztönzés mellett az EU támogatást is nyújt. Az illegális halászat felszámolása Annak érdekében, hogy az EU hatékonyan léphessen fel a halászatot jelenleg fenyegető fő problémákkal szemben, mint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászat vagy a flották túlkapacitása, globális partnerei támogatására is szüksége van. A Bizottság ezzel összefüggésben javasolja, hogy más jelentős halászatitermékimportőrökkel, például az USA-val és Japánnal vége előtt megbeszélések kezdődjenek annak érdekében, hogy e piacoknak az IUU halászati termékekkel szembeni védelme kapcsán közös megközelítést fogadjanak el. E kezdeményezés építhetne az EU ezzel foglalkozó rendeletére 5, és el kell érnie a következő évtizedben az IUU halászat felszámolását, különösen, ha a munkában más fajsúlyos szereplők is részt vesznek. A Bizottság készen áll arra, hogy a közeljövőben a partnereivel közös mechanizmusokat vessen be az IUU halászat szereplőivel (államokkal vagy flottákkal) kapcsolatos adatcsere és megközelítések összehangolása céljából. INTÉZKEDÉS Partnerség kialakítása más jelentős szereplőkkel az IUU halászat elleni fellépés közös keretének létrehozása érdekében. A halászati túlkapacitás globális probléma Mivel a Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy a lehalászási szinteket legkésőbb re összhangba hozza a legnagyobb fenntartható hozamokkal, 2013-ra magas szintű politikai egyeztetést fog kezdeményezni a globális kapacitás-csökkentés módjainak megvitatása érdekében. E munka során figyelembe kell venni a fejlődő országok ambícióit, és összhangot kell teremteni a KHP reformjával, ami a kapacitás csökkentése terén fontos szerepet szán a jogok alapján történő kezelésnek. 4 5 Ezen országok és az EU együttesen a világ halászati piacának kétharmadát képviselik. (The State of World Fisheries and Aquaculture 2010, FAO, Róma 2010.) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. HU 5 HU

7 INTÉZKEDÉS Az EU 2013-ra magas szintű konferenciát hív össze a túlkapacitás világszintű kezelését célzó folyamat kialakítása érdekében A halászati irányítás globális szerkezetének erősítése, fenntartása Ami a világszintű jelenlétet illeti, az EU szerződő fele az ENSZ keretében létrejött tengerjogi egyezménynek 6, valamint a halállományokról szóló megállapodásnak 7. Az EU aktívan részt vesz az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) munkájában. E szervezetek meghatározó szerepet játszhatnak az élő tengeri erőforrások védelméről és megőrzéséről folyó megbeszélések sikerében. Az e fórumokon létrejött megállapodásokat (pl. a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmére vonatkozó ENSZ-megállapodást) az alacsonyabb szinteken hatékonyan végrehajtják pl. a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott konkrét védelmi intézkedések révén. Az EU-nak ezért egységesen és határozottan kell fellépnie e fórumokon a következő elvek mentén: a FAO égisze alatt zajló, a jogellenes halászat elleni fellépés keretében továbbra is hangsúlyt kell fektetni a kikötő szerinti és a lobogó szerinti államok felelősségére építő kezdeményezésekre mint a kikötő szerinti államoknak a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló intézkedéseiről szóló, évi megállapodás vagy a technikai konzultáció a lobogó szerinti államok teljesítményéről; az ENSZ szintjén folytatni kell az olyan problémákkal kapcsolatos figyelemfelhívást, mint a túlzott kapacitás, a visszadobás, a járulékos fogások, vagy egyes halászeszközök hatása a tengeri ökoszisztémákra; a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által felügyelt és a harmadik országokhoz tartozó vizeken halászó hajók tekintetében egyenlő feltételeket kell teremteni, elkerülendő, hogy a kisebb ellenállás felé sodródva visszaélhessenek a kevésbé szigorú szabályozással, károsítva az erőforrásokat. E fellépések során szem előtt kell tartani, hogy egy hajó tevékenysége kapcsán az elsődleges felelősség a lobogó szerinti államot terheli évi UNCLOS-egyezmény vagy Montego Bay-i Egyezmény néven is ismert az Egyesült Nemzetek Szervezetének december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló állományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodás, UNFSA, 1995., New York-i megállapodásként is ismert HU 6 HU

8 INTÉZKEDÉSEK A Bizottság a következőket fogja javasolni a Tanácsnak: továbbra is tegyen ambiciózus javaslatokat az ENSZ általános éves közgyűlésének a fenntartható halászatról szóló határozata kapcsán; támogassa a FAO keretében a halállományok megőrzését és kezelését célzó nemzetközi eszközök kidolgozását; kezdeményezze az ENSZ keretében egy világszintű hitelesítési rendszer kialakítását az IUU halászat felszámolása érdekében; ösztönözze a harmadik feleket a lehető legszigorúbb fenntarthatósági normák tiszteletben tartására a nyílt tengereken és harmadik országok vizein Hozzájárulás a regionális halászati gazdálkodási szervezetek hatékonyabb működéséhez A közös illetve vándorló halállományok megőrzésének és kezelésének legfontosabb eszközei a regionális halászati gazdálkodási szervezetek (RFMO-k). Az ENSZ tengerjogi egyezménye és halállományokra vonatkozó megállapodása értelmében az EU kötelezettséget vállalt különböző olyan RFMO-k munkájában való részvételre, amelyek akár a halászatot folytató állam, akár a piacot jelentő ország révén az EU érdekkörébe tartozó állományokat kezelnek 8. Az EU szerepe ezeken a fórumokon jóval hangsúlyosabb ma, mint 1999-ben volt, amikor utoljára közlemény született a Közösségnek az RFMO-k munkájában való részvételéről 9. A regionális halászati gazdálkodási szervezetek által a fenntartható erőforrás-kezelés érdekében tett erőfeszítések ellenére a halállományok csökkenése folytatódik. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által végzett legutóbbi értékelés megállapította, hogy a világ ismert halállományainak csaknem 85%-át teljes mértékben vagy túlzottan kiaknázzák. 10 Ez a tendencia évtizedek óta megfigyelhető, és jól tükrözi a világ halállományait fenyegető halászat intenzívebbé válását, ami elsősorban a növekvő fogyasztói keresletre vezethető vissza. Rövid- és középtávon az EU-nak azokra a főbb problémákra kell összpontosítania, amelyek akadályozzák az RFMO-kat feladataik sikeres ellátásában. A következő fellépésekre van szükség: Az RFMO-k működését rendszeresen elvégzett teljesítményértékelések révén kell javítani, a megfelelő ENSZ-határozatok alapján Az érdekkör itt jelenthet nyílt tengeren folyatott halászatot, hogy egy állam kizárólagos gazdasági övezetére kiterjed valamely RFMO hatásköre, vagy hogy egy ország egy RFMO által kezelt területről származó termékeket jelentős mennyiségben/ értékben importál. COM(1999) 613 végleges, The State of World Fisheries and Aquaculture 2010, FAO, Róma 2010., 35. o. A FAO által figyelt tengeri állományok több mint felét (53%-át) teljes mértékben kiaknázzák, 28%-át túlhalásszák, 3%-uk állapota válságos, és 1%-uk halad a helyreállás felé. Az állományok 3%-ának kihasználtsága alacsony, 12% kihasználtsága mérsékelt. A tonhal és az ahhoz hasonló fajok állományai esetében a nyomon követett populációk akár 60%-áról valószínűsíthető, hogy teljes mértékben kiaknázottak, 35%-uk túlhalászott vagy legyengült, és csupán néhány állomány (főleg bonító/csíkoshasú tonhal) tűnik kevéssé kiaknázottnak. HU 7 HU

9 Megbízhatóbb tudományos adatokat és szakvéleményeket kell az RFMO-k rendelkezésére bocsátani, amihez elengedhetetlen, hogy az EU többet fektessen be az adatgyűjtésbe, az alkalmazott kutatásba, a tudományos ismeretterjesztésbe és általában az RFMO-k tudományos tevékenységébe természetesen amellett, hogy más tagoktól is elvárja ugyanezt. Színesíteni kell a tudományos szakvélemények palettáját, az elővigyázatosság elvét és az ökoszisztéma-alapú szemléletet kell alkalmazni, társadalmi-gazdasági elemzésekkel kiegészítve. Fel kell lépni az ellen, hogy egyes RFMO-tagok nem tartják tiszteletben az RFMO által elrendelt védelmi és kezelési intézkedéseket, méghozzá a következők ösztönzésével: rendszeresen nyomon kell követni a különböző RFMO-k egyes tagjainak megfelelését; a meg nem felelés hátterében meghúzódó okokat fel kell tárni (a fejlődő országok esetében gyakran ilyen a kapacitás hiánya), és azokat a megfelelő eszközökkel orvosolni kell; átlátható és megkülönböztetésmentes szankciókat kell kialakítani és alkalmazni az olyan esetekben, amikor a meg nem felelés egyértelműen megállapítható, vagy a felek részéről hiányzik a politikai kötelezettségvállalás. Ezzel a folyamattal párhuzamosan elindítható volna a rendelkezéseket tiszteletben tartó és átláthatóan viselkedő szereplők (lobogó szerinti államok vagy flották) jutalmazása. A túlzott halászati kapacitás olyan kérdés, amivel többoldalú (az EU és főbb partnerei közötti) megbeszélések és az RFMO-k szintjén egyaránt foglalkozni kell. Az EU-nak arra kell törekednie, hogy a kapacitásfelesleg kezelése a fenntartható lehalászási szintekre vonatkozó lehető legjobb tudományos szakvélemények alapján, és összehangolt intézkedések révén történjen. Ilyen intézkedés a kapacitások befagyasztása vagy csökkentése is, de figyelemmel kell lenni arra, hogy a fejlődő országok jogos igénye saját halászati ágazatuk fejlesztése. A kezelési intézkedések egyhangú elfogadása a legjobb biztosíték betartásukra. Ettől függetlenül az EU-nak szorgalmaznia kell az RFMO-k döntéshozatali rendszereinek megreformálását, és különösen érdemes a jövőben a szavazásokat a Dél-Csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet létrehozására vonatkozó egyezmény keretében nemrég elfogadott korszerű és hatékony módszerrel összhangban szervezni. 11 Az RFMO-k pénzügyi hátterének javítása és a flották által folytatott erőforráskiaknázás felelősebbé tétele érdekében az EU-nak elő kell mozdítania azt, hogy a halászatot olyan üzemeltetők irányítsák, akiknek hajói az RFMO valamelyik tagországának lobogója alá tartoznak, és az a tag hozzáférési díjat fizessen a 11 A Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezmény 16. és 17. cikke. HU 8 HU

10 nyílt tengeren folytatott halászat ellenében. Egy jól kialakított, díjakra épülő hozzáférési rendszer, ami egyúttal összhangban áll az ENSZ tengerjogi szabályozásával, elkerülhetővé tenné a halászatban a közös ló esetét. 12 INTÉZKEDÉSEK A Bizottság a következőket fogja javasolni a Tanácsnak: támogassa az RFMO-k teljesítményének értékelését, törekedjen arra, hogy az első ilyen értékelés 2013 végéig minden RFMO-ban megtörténjen, és azt követően az értékelés rendszeres időközönként (3 5 évente) kötelező legyen; mozdítsa elő a hozzáférési díjakra épülő erőkifejtés-szabályozás bevezetését, a hajók csak díjfizetés ellenében kerüljenek fel a halászatra jogosultak jegyzékébe korlátozott számú RFMO-ban; törekedjen az e fejezetben ismertetett fellépések koherens, jól szervezett végrehajtására annak érdekében, hogy az RFMO-k hatékonyan valósíthassák meg célkitűzéseiket. Ennek révén biztosítható az RFMO-k felelősségi körébe tartozó állományokra irányuló halászat fenntartható és szabályozott bonyolítása (a legnagyobb fenntartható hozamok alapján), valamint a tengeri biodiverzitás védelme. 3. A HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁSOK FENNTARTHATÓVÁ TÉTELE 3.1. A jelenleg érvényben lévő halászati partnerségi megállapodások és azok hiányosságai A közös halászati politikának régóta részét képezik a harmadik országokkal kötött kétoldalú halászati megállapodások. A KHP évi reformja jelentős változást hozott e kétoldalú megállapodásokban, ugyanis előtérbe helyezte a partneri viszonyt és a partnerországokban a fenntartható halászat kialakítását. A jelenleg hatályos halászati partnerségi megállapodások célja, hogy az EU hajói az érintett harmadik országok kizárólagos gazdasági övezetében található többletforrásokra 13 irányuló halászatot folytathassanak szabályozott és jogilag rögzített keretek között. 14 A halászati partnerségi megállapodások másik célja, hogy a partnerországban fenntarthatóan működő halászati ágazat alakuljon ki. Ezáltal kedvező gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak. A helyi gazdaság fejlődéséhez tengerészek és rakodómunkások alkalmazásával, a halfeldolgozás igénybevételével járulnak hozzá, de egyúttal a partnerország élelmiszer-ellátásában is szerepet játszanak Arról van szó, hogy több, önállóan fellépő szereplő, ha ésszerűen a saját érdekeit figyelembe véve jár el, előbbutóbb tönkreteszi a véges közös vagyont, még akkor is, ha ez egyiküknek sem áll érdekében. A megengedett fogás azon része, amelyet a parti állam nem tud vagy nem akar kiaknázni, lásd az ENSZ tengerjogi egyezményének 62. cikke (2) paragrafusát. A II. melléklet tekinti át az EU jelenleg hatályos kétoldalú halászati megállapodásait és főbb jellemzőiket. A halászati megállapodásokhoz végrehajtásuk érdekében egy jegyzőkönyvnek kell tartoznia, amely meghatározza a halászati lehetőségeket és az azokért fizetendő ellentételezést. Amennyiben egy megállapodáshoz nem tartozik hatályos jegyzőkönyv, illetve azt még nem hagyták jóvá, nyugvónak számít. HU 9 HU

11 Többszöri jobbításuk ellenére a halászati megállapodásoknak még mindig vannak gyenge pontjaik, amint arra a 2009-ben közzétett zöld könyvvel kapcsolatos konzultáció 15 is rávilágított. Nevezetesen: a harmadik országok felségvizeiben élő állományokról nem mindig áll rendelkezésre elegendő információ ahhoz, hogy meg lehessen határozni a többlet mértékét; az EU nem ismeri a partnerországok által más (EU-n kívüli) államokkal kötött halászati megállapodások tartalmát, azok feltételeit; ezek következtében nem állapítható meg az állományokra irányuló halászati erőkifejtés összesített nagysága, sem a fenntarthatóan kiaknázható többlet arányos része; a halászati partnerségi megállapodások értelmében rendelkezésre bocsátott ágazati támogatások megfelelő felhasználására számos partnerországban korlátozott a kapacitás. A Bizottság azon az állásponton van, hogy a halászati partnerségi megállapodásokat fenntartható halászati megállapodásokkal kell felváltani, amelyek fő törekvései az erőforrások megőrzése, a környezetvédelmi szempontú fenntarthatóság, a jobb irányítás és az ágazati támogatások hatékonyabbá tétele Az erőforrások hosszú távú megőrzése és a fenntarthatóság előtérbe helyezése A fenntartható halászati megállapodásoknak minden esetben az elérhető legjobb tudományos szakvéleményekre kell építeniük, hivatkozási pontként a legnagyobb fenntartható hozamot használva. A már meglévő vegyes (több fajra vonatkozó) megállapodások értékelése érdekében a Bizottság a rendelkezésre álló adatok független keresztellenőrzésére épülő tudományos szakvéleményeket fog kérni. Ezek, valamint az ökoszisztémaértékelések alapján lehet majd meghatározni, hogy át kell-e alakítani a vegyes megállapodásokat fajspecifikussá, már amennyiben elegendő kutatási adat áll rendelkezésre, és ismert a megvalósuló halászati erőkifejtés 16. Ami a tonhalfélékre vonatkozó megállapodásokat illeti, a megfelelő regionális halászati gazdálkodási szervezetek által szolgáltatott adatokat következetesebben kell használni. A fogások bejelentésére vonatkozó előírásokat a tagállamoknak szigorúan be kell tartaniuk. A feltételezett szabályszegésekkel szemben a Bizottság gyorsan és pártatlanul fog fellépni. A Bizottság arra is törekedni fog, hogy a fenntartható halászati megállapodásokban szerepeljen átláthatósági záradék, ami azt rögzíti, hogy a partnerországnak adatokat A KHP reformjáról tartott konzultáció összefoglalása, SEC(2010) 428 végleges, A jelenlegi halászati partnerségi megállapodások a következő kategóriákba sorolhatók be: a) amelyek csak a tonhalfélékre és a velük rokon, nagy távolságra vonuló fajokra vonatkoznak, b) amelyek más fajokra is vonatkoznak (ezek az ún. vegyes megállapodások). Mivel a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által felügyelt területeken élnek, a tonhalfélékről általában több tudományos adat ismert, mint más fajok esetében. HU 10 HU

12 kell szolgáltatnia az Unió részére a vizein zajló halászati erőkifejtés összesített szintjéről. INTÉZKEDÉSEK A Bizottság: a vegyes megállapodásokhoz tartozó új jegyzőkönyvek kötésére irányuló tárgyalások megkezdése előtt ezentúl mindig elvégezteti az állományok tudományos felmérését; gondoskodik arról, hogy a tagállamok betartsák a partnerországokban a fogások bejelentésére vonatkozó szabályokat, és ehhez minden létező jogi eszközt igénybe fog venni, pl. az IUU rendeletet is; előmozdítja a harmadik országok vizein megvalósuló halászati tevékenységekkel kapcsolatos átláthatóságot a kétoldalú egyezményekbe illesztett különleges záradékok és a harmadik felekkel való kapcsolattartás révén A kétoldalú halászati megállapodások jobb igazgatása A jelenlegi halászati partnerségi megállapodásokat úgy kell megújítani, hogy teljes értékű irányítási keretet szolgáltassanak az uniós hajók által a harmadik országok vizein folytatott tevékenységekhez. A megállapodások végrehajtását egyszerűbbé kell tenni, hatékonyabb eszközöket kell biztosítani az emberi jogok megsértése elleni fellépéshez, és csökkenteni kell a hozzáférési díjakhoz való állami hozzájárulás mértékét. Gondoskodni kell arról, hogy a fenntartható halászati megállapodások végrehajtása és betartása egyszerűbb legyen. Ennek érdekében ezeknek megállapodás-mintákra kellene épülniük, és szokásos záradékokat kell tartalmazniuk. A megállapodások értelmében kiadott és kezelt halászati engedélyek adminisztrációját is könnyebbé kell tenni. A Bizottság ezért 2012-ben javaslatot fog előterjeszteni a halászati engedélyekre vonatkozó rendelet 17 felülvizsgálatáról. A jövőben kötendő megállapodásokba emberi jogi záradékot kell illeszteni, ahogyan a közelmúltban parafált megállapodások esetében már megtörtént. A záradék értelmében az alapvető emberi jogok és demokratikus elvek megsértése esetén a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv felfüggesztésre kerülhet. A záradéknak adott esetben a Cotonou-i megállapodásban 18 előírt rendelkezésekre vagy más hasonló nemzetközi szerződésre kell épülnie. A jelenlegi halászati partnerségi megállapodásokban szereplő kizárólagossági záradék értelmében az EU hajói nem folytathatnak halászatot a megkötött halászati A Tanács 1006/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről, valamint a 2847/93/EGK és az 1624/94/EK rendelet módosításáról, továbbá a 3317/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. A Cotonou-i megállapodás a fejlődő országok és az EU között létrejött legátfogóbb partnerségi megállapodás óta biztosít keretet 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni államnak az EU-val fenntartott viszonyához. HU 11 HU

13 megállapodás keretein kívül, és egyforma szabályok alkalmazandók valamennyi uniós hajó tekintetében. Annak érdekében, hogy a kizárólagossági záradék ne legyen megkerülhető a lobogó lecserélésével, a jövőben kötendő halászati megállapodásoknak azt is elő kell írniuk, hogy a kötelezettségek alóli kibúvás vagy az újabb halászati lehetőségekhez jutás érdekében lobogót váltó uniós halászhajók kizárásra kerülnek a partnerország kizárólagos gazdasági övezetéből. Az uniós halászati ágazatnak arányos részt kell viselnie a harmadik országok többletforrásaihoz való hozzáférés költségeiből. Az uniós költségvetésből nyújtott hozzájárulást ennek megfelelően csökkenteni kell. INTÉZKEDÉSEK A Bizottság: a halászati engedélyek igazgatásának egyszerűsítése érdekében 2012-re javaslatot készít a halászati engedélyekről szóló rendelet felülvizsgálatára; törekszik arra, hogy a fenntartható halászati megállapodások kötésének és a harmadik országokkal a halászat területén folytatott együttműködésnek előfeltétele legyen az emberi jogok tiszteletben tartása; a kétoldalú megállapodásokba lehetőség szerint olyan rendelkezéseket illeszt, amelyek megelőzik az átlobogózással való visszaélést; igyekszik növelni a hajótulajdonosok hozzájárulását a harmadik országok vizeihez való hozzáférés költségeihez A fenntartható halászat hatékonyabb előmozdítása a partnerországokban Az EU által a harmadik országok ágazati politikáihoz nyújtott anyagi hozzájárulásnak kézzelfogható és mérhető előnyökkel kell járnia a partnerországok szempontjából, többek között a fenntartható helyi halgazdálkodás területén. Adminisztratív és tudományos teljesítményüket kell javítania, elsősorban a nyomon követés, az ellenőrzés és a felügyelet támogatásával, ideértve az IUU halászat elleni küzdelmet is. A tudományos szakvélemények színvonala és a kapacitásfejlesztés a partnerországokkal kötendő fenntartható halászati megállapodások keretében biztosított uniós támogatás esetében is elsőbbségi kérdések maradnak. Az ágazati támogatásokat mindazonáltal hatékonyabbá és célzottabbá kell tenni, és hatásukat rendszeresen értékelni kell. El kell érni, hogy a partnerországok garantálják a támogatások eredményességét, és nagyobb hangsúlyt kell helyezni a feltételességre, vagyis arra, hogy nem kerül sor kifizetésekre, ha az eredmény elmarad. A Bizottság ki fog dolgozni olyan általános iránymutatásokat a halászati megállapodások értelmében nyújtott ágazati támogatások nyomon követéséhez, amelyek értelemszerűen alkalmazhatók konkrét esetekre is. A Bizottság emellett arra is törekedni fog, hogy a partnerországok egyéni stratégiái és prioritásai jobb figyelembevételével növelje a halászati ágazatuk fenntartható fejlesztéséhez való uniós hozzájárulás hozzáadott értékét. HU 12 HU

14 INTÉZKEDÉSEK A Bizottság: javasolja, hogy az ágazati támogatások nyújtása a halászati hozzáférési díjak fizetésétől függetlenül történjen, és az ágazati támogatásokat a partnerországok szükségletei és abszorpciós kapacitása figyelembevételével fogja meghatározni; az ágazati támogatások esetében előtérbe helyezi a feltételességet, a kifizetéseket eredményes felhasználásuknak megfelelően folyósítja; támogatja a partnerországokban az adatgyűjtés és tudományos tanácsadás fejlesztése érdekében végzett erőfeszítéseket. 4. ÖSSZHANG MÁS UNIÓS SZAKPOLITIKÁKKAL Az e közleményben felvázolt célok elérése érdekében az EU-nak határozottabban kell fellépnie a különböző nemzetközi fórumokon, erősebb szinergiát teremtve a nemzetközi halászati irányítást érintő és a fejlesztési, kereskedelmi, környezetvédelmi, kutatási és innovációs, külpolitikai és egyéb fellépései és politikái között. Ebben többek között a következő irányvonalakat kell követnie: A halászati és a fejlesztési politikák összehangolása révén biztosítani kell, hogy a fejlődő országok saját halászati ágazatának fejlesztésére irányuló törekvések támogatása összekapcsolódjon a halászat fenntartható irányítására vonatkozó felelősségtudat erősítésével. A jövőben kötendő halászati megállapodásoknak több szállal kell kötődniük a fejlesztési politikákhoz és eszközökhöz, különösen az Európai Fejlesztési Alaphoz és más, például kutatási és innovációs eszközökhöz. Külső partnerségi és együttműködési fellépései keretében az Európai Unió továbbra is támogatni fog a halászathoz kapcsolódó olyan stratégiákat és programokat, amelyek a tengeri biztonság fokozását vagy a kalózkodás elleni küzdelmet szolgálják. Az EU, mint jelentős halászatitermék-importőr, jelenleg is alkalmaz az IUU halászatból származó termékek piacra jutását megakadályozó intézkedéseket. Kereskedelmi politikájának emellett hozzá kell járulnia a fenntartható halászat világszintű biztosításához is azáltal, hogy a preferenciális kereskedelmi megállapodások keretében ösztönzi a megfelelő nemzetközi halászati egyezmények és megállapodások betartását. A környezetvédelmi és halászati célok összhangját a nemzetközi színtéren kidolgozott szakpolitikáknak valamint egyezményeknek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek védelmi és kezelési intézkedéseivel való integrációján keresztül kell biztosítani. HU 13 HU

15 INTÉZKEDÉSEK A Bizottság: óceán- illetve tengerspecifikus regionális stratégiákat dolgoz ki és hajt végre a fenntartható halászat előmozdítása érdekében, többek között a Csendesóceán, az Indiai-óceán és a Földközi-tenger területén; 2011 végéig kereskedelmi jellegű intézkedéseket is tartalmazó jogalkotási javaslatot fogad el a halászati erőforrások megőrzésének biztosítására. HU 14 HU

16 I. MELLÉKLET Regionális halászati gazdálkodási szervezetek HU 15 HU

17 II. MELLÉKLET Kétoldalú halászati megállapodások A MEGÁLLAPODÁS TÍPUSA PARTNERORS ZÁG A JEGYZÓKÖNYV ÉRVÉNYESSÉGE AZ UNIÓ ÉVES PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSA Több fajra vonatkozó (vegyes) megállapodások Grönland december Bissau-Guinea június Mauritánia július (az első évben) és (a negyedik évben) között Marokkó február Tonhalfélékre vonatkozó megállapodások Nyugat-Afrika augusztus Gabon december Elefántcsontpar t Sao Tomé és Príncipe június vége Tonhalfélékre vonatkozó megállapodások az Indiai-óceán térsége december Madagaszkár december Mozambik december január Tonhalfélékre vonatkozó megállapodások a Csendes-óceán térsége Kiribati szeptember Mikronézia február 25. (az újabb öt évre érvényes jegyzőkönyvet most ratifikálják) Nyugvó megállapodások Zöld-fokiszigetek Comoreszigetek Seychelleszigetek Salamonszigetek Gambia Guinea Egyenlítői Guinea Mauritius október Nincs hatályos jegyzőkönyv Nincs hatályos jegyzőkönyv Nincs hatályos jegyzőkönyv Nincs hatályos jegyzőkönyv HU 16 HU

18 Szenegál Nincs hatályos jegyzőkönyv HU 17 HU

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 30. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, szeptember 30. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 30. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0236 (COD) 11309/1/16 REV 1 PECHE 279 CODEC 1072 PARLNAT 264 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy:

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.2.2. COM(2016) 50 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz A közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem

Részletesebben

Bardócz Tamás Halászati osztály

Bardócz Tamás Halászati osztály A Közös Halászati Politika reformja és ennek tükrében a Vidékfejlesztési Minisztérium hazai halászati ágazat fejlesztésével kapcsolatos stratégiája és koncepciója Bardócz Tamás Halászati osztály Az előadás

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 84 final 2016/0051 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (XXX) az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2016. évi munkaprogramja és az Alap végrehajtására vonatkozó finanszírozási

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0329(NLE) 1.4.2015

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0329(NLE) 1.4.2015 EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Halászati Bizottság 2014/0329(NLE) 1.4.2015 *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, az Európai Közösség és a Zöld-foki Köztársaság között létrejött

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.21. COM(2016) 667 final 2012/0179 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (6) bekezdése alapján

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 10449/16 SOC 421 EMPL 280 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 9891/16 SOC 384 EMPL 259 Tárgy:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKÁJÁNAK REFORMJA ÉS LEHETSÉGES HATÁSAI A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZATRA Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia, Tarpataki Tamás Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest Magyar

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre

A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre A Magyar EU elnökség a halászatban, a Közös Halászati Politika változásának lehetséges hatásai a haltermelésre Bardócz Tamás halászati osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Az előadás tartalma: Magyar

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 8. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 8. (OR. en) Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. február 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszámok: 2016/0010 (CNS) 2016/0011 (CNS) 5827/16 LIMITE PUBLIC FISC 14 ECOFIN 71 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.12. COM(2016) 574 final 2016/0271 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és az afrikai és madagaszkári léginavigációs biztonsággal foglalkozó ügynökség (ASECNA)

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 106 final 2014/0054 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az EU Kína vám-együttműködési vegyes bizottságban az Európai Unió engedélyezett gazdálkodói programja

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései Mihálffy Szilvia Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági osztály Az előadás tartalma: Mi a halgazdálkodás? Milyen

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560.

MÓDOSÍTÁS: HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) Véleménytervezet Giovanni La Via (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 20.7.2015 2015/2132(BUD) MÓDOSÍTÁS: 1-17 Giovanni La Via (PE560.881v01-00) Az Európai Unió 2016-os pénzügyi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 22.12.2009 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Maria DAMANAKI, a tengerügyek és halászat területéért felelős biztosjelölt meghallgatása A

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Fejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Fejlesztési Bizottság 2014/0059(COD) 7.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére a konfliktusok által érintett és

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és

Részletesebben

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg

Részletesebben

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK

JOGALAP CÉLKITŰZÉSEK EREDMÉNYEK A HALÁSZATI STRUKTURÁLIS TÁMOGATÁSOK Az eredetileg a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) által finanszírozott európai halászati politikát a 2007 2013-as időszakban az Európai Halászati Alap (EHA)

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 351 final 2014/0179 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió által az EFTA Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás II. mellékletének módosításáról

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 22/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, IX. MELLÉKLET

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát.

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a fenti dokumentum minősítés alól feloldott változatát. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 24. (OR. en) 11874/05 DCL 1 A MINŐSÍTÉS FELOLDÁSA 1 A dokumentum száma: ST 11874/05 RESTREINT UE Dátuma: 2005. szeptember 1. Új státusz: Tárgy: nyilvános

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA 106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Zöld közbeszerzések szerepe a hazai építőipari beruházásokban. Dr. Kéri Zoltán október

Zöld közbeszerzések szerepe a hazai építőipari beruházásokban. Dr. Kéri Zoltán október Zöld közbeszerzések szerepe a hazai építőipari beruházásokban Dr. Kéri Zoltán 2016. október Új EU irányelvek Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.14. COM(2015) 430 final 2015/0193 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Palaui Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli

Részletesebben

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében 7.3.2012 A7-0033/11 11 Romana Jordan 38 bekezdés 38. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonysági tervet frissíteni kell, olyan kötelezı célkitőzésekkel kiegészítve, amelyek tényleges, számszerősített intézkedések

Részletesebben

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Gazdasági és Monetáris Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 28.1.2010 2009/0009(CNS) MÓDOSÍTÁS: 10 19 Jelentéstervezet David Casa (PE430.975v01-00) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló nek a számlázás

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.13. COM(2013) 417 final 2013/0191 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a halászat és az állategészségügy területére vonatkozó bizonyos rendeletek

Részletesebben

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.9.19. C(2014) 6515 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.9.19.) a 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a hitelközvetítők számára

Részletesebben

2008.12.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 333/17

2008.12.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 333/17 2008.12.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 333/17 HELYESBÍTÉSEK Helyesbítés a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.9. COM(2011) 103 végleges 2011/0047 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről

Részletesebben

***I JELENTÉSTERVEZET

***I JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 21.6.2012 2012/0049(COD) ***I JELENTÉSTERVEZET az irodai berendezésekre vonatkozó európai uniós energiahatékonysági címkézési programról

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.22. COM(2016) 407 final 2016/0189 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem)

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 714 final 2014/0338 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén

Részletesebben

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.8.7. COM(2015) 394 final 2015/0176 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Közösség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.4.8. COM(2016) 188 final 2016/0103 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Marshall-szigeteki Köztársaság közötti, a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26.

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE január 26. Brüsszel, 2011. január 10. A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK 127. ÜLÉSE 2011. január 26. 6. PONT AZ EURÓPAI TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI CSOPORTOSULÁSOK (EGTC) PLATFORMJÁNAK LÉTREHOZÁSA Előterjesztő: a főtitkár

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22. A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a 2014-2020 idıszakban Bardócz Tamás, Mihálffy Szilvia 2013. május 22. HOP támogatás 2007-2013 Európai Halászati Alap + nemzeti

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.17. COM(2014) 357 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság 2011/0276(COD) 2.4.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben