Vélemények rólunk, magyarokról

Átírás

1 Vélemények rólunk, magyarokról Amit a magyarság szellemi értékekben a világnak adott, messze kimagaslik sok nagy nemzet teljesítményei közül is. Elég ha csak a tudományban és sportban elért eredményekre utalunk. Itt olvasható néhány idézet, hogyan vélekedtek rólunk az elmúlt századokban a világ kiemelked szellemiségei. Légy büszke Magyarságodra! (domonyi.aries.hu) László Andrea - Magyar ének magyar lélek hangja THEOPHYLACTUS SIMOCATTA (korai 7. század) bizánci történetíró: "A magyarok rendkívüli módon szentnek tartják a tüzet; a vizet és a leveg t tisztelik, a földet dics ítik, de csupán azt imádják és nevezik Istennek, aki a világmindenséget teremtette (ez a Teremt ). Neki lovat, ökröket és juhokat áldoznak, és vannak papjaik, akikr l azt tartják, hogy megvan bennük a jövend mondás képessége". FRUILI BERENGAR ( ) itáliai király ( ), utolsó szent római császár ( ) lombardiai követe a magyarokról 921-ben: Gazdagságuk pazar és szembet. Hatalmas sereget tudnak kiállítani! Kürtszóra indul fordul egész serege. Napokig lovagolnak váltó lovaikon. Ha megindulnak megmozdul ég és föld alattuk. Harciasságuk és bátorságuk egyedülálló. Nem félnek a haláltól! Mosolyogva halnak meg! Legy zhetetlenek. BÖLCS LEO bizánci császár ( ): "A magyarok a munkát, a fáradtságot, az éget meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést t rnek. Szabadságkedvel k és pompakedvel k." LOTHARINGIAI REGINO prümi apát ( - 915) Világkrónikájában (908) írta a magyarokról: "A fáradalmakban és harcokban edzettek, testi erejük mérhetetlen... karddal csak keveseket, de sok ezreket ölnek meg nyilakkal, amelyeket olyan ügyesen l nek ki szarujaikból, hogy lövéseik ellen aligha lehet védekezni... Természetük dölyfös, lázadozó... természetüknél fogva hallgatagok, készebbek a cselekvésre, mint a beszédre." LUITPRANT cremonai püspök 910-ben írja, miután a magyarokkal egy éven át állandó érintkezésben volt: "gens hungarorum videlicet christiana..." azaz "a Magyar Nemzet nyilvánvalóan keresztény." AHMED IBN RUSZTA perzsa lexikografus és földrajzíró 930 táján írja: "A magyarok turk fajtájúak és vezérük húszezer lovassal vonul harcba... A magyarok országa b velkedik fákban és vizekben. Sok szántóföldjük van... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsej emberek, nagy test ek, vagyonosak és szembet en gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk selyembrokátból való. Fegyvereik ezüsttel és arannyal vannak kiverve és gyönggyel berakottak." EKKEHARD írja a Sankt Gallen-i Évkönyvekben ( ): "Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb b séggel adtak..."

2 GARDEZI perzsa író, körül: "A magyarok bátrak, jó kinézés ek, és tekintélyesek. Ruházatuk színes selyemszövetb l készült, fegyverzetük ezüsttel bevont, fényt kedvel k." PRÁGAI KOZMA cseh püspök Könyves Kálmán idején Magyarországon tartózkodott ben írja krónikájában: "A magyar király/nép hatalmas, kincsekben gazdag, háborúban diadalmaskodó s a föld bármely királyával képes szembeszállni." HARTVIK német bencés szerzetes, gy ri püspök 1088-tól él Magyarországon körül megírja két el leg írt szöveg alapján Szent István király életrajzát. A Hartvik legenda szerint II. Szilvester pápa: "Keresztet küldetett a királynak, mintegy az apostolság jeleként, így szólván: Én apostoli vagyok, viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus ennyi népet térített meg általa. Ezért rendelkezésére bízzuk, miként az isteni kegyelem t oktatja, az egyházaknak s népeiknek mindkét törvény alapján történ igazgatását." MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196): A magyarok "becsületesek, szinték, életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet." BERNARDUS AYGLIER ( ) francia születésü Monte Cassino-i apát ( ) 1269-ben írja: "A magyar király hatalmas, amikor megindítja seregeit, északon, keleten mozdulni senki nem mer." TYRUSI VILMOS püspök, (kb ) aki feljegyezte az els kereszteshadak átvonulását, írja krónikájában: "A magyarok keresztények, békességes, jóindulatú, jómódú emberek." FREISINGI OTTÓ /Otto Frisingensis/ cisztercita szerzetes ( ) osztrák születés német püspök és krónikás 1147-ben mint a második kereszteshadjárat egyik vezet je járt Magyarországon. Nem túlságosan kedvelte a magyarokat ben II. Géza király mindössze éves volt! Az el kel származású német püspök így írt a királyról és országáról: "Ez a tartomány, amelyet a régiek Pannóniának neveztek, mivelhogy köröskörül erd ségek, hegyek... környékezik... Erd kben fölötte gazdag, telve mindenféle vadakkal. Felületének szépsége éppoly bájos, mint amilyen dús földjének termékenysége, úgy, hogy mintegy Isten paradicsomának, avagy pompás Egyiptomnak, - boldog Arábiának lehetne nevezni azt. Mindenkinek magatartását egyedül a király határozza meg. Mindnyájan úgy engedelmeskednek a fejedelemnek, hogy nem csak nyílt ellentmondásokkal fölizgatni, hanem még titkolt suttogással sérteni is b nnek tartanák... ebben a nagykiterjedés országban senki sem mer a királyon kívül pénzt verni, vagy vámot szedni... Amikor pedig a király akarja vezetni a sereget, akkor mindnyájan ellentmondás nélkül egy testben egyesülnek." ABU HAMID AL-GARNATI andalúziai mór/arab ( ) író, utazó, földrajztudós ig élt Magyarországon II. Géza király udvarában. Feljegyzései els sorban a Magyarországon él, vallásukat szabadon gyakorló, kétféle muzulmánokról szólnak, akiknek tanácsadója, lelkivezet je volt. A magyar királyságról a következ ket írja:

3 "Bátor emberek, megszámolhatatlanul sokan vannak. Országuk, melyet Unkúrijának hívnak, 78 városból áll, s mindegyikben számtalan er d, a hozzá tartozó majorságokkal, falvakkal, hegyekkel, erd kkel, kertekkel... Hegyeik sok ezüstöt és aranyat rejtenek magukban. Magyarország egyike azoknak az országoknak, ahol a legkönnyebb az élet... A básgird király gyakran pusztítja a bizánci területeket... megverték a bizánci király tizenkét seregét... királysága sokszorta jelentékenyebb, mint Bizánc urának királysága - megszámlálhatatlanul sok katonája van, s országának területe húsznapi járófölddel vagy többel is nagyobb, mint Bizánc területe. Valamennyi nép fél a támadásától, mert sok a katonája és nagy a vitézsége... Amikor visszatértem a szlávok országába, a királyuk nagy tisztelettel fogadott minket, mivel nagy becsben tartotta a Básgird király levelét, félve t le." II. Géza király, aki alig 20 éves ekkor, bölcsességére vall Abu Hamid al-garnati következ feljegyzése: "Amikor (a király) meghallotta, hogy megtiltottam a muszlimoknak a borivást és megengedtem nekik, hogy ágyasokat vegyenek maguk mellé és négy szabad n t (feleségnek), akkor azt mondta nekem: Nem ésszer ez, mert a bor er síti a testet, a sok n viszont gyengíti a testet és a szemet. Az iszlám vallás el írásai nincsenek összhangban a józan ésszel." PIERE VIDAL provencei trubadur a XII. században járt Imre királyunk ( ) udvarában és így írt hazánkról: "Hogy felvidítsam életemet, elmentem Magyarországra, a jó Imre királyhoz. Ott jó hajlékot találtam, becsületes, jólelk barátokat és szolgákat." DANTE ALIGHIERI ( ) a legnagyobb olasz költ, az irodalmi olasz nyelv megalkotója, az Árpád-házi királyok utáni trónöröklési harcoktól sújtott Magyarországra küldött üzenete: "Ó, boldog Magyarország, ne engedd tovább gyötreni magad!" (O Beata Ungheria! Se non si lascia piu malmenare!) Dante mondta hazánkról: "Magyarország a Szentek Paradicsoma." II. MURAD szultán ( ) kijelentette: "Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak." A Német-Római császár kancellárja írja 1444-ben: "Nagy hatalma van Magyarországnak és nagy az ereje, de ahhoz, hogy a törököt Európából ki zhessék, sokkal nagyobbra lenne szükség." V. MIKLÓS pápa 1449-ben, III. CALLIXTUS pápa 1455-ben: "A Kereszténység véd pajzsa" címmel tüntette ki Magyarországot. II. PIUS pápa Hunyadi János seregének világjelent ség nándorfehérvári diadala után (1456) írja III. Frigyes császárhoz küldött levelében: "Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció véd je." ANTONIO BONFINI ( ) olasz humanista: "Az írók a kegyetlenség minden nemét ráfogják a magyarokra, kivéve mindkét nem szemérmének megfert ztetését, melyet otthon úgy, mint a táborban kerülték." MARZIO GALEOTTO ( ) olasz humanista és történetíró Mátyás király udvarának étkezési szokásairól írja:

4 "A királyi asztalra kerül étkek sora b és változatos. Bel- és külföldi tudósítások egyaránt gazdagnak mondják Magyarországot égaljuk minden állat és növényfajtájában, és valóságos Kánaánnak festik, melyb l minden b ségesen tellett az udvari konyhára. A kenyérre nagy gondot fordítottak: magyarosan kovásszal készítették és még Beatrix királyné jöttével sem cserélték fel a jó magyar kenyeret az olasz zsemlekenyérre." Galeotto szerint más országokban teljesen ismeretlen halfajtákban is dúslakodott Mátyás birodalma. Szerinte a hálót az ország egyetlen folyójába vagy halastavába sem vetették ki hiába. (A mennyhal és a csuka voltak a legkedveltebbek.) Külföldr l idekerült írók a magyar borokat általában, Mátyás borait pedig különösen kit nek találják, s mint külföldön szokatlan dolgot említik meg, hogy a király és a urak egyaránt sokféle bort fogyasztanak evés közben. (Kútvölgyi Mihály: Meg rzött ízek, vadételek, Timp kiadó 2007) MARZIO GALEOTTO és ANTONIO BONFINI ( ) olasz humanisták mindketten azt írják Magyarországról, hogy Európa népei mind írigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lév gazdagságot, ezért gy lölet veszi ket körbe. Magyarországon a leggazdagabb a föld, b a hal-áldás, nagymennyiség a kenyérgabona, a bor pedig kiváló. ENEA SILVIO PICCOLOMINI ( ) a kés bbi II. Pius pápa 1444-ben levélben írja Széchy Dénes esztergomi érsek primásnak ( ): "Minden joguk megvan a magyaroknak visszakövetelni a koronát, mert a magyar királyság archiregnum." (Archiregnum f királyságot, skirályságot jelent.) JEAN LEMAIRE DE BELGES ( ) francia /vallon/ író 1511-ben írja: "Magyarország a kereszténység véd bástyája." ROBERT JOHNSON (angol) 1616-ban: "Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csökkentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együttvéve." SAVOYAI JEN (Eugene de Savoie-Carignan) herceg ( ) francia születés osztrák hadvezér és államférfi, a magyarokról: "Ha gy znek, az a mi gy zelmünk - Európáé -, ha vesztenek, az az szerencsétlenségük." MILTON JOHN ( ), az Elveszett Paradicsom szerz je: "Büszke vagyok arra, hogy Magyarország és Anglia között kulturális kapcsolat áll fenn." MONTAGU MÁRIA, (Wortley angol követ felesége) írta 1717-ben: "A magyar hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak, s az összes bécsi szépségek Magyarországból kerültek ki." CHARLES-LOUIS MONTESQIEU ( ), francia filozófus: "A magyar híres szabadságszeretetér l, nemes és nagylelk jellemér l, si bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van." CHARLES MAURICE TALLEYRAND-PÉRIGORD gróf ( ) francia államférfi, diplomata mondta Napoleonnak: "Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük amit akarsz."

5 Jules Michelet History of France JULES MICHELET ( ) francia történész: "A magyar nemzet a h siesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek h sével szemben. E nemzet h si példájával felemel és megnemesít minket. A magyar h siesség magas erkölcs megnyilatkozása." NAPOLÉON BONAPARTE /Napoleone di Buonaparte/ ( ) hadvezér, politikus, francia császár olasz nemesi családból származó, korzikai születés francia 1809-ben írta hozzánk, magyarokhoz intézett kiáltványában a gy ri csata el tt: "Dics származástok régiségével méltán büszkélkedhettek..." VICTOR HUGO ( ) francia költ, író: "Magyarország a h sök nemzete, Németország az erényt, Franciaország a szabadságot, Olaszország a dics séget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a h siesség megtestesülése." ELISÉE RECLUS ( ) "Magyarország rendkívüli el nye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefügg bb területe. Bármint alakuljon is a közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában." G. HERRING angol utazó 1838-ban kiadott útirajzában írja: "Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcs je az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek." EDUARD SAYOUS ( ) francia történész: "A nyugati nemzeteknek hálával kell elismerniük azokat a szolgáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, el ször, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd mid n tántoríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabadságához." SAINT RENÉ TAILLANDIER ( ) francia író, kritikus: "A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, el bb-utóbb fel fog támadni." R. BACKWILL angol politikai író írja 1841-ben: "Magyarország foglalja vissza helyét a nemzetek között, és legyen az, ami régente volt: Európa legbüszkébb véd bástyája." OTTO VON BISMARCK német kancellár ( ): "Különös nép a magyar, de nekem nagyon tetszik." THEODORE ROOSEVELT ( ), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette: "Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az múltjáért." ELISÉE RECLUS ( ) francia földrajztudós: "Magyarország rendkívüli el nye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefügg bb területe. Bármint alakuljon is a Közép-európai államok sorsa, bizonyos, hogy a magyarság

6 mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában." PAUL TOPINARD ( ) francia antropológus, 1881-ben kiadott els antropológiai kézikönyvében írja: "Mai napság a m veltebb magyar családok arcvonásai a legszebbek közé tartoznak egész Európában. A közepesnél valamivel nagyobb termet, jól megtermett testalkatúak, szabályos arcvonásúak, barnás vagy fehéres b rszín ek, barna hajúak és szem ek,... anthropológiai szempontból az eddigi adatok a finnekkel való rokonság ellen tanúskodnak..." HANS NORMAN 1883: "Magyarország összes népei közül kit nnek az igazi magyarok... jóalkatú, kemény izomzatú emberek, nemesek, mintegy márványból faragottak... szemeik tüzesek." RENÉ GROUSSET ( ) francia történész, szakterülete Ázsia és a Kelet: "Magyarország Európa el rse volt Ázsia felé. Árpád országának a kereszténység felvétele óta az volt a szerepe, hogy megállítsa a Kárpátoknál, vagy a Dunánál a mongol hódítókat. S az h sies ellenállása kényszerítette megállásra a törököt. Szent PIO született FRANCESCO FORGIONE ( ) olasz kapucinus szerzetes jövendölése: "Magyarország egy olyan kalitka, amelyb l egyszer még egy gyöngyör madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dics ségben lesz részük. Írigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú rangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne er sebben kérniük hathatós oltalmát országukra!" LEON TAPIER: Európa nem ismerte fel idejében a szolidaritás fontosságát Magyarországgal szemben, melyre a török ellen folytatott háborúk teljes súlya nehezedett. A magyar nemesség a kereszténység lovagja szerepét töltötte be. A századokban Magyarország bebizonyította, hogy azonos szinten áll Európa nagy államaival. VAUTIER francia politikus a 20. század elején írja: "Magyarország múltja fényes, de a jöv még dics bb sorsot tart fenn számára. E jobb sorsra érdemes nemzetet Ausztria úgyszólván elfalazta Európától, hogy egyrészt annál szabadabban kizsákmányolhassa, másrészt, hogy a külföld a függetlenség után sóvárgó magyarság panaszait meg nem hallhassa." VENANCE PAYOT ( ) francia természettudós: "Magyarország csodálatra méltó földrajzi egység, amelynek egyes részei összhangzatosan egymásra vannak utalva, és nem szakíthatók el az egész sérelme nélkül." GABRIELE D'ANNUNZIO ( ) olasz költ 1926-ban: "Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország." ARCHIBALD CARY COOLIDGE professzor ( ), aki politikailag és történelmileg jól ismerte Közép-Európát, 1919, január 19-én Woodrow Wilson amerikai

7 elnöknek jelentve javasolta - a Trianoni békeparanccsal kapcsolatban Magyarország gazdasági egységének megtartását, ellenezve Erdély elszakítását: "Egy ezer éves egységes országra er szakolni, elfogadtatni ilyen elrendezést, mint véglegest, a jöv t gy löletre, harcra és viszályra kárhoztatná, valószín sítené egy katonai jelleg konfrontáció létrejöttét belátható id n belül." (Javaslatát a konferencia nem fogadta el.) GUGLIELMO FERRERO ( ) olasz történetíró: "Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és bels vonzóer k által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat." JAMES LOUIS GARVIN ( ) angol újságíró a trianoni békeparanccsal kapcsolatban írta 1925-ben: "Valamennyi legy zött nép közül a tehetséges, fels bbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors." LORD SYDENHAM, az angol fels ház tagja 1927-ben kiadott könyvében írja: "A legélénkebb részvéttel nézem ezt a dics séges múltú büszke népet, amely most a kisantant jól felfegyverzett népeinek gy jébe van bezárva." LORD ROTHERMERE ( ) június 27-én a Daily Mailben írja: "Az új európai határok igazságtalansága állandó veszedelme Európa békéjének, és azok a kezek, amelyek a mai politikai helyzetet létrehozták, a jöv háború magvait hintették el." JEAN COCTEAU ( ) francia költ, fest, akrobata, zenekritikus, színész írta "Hommage dés po tes français aux po tes hongrois" cím könyvében (1957): "Drága Magyarok ti csillagok az égitestek között - s mindannyian költ k a tett tragikus lírája által." ALBERT CAMUS ( ) francia nobeldíjas író október 23-án tartott beszédéb l részlet: "A magyarok vére. Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe, - a nyugati világ szemeláttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal sem keresztényi könnyel, hanem hazamenne, felvenné házipapucsát, mint a futball szurkolók a vasárnapi kupamérk zés után. Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével gavalléroskodhat. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. A szabadság mai évfordulóján szívemb l kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, er södjön és a mindenünnen támadó kiáltásnak visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhángú bojkottját az elnyomókkal szemben. És ha ez a közvélemény nagyon is er tlen és önz ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy vértanú népnek, ha a mi hangunk túlságosan gyenge, kívánom, hogy a magyar ellenállás megmaradjon addig a pillanatig, amíg keleten az ellenforradalmi állam mindenütt összeomlik ellentmondásainak és hazugságainak súlya alatt. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz estend ben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betöm, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhúllnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben.

8 A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat. Nehéz minékünk méltónak lenni ennyi áldozatra. De meg kell kísérlenünk, feledve vitáinkat, revideálva tévedéseinket, megsokszorozva er feszítéseinket, szolidaritásunkat egy végre egyesül Európában? A magyar munkások és értelmiségiek, akik mellett annyi tehetetlen bánattal állunk ma, tudják mindezt, s k azok, akik mindennek mélyebb értelmét velünk megértették. Ezért, ha szerencsétlenségükben osztoztunk, - miénk a reményük is. Nyomorúságuk, láncaik és szám zottségük ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, amelyet k nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadták nekünk!" RAMON CUÉ ROMANO ( ) spanyol jezsuita pap 1957-ben kiadott egy verses kötetet "Sangre de Hungaria" (Magyarország vére) címmel. Itt olvasható egyik megrázó verse: Magadra hagytunk Tégedet Kicsi húgunk, te drága! Magadra hagytunk Tégedet. Míg fényes nappal Rád törtek gyalázva, S Európa szívér l letéptek r t kezek. Keresztútján a m velt világnak Magadra hagytunk Tégedet. Hogy körülálltuk földre tiprott tested, A hulló jaj és forró vér felett, Melynek árjával bepermetezted Ruháinkat, - mi csak szónokoltunk és vitatkoztunk, De senki el re egy lépést se tett, Csak kezeinket emeltük az égnek, S magadra hagytunk Tégedet. Szemünk láttára tapostak a sárba, Nem távoli serd k megett, De Európa szívében, hol drága Múltunk re a Fórum és a Parthenon meredt A dómokra, mely visszhangként hordta A vádat, amit Dante emelt érted, Hogy bölcsesség, jog széthullt darabokra S Beethoven dala kilencszer zokogja: Az életünk új barbár korba tévedt. S bár vállainkon húsz évszázad súlya, Elárultuk múltunkat és újra Vak félelembe fúlt a tett, S magadra hagytunk Tégedet. völten néztük mozdulatlan Hogy gázol át törvényen az ellen, S a szörnyetegnek végs pillanatban Hogy étvágya beteljen Áldozatként a szörny lakomára Kis húgunkat dobtuk oda s holnap Új áldozatra vajon kit sorolnak?

9 nöd csak az volt, hogy a szabadságot Kívántad, mint a kék magas Büszke királya a sas. És annyi volt h s fiadnak vétke, Hogy hitvesüket úgy hívták "enyém", Hogy anyjukat is úgy hívták "enyém", Hogy lányukat is úgy karták hívni, S a földbe, melybe búzát s vért vetettek, "enyém"-nek hívták a hazát, történelmet. Óh Isten mondd hát vétek ez? Ezért tiportak le, s mi szabadok Magadra hagytunk Tégedet! Kicsiny húgunk, te drága Magyarország! A lelkünk mélye és a városok Jazz-hangos éje, karikás-szem hajnalok A vádat hordják, Hogy letiportak s friss véred kiált A szabad ember foltatlan ruháján A munkások olajos öltönyén S a vasárnapi vasalt nadrágokon? Nincs, ki lemossa véredet, Mit vád-piros ajakkal égetett A homlokunkra húszezer halott: - "Világ porondján fényes nappalon Megint magunkra hagytatok!" - És üldözni fog majd e b nnek árnya: A béke szavát elfojtja a jaj, A szabadság új árulást takar. S ha ajkunk olykor igazságot hirdet Saját vétkünkkel hazudtol meg minket, Mert lelkük mélyén érzik már a népek, Hogy b neiknek súlyos agyaglába Megindult és sár tapad nyomába És árulásuk, árulásba hal, És nincs nagy nemzet, addig míg e bélyeg Rajtunk ég, - és homlokunk az égnek Nem tárhatjuk, hisz láncban a magyar. Mert Európa szívében el ttünk Fényes nappalon megtörténhetett, Hogy meggyaláztak szép kicsi húgunk, S mi magadra hagytunk Tégedet. A Világunkban eluralkodó bizonytalanság és káosz csakis azért n hetett ekkorára, mert mi emberek nem hiszünk önmagunkban és egymásban. Nem hiszünk abban, hogy képesek vagyunk döntéseket hozni saját életünkkel kapcsolatban, elhitették velünk azt, hogy csupán egy csorda vagyunk, és szükségünk van egy er s irányításra ahhoz, hogy teljes életet élhessünk. Az els lépés egy élhet bb világ megépítésénél az, hogy el ször mindenkinek önmaga fejében kell rendet tennie. Észre kell vennünk azt, hogy mindaddig amíg megosztott társadalmakba szervez dünk, és úgy éljük az életünket, hogy mások kárán és nyomorán nyerészkedünk, addig nagyon nehéz bármiféle alternatívát is

10 kidolgozni az emberiség jöv jét illet en. A Rend- ri Becsület Pallag kultúra. "Isten népeként a fényb l születtünk, mint ahogy Jézus is a fényb l jött..." Ismeretterjeszt film, mely bemutatja, hogy a jelenleg meglév társadalmi rendszer fenntarthatatlan. Ha nem változtat az emberiség irányt, annak feltétlen globális összeomlás lesz a következménye. Aki pedig felfogja, hogy mir l is van szó, az rájön, hogy teljesen meg kell változtatni az életünket, mert a délibáb nem tart örökké. A béget birkák, meg csak menyjenek önként és dalolva a vágóhidra. Gondolkodjatok! A második részt itt találja: (A magyarság, a bukott forradalmak és szabadságharcok népe ezer esztend n át egyedül s magárahagyottan nemcsak hazáját védte testével és életével, hanem Európát is után a világ lelkiismeretének hangján a fegyvertelen költ k hajtottak fejet az elnyomottak, a bebörtönözöttek, a halottak el tt s mondták: Gloria Victis, dics ség a legy zötteknek, kik gy zhetetlenek.) ISMAIL GALAAL ( ) szomál (Afrika) költ 1962-ben arról számol be, hogy Kelet-Afrika pusztáin tevekaravánok tábortüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak. HANS KUITERT holland újságíró véleménye a magyarokról július 31-én jelent meg a "De Telegraaf"-ban: "A nacionalizmus gyakran ellenérzést vált ki a világban: másokkal szembeni fels bbrend ség érzését sejteti s olyan kellemetlen nevek kapcsolódnak hozzá, mint Hitleré, Milosevicsé és - néhány palesztin számára - Sharoné. A magyar nacionalizmus azonban más természet, veszélytelen jelenség. A magyar nacionalizmus ugyanis a Marsról jön. A Marsról, a nap negyedik bolygójáról, ahová a NASA áprilisban kutató szondát indított, noha kutatás végett elég lett volna egy Concordot küldeni Budapestre. Hisz Magyarország a Földre szállt Mars s a magyarok olyanok, mintha földöntúli elmék lennének: virtuózok a számítástechnikában, briliáns tudósok, akik nobeldíjakat nyernek, kiváló matematikusok. Egyszóval ha igaz a mese - az emberiség krémje. Isaac Asimov egy óvatlan pillanatban ezt mondta róluk: "Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: emberek és magyarok." Voltak, akik még ennél is messzebbre mentek, s azt állították, hogy a földöntúliak már valóban köztünk élnek, csak magyaroknak mondják magukat... Az Európai Unió el re látása tehát, úgy t nik, messze túlszárnyalta akár az ifjabb Bush, akár Putyin legmerészebb álmait. Az EU ugyanis Magyarországgal nem egy más államokkal körbevett sztyeppés országocskát hívott az európai népek nyikorgó szövetségének sorába, hanem egyenest a földöntúliak országát. Mert mi más is lehetne a magyar lelemény magyarázata, mint hogy a magyarok olyan briliáns elmék leszármazottai, akik a Marsról érkeztek? Csak így eshetett meg, hogy k adták az emberiségnek az internetet, a computernyelvet, a modern repül ket, az atomfegyvereket és egyéb találmányokat.

11 Én személy szerint nagy rokonszenvvel figyelem ezt a fajta ártatlan nacionalizmust, hisz nem akar más országokat meghódítani, nem vezet tömegsírokhoz és az ENSZ Büntet Törvényszéke elé kerül vádakhoz. Csak arról szól, hogy hinnünk kell magunkban - még ha olykor azt gondolják is rólunk, s olykor mi magunk is akképp vélekedünk, hogy talán a Marsról jövünk. ENRICO FERMI olasz atomfizikus ( ) - amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az rlakókban, azt válaszolta: "Már itt vannak? Magyaroknak nevezik ket!" HELMUT KOHL (1930-) német konzervatív politikus, kancellár ig: "A legnagyobb csapást a nemzetközi kommunizmusra a magyarok mérték és a berlini falból az els követ a magyar h siesség ütötte ki." ZBIGNIEW KAZIMIERZ BRZEZINSZKI (1928- ) amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a 70-es években leírta: "Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak." (A Nasa kiadásában megjelent Gaia elmélet cím munka azt írja, hogy Földünk él lény, melynek a szív csakrája a Kárpát-medencében található. A Föld 7 energetikai központja közül a Pilisben található a Föld szívcsakrája.) XIV. DALAI LÁMA TENZIN GYATSO született LHAMO DÖNDRUB (1935- ) az 1980-as évek második felében kinyilatkozta, hogy "a Földön a magyaroknak energiaközpontot véd szerepük van." A Dalai Láma október 11-én Prágában ezt üzente a magyaroknak: "Magyarok! Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehet ség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményez képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk! Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagymúltú nemzet fényes jöv el tt áll. Kérem dolgozzanak továbbra is keményen és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem el tt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz - elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom. Köszönöm." Nepáli papok 2005-ben kijelentették, hogy mindennap imádkoztak a Földért. Most "vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jöv t." TANPAI RINPOCE a nepáli Fehér Király kolostor vezet lámája magyarországi tartózkodása idején (2007) így szólt a magyarokhoz: "Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája az Önök örszágában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!"

12 CARDAILHAC JÁNOS alexandriai pátriárka így jellemezte Nagy Lajos magyar királyt ( ), akit személyesen ismert: "Isten a tanúm, hogy nem ismerek oly nagy és hatalmas uralkodót, aki oly alázatosan és szerényen viselkednék, és becsülete megsértése nélkül annyira óhajtaná a közbékét és nyugalmat." D'ANNUNZIO olasz költ 1926-ban: "Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország." G. FERRERO olasz történetíró ( ): "Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és bels vonzóer k által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat." I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta: "Valamennyi legy zött nép közül a tehetséges, fels bbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors." JOACHIM MEISNER (1933- ) bíboros, 1989-t l kölni érsek, Budapesten, augusztus 20-án mondta szentbeszédében: "Európának szüksége van Magyarországra, arra a szenvedésben, háborúban és szükségben meger södött népre, amely soha nem hagyta magát legy zni? Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugateurópai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az állam én vagyok. országát Mária oltalmába ajánlotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intéz re biztak. Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az európai kontinens sok szenvedést l és nélkülözést l menekült volna. Szent István királyi házába vette Máriát. és honfitársai pedig Mária testvérei és Jézus tanítványai lettek. Ez Magyarországnak olyan méltóságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha." És végül két nagy magyar véleménye: ZRÍNYI MIKLÓS ( ): "Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók." PET FI SÁNDOR ( ): Európa színpadán mi is játszottunk, s nem volt a miénk a legkisebb szerep."