Hogyan és mikor fordulhatunk az ombudsmanhoz

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hogyan és mikor fordulhatunk az ombudsmanhoz"

Átírás

1 Hogyan és mikor fordulhatunk az ombudsmanhoz Mi is az ombudsman? Az ombudsman a világ számos országában működő emberi jogi jogvédő intézmény. Magyarországi megfelelője a köztársasági elnök javaslatára, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választott alapvető jogok biztosa, valamint a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettesei. Legfőbb feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Kizárólag a Parlamentnek felelős, így eljárása során független, intézkedéseit kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján hozza meg. A helyettes biztosok fi gyelemmel kísérik a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését. Milyen szervekkel szemben és mikor lehet ombudsmanhoz fordulni? Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény a következőképpen határozza meg az ombudsman hatáskörét: Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint közigazgatási szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, kötelező tagság alapján működő köztestület, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve, közjegyző, törvényszéki végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó vagy közszolgáltatást végző szerv tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár, feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. Milyen szervek minősülnek közszolgáltatást végző szervnek? Közszolgáltatást végző szerv függetlenül attól, hogy milyen szervezeti formában működik az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó, illetve e feladat ellátásában közreműködő szerv, a közüzemi szolgáltató, az egyetemes szolgáltató, az állami vagy európai uniós támogatás nyújtásában vagy közvetítésében közreműködő szervezet, a jogszabályban közszolgáltatásként megjelölt tevékenységet végző szervezet, valamint a jogszabályban előírt, kötelezően igénybeveendő szolgáltatást nyújtó szervezet. A közszolgáltatást végző szerv kizárólag e tevékenységével összefüggésben vizsgálható. Milyen sérelmekkel érdemes a biztost felkeresni? Az állampolgár alapvető jogai sérülhetnek indokolatlanul lassú ügyintézéssel, hátrányos megkülönböztetéssel, nem megfelelő vagy téves tájékoztatással, méltánytalan személyes bánásmóddal, a tájékoztatás indokolatlan megtagadásával vagy akár jogszabályt sértő határozattal. A biztos hatásköre szempontjából fontos követelmény, hogy a kérelmezőnek a rendelkezésére álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket ki kell merítenie, mert a biztos sem az első, sem a másodfokú hatóság eljárási jogkörét nem vonhatja magához. Mikor kizárt a biztos vizsgálati lehetősége? Az alapvető jogok biztosa nem tud segíteni, ha az ügyre vonatkozó eljárás október 23. előtt indult, ha az ügyben született jogerős határozat 12 hónapnál régebbi, ha az ügyben bírósági eljárás van folyamatban vagy már bírósági döntés is született, továbbá ha a törvény szerint hatóságnak nem minősülő állami szervek jártak el. A törvény nem jogosítja fel a biztost, hogy bárkit hatóság vagy bíróság előtt képviseljen, vagy azok előtt folyamatban lévő eljárásban jogi tanácsot adjon. Mit tehet az ombudsman? Az ombudsman a célszerűnek tartott intézkedést a hatáskörét szabályozó törvény keretei között maga választja ki. Eljárására nem vonatkozik a 30 napos eljárási határidő. Ajánlást tehet a visszásságot előidéző szerv felügyeleti szervének az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság orvoslására, vagy kezdeményezheti az érintett szerv vezetőjénél a visszásság orvoslását. Indítványozhatja az Alkotmánybíróságnál a jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatát, kezdeményezheti ügyészi óvás benyújtását, felelősségre vonásra irányuló eljárást, vagy szabálysértési illetve fegyelmi eljárás megindítását, és bűncselekmény észlelése esetén köteles büntetőeljárást kezdeményezni. Javasolhatja a jogalkotásra jogosult szervnek a jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását, és végső intézkedésként az egyébként nem rendezhető ügyet éves beszámolója keretében az Országgyűlés elé terjeszti.

2

3 J/6102 Beszámoló az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tevékenységérõl 2011 Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2012

4 Minden jog fenntartva ISSN Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor u. 22. Telefon: , Fax: Internet: Felelős kiadó: Dr. Szabó Máté Szerkesztő: Dr. Kovács Zsolt A kötetet Kempfner Zsófia tervezte Készült a Mondat Kft. nyomdájában

5 Tartalom Biztosi köszöntő 7 1. Az év fontosabb eseményei Rendezvényeink Civil Konzultációs Testület Nemzetközi kapcsolataink Sajtóvisszhang Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tevékenysége Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szakmai önéletrajza és tudományos tevékenysége Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának munkatársai A biztos munkatársainak tudományos tevékenysége Publikációk Előadások Oktatás, vizsgáztatás Tudományos képzés Alkotmányos jogok helyzetének értékelése Projektek Gyermekjogi Projekt Beteg Jogaink Egészséges Méltóság Projekt Katasztrófavédelmi Projekt A büntetés-végrehajtás ellenőrzése, a fogvatartottak jogai A vizsgálatok tapasztalatai A gyermekek jogainak védelme A leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelme Az élethez és az emberi méltósághoz való jog és egyes aspektusai A kommunikációs szabadságjogok A szociális jogok és a tulajdonhoz való jog A jogállamiság elve 173

6 6 Tartalom 3.3. A jogalkotással összefüggő tevékenység A jogszabályokat érintő biztosi tevékenység Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése Jogszabálytervezetek véleményezése Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tevékenységének statisztikai adatai Tárgymutató a jelentésekről A Hivatal beszámolója A közös hivatal munkatársai Mellékletek A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának tevékenysége Az egészséges környezethez való jog helyzetének értékelése A környezetvédelmi ombudsman tevékenységének adatai A környezetvédelmi ombudsman jogalkotást érintő tevékenysége Környezetstratégiai és környezetpolitikai tevékenység Nemzetközi tevékenység A környezetvédelmi ombudsman szakmai önéletrajza és tudományos tevékenysége A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának munkatársai A környezetvédelmi ombudsman munkatársainak tudományos tevékenysége A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának tevékenysége A kisebbségi jogok helyzetének értékelése A kisebbségi biztos tevékenységének adatai A kisebbségi biztos jogalkotással összefüggő tevékenysége A kisebbségi biztos rendezvényei, programjai A kisebbségi biztos szakmai önéletrajza és tudományos tevékenysége A kisebbségi jogok országyűlési biztosának munkatársai A kisebbségi biztos munkatársainak tudományos tevékenysége A Beszámoló CD melléklete 6.1. Katasztrófavédelmi Projekt 6.2. Betegjogi Projekt 6.3. Gyermekjogi Projekt 6.4. Kállai Ernő: Megszüntetve 6.5. Példatár: Az állampolgári jogok biztosának jelentései

7 Biztosi köszöntő Az elmúlt évben, 2011-ben folytatódtak azok a válságtendenciák, amelyek egyaránt megmutatkoznak Magyarországon, Európában és az egész világon az alapvető jogok érvényesítésében és a demokráciák stabilitási problémáiban. A válsággal szembeni fellépés vált a döntéshozatal első számú preferenciájává Magyarországon és az Európai Unióban is, amelynek féléves elnökségét ugyancsak az elmúlt év során töltötte be a magyar kormány. A válság és a válsággal szembeni fellépés rengeteg hazai és európai, euroatlanti és globális vitát váltott ki, amelyek fontosak az alapjogok értelmezésének szempontjából. A globális válság kihívás a demokrácia és az egészséges társadalom számára Ez jelentkezik mind a szabadságjogok például a gyülekezés és véleménynyilvánítási szabadság, mind a gazdasági-szociális jogok, a munkajog, a jóléti szolgáltatásokhoz jutás, avagy a lakhatáshoz való jog, de a harmadik generációs jogok, az információszabadság, az adatvédelem, avagy az egészséges és fenntartható környezethez való jog terén is. E viták egyaránt fontos kihívásokat fogalmaztak meg a legkülönbözőbb társadalmi csoportok, főként a rászoruló csoportok helyzetével kapcsolatban a válság sújtotta demokráciákban, amelyek ma összességükben nehezebben állíthatóak olyan töretlenül fényes példákként, mint 1989-ben. A nyugati demokráciák válságtendenciáiról álljon itt a globálisan ismert és elismert német társadalomtudós Claus Offe egyik gondolata: A demokrácia válságának oksági magyarázatai magukban foglalják a gazdasági globalizációt, és a hatékony államok feletti szabályrendszerek hiányát; a mind a bal-, mind a jobboldali eszmék térvesztését, a piaci-liberális elméletek hegemóniáját azok államellenes következményeivel együtt, valamint a pénzügyi és gazdasági válságoknak a hatásait, így a nemzetállamok drámai költségvetési problémáit, amely veszélyezteti az állam cselekvési lehetőségeit. 1 Az egészséges társadalom, a társadalmi rendszer egészséges reagálása a 1 Claus Offe: Crisis and Innovation in Liberal Democracy: Can Deliberation Be Institutionalised? Czech Sociological Review, Vol. 47. No saját fordítás SzM.

8 8 Biztosi köszöntő krízisre, a társadalom különböző újratermelő immunrendszereit állítja előtérbe, illetve azok kreatív megújulási képességére hívja fel a figyelmet. Arra, amelyet akár az egészséges társadalom keresésének metaforájával, a társadalom megújulási képességeként írhatunk le. Tehát nem véletlenül került 2011-ben az ombudsmani projektek élére az egészségügyet érintő alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságok rendszerszerű vizsgálata, a gyermekegészségügy kiegészítő vizsgálatával együtt. Harmadik projektünket, a katasztrófavédelmi intézmény- és jogrend vizsgálatát szintén az egészséges társadalmi reagálóképesség kritériumainak keresése jellemezte a különböző jogágak keretében. Míg egészségügyünk továbbra is a betegség metaforájának hordozója az elvándorlással fenyegető jövedelmi és érdekeltségi problémák, a véget nem érő átszervezési hullámok és rendszerkorrekciók miatt, továbbá a válság újratermeli, sőt elmélyíti az egészségügy válságos állapotát, a katasztrófavédelem sok ponttal kaphat jobb értékelést 2011-ben Magyarországon. Talán könnyebb is a gyors reagálású társadalmi elhárító rendszer egységes logikára és központosított forrásokra épülő rendszerét megalkotni, de mindenesetre ez gyorsabban és sikeresebben látszik megoldódni, mint az egészségügy európai elvárásoknak és egyben a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő, hosszabb távra érvényes átalakítása. A katasztrófavédelem átszervezésével kapcsolatos jogállami követelményekről Ulrich Beck német szociológus, a rizikótársadalom 20. századi társadalomelméleti modelljének megalkotója, így ír a 21. század globális világkockázat-társadalmáról. A világkockázat-társadalomban a biztosíthatóság hiánya nemcsak a biztosítás korlátaiból következik, hanem a kockázat expanziós logikájából is milyenfajta kockázatok, kinek a számára kompenzálhatók, az egyéneknek, egész társadalmaknak, az emberiségnek, beleértve a jövő generációit is? 2 Abban a korszakban, amikor a kockázat és a biztosítás azonos módon terjedt el, az egybeesés azon az elven alapult, hogy a káresetek individualizálhatóak; mindig az egyesek személyek vagy szervezetek azok, akik biztosítási szerződéseket kötnek, és akik az őket ért behatárolt károk miatt pénzügyi kompenzációban részesültek. A világkockázat-társadalom rizikói azonban túlteszik magukat az individualizálhatósági elven. 3 A biztosíthatóság egy a felvilágosodás utópikusan racionális logikájának megfelelő társadalmi-gazdasági intézmény, ahogyan azt François Ewald fran- 2 Ulrich Beck: Világkockázat-társadalom. Az elveszett biztonság nyomában. Szeged: Belvedere, Uo.172. kiemelések az eredetiben SZM.

9 Biztosi köszöntő 9 cia szociológus a biztosítási társadalom modelljében ábrázolta. 4 Eszerint a teljes biztosíthatóság illúzióit kergető racionalisztikus szemléletmódban az önkéntes díjfizetéssel a kármegosztás és a szolidaritás hatékony hálózata jön létre, amelyben a rizikó kalkulálható, a biztosítás pedig a kárviselés kollektív szociáltechnológiája. Ezzel szemben Beck úgy véli, hogy a modern felelősségi jog és a biztosítás nem tudnak megbirkózni a világkockázat-társadalom veszélyeztetettségével. A nemzeti-nemzetközi jogrend, amely figyelmen kívül hagyja a globális kockázatokat, képezi a hátteret, amely előtt kialakulhat annak látszata, hogy a magánbiztosítási elv még érvényesül. 5 A természeti katasztrófák és a terrorcselekmények, avagy az ipari katasztrófák következményei általában kizártak a biztosítási kockázatok közül, azonban a kormányzatok a gyakorlatban egyedi politikai döntésekkel igyekeznek kompenzálni az áldozatokat, élhetővé tenni a kárt szenvedett területeket. A társadalmi-politikai élet normál állapotainak konfliktusmegoldási mechanizmusában a jogi és etikai normák stabil rendszere szabályozza az emberi magatartást. A konfliktus és a deviancia sokféle jelensége azonban a modern és a posztmodern társadalmakat a folyamatos válság, a fenyegetettség és a katasztrófa tudatával sújtja. Emberi mulasztások és elháríthatatlan természeti folyamatok, avagy ember alkotta technológiák nem szándékolt következményei egyaránt szabályozatlan, társadalmi normákat gyengítő, vagy akár azokat figyelmen kívül hagyó tömegcselekvést, a hobbesi mindenki harca mindenki ellen állapotnak az összes veszélyét hordozzák. A katasztrófavédelem valójában kiemelkedő jelentőségű minden országban, nagyvárosban. Ha csak a foglalkoztatottak számát tekintve összeadjuk a rendőrség, a különleges biztonsági egységek, a mentő- és tűzoltóhálózatok személyi és szervezeti állományának együttesét, egy új hadsereg jelenik meg, amely még nagyobb is lehet a katonai potenciálnál például Európa sok országában. Ez az új hadsereg egy nehezen nevesíthető, bármely pillanatban bárhonnét támadó ellenfél, a katasztrófa ellen védekezve stratégiára, hadvezetésre, a felderítésre, vezérkari törzsre építve harcol, akár az igazi hadseregek. Tevékenysége során új minőségű igazgatási és koordinációs kihívással találjuk magunkat szemben: mennyire képes a modern és a posztmodern társadalom saját racionalisztikus önképének megfelelően előre jelezni, kezelni a katasztrófák folyamatait és a következményeik révén kialakuló emberi és jogi konfliktusok sorát? A klasszikus és modern alapjogsérelmek tárházát és az alkotmányos jogsérelmek veszélyét hordozzák a személyes szabadság sokszor elkerülhetetlen 4 François Ewald: Die Versicherungs-Gesellschaft. In: Ulrich Beck (Hrsg.): Politik in der Risikogesellscahft. Frankfurt am Main: Suhrkamp, Beck i. m. 172.

10 10 Biztosi köszöntő korlátozása, a beavatkozás a magántulajdonba, és a személyes adatok óriási halmazaiba. A 2011-ben lefolytatott ombudsmani vizsgálatsorozat ezért megkísérelte a szabadság és a biztonság értékeinek kölcsönös egyensúlya és egymással szembeni nem kizárólagos érvényesülésük talaján elemezni a magyar katasztrófavédelmi szabályozás, szervezeti rendszer és gyakorlat alkotmányos visszásságait és hiányosságait. A kivételes állapot magatartási szabályai és alkalmazásuk nem tehet pontot a jogállam mondatainak végére a 21. században. Úgy kell megvédeni a személyt és a tulajdont, hogy ne csak túléljen, hanem megőrizhesse emberi méltóságát, gyakorolhassa a rendelkezésére álló alapjogok teljességét, és az állam teljesítse ez irányú intézményvédelmi kötelezettségeit. Nem könnyű feladat, éppen ezért a személyi és tulajdoni jogok védelme katasztrófák esetén az ombudsmani intézmény kezdettől fogva felvállalt kiemelt feladata volt az árvizektől, a augusztus 20-i tűzijáték következményeiig. A katasztrófák felvetik a felkészülés, az előrejelzés és az előrejelzés megfelelő kommunikálásának problémáit. A mentőakciók megkívánják, hogy összefüggéseiben mérlegeljék a bennük részt vevő hivatásosok és a rászorulók jogait. Nem lépik-e túl hatáskörüket a többlethatalommal felruházott katasztrófavédelmi szervezetek, amikor gyorsan kell dönteniük élet- és vagyonvédelmi kérdésekről? Hová fordulhatnak a károsultak, melyek a jogorvoslati lehetőségek a katasztrófák után? Mind a prevenció, azaz a megelőzés, mind a reakció, tehát a következményekre adott válaszok szerepelnek a központi és a helyi szervek vizsgálatában, amelyeket akár panaszok alapján, akár hivatalból indítottunk. Az ombudsmani vizsgálatokban különös hangsúlyt kell kapniuk a különlegesen rászorulók csoportjainak, akiknek önálló döntési és életviteli képességei és lehetőségei korlátozottak. Ilyenek a fogvatartottak, a gyermekek, az idősek és a fogyatékossággal élők, avagy a lakcím nélküli hajléktalanok. Az erős intézményeket a gyengék jogainak perspektívájából kell átvilágítanunk. A vizsgálatokból nem zárhatók ki a hatalommal való visszaélések, sőt a korrupció problémái sem, hiszen a katasztrófák után az adott területen gyakran jelentős források, vagyontárgyak és jogosultságok gyors újraelosztására kerülhet sor, ami kérdéseket vet fel az adományokkal, avagy a központi támogatással biztosított lehetőségek fair és igazságos, valamint a rászorulók számára átlátható rendszerének működésével kapcsolatban. A katasztrófák ilyen másodlagos következményeként a szegény ne lehessen még szegényebb, a gazdag pedig még gazdagabb, hanem meg kell találni a mégoly kivételes koncentrált forrásmegosztás jogállami alapelveken nyugvó standardjait. A katasztrófa megelőzése a folyamatos jelen idő. A katasztrófa következménye a katasztrófavédelem számára a gyors döntés kényszere. A kárfelmérés,

11 Biztosi köszöntő 11 kárenyhítés, kártalanítás a fair és arányos befejezett múlt igeidejével írható le. A katasztrófák ombudsmani vizsgálatának mindhárom aspektust magában kell foglalnia a személy- és tulajdonvédelem alkotmányos talaján álló kritikai munkában, amely a visszásságokat mindhárom dimenzióban kezelni tudja. A természeti és az ipari katasztrófák ellen védekező szervezetek is a centralizált és uniformizált megoldások felé hajlanak. De keresni kell az egyensúlyt az áldozatok, és a civil segítők egymásra találásának érdekében és a szűken vett beavatkozó kötelékek katonai fegyelmű mozgatásán túl a civil társadalom erejével is erősíteni kell a logikája folytán centralizált kataszrófavédelmi rendszert. Az állami és a magángondoskodás, az adományozás és az újraelosztás, a felelősségmegosztás civiljogi és kormányzati rendszereinek klasszikus, az arányosság és az egyensúly követelményére koncentráló dilemmáival kerülünk itt szembe. A magyar ombudsmani rendszer átalakításának indokai Miért volt szükség az ombudsmani rendszer átépítésére 2011-ben Magyarországon? Nem volt megfelelő az elmúlt időszakban különböző időpontokban és jogalkotói szándékkal létrejött jogvédő intézmények együttműködése. Magyarországon senki sem tudott képet alkotni arról, hányan és milyen ügyekben fordultak például az állampolgárok a különféle ombudsmanokhoz és egyéb panaszhatóságokhoz. A panaszok egységes kezelése és minősítése még a közös irodával-adminisztrációval rendelkező négy ombudsman között sem létezett, nem is beszélve olyan szervezetekről, mint a tőlük független Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Független Rendőrségi Panasztestület vagy a közmédiumok panaszfórumai. Magyarország emberi jogi helyzete egyik hatóság vagy civil szervezet éves, de hosszabb távú beszámolóiból sem rekonstruálható, mert annak előfeltétele a különféle adatbázisok összekapcsolása és rendszerezett feldolgozása lehetne. Ennek híján sem az összkép, sem a fejlődési tendenciák jellege nem derül ki, még a változás mellett elkötelezett döntéshozók számára sem ezért az alkotmányozás folyamata sem támaszkodhatott ilyen áttekintésre. A hiányzó információk és a mindenki számára rendelkezésre álló források híján egyoldalú és elfogult állapotfelmérések születtek. A különféle hatósági szereplők között létrejövő kiegyensúlyozott és rendszeres információáramlás a jogalkotás és a döntéshozatal problémaorientáltságát és precizitását növelheti meg. Ugyancsak probléma volt az, hogy az elmúlt húsz év során elfogadott nagy globális és európai nemzetközi szerződési rendszerek (pl. a gyermekek, a fogyatékkal élők, avagy a nők jogairól) nálunk még nem rendelkeznek a szer-

12 12 Biztosi köszöntő ződésben felállítani vállalt független, ellenőrző szervekkel, amelyek a nemzetközi standardok érvényesülését vizsgálnák hazánkban. Ez ugyanis pénzt igényelne a költségvetésből és hozzáférési-ellenőrzési jogosultságokkal rendelkező új típusú társadalmi szervezetek támogatását jelentené. A kormányszervek nálunk vonakodtak az ilyen független ellenőrző szervek kialakításától. Ugyancsak régóta késik csatlakozásunk a kínzás és embertelen bánásmód elleni, a nemzeti ellenőrző hatóság működtetésének kötelezettségét felvállaló opcionális nemzetközi rendszerhez, amelyet például a 2006-os jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság is kifogásolt jelentésében ben döntés született az OPCAT rezsimhez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy az ellenőrző szervezetrendszer fő letéteményese az alapvető jogok biztosa lesz Magyarországon. A Magyarországon korábban szintén önálló adatvédelmi biztos az Alaptörvény szerint ( Szabadság és felelősség VI./3.) nem ombudsmanként működik ez év január elsejétől, hanem feladatait sarkalatos törvényben szabályozott önálló hatóság látja el. Európában a korábbi magyar megoldás kivételes volt, mert nem mindenütt kapcsolódott össze az adatvédelem és az információszabadság védelme egy intézményben, amely nem volt minden esetben parlament által választott és annak felelős (viszont az EU előírásai szerint önállónak kell lennie), míg nálunk eddig a közös hivatal révén össze volt kötve a többi, teljesen más témákkal foglalkozó ombudsmannal. Az új törvény alapján bizonyos hatósági jogosítványok kapcsolódnak az adatvédelemhez, úgy mint nyilvántartásba vétel, sőt jelentős összegű bírságolás is. Az európai típusú ombudsmanoknak az ajánlásokra szorítkozó hatáskörével viszont nem egyeztethetők össze problémamentesen ezek a hatósági jogkörök. Az új hatóságot létrehozó sarkalatos törvénynek így tehát az új hatósági jogkörökre új hatóságot kellett létrehoznia. A kialakított hatóság a január elsejétől működő NAIH hatásköre azonban jelenleg átalakítás alatt van az európai kritikák hatására. Az új ombudsmani rendszer fő irányai Maga az ombudsmani intézmény is a vízen átépített hajó kategóriájába került az egészségügy és a katasztrófavédelem rendszereivel együtt. Az új alaptörvény létrehozásánál az ombudsmani rendszer gyökeres átalakítására került sor, olyan irányba, amelyet már ombudsmanként évek óta szorgalmazok: egységes jogvédő intézmény, szakmai helyettesekkel a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, illetve a környezetjog területén. Az alaptörvény és az ombudsmantörvény vitája során minden ombudsman lehetőséget kapott álláspontjának kifejtésére és bár bizonyos strukturális elemei az új szabályo-

13 Biztosi köszöntő 13 zásnak az én eredeti koncepciómra rímelnek, mégsem vállalnék felelősséget az új rendszer alapjainak és kialakításának teljes normatív tartalmáért, mert az, mint minden jogszabály, politikai és jogi kompromisszumok sokaságán nyugszik, amelyek néha akár csorbítják is az eredeti koncepció egységét. Az új Alaptörvény megváltoztatta a jogállami szervezetrendszer bizonyos intézményeinek felépítését és hatáskörét, így a Magyarországon mintegy tizenöt éves múltra visszatekintő alapjogvédő intézményét, az ombudsmanét is. Az Alaptörvény a korábban a svéd modell mintájára kialakított négy ombudsman helyett egyetlen egységes intézmény mellett tette le a voksát. Ennek egyik indoka lehet, hogy az európai országok döntő többségében ez a megoldás érvényesül, amely lehetővé teszi az alapjogok egységes és egymásra tekintettel való értelmezését, az átláthatóságot, hatékonyságot, a források koncentrálását a mindenkor leglényegesebb fókuszpontokra. Ahol több ombudsman van, mint például Svédországban, Ausztriában, Litvániában, Moldáviában, ott is állandóan vagy váltakozva, de valamelyikük viseli az intézmény vezetőjének tisztségét. Nálunk eddig ilyen koordináció nem volt. Alaptörvényünk ( Állam 30. cikk 1 5.) az egységes ombudsmani intézményen belül két szakmai helyettes létrehozását írta elő, amelyek átvették a 2011-ben még önálló nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok, valamint a 2007-ben törvénymódosítással létrehozott és 2008-tól működő jövő nemzedékek biztosának funkcióit. Utóbbi elnevezése félreérthető, mert Európa és a világ számos országában működik önálló ombudsman a gyermekek jogainak védelmére, és a jövő nemzedékek kifejezés elsődleges köznyelvi értelmezése erre a feladatra utal. Magyarországon azonban kezdettől fogva az általános ombudsman hatáskörébe tartozott a gyermekjogok védelme, a jövő nemzedékek jogai pedig valójában a környezetvédelmi törvény alá eső jogok védelmét ellátó intézményt, azaz a zöld ombudsmant jelentik. Az elmúlt évben még önállóan működő, majd az Alaptörvény szerinti szakmai helyettes biztosok tehát a kisebbségi, illetve a környezetvédelmi törvények alapján jártak el. Hatáskörüket és eljárásukat, akárcsak az általános biztosét az új ombudsmantörvény (az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény) állapítja meg. Létrejött tehát az új Alaptörvény szerint az egységes ombudsmani intézmény Magyarországon, amelyben az egy ombudsmant és két szakmai helyettesét az országgyűlés kétharmadának támogatásával hat évre választják meg. Az intézmény új elnevezést kapott, az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról az alapvető jogok biztosára módosult. Hangsúlyosabbá vált a szerepe az Alkotmánybírósághoz fordulásban (utólagos normakontroll), mivel az általános állampolgári panasz lehetősége megszűnt, az állampolgárok és szervezeteik pedig a kormány és a képviselők egynegyede

14 14 Biztosi köszöntő mellett épp az ombudsmani intézményt vehetik igénybe közvetítő fórumként (24/e). Az új Alaptörvény a többi közjogi-alapjogi intézményhez hasonlóan az ombudsmanét sem forgatta ki önmagából, meghagyta annak, ami korábban is volt, olyan független intézménynek, amely az alapvető jogok érvényesülését veszélyeztető visszásságokat igyekszik feltárni, ezek felszámolására ajánlásokat tesz a kormánynak, a közigazgatásnak és az országgyűlésnek. Az egységesedő intézmény a várakozások szerint hatékonyabban, világosabb vonalvezetéssel, az alapvető jogokat összefüggésükben érvényesítve jár majd el, kiemelten kezelve az alkotmányozók döntése alapján külön szakmai helyettesekkel képviselt nemzetiségi és környezetvédelmi jogokat és érdekeket. Az ombudsmani ellenőrzés ma nem terjed ki a bíróságok és az ügyészség munkájára, a magánszférából pedig csak akkor lehet szervezeteket vizsgálni kivételesen, ha azok tevékenysége sok polgár alapvető jogait veszélyezteti. Milyen irányban látok lehetőséget az alapjogvédelmi feladatok továbbfejlesztésére az egységesedő intézményben? Az Egyesült Nemzetek Szervezete a genfi székhelyű emberi jogi főbiztos feladatainak segítésére a kilencvenes években kezdte meg a nemzeti emberi jogi intézmények (NHRI National Human Rights Institution) mára már globális szervezeti hálózatának kiépítését. Magyarországon korábban ilyen intézmény nem működött, ezért ben akkreditációs kérelmet nyújtottunk be az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa mellett működő koordinációs irodához, amely 2011-ben kedvező elbírálást nyert. 6 Az államonként eltérő szervezeti modellt képviselő nemzeti emberi jogi intézmény feladatát Európában gyakran az ombudsman tölti be. Az intézmény működése sokrétű, de főképp az ENSZ Alapjogi Charta és a nagy nemzetközi egyezményi rendszerek (gyermekek, nők, menekültek fogyatékkal élők jogai stb.) végrehajtását segíti a végrehajtás rendszeres megfigyelésével, az akadályok feltárásával, a nemzetközi szervezeteknek és a kormányzati szerveknek, valamint a parlamenteknek szóló ajánlások megfogalmazásával. Ezek az ENSZ-akkreditálta intézmények együttműködnek a jogvédő civil szervezetekkel és részt vállalnak az emberi jogi nevelés feladatából, emberi jogi információk gyűjtéséből, rendszerezéséből és feldolgozásából. Magyarországon ezt a feladatot a jövőben az egységes ombudsmani intézmény látja majd el. Ez lehetőséget nyújthat a közvetítő szerep ellátására a kormányzati és a nem kormányzati (NGO) szervezetek között az emberi jogi kultúra meg- 6 Az akkreditációs folyamatról: Sziklay Júlia: Az ombudsman nemzeti emberi jogi intézményi (NHRI) státusa. Nemzet és Biztonság, 2011/

15 Biztosi köszöntő 15 honosítására és fejlesztésére. Magyarországnak az ENSZ-egyezmények végrehajtásában bőven van tennivalója, ami gyakran elsikkad az aktuális bel- és külpolitikai elvárások, a különböző tárcaérdekek érvényesülése mellett. Változatlan alapjogvédelmi szerep Az első ombudsmanok hivatalba lépése, 1995 nyara óta Magyarországon is bebizonyosodott, hogy az alapjogvédelmi rendszer egyik nélkülözhetetlen sarokköve a hatékony ombudsmani típusú jogvédelem. Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően az alapjogok hatékony, egységes szemléletű és teljeskörű védelmének megteremtése érdekében egységes ombudsmani rendszert alakított ki, amelynek törvényi szabályait július 11-én fogadta el. Az Alaptörvény 30. cikke az Alkotmány korábbi rendelkezéseire építve egyértelműsíti, hogy az alapvető jogok biztosa általános alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárásának kezdeményezésére pedig bárkinek lehetősége van. A biztos elsődleges feladata továbbra is a hagyományos ombudsmani szerephez igazodik: az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott viszszásságokat vizsgálja, vizsgáltatja ki, és ezek orvoslása érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhet. Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény (Ajbt.) kidolgozása során a jogalkotó figyelemmel volt az elmúlt tizenöt év gyakorlata mellett az ombudsmani intézményt szabályozó korábbi törvény alkalmazásának tapasztalataira, az ombudsman típusú jogvédelemben megfigyelhető folyamatokra és a sikeres külföldi példákra is. A január 1-jétől hatályos új ombudsmantörvény az egységes biztosi rendszerben rejlő előnyök, a szabályozás újdonságai és a differenciált eljárási szabályok miatt alkalmas lehet az alapjogvédelem szintjének növelésére. A biztos számára ugyanakkor alapvető fontosságú az együttműködés tovább mélyítése az alapjogvédelem valamenynyi szereplőjével az Alkotmánybíróságtól a bíróságokon át egészen a civil jogvédőkig Az információs jogok védelmével kapcsolatban új lehetőségeket nyit meg az, hogy az adatvédelmi biztos feladatait köztük a hatósági jellegű jogosítványokat egy független hatóság veszi át. Az egységes ombudsmani modellben a jövő nemzedékek érdekeinek, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak kiemelt szintű védelméért nem önálló biztos, hanem külön biztoshelyettes felel. A biztoshelyettesek feladata sokrétű, munkájuk a belső szakmai együttműködésre és koordinációra épül. Figyelemmel kísérik az érintett alapjogok érvényesülését, rendszeresen tájékoztatják a biztost e jogok érvényesülésével kapcsolatos tapasztalataikról, felhívják a figyelmét a természetes személyek nagyobb csoportját érintő jogsértés veszélyére, hiva-

16 16 Biztosi köszöntő talból eljárás megindítását javasolhatják, közreműködnek az alapvető jogok biztosának vizsgálatában, továbbá javasolhatják, hogy a biztos az Alkotmánybírósághoz forduljon. Az Ajbt től az alapvető jogok biztosát kötelezi arra, hogy beszámoljon az Országgyűlésnek, a jövő nemzedékek érdekeinek, illetve a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak kiemelt szintű védelméről. Az ombudsmani tevékenység fókuszában továbbra is markánsan jelen lesz a jogérvényesítésre nem vagy csak korlátozott módon képes személyek jogainak védelme. Az országgyűlési biztosok munkájuk során kiemelt figyelmet fordítottak a fogyatékossággal élő emberek helyzetére. Az Ajbt. ezt a már létező szerepvállalást és attitűdöt jogi formába önti akkor, amikor előírja, hogy az alapvető jogok biztosának tevékenysége során különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával megkülönböztetett figyelmet kell fordítania A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásának segítésére, védelmére és ellenőrzésére. Hasonló a helyzet a gyermekek jogainak védelmével és érvényesülésével kapcsolatban, amelynek területén az ombudsman 2007 óta külön projekt keretében és azon túl is, a jogtudatosságot is előmozdítva igyekezett minden rendelkezésére álló jogi és más eszközzel eredményeket elérni. Az Ajbt. emellett megjelöl olyan társadalmi csoportokat, amelyek alapvető jogainak védelmére az alapvető jogok biztosának külön is figyelnie kell, ugyancsak az eddigi ombudsmani jogvédelem szellemiségét követve. Az átalakuló és új feladatok sora ezzel nem ért véget. Eddig Magyarországon nem volt egységes statisztika az alapvető jogi jogsértések adatairól. Az ombudsmantörvény most először írja elő, hogy az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal összefüggésben történt jogsértésekről statisztikát vezet, amelyhez az alapjogvédelemmel foglalkozó más szervek (így például az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és a Független Rendészeti Panasztestület) adatokat kötelesek szolgáltatni. Ez lehetőséget teremt arra, hogy az adott évben egységes és valódi képet lehessen alkotni az alapjogok helyzetéről, az előforduló jogsérelmek tendenciáiról. A korábbi szabályozáshoz képest az alapvető jogok biztosának hatásköre bővülni fog, mert a hatóságok mellett kivételesen az ilyennek nem minősülő szervezetet is vizsgálhatja, ha annak tevékenysége vagy mulasztása súlyosan sérti természetes személyek nagyobb csoportjának alapvető jogait. Az ilyen kivételes eljárások, vizsgálatok esetében a biztos kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező hatóság eljárását. Az Ajbt. így megteremti annak a lehetőségét is, hogy az egészséges környezethez való jog védelme érdekében az ombudsman ne legyen eszköztelen akkor, amikor e jog sérelmét nem hatóságok vagy közszolgáltatók okozzák.

17 Biztosi köszöntő 17 Érdemben ugyan nem változott jelentősen a hagyományos vizsgálati eszközök, módszerek és alkalmazható intézkedések köre, jellege, azonban a törvény ezen a területen a korábbi szabályokhoz képest differenciáltabb lett. Az ombudsmani gyakorlatot követő részletesebb szabályok, fogalom-meghatározások (pl. hatóság, visszásság, hivatalbóli vizsgálatok stb.) elősegítik a rugalmas és hatékony ombudsmani hatáskör- és jogértelmezést. A jogszabályok kiadásának, módosításának kezdeményezésével összefüggő törvényi szabályozás is előremutató: támogatja, hogy az alapvető jogok biztosa egyedi ügyben megállapított visszásság esetén amennyiben az nem csupán az adott hatóság vagy közszolgáltató eljárása miatt mutatható ki továbbra is javasolhassa a jogalkotónak a kapcsolódó jogi szabályozás felülvizsgálatát. A kettős intézkedési lehetőség nagyban segíti a feltárt jogi problémák komplex megoldását. A jogvédelem hatékonyságát növeli, hogy a visszásságok orvoslása érdekében az Ajbt. új, akár azonnali intézkedések lehetőségét is megteremti. Így például az ügyészséget kell értesíteni, ha a biztos vizsgálata során a kényszerintézkedés elrendelésének jogszerűtlenségére következtet. Ugyancsak a sérelmek orvoslását segíti elő, hogy a biztos akkor is megküldheti a beadványt az ügyésznek, ha visszásságot nem állapított meg, de jogszabálysértésre utaló körülményt észlelt. Az eddigi tapasztalatokat tovább hasznosítva, az Ajbt. rendelkezéseihez kapcsolódva az ombudsman normatív utasításban foglalta össze a vizsgálatok szakmai szabályait és módszereit. 7 A biztosok eljárásaik során irányadónak tekintették az Alkotmánybíróság alapjogok tartalmával kapcsolatos megállapításait. Az alapvető jogok biztosa az Alaptörvény hatálybalépése után is ezt a gyakorlatot kívánja követni. Az alkotmányos változások következtében január 1-jével megszűnt az actio popularis bárkinek indítványozási lehetőséget biztosító rendszere. Az alapvető jogok biztosa a Kormány, illetve az országgyűlési képviselők egynegyede mellett azonban továbbra is kezdeményezheti a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának, illetve nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. Az új ombudsmantörvény és az alkotmánybírósági törvény értelmében ráadásul az utólagos normakontroll indítvány benyújtására nem csak intézkedésként kerülhet sor, az indítványozásnak nem előfeltétele vizsgálat lefolytatása vagy jelentés kiadása. Az alapvető jogok biztosa akár hivatalból vagy a hozzá forduló panaszos beadványa nyomán is élhet ezzel a jogkörével és a saját nevében, megfelelő indokolással ellátva kérheti az Alkotmánybíróság vizsgálatát. Mindez azt is jelenti, hogy a biztos egyfajta közvetítői szerepet felvállalva gyors, rugalmas és aktív kezdeményezője és 7 Lásd a 2/2012. (I. 20.) AJB utasítást az alapvető jogok biztosa vizsgálatának szakmai szabályairól és módszereiről.

18 18 Biztosi köszöntő alakítója lehet az Alaptörvényt vagy nemzetközi emberi jogi normákat sértő jogszabályok, törvények jogrendszerből való kiszűrésének. Az alapvető jogok biztosa az új törvényi szabályok értelmében egyfajta hídként, közvetítőként szolgálhat a nemzeti és a nemzetközi jogvédelmi mechanizmus között számos, kiemelten fontos alapjogi területen. Mindez formájában jelent elsősorban újdonságot, hiszen a biztosok eddig is felhasználták és hivatkoztak a nemzetközi, európai emberi jogi sztenderdekre, követelményekre, a magyar kötelezettségvállalásokra. Az új törvény további feladatokat határoz meg, világossá teszi, hogy az alapvető jogok biztosa megfelelő kijelölés esetén ellátja a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségnek megfelelően az abban szabályozott nemzeti mechanizmus feladatait. Komoly előkészületeket igényel, hogy 2015-től várhatóan a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról és büntetésről szóló ENSZ egyezmény fakultatív jegyzőkönyvében (OPCAT) rögzített nemzeti megelőzési mechanizmus feladatait az alapvető jogok biztosa látja el. Építkezni bizonyosan lesz mire: az ombudsmani gyakorlatban a fogvatartottak jogainak védelme, a büntetésvégrehajtási intézmények működésének, körülményeinek vizsgálata eddig is kiemelkedő jelentőségű volt. Az új törvényi szabályozás megteremti annak az alapjait, hogy az alapvető jogok biztosa a magyar alapjogvédelmi rendszernek immár nemcsak megbecsült tagja, hanem valóban az egyik felelős, központi, az alapjogi gyakorlatot tevékenyen alakító szereplője legyen, aki tevékenysége során az együttműködésre, a nyilvánosság és az alkotmányos érvek meggyőző erejére támaszkodik. Az Ajbt. megerősíti az ombudsmani felfogást, amelyben az egyes konkrét ügyekben lefolytatott vizsgálatok és ajánlások, azaz a hagyományos ombudsmani feladatok mellett a preventív és proaktív jogvédelem, a jogtudatosság és a felek közti párbeszéd előmozdítása nélkülözhetetlen az alkotmányosság érvényesüléséhez a társadalmi hétköznapokban. Feladataink Mint a január 1-jén hatályba lépett rendelkezések előírják, a hatályba léptető rendelkezésekben a korábbi alapjogi biztos, azaz jómagam szerepelt az új, egységes ombudsmani intézmény betöltésével megtisztelt tisztségviselőként. Ezért feladatomnak érzem a helytállást ebben az új, és nem teljesen a közrehatásom nélkül kialakult rendszerben, melynek sikeres kialakítását a többi, szintén változó alkotmányos intézményekkel és a szakmai helyettesekkel együttműködve szeretném elősegíteni. Úgy vélem, a hátralévő csaknem két esztendő arra lesz talán elegendő, hogy a gyakorlatban meghonosítsuk az új intézményt, és a gyakorlat problémáinak megoldására javaslatokat fo-

19 Biztosi köszöntő 19 galmazzunk meg a jogalkotó számára, hiszen nem meglepő, ha a minden szinten szinte mindent megváltoztató jogalkotás viszonylag elsietett módon kialakítva, egy sor a gyakorlatban csupán részben áthidalható, a szabályozás belső ellentmondásaiból eredő megoldást kívánó problémát vet majd a felszínre. A január elsejével kialakított megoldásaink érvényessége tehát csak relatív lehet, s folyamatos korrekcióra szorulnak. A változás persze nem önmagában jó vagy rossz, eredményein kell mérni, amelyekkel kapcsolatosan bizakodva tekintek a jövőbe. Nem csupán az ombudsmani irodák egységesítése, hanem a hatáskör igen jelentős szélesítése a magyar ombudsmani rendszer széttagolt zsákutcái helyett széles fejlődési lehetőségeket nyit. Mindezt persze egy mondhatni szuboptimális a válságtól gyötört és megoldások keresésével terhes légkörben kell megoldanunk. Tehát szuboptimális környezetben kell a szervezeti hatékonyságot optimalizálni ami nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. Sok olyan fogódzót kaptunk, amelyek tovább segíthetnek minket. Ilyenek az új hatásköri elemek, az egységes menedzsment kialakításával járó előnyök, a korábban fragmentált részterületek integrálásának hozadéka, az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége miatt a velünk való folyamatos együttműködésben érdekelt civil világ segítsége, a magánszervezetek alapjogi visszáságainak kivételes vizsgálati alternatívája, a nemzeti emberi jogi intézményként a nemzetközi szerződések ellenőrzésének intézményesített vizsgálatában rejlő szélesedő hatáskör, a közvetítés a hazai és a nemzetközi jog között. Budapest, március 1. Prof. Dr. Szabó Máté

20 1. Az év fontosabb eseményei 1.1. Rendezvényeink Projektrendezvények Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2011-ben a szakmai gyermekjogi, betegjogi (egészségügyi), katasztrófavédelmi projektek különböző fázisaiban számos szakmai megbeszélést és konferenciát rendezett. Áprilisban került sor az egészségügyi, majd június elején az Beteg-gyermek-jogok címet viselő szakmai napra, melyet dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyitott meg. A rendezvények sorában kiemelkedő helyet foglal el a november 10- én megtartott, A beteg java a legfőbb törvény (Salus aegroti, suprema lex esto) címet viselő, dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter részvételével lezajlott konferencia. A korábbi évek hagyományát megőrizve, a gyermeki jogok nemzetközi napjához kapcsolódóan november 25-én került megrendezésre az idei záró konferencia az Országgyűlési Biztosok Hivatalában. Dr. Péterfalvi Attila hivatalvezető köszöntőjét követően a már rendszeresen visszatérő szakmai közönségnek a gyermekjogi projektvezető bemutatta a évi gyermekjogi projektet és kiemelt vizsgálatait, majd az ombudsman munkatársai összefoglalták a többcélú gyermekotthonok témakörében folytatott átfogó vizs- Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes megnyitja a Beteg-gyermekjogok rendezvényt (2011. június 7.)

Hogyan és mikor fordulhatunk az ombudsmanhoz

Hogyan és mikor fordulhatunk az ombudsmanhoz Hogyan és mikor fordulhatunk az ombudsmanhoz Mi is az ombudsman? Az ombudsman a világ számos országában működő emberi jogi jogvédő intézmény. Magyarországi megfelelője a köztársasági elnök javaslatára,

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről

Az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről Országos Betegjogi, Ellátottjogi Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Budapest, 2014 május 9 Az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről dr Bogárdi Dóra AJBH Előadás vázlata 1 Ombudsman?

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése

TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése TÁMOP-5.5.7-08/1 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése Trócsányi Sára: Az alapvető jogok biztosa és az adatvédelmi hatóság - előadás Betegjogi képviselő

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Az ombudsman nemzeti emberi jogi intézményi (NHRI) státusa

Az ombudsman nemzeti emberi jogi intézményi (NHRI) státusa 86 Sziklay Júlia Az ombudsman nemzeti emberi jogi intézményi (NHRI) státusa 2011 júliusában az állampolgári jogok országgyûlési biztosa mint nemzeti emberi jogi intézmény B besorolást kapott az ENSZ emberi

Részletesebben

GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM és/vagy centralizációs-etatista törekvések Magyarországon?

GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM és/vagy centralizációs-etatista törekvések Magyarországon? GLOBÁLIS CIVIL TÁRSADALOM és/vagy centralizációs-etatista törekvések Magyarországon? Szabó Máté Miszlivetz Ferenc cikke 1 valóban alkalmas vitaindító írásnak, mert azt a kérdést veti fel, hogy a globalizálódó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A SZLOVÉN NEMZETI MEGELŐZŐ MECHANIZMUS EGYÜTTMŰKÖDÉS CIVIL SZERVEZETEKKEL Ivan Šelih, helyettes ombudsman, Szlovénia Budapest, 2012 1 SZLOVÉNIA 2 A SZLOVÉN OMBUDSMAN (AZ EMBERI JOGOK BIZTOSA) (1995) Dunajska

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

Human Rights Implementation Centre

Human Rights Implementation Centre Human Rights Implementation Centre Jelentés a kínzás elleni ENSZ egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének Magyarország általi ratifikációjáról, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus kijelöléséről Készítette:

Részletesebben

Panaszkezelés. Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról

Panaszkezelés. Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról Panaszkezelés Tájékoztató a panaszkezelési eljárásról A Focus Kft. panaszkezelési szabályozásának célja, hogy rendezett eljárásban biztosítsa ügyfelei számára a Focus Kft.. szolgáltatásai igénybe vétele,

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala A IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet az alapvető jogok biztosa és két helyettese, valamint a Hivatal tevékenységét és gazdálkodását foglalja össze. A

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban Dr. Herczeg Rita Jogszabályi háttér Az OBDK létrehozásáról a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett jogvédelem A központi hivatal feladatai

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Budapest 2012. május 14.

Budapest 2012. május 14. Nemzeti Megelőző Mechanizmus együttműködései otthon és külföldön Budapest 2012. május 14. Dr. Matthew Pringle Association for the Prevention of Torture (APT) (mpringle@apt.ch) Háromoldalú kapcsolat állam

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu

Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Véleményezési határidő: 2013. 02. 26. 16.00 óra Véleményezési cím: ifjusag@ujpest.hu Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. (...) önkormányzati rendelete az újpesti

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása

Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása Mennyiben segíti az integritás felmérése a belső kontrollok működését az önkormányzatoknál? Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető előadása A korrupciós veszélyeztetettség Minden költségvetési intézménynél

Részletesebben

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

EIOPA(BoS(13/164 HU. A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA(BoS(13/164 HU A biztosításközvetítők panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA WesthafenTower Westhafenplatz 1 60327 Frankfurt Germany Phone: +49 69 951119(20 Fax: +49 69 951119(19 info@eiopa.europa.eu

Részletesebben

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete

ßz JisztaCtársaság neve, címe és jogi HeCyzete A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 67 kötet, (2004) p. 99-103 S E L M E C I Asz

Részletesebben

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye

Ellenőrző mechanizmus. Az Európa Tanács Emberkereskedelem. Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Ellenőrző mechanizmus Az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépéséről szóló Egyezménye Mik az Egyezmény céljai? Az Európa Tanács Egyezménye az Emberkereskedelem Elleni Fellépésről 2008. február

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Ombudsmani intézmény az új rendszerben

Ombudsmani intézmény az új rendszerben Szirmák Erik Ombudsmani intézmény az új rendszerben A második Orbán-kormány a központosítás, a racionalizálás és az egyszerűsítés kulcsszavaival végzi el a közjogi rendszer átalakítását. A rendszerváltozás

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára 2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz AZ ALAPJOGOK VÉDELME

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz AZ ALAPJOGOK VÉDELME SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz AZ ALAPJOGOK VÉDELME ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2015/16. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia. 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia 2016. május 11-12. Thermál Hotel Visegrád Megnyitó előadások Gárdos Péter, ügyvéd: A Ptk. az elmúlt év tükrében Az I. Wolters Kluwer Jogi Konferencián elhangzott, hogy

Részletesebben

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje

A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottságának ügyrendje 1. A Nyíregyházi Főiskola Elismerési Bizottsága a Szenátus által létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező, döntéshozó testület. 2. Az ügyviteli-ügyintézési

Részletesebben

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT 3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára

Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára gondolatok egy képzés margójára SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT - AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK JEGYÉBEN 2010.

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A jogvédelmi protokollra vonatkozó FOGALOM-TÁR

A jogvédelmi protokollra vonatkozó FOGALOM-TÁR 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet ----------------------------------------------------------------------- Iratminta száma: A jogvédelmi protokollra vonatkozó FOGALOM-TÁR A fogalomtár a jogvédelmi

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétől

Sárospatak Város Polgármesterétől Sárospatak Város Polgármesterétől 3950 Sárospatak, Rákóczi út 32. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu JAVASLAT - a Képviselő-testületnek - a Sárospatak Város Önkormányzata

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos

Részletesebben

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak? Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN

NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN NYELVHASZNÁLATI JOGI HELYZETKÉP SZERBIÁBAN A Z E L M É L E T T Ő L A G Y A K O R L A T I G, A Z A Z A S T R A T É G I Á T Ó L A V A L Ó S E R E D M É N Y E K I G K I S E B B S É G V É D E L E M E U R Ó

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 146/2015. (XII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 146/2015. (XII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 146/2015. (XII. 03.) számú KÖZLEMÉNYE az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók keretében a kedvezőtlen időjárással érintett vállalkozások általi csekély összegű

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz

Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz A napokban több mint 100 környezet- és természetvédelmi civil szervezet intézett levelet a politikai döntéshozókhoz,

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

A betegjogi képviselők feladatai

A betegjogi képviselők feladatai Jogvédelmi tanfolyam 2013.06.07. A betegjogi képviselők feladatai Mina András dr. Fővárosi és Pest megyei betegjogi képviselő OBDK betegjogi szakreferens ÓRAREND - Tartalom 1. Jogforrási feladatok (Eütv,

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások

A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások EIOPA-BoS-12/069 HU A biztosítók panaszkezelésére vonatkozó iránymutatások 1/7 1. Iránymutatások Bevezetés 1. Az EBFH-rendelet 1 16. cikkének értelmében és figyelembe véve a biztosítási és viszontbiztosítási

Részletesebben