hozom: I n d o k o l á s

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "hozom: I n d o k o l á s"

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1026/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) a november 5-én megindított, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesületnél (székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3, a továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálata megállapításai alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t Megtiltom a Biztosítónak a Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzését. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 73. (1) bekezdése alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat. A CÉLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA A Felügyelet hivatalból célvizsgálatot indított a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvényben (továbbiakban: Gfbt.) 23. -ában meghatározott díjtarifa hirdetéssel kapcsolatos követelmények betartásának ellenőrzése céljából. Az ellenőrzés során a Felügyelet tudomást szerzett a Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás -ról. A Felügyelet a fogyasztók érdekeinek védelme céljából vizsgálta a Biztosító hivatkozott biztosítási termékét. A Biztosító Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás keretében a megszerzett bonus-malus besorolás megtartását, megőrzését biztosítja.

2 A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A CÉLVIZSGÁLAT SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I.1. A TÉNYÁLLÁS A vizsgálat során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. -a alapján bizonyítási eljárást folytatott le. A Felügyelet november 6. napján kelt végzésében rögzített nyilatkozatok megtételére, valamint a végzésben felsorolt dokumentumok megküldésére hívta fel a Biztosítót. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a Felügyelet által november 8-án érkeztetett nyilatkozatával és a nyilatkozatához mellékelt dokumentumok megküldésével tett eleget. A Biztosító nyilatkozata szerint a Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás egyedi szerződésként kizárólag a Netrisk.hu Első online Biztosítási Alkusz Zrt.- vel (a továbbiakban: Netrisk), mint szerződővel csoportos biztosítási konstrukcióban került megkötésre. A Biztosító a termék ettől eltérő módon történő terjesztését nem végzi. A Biztosító a Netrisk ügyfelei részére a biztosítottként való belépés lehetőségét november 1-jei kockázatviselési kezdettel ajánlja fel. A szerződés csoportos jellegére tekintettel, a csoportos biztosítási szerződés alapján biztosítotti pozícióba azon ügyfelek kerülhetnek, amelyek esetén az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés biztosítási időszaka január 1-jei, vagy azt követő kockázatviselési kezdetű (Biztosítási feltételek 3.3 és pontjai). A csoportos biztosítási keretszerződés alapján a Netrisk a biztosítottkénti belépés lehetőségét bármely, a Biztosítási feltételekben meghatározott feltételeknek megfelelő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötő ügyfelének felajánlhatja, mely feltételek nem tartalmaznak az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítójára vonatkozó alanyi megkötést vagy kizárást. A Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási alapkár kifizetésének kapcsán előadta, hogy a következő biztosítási időszakban történő kifizetés a szerződési feltételek 8.1. pontjában foglaltak értelmében nem eredményez biztosítási eseményt, mivel annak egyik - de nem egyedüli - feltétele éppen az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján megállapított (ún. bázis) időszakot követő időszakban (ún. tárgy év) az

3 alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés bonus besorolásának visszasorolása, melyet azonos időszaki kárkifizetés nem alapozhat meg. A Biztosító nyilatkozata szerint a Netrisk a Biztosító részére a biztosítottakról nyújtandó tájékoztatás keretében a biztosított Netrisk azonosítóját és az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés biztosítási évfordulóját továbbá a kockázatviselés kezdetét köteles átadni, illetve a megszűnt KGFB szerződések esetében a megszűnés dátumát. Tekintettel arra, hogy a vizsgált Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás szerződési feltételei alapján a biztosítási esemény bekövetkezésének konjunktív feltétele az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés bonus besorolásának előzőekben kifejtettek szerinti tárgyévi visszasorolása és az ezzel okozati összefüggésben bekövetkező díj és biztosítási adó emelkedéséből eredően a biztosított által realizált - tehát ténylegesen megfizetett - anyagi veszteség, amennyiben a másik biztosító szolgáltatása következtében bármelyik feltétel nem valósul meg a szerződés szerinti biztosítási esemény nem következik be, így külön eljárás a más biztosító által az adott szerződésre nyújtott bonus besorolás védelméhez kapcsolódó biztosítás kötése esetére nem került meghatározásra. A Biztosító nyilatkozata szerint a csoportos biztosítási szerződés természetéből adódóan amennyiben valamely ügyfél nem kívánja igénybe venni a Netrisk által (a biztosítási díj általa történő megfizetése mellett) ingyenesen felkínált szolgáltatást, ez irányú igénye első sorban a Netriskkel való kapcsolatfelvételkor jelentkezhet, ezért a Biztosító az így biztosítotti pozícióba nem kerülő ügyfelekről nem értesül. A szerződési feltételekben megadott elérhetőségeken természetesen lehetőséget ad az ügyfelek részére a számukra ingyenes szolgáltatásként nyújtott biztosítás biztosítotti köréből való kikerülésre. A hivatkozott biztosítási termék egy csoportos biztosítási szerződés, amelyben a biztosító a KÖBE, a szerződő a Netrisk, és biztosított az, aki olyan gépjármű üzembentartója, melynek alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését (a továbbiakban: KGFB szerződés) a Netrisken keresztül kötötte meg. A Biztosítási feltételek 8. pontja értelmében a hivatkozott termék egy olyan kárbiztosítás, amely megtéríti a biztosított gépjárműre kötött legalább A00, vagy ennél magasabb bonus besorolású KGFB szerződés, károkozás vagy besorolási hiba miatti bonus osztály visszasorolásával együtt járó biztosítási díj és baleseti adó összegének emelkedéséből származó anyagi veszteséget, biztosított járművenként legfeljebb Ft erejéig. A Biztosítási feltételek pontja értelmében a Biztosító megtéríti az esetszámtól független, károkozás vagy besorolási hiba miatti bonus osztály visszasorolás esetén, a biztosított gépjármű GFB biztosítója által a soron következő biztosítási időszakra ajánlott GFB díj és az azt megelőző időszak biztosítási díjának különbözetét a vonatkozó baleseti adó többlettel együtt. A Biztosítási feltételek pontja szerint a Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésére alapozott szolgáltatási kötelezettségét a hozzá benyújtott, az alapul szolgáló KGFB biztosítási kötvény és fizetési bizonylat másolata alapján teljesíti, legfeljebb a tárgyévi KGFB biztosítási időszakának tartama alatt, a tárgyévi KGFB díjfizetési gyakoriságához igazodó módon, amennyiben a biztosítási díj befizetéséről a biztosított által benyújtott fizetési bizonylat másolata alapján, vagy egyéb módon a szerződő által rendelkezésre bocsátott információk

4 alapján megbizonyosodott. A Biztosítási feltételek pontja értelmében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségét a szolgáltatási igény elbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül teljesíti. A Felügyelet a Biztosító Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás biztosítási termékét abból a szempontból vizsgálta, hogy a szerződési feltételek megfelelnek-e a Gfbt.-ben, továbbá a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendeletben (a továbbiakban: NGM rendelet) foglaltaknak. I.2. A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A Bit. 3. (1) bekezdésének 9. pontjának értelmező rendelkezése alapján a biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltételés teljesítési rendszer. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) 536. (1) bekezdése szerint: biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A Gfbt ában foglaltak szerint: (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles. (2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni. Az NGM rendelet 7. szerint: (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse. (2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna. (3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére. (4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni. I.3. A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE Az NGM Rendelet megállapítása szerint a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a kármentes időszakhoz, valamint a káresemények számához igazodnak. Az NGM Rendelet I. számú melléklete a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján, a kártérítési kötelezettséget keletkeztető károk számától függően állapítja meg a bonus-malus besorolási rendszert. Az

5 NGM Rendeletben foglaltak szerint a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját - a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezett adatok ismeretében - a szerződés bonus-malus besorolása szerint állapítja meg. A jogalkotó által kialakított bonus-malus rendszer nyilvánvaló célja, hogy a kármentességet az elért bonus-fokozatnak megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazza, míg a károkozást - a káresemények számától függően - a bonus-malus besorolásban elért fokozat elvesztésével szankcionálja. A bonus-malus rendszer működtetése azt a jogalkotói célt szolgálja, hogy az üzemben tartó számára díjkedvezményt biztosítson a fennálló kármentes időszakra való tekintettel, továbbá díjtöbbletet érvényesítsen a károkozás esetére. A bonus-malus rendszer nyilvánvalóan a közlekedésben részt vevők egészségét és testi épségét, vagyonbiztonságát, ezen keresztül a közúti közlekedés biztonságát szolgálja, hiszen a károkozás esetében érvényesítendő díjtöbblet megfizetésének kilátásba helyezésével az üzemben tartókat a szabályos, körültekintő, biztonságos közlekedésre ösztönzi. A bonus-malus besorolási rendszer a kármentes közlekedést támogatja, hiszen az abban megfogalmazódó, a káreseményekhez kapcsolódó közjogi szankciórendszeren keresztül hozzájárul a közúti közlekedés biztonságához azáltal, hogy elősegíti a balesetmentes közlekedést, mivel a Biztosító által teljesített kárkifizetés miatti bonus visszasorolás az üzemben tartó részére anyagi veszteséggel jár. A Gfbt. tehát szankciónálja a károkozást, ami a biztosítási díj bonus besorolás változás miatti emelkedésében testesül meg. Az NGM rendelet ugyan lehetőséget biztosít arra, hogy az üzemben tartó a Biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget megfizesse, ugyanakkor az üzemben tartó a Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás kiegészítő biztosítási szerződés megkötésével, károkozása ellenére, a részéről történő kárkifizetés visszatérítése hiányában mentesülhet a Gfbt.-ben és az NGM rendeletben foglalt szankció alól, hiszen a Biztosító átvállalja helyette az esetszámtól független, a károkozás vagy besorolási hiba miatti bonus osztály visszasorolás esetén, a biztosított gépjármű KGFB biztosítója által a soron következő biztosítási időszakra ajánlott KGFB díj és az azt megelőző időszak biztosítási díjának különbözetének a vonatkozó baleseti adó többlettel együtt történő megfizetését, Ft-os értékhatárig. A Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás kiegészítő biztosítási szerződés jelentőségével kapcsolatosan figyelembe kell azt is venni, hogy az üzemben tartó a szerződéshez való csatlakozással még az esetleges károkozást megelőzően kívánja kizárni a jogszabályból eredő károkozása esetére érvényesülő jogkövetkezmények alkalmazását, így a bonus-malus rendszerben a jogalkotó által előírt szankciórendszerből adódó felelősség, fenyegetettség alól való mentesülést eredményezi a Biztosító termékének igénybe vétele. A Biztosító által értékesített termék tehát a Gfbt. rendelkezéseivel ellentétes cél megvalósítását segíti elő. Az NGM rendelet egyértelműen meghatározza, hogy a károkozó üzemben tartó jogosult a Biztosítónak a teljes kárösszeget megfizetni. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés nem egyszerűen a kárösszeg megfizetését határozza meg, hanem azt egyértelműen az üzemben tartó személyéhez köti. A Felügyelet álláspontja szerint, ezért a jogalkotói szándékkal ellentétes bármiféle kötelezettségvállalás, ami az üzemben tartótól - akár díj ellenében - átvállalja az üzemben tartónak a károkozás miatti bonus osztály visszasorolásból adódó KGFB díj és baleseti adó összegének emelkedéséből származó pénzügyi veszteségét, hiszen az üzemben tartó akkor érezheti az általa okozott kár súlyát, ha ő teljesíti a megfizetést vagy

6 bonus besorolása a kár Biztosító általi kifizetése miatt romlik, mert akkor szembesül az általa okozott kár tényleges súlyával. Az üzemben tartó által jelképes összegért kötött biztosítás, vagy díjmentesen járó biztosítói szolgáltatás a jogszabályi rendelkezés visszatartó erejének a lehetőségét veszi el. A Gfbt. és az NGM rendelet szankcionálja a károkozást, ami a biztosítási díj bonus besorolás miatti emelkedésében testesül meg. Jelen esetben a Biztosító a Gfbt. és az NGM rendelet által alkalmazott szankciójából eredő pénzügyi veszteséget téríti meg az üzemben tartó részére, azáltal, hogy a károkozás vagy besorolási hiba miatti bonus osztály visszasorolás esetén, a biztosított gépjármű KGFB biztosítója által a soron következő biztosítási időszakra ajánlott KGFB díj és az azt megelőző időszak biztosítási díja különbözetének a vonatkozó baleseti adó többlettel együtt történő megfizetését vállalja át, meghatározott értékhatárig. Ezért a Biztosító ezzel a biztosítási termékkel a Gfbt. és az NGM rendelet szerinti jogszabályi követelményeket sérti meg. Az előbbiekre figyelemmel a Biztosítónak a Biztosítási feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésekben kikötött szolgáltatása azt sugallja az üzemben tartók részére, hogy ráfordítás nélkül egy esetleges károkozás esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés bonus-malus besorolása csupán formálisan fog megromlani és ennek következtében a biztosítási díj emelkedni, mivel a Biztosító megfizeti helyettük a károkozás, valamint a bonus osztály visszasorolás miatti többlet fizetési kötelezettséget. Az üzemben tartó a Biztosítónál fennálló kiegészítő biztosítása alapján az NGM rendeletben biztosított visszafizetési lehetőség általa történő igénybe vétele nélkül mentesülhet az NGM rendeletben foglalt bonus-malus besorolásban elért fokozat elvesztésének következtében előálló pénzügyi veszteség terhének viselése alól. A károkozástól más személyek tulajdonának és testi épségének sértésétől való tartózkodás a legalapvetőbb erkölcsi értékek egyike, és az ilyen magatartásokat szankcionáló jogi normák teljes körű érvényesüléséhez kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik. Ennek megfelelően a károkozást szankcionáló jogszabályi rendelkezések érvényesülését kizáró vagy akadályozó polgári jogi szerződések sértik a közérdeket, és ezért nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköznek. A fentiek alapján a Biztosító Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás elnevezésű terméke sérti a Gfbt. 25. (1)-(2) bekezdését, továbbá a jóerkölcsbe ütközik, így a Termék jogszabálysértő. II.A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását. II.1. A jogsértő tevékenység végzésének megtiltása

7 A Psztv. 71. (1) bekezdése e) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja valamely tevékenység, illetőleg valamely szolgáltatás jogszabálysértő jellegét, úgy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását. A Felügyelet az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül a c) pont a cselekménynek a Biztosító ügyfeleire gyakorolt hatása alapul vételével elsősorban arra volt tekintettel, hogy az intézkedés elmaradása esetében olyan további biztosítási szerződések jönnének létre, amelyek jogszabályba ütköznek. A Psztv. 61. (4) bekezdésének a) pontja alapján tekintetbe vettem azt is, hogy kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik a közúti közlekedés biztonságához, azt ösztönző jogi normák teljes körű érvényesüléséhez, amelyet a Biztosító által kidolgozott biztosítási termék akadályoz. A Psztv. 61. (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörömben ezért az előbbiek alapján úgy ítéltem meg, hogy a Biztosító által megvalósított jogszabálysértő helyzet megszüntetéséhez a rendelkező rész szerinti intézkedés, azaz a Netrisk-KÖBE Bonusgarancia Bonus besorolás védelem biztosítás elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzésének megtiltása elengedhetetlenül szükséges. A rendelkező rész szerinti intézkedés megválasztásakor figyelembe vettem azt is, hogy intézkedésem ne csupán az újabb szerződések megkötésére vonatkozzon, hanem az kiterjedjen a termékkel kapcsolatos tevékenység teljes egészére. Emiatt a rendelkező rész szerinti intézkedés, azaz a Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzésének megtiltása kiterjed a termék igénybevételét előmozdító valamennyi magatartásra. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjaiban, valamint a 64. -ában biztosított. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. Budapest, november 10. Dr. Szász Károly s.k. a PSZÁF elnöke

8 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1021/2012. számú intézkedést tartalmazó határozata a Groupama Garancia Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) képviseletében a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-vel (székhelye: 1051 Budapest, Október 6. u. 20., a továbbiakban: Biztosító) szemben a következő hozom: h a t á r o z a t o t Kötelezem a Biztosítót, hogy január 2-án a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa meghirdetésére ezen időpontban hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, az ekkor megengedett lehető leghamarabbi hatálybalépési időponttal hirdessen meg olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjtarifát, amely a) valamennyi egyedi szerződés alapdíját a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően bonus-malus osztályonként tartalmazza, és b) az egyedi szerződések bonus-malus díjszorzóit a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban határozza meg. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (Psztv.) 1. (3) bekezdésének értelmében a Felügyelet tevékenységének célja a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása, az annak részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete, a nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása. A Psztv. 7. d) és e) pontjai alapján a Felügyelet feladatai közé tartozik a Biztosító működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a Felügyelet által hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata, valamint ha törvény eltérően nem rendelkezik eljárás az előbbiek megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása. A Psztv. 38. (1)-(2) bekezdése alapján a Felügyelet folyamatos felügyeletet gyakorol a Biztosító felett, amelynek keretében ellenőrizte a Biztosító által október 30-án a Magyar Hírlap, illetve a Napi Gazdaság országos napilapokban az egyedi és flottára kötött szerződések vonatkozásában meghirdetett január 1-től alkalmazandó kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjtarifáját. A Biztosító által meghirdetett díjtarifa kapcsán a Felügyelet a Psztv. 73. (1) bekezdése alapján hivatalból fogyasztóvédelmi célvizsgálatot is indított a Biztosítóval szemben.

9 A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a folyamatos felügyelés, illetve a lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálat keretében az alábbiakat állapította meg. I. A FOLYAMATOS FELÜGYELÉS KERETÉBEN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE ÉS AZ ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK I.1 Tényállás A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító január 1-től alkalmazandó díjtarifájának egyedi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozó része szerint az egyedi szerződés éves díját az alapdíj, a bonus-malus szoró, valamint a díjtarifában meghatározott további korrekciós tényezők szorzata képezi. Ehhez képest a Biztosító által meghirdetett díjtarifa flottára kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozó Speciális feltételek elnevezésű része a következőket tartalmazza: MFB vállalatcsoport A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a évi XX. törvény felhatalmazása alapján az általa tulajdonolt és a tulajdonosi joggyakorlása körébe tartozó azon gazdálkodó szervezetek (2001. évi XX. törvény 1. sz. és 2. sz. mellékletét képező vállalati lista alapján) gépjárműflottájának kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjának megállapításánál korrekciós szorzót kell alkalmazni. Azon vállalatok járműveinek díját, melyeknél a gépjárművek száma nem éri el a gépjárműflotta besoroláshoz szükséges mennyiséget egyedi szerződésként, a járművenként meghatározott gépjárműflotta alapdíjjal és a hozzá tartozó korrekciós szorzó figyelembe vételével kell kiszámítani. Ehhez a vállalatcsoporthoz a területi besorolás alapdíjait kell használni. Korrekciós szorzó: 0,45 MNV vállalatcsoport Flotta kötelező gépjármű-felelősség- és flotta CASCO biztosítás beszerzése MNV tárgyú uniós nyílt keretmegállapodásos közbeszerzési eljárás felhívása alapján, az MNV tulajdonosi és közvetlen vagyonkezelői jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezetek gépjárműflotta kötelező gépjármű-felelősségbiztosítására korrekciós szorzót kell alkalmazni. A gépjárműflotta mennyiséget el nem érő, de a keret-megállapodásban szereplő, az MNV tulajdonos és közvetlen vagyonkezelői jogkörébe tartozó egyéb gazdálkodó szervezetek egyedi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díját a járművenként meghatározott gépjárműflotta alapdíjjal és a hozzá tartozó korrekciós szorzó figyelembe vételével kell kiszámítani. A kiírt közbeszerzési eljárás alapján:

10 Volán vállalatok korrekciós szorzója: 0,883 egyéb, nem Volán MNV vállalatok korrekciós szorzója: 0,35 I.2 Jogszabályi környezet A Gfbt pontja a díjtarifa fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége. A Gfbt a a díjtarifáról és annak meghirdetéséről az alábbiak szerint rendelkezik: 23. (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg. (2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni. (3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni. (4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg. A Gfbt. 62/A. (1) bekezdés szerinti átmeneti rendelkezése alapján a biztosító a október 30-áig meghirdetendő díjtarifáját a 23. (3) bekezdésétől eltérően január 1-től alkalmazandó tarifájaként hirdeti meg. A Gfbt ában foglaltak szerint: 25. (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles. (2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni. A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. szerint: 2. (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki. (2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll. (3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonusmalus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás). (4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani. I.3 A tényállás minősítése A Gfbt. felhatalmazása alapján a bonus-malus rendszer részletes szabályait tartalmazó Rendelet előírásai értelmében a biztosítóknak az egyedi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseket a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani, s a díjtarifa Gfbt.-beli meghatározása alapján a Gfbt. rendelkezései szerint meghirdetett díjtarifájukban az egyedi kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződések alapdíját bonus-malus osztályonként kell megállapítaniuk.

11 A Biztosító a október 30-án meghirdetett január 1-től alkalmazandó díjtarifájának az I.1 pontban idézett rendelkezései szerint az MFB vállalatcsoporthoz és az MNV vállalatcsoporthoz tartozó azon vállalatok, illetve gazdálkodó szervezetek egyedi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díját, amelyek esetében a biztosított gépjárművek száma nem éri el a gépjárműflotta besoroláshoz szükséges mennyiséget, a járművenként meghatározott gépjárműflotta alapdíjjal és a hozzá tartozó korrekciós szorzó 0,45, illetve 0,883 vagy 0,35 figyelembe vételével kell kiszámítani. Az e körbe tartozó egyedi kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződések díjtarifa szerinti alapdíja tehát nem függ a szerződések bonusmalus besorolásától, azaz e körben az egyedi szerződések alapdíját a Biztosító a meghirdetett díjtarifájában nem állapította meg bonus-malus osztályonként. A fent kifejtettekre figyelemmel a Biztosító január 1-től alkalmazandó díjtarifája nem felel meg a Gfbt pontjában foglalt jogszabályi rendelkezésnek. II. A FOGYASZTÓVÉDELMI CÉLVIZSGÁLAT KERETÉBEN A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI DÍJTARIFA BONUS-MALUS SZORZÓINAK VIZSGÁLATA II.1. Tényállás A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító január 1-jétől alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjtarifa hirdetményének Díjszámítás módja személygépkocsikra című részében foglalt Bonus-malus és kármentességi szorzók táblázatában, a Bonus szorzó oszlopban B05, B04, B03 és B02 bonus osztályokhoz egyaránt 0,63 szorzó tartozik. A Biztosító a január 1-jétől hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjtarifa hirdetményének az Old Timer (a továbbiakban: OT) rendszámmal rendelkező gépjárművekre vonatkozó táblázatában az alábbi meghatározás szerepel: Az Old Timer kategóriába tartozó járművek esetén a bonus-malus szorzó értéke 1. II.2. Jogszabályi környezet Az I. határozati pont I. 2. pontjában már hivatkozott, a Gfbt. 3. (5) bekezdése, a Gfbt a, a Gfbt a, valamint a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet 2. -a jelen határozati pont esetében is alkalmazandó. II.3. A tényállás minősítése A Biztosító a Rendelet 1. számú mellékletének megfelelő bonus-malus osztály valamelyikébe köteles besorolni az egyedi szerződéseket, a vonatkozó kártörténeti adatok alapján. A tárgyalt jogszabályi előírások az előbbiek szerint tehát eltérést nem engedő módon meghatározzák az üzemben tartónak a kárelőzményi adatok alapján történő besorolási jogosultságát, ezzel együtt pedig a Biztosító besorolási kötelezettségét. A jogszabályi előírások ugyanakkor nem csupán az adott szerződés bonus-malus besorolási módját határozzák meg, hanem azt is rögzítik, hogy az üzemben tartó a kármentes időszak figyelembe vételével, ahhoz igazodóan, annak mértékére figyelemmel díjkedvezményre jogosult. Erre való tekintettel a Gfbt. rendelkezése alapján a Biztosító csak olyan bonus-malus rendszert alakíthat ki, amelyben az alkalmazott szorzószámok úgy kell igazodjanak az egyes bonus-malus osztályokhoz, hogy azok tükrözzék a kedvezőbb besorolás tényét. A jogalkotó által kialakított bonus-malus rendszer célja ugyanis, hogy a kármentességet az elért bonus fokozatnak megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazza, míg a károkozást - a káresemények számától függően - a bonus-malus besorolásban elért fokozat elvesztésével és így az alkalmazandó szorzó emelésével szankcionálja. A Felügyelet értelmezésében ugyanis a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszeréhez kapcsolódó és nem mellőzhetően figyelembe veendő bonus-malus rendszer, illetőleg bármely, jogszabály által kötelezően figyelembe veendőnek minősített, kártörténetet értékelő rendszer, mint

12 sajátos jogpolitikai eszköz alapvető funkciója a közúti közlekedés rendjének, mint a jelen kor egyik vitathatatlanul kiemelkedő társadalmi érdekének fenntartása, erősítése a közúti közlekedésben részt vevő szereplők anyagi érdekeltségének megteremtésén és motivációján keresztül. Ezt a jogalkotói célt a Felügyelet olyan kiemelkedő jelentőségűként értelmezi, amely túlmutat az egyes biztosítók saját üzletpolitikai megfontolásain, így a saját üzletpolitikai szándékok semmilyen módon nem írhatják felül, nem semlegesíthetik ezen jogpolitikai célok érvényesülését, mivel ennek megengedése közvetett módon a közúti közlekedés szereplőinek a még a gondatlan károkozást elkerülő magatartásra, a lehető legkörültekintőbb gépjárművezetésre irányuló motivációit lehet képes gyengíteni. A hirdetményben foglalt, személygépjárművekre vonatkozó bonus fokozatokhoz kapcsolódó és a határozat II.1 pontjában megjelölt szorzók alkalmazásával a Biztosító a kedvezőtlenebb bonus besorolású üzemben tartónak azonos díjkedvezményt biztosít, amely ellentétben áll a bonus-malus besorolás alkalmazásának céljával, továbbá sérti a Biztosítóval szerződő üzemben tartók érdekeit. A Biztosító által alkalmazott bonus-malus rendszer ugyanis rejtett módon lényegében azonos bonus osztályba tartozást eredményező szorzószámokat tartalmaz, hiszen a B05, B04, B03, B02 osztályba tartozó azon szerződéseket egyforma módon díjazza. A hirdetményben foglalt OT rendszámmal rendelkező gépjárművek bonus-malus kategóriáihoz kapcsolódó 1 szorzó alkalmazásával a Biztosító a kedvezőtlenebb malus, avagy bonus besorolású üzemben tartónak ugyancsak azonos, illetve nagyobb kedvezményt biztosít a már alacsonyabb malus vagy magasabb bonus besorolásban található üzemben tartóval szemben, amely magatartás szintén ellentétben áll a bonus-malus besorolás alkalmazásának céljával, a jogalkotó szándékával, továbbá sérti a Biztosítóval szerződő üzemben tartók érdekeit. A Biztosító által alkalmazott bonus-malus rendszer ugyanis rejtett módon lényegében visszasorolást eredményező szorzószámokat tartalmaz akkor, amikor a Biztosító a magasabb kedvezményre jogosult üzemben tartót egyenlő módon díjazza a kevesebb bonus fokozatot elért, illetve a magasabb malus-szal rendelkező, üzemben tartóhoz képest. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító a fenti eljárásával megsértette a Gfbt. 25. (1) bekezdését. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet. III.1. A határozat a) pontjában foglalt kötelezés indokolása A Psztv. 38. (5) bekezdése szerint a Felügyeletnek az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapított jogszabálysértés esetén lehetősége van intézkedést közvetlenül alkalmazni. A Psztv. 61. (1) bekezdése alapján, ha a Felügyelet az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a Bit.-ben, a Gfbt.-ben foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését ha törvény eltérően nem rendelkezik a Bit-ben meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza. A Bit (1) bekezdés a) pontja alapján a Felügyelet a biztosító kötelezettségének teljesítése, az ügyfelek érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy a biztosítási tevékenység a Bitnek, illetve ezen tevékenységre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit-ben, a biztosítási tevékenységre vonatkozó más jogszabályban, továbbá a

13 felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével kötelezhet. Figyelemmel arra, hogy a Gfbt január 1-től módosuló 23. (3) bekezdése alapján a Biztosítónak ezen időponttól legalább hatvan napos hatályba lépési idő mellett lehetősége nyílik új díjtarifa meghirdetésére, a fentiek szerinti tényállás és jogszabályi felhatalmazások alapján a Biztosítót a jelen határozat rendelkező részének a) pontjában foglaltak szerint köteleztem arra, hogy január 2-án a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa meghirdetésére ezen időpontban hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, az ekkor megengedett lehető leghamarabbi hatálybalépési időponttal hirdessen meg olyan kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás díjtarifát, amely valamennyi egyedi szerződés alapdíját a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően bonus-malus osztályonként tartalmazza. Az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül az a)-c) pontok alapul vételével tekintettel voltam a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára, a cselekménynek a biztonságos működésre, illetve az Biztosító ügyfeleire gyakorolt hatására. A Psztv. 61. (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörömben úgy ítéltem meg, hogy a Biztosító által elkövetett jogsértés a kötelezés intézkedés alkalmazásával reparálható. Megítélésem szerint a feltárt jogsértés a megfelelő reparálásuk esetén nem hordoznak olyan rendszerbeli kockázatot, amely jelentősen veszélyeztetné a Biztosító, illetve a biztosítási piac biztonságos működését. Ezek alapján a kötelezés alkalmazását elegendőnek láttam azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Biztosító a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértések megvalósításától, továbbá ösztönözzem a Biztosítót a jogszabálysértést megvalósító körülményei megváltoztatására. III.2. A határozat b) pontjában foglalt kötelezés indokolása A Felügyelet a feltárt jogszabálysértésre tekintettel a határozat rendelkező részének b) pontja szerint a Biztosítót arra kötelezte, hogy január 2-án a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjtarifa meghirdetésére ezen időpontban hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, az ekkor megengedett lehető leghamarabbi hatálybalépési időponttal hirdessen meg olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjtarifát, amely az egyedi szerződések bonus-malus díjszorzóit a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban határozza meg. A jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésről a Felügyelet értesítésének előírását a Felügyelet arra való tekintettel mellőzte, hogy hivatalból figyelemmel kíséri a kötelezettség teljesítését. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján a jogsértés súlyára, továbbá az eset összes körülményeire figyelemmel indokoltnak és szükségesnek tartotta a fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását. A Felügyelet az általa alkalmazott, a határozat rendelkező része szerinti intézkedéssel látta elérhetőnek azt a jogalkalmazói célt, hogy a Biztosító a közzétett díjtarifának a Gfbt. 25. (1) bekezdésének megsértésére alkalmas hivatkozását kijavítsa és a Felügyelet így megakadályozza a díjtarifa kifogásolt rendelkezése miatti szerződéskötésekből eredő vitás helyzetek kialakulását. A Felügyelet a hivatkozott körülményekre tekintettel indokoltnak és szükségesnek tartotta a fentiekben megjelölt jogkövetkezmény alkalmazását. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjában, a 7. d) és e) pontja, 38. (1) és (2) bekezdése, 61. (1) és (4)

14 bekezdése, a aiban, valamint a Bit (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén, a 332. (2a) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdés c) pontja és 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, november 10. Dr. Szász Károly s.k. a PSZÁF elnöke

15 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1025/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) a november 5-én megindított, a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt , továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálata megállapításai alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. Megtiltom a Biztosítónak a Bonus Garancia elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzését. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 73. (1) bekezdése alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat. A CÉLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA A Felügyelet hivatalból eljárást indított a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvényben (továbbiakban: Gfbt.) 23. -ában meghatározott díjtarifa hirdetéssel kapcsolatos követelmények betartásának ellenőrzése céljából. Az ellenőrzés során a Felügyelet tudomást szerzett a Biztosító Bonus Garancia biztosításáról. A Felügyelet a fogyasztók érdekeinek védelme céljából vizsgálta a Biztosító hivatkozott biztosítási termékét. A Biztosító Bonus Garancia biztosítás szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 7. -a szerinti befizetést átvállalja a biztosítottól ,- Ft alatti károk esetén. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi

16 - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. I. CÉLVIZSGÁLAT SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I.1. A TÉNYÁLLÁS A vizsgálat során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. -a alapján bizonyítási eljárást folytatott le. A Felügyelet november 6. napján kelt végzésében rögzített nyilatkozatok megtételére, valamint a végzésben felsorolt dokumentumok megküldésére hívta fel a Biztosítót. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a Felügyelet által november 8-án érkeztetett nyilatkozatával és a nyilatkozatához mellékelt dokumentumok megküldésével tett eleget. A Biztosító október 30-án közzétett díjtarifa hirdetményéhez kapcsolódóan kezdte el terjeszteni a legkorábban a január 1-jei kockázatviselési kezdetű kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítási szerződés) mellé köthető Bonus Garancia elnevezésű kiegészítő biztosítási szerződést (a továbbiakban: Termék). A Termék különös szerződési feltételeinek (a továbbiakban: Biztosítási Feltételek) I. pontjában foglaltak alapján a biztosított vagyoni érdek az alapbiztosítási szerződés bonus-malus besorolása. Az alapbiztosítási szerződés a Biztosítónál a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényben levő határozatlan idejű kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés. A Biztosítási Feltételek II. pontja szerint a kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. Az alapbiztosítás szerződője a jelen kiegészítő biztosítást csak akkor kötheti meg, ha az alapbiztosítás bonus-malus besorolása a jelen kiegészítő biztosítás hatálybalépésének időpontjában A00 vagy bármely bonus besorolásba tartozik. A Biztosítási Feltételek III. pontja szerint a biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosító az alapbiztosítási szerződés terhére harmadik személy részére olyan kárt térít meg, amely esetében a teljes kárkifizetés a biztosítási kötvényen feltűntetett biztosítási összeget nem haladja meg. A Biztosítási Feltételek szerint a Biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a termékben meghatározott díj ellenében, a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, az NGM rendelet 7. -a szerinti befizetést átvállalja a biztosítottól ,- Ft alatti károk esetében.

17 A Felügyelet a Biztosító Bonus Garancia biztosítási termékét abból a szempontból vizsgálta, hogy a szerződési feltételek megfelelnek-e a Gfbt.-ben, továbbá az NGM rendeletben foglaltaknak. I.2. A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. (1) bekezdésének 9. pontjának értelmező rendelkezése alapján a biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) 536. (1) bekezdése szerint: biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A Gfbt ában foglaltak szerint: (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles. (2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni. Az NGM rendelet 7. szerint: (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse. (2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna. (3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére. (4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni. I.3. A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE Az NGM Rendelet megállapítása szerint a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a kármentes időszakhoz, valamint a káresemények számához igazodnak. Az NGM Rendelet I. számú melléklete a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján, a kártérítési kötelezettséget keletkeztető károk számától függően állapítja meg a bonus-malus besorolási rendszert. Az NGM Rendeletben foglaltak szerint a Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját - a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezett adatok ismeretében - a szerződés bonus-malus besorolása szerint állapítja meg. A jogalkotó által kialakított bonus-malus rendszer nyilvánvaló célja, hogy a kármentességet az elért bonus-fokozatnak megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazza, míg a károkozást - a káresemények számától függően - a bonus-malus besorolásban elért fokozat elvesztésével szankcionálja.

18 A bonus-malus rendszer működtetése azt a jogalkotói célt szolgálja, hogy az üzemben tartó számára díjkedvezményt biztosítson a fennálló kármentes időszakra való tekintettel, továbbá díjtöbbletet érvényesítsen a károkozás esetére. A bonus-malus rendszer nyilvánvalóan a közlekedésben részt vevők egészségét és testi épségét, vagyonbiztonságát, ezen keresztül a közúti közlekedés biztonságát szolgálja, hiszen a károkozás esetében érvényesítendő díjtöbblet megfizetésének kilátásba helyezésével az üzemben tartókat a szabályos, körültekintő, biztonságos közlekedésre ösztönzi. A bonus-malus besorolási rendszer a kármentes közlekedést támogatja, hiszen az abban megfogalmazódó, a káreseményekhez kapcsolódó közjogi szankciórendszeren keresztül hozzájárul a közúti közlekedés biztonságához azáltal, hogy elősegíti a balesetmentes közlekedést, mivel a Biztosító által teljesített kárkifizetés miatti bonus visszasorolás az üzemben tartó részére anyagi veszteséggel jár. A Gfbt. tehát szankcionálja a károkozást, ami a biztosítási díj bonus besorolás változás miatti emelkedésében testesül meg. Az NGM rendelet ugyan lehetőséget biztosít arra, hogy az üzemben tartó a Biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget megfizesse, ugyanakkor az üzemben tartó a Bonus Garancia kiegészítő biztosítási szerződés megkötésével, arányaiban kis összeg megfizetése mellett, károkozása ellenére, a részéről történő kárkifizetés visszatérítése hiányában mentesülhet a Gfbt.-ben és az NGM rendeletben foglalt szankció alól, hiszen a Biztosító átvállalja helyette a fizetési kötelezettséget. A Bonus Garancia kiegészítő biztosítási szerződés jelentőségével kapcsolatosan figyelembe kell azt is venni, hogy az üzemben tartó a szerződés megkötésével még az esetleges károkozást megelőzően kívánja kizárni a jogszabályból eredő károkozása esetére érvényesülő jogkövetkezmények alkalmazását, így a bonus-malus rendszerben a jogalkotó által előírt szankciórendszerből adódó felelősség, fenyegetettség alól való mentesülést eredményezi a Biztosító termékének igénybe vétele. A Biztosító által értékesített termék tehát a Gfbt. rendelkezéseivel ellentétes cél megvalósítását segíti elő. Az NGM rendelet egyértelműen meghatározza, hogy a károkozó üzemben tartó jogosult a Biztosítónak a teljes kárösszeget megfizetni. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés nem egyszerűen a kárösszeg megfizetését határozza meg, hanem azt egyértelműen az üzemben tartó személyéhez köti. A Felügyelet álláspontja szerint, ezért a jogalkotói szándékkal ellentétes bármiféle kötelezettségvállalás, ami az üzemben tartótól akár ingyenesen, akár díj ellenében - átvállalja a visszafizetés lehetőségét, hiszen az üzemben tartó akkor érezheti az általa okozott kár súlyát, ha ő teljesíti a megfizetést vagy bonus besorolása a kár Biztosító általi kifizetése miatt romlik, mert akkor szembesül az általa okozott kár tényleges súlyával. Az üzemben tartó által jelképes összegért kötött biztosítás, vagy díjmentesen járó biztosítói szolgáltatás a jogszabályi rendelkezés visszatartó erejének a lehetőségét veszi el. Az előbbiekre figyelemmel a Biztosítónak a Biztosítási feltételek szerint létrejövő kiegészítő biztosítási szerződésekben kikötött szolgáltatása még akkor is, ha a Biztosító csak az ,- Ft-os értékhatár alatti károk, biztosítási időszakonkénti (évente) legfeljebb egyszeri megtérítésére vállal kötelezettséget azt sugallja az üzemben tartók részére, hogy minimális ráfordítással a kiegészítő biztosítási díj megfizetésével egy esetleges károkozás esetén is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésének bonus-malus besorolása nem fog romlani a károkozás következtében és a károkozás miatt biztosítási díja sem fog növekedni. Az üzemben tartó ugyanis, aki a Biztosítóval a Biztosítási feltételek szerinti kiegészítő biztosítást köt az NGM rendeletben biztosított visszafizetési lehetőség általa történő igénybe

19 vétele nélkül mentesülhet az NGM rendeletben foglalt bonus-malus besorolásban elért fokozat elvesztésének következménye alól. A károkozástól más személyek tulajdonának és testi épségének sértésétől való tartózkodás a legalapvetőbb erkölcsi értékek egyike, és az ilyen magatartásokat szankcionáló jogi normák teljes körű érvényesüléséhez kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik. Ennek megfelelően a károkozást szankcionáló jogszabályi rendelkezések érvényesülését kizáró vagy akadályozó polgári jogi szerződések sértik a közérdeket, és ezért nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköznek. A fentiek alapján a Biztosító Bonus Garancia elnevezésű a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékét kiegészítő termékének részét képező és az egyes biztosítási szerződések tartalmát meghatározó Biztosítási feltételekben vállalt szolgáltatása sérti a Gfbt. 25. (1)-(2) bekezdését, továbbá a jóerkölcsbe ütközik, így a Termék jogszabálysértő. II.A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását. II.1. A jogsértő tevékenység végzésének megtiltása A Psztv. 71. (1) bekezdése e) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja valamely tevékenység, illetőleg valamely szolgáltatás jogszabálysértő jellegét, úgy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását. A Felügyelet az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül a c) pont a cselekménynek a Biztosító ügyfeleire gyakorolt hatása alapul vételével elsősorban arra volt tekintettel, hogy az intézkedés elmaradása esetében olyan további biztosítási szerződések jönnének létre, amelyek jogszabályba ütköznek. A Felügyelet a Psztv. 61. (4) bekezdésének a) pontja alapján tekintetbe vette azt is, hogy kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik a közúti közlekedés biztonságához, azt ösztönző jogi normák teljes körű érvényesüléséhez, amelyet a Biztosító által kidolgozott biztosítási termék akadályoz. A Felügyelet a Psztv. 61. (4) bekezdése szerinti mérlegelési jogkörében, ezért az előbbiek alapján úgy ítélte meg, hogy a Biztosító által megvalósított jogszabálysértő helyzet megszüntetéséhez a rendelkező rész szerinti intézkedés, azaz a Bonus Garancia elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzésének megtiltása elengedhetetlenül szükséges. A Felügyelet a rendelkező rész szerinti intézkedés megválasztásakor figyelembe vette azt is, hogy intézkedése ne csupán az újabb szerződések megkötésére vonatkozzon, hanem az kiterjedjen a termékkel kapcsolatos tevékenység teljes egészére. Emiatt a rendelkező rész szerinti intézkedés, azaz a Bonus Garancia elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzésének megtiltása kiterjed a termék igénybevételét előmozdító valamennyi magatartásra.

20 A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjaiban, valamint a 64. -ában biztosított. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. Budapest, november 10. Dr. Szász Károly s.k. a PSZÁF elnöke

21 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1024/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a Genertel Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) a november 5-én megindított, a Genertel Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1134 Budapest, Dévai u , továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálata megállapításai alapján az alábbi h a t á r o z a t o t hozom: I. Megtiltom a Biztosítónak a Bónuszvédelem elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzését. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 73. (1) bekezdése alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat. A CÉLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA A Felügyelet hivatalból eljárást indított a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvényben (továbbiakban: Gfbt.) 23. -ában meghatározott díjtarifa hirdetéssel kapcsolatos követelmények betartásának ellenőrzése céljából. Az ellenőrzés során a Felügyelet tudomást szerzett a Biztosító Bónuszvédelem biztosításáról. A Felügyelet a fogyasztók érdekeinek védelme céljából vizsgálta a Biztosító hivatkozott biztosítási termékét. A Biztosító a Bónuszvédelem biztosítási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) 7. -a szerinti befizetést átvállalja a biztosítottól ,- Ft összeghatárig. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi

22 - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. I. CÉLVIZSGÁLAT SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I.1. A TÉNYÁLLÁS A vizsgálat során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. -a alapján bizonyítási eljárást folytatott le. A Felügyelet november 6. napján kelt végzésében rögzített nyilatkozatok megtételére, valamint a végzésben felsorolt dokumentumok megküldésére hívta fel a Biztosítót. A Biztosító a végzésben foglaltaknak a Felügyelet által november 8-án érkeztetett nyilatkozatával és a nyilatkozatához mellékelt dokumentumok megküldésével tett eleget. A Biztosító október 30-án közzétett díjtarifa hirdetményéhez kapcsolódóan kezdte el terjeszteni a legkorábban a január 1-jei kockázatviselési kezdetű kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban: alapbiztosítási szerződés) mellé köthető Bónuszvédelem elnevezésű kiegészítő biztosítási szerződést (a továbbiakban: Termék). A Termék szerződési feltételeinek (a továbbiakban: Biztosítási Feltételek) 1.1. pontjában foglaltak alapján a biztosított vagyoni érdek az alapbiztosítási szerződés bonus-malus besorolása. Az alapbiztosítási szerződés a Biztosítónál a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényben levő határozatlan idejű kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási szerződés. A Biztosítási Feltételek I.2. pontja szerint a kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. Az alapbiztosítás szerződője a jelen kiegészítő biztosítást csak akkor kötheti meg, ha az alapbiztosítás bonus-malus besorolása a jelen kiegészítő biztosítás hatálybalépésének időpontjában legalább B02 fokozatú. A kiegészítő biztosítás igénybe vétele díjmentes. A Biztosítási Feltételek I.3. pontja szerint a biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosító az alapbiztosítási szerződés terhére harmadik személy részére olyan kárt térít meg, amely esetében a teljes kárkifizetés az ,- Ft ot nem haladja meg. A Biztosító november 8-án kelt nyilatkozata szerint, a Termék önállóan nem, csak a Biztosítónál megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés mellé köthető. A Biztosító fent hivatkozott nyilatkozata szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések terhére a Biztosítóhoz bejelentett ,- Ft alatti károk aránya az elmúlt öt

23 évben 7,4-13 % között alakult. Ezen károk visszafizetési aránya pedig 5,3%-21,4% között volt. A Biztosító a fentiekkel kapcsolatban utalt arra a körülményre, hogy az ,- Ft összeghatárt meg nem haladó károk egy részét az ügyfelek nagy valószínűséggel egymás között rendezik el. A Termék kifejlesztésének egyik célja volt többek között ezen látens károk rendezését átlátható keretek közé vonni. A Felügyelet a Biztosító Bónuszvédelem biztosítási termékét abból a szempontból vizsgálta, hogy a szerződési feltételek megfelelnek-e a Gfbt.-ben, továbbá az NGM rendeletben foglaltaknak. I.2. A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. (1) bekezdésének 9. pontjának értelmező rendelkezése alapján a biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) 536. (1) bekezdése szerint: biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A Gfbt ában foglaltak szerint: (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles. (2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni. Az NGM rendelet 7. szerint: (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse. (2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna. (3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére. (4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni. I.3. A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE Az NGM Rendelet megállapítása szerint a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a kármentes időszakhoz, valamint a káresemények számához igazodnak.

24 Az NGM Rendelet I. számú melléklete a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján, a kártérítési kötelezettséget keletkeztető károk számától függően állapítja meg a bonus-malus besorolási rendszert. Az NGM Rendeletben foglaltak szerint a Biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díját - a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezett adatok ismeretében - a szerződés bonus-malus besorolása szerint állapítja meg. A jogalkotó által kialakított bonus-malus rendszer nyilvánvaló célja, hogy a kármentességet az elért bonus-fokozatnak megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazza, míg a károkozást - a káresemények számától függően - a bonus-malus besorolásban elért fokozat elvesztésével szankcionálja. A bonus-malus rendszer működtetése azt a jogalkotói célt szolgálja, hogy az üzemben tartó számára díjkedvezményt biztosítson a fennálló kármentes időszakra való tekintettel, továbbá díjtöbbletet érvényesítsen a károkozás esetére. A bonus-malus rendszer nyilvánvalóan a közlekedésben részt vevők egészségét és testi épségét, vagyonbiztonságát, ezen keresztül a közúti közlekedés biztonságát szolgálja, hiszen a károkozás esetében érvényesítendő díjtöbblet megfizetésének kilátásba helyezésével az üzemben tartókat a szabályos, körültekintő, biztonságos közlekedésre ösztönzi. A bonus-malus besorolási rendszer a kármentes közlekedést támogatja, hiszen az abban megfogalmazódó, a káreseményekhez kapcsolódó közjogi szankciórendszeren keresztül hozzájárul a közúti közlekedés biztonságához azáltal, hogy elősegíti a balesetmentes közlekedést, mivel a Biztosító által teljesített kárkifizetés miatti bonus visszasorolás az üzemben tartó részére anyagi veszteséggel jár. A Gfbt. tehát szankcionálja a károkozást, ami a biztosítási díj bonus besorolás változás miatti emelkedésében testesül meg. Az NGM rendelet ugyan lehetőséget biztosít arra, hogy az üzemben tartó a Biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget megfizesse, ugyanakkor az üzemben tartó a Bónuszvédelem kiegészítő biztosítási szerződés megkötésével, károkozása ellenére, a részéről történő kárkifizetés visszatérítése hiányában mentesülhet a Gfbt.-ben és az NGM rendeletben foglalt szankció alól, hiszen a Biztosító átvállalja helyette a fizetési kötelezettséget. A Bónuszvédelem kiegészítő biztosítási szerződés jelentőségével kapcsolatosan figyelembe kell azt is venni, hogy az üzemben tartó a szerződés megkötésével még az esetleges károkozást megelőzően kívánja kizárni a jogszabályból eredő károkozása esetére érvényesülő jogkövetkezmények alkalmazását, így a bonus-malus rendszerben a jogalkotó által előírt szankciórendszerből adódó felelősség, fenyegetettség alól való mentesülést eredményezi a Biztosító termékének igénybe vétele. A Biztosító által értékesített termék tehát a Gfbt. rendelkezéseivel ellentétes cél megvalósítását segíti elő. Az NGM rendelet egyértelműen meghatározza, hogy a károkozó üzemben tartó jogosult a Biztosítónak a teljes kárösszeget megfizetni. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés nem egyszerűen a kárösszeg megfizetését határozza meg, hanem azt egyértelműen az üzemben tartó személyéhez köti. A Felügyelet álláspontja szerint, ezért a jogalkotói szándékkal ellentétes bármiféle kötelezettségvállalás, ami az üzemben tartótól - akár díj ellenében - átvállalja a visszafizetés lehetőségét, hiszen az üzemben tartó akkor érezheti az általa okozott kár súlyát, ha ő teljesíti a megfizetést vagy bonus besorolása a kár Biztosító általi kifizetése miatt romlik, mert akkor szembesül az általa okozott kár tényleges súlyával. Az üzemben tartó által díjmentesen igénybe vehető biztosítói szolgáltatás a jogszabályi rendelkezés visszatartó erejének a lehetőségét veszi el.

25 Az előbbiekre figyelemmel a Biztosítónak a Biztosítási feltételek szerint létrejövő kiegészítő biztosítási szerződésekben kikötött szolgáltatása még akkor is, ha a Biztosító csak az ,- Ft-os értékhatár alatti károk, biztosítási időszakonkénti (évente) legfeljebb egyszeri megtérítésére vállal kötelezettséget azt sugallja az üzemben tartók részére, hogy egy esetleges károkozás esetén is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésének bonusmalus besorolása nem fog romlani a károkozás következtében és a károkozás miatt biztosítási díja sem fog növekedni. Az üzemben tartó ugyanis, aki a Biztosítóval a Biztosítási feltételek szerinti kiegészítő biztosítást köt az NGM rendeletben biztosított visszafizetési lehetőség általa történő igénybe vétele nélkül mentesülhet az NGM rendeletben foglalt bonus-malus besorolásban elért fokozat elvesztésének következménye alól. A károkozástól más személyek tulajdonának és testi épségének sértésétől való tartózkodás a legalapvetőbb erkölcsi értékek egyike, és az ilyen magatartásokat szankcionáló jogi normák teljes körű érvényesüléséhez kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik. Ennek megfelelően a károkozást szankcionáló jogszabályi rendelkezések érvényesülését kizáró vagy akadályozó polgári jogi szerződések sértik a közérdeket, és ezért nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköznek. A fentiek alapján a Biztosító Bónuszvédelem elnevezésű a Biztosító kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékét kiegészítő termékének részét képező és az egyes biztosítási szerződések tartalmát meghatározó Biztosítási feltételekben vállalt szolgáltatása sérti a Gfbt. 25. (1)-(2) bekezdését, továbbá a jóerkölcsbe ütközik, így a Termék jogszabálysértő. II. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását. II.1. A jogsértő tevékenység végzésének megtiltása A Psztv. 71. (1) bekezdése e) pontja szerint, ha a Felügyelet megállapítja valamely tevékenység, illetőleg valamely szolgáltatás jogszabálysértő jellegét, úgy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását. A Felügyelet az intézkedés alkalmazása során a Psztv. 61. (4) bekezdésében meghatározott körülmények közül a c) pont a cselekménynek a Biztosító ügyfeleire gyakorolt hatása alapul vételével elsősorban arra volt tekintettel, hogy az intézkedés elmaradása esetében olyan további biztosítási szerződések jönnének létre, amelyek jogszabályba ütköznek. A Felügyelet a Psztv. 61. (4) bekezdésének a) pontja alapján tekintetbe vette azt is, hogy kiemelkedően fontos társadalmi érdek fűződik a közúti közlekedés biztonságához, azt ösztönző jogi normák teljes körű érvényesüléséhez, amelyet a Biztosító által kidolgozott biztosítási termék akadályoz. A Felügyelet a Psztv. 61. (4) bekezdése szerinti mérlegelési

26 jogkörében, ezért az előbbiek alapján úgy ítélte meg, hogy a Biztosító által megvalósított jogszabálysértő helyzet megszüntetéséhez a rendelkező rész szerinti intézkedés, azaz a Bónuszvédelem elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzésének megtiltása elengedhetetlenül szükséges. A Felügyelet a rendelkező rész szerinti intézkedés megválasztásakor figyelembe vette azt is, hogy intézkedése ne csupán az újabb szerződések megkötésére vonatkozzon, hanem az kiterjedjen a termékkel kapcsolatos tevékenység teljes egészére. Emiatt a rendelkező rész szerinti intézkedés, azaz a Bónuszvédelem elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzésének megtiltása kiterjed a termék igénybevételét előmozdító valamennyi magatartásra. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjaiban, valamint a 64. -ában biztosított. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdésének d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, a 109. (1) bekezdésén, a 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 326. (7) bekezdésén, 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. Budapest, november 10. Dr. Szász Károly s.k. a PSZÁF elnöke

27 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1023/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-vel (székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt , a továbbiakban: Biztosító) szemben hivatalból lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a következő hozom: h a t á r o z a t o t I. Kötelezem a Biztosítót, hogy január 2-án a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjtarifa meghirdetésére ezen időpontban hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, az ekkor megengedett lehető leghamarabbi hatálybalépési időponttal olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjtarifát hirdessen meg, amely az egyedi szerződések bonus-malus díjszorzóit a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban és valamennyi egyedi szerződésre kiterjedően határozza meg. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s A Felügyelet a Psztv ában és a 73. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján október 30. napján hivatalból célvizsgálatot indított a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 23. -ában meghatározott díjtarifa hirdetéssel kapcsolatos követelmények betartásának ellenőrzése céljából. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. -ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. - ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint

28 ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Psztv. 73. (1) bekezdése szerint a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat. A FOGYASZTÓVÉDELMI VIZSGÁLAT SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I. A MEGHIRDETETT DÍJTARIFÁBAN A BONUS-MALUS SZORZÓK VIZSGÁLATA I.1 Tényállás A Felügyelet a meghirdetett díjtarifa vizsgálata során megállapította, hogy a Biztosító január 1-jétől alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa hirdetményének a Személygépkocsi tarifa (határozatlan idejű, nem flotta, nem veterán) meglévő, december 31. vagy azt megelőző kockázatviselési kezdetű szerződésekre vonatkozó bonusmalus szorzókat tartalmazó táblázatában az M3-M2 malus osztályhoz tartozó szorzó egyaránt 1,96. A Felügyelet a meghirdetett díjtarifa vizsgálata során megállapította azt is, hogy a Biztosító január 1-jétől alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa hirdetményének Tehergépkocsi tarifa (határozatlan idejű, nem flotta, nem veterán) új szerződésekre meghirdetett bonus-malus szorzók határozatlan idejű, nem flotta, nem veterán kg össztömegű tehergépjárművekre új szerződések esetén elnevezésű táblázatában - az M4-M3-M2-M1 malus osztályhoz tartozó szorzó: 1,43; - a B5-B6-B7-B8 bonus osztályhoz tartozó szorzó: 0,38; - a B9-B10 bonus osztályhoz tartozó szorzó: 0,25. A Felügyelet a meghirdetett díjtarifa vizsgálata során megállapította továbbá, hogy a Biztosító január 1-jétől alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa hirdetményének Tehergépkocsi tarifa (határozatlan idejű, nem flotta, nem veterán) új szerződésekre meghirdetett bonus-malus szorzók határozatlan idejű, nem flotta, nem veterán 3500 kg össztömeg feletti tehergépjárművekre új szerződések esetén elnevezésű táblázatában - az M4-M3-M2-M1 malus osztályhoz tartozó szorzó: 1,62; - míg a B3-B4-B5 bonus osztályhoz tartozó szorzó: 0,62, - valamint a B6-B7-B8 bonus osztályhoz tartozó szorzó pedig: 0,39.

29 A Biztosító január 1-jétől alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa hirdetményének a Veterán használatú gépjárművek tarifája címszó alatt meghirdetett díjtarifája szerint: A bonus-malus díjszorzók értéke valamennyi kategória esetében 1, a választható díjfizetési gyakoriság pedig kizárólag éves lehet. I.2 Jogszabályi környezet A Gfbt pontja az alábbiak szerint határozza meg a díjtarifa fogalmát: díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége. A Gfbt a a díjtarifáról és annak meghirdetéséről az alábbiak szerint rendelkezik: 23. (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt - a bonus-malus rendszerre vonatkozó külön rendeletben meghatározottak kivételével - nem változtatja meg. (2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni. (3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a (2) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni. (4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg. A Gfbt a a bonus-malus rendszerről az alábbiakban rendelkezik: 25. (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles. (2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni. A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI.10.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. -a szerint: 2. (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki. (2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll. (3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás). (4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonusmalus rendszer szerint nyilvántartani. I.3 A tényállás minősítése A Felügyelet megállapítása szerint a Gfbt. által meghatározott, a díjtarifa meghirdetésére vonatkozó kötelezettség azt a célt szolgálja, hogy a gépjármű üzemben tartói egyszerűen és átlátható módon tájékozódjanak az egyes biztosítók díjtarifáiról. A Felügyelet megállapítása

30 szerint a jogalkotó akarata, azaz az átláthatóság akkor érvényesülhet, ha a Biztosító a Gfbt. szerinti felkészülési időben, gondos eljárás mellett alakítja ki a hirdetmény tartalmát, és gondoskodik arról, hogy a hirdetmény további pontosítást már nem igénylő módon kerüljön megjelentetésre. Ebből kiindulva a jogalkotó akaratával ellentétes, ezáltal pedig a Gfbt. 23. (3) bekezdését sérti az, ha a közzétett tájékoztatás nem egyértelműen meghatározott, a fogyasztók által félreérthető és így további pontosítása, helyesbítése, kiegészítése szükséges. A díjtarifa hirdetmény kapcsán előírt jogszabályi kötelezettség indoka, hogy lehetővé tegye valamennyi kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt üzemben tartó számára, hogy a meglévő, illetve a társbiztosítóknál köthető biztosításának következő biztosítási időszakra vonatkozó díját a biztosítók közzétételei alapján egyértelműen meghatározza, ezáltal a számára legelőnyösebb biztosítás megkötésére tegyen ajánlatot. Ennek alapján az egyedi díjak megállapításához szükséges, közzéteendő díjtarifának (egyben számítási módszernek) pontosan és teljes körűen tartalmaznia kell, hogy milyen adatok, körülmények figyelembevételével állapítható meg a díjszabás hatálya alá tartozó szerződés egyedi díja. A Gfbt. 25. (1) bekezdése szerint a bonus-malus rendszer keretében az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodóan szerezhet jogosultságot a díjkedvezményre, míg a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet fizetésére köteles. A Biztosító a Rendelet 1. számú mellékletének megfelelő bonus-malus osztály valamelyikébe köteles besorolni az egyedi szerződéseket, a vonatkozó kártörténeti adatok alapján. A tárgyalt jogszabályi előírások az előbbiek szerint tehát eltérést nem engedő módon meghatározzák az üzemben tartónak a kárelőzményi adatok alapján történő besorolási jogosultságát, ezzel együtt pedig a Biztosító besorolási kötelezettségét. A jogszabályi előírások ugyanakkor nem csupán az adott szerződés bonus-malus besorolási módját határozzák meg, hanem azt is rögzítik, hogy az üzemben tartó a kármentes időszak figyelembe vételével, ahhoz igazodóan, annak mértékére figyelemmel díjkedvezményre jogosult. Erre való tekintettel a Gfbt. rendelkezése alapján a Biztosító csak olyan bonus-malus rendszert alakíthat ki, amelyben az alkalmazott szorzószámok úgy kell igazodjanak az egyes bonus-malus osztályokhoz, hogy azok tükrözzék a kedvezőbb besorolás tényét. A jogalkotó által kialakított bonus-malus rendszer nem vitatható célja ugyanis, hogy a kármentességet az elért bonus fokozatnak megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazza, míg a károkozást - a káresemények számától függően - a bonus-malus besorolásban elért fokozat elvesztésével és így az alkalmazandó szorzó emelésével szankcionálja. A Felügyelet értelmezésében ugyanis a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszeréhez kapcsolódó és nem mellőzhetően figyelembe veendő bonus-malus rendszer, illetőleg bármely, jogszabály által kötelezően figyelembe veendőnek minősített, kártörténetet értékelő rendszer, mint sajátos jogpolitikai eszköz alapvető funkciója a közúti közlekedés rendjének, mint a jelen kor egyik vitathatatlanul kiemelkedő társadalmi érdekének fenntartása, erősítése a közúti közlekedésben részt vevő szereplők anyagi érdekeltségének megteremtésén és motivációján keresztül. Ezt a jogalkotói célt a Felügyelet olyan kiemelkedő jelentőségűként értelmezi, amely túlmutat az egyes biztosítók saját üzletpolitikai megfontolásain, így a saját üzletpolitikai szándékok semmilyen módon nem írhatják felül, nem semlegesíthetik ezen jogpolitikai célok érvényesülését, mivel ennek megengedése közvetett módon a közúti közlekedés szereplőinek a még a gondatlan károkozást elkerülő magatartásra, a lehető legkörültekintőbb gépjárművezetésre irányuló motivációit lehet képes gyengíteni.

31 Megállapítható, hogy a hirdetményben foglalt, eltérő bonus-malus fokozatokhoz kapcsolódó azonos szorzók alkalmazásával a Biztosító a kedvezőtlenebb malus, avagy bonus besorolású üzemben tartónak azonos, illetve nagyobb kedvezményt biztosít a már alacsonyabb malus vagy magasabb bonus besorolásban található üzemben tartóval szemben, amely magatartás ellentétben áll a bonus-malus besorolás alkalmazásának céljával, a jogalkotó szándékával, továbbá sérti a Biztosítóval szerződő üzemben tartók érdekeit. A hirdetményben foglalt veterán használatú gépjárművek bonus-malus kategóriáihoz kapcsolódó egyetlen szorzó alkalmazásával a Biztosító az alacsonyabb bonus besorolású üzemben tartónak biztosít ugyanolyan, avagy nagyobb kedvezményt, mint a magasabb bonus besorolásban található üzemben tartónak, amely magatartás szintén ellentétes a bonus-malus besorolás alkalmazásának céljával, a jogalkotó szándékával, továbbá sérti a Biztosítóval szerződő üzemben tartók érdekeit. A Biztosító által alkalmazott egyetlen szorzót használó bonus-malus rendszer ugyanis azt eredményezi, hogy a Biztosító a magasabb kedvezményre jogosult üzemben tartót egyenlő módon díjazza a kevesebb bonus fokozatot elért, illetve a magasabb malus-szal rendelkező üzemben tartóhoz képest. A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító a fenti eljárásával megsértette a Gfbt. 25. (1) bekezdését. IV. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS A Psztv. 71. (1) bekezdése szerint: 71. (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet. A Felügyelet a feltárt jogszabálysértésre tekintettel a határozat rendelkező részében arra kötelezte a Biztosítót, hogy január 2-án a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa meghirdetésére ezen időpontban hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, az ekkor megengedett lehető leghamarabbi hatálybalépési időponttal olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjtarifát hirdessen meg, amely az egyedi szerződések bonusmalus díjszorzóit a bonus-malus rendszerre vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban és valamennyi egyedi szerződésre kiterjedően határozza meg. A jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésről a Felügyelet értesítésének előírását a Felügyelet arra való tekintettel mellőzte, hogy hivatalból figyelemmel kíséri a kötelezettség teljesítését. A Felügyelet a fentiek szerint határozatában számot adott azon körülményekről, amelyek alapján a jogsértés súlyára, továbbá az eset összes körülményeire figyelemmel indokoltnak és szükségesnek tartotta a fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását. A Felügyelet az általa alkalmazott, a határozat rendelkező része szerinti intézkedéssel látta elérhetőnek azt a jogalkalmazói célt, hogy a Biztosító a közzétett díjtarifának a fogyasztók megtévesztésére alkalmas hivatkozását mihamarabb kijavítsa és a Felügyelet így megakadályozza a díjtarifa kifogásolt rendelkezése miatti szerződéskötésekből eredő vitás helyzetek kialakulását, a megtévesztő tájékoztatásra alapított ügyleti döntések meghozatalát.

32 A Felügyelet a hivatkozott körülményekre tekintettel indokoltnak és szükségesnek tartotta a fentiekben megjelölt jogkövetkezmény alkalmazását. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdésein, a 330. (2) bekezdésén, a 332. (2a) bekezdésén és a 338. (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 73/A. (1) bekezdés c) pontja és 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, november 10. Dr. Szász Károly s.k. a PSZÁF elnöke

33 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1027/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Alkusz Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) a november 5-én megindított, a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Alkusz Zrt.-nél (székhelye: 1146 Budapest, Hungária krt. 166., továbbiakban: Alkusz) lefolytatott fogyasztóvédelmi célvizsgálata megállapításai alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t Megtiltom az Alkusznak a Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás elnevezésű termék vonatkozásában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat további folytatását. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfelek, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszéknek címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 73. (1) bekezdése alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szervezetnél vagy személynél célvizsgálatot vagy több szervezetnél vagy személynél témavizsgálatot tarthat. A CÉLVIZSGÁLAT MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA A Felügyelet hivatalból célvizsgálatot indított, melynek keretében a Netrisk-KÖBE Bonusgarancia Bonus besorolás védelem biztosítás -i terméket érintő kereskedelmi gyakorlatot vizsgálta abból a szempontból, hogy az megfelel-e a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.), továbbá a bonusmalus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendeletben (továbbiakban: NGM rendelet) foglaltaknak, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló évi LX. törvény (továbbiakban: Bit) rendelkezéseinek. A Psztv. 64. (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget

34 megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. I. CÉLVIZSGÁLAT SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE I.1. A TÉNYÁLLÁS A vizsgálat során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. -a alapján bizonyítási eljárást folytatott le. A Felügyelet november 6. napján kelt végzésében rögzített nyilatkozatok megtételére, valamint a végzésben felsorolt dokumentumok megküldésére hívta fel az Alkuszt. Az Alkusz a végzésben foglaltaknak a Felügyelet által november 8-án érkeztetett nyilatkozatával és a nyilatkozatához mellékelt dokumentumok megküldésével tett eleget. Az Alkusz nyilatkozata, valamint a csatolt dokumentáció szerint a Netrisk-KÖBE Bonusgarancia Bonus besorolás védelem biztosítás megnevezésű termék (a továbbiakban: biztosítási termék) az Alkusz és a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3, a továbbiakban: Biztosító) közötti csoportos biztosítási szerződésként jött létre, mely szerint a biztosító a Biztosító, a szerződő az Alkusz, és biztosított az, aki olyan gépjármű üzembentartója, melynek alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését (a továbbiakban: KGFB szerződés) az Alkuszon keresztül kötötte meg. Az Alkusz nyilatkozata szerint, a hivatkozott biztosítási terméket november 1-től ajánlja fel a kezelésében lévő, érvényes KGFB szerződéssel rendelkező és a vonatkozó feltételben foglaltaknak megfelelő ügyfelei részére. A biztosítási feltételek erre vonatkozó része alapján azok az ügyfelek kerülhetnek biztosítotti státuszba, amelyek esetén az alapul szolgáló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés biztosítási időszaka január 1-jei, vagy azt követő kezdetű. Alkusz a biztosítási terméket a csatolt biztosítási feltételek, valamint az Alkusz honlapján található tájékoztatás szerint, a nála már meglévő vagy megkötésre kerülő kötelező gépjárműfelelősségbiztosítással rendelkező ügyfeleknek ajánlja fel. A biztosítási termék alapjául szolgáló KGFB szerződés hiányában nem kerül felajánlásra a biztosítási termék az ügyfelek számára. A szerződéskötési folyamattal kapcsolatban az Alkusz előadta, hogy a KGFB feltételek és nyilatkozatok oldalon az ügyfélnek nyilatkoznia kell az ingyenes bónuszvédelem kiegészítő biztosítás igénybe vételéről. Amennyiben az ügyfél el nem fogadó nyilatkozatot tesz, úgy az 2

35 előre kiosztott ingyenes biztosítás visszavonásra kerül. A már igénybe vett biztosítás utólagos lemondására a személyes menüpont üzenetküldő szolgáltatásán keresztül van lehetőség, a Netrisk ingyenes bónuszvédelem témakör alatt. Az Alkusz nyilatkozata szerint a jelenleg másik biztosítók által felajánlott hasonló, de nem azonos szolgáltatási körű termékek szolgáltatását a biztosítási termék nem helyettesíti, ezen biztosítók termékének szolgáltatását kiegészíti. A biztosítási feltételek 8. pontja értelmében a hivatkozott termék egy olyan kárbiztosítás, amely megtéríti a biztosított gépjárműre kötött legalább A00, vagy ennél magasabb bonus besorolású KGFB szerződés, károkozás vagy besorolási hiba miatti bonus osztály visszasorolásával együtt járó biztosítási díj és baleseti adó összegének emelkedéséből származó anyagi veszteséget, biztosított járművenként legfeljebb Ft erejéig. A Biztosítási feltételek pontja értelmében a Biztosító megtéríti az esetszámtól független, károkozás vagy besorolási hiba miatti bonus osztály visszasorolás esetén, a biztosított gépjármű KGFB biztosítója által a soron következő biztosítási időszakra ajánlott KGFB díj és az azt megelőző időszak biztosítási díjának különbözetét a vonatkozó baleseti adó többlettel együtt. Alkusz a honlapjának nyitó oldalán Spóroljon a kötelezőjén! Most ingyenes bónuszvédelemmel! felhívással tette közzé a hivatkozott biztosítási terméket. A felhívásra kattintva felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy ez a biztosítási termék csak nála érhető el, valamint a következő tájékoztatást teszi közzé: INGYENES, Biztosító független! Bónuszvédelem a Netrisktől! Így elkerülheti, hogy többet fizessen, ha egy baleset vagy hibás bónuszbesorolás miatt kötelező autóbiztosításának díja megemelkedne. A Netrisk.hu kezelésében lévő, érvényes A0 vagy magasabb BM esetén a KGFB szerződésekre (szgk, 3,5t alatti tgk, mkp). 3

36 A Felügyelet az Alkusz tevékenységét az általa kínált Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás biztosítási terméken keresztül abból a szempontból vizsgálta, hogy sérti-e az Fttv. rendelkezéseit. I.2. A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A Bit. 3. (1) bekezdésének 9. pontjának értelmező rendelkezése alapján a biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltételés teljesítési rendszer. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) 536. (1) bekezdése szerint: biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. A Gfbt ában foglaltak szerint: (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles. (2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni. Az NGM rendelet 7. szerint: (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse. (2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna. 4

hozom: I n d o k o l á s

hozom: I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1026/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület számára. A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

1. (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

1. (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki. Bonus-malus rendelet 19/2009. (X.9.) PM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1014/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a Genertel Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye:

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-4978/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

19/2009. (X. 9.) PM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

19/2009. (X. 9.) PM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól 19/2009. (X. 9.) PM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII.

Részletesebben

I/A. Kötelezem a Biztosítót 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint felügyeleti bírság megfizetésére.

I/A. Kötelezem a Biztosítót 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint felügyeleti bírság megfizetésére. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1018/2012. számú felügyeleti bírság kiszabását, valamint felügyeleti és fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata az AEGON Magyarország Általános

Részletesebben

II. Megtiltom a Biztosítónak a Sofőr Felelősségbiztosítás (Bónuszőr) elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzését.

II. Megtiltom a Biztosítónak a Sofőr Felelősségbiztosítás (Bónuszőr) elnevezésű termékre vonatkozó biztosítási tevékenység végzését. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-B-1020/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság és intézkedés kiszabását tartalmazó határozata a Wáberer Hungária Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE HUNGARIAN FINANCIAL SUPERVISORY AUTHORITY

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE HUNGARIAN FINANCIAL SUPERVISORY AUTHORITY PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE HUNGARIAN FINANCIAL SUPERVISORY AUTHORITY Iktatószám: 108716-11/2011 * Tárgy: felügyeleti intézkedés alkalmazása a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezettel és

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6092/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Lakástakarék Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

A fenti kötelezés teljesítését dokumentumokkal alátámasztottan 2012. október 30. napjáig igazolja a Felügyelet felé.

A fenti kötelezés teljesítését dokumentumokkal alátámasztottan 2012. október 30. napjáig igazolja a Felügyelet felé. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1007/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

hozom: Kötelezem a Biztosítót, hogy a 2013. évre vonatkozó kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási

hozom: Kötelezem a Biztosítót, hogy a 2013. évre vonatkozó kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FH-II-1013/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata az MKB Általános Biztosító Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

hozom: I n d o k o l á s

hozom: I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-8092/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Netrisk.hu Első Online Biztosítási Alkusz Kft. számára A Pénzügyi

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom: A Felügyelet a Bankkal szemben - szóbeli panaszok kezelésére vonatkozó

h a t á r o z a t o t hozom: A Felügyelet a Bankkal szemben - szóbeli panaszok kezelésére vonatkozó A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6077/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

hozom: A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

hozom: A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-9206/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

11/2012. számú Vezetői körlevél. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa-hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti elvárásokról

11/2012. számú Vezetői körlevél. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa-hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti elvárásokról 11/2012. számú Vezetői körlevél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjtarifa-hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti elvárásokról A Felügyelet jelen körlevélben foglalja össze azokat az elvárásokat,

Részletesebben

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-II-FB-8/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-II-FB-8/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FH-II-FB-8/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a TITÁN GROUP ALKUSZ Független Biztosításközvetítő Kft. számára.

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-II-50265/2011. számú határozata a Közlekedési Biztosító Egyesülettel szemben felügyeleti intézkedés alkalmazásáról A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének V-FK-II-B-725/2012.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének V-FK-II-B-725/2012. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének V-FK-II-B-725/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Közlekedési Biztosító Egyesület számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-50044/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK I 50083/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye:

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7723/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA

AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-1091/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását valamint intézkedést tartalmazó határozata a K&H Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-8819/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Lakástakarék Zrt. számára A Pénzügyi

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6813/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Wabard Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe

Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe Societatea omerciala de sigurare-reasigurare stra S.. iztosító Magyarországi Fióktelepe kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 2012-es naptári évre vonatkozó díjtarifája Felhívjuk szíves figyelmét, hogy

Részletesebben

A FOLYAMATOS FELÜGYELÉS CÉLJA ÉS ESZKÖZRENDSZERE

A FOLYAMATOS FELÜGYELÉS CÉLJA ÉS ESZKÖZRENDSZERE A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete körhatározata az alábbiakban felsorolt önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztárak részére a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló előírások

Részletesebben

Az előbbi kötelezések teljesítését dokumentumokkal alátámasztottan 2012. január 31.

Az előbbi kötelezések teljesítését dokumentumokkal alátámasztottan 2012. január 31. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-II-B-1326/2012. számú határozata a K&H Biztosító Zrt.-vel szemben felügyeleti intézkedések alkalmazásáról és bírság kiszabásáról A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

h a t á r o z a t o t I n d o k o l á s

h a t á r o z a t o t I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-7232/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Alföld Takarék Szövetkezeti Hitelintézet számára. A Pénzügyi

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6451/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA. Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. PANNÓNIA Alkuszi Tevékenységet Végző Természetes Személyek Szakmai Felelősségbiztosításának Különös Feltételei Ügyféltájékoztató és biztosítási szerződési

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FC-I/B-8373/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata Bobák Norbert számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6436/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Erste Leasing Autófinanszírozási Zrt. számára. A Pénzügyi

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-7250/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

A jelû díjtábla. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) KöZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

A jelû díjtábla. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) KöZLEKEDÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET Baranya megye ( kivételével) Fejér megye ( kivételével) Heves megye ( kivételével) Komárom-Esztergom megye ( kivételével) Nógrád megye ( kivételével) Vas megye ( kivételével) Zala megye ( kivételével)

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7392/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. számára A Pénzügyi

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-I-B-1529/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Budapest Bank Nyrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-7414/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata az Budapest Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye:

Részletesebben

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást szabályozó hatályos rendelkezések szerinti feltételekkel. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft)

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást szabályozó hatályos rendelkezések szerinti feltételekkel. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) Terület/kategória Pest megye I. ( és Pest megye II. kivételével) Békés megye ( kivételével) Borsod-Abaúj-Zemplén megye ( kivételével) Fejér megye ( kivételével) Jász-Nagykun- megye ( kivételével) Komárom-Esztergom

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6142/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedés alkalmazását és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) rendszere 2010. január 1-től

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) rendszere 2010. január 1-től A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás () rendszere január 1-től Az alapvető szabályokat a évi LXII. törvény, egyes részletszabályokat pedig külön rendeletek tartalmazzák, így egyebek mellett a kártörténeti

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-770/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az MKB Bank Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

határozatot A megtett intézkedésekről dokumentumokkal alátámasztottan 2014. január 31-ig írásban tájékoztassa a Felügyeletet.

határozatot A megtett intézkedésekről dokumentumokkal alátámasztottan 2014. január 31-ig írásban tájékoztassa a Felügyeletet. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-II-B-267/2013. számú határozata az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél lefolytatott átfogó ellenőrzési eljárás lezárásáról A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-5535/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

hozom: I n d o k o l á s

hozom: I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-I-B-1520/2012. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést tartalmazó határozata az OTP Jelzálogbank Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye:

Részletesebben

I n d o k o l á s. Ügyfél 2012. március 14-én személyesen tett panaszt a ( ) postafiók ügyfélszolgálatán, de választ nem kapott.

I n d o k o l á s. Ügyfél 2012. március 14-én személyesen tett panaszt a ( ) postafiók ügyfélszolgálatán, de választ nem kapott. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-I-B-1845/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Erste Bank Hungary Zrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról

Összegezés az ajánlatok elbírálásáról Összegezés az ajánlatok elbírálásáról. Az ajánlatkérő neve és címe: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 9-2.) 2. A közbeszerzés tárgya

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-5473/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az UniCredit Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-4035/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: -

HATÁROZAT. Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati Attila Melléklet: - Ügyiratszám: KS/2794-5/2015. Tárgy: az országos bitfolyam hozzáférés nagykereskedelmi szolgáltatás ának megállapítása retail minus módszer alkalmazásával (UPC RM20) Ügyintéző: dr. Kun István, Szombati

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-B-50049/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Erste Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-JÉ-I-1164 - H-JÉ-I-1222. számú határozatai a címlistában megjelölt hitelintézetek számára rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettség előírásáról A Pénzügyi

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása

Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása Különös biztosítási feltételek Pénzügyi szolgáltatások független közvetítőinek szakmai felelősségbiztosítása 7/1 AHE-10440 1. Általános rendelkezések 1.1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1.1. Jelen

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

Ügyfélpanasz-kezelési szabályzat

Ügyfélpanasz-kezelési szabályzat Ügyfélpanasz-kezelési szabályzat Letölthető dokumentumok: Ügyfélpanasz-kezelési szabályzat Meghatalmazás személyes panaszbejelentéshez Fogyasztói panaszbejelentő nyomtatvány I. Bevezetés Az Assure-Man

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK II/B-6928/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi J<=?

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi J<=? érl ''SoS.od.oh I KUOAl'KST FŐVÁROS X. KKKOl\Y\ KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT '/.AT Polgármesteri I li.viiiiiln Iklsz.: D.363/ /2008. KÖZBESZERZÉSE^T^A'CS'A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBI^gTADSi^ Budapest, Marg 'íkrt.

Részletesebben

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint Ügyiratszám. NAIH-5990-6/2012/H Tárgy: helyi adóra vonatkozó adatok közzététele HATÁROZAT Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló CXII. törvény 61. -ának (1) bekezdés f/

Részletesebben

Budapest, 2014. április 3. P.H. dr. Karas Monika s.k. elnök

Budapest, 2014. április 3. P.H. dr. Karas Monika s.k. elnök Ügyiratszám: BI/1284-5/2014. Tárgy: egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölése telefonhálózathoz való hozzáférés vonatkozásában Ügyintéző: Dr. Csorba Imre HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/26124-8/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a támogatás közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1250/2014. (XII.16.)

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-7090/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM

SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM SZTERÉNYI ÜGYVÉDI IRODA RECHTSANWALTSSOZIETÄT LAW FIRM 1011 BUDAPEST, FŐ UTCA 14-18. Címzett: Kérelmező részére E-mail útján Másolatban: Valamennyi ajánlattevő részére E-mail útján Küldi: dr. Szterényi

Részletesebben

OHÜ Országos HuLLadékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit. IZSÁK-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Nonprofit. Korlátolt Felelősségű Társaság. Cll.

OHÜ Országos HuLLadékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit. IZSÁK-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Nonprofit. Korlátolt Felelősségű Társaság. Cll. ,.. OHÜ Országos HuLLadékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Az okirat sorszáma: A-..~2j../2014. Ügyiratszám: 1713-... 6.../2014. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI MINŐsíTŐ KÖZSZOLGÁLTATÁS

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1103/2012.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1103/2012. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-II-B-1103/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Európai Utazási Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek

Részletesebben

BONUS-MALUS tájékoztató a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz

BONUS-MALUS tájékoztató a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz BONUS-MALUS tájékoztató a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz Tisztelt Ügyfelünk! A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással és a hozzá kötődő bonus-malus rendszer működésével kapcsolatban az elmúlt

Részletesebben

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-157/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-157/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-157/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe számára. A Pénzügyi

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Az Allianz Hungária Zrt. 2012. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tarifája

Az Allianz Hungária Zrt. 2012. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tarifája z llianz Hungária Zrt. 2012. évi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási tarifája Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a korábban kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését határidőre

Részletesebben

h a t á r o z a t o t

h a t á r o z a t o t A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-6379/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

h a t á r o z a t o t hozom:

h a t á r o z a t o t hozom: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-5665/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Az UNIQA Biztosító Zrt. 2016. január 1-től alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifája

Az UNIQA Biztosító Zrt. 2016. január 1-től alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifája UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1/20/30/70 5445-555 Rövid hívószám: 1418 Fax: +36 1 238-6060 E-mail: info@uniqa.hu www.uniqa.hu www.uniqa.hu Az UNIQA Biztosító Zrt.

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

h a t á r o z a t o t I n d o k o l á s

h a t á r o z a t o t I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-B-5256/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a. behajtási engedélyek szabályozásáról LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2008. (VI.30.) rendelete a behajtási engedélyek szabályozásáról Lébény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

h a t á r o z a t o t A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben - a panaszkezelésre vonatkozó

h a t á r o z a t o t A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben - a panaszkezelésre vonatkozó A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-4723/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az ERSTE Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami

Részletesebben

Ügyfélpanasz-kezelési szabályzat

Ügyfélpanasz-kezelési szabályzat Ügyfélpanasz-kezelési szabályzat I. Bevezetés A Progagen Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. 1095 Budapest, Mester u. 77. IV. 16. Adószám: 12069244-1-43, Cégjegyzékszám: 01-09-462724, Engedélyszám: 274/1995

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás Hatályos: 2012. november 1-tôl

Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás Hatályos: 2012. november 1-tôl 1. sz. melléklet Netrisk-KÖBE Bonus-garancia Bonus besorolás védelem biztosítás Hatályos: 2012. november 1-tôl Ügyféltájékoztató Ügyféltájékoztató Tisztelt Ügyfelünk! A Netrisk-KÖBE Bonus-garancia biztosítás

Részletesebben

Hyperol reklám. határozatot.

Hyperol reklám. határozatot. ORSZÁGOS GYÓGYSZERÉSZETI INTÉZET NATIONAL INSTITUTE OF PHARMACY H-1051 Budapest V., Zrínyi u. 3. : 1372 POB. 450. /Fax (06 1) 88-69-300/(06 1)88-69-460 E-mail:ogyi@ogyi.hu Hyperol reklám Közzététel napja:

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/57221-8/2013. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat

Részletesebben

h a t á r o z a t o t A Felügyelet a Bankkal szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen I n d o k o l á s

h a t á r o z a t o t A Felügyelet a Bankkal szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen I n d o k o l á s A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-50104/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Budapest Bank Nyrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről

Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (IV. 6.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek támogatásának rendjéről Hegykő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének

Részletesebben

(2) A korlátozott forgalmú közutakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A korlátozott forgalmú közutakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza. Szalkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2015.(VIII.27.) önkormányzati rendelete Szalkszentmárton község közigazgatási területén a teherforgalom közlekedésének szabályozásáról Szalkszentmárton

Részletesebben

Ügyiratszám: be/sfp-6048/2014 Ügyintéző: dr. Bajúsz Endre Váci út 23-27. E-mail: bajusz.endre@mlsz.hu 1134

Ügyiratszám: be/sfp-6048/2014 Ügyintéző: dr. Bajúsz Endre Váci út 23-27. E-mail: bajusz.endre@mlsz.hu 1134 Iktatószám: ki/jh01-6048/2014 Fővárosi Vízművek Sport Kör Ügyiratszám: be/sfp-6048/2014 Budapest Ügyintéző: dr. Bajúsz Endre Váci út 23-27. E-mail: bajusz.endre@mlsz.hu 1134 Tárgy: sportfejlesztési program

Részletesebben

MIKROHITEL Gazdaságfejlesztő Pénzügyi ZRt.

MIKROHITEL Gazdaságfejlesztő Pénzügyi ZRt. MIKROHITEL Gazdaságfejlesztő Pénzügyi ZRt. Panaszkezelési szabályzata Hatályos: 2013. január 1-től 1 Jogszabályi hivatkozások: 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat

Panaszkezelési Szabályzat Panaszkezelési Szabályzat az Euro Quattro Bróker Kft. tisztelt ügyfelei számára I. Bevezetés A EURO QUATTRO Biztosítási Alkusz Kft (továbbiakban: Alkusz) célja az Ügyfelek magas színvonalú, gyors és hatékony

Részletesebben

Ügyiratszám: be/sfp-6492/2014 Ügyintéző: dr. Bajúsz Endre Pf.: 36. E-mail: bajusz.endre@mlsz.hu 2060

Ügyiratszám: be/sfp-6492/2014 Ügyintéző: dr. Bajúsz Endre Pf.: 36. E-mail: bajusz.endre@mlsz.hu 2060 Iktatószám: ki/jh01-6492/2014 Bicskei Torna Club Közhasznú Egyesület Ügyiratszám: be/sfp-6492/2014 Bicske Ügyintéző: dr. Bajúsz Endre Pf.: 36. E-mail: bajusz.endre@mlsz.hu 2060 Tárgy: sportfejlesztési

Részletesebben

Ügyiratszám: be/sfp-7314/2014. E-mail: barcsa.peter@mlsz.hu 2685

Ügyiratszám: be/sfp-7314/2014. E-mail: barcsa.peter@mlsz.hu 2685 Iktatószám: ki/jh01-7314/2014 Községi Sportkör Nógrádsáp Ügyiratszám: be/sfp-7314/2014 Nógrádsáp Ügyintéző: dr. Barcsa Péter Hunyadi u. 7./II E-mail: barcsa.peter@mlsz.hu 2685 Tárgy: sportfejlesztési program

Részletesebben

Az UNIQA Biztosító Zrt. 2015. március 1-tôl alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifája

Az UNIQA Biztosító Zrt. 2015. március 1-tôl alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifája UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1/20/30/70 5445-555 Rövid hívószám: 1418 Fax: +36 1 238-6060 E-mail: info@uniqa.hu www.uniqa.hu www.uniqa.hu Az UNIQA Biztosító Zrt.

Részletesebben

Az UNIQA Biztosító Zrt. 2015. január 1-től alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifája

Az UNIQA Biztosító Zrt. 2015. január 1-től alkalmazandó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjtarifája UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1/20/30/70 5445-555 Rövid hívószám: 1418 Fax: +36 1 238-6060 E-mail: info@uniqa.hu www.uniqa.hu www.uniqa.hu Az UNIQA Biztosító Zrt.

Részletesebben

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást szabályozó hatályos rendelkezések szerinti feltételekkel. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft)

A kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítást szabályozó hatályos rendelkezések szerinti feltételekkel. Személygépjármûvek alapdíjai (Ft) 014. január 1-jétôl érvényes kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási díjak a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület azon 011-es és azt megelôzô szerzôdéseire, melyek következô biztosítási évfordulója

Részletesebben