Az egyéb szervezetek sajátos beszámoló készítéséről és könyvvezetéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az egyéb szervezetek sajátos beszámoló készítéséről és könyvvezetéséről"

Átírás

1 Az egyéb szervezetek sajátos beszámoló készítéséről és könyvvezetéséről Szakszervezeti alapszervezetek részére Budapest, 2005

2 Készítette: Kovács Gézáné bejegyzett könyvvizsgáló Sorozat-szerkesztő: Gróf Gabriella Kiadó: Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége 1068 Budapest, Városligeti fasor (06-1) Készült a HAGISZ Rt. Nyomdájában, Halmaj

3 Tartalom Bevezetés... 5 Könyvvezetési kötelezettség... 5 Beszámoló készítési kötelezettség... 6 Értékelés valós (piaci) értéken... 9 Kapott támogatás elszámolása... 9 A beszámoló közzététele Könyvviteli szolgáltatás Könyvvizsgálati kötelezettség Egyéb kérdések Devizás tételek értékelésére vonatkozó, számviteli törvény szerinti szabályok Árfolyamkülönbözetek kezelésének sajátos esetei Mellékletek: 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól Társadalmi szervezetek egyszerűsített beszámolója (minta)... 31

4

5 Bevezetés Módosult a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet). * A kormányrendelet módosítását a számvitelről szóló évi C. törvény módosításaival, továbbá a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi XXIV. törvény előírásaival való összhang megteremtése indokolta. A kormányrendelet módosítása a jogszabályi változások miatti módosításokon túl csak néhány pontosító, kiegészítő rendelkezést tartalmaz. A tapasztalatokra épülő módosítások elősegítik, hogy a jogalkalmazók egyértelmű, helyes és egységes gyakorlatot alakíthassanak ki. Könyvvezetési kötelezettség A kormányrendelet könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó előírásai egyértelműbbé váltak. Az egyéb szervezetek többségénél ha nem folytatnak vállalkozási tevékenységet az egyszeres könyvvitel alkalmazásának lehetősége jogszabály ettől eltérő kifejezett rendelkezéseit kivéve továbbra is adott, nem volt kötelező január 1-jétől sem áttérniük a kettős könyvvitelre. A kormányrendelet szerint amennyiben a vállalkozási tevékenységből és az alaptevékenységből származó összes bevétel az 50 millió Ft (ár)bevételi értékhatárt nem lépi túl, az egyéb szervezetek továbbra is alkalmazhatják az egyszeres könyvvitelt. Amennyiben csak alaptevékenységből származó bevétele van a szervezetnek, az egyszeres könyvvitel alkalmazásának nincs akadálya. * Módosítások: 267/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet, 289/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet, 237/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet, 350/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. 5

6 A könyvvezetési kötelezettségnek az egyszeres könyvvitel szabályai szerint naplófőkönyv vezetésével kell eleget tenni. A naplófőkönyv mint könyvviteli nyilvántartás mellett ún. részletező nyilvántartásokat is vezetni kell. A részletező nyilvántartások a mérleg alátámasztásául szolgálnak (pl. tárgyi eszköz analitika). A főkönyvi nyilvántartást a számviteli törvény és a kormányrendelet előírásai szerint évente egyszer, a fordulónapon kötelező lezárni, és a szükséges egyeztetéseket végrehajtani. (Zárás után a bevétel és költség/ráfordítás oszlopokon adat nem maradhat.) A vállalkozási tevékenységet is folytató szervezet a könyvviteli nyilvántartását köteles úgy kialakítani, hogy a vállalkozási és alaptevékenység költségei és ráfordításai, valamint bevételei elkülönítetten jelenjenek meg. Azokat a költségeket, melyek a vállalkozási és alaptevékenység végzéséhez is szükségesek, ún. közvetett költségként kell elszámolni. A közvetett költségeket a számviteli politika előírásai szerinti gyakorisággal, de legalább év végén fel kell osztani az alap- és vállalkozási tevékenység között, a bevételek arányában. (Annak köre, hogy mi minősül közvetett költségnek, meghatározását lehet, ill. szükséges leírni a számviteli politikában.) Beszámoló készítési kötelezettség Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, közhasznú, alapítványi célú stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a törvényben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az egyéb szervezetnél, valamint a közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, 6

7 illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja a megszűnést kivéve december 31. A beszámoló formáját az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. A beszámoló készítési kötelezettség sajátossága, hogy a szervezet a beszámoló formáját a szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes árbevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja szerint határozza meg. A beszámoló lehet: 1. Egyszeres könyvvitel esetén: egyszerűsített beszámoló, közhasznú egyszerűsített beszámoló. 2. Kettős könyvvitel esetén: egyszerűsített éves beszámoló, közhasznú egyszerűsített éves beszámoló. 3. Választható a számviteli törvény szerinti éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló. Az 1 2. pont választása esetén a kormányrendelet szerinti beszámolót kell elkészíteni, a 3. pont választása esetén a számviteli törvény szerinti beszámolót. Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója a kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből és a 2. számú melléklete szerinti eredménylevezetésből áll. Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, illetve amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből 7

8 származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. A kormányrendelet előírásai egyértelművé teszik, hogy azok az egyéb szervezetek, amelyek saját döntés alapján a számviteli törvény szerinti beszámoló készítést választják, azt csak kettős könyvvitellel támaszthatják alá. Új előírás ezzel kapcsolatban, hogy a számviteli törvény szerinti beszámoló készítését önként választó egyéb szervezetek nem élhetnek a korábbi egyszerűsítésekkel. Ha a számviteli törvény szerinti éves, illetve egyszerűsített éves beszámolót készítik, úgy számukra is kötelező a cash flow-kimutatás és a kiegészítő melléklet elkészítése, továbbá a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítését választóknak össze kell állítaniuk az üzleti jelentést is. Ha a számviteli törvény szerinti beszámolót választó egyéb szervezet közhasznú minősítésű, akkor a kormányrendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is össze kell állítania. Annak az egyéb szervezetnek, amely a számviteli törvény szerinti éves, illetve a számviteli törvény szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a számviteli törvényben előírt beszámoló készítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönített bemutatását is. Ha az egyéb szervezet év közben alakul meg, jön létre, veszik nyilvántartásba, akkor a könyvvezetési kötelezettségének megállapításánál az éves szintre tervezett (ár)bevételi értékeket kell figyelembe vennie. Az egyszeres könyvvitelt vezető szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre saját elhatározása alapján bármelyik üzleti év január 1-jén. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor a két egymást követő üzleti évben vállalkozási tevékenységéből származó árbevétele meghaladja az 50 millió forintot. 8

9 A kormányrendelet módosítása tartalmazza az egyszeres könyvvitellel kapcsolatos áttérési előírásokat, tekintettel arra, hogy egyes egyéb szervezetek továbbra is élhetnek az egyszeres könyvvezetés lehetőségével, a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén. Áttéréskor csak a mérleget kell megfelelően átalakítani, az eredménykimutatást viszont nem. Értékelés valós (piaci) értéken A módosított számviteli törvény a számviteli jogharmonizációval összefüggésben lehetővé teszi a pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan a valós (piaci) értéken történő értékelést. A kormányrendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezetek nem vagy csak kismértékben rendelkeznek ilyen eszközökkel, ezért a kormányrendelet csak akkor teszi lehetővé számukra a valós értéken történő értékelés alkalmazását, ha saját döntésük alapján a számviteli törvény szerint és nem a kormányrendelet előírásai szerint állítják össze a beszámolójukat. Ez természetesen azt is jelenti, hogy azok az egyéb szervezetek (például közhasznú társaságok), amelyeknek a kormányrendelet előírásai alapján a számviteli törvény szerinti beszámolót kell elkészíteniük, szintén élhetnek választási lehetőséggel, viszont nekik sem kötelező a pénzügyi instrumentumok értékelésénél a valós (piaci) érték alkalmazása. A meghozott döntésnek megfelelően szükséges a számviteli politika alakítása is. Kapott támogatás elszámolása A kormányrendelet szerint továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet alapítójától, illetve más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kapott, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve 9

10 egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. A korábban hatályos szabályok szerint az ilyen címen kapott támogatást kötelezettségként, annak továbbutalását kötelezettség csökkenésként kellett elszámolni. A korábbi probléma az volt, hogy közalapítványoknál, ahol a tevékenység döntő része abból áll, hogy a kapott támogatásokat pályázati úton továbbutalják, a kötelezettségként történő elszámolás esetén a kapott és továbbutalt támogatás nem jelenik meg az eredménykimutatásban. További problémát jelentettek azok az alapító okirati előírások, amelyek szerint a közalapítvány működési költségei nem haladhatták meg a bevétel meghatározott százalékát. Mindez esetenként a támogatások nyomon követését, átláthatóságát is akadályozta. Az előbbiekre figyelemmel az ilyen támogatások eddigi kötelezettségkénti kimutatása helyett az új előírás az általános számviteli szabályoknak is megfelelően a bevételként történő elszámolását írja elő. A továbbiakban tehát a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezeteknek a kapott támogatást továbbutalási célú bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatniuk. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét a könyvvezetés módjától függően egyéb ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összegeket a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, az egyszeres könyvvitelt vezetőknél, mivel ott nincs lehetőség az időbeli elhatárolásra, kötelezettségként kell kimutatni. A kormányrendelet módosítása kötelezően előírja, hogy az egyéb szervezet a beszámolójában a továbbtanulási céllal kapott támogatásokat, illetve azok továbbutalását is köteles elkülönítetten bemutatni. A támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a számviteli törvény szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, valamint véglegesen átadott pénzeszköznek. (Ez 10

11 az előírás lényegében azt jelenti, hogy a társasági adó alapjának meghatározásakor az ilyen pénzeszköz-átadást módosító tételként külön nem kell figyelembe venni.) A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült költségek megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár)bevétel meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni. A kormány üvegzseb-programjához kapcsolódóan az egyéb szervezetek által vezetett nyilvántartások kiegészültek az államháztartás alrendszereiből, illetve az európai uniós forrásokból származó támogatások részletezésével is. A támogatások kormányrendelet-módosítás szerinti elszámolására már a évi beszámoló készítése során is lehetőség volt, de az új előírásokat január 1-jétől minden esetben alkalmazni kellett. A számviteli politikában bármelyik megoldást választja is az egyéb szervezet ezt rögzíteni kell. A beszámoló közzététele A számviteli törvény módosította a cégbíróságon bejegyzett vállalkozások letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét úgy, hogy annak elektronikus úton is eleget lehet tenni. Ez az előírás jelenik meg a kormányrendelet módosításában is: a cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével elektronikusan is eleget tehet. Ha az egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus formában tesz eleget és a beszámolót elektronikus úton az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához elküldi, egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét. A kormányrendelet módosításának ez az új előírása január 1- jén lépett hatályba. 11

12 Könyvviteli szolgáltatás A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, továbbá közhasznú egyéb szervezet, illetve közalapítvány a számviteli törvény 150. (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok elvégzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, figyelemmel a számviteli törvény 151. (3) (5) bekezdéseire is. Fentiek alól mentesül az a szervezet, ahol a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg. Könyvvizsgálati kötelezettség Kötelező a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, ahol a vállalkozási tevékenységből származó éves árbevétel az üzleti évet megelőző két év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. Egyéb kérdések Az egyéb szervezet is köteles a testület által elfogadott beszámolóját nyilvánosságra hozni (ha jogszabály azt kötelezővé teszi), vagy saját elhatározásból nyilvánosságra hozza. Utóbbi esetben a számviteli politikájában foglaltaknak megfelelő módon kell megtennie. (Pl. székhelyén történő betekintés lehetősége.) A közzététel határideje a mérlegfordulónapot követő 150. nap. A beszámoló kötelező formáit a számviteli törvény melléklete, illetve a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza. Devizás tételek értékelésére vonatkozó, * szerinti szabályok számviteli törvény * Általában szervezeteinknél még nem jellemző, de a jövőben lehetséges. 12

13 A beszámolóban az adatokat főszabályként ezer forintban tüntetjük fel. A számviteli törvény hatályos előírásai szerint a beszámolót szabályszerűen vezetett, zárt könyvviteli rendszeren alapuló nyilvántartás adatai alapján, magyarul kell elkészíteni. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a gazdálkodók könyvviteli nyilvántartásaikat is forintban vezetik. A devizás tételek körében is mint az értékelés során általában három kérdést kell megválaszolni: 1. Mi legyen a devizás tételek bekerülési értéke? 2. A devizás tételeket illetően milyen értékkorrekciókat és mikor végezzünk el (hogyan vegyük figyelembe az árfolyamok megváltozását)? 3. Mi legyen a devizás tételek mérlegértéke? Az egészen világos, hogy e kérdések között összefüggés van. A mindenkori könyv szerinti érték így a mérlegérték is érdemi összefüggésben áll a bekerülési értékkel (a vállalkozás folytatásának elvéből is következően) és attól csak a törvényben meghatározott esetekben térhet el. Az értékelés a bekerülési érték meghatározásával kezdődik. A törvény (a korábbi szabályozás tételesen az egyes vagyonrészek kapcsán eltérően meghatározott árfolyamai helyett) a bekerülési érték tekintetében az értékelendő vagyonrészek mérlegben elfoglalt helyétől függetlenül egységes árfolyam alkalmazását írja elő, sőt a gazdálkodó által alkalmazott árfolyam esetében választási lehetőséget is biztosít. Főszabályként kimondja, hogy a devizás tételek bekerülési értékét a keletkezés (a teljesítés) napjára vonatkozóan a választott pénzintézet által meghirdetett devizavételi és eladási árfolyam átlagával, vagy az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyammal lehet, illetve kell átszámítani. A bekerülési árfolyam megválasztásával a további kérdésekre adandó válaszok árfolyama is adottá válik, hiszen a későbbi esetleges értékkorrekciókat is a (bekerüléskor) választott árfolyamnak megfelelően kell elvégezni. Amikor a devizás tételek keletkezése kapcsán forintkészletünk is változik (például forintért vásárolt deviza, vagy forintban 13

14 jóváírt devizahitel miatt), akkor a bekerülési érték meghatározása nem jelent külön átszámítási feladatot: a bekerülési érték azonos lesz a forintkészlet változásának összegével. Tehát 1000 euró 250 ezer forintért történt vásárlásakor a napi választott árfolyam például az átlagárfolyam érdektelen, mivel a megvásárolt deviza bekerülési értéke megegyezik a kifizetett forintösszeggel. A törvény ugyanitt a 60. (4) bekezdésében meghatározza azokat a vagyonrészeket is, amelyekre ezt a szabályt alkalmazni kell. Eszerint a valuta- és a devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló követelés, a befektetett pénzügyi eszköz, az értékpapír (együtt: a devizás eszköz), illetve a kötelezettség (együtt: a devizás tételek) tekintetében kell az átszámítási szabályt alkalmazni. A gazdasági események kettős vetületéből, illetve magának a kettős könyvvitelnek a sajátosságából következik, hogy e vagyonrészek értékelésével értelemszerűen egy másik (nem feltétlenül e csoportba tartozó) vagyonrészt is értékelnek. Például a devizás vevői követeléssel szemben az árbevétel (esetleg az egyéb bevétel) a devizás szállítói kötelezettséggel szemben a beszerzett eszköz, illetve költség jelenik meg. Ezek forintértékét azonban csak egyszer (a bekerüléskor) kell meghatározni. Az árbevétel (az egyéb bevétel) értékét az árfolyam későbbi megváltozása közvetlenül már nem befolyásolja [az árfolyamkülönbözet az eredményt a pénzügyi eredmény révén természetesen módosít(hat)ja]. Szintén nem módosul emiatt a beszerzett eszköz értéke sem [a vállalkozási körben megszűnő egyszeres könyvvitel, és a törvény 47. (4) bekezdésének e) pontjában előírt sajátos bekerülési érték-szabály kivételével]. Érdekesek azok a helyzetek, ahol egy devizás tétel megjelenése egy másik devizás tétel csökkenésével függ össze (például devizakölcsönzés, valutafelvétel devizabetétről, devizás váltóügyletek). A devizás tételek folyamatos évközi értékelése (a 2. kérdésre válaszolva) általában csak a pénzügyi teljesítéshez kapcsolódóan 14

15 történik meg, s ez együtt jár az érdekelt a pénzügyi teljesítésben érintett devizás tétel megszűnésével, csökkenésével is. Az üzleti évben ténylegesen realizált (pénzügyi teljesítéshez kapcsolódó) árfolyamkülönbözetek (nagyságuktól függetlenül és előjelüknek megfelelően) az üzleti év eredményét módosítják, mégpedig bruttó módon: nyereség esetén pénzügyi műveletek (egyéb) bevételeként, veszteség esetén pénzügyi műveletek (egyéb) ráfordításaként jelennek meg. A pénzügyi teljesítéskor figyelembe vett napi árfolyam a megszűnő devizás tételtől függően lehet: a választott árfolyam (követelésekből befolyt összeg), az ügyletet lebonyolító pénzintézet eladási árfolyama (kötelezettség a banktól vásárolt devizával), a devizabetét könyv szerinti árfolyama (kötelezettség kifizetése a devizabetétről). A törvény egyértelműen fogalmaz a fordulónaphoz kapcsolódó értékelést illetően is. A mérlegértéket főszabályként a fordulónapi választott árfolyammal kell meghatározni. Az átértékelésből adódó nem realizált eredményhatást viszont az évközi árfolyamkülönbözetektől eltérően nettó módon (az összevont árfolyamkülönbözet összegében) kell elszámolni, előjelének megfelelően a pénzügyi műveletek eredményében. A mérlegérték nem feltétlenül lesz a fentiek szerint figyelembe vett fordulónapi árfolyamon meghatározott érték, mivel ez az értékelés kötelezően csak akkor alkalmazandó, ha a fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a devizás eszközökre, a kötelezettségekre, vagy az eredményre gyakorolt hatása jelentős (a továbbiakban: jelentős összegű árfolyamkülönbözet). A számviteli törvény eme előírásából tehát az következik, hogy az átértékeléshez önmagában elegendő ok lehet a devizás eszközökre gyakorolt jelentős hatás is, függetlenül az eredményre gyakorolt (összevont) hatástól. Az értékelés során keletkező különbözetet össze kell vetni a gazdálkodó számviteli politikájában (értékelési szabályzatában) meghatározott a devizás eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása alapján jelentősnek minősített árfolyamkülönbözet határértékével. Ha a kapott érték akár pozitív, 15

16 akár negatív irányban meghaladja ezt a határértéket, akkor a devizás tételeket egységesen át kell értékelni a fordulónapi (választott) árfolyamra. Ha ezek a különbözetek a számviteli politikában meghatározott sávon belül maradnak (a továbbiakban: nem jelentős összegű árfolyamkülönbözet), akkor a devizás tételek mérlegértékét a korábbi könyv szerinti árfolyamon (ami lehet a bekerülési árfolyam, vagy az előző mérlegfordulónapi árfolyam) határozzák meg. Árfolyamkülönbözetek kezelésének sajátos esetei Mindkettő a tárgyi eszközökhöz (illetve a vagyoni értékű jogokhoz) kötődik, de hatásuk teljesen eltérő. Kötelező alkalmazni a törvény (eredeti szövegéhez képest jelentősen módosult) 47. -ának (4) bekezdésében megfogalmazott szabályt, amely kimondja: a beruházáshoz (a vagyoni értékű joghoz) közvetlenül kapcsolódó (devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett) devizás kötelezettségek üzembe helyezésig elszámolt realizált (évközi) és nem realizált (év végi) árfolyamkülönbözeteit (akár nyereségről, akár veszteségről van szó) a szóban forgó eszköz bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni. Ezek az árfolyamkülönbözetek tehát a jövőbeni értékcsökkenés elszámolásával válnak az eredmény részévé (ezáltal lesznek összemérhetők az eszköz használatából eredő bevételekkel). A törvény 33. -ának (2) bekezdése lehetővé teszi a fordulónapon már aktivált tárgyi eszközökhöz (és vagyoni értékű jogokhoz) közvetlenül kapcsolódó hosszú lejáratú devizás kötelezettségek (tipikusan, de nem kizárólagosan a devizahitelek) év végi nem realizált árfolyamveszteségének halasztott ráfordításakénti kezelését. Feltéve, hogy a gazdálkodó összevontan árfolyamveszteséget mutat ki, amely fedezetet biztosít az elhatárolandó árfolyamveszteség összegére (tehát az elhatárolást nem lehet alkalmazni az évközi realizált árfolyamveszteségre, valamint akkor sem, ha az árfolyamkülönbözet összevontan nyereség jellegű.) Az így elhatárolt árfolyamveszteségek a devizás kötelezettségek törlesztési ütemezésének arányában válnak az eredmény részévé. 16

17 További kiegészítő szabály, hogy az óvatosság elvének érvényre juttatása érdekében a halasztott ráfordításként kezelt árfolyamveszteségre céltartalékot kell képezni, emellett a társaság tőkeerejének megőrzése érdekében az elhatárolt árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözete összegében lekötött tartalékot is képezni kell az eredménytartalék terhére. Az elhatárolással összefüggő összegeket évente felül kell vizsgálni, és a szükséges módosításokat könyvelni kell. 17

18 Mellékletek 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: A rendelet célja és hatálya 1. A rendelet meghatározza azokat a sajátos szabályokat, amelyek egyéb jogszabályi előírásból következően eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Tv. alapelveivel. 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. -a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül: a) a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsitároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet), b) a társasházra, c) a társadalmi szervezetre (ideértve az országos kisebbségi önkormányzatot, valamint az országos sportági szakszövetséget), d) a köztestületre, e) az alapítványra, ideértve a közalapítványt is, f) az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a végrehajtói irodára, a közjegyzői irodára, g) a közhasznú társaságra, h) a Műsorszolgáltatási Alapra, i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre, j) a víziközmű társulatra, k) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetre. (2) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek. 18

19 3. (1) A rendelet 2. -ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, továbbá a Műsorszolgáltatási Alapnak, a víziközmű társulatnak és a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia. (2) A víziközmű társulatnak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmazni azzal, hogy e rendelet 16. -ának (8) bekezdését is figyelembe kell vennie. (3) A rendelet 2. -ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a Tv. vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a közhasznú besorolással nem rendelkező közhasznú társaságnak a Tv. szerinti eredménykimutatás elkészítése során biztosítania kell a 6. (10) bekezdés szerinti részletezést, illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású közhasznú társaságnak a Tv.-ben előírt beszámoló elkészítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie. Amennyiben a közhasznú társaság a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolást év közben kapta meg, a közhasznú eredménykimutatást már az üzleti évben is el kell készítenie. (4) A rendelet 2. -a (1) bekezdésének c) pontjában nevesített társadalmi szervezetek közé tartozó párt beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított évi XXXIII. törvény előírásai szerint köteles eleget tenni. (5) Az egyéb szervezetek által alapított, fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél a Tv. 6. -a (3) bekezdésének előírásait kell alkalmazni. (6) A rendelet 2. -a (1) bekezdésének k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségét az (1) (5) bekezdésben, illetve e rendelet 4. -ában foglaltak figyelembevételével a rá vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell megállapítani. 4. A rendelet 2. -ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezet, a társasház, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet (a továbbiakban: MRP szervezet), az országos kisebbségi önkormányzat, a közhasznú besorolással nem rendelkező társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: egyéb szervezet), illetve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolású 19

20 társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány (a továbbiakban: közhasznú egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni. 5. Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, lakásszövetkezeti, közhasznú, alapítványi célú tevékenység stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is folytathat. Beszámolási kötelezettség 6. (1) Az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. (2) Az egyéb szervezetnél, valamint a közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja a megszűnést kivéve december 31. (3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. (4) A beszámoló lehet: a) egyszeres könyvvitel esetén: aa) egyszerűsített beszámoló, ab) közhasznú egyszerűsített beszámoló; b) kettős könyvvitel esetén: ba) egyszerűsített éves beszámoló, bb) közhasznú egyszerűsített éves beszámoló; c) az egyéb szervezet, valamint a közhasznú egyéb szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló, Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló. (5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből és az e rendelet 2. számú melléklete szerinti eredménylevezetésből áll. (6) A közhasznú egyéb szervezet közhasznú egyszerűsített beszámolója az e rendelet 1. számú melléklete szerinti egyszerűsített mérlegből, továbbá az e rendelet 3. számú melléklete szerinti közhasznú eredménylevezetésből, valamint tájékoztató adatokból áll. 20

21 (7) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 4. számú melléklete szerinti mérlegből és az e rendelet 5. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból áll. (8) A közhasznú egyéb szervezet közhasznú egyszerűsített éves beszámolója az e rendelet 4. számú melléklete szerinti mérlegből, továbbá az e rendelet 6. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból, valamint tájékoztató adatokból áll. (9) Annak a közhasznú egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta, a Tv.-ben előírt beszámoló készítésével egyidejűleg az e rendelet 6. számú melléklete szerinti közhasznú eredménykimutatást is kötelező elkészítenie. (10) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves, illetve a Tv. szerinti egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámoló készítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is. (11) (12) Az egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyéb szervezet a mérleg, továbbá az eredménylevezetés, közhasznú eredménylevezetés, az eredménykimutatás, közhasznú eredménykimutatás tételeit más jogszabályok előírása, valamint belső igényei szerint továbbtagolhatja. 7. (1) Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, illetve amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. (2) Közhasznú egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az az egyszeres könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezet, amely csak közhasznú tevékenységet folytat, illetve amelynek a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege két egymást követő évben, évenként az 50 millió forintot nem haladja meg. (3) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. (4) Közhasznú egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az a kettős könyvvitelt vezető közhasznú egyéb szervezet, amelynek két egymást követő 21

22 évben a közhasznú tevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot. Könyvvezetési kötelezettség 8. (1) Az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet könyvvezetése a beszámolási kötelezettség függvényében az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. (2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyszerűsített beszámolót készítő közhasznú egyéb szervezet. (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre saját elhatározása alapján bármelyik üzleti év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére és egyszerűsített éves beszámolót, közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készíteni azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló, közhasznú egyszerűsített beszámoló készítésére a 7. (1) (2) bekezdéseiben rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg [(ár)bevétele mindkét üzleti évben meghaladta az 50 millió forintot]. (4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet, illetve a közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készítő közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány. Kettős könyvvitelt köteles vezetni továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet figyelembe véve a 16. (9) (12) bekezdésben foglaltakat, valamint minden olyan egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynek a 3. (1) (3) bekezdése szerint a Tv.- ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, illetve az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves, illetve egyszerűsített éves beszámoló készítését választotta. (5) A kettős könyvvitelt vezető a 7. (3) (4) bekezdése szerinti egyéb szervezet, illetve közhasznú egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az éves összes (ár)bevétele két egymást követő évben, évenként nem haladta meg az 50 millió forintot. (6) Az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés üzleti évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti 22

23 vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele két egymást követő évben, évenként nem haladta meg az 50 millió forintot. (7) Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet év közben jön létre (veszik bírósági, cégbírósági, kamarai nyilvántartásba), úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a 7. -ban foglaltak figyelembevételével az éves szintre tervezett (ár)bevételi értékeket kell figyelembe vennie. (8) Amennyiben a közhasznú egyéb szervezet a közhasznú besorolást év közben kapta meg, már az üzleti évben közhasznú egyszerűsített, illetve közhasznú egyszerűsített éves beszámolót kell készítenie, illetve választhatja a Tv. szerinti éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, e rendelet 6. -a (9) bekezdésének figyelembevételével. (9) A könyvvezetés során az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek elkülönítetten kell kimutatni a rá vonatkozó sajátos gazdálkodási jogszabályban meghatározott alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat. (10) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevétele és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye. (11) A részletező nyilvántartásait a közhasznú egyéb szervezetnek úgy kell kialakítania, hogy abból a közhasznú eredménylevezetéshez/eredménykimutatáshoz szükséges tájékoztató adatok megállapíthatók legyenek. Könyvviteli rendszerek változása 9. (1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a Tv ában foglaltakat köteles alkalmazni. (2) Az egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttérésekor ha egyébként annak feltételei fennállnak, az áttérés napjával a Tv. szerinti éves, egyszerűsített éves, illetve e rendelet szerinti egyszerűsített éves, közhasznú egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készítenie a Tv. 163/A. -a (2) (4) bekezdésében foglaltak 23

24 figyelembevételével. Az eredménykimutatást nem kell az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásoknak megfelelően átalakítani. A mérleg tételeire vonatkozó sajátos rendelkezések 10. Az e rendelet szerinti mérleg elkészítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan a Tv. szerinti valós értéken történő értékelés szabályait e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet akkor alkalmazhatja, ha beszámolóját a Tv. előírásai szerint állítja össze. 11. (1) A lakásszövetkezetnél tagok és nem tag tulajdonosok terhére az arra jogosult által megállapított (közgyűlési, küldöttgyűlési, igazgatósági határozat alapján közölt) fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származó összegeket követelésként kell kimutatni. A követeléseket meg kell bontani hátralékosokra és egyéb követelésekre. (2) (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban), a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban) tevődik össze. A tárgyévi eredményt alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység bontásban kell a tőkeváltozás tételbe átvezetni, és a későbbiekben ennek megfelelően külön-külön nyilvántartani. (4) Annál a lakásszövetkezetnél, ahol a telek, a felépítmény, benne a tagok használatába adott lakások a lakásszövetkezet tulajdonában vannak, a tagok által befizetett építési célú összegeket kell jegyzett tőkeként kimutatni. 12. (1) A társasháznak a követelések között kell szerepeltetni a tulajdonosok közös költségeinek hátralékát (megbontva a jelzáloggal terhelt és a jelzáloggal nem terhelt részre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó hátralékokat. (2) A társasháznak a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket elkülönítve is be kell mutatni. (3) A társasház mérlegében saját tőkeként az eredmény és tárgyévi eredmény szerepel. (Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.) 13. Az egyszeres könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, 24

25 tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), illetve vállalkozási tevékenység bontásban], a kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), illetve vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze. 14. (1) Az MRP szervezetnek a befektetett pénzügyi eszközök, illetve az értékpapírok analitikáját úgy kell kialakítania, hogy a mérlegben a megszerzett részvények, üzletrészek és az egyéb értékpapírok elkülönítetten bemutathatók legyenek. (2) Az MRP szervezetnél saját tőkeként eredmény és tárgyévi eredmény alaptevékenységből, lekötött tartalék, valamint kettős könyvvitel vezetése esetén értékelési tartalék szerepel a mérlegben. (Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.) Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések 15. (1) Az e rendelet szerinti eredménylevezetés/eredménykimutatás készítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a (2) (7) bekezdésben és a okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. (2) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás, illetve a közhasznú eredménylevezetés, a közhasznú eredménykimutatás az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be. (3) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás, illetve a közhasznú eredménylevezetés, a közhasznú eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyéb szervezetre, a közhasznú egyéb szervezetre vonatkozó más jogszabályokban foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni. (4) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között. A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült költségek megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár)bevételnél figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet vállalkozási tevékenységet is 25

26 folytat, akkor a kamat- és hozambevételek, valamint a kapcsolódó (bank)költségek megosztásához az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének az összes bevételen belüli arányát e megosztandó kamat és hozam nélkül kell számításba venni. (5) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban, illetve a közhasznú eredménylevezetésben, a közhasznú eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket. (6) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban, illetve a közhasznú eredménylevezetésben, a közhasznú eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni. (7) Az egyszerűsített beszámolót, közhasznú egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek az eredménylevezetésben, a közhasznú eredménylevezetésben a bevételeit, valamint a ráfordításait (költségeit), kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el. 16. (1) Az eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a ráfordítást jelentő eszközváltozások, a ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel és a lakásszövetkezeteknél a jóváhagyott osztalékkal. (2) A közhasznú eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi adózott eredménye a vállalkozási tevékenység tárgyévi adóalapot jelentő pénzügyi eredményének és nem pénzben realizált eredményének összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel. (3) Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, a rendkívüli bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a rendkívüli ráfordítások együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel és lakásszövetkezeteknél a jóváhagyott osztalékkal. 26

27 (4) A közhasznú eredménykimutatásban a tárgyévi vállalkozási eredmény a vállalkozási tevékenység bevételének és ráfordításainak különbsége, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel. (5) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást ha jogszabály másként nem rendelkezik bevételként számolja el. (6) Az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét a könyvvezetés módjától függően egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek. (7) A (6) bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az alapítójától, illetve más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, illetve átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől, közhasznú egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, illetve egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél a (közhasznú) eredménylevezetésben, illetve a (közhasznú) eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, illetve továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni. (8) Az érdekeltségi hozzájárulást csak a pénzügyi teljesítés időpontjában lehet rendkívüli bevételként elszámolni. Amennyiben a víziközmű beruházást nem a víziközmű társulat valósítja meg, az érdekeltségi hozzájárulásból történő pénzeszköz átadást rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. (9) A lakásszövetkezetnél eltérően kell eljárni, ha a tag, a nem tag tulajdonos a lakásszövetkezeti tulajdon kezelésére, illetve ha a saját közüzemi fogyasztása után a részére továbbhárított szolgáltatás finanszírozására (ellenértékének megtérítésére) utal át, teljesít befizetést. 27

28 (10) A lakásszövetkezet mint önálló jogi személy tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) használatáért a tagok, a nem tag tulajdonosok által fizetendő használati, bérleti díjat a lakásszövetkezet alaptevékenysége bevételeként kell elszámolni. (11) A lakásszövetkezet mint önálló jogi személy tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújításáért fizetendő külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni. (12) A tag, a nem tag tulajdonos saját közüzemi fogyasztásáért kapott ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként az alaptevékenység bevételei között kell elszámolni. (13) A kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a tárgyi eszközöknél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe vennie a meglevő tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a Tv a szerinti közvetlen önköltségen aktivált értékét). (14) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a Tv ának (1) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott értékének, illetve közvetlen költségeinek aktiválására vonatkozó előírását nem kötelező alkalmaznia. 17. (1) A lakásszövetkezetnek a bevételeit és ráfordításait (költségeit), kiadásait az általános előírásokon túlmenően alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység szerinti csoportosításban is nyilván kell tartani. (2) A társasháznak a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatás és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően kell szerepeltetnie. (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető társadalmi szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább a kapott támogatások (alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb), a tagdíj, valamint az egyéb bevételek, illetve a pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia. (4) A kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezetnek a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények 28

29 értéke, egyéb bevétel pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek és tagdíj bontásban kell bemutatnia. Az egyéb és rendkívüli bevételeken belül a kapott támogatásokat alapítótól, központi költségvetéstől, helyi önkormányzatoktól és egyéb címen is ki kell mutatni. (5) Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető alapítványoknak a (3) (4) bekezdésben foglaltakat a tagdíjak kivételével kell alkalmazniuk. (6) A közhasznú egyéb szervezetnek analitikus (részletező) nyilvántartásait úgy kell kialakítania, hogy abból a közhasznú eredménylevezetésben/eredménykimutatásban előírt adatok is megállapíthatók legyenek. (7) Az MRP szervezetnek a bevételeit legalább a saját erő címen a résztvevők által befizetett összegek, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a részvevők egyéb befizetései, más természetes és jogi személy befizetései, kapott osztalék, részesedés, vagyonrészek értékesítéséből származó bevételek és az egyéb bevételek csoportosításban kell bemutatni. Külön kell szerepeltetni a működési költségeket, a fizetett kamatokat, az értékesített vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási értékét), a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értékét is. (8) Az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a (3) (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani (részletezni) függetlenül a könyvvezetés módjától, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő külön jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az Európai Uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak. Könyvviteli szolgáltatás 18. (1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány a Tv (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a Tv (3) (5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel és a Tv (3) (5) bekezdése szerinti 29

30 nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). (2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg. Könyvvizsgálati kötelezettség 19. (1) Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. (2) Ha kötelező a könyvvizsgálat az (1) bekezdésben foglaltak vagy más jogszabály előírása alapján, illetve, ha azt saját elhatározásból választja az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet, akkor az üzleti évről készített 6. (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv ának (7) bekezdésének megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél, közhasznú egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt választani. (3) Jogelőd nélkül alapított, vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál a Tv ának (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni. Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel 20. (1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, függetlenül az általa alkalmazott könyvvezetés módjától, köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni, ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. (2) Az (1) bekezdésben foglalt egyéb szervezet a Tv a szerinti közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget, ha a letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy eredeti vagy hiteles másolati példányát az 30

31 Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi. (3) A lakásszövetkezeteknek a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazniuk. (4) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény vonatkozó előírásainak figyelembevételével elektronikus úton is eleget tehet. Amennyiben az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus formában tesz eleget és a beszámolót elektronikus úton az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához megküldi, egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét. (5) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely más jogszabály (pl. a közhasznú szervezetekről szóló törvény) alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, illetve beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek ha jogszabály másként nem rendelkezik a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje ez esetben is ha jogszabály másként nem rendelkezik az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150. nap. (6) Az az egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden mellékletén köteles feltüntetni a következő szöveget: A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. (7) Az (1) (5) bekezdés alá nem tartozó egyéb szervezetnek, közhasznú egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések 21. (1) Ez a rendelet január 1-jével lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit először a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a évi beszámoló készítése során kell alkalmazni. (2) A 18. rendelkezései január 1-jével lépnek hatályba. 31

32 (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 219/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet azzal, hogy előírásait a évi beszámoló elkészítése során még alkalmazni kell, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 7. -ának (1) bekezdése, továbbá az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet 4. -a, 7. -ának (3) bekezdése, illetve 8. -a. 32

33 33

34 34

35 35

A Kormány 224/2000. (XII. 19.) rendelete

A Kormány 224/2000. (XII. 19.) rendelete A Kormány 224/2000. (XII. 19.) rendelete A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól (egységes szerkezeti szöveg) A számvitelről

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. A 2009.12.29. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet. A 2009.12.29. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. I. 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya

A rendelet célja és hatálya 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya

A rendelet célja és hatálya 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

Részletesebben

Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése

Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése Közhasznú jogállású szervezet könyvvezetése Alkalmazott jogszabályok A számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Sztv) 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Egyesület. Civil szervezet

Egyesület. Civil szervezet Civil szervezetek számvitele 2012-től Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló 2000. évi C. tv. a számvitelről Jogszabályok 224/2000. (XII. 19.) Korm. r. a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

2013. Szobért-Szobiakért Közalapítvány. Egyszerűsített éves beszámoló. Nyilvántartási szám: 1380. 2628 Szob, Szent Imre u. 12.

2013. Szobért-Szobiakért Közalapítvány. Egyszerűsített éves beszámoló. Nyilvántartási szám: 1380. 2628 Szob, Szent Imre u. 12. Szobért-Szobiakért Közalapítvány 2628 Szob, Szent Imre u. 12. Nyilvántartási szám: 138 Egyszerűsített éves beszámoló 213. Tartalom: - közhasznúsági jelentés - mérleg - eredménykimutatás - könyvvizsgálói

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés a

Független könyvvizsgálói jelentés a Független könyvvizsgálói jelentés a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2007. évi beszámolójának felülvizsgálatáról Budapest, 2008. április 1 Megállapítások A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2007. XII.31-i

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés

Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány. 2011. évi Közhasznúsági jelentés Amerikaiak a Magyarokért Alapítvány 2011. évi Közhasznúsági jelentés Címe: 1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky u. 9. Bírósági végzés száma: 61194 Statisztikai száma: 18023099-9499-569-01 Közhasznúság fokozata:

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2011 Magánorvosok Országos Szövetsége (MAOOSZ) 1135 Budapest, Kerekes utca 9. 5/7. Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Számviteli törvény módosítása

Számviteli törvény módosítása Dr. Gróf Gabriella Évközi módosítás: 2012. évi CXLVI. törvény 2012. évi CLXXVIII. törvény Szabályok hatályba lépése 2013. 01, 01., de a rendelkezések jelentős része 2012-re is alkalmazható Mikrogazdálkodói

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2012 év Tüttő János Nótaklub Közhasznú Egyesület egyéb szervezet megnevezése 8800 Nagykanizsa, Munkás u. 1/B címe

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített beszámolója 190323829199933102 Magyarországi Ciszterci Rend Incipit Vita Nova Alapítvány az egyéb szervezet megnevezése 7621 Pécs, Széchenyi tér 11. az egyéb szervezet címe H A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege.

I. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi egyszerűsített éves beszámolója Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege. Az Együtt Magyarországért Alapítvány 2014. évi jelentése a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló törvény szerint Székhely: 1122

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

KÖRZETI TŰZOLTÓ EGYESÜLET LETENYE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖRZETI TŰZOLTÓ EGYESÜLET LETENYE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖRZETI TŰZOLTÓ EGYESÜLET LETENYE 8868 Letenye, Kossuth L. u.58. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2013 évről Készítette: Talentum Kontakt kft 2014-04-22 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. Számviteli beszámoló

Részletesebben

Alapítvány a klinikai biostatisztikai színvonal emeléséért Közhasznúsági jelentés 2011. évre

Alapítvány a klinikai biostatisztikai színvonal emeléséért Közhasznúsági jelentés 2011. évre Alapítvány a klinikai biostatisztikai színvonal emeléséért Közhasznúsági jelentés 2011. évre Készítette: 2012. április 20. Alapítvány a klinikai biostatisztikai színvonal emeléséért 1138 Budapest, Népfürdő

Részletesebben

2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS az egyéb szervezetmegnevezése az egyéb szervezet címe 2011. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011. 01. 01.-2011. 12. 31. 1. Számviteli beszámoló ( közhasznú egyszerűsített beszámoló) a) Mérleg b) Eredménylevezetés

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE

A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE A MAGYAR ÚSZÓ SZÖVETSÉG 2012. ÉVI KÖZHASZNÚ JELENTÉSE Készítette: Dr. Király Eszter Gazdasági vezető Budapest, 2013. április Tartalomjegyzék I. A Magyar Úszó Szövetség mint Kiemelten közhasznú egyéb szervezet

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú J E L E N T É S Bogáncs Kisállatotthon Alapítvány 2500 Esztergom, Bíróréti dűlő 10.453. hrsz. K Ö Z H A S Z N Ú J E L E N T É S a 2007. december 31i KÖZHASZNÚ egyszerűsített beszámolóhoz Keltezés: Esztergom, 2008. május

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés 2013 Magyar Magánbőrgyógyászok Közhasznú Egyesülete (MMKE) 8000 Székesfehérvár Palotai út 8/b Közhasznúsági jelentés részei: 1. Számviteli beszámoló 2. Költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

DR. SZAKÁL SÁNDOR ALAPÍTVÁNY

DR. SZAKÁL SÁNDOR ALAPÍTVÁNY 1 1 0 1-4 - - 1 00 PÁPA, MÁRCIUS 1. TÉR. Közhasznú Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója Éves zárómérleg 20. január 01. - 20. december 31. 20 Kelt Pápa, 2012. január 31. P. H. Az adatok 0 könyvvizsgálattal

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 1 8 6 6 4 7 1 4 1 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 2 1 1 év egyéb szervezet megnevezése címe Keltezés:

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 2014 év Tüttő János Nótaklub Közhasznú Egyesület egyéb szervezet megnevezése 8800 Nagykanizsa, Munkás u. 1/B címe Nagykanizsa,

Részletesebben

Kozmikus Tudat Közhasznú Egyesület

Kozmikus Tudat Közhasznú Egyesület 1 8 7 2 5 5 6 4-9 4 9 9-5 2 9-1 3 Közhasznú Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója Éves zárómérleg 2009. augusztus 18. - 2009. december 31. 2009 Kelt Budapest, 2010. május 31. P. H. A vállakozás

Részletesebben

A Byblos Alapítvány közhasznú szervezet. 2012. évi közhasznúsági jelentése

A Byblos Alapítvány közhasznú szervezet. 2012. évi közhasznúsági jelentése A Byblos Alapítvány közhasznú szervezet székhely: 1026 Budapest, Pasaréti út 66/b a.sz.: 18132283-1-41 2012. évi közhasznúsági jelentése Hudecz András a Kuratórium elnöke 2013. május 18. A közhasznú szervezetekről

Részletesebben

SZUVERÉN NONPROFIT KFT

SZUVERÉN NONPROFIT KFT 2 2 6 6 6 8 1 4 1 1 9 9 3 5 5 3 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 211.1.1-211.12.31. egyéb szervezet megnevezése 137 BUDAPEST, MÁTYÁSHEGYI ÚT 13.

Részletesebben

Hitelesítő záradék (igen/nem) *

Hitelesítő záradék (igen/nem) * Ügyfél neve Mudi Fajtamentő Egyesület 1 8 7 2 6 9 0 3 9 4 9 9 5 2 9 1 3 Ügyfél címe 2377 Örkény, Vörösmarty u. 66 Mérlegkészítés helye Örkény adószám P K 6 0 4 0 0-2 0 0 9 18726903-9499-529-13 Cégjegyzék

Részletesebben

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca

MAKÓ TÉRSÉGI VÍZIKÖZMŰ KFT 0 6 0 9 0 0 3 0 5 5. 8/a hsz. em. ajtó 1 1 0 9 2 6 9 8 2 0 6. Medgyesi Pál. ország település. utca KIM KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM 12EB-01 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet ELEKTRONIKUS ŰRLAP a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének

Részletesebben

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással) " A " változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m.

Éves beszámoló eredménykimutatása (összköltség eljárással)  A  változat. (adatok ezer forintban) Előző év(ek) módosítása i. Sorszá m. 6.) Határozza meg az eredménykimutatás célját! Ismertesse az eredmény- megállapítás módjait, az A változat szerint (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Részletezze az egyes eredmény kategóriák tartalmát!

Részletesebben

MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY

MÁV SZIMFONIKUSOK ZENEKARI ALAPÍTVÁNY Kiegészítő melléklet a 2012.évi beszámolóhoz A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. Budapest, 2013. május 15. I. Általános rész 1. A szervezet főbb adatai Neve: MÁV Szimfonikusok

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

M. O. CHRON COLITISES BETEGEK E.

M. O. CHRON COLITISES BETEGEK E. 1 8 2 3 2 8 1 9-9 4 9 9-5 2 9-0 1 Statisztikai számjel M. O. CHRON COLITISES BETEGEK E. 1021 BUDAPEST, HŰVÖSVÖLGYI U.112. Közhasznú Egyéb Szervezet Egyszerűsített Beszámolója Éves zárómérleg 2011. január

Részletesebben

Nemzeti Zenede Alapítvány. Közhasznú alapítványok, közhasznú közalapítványok közhasznú egyszerűsített éves beszámolója

Nemzeti Zenede Alapítvány. Közhasznú alapítványok, közhasznú közalapítványok közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 18198898 8552 569 01 Nemzeti Zenede Alapítvány 1065 Budapest, Nagymező utca 1. Közhasznú alapítványok, közhasznú közalapítványok közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2009 A közzétett adatok könyvvizsgálattal

Részletesebben

Az Új Magyar Zene Egyesülete. Közhasznú társadalmi szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója

Az Új Magyar Zene Egyesülete. Közhasznú társadalmi szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 181899 9499 29 1 Az Új Magyar Zene Egyesülete 167 Budapest, Podmaniczky u. 31. Közhasznú társadalmi szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 211 A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához a 2012. évi A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához Győr, 2013. április 25. ph. vállalkozás vezetője Jelen kiegészítő melléklet tartalmazza mindazon

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló 2011

Egyszerűsített éves beszámoló 2011 Közhasznúsági jelentés 1. sz. melléklete Pk.60.147/2007/2 Szent Kristóf Természetjáró Egyesület 8622 Szántód Iskola u.9. Egyszerűsített éves beszámoló 2011 Tartalma: Egyszerűsített mérleg Közhasznú eredménykimutatás

Részletesebben

A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2012. január 01-től 2012. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült.

A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2012. január 01-től 2012. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2012. január 01-től 2012. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló,

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 19820349-9499-521-07 Bíróság nyilvántartási szám: 60183/1989 Vállalkozás megnevezése: Etyek Községi Sportegyesület Vállalkozás címe: 2091 Etyek Körpince köz 4 Kiegészítő melléklet

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK

EGYÉB BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK FŐKÖNYVI KIVONAT 2013.01.01-2013.12.31 Psalmus Humanus Egyesület - 2013 Forgalom Fők.szám Megnevezés Tartozik Követel 1 14 3 31 36 38 381 384 39 392 4 41 45 454 463 464 471 474 49 5 51 143 145 149 1491

Részletesebben

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015.

2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. SZAMKÓ SZÁMVITELI BT 2462 Martonvásár Jókai u. 16. 2015. Jogszabályi alap: 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 284/2014. (XI. 20.) Korm. rendelet (Áhsz. módosítása) 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2009. év. Klímabarát Települések Szövetsége

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 2009. év. Klímabarát Települések Szövetsége 18135365-1-41 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója 29. év Klímabarát Települések Szövetsége 138 Budapest, Templom utca 64. Budapest, 21. január 11.

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített beszámolója 1 9 2 5 5 5 7-1 - 1 9 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített beszámolója 211. év MOZGÁSSÉRÜLTEK VESZPRÉM MEGYEI EGYESÜLETE egyéb szervezet megnevezése 82 VESZRPÉM BUDAPEST

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

SZUVERÉN NONPROFIT KFT

SZUVERÉN NONPROFIT KFT 2 2 6 6 6 8 1 4 1 1 9 9 3 5 5 3 A viteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beolója 21.3.5-21.12.31. egyéb szervezet megnevezése 137 BUDAPEST, MÁTYÁSHEGYI ÚT 13. címe A beolót

Részletesebben

SIKERES GAZDASÁGÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2007. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

SIKERES GAZDASÁGÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2007. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS SIKERES GAZDASÁGÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2007. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Készítette: Alf Martienssen elnök sk. - 2 - T A R T A L O M 1. A 2007. évi számviteli beszámoló 2. A költségvetési támogatás felhasználása

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

SANDAN KARATE KÖZHASZNÚ SPORTEGYESÜLET. 2220 Vecsés Hunyadi u. 13. Adószám: 18701335-1-13. Cégjegyzékszám: TE 3777. Ksh: 450135

SANDAN KARATE KÖZHASZNÚ SPORTEGYESÜLET. 2220 Vecsés Hunyadi u. 13. Adószám: 18701335-1-13. Cégjegyzékszám: TE 3777. Ksh: 450135 SANDAN KARATE KÖZHASZNÚ SPORTEGYESÜLET 2220 Vecsés Hunyadi u. 13. Adószám: 18701335-1-13 Cégjegyzékszám: TE 3777 Ksh: 450135 2011. évi Közhasznúsági jelentése Vecsés, 2012. május 23. Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány

Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány Közhasznúsági jelentés Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány 2011. évi tevékenységéről Az adatok könyvvizsgálattalnincsenek alátámasztva! Közhasznúsági fokozat: Közhasznú Alapítvány Nyilvántartásba vételi

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Szociális Háló Egyesület 7960 Sellye Batthyány u. 4. Közhasznúsági fokozat: Kiemelten közhasznú Közhasznúsági végzés: Pk. 60.163/1995/22 2008.év Tartalom: I. Közhasznú beszámoló

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Szombathely-Olad Plató Viziközmü Társulat 2010. január 1-től 2010. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi

Részletesebben

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök

Pénzügyi számvitel V. előadás. Követelések, pénzeszközök Pénzügyi számvitel V. előadás Követelések, pénzeszközök A követelés fogalma jogszerű teljesített elfogadott, elismert pénzben kifejezett, kifejezhető FIZETÉSI IGÉNY Tágan értelmezve A számviteli szempontból

Részletesebben

A társasház beszámoló készítési kötelezettsége

A társasház beszámoló készítési kötelezettsége A társasház beszámoló készítési kötelezettsége A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag

Részletesebben

Civil (nonprofit) szervezetek gazdálkodása, számvitele. Készítette: Baracskainé dr Boór Judit

Civil (nonprofit) szervezetek gazdálkodása, számvitele. Készítette: Baracskainé dr Boór Judit Civil (nonprofit) szervezetek gazdálkodása, számvitele Készítette: Baracskainé dr Boór Judit Témák Jogszabályi környezet Civil szervezetek elválasztása a vállalkozói szervezetektől Fogalmak Cél szerinti

Részletesebben

Átalakuló civil világ. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti. beszámolót és közhasznúsági. mellékletet az elektronikus. bíróságnak.

Átalakuló civil világ. A 2012. évre vonatkozó, az új szabályok szerinti. beszámolót és közhasznúsági. mellékletet az elektronikus. bíróságnak. Átalakuló civil világ Tisztelt Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben, a civil szervezetek működési rendjének, a közhasznú jogállás megszerzés feltételeinek, a beszámolók elkészítésének és közzétételének módjának

Részletesebben

ORMÁNSÁG SZÍVE KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

ORMÁNSÁG SZÍVE KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 18329394995692 statisztikai számjel ORMÁNSÁG SZÍVE KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 26 Székhely: 7838 Vajszló Rákóczi u 1 Adószám: 183293-1-2 Statisztikai számjel: 183293-9499-569-2

Részletesebben

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége. Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Kiegészítő melléklet a 2012. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámolóhoz Budapest, 2013. március 8. Képviseletre jogosult I. Általános rész A KÖZHASZNÚ

Részletesebben

KERESZTÚRI REFORMÁTUS MISSZIÓ ALAPÍTVÁNY. Tartalom

KERESZTÚRI REFORMÁTUS MISSZIÓ ALAPÍTVÁNY. Tartalom KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009 Székhely: 1173. BUDAPEST, Pesti út 31 Adószám: 18195998-1-42 Közhasznúsági fokozat: közhasznú alapítvány Tartalom 1. Számviteli beszámoló 2. Kimutatás a költségvetési támogatás

Részletesebben

SZUVERÉN NONPROFIT KFT

SZUVERÉN NONPROFIT KFT 2 2 6 6 6 8 1 4 1 1 9 9 3 5 5 3 A viteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beolója 213.1.1-213.12.31. egyéb szervezet megnevezése 137 BUDAPEST, MÁTYÁSHEGYI ÚT 13. címe A

Részletesebben

A közzétett adatok könyvvizsgáló által nincsenek alátámasztva Magyar Diabtes Társaság 2006.évi Közhasznú egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1.Általános rész: A Társaságot 1970.évben

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 19000565-2-13 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: nyilvántartási szám: 536 1023 Budapest, Margit utca 9. III. I. 1. 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak: 2007.

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2011. január 01-től 2011. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült.

A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2011. január 01-től 2011. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a Művészetért Programház Alapítvány 2011. január 01-től 2011. december 31-ig terjedő időszak tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló,

Részletesebben

SM Betegek Gy-M-S M. Egyesülete

SM Betegek Gy-M-S M. Egyesülete 1 2 3 2 2-4 - 5 2-0 0 Töltéstava, Petőfi út 51. Közhasznú Egyéb Szervezet Egyszerűsített Éves Beszámolója Éves zárómérleg 2014. január 01. - 2014. december 31. 2014 Kelt Töltéstava, 2015. május 2. P. H.

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 1 9 6 7 5 9 1 9 9 5 2 9 1 Statisztikai számjel vagy adószám (csekkszámlaszám) A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolója 2 1 3 egyéb szervezet megnevezése 125 Budapest

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolója SURDI SPORTHORGÁSZ EGYESÜLET 8831 Nagykanizsa, Gárdonyi u. 8. 1. A szervezet alapadatai 1. Elnevezés: Surdi Sporthorgász Egyesület 2. Képviselő: Kovács Tibor 3. Székhely: 8831 Nagykanizsa Gárdonyi u. 8.

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

2009. évi közhasznúsági jelentés

2009. évi közhasznúsági jelentés Alapítva: 1986 M E N E D É K A L A P Í T V Á N Y KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ SZERVEZET Székhely: 1221 Budapest Leányka u. 34. III/21. Adószám: 19004909-2-43 Telefon/Fax: (1) 229-3542 Levélcím: Segítő Kéz Iroda

Részletesebben

FELDERÍTŐK TÁRSASÁGA EGYESÜLET 2012. ÉVI PÉNZFORGALMA. Bevétel Ft Megjegyzés. Kiadás Ft Megjegyzés

FELDERÍTŐK TÁRSASÁGA EGYESÜLET 2012. ÉVI PÉNZFORGALMA. Bevétel Ft Megjegyzés. Kiadás Ft Megjegyzés 1 Tisztelt Közgyűlés! A civil szervezetek történetében az adó 1%-ának felhasználását szabályzó 1996-os törvény hatálybalépése óta nem volt olyan komoly felbolydulás, mint a 2011.évi jogszabályi változások

Részletesebben