Gyakorló ápoló képzés IDŐSKOR. Geriatria

Átírás

1 IDŐSKOR Geriatria A geriátria (idősgyógyászat), a gerontológia egyik ága, szakemberei az idősek egészségügyi problémáival foglalkoznak. A geriátria megelőző, gyógyító és rehabilitáló idősorvoslás. A gerontológia (gero = öregkor; gerontesz = öregek, görög eredetű szó) az öregedés és öregkor élet- és kórtanával foglalkozó tudomány. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1963-ban az alábbi csoportosítást fogadta el. Korcsoportok a WHO szerint (1963): középkorúak: év idősödők: év idősek: év aggok: 90 év felett 1

2 Az időskor Az öregség nem betegség, hanem sajátos állapot, amely sokféle korlátozottsággal járhat, és még többre hajlamosít. Az időskorúak (60 éven felüliek) hazánk lakosságának 20%- át teszik ki. A naptári életkort meg szoktuk különböztetni a biológiai életkortól, amelyet a küllem, a szellemi frissesség, a testi erőnlét (fitness), a közérzet és az egészségi állapot alapján becslésszerűen állapítunk meg. Az idős ember állapotára nézve döntő a pszichológiai kora, a környezet követelményeihez való alkalmazkodási magatartás egyéni kapacitása, amelynek meghatározói: - az életeseményekre adott szubjektív válasz ( pl: öreges, fiatalos ) - a biológiai rendszerének egységes működése - a személyiségének alakulása (értelmi képességek, tanulás, emlékezés, problémamegoldás) A nyugdíjas állapot Előző életszakaszok. Ekkor szerzi meg az egyén műveltségét, képzettségét, alakítja ki szokásait, baráti körét. Az anyagi helyzet. A szükségletek fedezésének alapja az esetek többségében a nyugdíj, esetleg egyéb rendszeres járadék (rokkantsági vagy szociális segély). Fontos kérdés az is, hogy a nyugdíjas hogyan tudja eltölteni megnövekedett szabad idejét. Feleslegesség érzet Elmagányosodás Idős korban az ember személyisége és alkalmazkodóképessége merev lesz. Az új dolgok iránt kevésbé fogékony, megszokott tevékenységeihez, szokásaihoz ragaszkodó, a veszteségekkel (élettárs, szociális szerep, munkaszerep, jövedelem, egészség) nehezen tud megbirkózni. Ismerősei elhalnak, szomszédai kicserélődnek, munkakapcsolatai megszűnnek, ami elmagányosodáshoz vezet. 2

3 Az új környezetbe (kórház, szociális otthon, gyermeke családja) kerülés megterhelő számára, ha a megszokott környezetéből, helyéről kimozdítjuk. Az ilyen stresszek és veszteségek nagy megerőltetést, szorongást, depressziót, reménytelenséget válthatnak ki. A megkeseredés különféle testi zavarokat, agyi keringési zavart, öngyilkossági késztetést, organikus pszicho- szindromát válthat ki. Az idős lakosság 10-15%-ánál ún. törődött állapot alakul ki. Több rendszert érintő betegségek lépnek fel, részleges fogyatékossággal, amely a napi élettevékenységet, erőnléti állapotot, kapcsolatteremtést, érzékszervi és értelmi képességeket, azaz a szociális funkciók körét érinti. Súlyosságát az határozza meg, hogy milyen fokúak az érzékszervi és mozgászavarok, szociális problémák, és hogy mennyire szorul segítségre napi élettevékenységeiben. A naptári életkor szerint 80 év körülre tehető az a határ, amelyen túl az idősek többsége életviteléhez segítségre szorul. Időseknél az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem az önállóságot. Törődött betegnél a reaktiválás a cél. Az állapotát annyira fel kell javítani, hogy önmaga ellátására képes legyen. A szociális rehabilitáció (gondoskodás) lehetőségei: 1. Szociális étkeztetés 2. Házi szociális gondozás: takarításról, bevásárlásról, ebédszállításról, mosásról, mosogatásról, gyógyszerbeszerzésről gondoskodnak. 3. Öregek napközi otthona: a rosszabb egészségi állapotú, de mozgásképes idősek számára nappalra étkezést és elfoglaltságot, közösséget biztosít, saját lakás és önálló életvitel megtartása mellett. 4. Időskorúak szociális otthona: teljes ellátást biztosít a lakók számára. 3

4 Az öregedés jellemzői Az öregedés normális biológiai folyamatnak tekintendő, nem szükségszerű, hogy kóros elváltozások vagy betegség társuljon hozzá. Az öregedéssel kapcsolatban kialakuló élettani változások azonban kétségtelenül fokozzák a betegségekre, balesetekre való hajlamot. A kor előrehaladtával azonban többé-kevésbé minden szervrendszerben negatív irányú változások következnek be. Csökken az alkalmazkodó képesség a külső és belső változásokhoz, a testtömeg évente kb. 0,3 kg-mal csökken, csökken az izomerő és izomtónus, lassul az akaratlagos mozgás, emelkedik a fájdalomküszöb, emelkedik a vérnyomás, csökken a tüdő vitál- és totálkapacitása. Az idősebbeknél egy új betegség kezdete általában az egyén szervezeti rendszerének legérzékenyebb, illetve legsérülékenyebb "láncszemét" érinti. Ennek felismerése meghatározza az ellátás programjait. Az idősödéssel mindinkább megjelenik az ún. "5 I": immobilitás, inkontinencia, instabilitás, intellektuális hanyatlás és az iatrogenia (mozgásbeszűkülés, vizelettartási zavarok, test-egyensúlyi zavarok, szellemi változás és az orvosi ártalom). Mivel több működés belső egyensúlya (homeosztázisa) gyakran egyidejűleg változik meg, többféle panasz megjelenésével és egyidejű kifejeződésével kell számolnunk. Ugyanakkor a meghatározó változás célzott befolyásolása az egész rendszer zavarának javulását eredményezheti. 4

5 Maslow- szükségletek hierarchiája A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. 5

6 Idős emberek szükséglete lassul az emésztés lassul az anyagcsere kisebb energiaigényà csökkenteni kell a zsírok és szénhidrátok bevitelét, a fehérjebevitel normális szinten maradhat fokozni kell a vitaminok, ásványi anyagok, növényi rostok bevitelét csökken az emésztőenzimek mennyisége és termelődése fogazat hiányossága, nem megfelelő pótlása nehezíti a rágást és az emésztést a bélműködés lelassulása és a folyadék bevitel csökkenése miatt gyakori a székrekedés A külső megjelenés Kültakaró. A hám és a bőr alatti kötőszövet elvékonyodik, a verejték és faggyúmirigyek száma és működése csökken. Emiatt a bőr kiszáradásra hajlamos. Megváltozik a kötőszövet vízkötő képessége, ez víztartalma csökkenéséhez vezet. Ehhez járul a bőr alatti zsírraktárak megfogyása. Ily módon a bőr lazábbá, ráncossá válik. Megkevesbednek a szőrtüszők, a haj és a szőrzet ritkulása különösen idős nőkön feltűnő. Megszaporodnak a pigmentfoltok.- malignus elfajulás. A lágyékhajlatokon előforduló fájdalmas, vöröses elszíneződésű gyulladást gombák okozzák. Lábujjak közeinek gombás fertőzése mélyre terjedő gennyesedés kialakulásához vezethet artériás szűkület, diabetes esetén. 6

7 Érzékszervek. Szem, látás A könnytermelés összmennyisége csökken, emiatt az idős ember szemét kevésbé fénylőnek, csillogónak látjuk. A könny minőségi összetétele is megváltozik, emiatt elég gyakori az égő érzés. Csökken a szemmozgások terjedelme a mozgatóizmok rugalmasságának csökkenése miatt. A szemlencse állománya a harmadik életévtizedben kezd tömörülni éves korban válik érzékelhetővé a közeli távolságból történő olvasás kellemetlen, fárasztó volta. Valamelyest csökkenhet a fényérzékelés és a színlátás is. A látás szűkülése hátrányt jelenthet a közlekedésben. Az üvegtest fibrillumai összetapadnak, a közti állomány hígabbá válik, melyben egy- két, nagyobb fibrillumcsomó szabadon úszkálhat, azt az érzést keltve, mintha úszó bogárfélék lennének. Az időskori látásromlás leggyakoribb okai: retinaleválás, érelzáródás, heveny és idült glaucoma, cataracta, maculadegenerátio, retinopathia diabetica Hallás. A fülkagyló az életkorral kissé növekszik. A mirigyállomány atrófiája folytán kevesebb és sűrűbb cerumen képződik. Dugaszt képezve halláscsökkenést okoz. A fülzúgás oka lehet vasculáris eredetű vagy a belső fül degeneratív elváltozásának következménye. Szaglás, ízérzés. A szaglóérzékelés a korral általában csökken, nagy egyéni különbségek lehetnek. Az ízérzékelés csökkenésén belül is nagy egyéni eltérések lehetnek. Az ízérzés csökkenésében az érzékelő papillák megkevesbedésének és ingerküszöbük megemelkedésének lehet szerepe. Különösen az édes íz ingerküszöbe emelkedik, ezért azt a fiataloknál jobban kívánják. Az ízérzékelést csökkentő hatások közé tartozik a dohányzás és alkoholfogyasztás. Mivel a szag és ízhatások a látási ingerekkel (szépen terített asztal, gusztusos tálalás) együtt már a táplálékfelvétel előtt serkentik az emésztőnedvek termelését, ezen ingerek csökkenése az étvágytalanság egyik tényezője lehet. 7

8 Hőszabályozás, hőérzés. Az idős ember alapanyagcseréje alacsonyabb. A hőtermelést csökkentheti a mennyiségileg elégtelen táplálkozás, a mozgáshiány. A hideg következtére kialakuló borzongás, izomremegés idős korban kisebb mértékű, néha teljesen el is maradhat. Az idős emberek külső hőmérséklethez való alkalmazkodóképesége is csökken. A test belső hőmérsékletének nem akaratlagos lehűlése (hypothermia) csaknem kizárólag időskorúaknál fordul elő. A veszélyeztetettség jelei: orvosiak. - nem érzékeli, ha hideg van - hidegben nem szokott reszketni - ortosztatikus hypotóniára való hajlam. Testhelyzetváltoztatáskor szédülés, kábultság, pillanatnyi kihagyás - a helyzetfelismerés és arra reagálás tompulása - akinek már volt hypothermiás rosszulléte Szociálisak: - Egyedül élő, szociálisan izolált személy - Kellő hőszigetelés nélküli, rossz minőségű lakás - Nem kielégítő fűtés, elavult nem hatékony fűtőberendezés - Fűtőanyaggal való takarékoskodás Hyperthermia: A magas környezeti hőmérsékletnek az idősekre kedvezőtlen hatását mutatja az, hogy mortalitásuk ugrásszerűen nő hőhullám idején. A verejtékmirigyek atrófiája, számuk és működésük csökkenésében nyilvánul meg. A csökkent vagy teljesen hiányzó verejtékezés hőpangáshoz (heat stroke, hőguta) vezet, ha magas a külső hőmérséklet. Ehhez járulnak az idős népességben gyakori cardiosclerosis és cerebrovasculáris megbetegedések. 8

9 Folyadék és elektrolit háztartás. A testtömeg víztartalma idős korban 54%-ra csökken. Az idős szervezet kisebb víztartalmának egyik oka a zsírszövet mennyiségének növekedése, az izomzat sorvadása, a másik a csökkent folyadékfogyasztás. A folyadékfelvétel legerősebb ingere a hyperosmolaritás, valamint a hypovolaemia. Az idősek szomjúságérzete csökkent (az osmolaritás háromszor nagyobb növekedése szükséges, hogy kialakuljon a szomjúságérzés).ez azzal jár, hogy az idős ember elfelejt inni. Az ember folyadékszükséglete egy hónap alatt kb. azonos teste össz- víztartalmával, vagyis 80 kg esetén liter. A folyadékanyagcserében nem csak az ivással felvett víz vesz részt. A víz származása Ivás 1-1,5 L Táplálék 0,7 L Oxidációs folyamatok 0,3 L Átlagosan napi 2-2,5 L A vízvesztés formái Vizelet 1-1,5 L Széklet 0,1-1 L Párolgás (perspiratio insensibilis) 0,9 L Összesen: 2-2,5 L 9

10 Idős emberben az egyensúly gyakran már eleve eltolódott a csökkent folyadékfogyasztás folytán. Ezt aránylag banálisnak tűnő ok is manifesztté teheti, pl. lázas állapot, hányás, izzadás, vizelethajtás. Hasmenés a veszteséget több literre emelheti. A dehydratio az extracelluláris víztér beszűkülését, az exicózis az intracelluláris víz csökkenését jelenti. Felnőttekben a szervezet össz-víztartalma 10%-ának elvesztése életveszélyes, 20% elvesztése halálos. Prevenció. Rendszeres itatás. Nagyon fontos, hogy valaki megigya az óránként egy dl vizet. Elektrolit-háztartás. Az idős szervezet kálium, magnézium,cink és foszfát tartalmát kisebbnek, a nátrium, klorid, és kálcium tartalmát nagyobbnak írják le. Az időskori heveny elektrolitzavarok leggyakoribb okai: Az időskori heveny elektrolitzavarok leggyakoribb okai: Gastrointestinális: gyomornedv vesztés (hányás, szonda) -Hasmenés -Malabsorptio (felszívódás zavara) Folyadékretenció (cardialis, renalis fehérjehiány) Sejtszétesés (vérzés) Sav- bázis egyensúly zavara - acidózis - alkalózis Gyógyszeres eredetű - diuretikumok - hashajtók - antacida - insulin - infúzió, szondatáplálás 10

11 Táplálkozás, vitaminszükséglet A tápcsatorna életkorral járó változásai: Idős korban a fogat támasztó szövetek sorvadása a fogak meglazulásához, majd kihullásához vezet. Az érzékszervi ingerek gyengébb hatása az összes emésztőnedv, így a nyál elválasztásának csökkenésével jár. Gyengül a vékony- és vastagbél motilitása, perisztaltikus mozgása, ezért lassul a béltartalom továbbítása is. Csökken az emésztőnedvek, enzimek mennyisége, lassul tehát a táplálék emésztése és felszívódása. A gyomor savtermelése és ürülése, a belek perisztaltikája és a felszívódás mértéke jelentős tényezők a gyógyszerek felszívódásában, ezáltal a hatásának kezdete, nagysága is zavart szenved. A vastagbél renyhesége, a székszorulás okainak egyike. A rosttartalom a széklet tömegét növeli, ezáltal az obstipacio ellen hat, de kedvező a hatása a diverticulitis és a coloncarcinoma megelőzésében is. Az idősek egy része nem szívesen eszik nyers gyümölcsöt és zöldséget, esetleg a rágás nehézsége miatt, de általában szívesen fogyasztanak főzeléket, kompótot. Az energiaszükséglet az életkor, a nem és a fizikai aktivitás mértéke szerint különbözik, de általában 20-30%-kal kisebb, mint fiatalabb korunkban. A táplálkozási szokások terén előnyben részesítendő a napi többszöri, de kisebb mennyiségű étkezés. Anyagcsere. A pajzsmirigy, hasnyálmirigy működése csökken. A zsíranyagcsere változásait a serumlipoidok koncentrációjának emelkedése jelzi. Kövérségen a testtömeg megnövekedését értjük a zsírok felhalmozódásának következtében. A normális testtömeg megállapításának legelterjedtebb módja a Broca- szám: testtömeg (kg)= testmagasság (cm)

12 Vitaminszükséglet. Az idős ember avitaminozisának több oka lehet: - nem engedheti meg magának a vitamindús élelmiszerek megvásárlását - nem tudja beszerezni (pl. járóképessége csak rövid távon elegendő) - nem ésszerűek a táplálkozási szokásai (nem ismeri vagy figyelmen kívül hagyja a vitaminszükségletet) Az időseknél gyakori B1és a D vitamin latens hiánya. Vizeletkiválasztó rendszer. A 20. és 80. életév között 20%-kal csökken a vesék nagysága, 30%-kal a működő glomerulusok száma. Csökken a tubulusok működőképessége is. Mindezek folytán az idős ember veséje kevésbé képes alkalmazkodni a folyadék- és sóháztartás, valamint a véráramlás aktuális változásaihoz. Légzőszervek. A mellkasváz (bordaporcok elmeszesedése) és a tüdőszövet rugalmassága csökken. Az alveolusok kitágulnak, egyes csoportjai csak mély belégzéskor nyílnak meg. A capillárisok száma is csökken. Az izomerő csökkenése a légzőizmokat is érinti. Mindezek folytán a gázcsere romlik. Keringési szervek. A folyamatos igénybevételnek kitett szívizom atrófiája kisebb fokú, mint a vázizomzaté. Érelmeszesedés (atherosclerosis). Minden ember olyan idős, mint amilyen az érrendszere. 12

13 Atherosclerosisra hajlamosító négy fő tényező: hyperlipaemia- hypercholesterinaemia Dohányzás Hypertonia Diabetes Másodlagos rizikófaktorok: Stressz Ülő életmód Elhízás Mozgásszervek. Az izomatrofia, az izomrostok számának csökkenése, fokozottabban érvényesül a rendszeres erőkifejtésre, munkára nem használt izomcsoportokban. Az izületek mozgása beszűkül. A csontok a korai elmeszesedés vagy éppen ritkulás következtében könnyen törnek, és különösen gyakori a combnyak törése. Mentális hanyatlás A demencia a memória hanyatlásával és valamilyen más egyéb kognitív romlással - például az absztrakt gondolkodás, az ítélőképesség vagy a beszéd képességének zavaraival - együtt járó súlyos tünet-együttes. Az életkor előrehaladtával majd mindenki tapasztal magán kisebb-nagyobb kognitív hanyatlást, de az embereknek csak kis része dementálódik. A szindróma megjelenése többnyire személyiség- és viselkedésváltozással jár együtt, a romlás viharos gyorsasággal halad előre. Állapotukra igen sokan szorongással, felhangoltsággal vagy depresszióval reagálnak. A demencia előfordulása szorosan összekapcsolódik a korral: a 65 éves emberek körében 1-2 százalékos, majd 80 éves korra több mint 15 százalékra ugrik. A demenciák jó részét olyan, nehezen vagy egyáltalán nem kezelhető neurológiai problémák okozzák, mint az Alzheimer-kór vagy az agyérkatasztrófa (stroke). 13

14 A időskori egészség és életminőség magyarországi adatai felhívják a figyelmet arra, hogy az idősödés és időskor értelmezése, értékelése, esély-kockázatainak feltárása a szükséges és igényelt ellátások kialakítása olyan rendszerszemléletet tesz szükségessé, mely biztosítja az idősödés és időskor egyéni és közösségi egészségmegőrzését, a kockázatok korai felismerését, a kóros változások korai feltárását, a személyre szabott ellátást a gyógyításban és a rehabilitálásban, és végül, de nem utolsó sorban az életvégi ellátásokban lehetővé teszi az ápolás, a gondozás és gondoskodás során az emberi méltóságának megőrzését. 14