Addiktológiai konzultáns képzés VI.

Átírás

1 Addiktológiai konzultáns képzés VI.

2 Mibıl lesz az egészség? a különbözı környezeti tényezık legalább 50%- ban (életmód, táplálkozás, mozgás, stb.), a genetikai tényezık egyre növekvı, de legalább 25-30%-ban hatnak egészségdeterminánsként és a betegségek kialakulására, kb. 10% körül van a szociális, oktatási, pszichológiai, stb. tényezık hatása. Átlagosan mindössze 11%-ban befolyásolják az egészségügyi rendszerek, az egészségügyi ellátás az egészségi állapotot. 2

3 Az alkoholszint és a hozzá tartozó változások Véralkoholszint Viselkedésváltozás Érintett funkciók 0.3 ezrelék alatt Ritka Csak speciális tesztekkel 0,3-0,9 0,9-2,0 2,0-3,0 3,0-4,0 4,0 felett Eufória, csökkent gátlások, szociábilitás növekedése Szedáltság, érzelmi labilitás Tudati éberség csökkent, émelygés, hányás Szopor Kóma, halálos intoxikáció Figyelem. Ítélőképesség, finom motoros funkciók Memória, reakcióidő,egyensúlyzavar, látászavar Érzékelés, megértés, beszéd Légzés, szívműködés,autonóm funkciók Egész szervezet

4 Az alkoholdependencia BNO-10 szerinti kritériumai Erős vagy kényszerítő vágy az alkohol ivására Kontrollvesztés az ivási szokás felett Szomatikus megvonási tünetek az abbahagyás vagy mennyiségcsökkentés esetén Tolerancia kialakulása Minden egyéb örömforrás, érdeklődés hátterve szorulása Az alkoholfogyasztás folytatása a nyilvánvaló hátrányok ellenére

5 Jelinek Jelöl és Típus Függıség Leírás Gyakoriság α Konfliktusivó pszichés Kontrollvesztés nincs, Absztinenciára képes 5% β Alkalmi ivó nincs Kontrollvesztés nincs, Absztinenciára képes 5% γ Szenvedélyes ivó Pszichés majd szomatik us Kontrollvesztés, tolerancia, absztinencia fokozott idınkénti 65% δ Rendszeres vagy szokásivó pszichés Absztinenciára képtelen, ritkán részeg, de folyamatos alkoholhatás 20% ε Epizodikus ivó pszichés Többnapos ivási excesszusok, kontrollvesztés 5%

6 Az alkoholfüggőség Cloninger-féle tipológiája Cloninger 1. típus Cloninger 2. típus Összefüggés környezeti hatásokkal Nem Igwb Több nő Kevésbé Több férfi Életkori kezdet 25 év felett 25 év alatt Személyiségtípus Passzív-dependens Antiszociális Jutalomfüggőség Kifejezett Alacsony Újdonságkeresés Alacsony Kifejezett Fájdalomkerülés Magas alacsony

7 A kockázatos ivás hatásai Agresszivitás, ingerlékenység Veszekedés, erıszak, depresszió, idegesség Szájüregi és nyaki daganatok Gyakori meghőlések Fertızésekkel szemben csökkent ellenálló képesség Tüdıgyulladás fokozott kockázata Májkárosodás Kézremegés. Az ujjak zsibbadása. Érzészavar, ideggyulladás Alkoholfüggıség, emlékezetzavarok Korai öregedés, vörös orr A szívizom gyengesége, vérelégtelenség, véralvadási zavarok Vérszegénység, mellkasi daganatok Vitaminhiány, vérzések Súlyos gyomorhurut, hányás Hasmenés, felszívódási zavarok Hasnyálmirigy gyulladás Fekély Érzészavar amely gyakran eleséseket eredményez Érzéketlen bizsergı lábujjak, ideggyulladás Férfiaknál szexuális teljesítı képesség csökkenése Nıknél terhesség esetén alacsony súlyú, fejlıdési rendellenességgel, deformitással születendı gyerek A kockázatos ivás szociális, jogi, orvosi, családi, munkahelyi, és anyagi problémákat eredményez. Lerövidíti a várható élettartamot, baleseteket, ittas vezetésbıl adódó halált okozhat.

8 Egyszerő négykérdéses szőrıteszt C (CUT) Próbálta abbahegyni, csökkenteni? A (Annoyed) Bosszús, ha szólnak? G (GUILTY) Érez bőntudatot? E (Eyeopener) Reggel muszáj innia?

9 CAGE/ABBA Ébredt e már Ön arra, hogy feltétlenül innia kell valami Alkoholos italt? Érzett e Bőntudatot valaha az ivási szokásai miatt? Bántották e rokonai, ismerısei az ivási szokásai miatt? Gondolt e már arra, hogy változtasson Alkoholfogyasztási szokásain?

10 Alkoholfogyasztási Rendellenességek Identifikációs Tesztje (AUDIT-10) 1) Milyen gyakran iszik alkohol tartalmú italt? (0) Soha (1) Havonta vagy kevesebbszer (2) Kétszer vagy négyszer egy hónapban (3) Kétszer vagy háromszor egy héten (4) Négyszer vagy többször egy héten 2.) Mennyi alkoholtartalmú italt fogyaszt egy olyan napon, amikor iszik? (0) 1 vagy 2 (1) 3 vagy 4 (2) 5 vagy 6 (3) 7 vagy 9 (4) 10 vagy több 3.) Milyen gyakran iszik hat vagy annál több alkoholtartalmú italt egy alkalommal? (0) Soha (1) Kevesebbszer mint havonta (2) Havonta (3) Hetente (4) Naponta vagy szinte naponta 4.) Az elmúlt évben milyen gyakran érezte, hogy nem bírja abbahagyni az ivást, ha már elkezdte? (0) Soha (1) Kevesebbszer mint havonta (2) Havonta (3) Hetente (4) Naponta vagy szinte naponta 5.) Az elmúlt évben milyen gyakran érezte, hogy nem bírta teljesíteni azt, amit Öntıl elvártak, mert ivott? (0) Soha (1) Kevesebbszer mint havonta (2) Havonta (3) Hetente (4) Naponta vagy szinte naponta 6.) Az elmúlt évben milyen gyakran volt szüksége egy elsı italra reggel, hogy elkezdje a napot egy erıs italozás után? (0) Soha (1) Kevesebbszer mint havonta (2) Havonta (3) Hetente (4) Naponta vagy szinte naponta 7.) Az elmúlt évben milyen gyakran érezte magát rosszul vagy volt bőntudata ivás után? (0) Soha (1) Kevesebbszer mint havonta (2) Havonta (3) Hetente (4) Naponta vagy szinte naponta 8.) Az elmúlt évben milyen gyakran fordult elı, hogy nem emlékezett arra, mi történt az elızı este az italozás miatt? (0) Soha (1) Kevesebbszer mint havota (2) Havonta (3) Hetente (4) Naponta vagy szinte naponta 9.) Megsérült-e Ön vagy valaki más italozása miatt? (0) nem (2) Igen, de nem a múlt évben (4) Igen a múlt évben 10.) Aggódott-e már rokon, barát, orvs vagy egy egészségügyi dolgozó az ivása miatt és javasolta a csökkentést? (0) nem (2) Igen, de nem a múlt évben (4) Igen a múlt évben

11 AUDIT-C Milyen gyakran fogyasztott alkoholtartalmú italt az elmúlt évben? Soha (0); Havonta, vagy ritkábban (1); Havonta 2-4x (2); Hetente 2-3x (3); Hetente 4x, vagy többször (4) Mennyit ivott az elmúlt évben egy olyan napon, amikor alkoholtnfogyasztott? (0)1-2, (1)3-4, (2) 5-6, (3) 7-9, (4) 10 vagy több Milyen gyakran fordul elő az ekmúlt évben, hogy egy alkalommal 6 adag vagy több italt fogyasztott? soha (0); ritkábban, mint havonta (1); havi rendszerességgel (2); heti rendszerességgel (3); napi vagy majdnem napi rendszerességgel (4) (Az utóbbi 10 év kutatásai szerint az AUDIT C hasonló biztonsággal érzékenységgel és szenzitivitással bír, mint a hosszabb AUDIT-10)

12 Leggyakraban használt biomarkerek Biomarker Szenzitivitás Fals positiv eredmény Költség GGT Mérsékelt Sok pozitív eredmény egyéb betegségében Alacsony költség/rutin teszt AST (GOT), ALT (GPT) Alacsonyabb, mint a GGT Sok a fals poz Alacsony költség/rutin teszt MCV Alacsonyabb, mint a GGT Sok a fels poz. Alacsony költség/rutin teszt CDT GGT-vel azonoa kevés a fals poz Magasabb költség/speciális laborháttér

13 Naltrexon Acamprosat Disulfiram Hatásmechanizmus Opioid receptorok gátlása, sóvárgás csökkentése és az alkoholfogyasztás okozta jutalmazási válasz csökkentése Glutamát- és GABArendszeren keresztül fejti ki hatását, az alkohollal kapcsolatos hatás egyenlőre tisztázatlan Gátolja az alkohol átalakítását az alkoholdehidrogenáz enzím bénítása révén, acetaldehidmérgezés Kontraindikáció Akut opiátmegvonás, akut hepatitisz, súlyos májlézió, terhesség Súlyos vesekárosodás, terhesség Absztinencia hiánya, kardivaszkuláris betegség, terhesség Mellékhetás Hányinger, hányás, étvágytalanság, fejfájás,, szédülés, fáradság, szomnolencia, szorongás Hasmenés, szomnolencia Fémes íz a szájban, dermatitis, enyhe álmosság Súlyos, nem kivánatos eredmény Súlyos megvonási szindroma opiátfüggőség Nagyon ritkán öngyilkossági késztetés Interakció, hepatotoxicitás, neuritis optica, políneuropathia Drog/gyógyszer interakció Opiátkezelés Nincs Antikoaguláns, isoniazid,metronidazol Dózis Po:51mg/nap 3x2 tbl Po 250 mag/nap

14 ADDIKCIÓ rendszeres fogyasztás - hozzászokás bio-pszicho-szociális betegségkép tolerancia farmakokinetikus (lebontás) farmakodinamikus (receptorérzékenység) szenzitizáció viselkedési tolerancia (környezetfüggı hatás) dependencia (elvonási tünetek!)

15 KÉMIAI ADDIKCIÓ kényszeres viselkedés húzásmechanizmus vs lökésmechanizmus sóvárgás (drogéhség, craving) addiktív viselkedés serkentéses fázis jóllakottsági, kielégüléses fázis kockázatkeresés helyettesítés kereszttolerancia - keresztdependencia másodlagos kondicionálódás - szimultaneitás

16 KOCKÁZATKERESİ VISELKEDÉS és addikció viszonyában: személyiség alapvonása (életforma) drog hatására jelenik meg droghatás és életforma együtt HIV-fertızés; AIDS-betegség; drogfogyasztás

17 FIGYELMEZTETİ JELEK aluszékony, levert, sápadt, bıre viszket, libabırös orra szivárog, falánk (édesség) ingerlékeny, nyugtalan, ideges émelyeg, hasmenése van, lefogyott ápolatlan, izzad, belövelltek a kötıhártyái pupillái renyhén reagálnak mozgás-koordinációja megromlott sebek, szúrásnyomok (és rejtegetésük) egyre több zsebpénzt kér, lopás gyanúja anyag vagy kellékek nyomai

18 Opiátok Rövidtávú detoxikáció metadonnal, buprenorfinnal vagy clonidinnal Fenntartó kezelés metadonnal, buprenorfinnal vagy naltrexonnal Ambuláns drogmentes kezelés a visszaesés-megelızés programjával Terápiás közösség Az NA 12 lépésen alapuló bennfekvı programja

19 Kokain Bizonyított hatékony gyógyszer nincs Pregabalin, vigabatrin, topiramat, disulfiram Antidepresszáns Edukáció, pszichodinamikus, szupportiv, viselkedés, kognitív

20 Hallucinogen LSD: hánytatás, gyomormosás, ingerszegény környezet, benzodiazepinek, antipszichotikum, pszichoterápia PCP: nincs antidótum, antidepresszáns

21 Stimulánsok Amfetamin/ok: nincs spec. Mint op és kokain Ecstasy (MDMA): tüneti kezelés, antipszichotikusm, szuppartiv, empathia Kannabisz: tüneti, CBT

22 Viselkedési addikciók A beteg képtelen ellenállni olyan impulzusnak, késztetésnek, amelynek végrehajtása önmagára vagy másokra ártalmas Az aktus elıtt fokozódó feszültség és aktivitás ( arousal ) észlelhetı A cselekmény végrehajtása oldja a feszültséget, átmenetileg örömet, kielégülést okoz, mindig ego-synton (énazonos) jellegő A cselekmény után általában megbánás, bőntudat vagy önvádlás jelentkezik

23 Kóros szokások impulzuskontrollzavarok Trichotillománia: SSRI, viselkedésterápia Kóros játékszenvedély: kognitív és viselkedésterápia; SSRI, bupropion, karbamazepin, naltrexon Kleptománia: SSRI, pszichoterápia Pirománia: nincs

24 Játékszenvedély kezelése pszichoterápiás elvei I. Motiváció Kiváltó és fenntartó tényezık Interperszonális kapcsolatok Tünetredukció következményeinek felmérése Viselkedészavar mikroanalízise Érzelmi kifejezıkészség A legfontosabb hozzátartozó exploraciója

25 Játékszenvedély kezelése pszichoterápiás elvei II. - addikt vagyok tudatosítás (szégyen büszkeség) Absztinencia ördögi kör tudatosítása A szerencsejáték érzelmi-intuitív-mágikus felfogása helyett racionális megközelítés (pszichoedukatív információk) Coping (megküzdés, negatív érzelmi állapot) Pár-és családterápia (konzultációk)

26 A szerhasználatot csökkentő terápiás eljárások 1. Gyógyszeres kezelés compliance-szerződéssel 2. Averziós terápiák, fedett szenzitizáció 3. Felszólító ingerek 4. Kontingencia-szerződés ( utalvány ) 5. Viselkedés önkontroll tréning 6. Rövid intervenció

27 A szenvedélybetegség komplex, összetett folyamat. A felépüléshez az alábbi síkokon kell támogatás 1. FIZIKAI (gyógyszerek, gyszerek, egészs szséges életstílus) lus) 2. PSZICHOLÓGIAI (stressz-szab szabályozás, haragszabályoz lyozás, észszerű gondolkodás) 3. SZOCIÁLIS (kapcsolatok, kommunikálás, tanácsad csadó közösség, bizalom) 4. SPIRITUÁLIS (lelki vezetés, bizalom, meditáci ció)

28 A megküzdési stratégiák modelljei 1. Tranzakcionalis modell (Lazarus és Folkman 1981) probléma- és érzelem központú megküzdés 2. Megközelítési-elkerülési modell (Rodhe és mts 1990) 3. Stádium modell (Prochaska és DiClemente 1983) A SZERHASZNÁLAT ÉS A MEGKÜZDÉS KETTŐS KÖTÉSBEN VAN!

29 STRATÉGIAI CÉL Fejlıdési fázisok felismerése Részcélok meghatározása Terápiás kapcsolat erısítése Fókuszban: a szenvedély feletti kontroll

30 HAGYOMÁNYOS vs MOTIVÁCIÓS Tanácsot ad Meggyızni próbál Tekintélyelvő Gyors Motiváció? Hol tart a kliens? Együttmőködés? Kliens ritmusa?

31 A Prochaska-DiClementemodell A megközelítés azt vizsgálja, hogy a droghasználó egyén mennyire kész megváltoztatni droghasználó viselkedését. A változás folyamatában különbözı szakaszok különíthetıek el, melyben az egyénnek különbözı célokat kell elérnie.

32 A Prochaska-DiClementemodell stádiumai A változásra elszánás elıtti (prekontemplatív) állapot Az elszánás (kontempláció) szakasza Az elıkészületi stádium Akció stádiuma A fenntartás stádiuma

33 A VÁLTOZÁS MODELLJE ADDIKTÍV VISELKEDÉSEKNÉL (PROCHASKA ÉS DiCLEMENTE 1986) KIMENET: HOSSZÚ TÁVÚ ABSZTINENCIA VAGY CSÖKKENÉS RELAPSZUS BELÉPÉS: VESZÉLYES DROGHASZNÁLAT FENNTARTÁS PREKONTEMPLÁCIÓ AKCIÓ KONTEMPLÁCIÓ ELHATÁROZÁS LEÁLLÁSRA

34 A VÁLTOZÁS SZAKASZAI Prekontempláció Determináció Kontempláció Cselekvés Relapszus Fenntartás Termináció

35 1. STÁDIUM: PREKONTEMPLÁCIÓ (A beteg nem is gondol a változásra) Akadály: információhiány Tudjuk meg, hogyan látja helyzetét a beteg Mennyire kész új információk befogadására? Közöljük a beteggel a szükséges információkat Állapítsuk meg, hogyan reagált rájuk

36 1. STÁDIUM: PREKONTEMPLÁCIÓ (A beteg nincs kész a változásra) Akadály - Alacsony önbizalom Az alacsony önbizalom eredetének kutatása A visszaesés okainak megállapítása A személyes erısségek felmérése Kezeljük vagy kezeltessük az esetleges pszichiátriai zavarokat vagy családi problémákat

37 1. STÁDIUM: PREKONTEMPLÁCIÓ (A beteg nincs kész a változásra) Akadály - A jelennel való megelégedés Kérjük a beteg nézeteit viselkedése kedvezı szempontjairól Megkérdezni a beteget a viselkedés kevésbé kedvezı szempontokról A beteg céljainak tisztázása A viselkedés és a célok közti megfelelés megvitatása

38 2. STÁDIUM: KONTEMPLÁCIÓ (A beteg gondolkozik a változáson) Empátia kifejezése A diszkrepancia kialakitása A vita elkerülése Haladjunk az ellenállás mentén Az önbizalom támogatása Miller; Rollnick 1991

39 3. STÁDIUM: DETERMINÁCIÓ (A beteg elhatározást hozott a változásra) A változásra való kötelezettség erısítése Tervek készítése a változásra A munkatársi viszony deklarációja A betegkövetés rendszerének felállítása

40 4. STÁDIUM: CSELEKVÉS (A beteg résztvállal a változásokban) Visszapillantás a korábbi változási stratégiák hatékonyságára Pozitív statégiák A stratégiák javítása Új vagy jövıbeli kihívások Kezelni a jelenlegi és a jövıbeli kihívásokat A munkatársi viszony deklarációja A betegkövetés egyeztetése

41 5. STÁDIUM: FENNTARTÁS (A beteg végrehajtotta a változást) A változás stabilitásának biztosítása Személyes fejlıdés célok megállapítása Terv e személyes célok fokozatos elérésére

42 6. STÁDIUM: RELAPSZUS (A beteg visszaesett) Erısítsük meg: visszaesés bárkivel megeshet Az önbizalom támogatása A visszaesés okainak felismerése A visszaesést tekintsük tanulási alkalomnak Kezdjük újra a lépéseket, a motiváció felmérésétıl

43 7. STÁDIUM TERMINÁCIÓ A változás stabil voltának bebiztosítása

44 ÖT ALAPELV Fejezzük ki empátiánkat Alakítsuk a beteg problématudatát Kerüljünk minden vitát Haladjunk együtt az ellenállással Támogassuk a beteg saját erıforrásait

45 A változással szembeni ellenállás okai Félelem a status, a hatalom elvesztésétıl Bizalmatlanság, félreértések Megtanulni a megszokottól eltérı munkamódokat Önbizalomhiány A változtatás elve negatív érzéseket vált ki Bizonytalanság és kockázatkerülés

46 A VÁLTOZTATÁSSAL KAPCSOLABAN VÁRHATÓ REAKCIÓK DÜH, MÉREG MIÉRT FORDÍTANAK FELMINDENT? IZGALOM, VÁRAKOZÁS LÁTOM AZ ÚJ LEHETİSÉGEKET. VÁLTOZTATÁS KÉTELKEDÉS KI TUDJA, MI LESZ ENNEK A VÉGE? ERİS LELKESEDÉS ALIG VÁROM, HOGY RÉSZT VEHESSEK BENNE.

47 A VÁLTOZÁS LÉLEKTANA FRÁZISAI: - BÉNULTSÁG - INIMALIZÁLÁS - DEPRESSZIÓ - ELFOGADÁS - KIPRÓBÁLÁS - MEGÉRTÉSRE TÖREKVÉS - BEÉPÜLÉS

48 A MOTÍVÁCIÓS INTERJÚ (Miller és Rollnick 1991.) CÉLJA, HOGYA KLIENS RÁBESZÉLJE MAGÁT DROGHASZNÁLÓ VISELKEDÉSE MEGVÁLTOZTATÁSÁRA. A KLIENSNEK JOGA VAN VÁLASZTANI, HOGY AKAR VAGY SEM VÁLTOZTANI, EZÉRT A FELELİSSÉGET IS İ VISELI. A MOTÍVÁCIÓS INTERJÚ ELKERÜLI A KONFRONTÁCIÓT, NEM NÖVELI AZ ELLENÁLLÁST.

49 A MOTÍVÁCIÓS INTERJÚ (Miller és Rollnick 1991.) ÖT ALAPELEMBİL ÁLL AZ EMPÁTIA KIFEJELZÉSE A DISZKREPANCIA KIALAKÍTÁSA A VITATKOZÁS ELKERÜLÉSE ELLENSÚLYKERESÉS AZ ELLENÁLLÁSSAL SZEMBEN A VÁLTOZTATÁS KÉPESSÉGÉNEK TÁMOGATÁSA

50 RELAPSZUSPREVENCIÓ (Marlatt és Gordon 1985.) CÉLJA A KLIENS FELISMERJE ÉS KEZELJE AZOKAT A HELYZETEKET, AHOL A MEGCSÚSZÁS ELİFORDULHAT. MEGTANULJA KEZELNI MAGÁT A MEGCSÚSZÁST, HOGY MEGELİZZE A VISSZAESÉST.

51 MEGCSÚSZÁS ÉS RELAPSZUS SZÜRKE ZÓNA SÉMÁJA (Marlatt és Barrett 1994.) ABSZTINENCIA RELAPSZUS AZ ABSZTINENCIA ÉS A RELAPSZUS FEHÉR-FEKETE SÉMÁJA ABSZTINENCIA MEGCSÚSZÁS VISSZAESÉS ABSZTINENCIA, MEGCSÚSZÁS ÉS RELAPSZUS SZÜRKE ZÓNA SÉMÁJA

52 MELYEK A NAGYKOCKÁZATÚ HELYZETEK (Marlatt és Gordon N: 311) I. NEGATÍV EMOCIONÁLIS ÁLLAPOTOK DÜH, SZORONGÁS, DEPRESSZIÓ, UNALOM, FRUSZTRÁCIÓ II. INTERPERSZONÁLIS KONFLIKTUS PÁRKAPCSOLAT, HÁZASSÁG, MUNKAHELYI KONFLIKTUS III. SZOCIÁLIS PRESSZIÓ DIREKT, INDIREKT PRESSZIÓK

53 GONDOLATOK A NAGYKOCKÁZATÚ HELYZETEKRİL FEDETT ELİZMÉNY - FELISMERÉSE VISSZAUTASÍTÁSI KÉSZSÉGEK GYAKORLÁSA SZOCIÁLIS SEGÍTSÉG IGÉNYBEVÉTELE, NEGATÍV HANGULATI ÁLLAPOTOK KEZELNI TUDÁSA

54 NÉHÁNY ESZKÖZ A KLIENS ATTITŐDJEINEK FELTÁRÁSÁHOZ DISZFUNKCIONÁLIS ATTITŐD SKÁLA NÉZETEK A PSZICHOAKTÍVANYAG HASZNÁLATRÓL NÉZETEK A SÓVÁRGÁSRÓL RELAPSZUS PREDIKCIÓS SKÁLA NAPI GONDOLATOK RÖGZÍTÉSE STB.

55 RELAPSZUS FOLYAMATÁNAK MAGATARTÁSTANI MODELLJE (Marlatt és Barrett 1994.) MEGKÜZDÉS MEGNÖVEKEDETT ÉNHATÉKONYSÁG VISSZAESÉS NAGY KOCKÁZATÚ HELYZET NINCS MEGKÜZDÉS CSÖKKENT ÉNHATÉKONYSÁG (POZITÍV ELVÁRÁSOK A SZERRİL) KEZDETI DROG- HASZNÁLAT ABSZTINENCIA- MEGSÉRTÉSI HATÁS: DISSZONANCIA- KONFLIKTUS ÉS TULAJDONÍTÁS (BŐNTUDAT ÉS KONTROLLVESZTÉS ÉSZLELÉSE) MEGNÖVE- KEDETT RELAPSZUS- VESZÉLY

56 MOTIVÁCIÓS TERÁPIA A változás elszánását megelızı szakasz információnyújtás Az elszánás szakasza motivációs interjú Elıkészületi szakasz stratégiai célok megerısítése Cselekvés szakasza terápiás folyamat Fenntartás szakasza stabilitás fenntartása Visszaesés szakasza motiváció az újrakezdéshez

57 MOTIVÁCIÓS INTERJÚ Az empátia kifejezése A diszkrepancia megjelenítése Vitatkozás, direkt konfrontáció elkerülése Játék az ellenállással A kliens önbizalmának támogatása

58 F R A M E S MÓDSZER Feedback állapotfelmérés, értékelés, összefüggések visszajelzése Responsibility (felelısség) felelısségtudat javítása, önsegítı anyagok Advice (tanács) kockázatcsökkentés érdekében! Menu lehetséges kezelési módok választás elkötelezettség Empathy empátiás, elfogadó, támogató légkör Self-efficacy (hatékonyság) saját erıbıl elérhetı változások támogatása

59 KRÍZISTER ZISTERÁPIA VS. PSZICHOTERÁPI PIÁK (1) CÉLOKC (Farberow,, 1976) rész maladaptív viselkedés tünetkiemelés kiváltó ok kognitív újratanulás intellektuális belátás egész személyiségrekonstrukció rehabilitáció alapvetı konfliktus emocionális újratanulás integrált belátás

60 KRÍZISTER ZISTERÁPIA VS. PSZICHOTERÁPI PIÁK (2) JELLEMZİK (Farberow 1976) Farberow, idıhatárolt, rövid (1-6) kontaktus sürgetés a gyors megoldásra szőkített információk egy esemény kaotikus tünetmegajánlás beszőkültség telefont maximálisan hosszú idıtartam (6 hó + ) megszorítás nélkül, ráérısen optimális információszint eseményláncolat tünetegyüttes! telefon nem célszerő

61 KRÍZISTER ZISTERÁPIA VS. PSZICHOTERÁPI PIÁK (3) TERAPEUTAI SZEMPONTOK (Farberow Farberow,, 1976) aktivitás direktivitás kontrolláló szakértı mások bevonása dependencia kialakítása pozitív transzferencia fókusz kijelölése tartalékokra épít cselekvésorientált visszafogottság non-direktivitás megengedı kizárólagosság belátást igényel változó fókusz építhet a tartalékokra kiváró

62 sürgetni AMIT NEM SZABAD MEGTENNI szedje össze magát igyekezzen akarjon tegye túl magát tanácsot adni menjen szabadságra vizsgáltassa ki magát kétségbevonni érzéseit, élményeit, akár téveszméit azt állítani már a gyógyulás útján van, mielıtt valóban javult volna...