AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS"

Átírás

1 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

2 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSAI ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS Szerző: dr. Roszík Péter Lektor: Dr. Holb Imre dr. Roszík Péter

3 Tartalomjegyzék I. Az ökológiai gazdálkodás helyzete a világon és Magyarországon 4 II. Az ökológiai gazdálkodás jogszabályi háttere 8 1. Az ökológiai jogszabályok hatálya 9 2. A megnevezés 9 3. Az ellenőrzési rendszer Az ellenőrzési folyamat A tanúsítási folyamat A jelölés szabályai A jogszabályok környezetvédelmi hivatkozásai 13 III. A növénytermesztés szabályai Az átállás szabályai A szaporítóanyag felhasználásának előírásai Fajtahasználat Az ökológiai gazdaságban felhasználható vetőmag külön előírásai Az ökológiai vetőmag termelésének szabályai A párhuzamos gazdálkodás szabályai A tápanyag-gazdálkodás előírásai Növényvédelem az ökológiai gazdálkodásban 21 IV. Az állattartás előírásai Fajtaválasztás Tartás, elhelyezés épületen belül és kívül Takarmányozás Állategészségügy Állatok bekerülése az ökológiai gazdaságba Átállási idő Az állattartás módja 28 3

4 I. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS HELYZETE A VILÁGON ÉS MAGYARORSZÁGON ben a világon mintegy 24 millió hektáron folytattak ökológiai gazdálkodást. A terület jelenlegi nagyságához képest többet mondanak azok a tendenciák, amelyek jellemzik ennek a gazdálkodási módnak a terjedését. A piacban és termelésben meghatározó Európai Közösségben a mintegy 5 ezer ökológiai gazdaság száma 1985-től 2003-ig 140 ezer fölé növekedett, az általuk művelt terület nagysága pedig ezen időszak alatt 125 ezer hektárról 5,6 millió hektár fölé emelkedett (1.ábra). Ezzel az EU-ban az ökológiai gazdálkodásba vont terület aránya elérte a 4%-ot, és a gazdaságok közel 2%-a foglalkozott ezzel a gazdálkodási módszerrel. 1. ábra: Az ökológiai gazdálkodásba vont területek és gazdaságok az EU-ban ig Hektár Gazdaság hektár gazdaság Forrás: Helga Willer and Minou Yussefi (ed.): The World of Organic Agriculture

5 A világ 10 legnagyobb ellenőrzött ökológiai területtel rendelkező országát a 2. ábra mutatja. 2. ábra: A világ 10 legnagyobb ellenőrzött ökológiai területtel rendelkező országa (2001) (ha) USA Anglia Uruguay Kanada Forrás: Minou Yussefi and Helga Willer (ed.): The World of Organic Agriculture Az ökológiai gazdálkodás nemzetgazdaságon belüli szerepéről az összes mezőgazdasági területhez viszonyított aránya nyújt tájékoztatást. A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai a 3. ábrán, az Európai Közösségé a 4. ábrán láthatók. 3. ábra: A világ tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai (2001) (%) 18,00 17,00 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 11,30 9,79 7,94 6,60 6,51 6,30 5,09 4,00 3,96 2,00 0,00 Liechtenstein Ausztria Svájc Olaszország Finnország Dánia Svédország Csehország Uruguay Anglia Forrás: Minou Yussefi and Helga Willer ( ed.): The World of Organic Agriculture

6 4. ábra: Az EU tíz legnagyobb ökológiai gazdálkodási arányát felmutató országának adatai a mezőgazdasági terület %-ában (2003) 30 26, , ,27 7,22 6,86 6,83 6,24 6,14 5,97 5 4,59 0 Lichtenstein Ausztria Svájc Finnország Olaszország Svédország Görögország Dánia Cseh Köztársaság Észtország Forrás: Helga Willer and Minou Yussefi (ed.) 2004 Magyarországon is jelentősen növekedett az elmúlt években az ökológiai gazdálkodók száma és az általuk művelt területek nagysága, amelyet az 1. táblázat és az ez alapján készített 5. ábra mutat. 1. táblázat: Ellenőrzött mezőgazdasági vállalkozások száma Növekedés % ( ) Ellenőrzött terület (ha) ,1 Vállalkozások száma ,9 Forrás: Dr. Roszík et al.: Biokontroll Hungária Kht. éves jelentés (A 2003 és 2004 év adatai hozzávetőlegesen 1,5 %-kal növelve mutatják a teljes magyar helyzetet, mivel egy kis ellenőrző szervezet adatait a táblázat nem tartalmazza) 6

7 5. ábra: A Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött terület változása között Forrás: Dr. Roszík et al.: Biokontroll Hungária Kht. éves jelentés

8 II. AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE Amint látható, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdálkodási módszere az ökológiai gazdálkodás. Gyors terjedését az is magyarázza, hogy ez az egyetlen környezetkímélő gazdálkodási mód, amely jogszabályi előírásokon alapul, és amely előírásokat tartalmaz a termék előállításának minden szakaszára, a termőföldtől egészén a fogyasztó asztaláig. A pontos jogszabályi előírásrendszer azt jelenti, hogy mindenki a termék fogyasztója, az előállítója, a társadalmi szervezetek, hatóságok stb. ugyanazt értik az ökológiai (biológiai, organikus, öko, bio) termék megnevezés alatt; a félreértés gyakorlatilag kizárható. Az ökológiai gazdálkodást a TANÁCS 2092/91/EGK RENDELETE (1991. június 24.) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szabályozza az Európai Unióban, így Magyarországon is. A 2092/91-es rendeletet két hazai jogszabály egészíti ki, ezek a következők: A 140/1999. (IX.3.)Kormányrendelet A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről, valamint A 74/2004. (V. 10.) FVM rendelet A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének egyéb eljárási szabályairól. A rendeletek részletesen tartalmazzák egyebek mellett a következőket: a növénytermesztés és a növényi termékek (benne gyűjtött növények és a gomba) előállításának szabályait, az állattenyésztés és az állati termékek (benne a méhészeti termékek) előállításának szakmai alapkövetelményeit, a felhasználható tápanyagokat, növényvédő szereket, az alkalmazható takarmányféleségeket, takarmány-kiegészítőket, fertőtlenítő- és tisztítószereket. a feldolgozás előírásait, ennek részeként az alkalmazható adalék- és segédanyagok listáját, és a felhasználható nem ökológiai eredetű mezőgazdasági alkotók jegyzékét, az EU-ba irányuló import szabályait, továbbá az ellenőrző szervezetekkel szemben támasztott követelményeket, a jelölés szabályait. Fontos tudnivaló, hogy a felsorolt rendeletek sem most, sem a jövőben nem hatálytalanítanak egyetlen általánosan érvényes rendelkezést sem, hanem azokra építve, legfeljebb azokat túlteljesítendő előírásokat tartalmazhatnak. Ennek megfelelően az ökológiai gazdálkodókra is érvényesek mindazok a jogszabályok, amelyek a nem ökológiai (szokványos) gazdálkodókra vonatkoznak, köztük az olyan fontos EU-s és hazai jogszabályok is, mint a növényvédelemről, a növényfajták állami elismeréséről valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról, a géntechnológiai tevékenységről, az élelmiszerekről, a fogyasztóvédelemről, az állatok védelméről és kíméletéről, és a vágóállatok levágásáról, valamint a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló törvények, rendeletek. 8

9 1. Az ökológiai jogszabályok hatálya Gyakori felvetés az ökológiai termékek előállítói részéről, hogy X,Y hogyan meri termékét ökonak, bionak nevezni, úgy mint pl. a Bio Tv, Biopon, Biotron, Bioágy, Öko-ház stb. Gyakran a másik oldal is felveti, hogy milyen alapon sajátítja ki magának az ökológiai jelölést a biotermelő, mikor az ökológiai, biológiai, öko, bio szó számtalan szóösszetételben szerepel, gyakran alkalmazott jelzők is és igen fontos tudományterületeket jelölnek meg egyidejűleg. A helyzet a következő: a mezőgazdasági alapanyag (növényi és állati termék), az élelmiszer, és a takarmány csak akkor jelölhető az ökológiai jelzővel, ha az erre vonatkozó korábban részletezett jogszabályok betartásával, és egy elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése mellett állították elő; vagyis a felsorolt termékkörre nézve foglalt az ökológiai jelző. A pontos értelmezés érdekében lássuk egy-két példát: Az ökológiai előírásoknak megfelelő legelőn, tápon (mezőgazdasági termék, takarmány) tartott birka húsa, teje, gyapjúja (mezőgazdasági termék) viselheti az ökológiai jelölést. A húsból készült konzerv, a sajt, a túró (élelmiszer) csak akkor lehet ökológiai jelölésű, ha az előírásokat betartva állították elő, a gyapjúból készült pulóver (nem élelmiszer) esetében azonban az ökológiai jelölés a jogszabályok előírásai alapján jelenleg nem foglalt. Ugyanígy, az ökológiai módon termesztett len termése, a kinyűtt kóró (mezőgazdasági termék) és a magból nyert olaj (élelmiszer) csak akkor viselheti az ökológiai jelölést, ha a jogszabályok előírások betartásával termelték, a rostból készült textil (nem élelmiszer) esetében azonban már nem követ el szabálysértést az, aki ökológiainak jelöli termékét, akkor sem, ha az alapanyag nem volt ökológiai eredetű. 2. A megnevezés Magyarul az ökológiai gazdálkodás a hivatalos megnevezés. Az EU és a világ legnagyobb részén ugyancsak az ökológia vagy a biológiai vagy az organikus megnevezést, illetve ezek megfelelőit alkalmazzák, amint ezt a 2. táblázat is mutatja. 9

10 2. táblázat. Az ökológiai gazdálkodás megnevezése az egyes EU tagállamokban Fontos jogszabályi rendelkezés, hogy függetlenül a hivatalos megnevezéstől, bármelyik felsorolt megnevezés rövidítése, vagy származéka (öko, bio, eko, stb.) is csak akkor alkalmazható, ha a jelölt terméket az előírásoknak megfelelően állították elő. Ezek szerint, bár magyarul az ökológiai a hivatalos, bionak, biológiainak is csak akkor jelölhető egy a jogszabály hatálya alá eső termék, ha annak betartásával állították elő. 3. Az ellenőrzési rendszer A rendeletek hatálya a mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre terjed ki, a termeléstől kezdődően a feldolgozáson át a forgalmazásig, beleértve az importot is. A jogszabályok rögzítik az ellenőrző, tanúsító szervezetek elismerésének és működésének feltételeit is, és előírják a szervezetek részére a jogszabállyal összhangban álló, saját ellenőrzési program (benne egy feltételrendszer) kidolgozását. Az EU tagországok kijelölt hatóságai ez Magyarország esetében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium viselik a felelősséget az ökológiai gazdálkodásért, hatáskörükbe tartozik egyebek mellett az ellenőrző szervezetek elismerése és felügyelete, az ökológiai termékek importjának engedélyezése, az átállási idő lerövidítéséhez történő hozzájárulás, nemzeti hatáskörbe tartozó szabályozások kiadása, átmeneti eltérés engedélyezése az állatok elhelyezésére vonatkozó előírásoktól, stb. Csak azok a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek forgalmazhatók ökológiai (biológiai, öko, bio) jelöléssel, amelyeket a fenti jogszabályok betartásával, elismert ellenőrző szervezet ellenőrzése mellett állítottak elő, illetve importáltak. Jelenleg a Biokontroll Hungária Kht. (HU-ÖKO-01) és a Hungária Ökogarancia Kft. (HU- ÖKO-02) rendelkezik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elismerésével. Amennyiben egy üzem ökológiai gazdálkodásba kíván kezdeni, be kell jelentkeznie az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerébe. Az eljárást a Biokontroll Hungária Kht. rendszerén keresztül mutatjuk be. 10

11 3.1. Az ellenőrzési folyamat A bejelentkezés és szerződéskötés után a gazdaságot főbb adataival együtt nyilvántartásba veszik, amelyről igazolást állítanak ki. Ettől az időponttól, illetve már szerződött gazdálkodónál az új terület írásban történő bejelentésétől kezdődik az átállási idő. Az ökológiai gazdálkodás Alap-feltételrendszerét, a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagokat (eltérések értékelő listája (szankciókatalógus), adat- és különböző bejelentő űrlapok, a felhasználható tápanyagok és növényvédő szerek listája) az ellenőrző szervezet bocsátja térítésmentesen a szerződött partnere rendelkezésére. A gazdaságokban évente legalább egy átállás alatt lévőkben kettő átfogó ellenőrzést kell tartani, amely során az üzem teljes működését (adminisztrációját, termő, feldolgozó és tároló helyeit) meg kell vizsgálni legalább az előző ellenőrzés időpontjáig visszamenőlegesen. Az ellenőrzés során megállapított adatok jegyzőkönyvben kerülnek rögzítésre, amelyet mindkét fél aláír. Amennyiben tiltott anyagok alkalmazásának gyanúja merül fel, az ellenőrző szervezet köteles mintát venni, és azt akkreditált laboratóriumban megvizsgáltatni. Az átfogó ellenőrzéseken kívül esetenként rendkívüli, előre be nem jelentett váratlan ellenőrzéseket is végeznek. Az ellenőr feladata az ellenőrzési jegyzőkönyv kiértékelése, javaslattétel hiánypótlásra, figyelmeztetés, esetleg szankció kiadására. Az ellenőri és az értékelési jelentés a Kht. irodájában kerül leadásra, amelynek szakmai és formai átvétel után kezdődik el a tanúsítás folyamata A tanúsítási folyamat A tanúsítás során a jelentésben rögzített, gazdálkodásra vonatkozó adatokat az elvégzett értékelés figyelembe vételével a Biokontroll Hungária Kht. Alap-feltételrendszerének vagy az EU jogszabályának előírásaival vetik össze, és megállapítják az azoknak való megfelelést, vagy az attól való eltérést. Az eltéréseket (hiányosságokat) a tanúsítást befolyásoló hatása alapján kis- és nagy hiányosságra (figyelmeztetés és szankció) osztották fel. Figyelmeztetés kiadására az ellenőrzés hatékonyságát befolyásoló hiányosságok (pl. késedelmes adatközlés, pontatlan nyilvántartások), esetleg az előírások enyhe megsértése esetén kerül sor. Ezek a tanúsítási döntést nem befolyásolják. Szankciót akkor adnak ki, ha az előírások megsértése olyan mértékű, amely már hatással lehet a fogyasztók érdekeire. Ezek a tanúsítási döntést befolyásolják. A különböző szankciófokozatokhoz tartozó intézkedéseket az ökológiai gazdálkodás ellenőrzésének nemzetközi és hazai gyakorlata, és az ökológiai gazdálkodásra érvényes jogszabályok szerint határozták meg, és azokat az Eljárások listája a feltételrendszer előírásaitól való eltérésekre (Szankciókatalógus) című kiadványban rögzítették. A Szankciókatalógus az objektív értékelés alapja, biztosítja, hogy az előírások azonos megsértése ugyanolyan következményekkel járjon minden gazdaság esetében. A tanúsítás eredményéről, a megállapításokról és eltérésekről a partnert írásban értesítik. Amennyiben a gazdálkodó a tanúsítási döntést tartalmazó levél tartalmával nem ért egyet, fellebbezési lehetősége van. A fellebbezési eljárás végén vagy fellebbezés hiányában annak kihagyásával adják ki a Minősítő Tanúsítványt. A Minősítő Tanúsítvány a gazdálkodási folyamat megfelelőségét igazolja, érvényessége a következő Tanúsítvány kiadásáig, vagy viszszavonásig tart. Melléklete tartalmazza az üzemben előállított termékek listáját, volumenét és státuszát (ökológiai vagy átállási). 11

12 Ez a Minősítő Tanúsítvány hatalmazza fel a gazdát, hogy a mellékletben felsorolt termékeket ökológiai jelöléssel forgalmazza. A Minősítő Tanúsítványt nem kell külön kérni, hanem az előírásoknak megfelelő termékekre automatikusan kiadják. Az üzemben keletkezett termékek mennyiségét, származási és raktározási helyét, a betakarítás, illetve a gyártás után legkésőbb öt nappal be kell jelenteni a Készletre vételi jelentés formanyomtatvány kitöltésével. A bejelentett készleteket nyilvántartják, és azokat összevetik az ellenőri jelentések adataival (faj, fajta, hrsz., fizikai blokk, terület mérete, státusz). Amenynyiben a két dokumentum tartalma között eltérést találnak, arról a gazdálkodót értesítik. Külön kérésre kiadásra kerülhet egy úgynevezett árukísérő terméktanúsítvány is (Svájcba irányuló szállításoknál ez kötelező, és több, nagyobb biztonságot kereső vevő elvárja meglétét). A terméktanúsítvány kiadásának folyamata a termék tulajdonosának, vagy felhatalmazása alapján vevőjének a kérésére indul. A terméktanúsítvány kiállításának alapja az értékelési jelentés és a bejelentett készlet. A kiadott tanúsítvány az értékesítés során az árut kíséri, tartalma egyező kell, hogy legyen az egyéb árukísérő bizonylatokkal (számla, vámokmányok, növény- illetve állategészségügyi hatósági igazolások, stb.). A megbízható tanúsítási rendszer működtetése folyamatos adatszolgáltatást vár el az ökológiai gazdálkodóktól. Az ökológiai termékek, többlet előírások teljesítése esetén, elismert védjegyek (Soil Association, Naturland, BioSuisse, Krav, Demeter, Biokultúra Egyesület, Biokontroll stb.) alatt, és eltérő előírásrendszerek (USA előírása a NOP, Japáné a JAS) tanúsítványaival is forgalomba kerülhetnek. 4. A jelölés szabályai Az ökológiai termékek címkézésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint általában, vagyis jelölni kell a termék nevét, összetételét, szavatosságát, gyártóját stb. és ezeken túl az ökológiai jellemzőit. Röviden összefoglalva az ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszer a következő kategóriák egyikébe kell, hogy tartozzon, és ezt a címkén is fel kell tüntetni: az ökológiai összetevők aránya %, ez az ökológiai termék, az ökológiai összetevők aránya 70,1-94,9 %, ekkor a termék jelölése még utalhat erre, megjelölve az ökológiai alkotókat, és ezek arányát, átállási termék olyan területről származik, ahol már több, mint egy éve elkezdték a biogazdálkodást. Csak egy növényből álló terméknél alkalmazható (a bio, öko rövidítések nem használhatók, hogy meg ne tévesszék a fogyasztókat). A biotermék címkéjén a következő tartalmú feliratoknak kell még lenniük: Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból Ellenőrizte: * * itt szerepel az utolsó ellenőrzést végző ellenőrző szervezet neve és kódszáma; pl. Biokontroll Hungária Kht. (HU- ÖKO 01) Amennyiben a termék nem címkézett vagy nem címkézhető (zöldségféle, gyümölcs, hús, lédig folyadékok stb.), akkor legalább az árukísérő bizonylatokon kell szerepelnie a fentebb ismertetett adatoknak. 12

13 A termék jelölése nem utalhat ökológiai eredetre, ha a címkén nincs feltüntetve ellenőrző szervezet, az ökológiai összetevők aránya 70 % alatti vagy az átállásból még egy év sem telt el, vagy nem csak egy növényi átállási alkotórészt tartalmaz, az összetevők arányától függetlenül genetikailag módosított szervezetek közreműködésével, besugárzással, vagy az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett adalék és segédanyagok felhasználásával készült. 5. A jogszabályok környezetvédelmi hivatkozásai Az ökológiai gazdálkodás jogszabálya a Tanács 2092/91/EGK Rendelete bevezetőjében a tartalmi rendelkezéseket megindokolva többször hangsúlyozza az ökológiai gazdálkodás környezetkímélő voltát, közöttük az alábbi megfogalmazásokban: az ilyen termékek előállítása kevésbé intenzív termőföldhasználattal történik hozzájárulhat a környezetvédelemhez és a vidéki környezet megőrzéséhez a termékeket. ökológiai termelés keretében..szintetikus vegyszerek felhasználása nélkül állították elő az ökológiai termelési módszerek jelentős korlátozásokat írnak elő az olyan trágyák és peszticidek használatára vonatkozóan, amelyek a környezetre káros hatással lehetnek vagy a mezőgazdasági terményekben szermaradványok jelenlétét idézhetik elő korlátozott mértékben felhasználnak nem szintetikus trágyákat és lassan oldódó talajjavító szereket. 13

14 1. Az átállás szabályai III. A NÖVÉNYTERMESZTÉS SZABÁLYAI Amikor az ökológiai gazdaság elindul, vagy új területeket vonnak be, akkor egy úgynevezett átállási időszakot kell közbeiktatni, és csak ennek letelte után lehet a területről származó terméket ökológiai terméknek jelölni. Erre azért van szükség, hogy az ökológiai gazdálkodás megkezdése előtt használt káros anyagoktól megtisztuljon a termőföld, hogy beinduljon az ökológiai gazdálkodásra jellemző talajélet, kialakuljon az élő környezettel a harmonikus kapcsolat, hogy az ökológiai termékek fogyasztói által elvárt körülmények közül kerüljenek ki a mezőgazdasági termékek. Az átállási időtartam alatt az ökológiai gazdálkodás minden előírását be kell tartani, vagyis nincsenek olyan elemek, amelyeket az átállás után már nem szabad alkalmazni, alatta azonban igen. Az egy éves növény termése akkor lesz először ökológiai, és ezzel a terület átállt, ha az adott növény vetése vagy ültetése előtt legalább 24 hónap eltelt a terület ellenőrző szervezethez történt bejelentés óta, és az előírásokat ez alatt maradéktalanul betartották. Az évelő növények esetében a gyep kivételével az a termés lesz először ökológiai, és ezzel a terület átállt, amelyiknél a betakarítása előtt már legalább 36 hónap letelt a terület ellenőrző szervezethez történt bejelentés óta, és az előírásokat ez alatt maradéktalanul betartották. Gyepek esetében az a termés lesz először ökológiai és ezzel a terület átállt, amelyik hasznosítása (legeltetés, kaszálás) előtt legalább 24 hónap eltelt a terület ellenőrző szervezethez történt bejelentés óta, és az előírásokat ez alatt maradéktalanul betartották. Az ellenőrző szervezet azonban az illetékes hatósággal egyetértésben dönthet úgy, hogy visszamenőleges hatállyal az átállási időszak részeként ismer el bármely olyan korábbi időszakot, amelyben: az érintett területek olyan, állam által támogatott agrár-környezetvédelmi programban (NAKP, NVT, stb.) vettek részt, amelyekben az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett tápanyagokat és növényvédő szereket nem használhattak, vagy az érintett területek olyan természeti vagy mezőgazdasági területek voltak, amelyeket az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett tápanyagokkal és növényvédő szerekkel nem kezeltek. Ezt az időszakot visszamenőleges hatállyal csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az ellenőrző szervezet számára kielégítő bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy ezek a feltételek legalább három éven keresztül teljesültek. Olyan területek esetében, amelyeken az ökológiai termelésre való átállás már megtörtént, vagy éppen folyamatban van, az FVM rövidebb időre csökkentheti az átállási időszakot a következő két esetben: a területeket hatósági intézkedésre kezelték az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett növényvédő szerekkel; a területeken az állam illetékes hatósága által jóváhagyott tudományos vizsgálatok keretében kezelték az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett tápanyagokkal, vagy növényvédő szerekkel. Ezekben az esetekben az átállási időszak tartamát a következő szempontok figyelembe vételével határozzák meg: A szóban forgó növényvédő szer lebomlási folyamatának garantálnia kell, hogy az átállási időszak végére a talajban vagy évelő kultúrák esetében a növényben a szermaradványok mennyisége jelentéktelen lesz, azonban a kezelést követően betakarított első termény ökológiai jelöléssel semmiképpen nem értékesíthető. 14

15 2. A szaporítóanyag felhasználásának előírásai A korábban már említett jogszabályok több rendelkezést tartalmaznak a vetőmag és szaporítóanyag (továbbiakban: vetőmag) felhasználására vonatkozóan. Ezek a jó ellenálló képességű fajták alkalmazására, az ökológiai vetőmag felhasználási kötelezettségére, az ökológiai vetőmag előállítására, és a párhuzamos gazdálkodásra (egy üzemen belül ökológiai és szokványos gazdaság) nézve tartalmaznak fontos előírásokat Fajtahasználat Az ökológiai gazdálkodásban a növényvédelem fő eszköze a megelőzés, amelynek fontos része az ellenálló fajták alkalmazása. A hatályos rendelkezések ma még lehetővé teszik a köztermesztésben szereplő összes fajta, hibrid bevonását az ökológiai gazdálkodásba, a később részletezett feltételek szerint. Ezen a területen két korlátozás van, az egyik, hogy a vetőmag nem lehet kezelt (csávázott) az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett anyagokkal (a kötelezően előírt kezeléseket leszámítva), a másik, hogy nem lehet genetikailag módosított Az ökológiai gazdaságban felhasználható vetőmag külön előírásai Kötelező az ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag felhasználása; ez az alapelőírás. Ez a jogszabályi rendelkezés évek óta fennáll, azonban volt mellette egy eltérést engedélyező kitétel, az, hogy ha nem szerezhető be az ökológiai eredetű, akkor használható az ellenőrző szervezet engedélyével a nem ökológiai is. A hatályos rendelkezés előírja, hogy az EU minden tagállama működtessen egy elektronikus adatbázist, amely naprakészen tartalmazza az ökológiai vetőmag és vetőburgonya kínálatot. Magyarországon a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az OMMI-t (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) jelölte ki az adatbázis működtetésére. Az adatbázis a honlapon elérhető valamennyi érdeklődő részére ( Az adatbázisba az ökológiai vetőmag előállítója, forgalmazója teheti fel kínálatát. A honlapon a kínálatban nem szereplő szaporítóanyagot a később ismertetésre kerülő engedélyezési eljárások során nem létezőnek kell tekinteni. A rendelkezés lényege, hogy az elismert ellenőrző szervezet az adatbázis figyelembevételével engedélyezheti nem ökológiai vetőmag felhasználását. Az engedélyezési eljárás a felhasználó egyedi kérelmével indul, amelyben részleteznie kell, hogy milyen indokokkal kéri a felmentést. A korán beérkezett kérelmek elbírálásával meg kell várni az ökológiai vetőmag kínálati adatbázisba történő feltételre kijelölt határnapot. A következő esetekben adható engedély nem ökológiai vetőmag alkalmazására: a termelni kívánt fajnak egyetlen fajtája sem szerepel az adatbázisban (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az ilyen fajra nézve átfogó engedélyt adhat) a korábban megrendelt vetőmag szállítása meghiúsult, és nincs aki pótolja; a termelni kívánt fajta nincs a kínálatban, és a termelő igazolni tudja, hogy a felkínált fajták nem alkalmasak a termesztési cél eléréséhez (a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az ilyen fajtára nézve átfogó engedélyt adhat); Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal egyeztetett kutatási programokhoz, kisparcellás kísérletekhez vagy fajtamegőrzési célokhoz. Csak az engedély kiadása után szabad a nem ökológiai vetőmagot elvetni! 15

16 2.3. Az ökológiai vetőmag termelésének szabályai Értelemszerű, hogy valamikor fel kell oldani az ökológiai vetőmag felhasználására vonatkozó kötelezettséget, hiszen különben soha nem kerülhetne be a konvencionális szaporítóanyag (elit, apa és anyavonalak, új fajták stb.) az ökológiai gazdálkodásba. Az előírások ezt úgy oldják meg, hogy az ökológiai vetőmag előállítás során engedélyezik a tiltott anyagokkal nem csávázott, konvencionális (nem ökológiai) termesztési alapanyag alkalmazását, azzal a kitétellel, hogy az egy éveseknél egy generációt, évelőknél két vegetációs időt kell az anyanövényeknek az ökológiai gazdálkodásban eltölteniük, egy már átállt területen (a növény vetése előtt legalább két ellenőrzött év eltelt). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az átállt területre elvetett nem ökológiai anyamagból (anyamagból, anyavonalból, apavonalból) származó termés ökológiai vetőmagot ad, ha az egyéb előírásokat betartják. Az általánosan alkalmazott gyakorlat szerint az engedély nélkül felhasznált nem ökológiai vetőmag esetében a termék ökológiaiként nem jelölhető A párhuzamos gazdálkodás szabályai Párhuzamos gazdálkodásnak nevezzük azt, ha ugyanabban az üzemben van ökológiai és nem ökológiai gazdálkodás is. Ebben az esetben a vetőmagra és a fajtahasználatra fontos külön előírások vonatkoznak. Nyilvánvaló, hogy a rendelkezések az üzemen belüli véletlen, vagy szándékos keveredést akarják kiszűrni, illetve ezt ellenőrizhetővé tenni. Az ökológiai egységben termesztett növényekkel azonos, vagy azoktól nehezen megkülönböztethető fajta a szokványos gazdasági részben nem termeszthető. Ettől eltérést az ellenőrző szervezet a következő esetekben megengedhet: évelő növénykultúrák (gyümölcs-, szőlő- és komlótermesztés) esetében, feltéve, ha az alábbi feltételeket teljesítik: a termelést az átállási tervbe illesztetten, annak részeként folytatják, és a termelő kötelezettséget vállal, hogy az ökológiai termelésre való átállást megkezdi az érintett fajta teljes területén öt éven belül, megfelelő intézkedésekkel biztosítják a kétféle egység területéről származó termékek későbbi keveredésének megakadályozását, az ellenőrző szervezetet az érintett termények betakarítása előtt legalább 48 órával értesítik, közvetlenül a betakarítási munka befejezését követően a termelő tájékoztatja az ellenőrző szervezetet a betakarított termés pontos mennyiségéről és a más területről származó terméktől megkülönböztető ismérvekről (minőség, szín, átlagos tömeg, stb.), valamint a termékek elkülönítésére tett intézkedésekről, az átállásra vonatkozó tervet, valamint az 1. és 2. gondolatjel alatt előírt intézkedések tervezetét az ellenőrző szervezet jóváhagyta. A jóváhagyást az átállási időszak megkezdését követően évente meg kell erősíteni. olyan esetben, ha a területet az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyetértésével folyó mezőgazdasági kutatások céljára kívánják hasznosítani, de csak akkor, ha az előző pont 2-4. pontja alatt megfogalmazottakat betartják. vetőmag, vegetatív szaporító anyagok és facsemeték termelése esetében, és csak akkor, ha az a.) pont pontja alatt megfogalmazottakat betartják. Vizsgáljuk meg, hogy mit jelent az a legizgalmasabb jogszabályi kitétel, hogy attól nehezen megkülönböztethető fajta. Az alkalmazás gyakorlatában ez azt jelenti, hogy a betakarított termékeknek egymástól szemre megkülönböztethetőnek kell lenniük. Ezzel egyértelműen felértékelődnek azok a fajták, amelyek jellemzően, jól láthatóan különböznek a többi fajtától, például eltérő alakúak, színűek, méretűek, stb. 16

17 3. A tápanyag-gazdálkodás előírásai Az ökológiai gazdálkodásban a megtermelt növények fajlagos tápanyagigénye azonos, mint a szokványos gazdálkodásban, ezért ebben a rendszerben is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk a növények megfelelő tápanyagellátását. Ezt azért fontos leszögezni, mert elterjedt tévhit, hogy az ökológiai gazdálkodásban nincs tápanyag-gazdálkodás. Természetesen van, hiszen a fenntartható gazdálkodásnak, mint alapkövetelménynek a teljesítéséhez az is szükséges, hogy a talajok tápanyagokban ne szegényedjenek el. Az tény azonban, hogy az ökológiai gazdálkodás a tápanyag-gazdálkodás első helyére nem a mesterséges tápanyagpótlást helyezi, hanem az egyéb, természetes eljárásokat részesíti előnyben. Lehetőség szerint egy olyan zárt rendszert kell kiépíteni, amelyből csak azok a termékek kerülnek ki, amelyeket ebből a célból, vagyis árusításra állítanak elő, és amelybe a melléktermékek, hulladékok pedig a lehető legnagyobb arányban visszaforgatásra kerülnek. Jól mutatja ezt, hogy míg a szokványos gazdálkodásban már igen sok helyen a trágya környezetszennyező hulladék, addig az ökológiai gazdálkodásban megbecsült tápanyagforrás. Ugyanígy amíg a szalma, szár, kóró stb. elégetése a szokványos gazdálkodásban még előfordul, annak ellenére, hogy tilos, addig az ökológiai gazdálkodásban már a tarlóégetés sem elfogadott eljárás. Cél az élő talaj biztosítása, ezért a tápanyag-gazdálkodásban alkalmazható anyagok csak olyanok lehetnek, amelyek serkentik a talajéletet, és nem gátolják a jellemző talajfizikai, talajkémiai folyamatok lezajlását. Az ökológiai gazdálkodás előírásrendszere azt a célt szolgálja, hogy a talaj tápanyagkészlete minél nagyobb mértékben felvehető legyen, a felvett tápanyagok lehető legnagyobb része visszajusson a termelési ciklusba, a rendszerből kivont tápanyag pótlásra kerüljön olyan anyagokkal, amelyek nem közvetlenül a növény számára hasznosulnak, hanem a talaj tápanyag-szolgáltató rendszerén keresztül. A talaj termőképességét és biológiai aktivitását a következőképpen kell fenntartani, illetve növelni a jogszabály előírásai szerint: hüvelyes, zöldtrágya, vagy mélyen gyökerező növények megfelelő többéves vetésforgóban történő termesztésével; ökológiai állattartásból származó állati trágya talajba juttatásával; egyéb, ökológiai mezőgazdasági üzemekből származó, komposztált vagy nem komposztált szerves anyag talajba juttatásával. A Biokontroll Hungária Kht. Alap-feltételrendszere az a) pontban foglaltakat a következőképen értelmezi: A pillangós virágú-, zöldtrágya- vagy mélyen gyökerező növények vetésforgóban történő termesztésével; azaz szántóföldön legalább ötévenként kerüljön pillangós virágú növény a területre. Sikeres (=valóban zöld tömeg képződik) másodvetéssel is ki lehet ezen igényt elégíteni, pillangós növény hiányában istállótrágyázást vagy komposzt-kijuttatást kell alkalmazni. A kalászos gabona aránya ne haladja meg az 50%-ot a vetésforgóban, mindig legyen vetésváltás, a növényi sorrendben az önmaga, illetve a vetésforgóra hasonló hatású rokon növény utáni visszakerülés hosszabb idő után következzen be, mint amelyet a vonatkozó szakirodalmak a szokványos gazdaságra ajánlanak. A sikeres másodvetés teljes évnek számít a növényi sorrend megítélésében, amelyet akkor fogadnak el, ha bedolgozás előtt azt az ellenőrző szervezetnek bejelentették. A Biokontroll Hungária Kht. által elfogadható visszakerülési időket a 3. táblázat tartalmazza. A vetésforgó előírásaitól eltérni csak az ellenőrző szervezet külön engedélyével szabad, amelyet csak fontos szakmai, esetleg üzletpolitikai indokokkal alátámasztott kérelemre adnak ki. 17

18 Fontos szabály, hogy a talajba juttatott trágyákban bevitt N hatóanyag mennyisége hektáronként és évenként nem haladhatja meg a 170 kg-ot. Az ellenőrző szervezet hozzájárulása esetén alkalmazhatók az általánosan engedélyezett mikroorganizmus-készítmények a talaj általános állapotának, vagy a talaj, illetve a növények tápanyag-ellátásának javítása céljából, amennyiben azok géntechnológiailag nem módosítottak. 3. táblázat: A növények legkorábbi visszakerülési ideje Szántóföldi növények Zöldségek Gyógy és fűszernövények Növény Év Növény Év Növény Év Árpa 3 Bimbóskel 4 Borsfű 2 Bab 4 Brokkoli 4 Borsos menta 4 Baltacím 4 Cékla 4 Citromfű 4 Bíborhere 3 Csicseriborsó 4 Fekete mályvarózsa 3 Borsó 4 Cukkini 4 Izsóp 4 Burgonya 4 Fejes káposzta 4 Kerti kakukkfű 4 Búza 2 Fejes saláta 3 Kerti körömvirág 2 Cikória 4 Fokhagyma 4 Kerti majoranna 2 Cirokfélék 2 Görögdinnye 4 Koriander 4 Csillagfürt 4 Gumós zeller 5 Kömény 4 Cukorrépa 4 Halványító zeller 4 Közönséges édeskömény 3 Földimogyoró 3 Karfiol 4 Lestyán 4 Homoki bab 3 Kelkáposzta 4 Máriatövis 2 Kender 3 Korai burgonya 3 Mórmályva 3 Köles 2 Laskatök, sütőtök 3 Muskotályzsálya 3 Kukorica 2 Paprika 4 Orvosi angyalgyökér 3 Lencse 4 Paradicsom 4 Orvosi macskagyökér 3 Lóbab 4 Pasztinák 4 Piros gyűszűvirág 2 Lucerna 4 Patisszon 4 Sáfrányos szeklice 2 Mák 3 Petrezselyem 5 Szekliceimola 4 Mustár 3 Retek 3 Szöszös ökörfarkkóró 3 Napraforgó 5 Sárgadinnye 5 Vöröslő ligetszépe 3 Nyúlszapuka 3 Sárgarépa 4 Olajlen 6 Spárga 4 Olajretek 3 Spárgatök 3 Olajtök 3 Tojásgyümölcs 3 Pohánka 3 Uborka 4 Repce 4 Vajrépa 3 Ricinus 4 Vöröshagyma 4 Rizs 2 Rostlen 4 Rozs 2 Seprőcirok 4 Szarvaskerep 4 Szegletes lednek 4 Szója 4 Takarmány káposzta 5 Takarmány kelkáposzta 5 Takarmány répa 4 Takarmány tök 3 18

19 Tarlórépa 4 Tavaszi takarmány repce 3 Tritikálé 2 Vöröshere 4 Zab 2 Amennyiben a felsorolt eljárások alkalmazása ellenére szükséges további tápanyagpótlás, akkor a 4. táblázatban rögzített anyagok, az ott felsorolt feltételekkel felhasználhatók az ökológiai gazdálkodásban akkor, ha a készítményeik a hatályos előírásoknak megfelelnek. 4. táblázat. Az ökológiai gazdálkodásban felhasználható tápanyagok, és azok alkalmazási feltételei Megnevezés Leírás, összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek Összetett termékek, illetve kizárólag az alábbiakban felsorolt anyagokat tartalmazó termékek Istállótrágya Állati ürülékek és növényi anyagok (alomanyag) keverékéből álló termék Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Állatfajok megjelölése Külterjes állattartásból származik, Szárított istállótrágya, szárítottaz ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény baromfitrágya Állatfajok megjelölése Külterjes állattartásból származik Komposztált állati ürülék, ide ért-ave ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert szük- a baromfitrágyát és aséglet komposztált istállótrágyát is Állatfajok megjelölése Üzemszerű gazdálkodásból nem származhat Folyékony állati ürülékek (hígtrá-ellenőrzötgya, erjesztés és/vagy megfelelő hígítás utáni trágyalé stb.) használat Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Állatfajok megjelölése Üzemszerű gazdálkodásból nem származhat Komposztált vagy fermentált háztar-komposztáltási hulladék jesztéssel kezelt, külön gyűjtött háztartási hulladékból vagy biogáz-termelés céljából anaerob er- nyert termék Csak növényi és állati eredetű háztartási hulladék Kizárólag a tagállam által elismert, zárt és ellenőrzött gyűjtőrendszerben készült Maximális koncentráció a szárazanyagban, mg/kg-ban kifejezve: kadmium: 0.7; réz: 70; nikkel: 25; ólom: 45; cink: 200; higany: 0.4; króm (összesen): 70; króm (VI): 0* Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Csak március 31-ig * Kimutatási határérték Tőzeg Kizárólag kertészeti felhasználásra (kisüzemi növénytermesztés, virágtermesztés, erdőművelés, csemetekert, faiskola) Agyagásványok (pl. perlit, vermikulit stb.) 19

20 Leírás, összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek Megnevezés Gombakomposzt A táptalaj csak az e jegyzékben szereplő anyagokat tartalmazhatja Gilisztaürülék (gilisztakomposzt) és rovarürülék Guanó Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Növényi anyagok komposztált vagykomposztált vagy biogáz-termelés céljából anaerob erjesztéssel kezelt, növényi anyagok keverékéből nyert fermentált keveréke termék Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény A következő állati eredetű termé-akek és melléktermékek: ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény vérliszt pataliszt szaruliszt csontliszt vagy zselatinmentes csontliszt halliszt húsliszt tollból, szőrből és chiquette -ből készült liszt gyapjú irha szőr tejtermékek Trágyázó szerként használt növényi eredetű termékek és melléktermékek (például olajospogácsa-őrlemény, kakaóhéj, malátacsíra stb.) Algák és algából készült termékek Amennyiben közvetlenül a következő eljárásokkal nyerték: i. fizikai eljárás, beleértve a szárítást, a fagyasztást és az őrlést; ii. vízzel, savas és/vagy lúgos vizes oldattal végzett kivonás; iii. erjesztés; az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Fűrészpor és faforgács Kivágás után vegyileg nem kezelt fa Fakéregkomposzt Kivágás után vegyileg nem kezelt fa Fahamu Kivágás után vegyileg nem kezelt fából Puha őrölt foszfátkő Kadmiumtartalma nem haladja meg a 90 mg/kg-ot (P205) Alumínium-kalcium-foszfát Kadmiumtartalma nem haladja meg a 90 mg/kg-ot (P205) Csak lúgos talajok esetében használható (ph > 7,5) Bázikus salak Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Maximális koncentráció a szárazanyagban, mg/kg-ban kifejezve: króm (VI): 0 * * Kimutatási határérték Nyers kálisó Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény 20

21 Megnevezés (pl. kainit, szilvinit stb.) Káliumszulfát, amely magnéziumsót is tartalmazhat Cefre és cefrekivonat Ammóniumcefre kizárva Természetes eredetű kalciumkarbonát (pl.: kréta, márga, mészkő, Breton javító (maërl), foszfátkréta) Leírás, összetételre vonatkozó követelmények, felhasználási feltételek Nyers kálisóból fizikai kivonási eljárással nyert termék, amely magnéziumsókat is tartalmazhat Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Csak természetes eredetű Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Természetes eredetű magnéziumés kalcium-karbonát (pl. magnézium-mész, magnézium-mészkőliszt stb.) Magnézium-szulfát (pl. kiezerit) Kalcium-klorid oldat Almafa levélzetének a kalciumhiány megállapítását követő kezelése Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Kalcium-szulfát (gipsz) Csak természetes eredetű Cukorgyári mésziszap Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény; Elemi kén Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Nyomelemek Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Nátrium-klorid Csak kősó Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Kőzetliszt 4. Növényvédelem az ökológiai gazdálkodásban A növényvédelemnek az ökológiai gazdálkodásban ugyanazt a feladatot kell megoldania, mint a szokványos gazdaságban, azaz a gazdálkodás biztonságát kell tudnia fenntartani. Jellemzően a szokványos gazdálkodás növényvédelmében is felhasználják az ökológiai gazdálkodás növényvédelmi anyagait, eljárásait, módszereit, gyakran azonban más arányokkal, alkalmazási sorrendekkel. A jogszabályok a következő növényvédelmi eljárások alkalmazását írják elő: megfelelő fajok és fajták kiválasztása, megfelelő vetésforgórendszer alkalmazása, mechanikus talajművelési eljárások, a kártevők természetes ellenségeinek védelme a számukra előnyös feltételek biztosítása révén (pl. sövények, fészkelő helyek, ragadozók jelenléte), gyomperzselés. A 5. táblázatban felsorolt anyagok felhasználására kizárólag a termés közvetlen fenyegetettsége esetében kerülhet sor, az ott rögzített feltételek szerint, feltéve, hogy a készítményeik a hatályos előírásoknak megfelelnek 5. táblázat. Az ökológiai gazdálkodásban felhasználható növényvédelmi anyagok és alkalmazási feltételeik I. Növényi, illetve állati eredetű anyagok 21

22 Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek Megnevezés Azadirachta indica-ból (miatyánk-rovarirtcserje) kivont azadirachtin Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény szer; * Méhviasz A metszés során használt anyag Zselatin Rovarirtó szer * Hidrolizált fehérjék Attraktáns;csak a II. melléklet B. részében szereplő egyéb megfelelő termékkel együttesen történő használatra engedélyezett alkalmazásokban Lecitin Gombaölő szer A Nicotiana tabacum kivonata (vi-rovarirtzes oldat) narancs, citrom) és a trópusi növényeket (pl. banán) szer; csak a szubtrópusi gyümölcsfákat (pl. megtámadó levéltetvek ellen; csak a növekedési időszak kezdetén használható; az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény; csak március 31-ig. Növényi olajok (pl. mentaolaj, fenyőolaj, köménymagolaj). Rovarirtó szer, atkaölő, gombaölő és csírázásgátló szer Chrysanthemum Rovarölő szer; cinerariaefolium -ból kivont Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény piretrinek Quassia amara növényből kivontrovarirtó szer, riasztószer kvasszia. Derris spp., Lonchocarpus spp. ésrovarirtó szer; Terphrosia spp. növényekből kivontaz ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény rotenon * Egyes tagállamokban a * -gal jelölt termékek nem minősülnek növényvédő szernek és nem tartoznak a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatálya alá. II. A kártevők elleni biológiai védekezés során használt mikroorganizmusok Megnevezés Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek Mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok éscsak a géntechnológiával nem módosított gombák) pl. Bacillus thuringenis, Granulosistermékek. virus stb. III. Csapdában és/vagy adagolóban használható anyagok Általános feltételek A csapdáknak és/vagy adagolóknak meg kell akadályozniuk az anyagok környezetbe jutását, és a termesztett növényekkel való érintkezését. Használat után gondoskodni kell a csapdák begyűjtéséről és biztonságos ártalmatlanításáról. Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek * Diammónium-foszfát Attraktáns; Megnevezés csak csapdákban Metaldehid Puhatestű kártevők elleni irtószer; csak a magasabb rendű állatfajok számára riasztó anyagot tartalmazó csapdákban; csak március 31 ig Feromonok Attraktáns; a nemi viselkedést zavaró anyag 22

23 Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek Megnevezés Kizárólag csapdákban és adagolókban Piretroidok (kizárólag deltamethrin vagyrovarirtó szer; lambda-cihalotrin) csak megfelelő attraktánsokkal ellátott csapdákban; csak Batrocera oleae és Ceratitis capitata wied ellen; az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény; * Egyes tagállamokban a * -gal jelölt termékek nem minősülnek növényvédő szernek és nem tartoznak a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatálya alá. III a. Termesztett növények között talajfelszínre szórt készítmények Vas (III) ortofoszfát Név Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek Puhatestűek elleni szer IV. A biogazdálkodásban hagyományosan alkalmazott egyéb anyagok Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek Megnevezés Gombaölő szer december 31-ig legfeljebb 8 kg réz hektáronként és évente, majd január 1-jétől legfeljebb 6 kg réz hektáronként és évente, ez a rendelkezés nem sérti az ennél is szigorúbb mennyiségi korlátozást, amennyiben azt a termék felhasználása szerinti tagállamban a növényvédő szerekre vonatkozó általános jogi szabályozás által előírt konkrét feltételek alapján állapították meg Évelő növények esetében a tagállamok az előző bekezdéstől eltérve Réz réz-hidroxid, rézoxiklorid, (hárombá- rendelkezhetnek oly módon, hogy a felső határokat a következőképpen kell alkalmazni: zisú) réz-szulfát és a március 23-a és december 31-e között felhasznált réz-oxid formájában teljes mennyiség nem haladhatja meg a hektáronként 38 kg rézmennyiséget január 1-jétől az évente hektáronként felhasználható menynyiség maximumát úgy kell kiszámítani, hogy az előző 4 évben ténylegesen felhasznált mennyiségeket le kell vonni a 2007-ben 36, 2008-ban 34, 2009-ben 32, majd 2010-ben és a következő években 30 kg rézből Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény * Etilén Banán érleléséhez Zsírsav káliumsója Rovarirtó szer (káliszappan) * Timsó (kalinit) Banánérés gátlásához Mészkénlé (kalcium-gombaölőpoliszulfid) Az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert rovarirtó, atkairtó szer igény Paraffinolaj Ásványolajok Rovarirtó, atkairtó szer Rovarirtó, gombaölő szer; csak gyümölcsfák, szőlő, olajfa és trópusi növények (pl. banán) esetében, az ellenőrző szervezet vagy hatóság által elismert igény Kálium-permanganát Gombaölő, baktériumölő szer; csak gyümölcsfák, olajfa és szőlő esetében. * Kvarchomok Riasztószer Kén Gombaölő, atkairtó, riasztószer 23

24 * Leírás; összetételre vonatkozó követelmények; felhasználási feltételek Megnevezés Egyes tagállamokban a * -gal jelölt termékek nem minősülnek növényvédő szernek és nem tartoznak a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések hatálya alá. 24

25 IV. AZ ÁLLATTARTÁS ELŐÍRÁSAI Az elmúlt egy évtizedben jelentős fejlődés történt a termelésbe vont területek nagyságát, és a gazdálkodásban résztvevő termelők létszámát tekintve. Ehhez képest az állattenyésztés jelentősen lemaradt, és csak az elmúlt 2-3 évben történt említésre méltó fejlődés. Az állatlétszám nagyságát és összetételét a 6. táblázat mutatja. 6. táblázat. Az ökológiai állattartás összetétele 2004-ban Állatfaj Számosállat Baromfi 147,2 Bivaly 327,4 Juh 2 121,8 Kecske 252,8 Ló 247,3 Öszvér 1,4 Sertés 703,5 Szamár 32,8 Szarvasmarha 8419,4 Összesen ,6 Az ökológiai állattartást összekapcsolva a növénytermesztéssel, megvalósul a gazdálkodási egységen belül a környezet szempontjából kívánatos talaj-növény-állat-talaj körforgalom, amely a környezeti előnyökön túl, biztosíthatja a kedvezőbb jövedelem pozíciót is. A külföldi és hazai fogyasztói szokások változása, az egészségesebb, jobb minőségű állati termékek iránti kereslet előtérbe kerülése is elősegíti az ökológiai állattartás térnyerését. Az állattartást is a Tanács 2092/91/EGK Rendelete szabályozza, amelynek előírásai összefoglalva a következők. 1. Fajtaválasztás Kulcskérdés a megfelelő fajta kiválasztása, illetve a meglévő fajták igényeinek minél teljesebb kielégítése. Egyes fajtákra nézve nincsenek konkrét tilalmak (a genetikailag módosított szervezetek alkalmazásának általános tilalmán túl), de az ökológiai gazdálkodásban kerülni kell azon fajták tartását, amelyekre jellemző például a nehéz ellés, stresszre hajlamosak, különösen fogékonyak egyes betegségekre, az utódok felnevelésére nem adnak elég tejet, hajlamosak a hirtelen halál vagy a PSE szindrómára, jellemzőjük a gyakori spontán vetélés. 2. Tartás, elhelyezés épületen belül és kívül A tartási, elhelyezési körülmények alapvetően meghatározzák az állatállomány egészségügyi, szaporodási, termelési paramétereit. Fontos, hogy az állatok, amikor csak az időjárási és talajviszonyok lehetővé teszik, kijussanak a szabad levegőre, ezen belül a kérődzök a legelőre. Az állattartó épületeket, kifutókat úgy kell kialakítani, hogy azok stresszmentes környezetet nyújtsanak, és biztosítsák a fajtára jellemző termelés feltételeit. Bőséges, száraz almozással, jó szellőztetéssel, huzatmentes pihenőterek kialakításával, természetes anyagok alkalmazásával kell elősegíteni az állatok képességeinek, adottságainak minél jobb kihasználását. 25

26 Tilos a ketreces tartás, rács- vagy rudazott padozat az emlősöknél az alapterület legfeljebb fele, baromfinál pedig legfeljebb 2/3-a lehet. Az előírások állatfajonként szabályozzák, hogy egy-egy állat részére mekkora minimális területet kell biztosítani épületen belül és kívül. Az állattartó létesítményeknek ki kell elégíteniük az állatok nem az ember! környezeti és egyéb tartási (pl. csoportos tartás a kocáknál, a borjakat nem szabad egyesével tartani stb.) igényeit. 3. Takarmányozás Általános rendelkezés szerint az ökológiai állattartásban ellenőrzött ökológiai gazdaságból származó takarmányt kell etetni. Az felhasználható takarmányféleségeket, kiegészítőket, segédanyagokat a rendelet tételesen sorolja fel. Az ökológiai takarmányokat lehetőleg saját gazdaságban kell megtermelni, de a vásárlás lehetősége sem kizárt. Az ellenőrző szervezet hozzájárulásával a következőkben részletezett feltételekkel átállási és szokványos takarmányt is szabad etetni. Szokványos (nem ökológiai eredetű) takarmány etetése: mértéke 10%, sertés és baromfi esetében 20% lehet, és csak az ellenőrző szervezet hozzájárulása után szabad etetni. Az arányt a takarmányadag szárazanyag-tartalmának figyelembe vételével kell kiszámolni éves szinten, azzal, hogy a napi adagban sem haladhatja meg a 25 %-ot. Átállási takarmány etetése: Alkalmazhatósága a takarmányokat adó területek ellenőrzésben eltöltött idejétől függ. Amennyiben a takarmánytermő területen az ellenőrzés megkezdése óta a hasznosításig már eltelt 12 hónap, akkor az onnan származó termék átállásinak tekinthető. A saját gazdaságban megtermelt átállási takarmány aránya 60%, a vásárolt, más gazdaságból származó átállási takarmány aránya 30% lehet az éves takarmányban a takarmány szárazanyagára vonatkoztatva. A tömegtakarmány aránya a kérődzőknél a napi takarmányban legalább 60 % kell, hogy legyen, és a sertés és a baromfi részére is kell valamennyit adni ebből a takarmány-féleségből a napi takarmányadagban. 4. Állategészségügy Az állategészségügyben a legfontosabb a megelőzés. Az ökológiai állattenyésztés előírásainak túlnyomó része is ezt a célt szolgálja. Fontos, hogy az ellenőrzésbe állított fajok, fajták ellenálló képessége minél jobb legyen, és adottak legyenek az állat jó közérzetének feltételei, mint például a megfelelő tér az épületen belül és kívül, a folyamatos szabadban tartózkodás lehetősége legelőn vagy karámban, stb. Amennyiben a kötelezően alkalmazott megelőzést szolgáló intézkedések ellenére az állat megbetegszik, a kezelését azonnal el kell kezdeni. Előnyben kell részesíteni a gyógynövényeket, a belőlük készült szereket és a homeopátiás készítményeket. Amennyiben ezek a készítmények nem hatásosak, vagy várhatóan nem lesznek azok, akkor az állatorvos rendelkezésére alkalmazhatók az egyéb Magyarországon engedélyezett állatgyógyszerek is. Ebben az esetben azonban a várakozási időt a szokványos gazdaságra előírt kétszeresére, de legalább 48 órára kell növelni. Annak érdekében, hogy valóban a javasolt eljárási sorrend (megelőzés fitoterápia,homeopátia-szokványos kezelés) legyen a jellemző, meghatározásra került, hogy egy állat a kis testű, rövid életciklusú fajok esetében egyszer, a nagy testű, hosszabb életciklusú fajok esetében évente 2-3-szor részesülhet allopátiás kezelésben. 26

BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET B TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG BNKNE/2016/B/1 SZÁMÚ KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás VP3-17.1.1-16

Részletesebben

Napraforgó vetômag A termôterületnek, ahol a vetômagot elôállították, mentesnek kell lennie napraforgó

Napraforgó vetômag A termôterületnek, ahol a vetômagot elôállították, mentesnek kell lennie napraforgó NÖVÉNYÚTLEVÉL A vetômag-szaporítás és -forgalmazás növény-egészségügyi ellenôrzése EU csatlakozásunk után A növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM

Részletesebben

A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től

A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től A közvetlen termelői támogatások rendszere 2015-től Dr. Vásáry Miklós Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 KAP új célkitűzései (2014-2020)

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Baliné Seléndy Eszter Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár Alexandra Nagy

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. 2007. december. Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap: Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet: PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program

Részletesebben

rendelete Általános rendelkezések

rendelete Általános rendelkezések A földművelésügyi miniszter /2014. ( ) FM rendelete a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011.

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai 1. példány Budapest, 2014. május 30. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta

Részletesebben

A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2012.03.29.-ei ülésére. Beszámoló a Szociális Földprogram működéséről

A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2012.03.29.-ei ülésére. Beszámoló a Szociális Földprogram működéséről E L Ő T E R J E S Z T É S A Dévaványa Város Képviselő-testületének 2012.03.29.-ei ülésére. Beszámoló a Szociális Földprogram működéséről Tisztelt Képviselő-testület! Dévaványa Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

Részletesebben

2005. évi XCV. törvény. az emberi alkalmazásra kerülı gyógyszerekrıl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról

2005. évi XCV. törvény. az emberi alkalmazásra kerülı gyógyszerekrıl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülı gyógyszerekrıl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról A törvény célja, hogy az Európai Közösség jogi aktusai, illetve egyéb

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet. A 2009.07.01. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. I. 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet. A 2009.07.01. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. I. 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének

Részletesebben

LXV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2015. november 9. T A R T A L O M. 9. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény

LXV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2015. november 9. T A R T A L O M. 9. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény LXV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2015. november 9. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 9. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény A földművelésügyi miniszter közleménye a szántóföldi növények,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK (A ikonra kattintva visszatérhet a tartalomjegyzékhez!) Bevezetés... 4 Fogalmak... 5 BÜHG nyilvántartás... 9

TARTALOMJEGYZÉK (A ikonra kattintva visszatérhet a tartalomjegyzékhez!) Bevezetés... 4 Fogalmak... 5 BÜHG nyilvántartás... 9 BÜHG TÁJÉKOZTATÓ TARTALOMJEGYZÉK (A ikonra kattintva visszatérhet a tartalomjegyzékhez!) Bevezetés... 4 Fogalmak... 5 BÜHG nyilvántartás... 9 BÜHG nyilvántartásba vételre és a BÜHG nyilvántartásba vétel

Részletesebben

1. számú melléklet a 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelethez

1. számú melléklet a 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelethez . számú melléklet a 77/2009. (VI. 30.) FVM rendelethez 3. számú melléklet a 6/2009. (V. 4.) FVM rendelethez Pontozási szempontok szántóföldi célprogramok esetén Értékelés/ellenırzés módja A támogatási

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) Grófi Major Kft.-vel kötött Mezőgazdasági Termékértékesítési Szerződéshez

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) Grófi Major Kft.-vel kötött Mezőgazdasági Termékértékesítési Szerződéshez 1 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) Grófi Major Kft.-vel kötött Mezőgazdasági Termékértékesítési Szerződéshez 1. Jelen ÁSZF irányadó Termelővel a www.grofimajor.hu weboldalon kötött Mezőgazdasági

Részletesebben

Versenykiírás, Szervezeti Leírás

Versenykiírás, Szervezeti Leírás Versenykiírás, Szervezeti Leírás és Gyakorlati Útmutató Kőszárhegy 2012. 8152 Kőszárhegy, Kazinczy u. 12. 36209442361 Versenykiírás, Szervezeti Leírás és Gyakorlati Útmutató... 1 I. Rész... 3 A Magyar

Részletesebben

Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról

Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról Tájékoztatás a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződések tartalmi követelményeiről és előzetes jóváhagyásáról 2016-tól a Vidékfejlesztési Program keretében vehető igénybe a mezőgazdasági

Részletesebben

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről

Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Tájékoztató a 2015 és 2020 közötti közvetlen támogatási rendszer feltételeiről Szentirmay Zoltán Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztály A Közös Agrárpolitika reformja 2014 2020 2 A 2014-2020

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSA ÉS ÖKOLÓGIAI BORTERMELÉS

AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSA ÉS ÖKOLÓGIAI BORTERMELÉS AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSA ÉS ÖKOLÓGIAI BORTERMELÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb követelményeit

Részletesebben

70/2012. (VII. 16.) VM rendelet

70/2012. (VII. 16.) VM rendelet 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról [Figyelem! Az itt elérhető módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

Dr. Bárczay András. A biztosítás működési alapjai és alkalmazásuk a mezőgazdasági kockázatok biztosításában

Dr. Bárczay András. A biztosítás működési alapjai és alkalmazásuk a mezőgazdasági kockázatok biztosításában Dr. Bárczay András A biztosítás működési alapjai és alkalmazásuk a mezőgazdasági kockázatok biztosításában A biztosítótársaság terméke A biztositó társaság terméke a kockázatvállalás, tevékenysége a kockázat

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-5/2012. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a 2011. évi mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatások alakulásáról ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Az ökológiai gazdálkodás új pályázati lehetőségeiről Kezdőknek és Haladóknak

Az ökológiai gazdálkodás új pályázati lehetőségeiről Kezdőknek és Haladóknak Az ökológiai gazdálkodás új pályázati lehetőségeiről Kezdőknek és Haladóknak Hajdúnánás, 2015.11.14. Kanyó Zsolt fejlesztési részlegvezető, Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. VP-ÖKO ökológiai gazdálkodás

Részletesebben

Az Egységes Kérelem mellékletét képező, elektronikus úton benyújtandó dokumentumok

Az Egységes Kérelem mellékletét képező, elektronikus úton benyújtandó dokumentumok Az Egységes Kérelem mellékletét képező, elektronikus úton benyújtandó dokumentumok Az alábbiakban felsorolt dokumentumokat elektronikus úton, az egységes kérelem mellékleteként kell benyújtani, az egyes

Részletesebben

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001

EKOP-1.2.17/A-2012-2012-001 TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTOK BIZTOSÍTÁSA A PÁIR KERETEIT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA, VALAMINT A FŐBB JOGI RENDELKEZÉSEK KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÁSA 2015 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...

Részletesebben

A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15.

A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása. A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. felhívás A felhívás címe: Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása A felhívás kódszáma: VP-4-11.1.-11.2.-15. Magyarország Kormányának felhívása az aktív mezőgazdasági

Részletesebben

9/2015. (III. 13.) FM rendelet. a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

9/2015. (III. 13.) FM rendelet. a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hatály: 2016.I.21. - 9/2015. (III. 13.) FM rendelet a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és

Részletesebben

INTERVENCIÓS TÁROLÁSI SZERZŐDÉS

INTERVENCIÓS TÁROLÁSI SZERZŐDÉS INTERVENCIÓS TÁROLÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári út 22-24.) (képviseletében eljár: ), a továbbiakban MVH Bankszámlaszám:..

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2011L0065 HU 29.01.2014 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/65/EU IRÁNYELVE

Részletesebben

5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet. a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről

5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet. a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27. (11)

Részletesebben

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 1. oldal 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1166/2008/EK RENDELETE. (2008. november 19.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1166/2008/EK RENDELETE. (2008. november 19.) L 321/14 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1166/2008/EK RENDELETE (2008. november 19.) a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket

Részletesebben

XIX. évfolyam, 17. szám, 2015. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XIX. évfolyam, 17. szám, 2015. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XIX. évfolyam, 17. szám, 2015 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XIX. évfolyam, 17. szám, 2015 Megjelenik kéthetente szeptember 8. Felelős

Részletesebben

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre 2009

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre 2009 Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok listája és termeszthető növények köre 2009 Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport: 01 Alapszintű szántóföldi növénytermesztés AGF08, AGF09,

Részletesebben

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai

A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai A szőlőtermesztés és borkészítés számviteli sajátosságai KÁNTOR Béla, TÓTH Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc kantorbp@gmail.com, toth.zsuzsanna12@gmail.com A borkészítésnek Magyarországon

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK

GAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK GAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK (STANDARDS) A DEMETER, BIODINAMIKUS ÉS AZ EZEKKEL KAPCSOLATBAN ÁLLÓ MÁRKÁKHOZ 2013 Június - 2014. július 1-ig minden tagországban alkalmazandó - Demeter International e.v. Demeter-International

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek a Vidékfejlesztési Program keretében grár-környezetgazdálkodási intézkedésben részvételre jogosult Kedvezményezettekkel kötendő támogatói okirathoz 1. Általános rendelkezések

Részletesebben

FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL BIZONYLATI RENDJE Hatályos: 2013. március 1-jétől. BIZONYLATI REND A Felcsúti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) Bizonylati rendjét a számvitelről

Részletesebben

50/2012. (V. 25.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról 1. Értelmező rendelkezések 1.

50/2012. (V. 25.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról 1. Értelmező rendelkezések 1. 50/2012. (V. 25.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról 2014.07.01 9 50/2012. (V. 25.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS

ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉS, VADON TERMŐ NÖVÉNYEK GYŰJTÉSE ÉS GOMBATERMESZTÉS A következőkben a biotermékek előállítását, jelölését és ellenőrzését szabályozó 834/2007/EK és 889/2008/EK rendeletek fontosabb

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 67/2015. (V. 14.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 67/2015. (V. 14.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 67/2015. (V. 14.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek beszerzéséhez a 2015. évben nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 46/2012. (V. 8.) VM rendelete a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2012/54.) projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás

Részletesebben

2013.09.01 5. 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről

2013.09.01 5. 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet. a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről 2013.09.01 5 150/2012. (XII. 28.) VM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői csoportokról és termelői szervezetekről

Részletesebben

4/15/2013. Az ökogazdálkodás története. Mi az ökogazdálkodás? Legfőbb alapelvek. Tárgytematika

4/15/2013. Az ökogazdálkodás története. Mi az ökogazdálkodás? Legfőbb alapelvek. Tárgytematika 2 Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből fakultatív C tárgy, levelező MSc Az ökológiai gazdálkodás helyzete Bioélelmiszerek előállítása kertészeti termékekből Tárgytematika 1. 2013. április

Részletesebben

EU ÉLELMISZERIZTONSÁGI

EU ÉLELMISZERIZTONSÁGI EU ÉLELMISZERIZTONSÁGI ELŐ ÍRÁSAI DOHÁNYTERMÉKEK FELDOLGOZÁSA FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005 EU ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ELŐ ÍRÁSAI DOHÁNYTERMÉKEK FELDOLGOZÁSA Szerző: BUKAI ANDREJ Lektor:

Részletesebben

57/2012. (VI. 21.) VM rendelet

57/2012. (VI. 21.) VM rendelet 1. oldal 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági,

Részletesebben

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE

A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2015. JÚNIUS 25-I ÜLÉSÉRE 1. IKTATÓSZÁM:33-6/2015. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a megyei vetőmag-előállítás helyzetéről, jelentőségéről és jövőbeni kihívásairól

Részletesebben

MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT ZRT. AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓJA

MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT ZRT. AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓJA MAGYAR KÖZÚT NONPROFIT ZRT. Kalcium-klorid oldat és granulátum beszerzése 2011-2012. tárgyban kiírt nyílt közbeszerzési eljáráshoz Módosításokkal egységes szerkezetben A módosítások vastag betűvel és aláhúzással,

Részletesebben

TUDNIVALÓK. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez

TUDNIVALÓK. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez TUDNIVALÓK Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése nyomtatvány-garnitúra kitöltéséhez A nyomtatvány-garnitúra 7 kötelezően kitöltendő oldalból, 1 tájékoztató oldalból, továbbá 3 opcionálisan

Részletesebben

KMS-ÁRSZ. Általános és Részletes Szakmai Követelményrendszer. Védjegy Tanúsító Iroda. 2. kiadás. 1.példány 2015. december 21.

KMS-ÁRSZ. Általános és Részletes Szakmai Követelményrendszer. Védjegy Tanúsító Iroda. 2. kiadás. 1.példány 2015. december 21. Oldal: 1/1 Címe: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76. II./220. Elérhetőségek: Tel: +36-1/455-8870, Fax: +36-1/215-3924 Honlap: http://www.vht.hu/ felelős vezető: Sántha Zsófia vezető e-mail címe: santhazsofi@vht.hu

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA. 2014. Dunaújváros

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA. 2014. Dunaújváros DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2014. Dunaújváros 2. kiadás 0. módosítás 2(39) oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa 47-2013/2014.(2014.04.01.) számú határozatával 2014.04.01. napján fogadta el. Hatályos:2014.április

Részletesebben

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház részére nyersanyagok beszerzése 1-8. részajánlat TÁRGYÚ, KÖZÖSSÉGI ÉRTÉKHATÁRT

Részletesebben

Pályázati felhívás: Támogatás mértéke: kollektív beruházás esetén maximum 200 millió Ft Rendelkezésre álló forrás: 5,95 milliárd Ft

Pályázati felhívás: Támogatás mértéke: kollektív beruházás esetén maximum 200 millió Ft Rendelkezésre álló forrás: 5,95 milliárd Ft Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: VP24.1.1.116 Állattartó telepek korszerűsítése A középmagyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%a, a nem középmagyarországi

Részletesebben

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A 20. század II. felében a mezıgazdaság fejlıdése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy

Részletesebben

J/4723. számú JELENTÉS

J/4723. számú JELENTÉS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/4723. számú JELENTÉS a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar

Részletesebben

kollektív beruházás esetén maximum 30 millió Ft 2/A 2,07 milliárd Ft 2/B 0,71 milliárd Ft 5/B 1,19 milliárd Ft 400 db

kollektív beruházás esetén maximum 30 millió Ft 2/A 2,07 milliárd Ft 2/B 0,71 milliárd Ft 5/B 1,19 milliárd Ft 400 db Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: Rendelkezésre álló forrás: Támogatott projektek száma: Területi korlátozás: Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése - VP2-4.1.1.4-16 A közép-magyarországi

Részletesebben

A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC SZEREPLŐIT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA

A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC SZEREPLŐIT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A FAANYAG KERESKEDELMI LÁNC SZEREPLŐIT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A fát és faterméket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségének meghatározásáról szóló 2010. október

Részletesebben

Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató

Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató Helyi termelıi piac jó higiéniai gyakorlat útmutató 2012. november 1/151 A helyi termelıi piacokra, mint a mozgó és/vagy ideiglenes elıállító- és forgalmazó helyekre vonatkozó követelmények jó higiéniai

Részletesebben

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT 2016 LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT Szervezet neve: Magyar Kajak-Kenu Szövetség Címe: 1138 Budapest, Latorca utca 2. Adószáma: 18160037-2-41 Nyilvántartásba vevő: Fővárosi Törvényszék Nyilvántartási száma: 01-07-0000016

Részletesebben

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA

ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK ÚTMUTATÓJA a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program keretében a Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2015. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEMBEN IGÉNYELHETŐ

TÁJÉKOZTATÓ A 2015. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEMBEN IGÉNYELHETŐ TÁJÉKOZTATÓ A 2015. ÉVI EGYSÉGES KÉRELEMBEN IGÉNYELHETŐ EGYSÉGES TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS (SAPS) ÉS A TERMELÉSHEZ KÖTÖTT KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATBAN TÖRTÉNŐ IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAIRÓL

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl:

VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl: VÁLLALKOZÁSI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl: GYİRI NEMZETI SZÍNHÁZ Székhely: 9022 Gyır, Czuczor G. u. 7. Adószám: 15467012-2-08 Számlaszám: OTP 11737007-15467012 Képviseli: Forgács Péter igazgató

Részletesebben

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott. 2003/2011. számú útmutató

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott. 2003/2011. számú útmutató A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott 2003/2011. számú útmutató a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

DIALECTE A környezettel és a területi működtetési szerződéssel (TMSZ) kapcsolatos diagnosztika Kézikönyv

DIALECTE A környezettel és a területi működtetési szerződéssel (TMSZ) kapcsolatos diagnosztika Kézikönyv DIALECTE A környezettel és a területi működtetési szerződéssel (TMSZ) kapcsolatos diagnosztika Kézikönyv Első verzió (2000. február) 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS...4 1.1. Definíciók...5 1.1.1.

Részletesebben

Csomagolások környezetvédelmi megfelelısége értékelésének szempontjai

Csomagolások környezetvédelmi megfelelısége értékelésének szempontjai Csomagolások környezetvédelmi megfelelısége értékelésének szempontjai A CSAOSZ Titkársága hosszú ideje segíti a tagvállalatokat információkkal a 91/2006 (XII. 26.) GKM rendelet alapján 2009. január 1-jétıl

Részletesebben

I. A rendelet hatálya

I. A rendelet hatálya 29/2011. (X. 07.) önkormányzati rendelete a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól (A 17/2012. (V.31.) önkormányzati rendeletek módosításával egységes szerkezetben) Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003. október 13-i 2003/87/EK IRÁNYELVE az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi

Részletesebben

Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN)

Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) 1./ Fajtavizsgálat és minősítés 2./ Vetőmagvizsgálat és minősítés 3./ Őszi búza termesztése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Falugazdász tájékoztató

TÁJÉKOZTATÓ. Falugazdász tájékoztató Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Püspökladányi Kerületi Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Hivatal. TÁJÉKOZTATÓ a falugazdász tevékenységéről és a város mezőgazdaságáról

Részletesebben

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki

I. A légfékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés műszaki A Közlekedési Főfelügyelet közleménye a nemzetközi forgalomban használt autóbuszok (M2 és M3 jármű-kategóriába tartozó gépkocsik) vizsgálatát (is) végző vizsgálóállomásokon alkalmazandó mérő-adatgyűjtő

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 18/2015. (I.23.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 18/2015. (I.23.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 18/2015. (I.23.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a LEADER térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatás

Részletesebben

IMPULZUS Tanulógazda Program I M P U L Z U S = l e nd ü l e t Az impulzus a test azon törekvése, hogy fenntartsa mozgásának állapotát. Ezt az Impulzust a Budapest Bank Békéscsabáért Program keretében kaptuk

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Általános Szerződési Feltételek Jelen Általános Szerződési Feltételek tartalmazza a www.frizurakellek.hu webáruházban (a továbbiakban: Webáruház) elérhető online termék értékesítési szolgáltatás regisztrált

Részletesebben

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA a Red Bull Air Race repülırendezvény

Részletesebben

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI!

A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI! A Kormány../2008. Korm. rendelete a 2008-2012 közötti idıszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv kihirdetésérıl, valamint a kibocsátási egységek kiosztásának részletes szabályairól Az üvegházhatású gázok

Részletesebben

2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról

2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról Hatályos: 2011.11.30 - Az Országgyőlés, hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelızéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erıforrásokkal

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2010. 6.3.5. sz. Egyetemi szabályzat MISKOLCI EGYETEM LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA Szenátusának 339/2010.. sz. határozata.

Részletesebben

HAZAI TÜKÖR. Állattenyésztés korszerűen. Egy agrármérnök tapasztalataiból

HAZAI TÜKÖR. Állattenyésztés korszerűen. Egy agrármérnök tapasztalataiból HAZAI TÜKÖR Állattenyésztés korszerűen Egy agrármérnök tapasztalataiból Az állati eredetű termékek iránt egyre növekvő keresletnek úgy lehet eleget tenni, ha a haszonállatok létszámemelésével párhuzamosan

Részletesebben

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015

ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 ZÖLDÍTÉS TÁMOGATÁS TÁJÉKOZTATÓ 2015 1. Vonatkozó rendelet: Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület,

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek 1. Bevezetés Általános szerződési feltételek Üdvözöljük a VASI DUOKER Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazza

Részletesebben

eokr_aszf_20140315 1/7

eokr_aszf_20140315 1/7 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű Társaság Egységes Online Követelés-nyilvántartó Rendszer szolgáltatása igénybevételére Az OPTEN Informatikai Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

T/9368. számú. törvényjavaslat. Elıadó: Budapest, 2009. április

T/9368. számú. törvényjavaslat. Elıadó: Budapest, 2009. április MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9368. számú törvényjavaslat a szılıtermesztésrıl és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. törvény módosításáról Elıadó:

Részletesebben

28/2004. (III. 10.) FVM rendelet. a természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről

28/2004. (III. 10.) FVM rendelet. a természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről 28/2004. (III. 10.) FVM rendelet a természetes édesítőszerek termékpályáinak szabályozásához kapcsolódó egyes kérdésekről Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 32. -ának (1) bekezdés

Részletesebben

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Megjelenik kéthetente november 19. Felelős

Részletesebben

A GYŐRI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELEINEK GAZDASÁGI VONATKOZÁSÚ SZABÁLYAI. Lezárva: 2016. február 15-én

A GYŐRI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELEINEK GAZDASÁGI VONATKOZÁSÚ SZABÁLYAI. Lezárva: 2016. február 15-én A GYŐRI EGYHÁZMEGYE KÖRLEVELEINEK GAZDASÁGI VONATKOZÁSÚ SZABÁLYAI Lezárva: 2016. február 15-én ADÓBEVALLÁS... 2 Azokon a plébániákon, ahol van alkalmazott... 2 Azokon a plébániákon, ahol nincs semmi adóköteles

Részletesebben

TÁMOGATÁS MŰFORDÍTÁSI PROJEKTEKHEZ

TÁMOGATÁS MŰFORDÍTÁSI PROJEKTEKHEZ KREATÍV EURÓPA Kultúra alprogram TÁMOGATÁS MŰFORDÍTÁSI PROJEKTEKHEZ TÁJÉKOZTATÓ TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Célkitűzések és prioritások 2.1 Célkitűzések és prioritások 2.2 Megcélzott projektek 3. Ütemterv

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA ESZKÖZÖK ÉS FORRÁSOK LELTÁROZÁSI ÉS LELTÁRKÉSZÍTÉSI SZABÁLYZATA (Elfogadva a Szenátus RH/6/2016. (II.23.) sz. határozatával) 2016. Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 3 A SZABÁLYZAT

Részletesebben

Tárgy: Mell.: HATÁROZAT

Tárgy: Mell.: HATÁROZAT Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 312-13/2016. Székelyhidi Ferenc 226 Tárgy: Mell.: HATÁROZAT A Tarnamajor Kft. Nyírbátor 0353/1, 0348/10, 0350/1, 0341, 0327/5b, 0332/1, 0339a,b,d. hrsz. alatti ingatlanokon

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE

ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE ÚTMUTATÓ A 1553NY JELŰ NYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ A 1553E JELŰ EGYSZERŰSÍTETT BEVALLÁST VÁLASZTÓ ADÓZÓK RÉSZÉRE Az egyszerűsített adóbevallás az önadózásnak egy formája, amely lehetőséget nyújt arra, hogy

Részletesebben

A tej és tejtermékek közös piacszervezése

A tej és tejtermékek közös piacszervezése A tej és tejtermékek közös piacszervezése Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő,

Részletesebben

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.

2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL. 2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT

Részletesebben

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0353-08-as lap kitöltése)

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0353-08-as lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2003. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 65 Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0353-08-as lap kitöltése) Tisztelt Ôstermelô! Ez a lap szolgál a mezôgazdasági

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól Jóváhagyta:..

Részletesebben

T/6945. számú törvényjavaslat. a termékek piacfelügyeletéről

T/6945. számú törvényjavaslat. a termékek piacfelügyeletéről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6945. számú törvényjavaslat a termékek piacfelügyeletéről Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. április 2012. évi törvény a termékek piacfelügyeletéről

Részletesebben

Göd Város Önkormányzat 36/2002.(XII.30.) sz. Ök. rendelete A települési szilárd hulladék ártalmatlanítási közszolgáltatás ellátásáról

Göd Város Önkormányzat 36/2002.(XII.30.) sz. Ök. rendelete A települési szilárd hulladék ártalmatlanítási közszolgáltatás ellátásáról Göd Város Önkormányzat 36/2002.(XII.30.) sz. Ök. rendelete A települési szilárd hulladék ártalmatlanítási közszolgáltatás ellátásáról Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Hulladékgazdálkodásról

Részletesebben