A VALLASPSZICHOLOGIA FEJLODESENEK TORTENETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A VALLASPSZICHOLOGIA FEJLODESENEK TORTENETE"

Átírás

1 A VALLASPSZICHOLOGIA FEJLODESENEK TORTENETE IRTA : DR. VASADY 138LA 11 TA RTALOMJEGYZEK : Bevezetes I. A vallaspszichologia torteneti fejlodese a modern, modszeres, empirikus 1 pszichologia felviragzasa elott A) Nem-tudatos vallaspszichologiai inditasok a XVIII-ik szazaclig B) A vallaspszichologia elliallasa a XVIII-ik szazadban 2-7 C) A vallaspszichologia fejlodese a XIX-ik szazadban 7-11 II. A modern, madszeres, empirikus vallaspszichologia kialakuldsa s kiilonbozo irdnyai A) Az amerikai vallaspszichologia fejlodestortenete Az els6 amerikai vallaspszichologusok. A Clark-iskola 2. Starbuck D. Edwin valldspszicholegiaja James Vilmos valldspszicholegiaja Stratton G. M. vallaspszichologiaja Leuba H. Jakab vallaspszichologiaja Ames E. Scribner vallaspszichologiaja Coe Gy6rgy Albert valldspszichologiaja Pratt Jakab Bissett vallaspszichologiaja Thouless H. R6bert vallaspszichologidja B) A francia vallaspszichologia fejl6des tortenete Ribot és Murisier valldspszichologial Flournoy Th. vallaspszichologiaja C) A nemet vallaspszichologia fejltidestortenete a) A nemet valldspszichologia vallastortdneti csoportja Wundt Vilmos vallaspszichologiaja Osterreich T. Konstantin valldspszichologidja Otto Rudolf valldspszichologidja Heiler Frigyes valldspszichologidja b) A nemet differencialis vallaspszichologiai csoport A differencialis pszichologia problemakore Spranger E. és szellemtudomdnyi differencialis pszichologidja 3. Miiller Freienfels c) Richard differencialis vallaspszichologiaja. A nemet kiserleti valldspszichologiai iskolak Freudnak és iskolajdnak vallaspszicholegidja A rendszeres kiserleti onme g fi gyeles modszeren felepiilt valldspszichologiai iskola Girgensohn 103 Kdroly vaaspszichologiaja ) Gruehn Werner vallaspszichologiaja III. Tanulsagok DEBRECEN. KULONLENYOMAT A THEOLOGIAI SZEMLE"-BOL (III. IVFOLYAM 1. SIAM.) 1927.

2 ICtilonlenyomat a Theologiai Szemle III. evtolyam 1-3. és 3-6. szama lapjar61. Szerkeszti : Csikesz Sandor. Megjelenik : Debrecen, Kiadja : azorszagos Reformatus Lelkesz-Egyestilet. BEVEZETIES. Dante maga volt az, ki ez.egesz vilagot atolelo koltemenyet, a Divina Commediat opus polysensuum-nak nevezte el. Hason16 erteleniben batran nevezhetjuk a vallast is phaenomenon polysensuumnak. A vallas a leek melyen szendergo miiveszet ; az a titokzatos es csodaszerii kepesseg", amelynek potencialitasbel aktualitasba torten6 onkenytelen altalrezdtilese az emberi lelek horizontjanak hatarait a vegtelensegig kiterjeszti s ugyanakkor a lelek kimelytilt tavlatait egyszersmind maradek nelkiil betolti. Gyakran szeretik emlegetni : a vallasnak Janus- (kettos-) area van. Egyikkel az Isten fele nez, a masikkal pedig az ember fele. A vallas sokoldalusagat azonban meg ez a tetszetos szemleltetes sem kepes felttintetni. De gondoljuk el csak magunkat egy pillanatra a lelek kamrajaban, amely kamranak minden oldala beszedes tiikrokb61 tev6dik ossze, amelyek viszont minden pillanatban ezerszeresen visszatiikrozik s ezaltal pillanatrol-pillanatra titokzatosabba teszik a tiikros-fahl lelekkamra.kozponti melysegeb61 elobukkan6, janus-arcianak nevezett, de immaron tobb, mint ezerarctiva sokszorozodott phaenomenon sui generis-et az emberi lelek Osmehenek : azt, amit mi vallds-nak nevezunk, nemde, akkor onkenytelentil is megrezdul bennfink a tab, mint felelemnek, a titokzatos irant erzett tiszteletnek, hodolatnak hangja : Ember, hozza mersz-e nyulni ehhez a finom, sokretegii valosaghoz, amely oly titokzatosan ott hullamgyiirtizik lenyednek melyen s beiveli egesz eletedet? De mar a kovet7 kez6 pillanatban felebred benniink a mindnyajunk egeszseges lenyebe oltott Osztonszerii kivancsisag ; felzug a parancs : Ismerd meg magadat", s a lelek megindul onmaga vizsgalatara, mert a Lelek mindeneket vizsgal, meg az Istennek melysegeit is." (I. Kor. 2 : 10.) A vallaspszichologia egyike azon csatornaknak, melyeken keresztill az emberi ertelem megprobalta megkozeliteni a vallasnak nevezett phaenomenon sui generis-et, mely vizii tengeret az emberi 10eknek. Rogton hozzatehetjuk : egyszersmind a legfiatalabb csatorna is. S fiatalsaganal, tljszeriisegenel fogva vonzo, igezetes. A lezajlott utolso ket evtized alatt sokan probaltak e leglijabb csatornan at megkozeliteni a vallas tengeret, csoda-é hat, ha az eredmeny rovidesen az lett, hogy e fiatal, zsenge csatorna csakhamar elbizta maga, a tobbi csatorna megsztineset kovetelte, egyeduralmat, hegemoniat igenyelt maganak, s a hullamain tovahalado hajosoknak, akiket a modern gondolkozas vallaspszicholegusoknak nevez, azt igerte, hogy hamarabb és konnyebben celhoz juttatja Oket, mint a tobbi csatornak az 6 rajtuk utazokat. Jelen tanulmany celja megismertetese annak a kalandos utazasnak, amelyet eddig e fiatal csatorna utasai, a vallaspszichologusok megtettek, tovabba azoknak a kiilonboz6 hajoknak, csonakoknak, galyaknak, tutajoknak, tudomanyos nyelven : modszereknek, amelyeket ez ifju csatorna hajosai eleddig igenybe vettek, és amelyeknek legnagyobb resze celhoz nem erve, haj6torest szenvedett. Voltakepeni feladatunk tehat a vallaspszichologia torteneti fejloclesenek kritikai ismertetese. A jelentosebb vallaspszichologusok ismertetesenel mindig a kovetkez6 szempontok fognak szemiink elott lebegni : Miben latta az illet6 vallaspszichologns a vallaslelektan lenyeget, targyat, feladatat? Mily modszert tartott a legalkalmasabbnak vallaspszicholegiai kutatasanal, és mennyiben ismerte fel azokat a legszuksegesebb demarkacios vonalakat, amelyek a vallas.:. 1

3 br. Vasady tiela : A vallaspszichologia fejliklesenek tortenetel pszichologiat, mint onallo tudomanyt, a tobbi vallastudomanyoktol elvalaszt- Ják, és amelyeket a vallaspszichologusnak semmi esetre sem szabad atlepnie, hacsak iks& nem akar mondani :vegleg mindannak, ami Ot eppen vallaspszichologussa teszi. Ott, ahol az alkalmazott m6dszer hasznossagi erteket is szemleltetni ohajtjuk és szuksegesnek talaljuk, igyekezni fogunk minden egyes alkalommal az altala elert vallaspszichologiai eredmenyek reszletes és behato kritikai ismerteteset nyiljtani. Tanulmanyunk azutan a vallaspszichologia torteneti fejlodese folyaman leszilrodott tapasztalatok, eredmenyek osszegezesevel és rendszerezesevel fog vegzodni s nagy korvonalakban a vallaspszichologia legkozvetlenebb feladatait fogja befejezeskepen roviden kijelolni.1 I. A vallaspsziehologia torteneti fejliidese a modern, modszeres, empirikus pszieholoola felviragzasa A) Nem-tudatos vallaspszichologiai inditasok a XVIII-ik szazadig. Amit Ebbinghaus az altalanos pszichologiara vonatkozolag megallapitott, hogy t. i. nagy moltja van, de rovid tortenete",2 ugyanazt, és talán sokkal inkabb allithatjuk a vallaspszichologiarol, amelyet a hivatasos pszichologu.sok az alkalmazott c Izichologia" egyik aganak tekintenek. Mig tehat egy.: fe161 harm' allithatjuk a;_ i, hogy a vallaspszichologia, mint onallosult tudomany, teljeseri a modern kor gyermeke, miutan sajatos modszereire csak a legtijabb korban ebredt ra, addig masfe161, ha nem is Ontudatos, de mégis jelentos vallaspszichologiai inditasokkal talalkozhatunk mindenkor ott, ahol a vallasos kegyesseg és a gyakorlati onmegfigyeles szerencses egyesiilese jelentkezik. Epp azert, midon a vallaspszichologia torteneti fejlodeser61 Ohajtunk kritikai attekintest nyujtani, meg ken, emlekezniink a vallaspszichologia nem-tudatos" maltjar61 is, vagyis azokr61 a.melyen vallasos lelkekrol, akik gyakorlati, avagy mas celb61 vallasos eletiikre vonatkozo onmegfigyeleseiket papirra vetettek, s ezaltal gazdag, reszben mar fel is dolgozott, reszben pedig meg feldolgozasra van!' anyagot hagytak hatra a vallaspszichologiaval hivatasszertien foglalkozo jelenkor kutat6 tud6sai szamara.3 Tehat a vallaspszichologiaval kapcsolatos ismeretkritikai, metafizikai és tortenetfilozofiai problemak reszletes targyalasara itt nem teriink ki. Mindez oly uj feladatok ele allitana benniinket, amelyeknek a megoldasa mar csakis egy uj tanulmany keretei kozott volna lehetseges. 2 Ebbinghaus : Kultur der Gegenwart. I old. 3 A vallaspszichologia fejlodesenek tortenetere a kovetkez6 munkak, tanulmanyok adnak felvilagositasokat : Dr. Georg Traue : Die neueren Methoden der Religionspsychologie, Giitersloh, Wunderle : Einfiihrung in die moderne Religionspsychologie, Miinchen, Herman Faber : Das Wesen der Religionspsychologie und ihre Bedeutung ftir die Dogmatik, Tubingen, Scheel: Die moderne Religionspsychologie. Zeitschrift fiir Theologie and Kirsche, Georg Wobbermin : Die Religionspsychologische Methode in Religionswissenchaft und Theologie. Leipzig, George Wunderle : Aufgaben und Methoden der modernen Religionspsychologie. Eichstatt, Wobbermin : Zum Streit und die Religionspsychologischen Arbeit. (Abderhalden, Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden. Abt. VI. Teil C.) T. K. Oesterreich : Einfiihrung in die Religionspsychologie als Grundlage fiir Religionsphilosophie und Religionsgeschichte. Berlin, W. Koepp : Einfiihrung in das Studium der Religionspsychologie. Tübingen, Johannes Leipoldt : Sammlung wissenschaftlicher Handbficher fur Studierende und den praktischen Gebrauch. III. Band. Friedr. Beta Religionspsychologie. Berlin, J. B. Pratt : Religions-psychologie in den Vereinigten Staaten, Zeitschrift fiir Religionspsychologie, II. 1909", A t6bbi forrasmunkakat vagy a szovegben magaban, vagy pedig a kes6bbi jegyzetekben fogjuk felemliteni. A teljesseg kedveert itt foglaljuk azonban ossze a magyar nyelven Irt vallaspszichologiai vonatkozasti munkakat és tanulmanyokat : Katholikus irokt61 megjelent may& : Wiedermann Karoly : A vallas lelektana, Czako Ambro : A vallas lelektana, Kiihcir Fleris : Bevezetes a vallas lelektanaba. Protestdns froktol megjelent milvek : BartOk Gyorgy : A vallastudomany targya -es medszere. Reformatus theol. fakultas ertesitoje. lc.olozsvar, Bartok Gyorgy : A vallaspszichologia fobb torvenyei. (Magyar Tarsadalom-.

4 tor: Vasady Bela :- A vallaspszichologia fejl6desenek thrt6nete. Mindenekel6tt az egyes nagy vallasok irodalmi forrasaihoz kell fordulnunk, s mar is gazdag vallaspszichologiai anyag All a rendelkezesfinkre. A mithoszok, ritualis szokasok, varazslasok, imak, aldozatok, és altalaban veve minden oly vallasos tevekenyseg, amelyekben a vallasos szemelyisegeknek sajatosan vallcisos magataricisa jut kifejezesre, mind gazdag megfigyelesre és pszichologiai megertesre melt() anyagot nytljtanak szamunkra. Eppen azert, nyilvanyaloan, a kfilfinboz'o vallasok fisszehasonlitasaval foglalkoz6 fisszehasonlito vallastortenelern a vallaspszichologia szamara is jelentos szolgalatokat tett és tehet. A ttilzas.ba vitt egyoldald hisztoricizmussal szemben ramutatott arra a tenyre, hogy a kfilonboz6 nepeknel elofordulo hasonlo vallasos jelensegek nem vihetok vissza minden esetben kfils6 tfirteneti befolyasra, hanem inkabb a lelek azonos, avagy hasonlo sziiksegleteib61, viszonylataibol erthetok es magyarazhatok meg. igy azutan, amint erre Wunderle4 felhivja a figyelmiinket, a stoikusoknak gvv.:31t gondolata a vallaspszichologia mezejen fijra jelentest nyert. E kozos alapmeggyozodesek szinte programszerti, mert szfiksegkepeni jelentkezesenek megallapitasa mellett azonban nem szabad megfelejtkeznunk azokrol a sajatos szinezeti és arnyalati kfilfinbsegekr61 sem, amelyeket ezek az egyes vallasos zseniknel, avagy az egyes nepeknel nyernek. Mint majd kesobb latni fogjuk, ezzel a kerdessel a vallaspszichologia egyik agazata, az u. n. differencialis vallaspszichologia foglalkozik. A régi vallasos irodalombol gazdag tarhazkent magaslik ki minden vallaspszichologus szamara az 0- es Ujszovetseg. Ketsegtelentil, pusztan vallaspszichologiai szempontokbol a Szentirds egesze meg nem erthet6, meg nem m.agyarazhato. Hiszen a Szentiras iroinak celja nem az volt, hogy nektink vallasos elmenyeiknek és tapasztalataiknak leirasat nytljtsak, hanem 6k a lathatatlan Istennek fizenethordozoi voltak, az Cr profetai és heroldjai, akik -Leila az Isten kijelentett akaratat akartak tudtul adni az emberisegnek. De minden egyes irasukbol elenk tarul az fidvossegre, valtsagra vagyo embereknek vallasos lelki magatartasa. A, vallaspsiichologust pedig elsosorban eppen ez a magatartas erdekli. Az Oszoyetsegben kfilonfisen JObnak a konyve, a Zsoltarok, a PrOfetak irasai, a Peldabeszedek Konyve és az Enekek Eneke, a maga szimbolikus miszticizmusaval, -egyt61-egyig gazdag_tarhazai a pszichologiai megfigyeleseknek és megallapitasoknak. Ha pedig az Ujszfivetseghez fordulunk, tigy rfigton szemtinkbe kell tfinnie Pal apostolnak, a minden id8k egyik legnagyobb, bar szinten nem-tudatos vallaspszichologusanak, kinek levelei telve vannak lelki eletere vonatkozo pontos leirasokkal, utalasokkal. igy pl. a Romabeliekhez in level 7-ik reszeben, amidon oly megrendit6 es megelevenito hfiseggel rajzolja meg azt a harcot, amelyet a testi ember" a lelki emberrel" folytat, a legklasszikusabban juttatta eddig kifejezesre az emberiseg legegyetemlegesebb vallaserkolcsi tapasztalatat. Nem kevesbbe nagy es mely pszichologiai eleslatasarol és megfigyelesi kepessegerol tanuskodik a II. Kor. 12-ik resze is, ahol eksztatikus elmenyenek leirasaval talalkozunk, anelktil azonban, hogy az egyoldalfi miszticizmus fitvesztoire tevedne. A vallaspszichologus nem mehet el figyelmetlenfil az I. Kor. 14 mellett. sem, ahol Pal apostol a nyelveken beszeles hasznalatar61 irva, fijra kivalo vallaspszichologusnak bizonyul. Vegtil felemlitjfik meg a Romai level els() reszet is, amelyben a politheizmus kialakulasanak leirasakor Pal apostol klasszikus peldajat nyfijtja a manapsag figynevezett genetikus Vallaspszichologianak. Azonban nem Munk ez alkalommal a Szentiras valamennyi irojanak nemtudatos vallaspszichologiai megallapitasait és megfigyeleseit reszletesen felemliteni. Hanem inkabb tovabb megyunk torteneti ismertetestink megkezdett lan- tudomanyi Szemle, IX. szam.) Ravasz Laszlo : Megjegyzesek a vallas lelektanahoz. ( Emberelet utjanak felen" c. konyve els() lapjain. Eredetileg a Protestans Szeinle evfolyamaban.) Makkai Sandor : A vallas lelektana. (Protestans Szemle, evf.) Mak/ad Sandor : A vallas lenyege és erteke c. konyvenek vallaspszichologiai vonatkozasd reszei. Egyeb magyar nyelven megjelent vallaspszichologiai jellegu tanulthanyokra Vala hivatkozasok es utalasok megtalalhatok az itt felsorolt munkakban és tanulmanyokban. 4 Wundeile : Einfiihrung.etc., 9. oldal.

5 4 Dr. Vasacty 13ela : A vallaspszichologia fejlesdesenek tortenete. colatan. Lassuk, mily nem-tudatos vallaspszichologiai inditasokkal talalkozhatunk az egyhazi atyaknal és az Os-keresztyen apologetaknal? A sorozatot talán Tertullicinusszal kezdhetj-iik meg, aki De anima" cimii munkajaban telj es hatarozottsaggal szembeallitja a keresztyen vallaspszichologiat egy Plcitonak és egy Arisztotelesznek pogany" pszichologiajaval. A sardesi Melillo : i;ept couxtc zal c6p.ocsoc i) vok c. munkaja mar a cimeben kifejezesre juttatja az akkori vallaspszichologia trichotomikus felfogasat. HasonlOkeppen felemlftesre meltek Nizzai Gergely; (7cEp. pkilc co; Ity GcNkcp49 M2xptvaY 8t0 010c), Nemesios erepi Onto.; civapckcov), Claudianus Mcimertusnak Faustus Regiensis ellen irt (libri tresde statu animaf), Kassiodoros (de anima) és Nagy Gergely (de aeternitate animarum) nem-tudatos vallaspszichologiai inditasokkal telitett klasszikus munkai. Az eddig emlitett egyhazi atyak és Oskeresztyen ir6k reszint apologetikus, reszint pedig exegetikai-dogmatikai modszereket alkalmaztak munkaikban. Az elso, akinel ezek a szempontok inkabb hatterbe szorulnak s eppen azert vallaspszichologiai inditasokkal nala gyakrabban talalkozhatunk : Augusztinusz. Augusztinusz munkai, kiilonoskeppen V allomasai kiaknazhatatlan kincsesbanyai a modern vallaspszichologusoknak. Nem csodalkozhatunk tehat, ha meg a vallaspszichologia legmodernebb modszereivel dolgozo vallaspszichologusok is figyelemre meltatjak e nagy vallasos zseni irasait. igy pl. Girgensohn, aki a rendszeres kiserleti onmegfigyeles modszerenek a vallaspszichologia terilleten vale erienyesitese Altai nyert eredmenyeinek helyesseget munkaja vegen a nagy AugusztinuszbOl vett idezetekkel probalja igazolni, alatamasztani.5 Es meltan. Mert, mint Harnack Adolf mondja rola :6 Augusztinusznak, sokkal inkabb, mint barki masnak, megvolt az a kepessege, hogy IstenrOl vale spekulaci6it bens6 elmelyedessel, *szemlelodessel kapcsolja egybe, timely nem elegszik meg egyes hagyomanyos kategoriakkal, hanem inkabb a kedelyallapotoka t es a tudattartalmakat elemzi. Ez elemzes teren yak) minden egyes sikerteljes elorelepes szamara egytittal az Isten megismereseben is haladast jelentett és viszont... Igy lett aztan Augusztinusz az egyhazi atyak koranak pszichologiai zsenijeve ugyanakkor, midon egy:- fatal theologiai zseni is volt. Anelktil, hogy jaratlan lett volna az objektiv vilagismeret teruletein, mégis teljes hatarozottsaggal figyelmen kiviil hagyta ezeket,- nem Agy, mint neoplatonikus mesterei, akiknek ktilonben sokat koszont, bar ugyanakkor talszarnyalta Oket... Anna! energikusabban fordult a bels6 tapasztalatok megfigyelese és ezeknek pszithologiai elemzese fele, amelyre pedig edes keves biztatast kapott a neoplatonikusoktol. A szkepticizmustol Open az a meggyozodese mentette meg, hogy, ha minden killso tapasztalas ketseges is volna, a benso lelki elet tenyei meg akkor is fennallanak és benniinket okvetlentil bizonyossaghoz juttatnak el. Lehet, hogy nincs rossz, amde mi feliink s maga ez a felelem mar bizonyara egy rossz. A hitnek nines lathato tragya, de latjuk a hitet sajat magunkban (ipsam tamen fidem, quando inest in nobis, videmus in nobis ; de trinit. XIII., 3.). igy azutan nala ismeretelmeletileg a deus és az anima a legszorosabb kapesolatba jutottak egymassal és ez a kettojiik kozott fennall6 benso szoros kapcsolat csak megerositette Augusztinuszban azt a hitet, hogy a ketto kozott metafizikai osszefiigges is van. Igy azutan a lelki elet vizsgalata theologiai szukseglette lett szamara. Semmi ily iranyti vizsgalodas nem tont fel elotte kozombosnek, hiabavalonak ; inkabb meg volt gyozadve arrol, hogy Isten megismeresehez vezetnek. A gnothi seaiiton-istenhez vezer16 At lett szamara." Harnack szemei elott, midon e sorokat irta, ktilonoskeppen Augusztinusz kovetkezo hires mondasa lebegett : Deum et animam scire cupio, Nihilne plus? nihil omnino. 5 Karl Girgensohn : Der Seelische Aufbau des Religiosen Erlebens, Leipzig, s kiiv. old. 6 A. Harnack Lehrbuch der Dogmengeschichte, III. 97. s kov. old.

6 Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejl6desenek tortenete. 5 E ket sort Wobbermin is idezi7 és helyesen allapitja meg, hogy Augusztinusz e mondasaban bizonyos tekintetben (gewissermassen) egy hataroz ott vallaspszichologiai programm jut kifejezesre. De az ily és hasonlo mondasoktol eltekintve is, batran allithatjuk azt, hogy Augusztinusz onmegfigyeleseiben és ezeknek leheto pontos leirasaban sokkal jobb vallaspszichologusnak bizonyul, mint sokan azok koziil, akik a modern korban modszeres vallaspszichologusoknak tartjak magukat s ugyanakkor hianyzik be101iik valami abb61, amit talán egyelore vallaspszicholegiai.erzeknek nevezhetnenk el. Csodalatos kepessege volt arra, mondj a ugyancsak Harnack, hogy benso megfigyeleseit szavakba ontse ; eppen ebben rejlik kiilonlegessege és nagysaga."8 El kell azonban masfe161 ismerniink azt, hogy barmily j6 onmegfigyelo is volt Augusztinusz és barmily kival6 nyelvkeszseggel is rendelkezett elmenyeinek pontos leirasara, mégis pszichologiai megfigyeleseinek és altalaban veve vallasos elbeszeleseinek objektiv pontossagaban telj es j oggal ketelkedhetiink. Nagy ido telt el ugyanis elmenyeinek lezajlasa és irasba foglalasuk kozott. egyhogy, ha a lailso momentumokra pontosan emlekezhetett is Augusztinusz, megis a legfinomabb motivumok és momentumok, amelyek ez elmenyeket eloideztek es teljesse tettek, a nagy, kozbeeso intervallum folytan bizonyara kimosodtak emlekezeteb61. Ugyhogy itt teljes hatarozottsaggal igazat kell adnunk Girgensohnnak, mikor Augusztinusszal kapcsolatban tobbek kozott a kovetkezoket mondja : Augusztinusz vallomasai nem masok, mint kesobbi evekbol torteno visszapillantasok lelki eletenek esemenyeire, melyek termeszetesen oly megvilagitast nyernek, amilyennek annak idejen Augusztinusznak feltiintek. Eppen azert elsorangii torteneti dokumentumok Augusztinusz lelkirajzat illetoleg, de csak arra az idare vonatkozolag, amidon a Vallomdsokat irta. De, ha korabbi elmenyeinek pontos raj zakent szemleljiik Oket, figy csak a legnagyobb_kritikai elovigyazattal vehetjfik hasznukat. Semmi sem garantalja u. i. azt, hogy a visszatekinto emlekezes és az elmenyek tenyleges lefolyasa teljesen azonosak voltak. A torteneti kutatas u. i. eszrevette, hogy a Vallomdsok leirasai nem mindenben egyeznek meg az Augusztinusz fejlodesere vonatkozo objektiv bizonysagokkal, vagyis korabbi miiveivel. Es ez semmiesetre sem meglepetesszerii és egyedii1a116. Emlekiratok, amelyek nem naploszerii jegyzetekb61 tevodnek ossze, hanem csupan lies& evek visszatekint6 reflexi6i, rnegfigyelesei, egesz termeszetesen lenyeges tevedesek hordoz6i és nem fedik minden esetben a megtortent, objektiv valosagot. Aki az allitasoknak, tandvallomasoknak pszichologiajat ismeri és tanulmanyorta azokat a finom elvaltozasokat, amelyeknek minden egyes benyomasb61 szarmazo elmenyiink kozvetlentil atelesiink utan ala van vetve, nem annyira a hibaknak és tevedeseknek sokasagan fog elcsodalkozni, mint inkabb az ily emlekiratok relative csodalatra, melt6 pontossagan. Augusztinusz egyes tevedeseire mar ramutattak a kutatok. Hasonlo tevedesek bizonyarai miivei tab reszeiben is elofordulnak. Eppen *azert azokat a kutatasokat és eredmenyeket, amelyeket eddig egyes pszichologusok a tanfivallomasok pszichologiaj at illetoleg Vegeztek es elertek, a torteneszeknek és pszichologusoknak sokkal inkabb meg kellene szivlelniok, mint azt eddig tettek. Idevag6 vizsgalatok, kiserletek igazoljak, hogy minden oly lelki processzus, amely 7 Wobbernin : Die Religionspsychologische Methode etc old. Termeszetesen Wobbermin egyoldahl pszichologizmusba esik, midon u. n. vallaspszichologiai m6dszere erdekeben Augusztinusz mondasanak szavait felcsereli : animam et deum scire cupio (lasd id. m old.). Eppen azert e helyen igazat kell adnunk a killonben nem egyszer szinten egyoldaltsagba es6 E. Brunnernek, midon utal arra, hogy Augusztinusznal e helyen nem arra]. van sz6, amit Wobbermin e szavakbol kiolvasni vet: t. i. deum ex amina scire, hanem az animam" és deum" szavakat az et" sz6 IOU ossze, amely tehat mindkett6nek ona.116, targyias voila biztositja. Mikor azonban Brunner eppen ebben az egymasntahisagban latja azt a nagy kiilonbseget, amely bibliai hit és misztika kozott van, akkor viszont masfelol elfelejtkezik arra]., hogy ker. hit és altalaban veve vallasi misztika kozott erintkezesi pontok is vannak. E kozos vonasok, erintkezesi pontok kimutatasa pedig eppen a vallaspszichologia feladata. Lasd az egeszre vonatkozokag : E. Brunner : Die Mystik and das Wort, Tubingen, s Milt. old. 8 Id. m old.

7 Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete. negy-ot masodpercnel hosszabb ideig tartott és amelynek jegyiokonyvi leiresa tobb percet vett igenybe, finomabb szerkezeti sajatossagaiban mar -Labe vissza nem adhat6."9 A rendszeres onmegfigyeles mesterenek kell tehat lennie annak, aki a legkisebb ontudatlan tevedeseket is el tudja kertilni elmenyeinek irdsba foglalasakor. Tevedesek azonban semmiesetre sem keriilhetok ki abban az esetben, amikor a messze multban lezajlott lelki elmenyekre valo visszaemlekezesr61 van szo, mint eppen most az Augusztinusz eseteben. A legfinomabb elmenymozzanatok ilyenkor okvetlenul elkerfilik az emlekez6 figyelmet. Mar pedig a vallaspszichologusok Augusztinusz lelki fejlodeseben eppen ezeket a hajszalfinomsagli elmenyarnyalatokat keresik és mert termeszetszeriileg nem talalhatjak meg, fajdalmasan kenytelenek nelkiilozni Oket. Mindez azonban semmit sem von le Augusztinusz megfigyelo és leiro kepessegenek sajatos ertekebtil. Inkabb csodalatunkat valtja ki az, hogy vallasos elmenyeire ennyire is kepes volt visszaemlekezni es azokat irdsba, foglalni. Es hogy a vanes pszichologiai lenyeget elmenyeinek leirasa kozben teljesen kifejezesre juttatta, mutatja az is, hogy Girgensohnt Augusztinusz irasainak elemase ugyanoly eredmenyekhez juttatta el, mint rendszeres kiserleti onmegfigyelesi modszere. Augusztinusz bels6 szemlelodesi modjat azonban semmiesetre sem szabad a modern vallaspszichologia megfigyelesi modszereivel tisszehasonlitani. Pszichologiai viszszapillantasai és attekintesei szinthetikus termeszetfiek s ugyanakkor nem ludomonyos cilbol irodtak, hanem nagyon is gyakorlati celokat szolgalnak : vallasossagot akarnak olvasoikban ebreszteni. Egy azonban bizonyos : Augusztinusz azert volt kepes iijra felfedezni a vallesban a vallast (amint ezt rola Harnack megallapitotta), mert nem-tudatosan is kivalo vallaspszichologusnak bizonyult. Ezt talán meg az egyoldahl objektivistak sem fogjak tole megtagadni. Augusztinusz hatasa ereztette magat a skolasztikan és az egesz kozepkori misztikan. Minket most mind a,ketto csak pszichologiai szempontbol erdekel. Mennyiben fedezhetok fel nem-tudatos vallaspszichologiai hajlandosagok, inditesok a kozepkor nagy vallasos szemelyeinel? Itt van mindenekelott Szent Berndt. Augusztinusz hatasat sok tekintetben eszrevehetjiik nala, bar pszichologiai kifejezeseinek plasztikussagaval nem egyszer meg Augusztinuszt is feliilmulja. Szent Berrwitot kiilonoskeppen az jellemzi (Lasd beszedeit.), hogy ellensege volt minden elmeleti megismeresnek,_ ktilontisen, midon a lelek Istennel valo egysegenek megismereser61 volt sz6. A tudast a tudasert egyszerfien gyalazatos kivancsisagnak" tartja. Ismeretelmeleti iranya a vallasos pragmatizmusnak egy sajatos fajtaja. Ha ir, nem konyvekre és theologiai elotanulmanyokra tamaszkodik, hanem a tapasztalatok konyvere" és e konyv mindenkori olvasasat hallgathi elott ellandoan hangsillyozza. Bernet talan meg nagyobb sulyt helyez az elmenyre és a heist, ' tapasztalasra, mint nagy elodje, Augusztinusz s az experire", sentire", gustare" szavakkal nagyon gyakran talalkozunk nala. Az elmeny anal valo megertes", a tapasztalat altal valo tanulas", ezeknek alland6 hangsiulyozasa a vallas szubjektiv oldala feleforditj a olvasoi figyelmet, mar pedig Open a vanes szubjektiv oldala az, amely irant a vallaspszichologia ktiltinoskeppen és hivatasszertien erdekloclik. Kival6 vallaspszichologiai erzeker61 tamiskodik az is, hogy Istennek a lelekbe val6 belepeset az experimentum" szoval jeloli. Szent Bernatot koveti a misztikus theologia fejedelme", Bonaventura, aki Itinerarium mentis in deumjaban leirj a azt az &at, amelyet a leleknek az Istennel valo teljes eggyeleveseig meg kell tennie. A gondolkodo megfontolasnak elebe helyezi az erzelmi elmenyt. Gyakran beszel a misztikus tapasztalasrol, az experimentalis cognitio"-rol, amelybol a vallasos elmeny emocionalis es gondolati elemei egyarant fakadnak. Hasonlokeppen Aquindi Tamdsncil is a misztikus tapasztalas, mint lelki telly (exercitium theologiae mysticae) a tudomanyos misztika szaksegkeppeni elofeltetelei koze tartozik. A cognatio experimentalis", a certitudo experimentalis" és a notitia experimentalis` kifejezesek iresaiban igen gyakran el6fordulnak. De kivalo vanes- 9 Id. m old.

8 Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejliidesenek tortenete. pszichologiai forrasmunkaknak mutatkoznak, melyek meg nagyreszt most is feldolgozasra varnak, a tobbi, meg nem emlitett kozepkori misztikusnak irasai is. igy pl. a nemet misztika" legkivalobb kepviseloinek, Eckhartnak, Taulernek etc. vallasos elmelkedesei. A kesobbi misztikusok kozott vallaspszichologiai szempont- Nil a legjelentekenyebb Szent Terez, aki vallasos elmenyeit visszatekinto onmegfigyeleseinek segitsegevel papirra vetette. TudOsitasai annyira vilagosak es meg a legaprobb mozzanatokra is oly pontosan kiterjednek, hogy pontossagukkal peldat mutatnak a mai leir6 vallaspszichologianak is. Az egyetemes vallaspszichologiai irodalom keves oly forrasmunkaval rendelkezik, melyeket nagyobb haszonnal forgathatna, mint Szent Ter& irasait. Nem csodalkozhatunk tehat azon, hogy a legtobb vallaspszichologus, mid6n a misztikat lelektani szempontbol tanulmanyozza, mindenekelott Szent Terezhez folyamodik.' Vallaspszichologiai szempontbol megemlitesre melto a karmelita Szenthciromsdg Fiilop (Philippus a Sanctissima Trinitate), aki misztikus theologiajanak rendszereben sok olyan kerdest, problernat vet fel, amelyeket ma a, vallaspszicho= logia mezejere utalunk. Kiilonosen, mid6n a lelek eroir61 s kepessegeir61 beszel, s arrol, hogy ezek a misztikus elmenyben mennyiben vesznek reszt. Vagy mikor az Istennel valo eggyeleveshez vezerl6 s a neoplatonizmusbol szarmazo harmastitnak : a via purgativcinak, a via illuminativcinak és a via unitivdnak lelektani elemzeset és leirasat nytljtja. Gazdag, a vallaspszichologusok feldolgozasard varo anyagot nyajtanak Fenelon és Madame de Guyon munkai is. Altalaban mindazok irasai, akik az A. n. szubjektiv vallast elebe helyezik az objektiv vallasnak. A nagy misztikusokat pedig Open ez jellemzi. A legtalalobban eppen ezert Scholz jellemzi a misztikusokat, midon vallasukat a pszichocentrikus kijelentestudat vallasa7 nak" nevezi e1.11 Az oly vallas pedig, amelynek tobb-kevesebb pszichocentrikus szinezete van, a legkecsegtetobb megfigyelesi mez6 a vallaspszichologia szamara. B) A vallaspsziehologia eliifillasa szazadban. A vallaspszichologia onallesulasarol, fiiggetlen tudomannya leveser61 csak a XVIII-ik szazadban beszelhetunk. Egy tudomany eloallasanak, keletkezesenek elofeltetele és kriteriuma az, hogy milveloi ontudatosan felismerjek tudornanyuknak sajatos targyat es rdebredjenek arra, hogy e sajatos targy megismerese uj utakat, uj eszkozoket, vagyis uj modszerek igenybevetelet kiiveteli meg. Vallas-; pszichologiai kutatasrol es vizsgalodasrol is csak. ott beszelhetiink tehat, ahol ez uj tudomanyos szempontnak modszertani kovetkezmenyeit Is felismertek a kutatok, ahol tehat a vallaspszichologia sajatos elvi, targyi és modszertani problemai megvitatas targyava lettek. Ez pedig csak a XVIII-ik szazad masodik feleben kezdett csiraszerfien jelentkezni, s voltakeppen csak a XX-ik szazadban jutott igazan jelentoseghez. Lassuk tehat azokat a ktilonboz6 szellerni Aramlatokat, amelyeknek egymast-keresztezese, csomosodasa, osszefutasa a vallaspszichologia kialakulasat elosegitette. A vallasnak minden idoben voltak, nemcsak a gyakorlatban, de elmeletben is, ellensegei. Gyakorlatban ellensege a vallasnak mindaz, aki a vallas problemai irant egyaltalaban nem erdeklodik. Elmeletileg pedig ellensege a vallasnak az, aki azt puszta illuzionak tartja, egy reg lezajlott kor survival"-jenek, ami tehat mar nem alkoto tenyezoje a mai kor embereinek. Es erdekes jelenseg az, hogy nem-tudatos vallaspszichologiai inditasokat, hajlandosagokat felfedezhetiink a vallas elmeleti ellensegeinel is, legyenek bar Ok altalaban a vallasnak, vagy pedig csak egy tradicionalis vallasformanak az ellensegei. Es e megallapitasunk egy- 1 Lasd p1. az angol amerikai vallaspszichologiai irodalombel Underhill, Von Hugel, Jones, Pratt, Thouless, Coe, stb. miiveit, vagy a kivalo dan filozafusnak, Hoffdingnek legajabban nemet nyelvre is leforditott vallaspszichologiai munkajat : Erlebnis and Deutung`, melyben kulon fejezetet szentel Szent Terezia vallasos eletenek pszichologiai elemzesere. 11 L. : Religionsphilosophie, 179. old.

9 Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholegia fejlodesenek torteneta. arant ervenyes figy a keresztyenseg elotti korra, mint a keresztyensegen kiviil esti teruletekre altalaban. Ily nem-tudatos, embrio-vallaspszicholegus volt pl. Xenophanes, aki midon Homeros es Hesiodos isteneit cstifolta,u ez isteneket az emberi kepzel6 ero alkotasainak tiinteti fel. Eszerint Istenet mindenki a sajat alakja, formaja, sziiksegei és vagyai szerint gondolja el. Ennelfogva az ethiopok istenei feketek és laposorrilak, a thrakok istenei viiroshajtlak es kekszemfiek. Es ha a Iovaknak és okroknek keziik volna, amellyel festeni tuclnanak, ugy isteneiknek bizonyara 16 es szarvasmarha format kolcsonoznenek. Ugyanide sorozhatok Prodikusnak, Kritiasnak, Lucretiusnak és masoknak vallaskritikai megnyilatkozasai is. A szorosabb ertelernben vett vallaspszichologiai felfogast és szempontot azonban naluk hiaba keressak : csak azutan erdeklodnek, hogy a vallasos kepzeteket mennyiben befolyasoljak a termeszeti tapasztalatok mozzanatai és motivumai, maganak a vallasos elmenynek elemzese irant azonban, amely elmeny pedig voltakeppen mindennek a hatteret es alapjat nytijtja, nincsen erzekiik. Ugyanez t allithatjuk a keresztyen kor sok más vallaskritikusarol is. Igy pl. Spinozcirol, akinek Tractatus theologico-politicus-at Mayer irgy tiinteti fel, mint amelyto1 a vallaspszichologia kezdetet szamithatjuk.'3 Azonban helyesen jegyzi meg Wobbermin," hogy bar Spinoza ketsegteleniil a vallaspszichologiai szempont iranyaban tapogatozik, vallaspszichologusnak mindazonaltal 61 sem tarthatjuk, mert a sajatos vallasi elmenyek irant neki sincs erzeke, s csupan azoknak az erkolcsi sztiksegleteknek szerepet vizsgalja, amelyek aztan a vallasban kielegiilest nyernek. A vallasos elmeny sajatossagainak vizsgalata irant az angol empirizmusnak sincsen erzeke, amely kiilonben a XVIII-ik szazad masodik feleben nagyban hozzajarult ahhoz, hogy a szupranaturalis eredetek vallasi igazsagainak orthodoxus rendszeret az emberi felvilagosodas koranak lassankint sikerult attornie, tlgy, hogy rovidesen mind tobb és tobb vallaspszichologiai problema nyomult be a vallastudomany teriiletere. Angliaban az egyhazi szupranaturalizmussal szemberr mindenekelott a racionalisztikus deizmus jelentkezik, amely szinten dogmatikai rendszeralkotasra torekszik ugyan, meg pedig erosen racionalis alapokon, elofelteteleit azonban, amelyekre epit, az empirikus kiindulas adja meg.15 Az angol empirizmus mindentitt a tapasztalasb61 indul ki, hogy azutan a tapasztalas Altai nyert adatokbol megkonstrualhassa azt, amit termeszeti vallasnak" (natural religion) nevez. Erre torekszik Hume is, Natural history of religion cimii munkajaban, amelyben aztan kimutatni probalja, hogy a vallas a felelem es a remenyseg Altai meginditott kepzeletben és az emberi tudatlansagban gyokerezik. Ami a vallasos elmenyben sajatosan vallasi, az irant neki, es altalaban veve az angol empirikus deizmusnak sincsen erzeke. Mindazonaltal Hume-ot, Herbert von Cherbury-t és Locke-ot tekintjiik azon littoroknek, akik a pszichologizmust az emberiseg vilag- és eletfelfogasaba, tehat a vallasfilozofiaba is az els6 alkalommal bevezettek és az empirikus gondolkozasmodot az addigi metafizikai dogmatikus gondolkozassal szembehelyeztek. Az angol empirizmus gondolatai csakhamar atjutottak Nemetorszcigba is. Akkorara a régi megcsontosodott orthodoxia egyoldalli metafizikai-dogmatikus gondolkozasmodja itt is alabbhagyott, leginkabb azert, mert a tobbi vallasokkal -yak, megismerkedes kezdte megingatni a keresztyenseg abszolutsagaba vetett hitet, viszont masfe161 a lutheranusok, reformatusok és katholikusok kozott folytatott hitvitakba is kezdtek mar a vallas irant erdeklodok belefaradni. Mig azonban Angliciban Humenak és tarsainak hatasara az empirizmus csakhamar egyhazi és keresztyenellenes jelleget oltott magara, addig Nemetorszagban az angol empirizmusnak és a nemet pietizmusnak szerencses talalkozasa és egybeomlese a legtermekenyebb hatassal volt a vallasos és theologiai gondolkozasra. 12 L.: Xenophanes fragmentumait. 13 Ober Religionspsychologie, Zeitschrift fiir Theo. and Kirche, old. 14 I. m old. 13 L. : TOrltsch : Deisnms.

10 Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete. Csak e ket szellemi aramlatbol ertheto meg teljes egeszeben a XVIII-ik szazad nemet gondolkozasanak az a hatalmas elorehaladasa, amely azutan a vallasnak és theologianak egymasto1 valo pontos es tiizetes elhatarolasat, megkiilonbozteteset vonta maga utan. Semlerben talalkozott ossze eloszor, ha talán nem is a legontudatosabban, az angol empirizmus és a nemet pietizmus. Es amikor a vallaspszichologia kialakulasdrol, eloallasarol beszeltink, errol a ket szellemi aramlatrol semmi esetre sem szabad megfelejtkeznunk. Az angol empirizmus és a misztikus pietisztikus hatas-elemek, mint motivumok, ott szerepelnek ebben a korban mindeniitt, ahol a theologusok, filozofusok es altalaban veve a gondolkodok a metafizikai dogmatikus gondolkodasnak hatat forditanak, s a vallasos eletformak irant erdeklodnek. Ett61 kezdve a relativizalo pszichologizmus és az individualizmus mindinkabb az erdeklodes eloterebe lepnek. A vallas normativ elgondolasa helyett a pszichikai és szocialis milieu vallasformalo ereje erdekli az embereket, s a vallas igazsagtartalma, in abstracto, egyaltalaban nem problema tobbe a szamukra. Els& sorban a primitiv vallasformak lelektani elemzese IOU le a figyelmeket, s kulonos eloszeretettel foglalkoznak a vallas erzeimi oldalaval. Mint mar emlitettiik, Semler meg nem ebredt rd teljes tudatossaggal a lelektani empirizmus nagy horderejii jelentosegere. Sokkal inkabb ott luktetett meg benne a keresztyenseg normativ ervenyessegebe vetett meggyozodese, semhogy atadhatta volna maga teljesen a relativizalo pszichologizmusnak es empirizmusnak. Sokkal batrabb és hatarozottabb kepviseloje volt az ilj iranynak Lessing, aki aztan Semlernel is ontudatosabban hangstllyorta a vallas es theologia korti killonbsegeket. Herder viszont a vallasi kepzet- és erzelemvilag egyeni killonfelesegei irant mutatott nagy megertest. Igy jutunk aztan el Pascalon, Jacobin és Hamanon keresztill a nagy filozofushoz, Kanthoz, akit szinten a vallaspszichologiai vizsgalodas egyik elokeszitojenek, elomozditojanak tekinthetiink. Kant torteneti jelentosege, mely a mi vallaspszichologiai torteneti attekintesiinkre is fontos jelentosegii, abban leli gyokeret, hogy az erkolcsi tapasztalatnak az emberi szellem teruleten a racionalis gondolkozas mellett kulon Onallo helyet biztositott, es ezaltal a gondolkozast egy jelentos lepessel kozelebb vitte a vallasos tapasztalas sajatossaganak felismerese fele. Es ha a vallaspszichologia m6dszertananak szemszogebol nezziik Kant eme lepset, ugy annak nagy horderejet mindenesetre el kell ismernunk. Mereszseg volna azonban azt allitani, mintha Kantndl magandl tudatos vallaspszichologiai vizsgalodassal talalkozhatnank. Inkabb teljesseggel sajnalnunk kell azt, hogy Kant nem tette meg eziranyban dont45.1epest, behodolt az erkolcsi erdek szempontjanak, és igy nem jutott el a vallasos tapasztalas sajatos és onallo voltanak elismereseig. Igy azutan igazat kell adnunk Wobberminnek, midon Kantrol paradoxonszeriien azt allitja," hogy megallott egy kritikatlan vallaskritikai vizsgalatnal, azaz egy oly vizsgalatnal, amely az empirikus vallast teljesen figyelmen kivtil hagyja és igy nelktillizi a vallaspszichologiai elomunkalatokat. Az empirikus vallaspszichologiai vizsgalodasra a &into lokest, inditast a Kant altal sok tekintetben befolyasolt, de Vile mégis fiiggetlen nagy theologus, Schleiermacher adta meg. 0 fedezte fel a vallasos elmenyben a vallasos.elmenyt, 0 indult ki eloszor teljes hatarozottsaggal az gmpiriabol s lett a modszeres vallaspszichologia eleddig szinte hermetice elzart lathatatlan birodalmanak kapunyitoj ava. Schleiermacher ameny theologicija (igy szokas nevezni az 0 és kovet0i theologiaj at) a maga egeszeben e helyen kevesbbe erdekel benniinket. Kritikai megvilagitasa is más helyre tartozik. Nekunk ezen a helyen egyetlen kotelessegiink targyilagos kimutatasa annak, hogy Schleiermacher mennyiben mozditotta elo a vallaspszichologianak, mint onallo, empirikus tudomanynak, eloallasat? 16 I. m old. : so ist Kant bei einer religionskritischen Betrachtung stehen geblieben, aber paradox zu sprechen bei einer unkritischen religions-kritischen Betrachtung."

11 10 Dr. Vasady Bela : A vallaspsziehologia fejlodesenek tortenete. A vallaspszichologia el6allasat sietteto, elosegit6 dramlatok, iranyok, tendenciak szerencsesen talalkoznak Schleiermacherben. Kanti, herderi, schellingi hatasok, romantikus hajlandosagok, a herrenhuti orokseg, esztetikai-spinozisztikus motivumok egyestiltek szemelyisegenek gazdag Osszeteteld szovedekeben. A vallasrol tartott hires beszedeiben jutott teljesen djszerd vallasfelfogasa eloszor kifejezesre. A vallasos elmenyt, az univerzum szemleletet es erzelmet allitja az e16- terbe. A kepzetek és dogmak nem tartoznak a vallas lenyegehez. A vallas szubjektiv oldala a fontos, a mervado, minden más csak masodlagos jelentosegii. Miutan pedig a vallas az egyeni vallasos elmenyben oldodik fel, nyilvanvaloan nem beszelhetiink egyetemes, permanens, valtozatlan, egyforma ervenyii vallasrol, hanem a vallas minden egyenben maskent jelentkezik. Nines tehat egyetemes vallas, nem beszelhettink a vallasr61, hanem inkabb beszelnunk kell vallasos egyenisegekr61, akikben a vallas realizalodik, mikozben egydttal egyeni kontost is vesz fel magara. Schleiermacher beszedei a metafizikatol vale) elfordulas klasszikus peldai. A vallasrol vale) reflexio szerinte nem lenyeges eleme a vallasnak, mert hiszen a vallasos nezetek, felfogasok mar magukbol a vallasos egyenisegekbol nonek ki. Aki tehat a. vallast meg akarja ismerni, forditson hatat minden reflexiosziilte vallasi termeknek, szarmazeknak, a fontos a vallasos tapasztalat, az Isten-tudat vegtelen sokfelesegenek konstatalasa és megismerese. Mi sem ter meszetesebb, mint az, hogy. Schleiermachernek eme, a szubjektiv vallas sokfelesege, egyeni eletformainak tanulmanyozasa mellett vain hatarozott allasfoglalasa, a &into lokest adta meg a vallaspszichologia eloallasara. Es ha Semler meg nem volt kepes magat a felvilagosodas racionalisztikus theologiajato1 minden tekintetben emancipalni es ha Herder és Lessing csak alig erezhet6 inditasokat nydjtottak, Kant egyoldald ismeretelmeleti és erkolcsi erdeklodese folytan szinten megakadt a fejlodes, elorehaladas vonalan, amely a vallas kovetkezetes pszichologizalasa fele haladt, ugy batran allithatjuk, hogy Schleiermacher bator és meresz fordulataval megvetette alapjat az empirikus vallaspszichologia kialakulasanak es szemleletmodjanak, amelyre azutan Schleiermacher és az Ot kovet6 theologusok és pszichologusok tabora batran epithetett. Schleiermacher ez empirikus vallaspszichologiai tendenciaj a ervenyestil hittandban is. Semmi más nem all rendelkezesiinkre, mint a lelek és azok a kegyes megindulasok, amelyeket ebben felfedeziink", mondja egy helyen.17 Es a hittan sajatos feladatat nem latja masban, mint,die Erregungen des christlichen frommen Gemutes in der Lehre darzustellen".18 Itt tehat az elmeny minden s a vallasos elmenyt szabalyozo normativ, objektiv kijelentes-tartalomrol beszelni nem lehet. Ami a vallasos elmenyben megnyilatkozik, az az ember termeszeti vallasanak tartalma csupan, egyszertien vallasi adottsag. Schleiermacher azonban hittandban nem vezette vegig teljes kovetkezetesseggel empirikus tendenciajat. PszicholOgiai felfogasat teljes egeszeben nem engedte ervenyre jutni spekulativ filozofiai elet- és vildgnezete, elannyira, hogy vegre is a vallas pszichologiai meghatarozasat alajarendelte filozofiai vilagnezetenek, amely filozofiai vilagnezet viszont pantheisztikus szinezetii volt, tehat olyan, amely a termeszet és szellem kozotti killonbsegeket mintegy megszunteti és a vallasos elmenynek teljes egeszeben ellene monde) metafizikaba torkollik bele. Igy azutan Schleiermacher hitrendszeret egy else) pillanatra fel nem fedezhet6 benso fesziiltseg jellemzi, amely fesziiltseg az empirikus pszichologiai vallasfelfogas és Schleiermacher spekulativ, pantheisztikus vilagnezete, mint ket ellentetes polus kozott kiengesztelhetetlendl allandoan jelentkezik. Melyen fajlalnunk kell, hogy a minden id6k ez egyik legnagyobb és tegyuk hozza, legvallasosabb theologusa nem tudta magat mentesiteni a hagyomanyos, spekulativ, filozofiai hatasoktol s igy azutan vallasszemleleteben a vallasos erzelem individualitasa és elenksege 17 Glaubenslehre, 7. paragrafus. 18 tlaubenslehre, 3. paragrafus.

12 Dr. Vasady Bela : A vallaspsziehologia fejioclesenek tortenete. 11 s ennek lelektani elemzese vegre is a hatterbe szorult, helyet adva az elmenyek elenkseget elfatyolozo spekulativ-filozofiai gondolatoknak. Schleiermacher egesz elete a filozofia es a vallas ellenteteinek megszuntetesere vale) torekvesbol alba s halalos agyan meg is ezekkel a szavakkal kellett Meta befejeznie, melyek egy- "Mal theologiai palyafutasanak tragikumat is kristaly-stiritettseggel kifejezesre juttatjak :,,Ich muss die tiefsten spekulativen Gedanken denken and die sind mir vollig eins mit den innigsten religiosen Empfindungen."" Meg halalos agyan is azzal foglalkozott es csititga tta magat, hogy a legmelyebb spekulativ gondolatok és a legbenso'bb vallasi erzelmek kozott bizonyara nincsen ktilonbseg. Az empirikus vallasbol vale, kiindulas és a spekulativ gondolkozas iranti vonzalma meg akkor is egymassal szemben hadakortak benne. Mindazonaltal a vallaspszichologia draga oroksegkeppen fogadja tole azt az elso donto lokest és inditast, amelyet 6 adott az empirikus vallaspszichologiai vizsgalodas, kutatas megindulasahoz. Schleiermachert meltan nevezhetj ilk a vallaspszichologia egyik megalapitojanak, aki tijra felfedezte s tudosoknak es nem-tudosoknak egyarant ramutatott a vallas szubjektiv oldalara. Ha az altalanos lelektan modszertani kibontakozasa nem varatott volna magara a XIX-ik és a XX-ik szazadig, Agy Schleiermachernel mar bizonyara modern, modszeres vallaspszichologiaval is talalkozhatnank. Vallaselmelete igy is kivalo vallaspszichologiai erzekrol taniiskodik, amelyre legtijabban Girgensohn mutatott ra igen szep sikerrel. A Schleiermacher altal elejtett fonalat egyfelo1 a XIX-ik szazadban, Nemetorszagban theologusok, masfe161 pedig a XX-ik szazadban Amerikaban hivatasos pszichologusok (elsosorban W. James) ragadtdk meg s lettek pionirjeive a vallaspszichologianak. A vallaspszichologia torteneti kibontakozasaban azonban mindenkoron Schleiewnacher maradt az,;else) mozgato". C) A vallaspsziehologia fejliklese a XIX. szazadban. A vallaspszichologia eloallasara a XVIII. szazadban a kutatok megtettek a dont6 lepeseket. Mindazonaltal a kovetkez6 szazad folyaman is a vallaspszichologiai problemak inkabb csak a vallasfilozofiaval, vallastortenettel és theologiaval kapcsolatban jelentkeznek s a vallaspsiichologiat onalloan a tudosok meg nem mfivelik. A fejlodes szalai azonban Osszeszovodnek s ami a XVIII-ik szazadban elso akkordkent jelentkezett, az most a fejlodes skalajaban folytatodik. A konnyebb szemlelhetoseg celjabol ki lon fogunk szolani azokro1 az inditasokrol, motivum.ok rol, amelyekkel az gngol szellemi leilodes jarult hozza a vallaspszichologiai problemak onallosulo nafivelesehez, tovabba azokrol, amelyekkel a francia pozotivizmus es szenzucilizmus lepte meg a gondolkozast es vegiil szolani fogunk egyfe161 e ket iranynak sajatos talalkozasaro1 a nemet Feuerbachban, masfe161 pedig azokrol a hatasokrol, amelyeket e ket irany, a Schleiermacher vallasfelfogasaval egybefonodva, a XIX-ik szazad nemet theologusainak kolcson adott. Itt mar nehezebb a fejlodes kritikai attekintesenel az egyseget betartani s jo1 tudjuk, hogy minden kolcsonhatasban van valami misztikus, titokzatos mozzanat, amelyet meg a legnagyobb Ovatossag es legfeszultebb figyelmezes mellett sem lehet kell6leg eszrevenni és feltuntetni., Angolorszagban az empirikus-naturalisztikus irany, mely a XVIII-ik sza zadban kezdodott, a XIX-ik szazadban egyenes iranyban folytatodik. A vallasellenes magatartas meg most is ervenyesiil s a Hume vallasfelfogasa megadja e kornak vallasellenes szinezetet.,,any of the human affections may lead us into the notion of invisible, intelligent power", adja ki a jelszot a mar idezett munkaja ban Hume s e megallapitasaban benne van az elkovetkez6, az Ot nyorn.on kovet6 vallastorteneszeknek, anthropologusoknak egesz munkaprogrammja. Kezdik vizsgalni, tanulmanyozni a vallasok tapasztalati vilagat s mialatt a vallas Oseredete utan tudakozodnak, vallastorteneti és anthropologiai kutatasaik kozben ketseg- 16 Aus Schleierniachers Leben. In Briefen II. 511.

13 12 Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlocldsenek tortenete. telentil nem egyszer kivalo vallaspszichologiai erzekiiknek is,bizonysagat adjak. Az azonban nem jut eszilkbe, hogy a jelen vallasos eletenek tanulmanyozasabo1 induljanak ki, csupan a primitiv nepek vallasanak eredetet probaljak megmagyarazni s nem gondolnak arra, hogy maga a vallasos elmenyt, tapasztalatot tegyek vizsgalat targyava. Minden empirizmusuk mellett is egy apriorisztikus elofeltetelre epitenek : a vallas szerinttik nem lehet phaenomenon sui generis, az emberi lelek egyeb funkcioibol kell tehat levezetni, megmagyarazni : a felelemb61, vagyb61, remenykedesb61 stb. Ez irany kivalo reprezentansai : Spencer, Tylor, Goblet. A legtanulsagosabb lesz talán, ha a Spencer vallasfelfogasara vettink egy rovid pillantast. Spencer a vallast primitiv pszichologiakent kezeli. Szerinte a vallasi kategoriak kepzesenek, alkotasanak gyokere a lelek és a szellem-hit. Az empirikus vallas meginditoja a primitiv ember ama meggyozodese, hogy a pszichikai es a kozmikus energiak teljesen azonosak, 'azaa, hogy a vilagban rejlo erok ugyanazok, mint a tildatunkban felmer816 és mfikod6 era. Vagy, amint ezt maga Spencer kifejezi a vallasos eszmealkotas mogott az empirikus vallas minden egyes, meg a legmqgasabb fokan is ott All a vallasos ember ama hitbeli meggy6z6dese, hogy az a hatalom, er6, amely tudatvilagunkban megnyilvanul, csupan más feltetelek kozott mozgo formaja ugyanannak a hatalomnak, amely a tudatunkon kiviili vilagban is jelentkezik.20 Az Osember tehat spekulacioi k8zben jut el arra a gondolatra, hogy az az ero, hatalom, amely az anyagi vilagban nyilvanul meg, ugyanaz az er6, hatalom, amely mi bennunk is, a tudat formajaban felpatakzik.21 Spencernek ez a vallaselmelete ketsegtelenill pszichologiai alapokra epit, azonban, mikor a pszichikai és kozmikus energiak metafizikai azonossaganak hiteben keresi a vallas eredetet s a vallasban primitiv pszichologiat lat, a vallas sajatos lenyet megsztinteti, metafizikai monizmusban oldja fel, ilgyhogy a vallcis ncila megszeinilc phaenomenon sui generis Tenni. Az empirikus vallas vizsgalatat hangsillyozza egyfe161, ugyanakkor azonban elkerilli figyelmet maga a vallasi elrneny,.a vallasi empiria s a vallas Oseredetenek vizsgalataba, magyarazataba metafizikai spekulativ elemeket visz bele, igy azutan oda jut, hogy a vallas nala nem jelent semmi pluszt, semmi tobbletet a filozofiai monizmussal szemben. A vallas egyszertien a theoretizaki fantazia alkotasakent szerepel. Az angol empirizmus vallastorteneszeinek és anthropologusainak tendenamelyeket Spencer vallaselmelete arnyoldalaikkal egyetemben klasszikusan szemleltet, atjutottak rovidesen Franciaorszcigba is, ahol a legtermekenyebb talajra talaltak a mar akkor uralkodo pozitivizmus és szenzucilizmus kepviseloinel. Legjellegzetesebb repṙezentansai e francia pozitivizmusnak és szenzualizmusnak D' Alembert, Turgot és Comte. A pozitivisztikus gondolkodas legsajatosabb vonasait organumaban, modszereben és onkenyesen elhatarolt targykoreben kell keresnunk. Modszer szempontjabol a pozitivizmusban a megfigyeles jut ervenyre. Targykoret viszont a tapaszt alati, jelenseg vilag korlatai koze fokozza le s nem is akar ezen az erzekeink Altai megragadhato, megtapasztalhato vilagon till egy masik vilagot elismerni. A pozitivisztikus vizsgalodas a jelensegek pontos megfigyelesevel kezd6dik és a jelensegek egymashoz valo allando vonatkozasainak, viszonyulasainak kutatasaban mertil ki. Minden lenyeg-, ok- és celkerdest kizar tehat vizsgalodasi tertileter61. Eszmenye a termeszet uralrna a torvenyfogalmak Altai. Azonban eppen ez az egyoldalil termeszettudomanyos-mathematikai tendencia nem engedte meg a pozitivizmusnak azt, hogy keretein belul kibontakoztasson egy oly vallaspszichologiat, amely elsosorban a vallasos tapasztalat, elmeny irant erdekl6dik. A pozitivizmus is, csak ilgy, mint az angol naturalisztikusempirizmus, sot talan meg inkabb, mint ez utobbi, egy elofeltevesre epit, amely 2,,The truth, that the power which manifest itself in consciousness is but a differently-conditioned form of the power which manifests itself beyond consciousness..` 2 1,,that the Power manifested throughout the Universe as material, is the same Power which in ourselves wells up under the form of consciousness."

14 Dr. Vasady 13ela : A vallaspszichol6gia fejl6des4nek tortenete. 13 aztan egyenesen lehetetlenne tesz minden szorosabb ertelemben vett vanslelektani erdeklodest. Ez elofelteves pedig nem más, mint az a meggyozodes, hogy a vallas nem phaenomenon sui generis, hanem csak survival egy reg lezajlott korbol, hirmondo az emberiseg gyermekkorabol, amelyet meg most nem lehet ugyan teljes egeszeben elcsititani, de a termeszettudomanyos pozitivisztikus -- szenzualisztikus gondolkodas lasso terfoglalasaval bizonyara sikerulni fog vegiil is teljesen figyelmen kivul hagyni. A pozitivizmus nem hisz causae primariae-ban, nem hisz a relativum mogott letez6 abszolutumban, csak az erzekelhet6 dolgok megfigyelesere es kiserleti Aton valo igazolasara epi.t. Vallas és metafizika nala minden alapot nelkfiloz6 illuziok. A pozitivisztikus gondolkodast -Lelia a materialisztikus alafestes jellemzi. Ehhez jarult meg a Condillac altal Angolorszagb61 importalt szenzualisztikus asszocicicias elmelet, amely az emberi lelket atomizalni igyekezett és a lelkivilagot teljesen a filiologiai mechanizmus fuggvenyeve tette. Az ember lelkieletet az idegizgalmakra vezettek vissza, minden lelki tevekenyseget az emberi agy mechanikus funkcinjanak tekintenek es az emberi kepzeteket az agy valadekaikent kezelik. E pozitivisztikus es szenzualisztikus gondolkodasmodnak a lelektanba yak) bevitele teremtette aztan rovidesen meg a francia pathologikus pszichologiat, mely kiilonosen a XIX-ik szazad vegen es a XX-ik szazad elso eveiben oly nagy kozkedveltsegnek orvendett. Mi sem termeszetesebb, mint az, hogy e pathologiai szinezetet az emberi szellem legtitokzatosabb tunemenyet vizsgalo tudomanyba is belevittek s nemsokara megjelennek a vallas pathologikus pszichologiai magyarazoi. A vallast most mar nemcsak a primitiv ember tudomanytalan gondolkozasanak, hanem nagyon gyakran a fiziologiai pathologia egyik momentumanak tartjak s benne az anachronizmus és atavizmus beszelo peldajat latjak. A vallas pszichopathologiajaval foglalkozok aztan nagy eloszeretettel vizsgaljak a vallas, alapitok es altalaban veve az A. n. vallasos zsenik eletet s sajatos vallasos eletnyilvanulasaikban rendellenes idegizgalmak hat4sait kutatjak. Emesztesi zavarok, rogeszmek, epilepszia, hiszteria, ilyen es hasonlo okokra probaljak visszavezetni a vallasos zseniknek minden oly killonos elmeny-mozzanatat, amelyet a mindennapi embernel nem tapasztalnak, nem eszlelnek. S mindezt pedig csak azert teszik, mert pszichogenetikai vizsgalataikba egy el6feltevest visznek bele, s kozben elfelejtkeznek arrol, hogy semmifele pathologiai, avagy pszichologiai modszer alkalmazasa nem mondhat vegs6 iteletet a tunemenyekben jelentkez6 szellerni tartalmak erteke es jelentese fe161. Nagyon tanulsagos az a kritika, amelyet James Vilmos gyakorol e fiziologiai pszichologia, vagy pathologikus vallaspszichologia felett.22 Ez az orvosi materializmus, mondj a James, vegez Szent Pallal azaltal, hogy egyszerlien epileptikusnak mondja s a damaszkuszi Aton la-lomas Altai tortent elhivatasat a nagy.agy kergenek sertileseb61 vezeti le. Szent Tereziat egyszerfien hiszterikanak tartia, Assziszi Ferencet pedig sztiletesenel fogva terheltnek stb... Es mik6zben e nagyobb bens6 fesztiltseget igeny16 lelki jelensegeket vizsgalja és magyarazni probalja, rovidesen felfedezi, hogy yoltakeppen valamennyien a diathezis kfflonbozo' megnyilvanulasaikent szerepelnek, melynek,eloidezoje a fiziologia Altai eleddig meg fel nem fedezett mirigyeknek rendellenes mfikodese." Es ezek utan ez az egyoldala, orvosi materializmus Agy velekedik, hogy e magyarazatokkal, hipothezisekkel sikeresen ala is asta e nagy szernelyisegeknek szellemi tekintelyet. Pedig, mondja nagyon helyesen James,,,megha igaz is az, hogy Pal epileptikus volt, hogy Assziszi Ferenc terhelt volt, Carlyle pedig szervi bajnak a hordozoja, meg akkor is batran feltehetjuk a kerdest : vajjon ezek.a lelki es torteneti tenymegallapitasok levonnak-e valamit is e szemelyisegeknek nagy szellem7erkolcsi jelentosegeb61? Hiszen a pszichologia megallapitasai és 22 L. The Varieties of Religious Experience c. konyvenek elso fejezetet : -Religion and Neurology.

15 14 Dr. Vasady Bela : A valiaspszlchol6gia fejlesdesenek thrtenete. kovetelrnenyei szerint nincsen egyetlen egy beteg, avagy egeszseges lelkiallapotunk sem, amely ne feltetelezne bizonyos szervezeti processzust. A tudomanyos theoriakat epp annyira befolyasolja szervezetunk, mint -vallasos erzelmeinket: Es ha belelathatnank a rejtelyek vilagaba, figy rovidesen rajohetnenk arra, hogy a maj nem kevesbbe befolyasolja a legelszantabb atheista nyilatkozatait, mint a metirdistanak lelke idvessege fe101i gyotrodeseit. Ha a rajta keresztiil aram16 vert az egyik iranyban befolyasolja a maj, tigy eredmenytil a methodistat kapjuk, ha pedig a masik iranyban, figy az atheista elmet... Valamennyi lelki allapo tunkat, legyenek bar vallasos, avagy nem-vallasos tartalmaknak hordozei, egyarant befolyasolja tehat fiziologiai osszeteteliink, testi szervezettink." Mindazonaltal be kell ismerniink, hogy ez orvosi, pathologikus vizsgalodas7 nak is voltak gyakorlati eredmenyei. A hasznossagi erteket sok tekintetben tole sem tagadhatjuk meg. Ravilagitott sok olyan tenyre, amelyeket eddig a tudom.any nem tudott megmagyarazni s amelyek tevhitek formajaban meg a vallas egeszseges kifejlodeset is nem egyszer megakaddlyortak. Fenyt deritett az automatikus cselekvesekre, a hipnotikus és szuggesztiv hatasti jelensegekre, megmagyarazta a vizionak, hallucinacionak jelensegeit. Aldasta ezaltal a keresztyensegen-kiviili vallaslelektani felfogasok hiperfizikai animizmusat s a szubliminalis tudatnak segitsegiil hivasa altal egyszeriien leszerelte mindazokat, akik a hipnotikus és automatikus tiinemenyekben és cselekmenyekben a termeszetfeletti vilag kij elenteseit lattak. Mihelyt azonban ez a pathologikus vallaslelektan egyuttal itelkezni is probalt a nagy vallasos szemelyisegek vallasanak erteke es jelentosege fe16l s cselekedte pedig ezt rendesen ugy, hogy toltik minden szellemi erteket es jelentosecret megtagadott, a ilet2pciatc etc axxo 7dvog hibajaba esett, amelybol azutan csak XX-ik 6 szazadban tudott James es tarsainak gyogyito kritikai hatasa folytan, vegleg megszabaduini. Az angol naturalisztikus-empirizmus és a francia pozi tivisztikus fiziologiai vallaslelektan talalkoznak ossze egymassal a nemet Feuerbachban is, akinek vallaselmeletet mindenekfelett a lelektani megalapozas jellemzi. Feuerbach vallasellenes kritikaja nagyon nagy kozkedveltsegnek orvendett- a XIX-ik szazadban, meg nagyobbnak, mint a Hume-é a XVIII-ikban. Voltakeppen 6 a csucsa es a vegallomasa annak a vallasellenes vallaspszichologiai felfogasnak, amely az angol empirizmus naturalisztikus felfogasan és a francia pozitivizmus termeszettudomanyos-mathematikai vilagnezeten athaladva, vegre is Feuerbach-ban talalja meg legzsenialisabb kepvisel6j et. Feuerbach vallasfilozofiaj at es- vallaspszichol6- giajat Vorlesungen fiber das Wesen der Religion, 1845 c. munkajaban talalhatjuk meg. Vallaselmeletet a legreszletesebb.vallastorteneti tenyhalmazra epiti fel. Szerinte a vallas alkoto szerve a kepzel6 er6, a fantazia. A vallas az ernocionalis gondolkozas alkotasa. E tetelb61 kiindulva, Feuerbach azutan felallitja a maga egyoldahi vallaspszichologiai vallaselmeletet. Es pedig annyira kovetkezetesen viszi kereszttil allaspontj at, hogy logikai kovetkeztetesei vegiil is odaj uttatj hogy a vallas ruila is megsztinik phaenomenon sui generis lenni. VizsgalOdasai soran megallapitja, hogy a vallasban jelentkez6 fligges-erzelem mogott, mint vegs6 tenyezo, az egoizmus all, meg pedig az onfenntartas osztonenek formajaban. Ez osztonben keresend6 a vallas vegs6 szubjektiv alapja. Az ember fiiggonek erzi magat, masfe161 pedig vagyai, celjai, ohajai vannak. Teremt tehat maganak oly lenyeket, amelyek azutan celjait sikerre viszik. S miutan pedig az ember erzelmi vilagaban a legjelentosebb szerepet a halalto1 valo felelem jatsza, nyilvanvaloan a vallasi eszmealkotasnak eppen ez a f6forrasa. Ha az ember nem halna meg, ha mindorokke eine, ha nem lenne halal, tigy nem lenne vallas sem" mondja gondolkoz6nk. Am az ember nemcsak osztoni eletelt el, hanem idealokat, eszmenyeket is tfiz ki maga ele. Rovidesen raebred azonban arra, hogy ez eszmenyeket nem tudja megvalositani. Igy azutan fijra fantaziajara tamaszkodik s teremt maganak oly lenyt, akiben idealjainak megyalosulasat es megvalositojat latja. Ez a leny lesz azutan az idealizmus istene, szemben az elobbivei, mely a naturaliz-

16 Dr. Vasady 1361a : A vallaspszichologia tejleid6senek torunete. 15 mus istenenek mondhato. A kett6 kozott a lenyeges sajatsagok azonosak, mert hiszen mindkett6 a vagy és a fantazia Altai alkotolt leny. Amive az ember a valosagban nem kepes lenni, de amive lenni szeretne, azt isteneve teszi : az az 6 istene" mondja Feuerbach. Ha tehat az embernek nem lennenek vagyai, figy dacara minden fantaziaj anak és erzelemvilaganak, nem lenne vallas sem. Az ember hisz az istenekben, mivel el benne a boldogsagra torekves Osztone ; hisz egy boldog lenyben, miutan 6 maga is boldog akar lenni. Hisz egy halhatatlan lenyben, miutan nem Oh* meghalni. Amive az ember.lenni Ohajt, azt allitja maga ele az istenekben, mint letezokben ; az istenek valosagos lenyekbe oltortetett vagyai az embereknek." Nem 'az Isten alkotta tehat az embert az 6 kepere és hasonlatossagara, hanem az ember az istent", ime, a Feuerbach egyoldala vallaspszichologiai felfogasanak vegs6 konzekvenciaja. (A Xenophanes Altai kiest:dolt homerosi vallasfelfogas megismetlodese ez.) Ket szempontbed tehetj uk Feuerbach vallaselmeletet vizsgalatunk targyava.23 Ha fenomenologiai szempontb61 nezziik, figy a vallas atalakul egy oly legnagyobb lenybe vetett hate, akiben az ember eszmenyeinek, vagyainak megvalosulasat és megvalositojat latja. Viszont kritikai szempontb61 nezve, Feuerbach szerint a vallas nem más, mint az ember onistenitese. MindenekelOtt meg kell allapitanunk azt, hogy Feuerbach eleslatasil pszichologus volt. Feltarta elottiink oly szerkezeti osszefuggesek rejtelyes vilagat, amelyek pszichologiailag a vallasban ma is kimutathatok, igazolhatok. Vallaspszichologiai elemzesere epitett kritikajat pedig sok tekintetben megcafolhatatlannak kell tartanunk. Igy pl. igaza van Feuerbachnak, midon azt a fenomenologiailag is igazolhato megallapitast teszi, hogy az ember vagyainak, remenyeinek, eszmenyeinek megvalositojat az Istenben latja. Es minden kritikai megallapitas, amely egyediil a Feuerbach-fele elemzesre epit, ha kovetkezetes akar lenni, csakis, azokhoz az eredmenyekhez juthat el, amelyekhez Feuerbach is eljutott. Ha a vallas az emberi szuksegletek foggvenye, ha az Isten csak azett j6 letre, mert az embernek vagyai, remenyei, kivansagai letrejottet megkovetelik, tigy e felfogasnak kovetkezetes vegiggondolasa csakis az lehet, ami a Feuerbach konkluzioja is volt : az ember az Istent a maga kepere teremti. Ime tehat a vallaspszichologia torteneti fejlodese folyaman az elso alkalom, midon a vallaspszichologiai szempont a legegyoldaltibban meg a vallas kritikai vizsgalatanal is ervenyesill. Es annak, aki Feuerbachot meg akarja cdfolni, meg kell probalnia ramutatni arra, hogy van a vallas fenomenologiai vilagaban oly eset is, midon az ember nem a sajat sziik segleteinek kielegiteset kers és varja az Istent61, hanem egyenesen az istenseg akaratanak teljesoleseert konyorog. Rd kell mutatnia arra, hogy a vallcis igazciban ott kezcloclik, ahol a Feuerbach szilkseglet-vallcisa veget ert es hogy. bar Feuerbach elsosorban vallaspszichologus volt, elannyira, hogy a vallaspszichologiai szem, pontot meg vallaskritikajaban is megprobalta a legnagyobb kovetkezetesseggel keresztul vinni, mégis legnagyobb fogyatekossaga eppen az volt, ami Spinozcie; az angol empiriz muse es a francia pozitivizmuse : csak azutan erdeklodott, hogy a termeszeti tapasztalatok mozzanatai és motivumai mennyiben ervenyesfilnek az ember vallasos kepzetalkotasanal; azaz az ember tobbi lelki fun.kcioibol:probalta meg a vallast levezetni, a vallasi elmeny es tapasztalat sajatos voltdnak elemzese irant azonban meg neki sines meg a keno vallaspszichologiai erzeke. Mig tehat egyfe161 megallapithatjuk azt, hogy Feuerbach mint a vallas ellensege, egyfittal a vallaspszicholegiai szempont kovetkezetes keresztfilvivoje is volt, addig masfe161 mar most leszogezhetjok azt a masik tenet is, amelyre azutan kesobb gyakran lesz alkalmunk meg visszaterni, hogy t. i. elofeltevesekre epitett vallaspszichologiai szempontjat nem alkalmazta, terjesztette ki a vallaspszichologia sajatos feladat es targykorere : a sajatos vallasi elmeny lelektani elemzesere es nem ismerven fel a vallaspszichologiai,szempont termeszetes hatarait, azt olyan teren is ervenyesi-; teni probalta, amely tul esik a vallaspszichologia hatarain (a vallas.nala illuziova " V. o. Scholz : i. m.

17 16 Dr. Vasady Bela ; A vallaspszichologia fejl6desenek tortenete. lesz, mert.a vallas ismeretkritikai vizsgalatanal is egyoldahlan a vallaspszichologiai szempont ervenyesill.) Feuerbach ekkeppen klasszikus peldaja a vallaspszichol6- gusok egyoldallisagokbol és szels6segekb61 taplalkozo szubjektivizmusanak. Hasonlo esetekkel vizsgalodasaink soran meg nagyon gyakran fogunk talalkozni. MielOtt vegleg bticsilt mondanank a XIX-ik szazadnak, meg roviden ismertetni Ohajtjuk azt a hatast, amelyet Schleiermacher vallaspszichologiai ositonzesei valtottak ki az 6t kovet6 nemet theologusokban és filozofusokban. Riividen meg kell emlekezniink p1. Biedermannrol, aki dogmatikajaban szoksegesnek talalja azt, hogy a vallas pszichologiai lenyenek kifejto targyalasa megelozze a vallas metafizikai tartalmanak feltarasat. igy antan dogmatikaja egyik fejezetenek time : A valhis ' pszichohigiai fogalma. Biedermannhoz hasonloan cselekszik Hartmann is, aki Vallas f ilozo f iaja masodik reszeben, melynek' time A szelleni vallcisa, a V allcispszichologicit a V allcis Metafizikof a ele helyezi. KOlon meg kell emlekezniink Friesrol is, akinek vallaselmelete, mint ahogy egesz eljarasi modja, elsosorban pszichologiai tendenciakat tar elenk. Ebben mutatkozik Schleiermacherrel yak) rokonsaga is. Sajatos vallaspszichologiai vizsgalodasrol azonban Friesnel sem beszelhettink, miutan vallaspszichologiai szemleletebe csakhamar onkenyes vallaskritikai iteleteket visz bele s igy egesz vallaselmelete az alapjabanveve ellentetes racionalizmus és pszichologizmus egymasnak feszo16 ketto's Nen OW fel. Az erlangeni theologusok kozol a leginkabb Hofmann az, aki a vallaspszichologiai vizsgalodas jelentoseget és fontossagat hangstilyozza. Azonban a keresztyensegnek a tobbi vallast61 az Odytortenet szempontjabol vale) izolalasa nem engedi meg nala sem a vallaspszichologiai szempont egyontetii ervenyestileset. Hofmann igy azutan nem is annyira vallaspszichologiat, mint inkabb hitpszichologiat nyujt, amelyet viszont a dogmatikai tradicionalizmus nem enged a maga tisztasagaban kibontakozni. VallaspszicholOgiai szempontb61 hasonlo nehersegekkel kiizd a masik kival6 erlangeni theologus, Hofmann tanitvanya, Frank is. Megis azaltal, hogy mind a ketten erosen hangstilyozzak azt, hogy a keresztyen hit saj at magat veszelyezteti, ha mint normativ tan t, olyasmit tanit, ami nem magabol a hitbol sarjadzott ki és hogy a hitet mint atelt valosagot, mint elmenyt kell felfognunk, a. lutheri schleiermacheri orokseget atmentettek a nemet theologia kesobbi eveibe s egyuttal a vallaspszichologiai vizsgalodasra is djabb osztonzeseket adtak. Killon meg kell emlekeznunk vegul Ritschl Albertrol. A vallaspszichologiai szempont tudatos formaban nala sem ervenyestilhet egeszen. Mig azonban az erlangeni theologusoknal a tradicionalis-dogmatikai megkotottseg jelentkezik, addig Ritschlnel az 6 egyoldalti hisztorizmusa az, ami a vallaspszichologiai vizsgalodas kibontakozasat hatraltatja. Wobbernin helyesen allapitja meg,24 hogy Ritschl vallaspszichologiai tendenciajat theologiai rendszerenek kovetkez6 negy mozzanatab61 olvashatjuk ki : 1. Luther vallasfelfogasahoz vale) visszatereseb Kant ismeretelmeleti allaspontjanak theologiajaban vale) ervenyrejuttatasabol. 3. Minden metafizikato1 vale) elfordulasab61 és 4. Az ertekiteletekr61 szolo elmeleteb61. A vallaspszichologiai szempont kovetkezetes 'keresztolvitelevel azonban nala sem talalkozhatunk, meg pedig egyfelo1 a mar emlitett hisztorizmusa miatt, masfe161 pedig azert, mert az ertekiteletekf61 sz616 elmeleteben neki sem sikeriilt tilljutni a kanti pozici6 altalunk mar emlitett fogyatekossagain s igy a vallasos tapasztalat sajatossagat az erkolcsivel szemben kell6leg biztositania. Ennyiben Ritschl meg Schleiermacherrel szemben is hanyatlast mutat, akinek theologiaja kiilonben a most ismertetett theologusoknal egyarant erezteti hatasat. S ketsegtelenfil megallapithatjuk azt, hogyha Schleiermachernek es utana Hofmannak és Ritschlnek stb. nem sikeriilt volna a régi merev vallasfogalommal vegleg szakitani s a vallas uj szempontbol, igy tobbek kozott a vallaspszichologiai szempontb61 vale) vizsgalata fele is a dont6, indite) lokeseket megadni, tigy a vallaspszichologiai modszernek a theologiaban vale) ervenyesitese erdekeben torten6 torekvesek, 24 L. ; L m s 'coy. old.

18 Dr. Vasady Dela : A vallaspszichologia fejliidesenek tortenete. 17 amint ezt a XX-ik szazadban kiilonoskeppen Wobbermin koveteli, nem lephetnenek fel oly hatalmas erove1.25 Schleiermacher, Hofmann, Frank, Ritschl, Wobbermin egy hosszu fejlodesi folyamat egymasb61 foly6 lancszemei s rajtuk keresztfil az U. n. nemet elmenytheologia es altalabanveve a theologia vallaspszichologiai orientalodasa diadalmenetet iili. Nem Munk ez alkalommal a vallaspszichologiai modszernek a theologiaban vale, ervenyrejutasat kritikai bonckes ala venni, hanem inkabb igyeksziink osszegytiiteni azon kiilonboz6 szellemi aramlatok hatasait, amelyek a nemet vallaspszicholagiailag orientalod6 theologiat a XX-ik szazad else, ket evtizedeben kiilonoskeppen befolyasoltak. MindenekelOtt Mesa kell mondanunk, legalabb egy id6re az europai kontinens vallaspszichologiai fejlodestortenetenek, hogy megismerkedven az amerikai vallaspszichologiaval, ramutathassunk azokra az inditasokra és hatasokra, amelyeket az amerikai vallaspszichologia es az altala befolyasolt francia vallaspszichologia kolcsonortek a nemet theologusoknak és vallaspszichologusoknak. Eddig meg csak a vallaspszichologia multjciban kalandortunk. Voltakepeni tortenetebe meg csak most zokkentink at. Es ha Ebbinghaus-szal rovidnek is mondtuk e tortenetet, annal inkabb duzzad6nak es esemenyekt61 gazdagnak kell kijelenteniink, mikor maid egymasutan vonulnak fel elottiink azok a killonbozo hataskomplexumok, amelyeknek csomosodasai és differencialodasai, talalkozasai és szetvalasai a mai modern, m6dszeres vallaspszichologici kibontakozasban levo diadalirtjat fogjak elottiink lepergetni. II. A modern, modszeres-empirikus vallispsziehologia kialakulasa s ki lonbozi iranyai. A) Az amerikai vallaspsziehologia fejliklestortenete. 1. Az else, amerikai vallcispszichologusok. A Clark-iskola. Ha kutatni probaljuk annak okat, hogy a vallaspszichologia Onallo kialakulasa miert varatott magara egeszen a XX-ik szazadig, Agy _erre a kerdesre csupan egyetlen feleletet adhatunk : az embereket a XIX-ik szazadban egyszerilen nem erdekelte a vallas. Elmentek az ember szellemi -eletenek egyik legnagyobb realitasa mellett, anelkiil, hogy tudomast szereztek volna rola. A pozitivisztikus és naturalisztikus szellem eloiteletei, el6feltevesei megbabonaztak az emberek gondolkozasat, elannyira, hogy meg a tudomany mtiveloi is inkabb csak elspekulalni a vallast, és nem tartottak erdemesnek az emberi elet erne szegyenpirt arcrahivo survivaljenek a modszeres megfigyeleset. S mig Schleiermachernel annak idejen meg volt a mely vallasos lelkiilet, azonban hianyzott a pszichologiai elokepzettseg, mert hiszen altalaban veve a lelektan modszertana is az 6 koraban teljesen fejletlen volt, addig a XIX-ik szazad tudosainal viszont a vallasos lelkiilet hianyzott, s igy tudomanyos apparatusukkal legfeljebb. csak artani tudtak a vallas hitelenek: A vallaspszichologia kesoi eloallasanak okat tehat feltetlentil az embereknek a vallas irant yak, kozombossegeben kell keresniink. Es igazat kell adnunk Fabernek, midon a vallaspszichologia kesoi eloallasanak okait kutatva, a k6vetkezokepen it :26 A tudomanyos vallaspszichologia kesoi eloallasanak oka nem annyira az, hogy a pszichologiai tudomanyban hosszil idon keresz till a quantitativ meresekkel dolgozo kiserleti modszert alkalmaztak a tudosok, es hogy a lelki elet bonyolultabb jelensegeit kauzalis mechanisztikus ilton az egysiertibbekb61 probaltak levezetni, amint ezt gyakran allitani szeretik, hanem sokkal inkabb az, hogy az emberek a vallast egy elintezett, lei art dolognak tartottak." Mihelyt 25 theologiai vallaspszichologianak" ismerteteset egy killon tanulmany szamara tartjuk fenn. Eppen azert ez alkalommal eltekinttink Wobbermin transzcendentalis-pszichologiai modszerenek es a vele kapcsolatos Husserl Winkler-fele fenomenologiai vallaspsztcho-, logiai modszernek ismerteteseted. 26 L. : Faber : Das Wesen der Rpsychologie' etc. 9. old.

19 br. Vasady 13ela : A vallaspszlcliologla fejl6des6nek t8rtenete., azonbah a vallas irant az emberekben fijra felebredt az erdek1o'des, mihelyt a vallasnak lelki elettikben yak, jelentkezeset tijra eletbevag6 kerdesnek tartottak, a vall'd pszichologia elfidllasdnak is meg volt a legfobb biztositeka, lehetosege. Es ha, tovabb menve, ujra kerdezni probaljuk, hogy 'theft Open Eszak- Amerikdban indult meg a valldspszichologia ond116, modszeres miivelese és nem pedig a, europai kontinensen, kozelebbrol Nemetorszagban, ahonnan pedig maga a kiserleti lelektan és a pszichologiai esztetika is szarmazott, figy feleletet iljra a vallas titan valo erdeklodes erossegeben (Amerikat illetoleg), illetve teljes hianydban (Enrepat illetoleg) kell keresntink. Az amerikai nep dllandoan sokkal inkabb erdeklodott a vallas tenyei, kerdesei, problemai irant, mint azt mi, europaiak gondolnl is mertiik volna. Ndlunk, EurOpaban, a XIX-ik szdzadban a tudomanyos szellem és kepzettseg csoddlatos lepesekkel haladt elore, ellenben a valldsossagunk mindinkabb elsekelyesedett. Amerikaban viszont a vallasossdg intenzitasa alland6 tenyezoltent szerepelt a nep es az egyenek lelkiileteben es elete6en, s mihelyt a keno tudomanyos elokepzettseget is megszerezte e fiatal, igeretekkel teljes, kiforrashan levo nep tanultabb retege, azonnal megindult a vallas titokzatos mozzanatai irant valo tudomanyos, modszeres erdeklodes is.- Amerika sok dllama, igy az egesz New-Englandnak nevezett keleti resz a legszebb vallasos multtal rendelkezik : a Vallds vetette meg alapjukat; a vallas horta letre &et, s az amerikai nemzet elettorteneteben a vallas oly tenyez6, amelynek kikiiszobblese, kiragaddsa, eroszakos kiirtasa egyszeriien az amerikai gondolkozds meghaldsat is jelentene. Igaz ugyan, hogy manapsag az amerikai gondolat fejlodeset nem egyszer puritanizmusto1 a pragmatizmusig" jelzovel szeretik leginkdbb jellemezni, mindatdnaltal az amerikai valldsossag meg a pragmatizmusban rej16 relativ ertekeket is a legnagyobb sikerrel konzervalni tudta, s a pragmatizmus, mint dollartilozofia a keresztyen vallas vilagnezetenek'sziirojen kereszttil megtisztulva kezd lassankent az amerikai nep gondolatvildgaba felszivodni. Keressiik meg mar most k-ozelebbrol azokat az okokat, kortilmenyszillte tenyezoket, hatasokat, amelyek a vallaspszichologianak amerikai eloallasat nagyban elosegitettek, lehetove tettek. Amerika egyik legnagyobb predikatordt és gyakorlati theologusat, Cadmant szeretik a man of facts" (a tenyek embere) kifejezessel jellemezni. Az amerikai nep eppen azt szereti latni vezereiben, s igy predikatoraiban is, ha azok a tenyeknek birtokosai. Az amerikai nep a tenyek imadoja. Minden tenyben egy tenyeat ldtnak,27 s a mindennapi eletet 616 amerikai taldn meg 401 is tartozkodik, hogy Testy es Lenyeg kozott kiilonbortessen. A tenyek komplexumat elebe helyezik az elmeleteknek,28 s igy lesz azu tan erthetove szamunkra, ha elsosorban a manapsag tigynevezett tenytudomcinyok irant val6 erdeklodes nagyobb ardnyti jelentkezeset és fejlodeset vehetjtik eszre e gyakorlatias ne-p eloretortet6 vilagdban. Ahova a nemet theologiai és lelektani vilag hosszas modszertani vitatkozdsok utan erkezett el, t. i., hogy a vallaspszichologidt is tenytudomcinynak deklaralja, azt Amerika tud6sai praktikus intuicioval megsejtettek, meg mielott a vallaspszichologia tudomanyos alapjait leraktdk volna. A masik ok, koriilmeny, amely a vallaspszichologidnak Amerikaban val6 kialakuldsat elosegitette, az amerikai nep vallasi kedely-vildgaban keresendo. Anticipation is more important than recollection" mondja az amerikai "empirikus-pragmatikus filozofia legnagyobb 616 mestere, Dewey. E szavakban kifejeiesre jut az amerikai nep egesz lend habitusa, s igy vallasossaga is. A multba 27 Every fact must be a factor" volt kozkedvelt mondasa egyik amerikai professzornak. A Husserl-fele lenyegszemlelettor, mellyel más alkalommal fogunk a vallaspszichologiaval kapcsolatban foglalkozni, milyen messze esik az amerikaiaknak ez a pusztan a tenyek irant val6 erdekladese. `'8 Az amerikaiak egyoldal6 pszichologiai vilagszemleletere nagyon jellemzo, hogy meg az Istenrol is nem egyszer pszichologiai terminusokban beszelnek. igy,p1. nem mindennapi eset Amerikaban, hogy a pszichologia leglelkesebb, de keves tudomanyos elokepzettseggel bir6 hivei meg azt is megallapitjak, hogy az Istennek is, csak figy, mint nektink, megvan az A. n. tudatalatti, tudatfeletti stb. En-je.

20 Dr. Vasady 13ela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete-., 19 tekintes, a multon \Tab') elmerenges, az elmelkedes nem amerikai jellemvonasok. Ez a fiatal nep az anticipalasra, az elo'retortetesre, az aktivitasra sztiletett. Eppen azert a vallasossaga is egeszen más format OltOtt magara, mint az europai nepeke. A vallast nem kenyszer-zubbonynak tekintik, allamegyhazakrol meg beszelni sem szeretnek, tradicionalis, dogmatikus megkotottseg kevesbbe tud uralkodni felettiik, annal inkabb kifejezesre jut azonban a vallas spontaneitasanak jellege. Az amerikai nep meg vallasos eleteben is anticipal, s mert meg vannak gy8z6dve arrpl, hogy a vallas eletformal6 ero, hatalom, es mert senki sem kenyszeriti oket arra; hogy vallasosak legyenek, mi sem all toliik messzebb, mint az, hogy a vallast survivalkent kezeljek, es miatta egyenesen szegyenkezzenek. 56t, az amerikai tarsas eletben a vallas csaknem annyira beszed targya, mint az autoicobi09 A vallasos amerikai, ha talalkozik egy masik melyen vallasos tarsaval, egesz bizonyosan meg fogja erdeklodni tole, hogy a vallas spontan jelentkezeset rnikor eszlelte elo'szor a.lelki eleteben? Ha hozzavessziik mind ehhez meg azt, hogy az amerikai nep alapjaban veve.naiv es szentimentalis nep, és hogy szentimehta-: lizmusat kitlonosen vallasos eletenek csatornazatan at vezeti le, csak egeszen termeszetesnek vehetjuk, hogy a vallas irant valo tudomanyos, pszichologiai erdeklodes is hamarabb jelentkezett naluk, mint minalunk, tradicininkat kielt es mégis mindig csak azokban bizo europaiaknal. Ha pedig felemlitjtik azt is, hogy a vallasos elet onkenytelensegenek hangsulyozasa folytan az amerikai vallasos elet a legnagyobb valtozatossagokat mutatja, hogy a gyogyito szektaknak, aprocsepro vallasos alakulatoknak igazi hazdja Amerika," Agy meg inkabb meg tudjuk magunknak magyarazni azt, hogy az amerikai pszichologusok, figyelmet csakhamar lekototte a vallas, amely az emberek lelki eleteben oly szamtalan formaban jelentkezhetik. Az elso dolgokat az els6 helyre" (First things first), Minden embert a maga helyere", ilyen és hasonlo mondasok ravilagitanak az amerikai gondolkozas egy masik sajatossagara : technikai szinezetere. A pszicho-technika igazi hazdja szinten Amerika. Miutan pedig a vallast is az emberi szellem egyik techne-jakent kezelik, csak egesz termeszetes, ha a pszichologusok a vallas tenyei utan is erdek7 lodtek. Ez magyarazza meg egyuttal azt is, hogy a vallaspszichologia kalif miert erdeklodtek kezdett61 fogva a pedagogusok is. A pszichotechnikanak ugyauis a vallasos nevelesnel oriasi szerepe elvitathatatlan. Meg kell emlitentink tovabba a biologia nagy jelentoseget es befolyasat az amerikai nep goridolkozasara. AZ amerikai szellem minden szellemi funkcionak elettani jelentoseget is tudni 6hajtja. Nagy szeretettel erdeklodik tehat a vallas irant is, mint az ember szellemi eleteriek egyik legosszetettebb jelensege irant. Keresi, kutatja a vallas elettani jelentoseget. A vallaspszichologia mutatkozott az els6 eszk6znek, amely a vallas biologiai jelentoseget is megkozelitoleg kirimtathatja. Az amerikai pszichologusok feladatava tetetett tehat a vallas elettanilag nelktilozhetetlen voltanak kimutatasa.. Vegtil meg meg kell emlitentink egy utolso kozrejatszo hatast. Amerikat a,,gep-orszag" kifejezessel szeretik jellemezni. Nem minden alap nelktil. Amerika nepe sok tekintetben gepies eletet el. A jozan esz anal diktalt torvenyekr& epiti fel egesz vilagat. A makrokozmosz gepezetenek analogiajara a mikrokozmoszra is atviszik a gepiesseg hipotheziset s pszich,logusaik egyik legfobb feladatuknak a lelki mechanizmus pontos feltarasat es ieirasat tekintik Empirizmus",,pragma tizmus", mechanizmus", technika" pszichclogiai" szoeiologia" és biologia",' ime, az amerikai tudomanyos v'14; leggyakrabban szereplo szavai. Igy alakul ki naluk a vallaspszichologia is, mint empirikus tenytudomany, amelynek, feladata egyilttal a vallas elettani es tarsadalomformalo, tehat pragmatikus jelentosegenek 29 Innen magyarazhat6 meg az is, hogy a kes6bb targyalando Iterd6ivrendszer alkalmazasa sokkal gytimolcsozobb volt Ameriltaban, mint Europaban. Cadman-t61, a tenyek emberet61, egy alkalomtnal megkerdeziek : Hany vallasfelekezet van az Egyestilt Allamokban? Szazhatvannyolc, valaszolt a tenyek embere 'es A." 169-ik most van keletkezoben a 9-ik utaban.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként

Részletesebben

A hit átadása a mûvészet segítségével

A hit átadása a mûvészet segítségével HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN

HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Rózsa Huba HÁZASSÁG ÉS CSALÁD A BIBLIAI HAGYOMÁNYBAN Elhangzott Budapesten, a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2011. május 30-án, a Társulati Esték a Család Évében című rendezvénysorozat

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Mintafeladatok 1.

FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Mintafeladatok 1. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Mintafeladatok 1. A rész Filozófiatörténeti kérdéssor (30 pont) 1. A feladat az antik görög filozófiához kapcsolódik. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Járkáló 6659 A 110 ÉVE SZÜLETETT DAG HAMMARSKJÖLD Az ENSZ tragikus repülőszerencsétlenségben elhunyt svéd evangélikus főtitkárának (1953-1961 között volt e tisztségben) élete valamennyi tudatos döntését

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben

Részletesebben

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD

TANULMÁNYOK A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA. Dr. SZABÖ ÁRPÁD TANULMÁNYOK Dr. SZABÖ ÁRPÁD A SZENT IRATOK ÉRTELMEZÉSE: A BIBLIA A vallások története nem csupán a vallás és kijelentés között mutat benső kapcsolatot, hanem a kijelentés és az írás között is. A vallás,

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.

Részletesebben

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő.

Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő. Válás és újraházasodás a Biblia szemszögéből Ebben az írásunkban a Biblia válás és újraházasodás kérdésére vonatkozó kijelentéseivel szeretnénk foglalkozni. Az Újszövetség világosan elutasítja a válást.

Részletesebben

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma:2 Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

II. BOMLÁS VAGY EGYSÉG? AZ ERDÉLYI SZELLEM

II. BOMLÁS VAGY EGYSÉG? AZ ERDÉLYI SZELLEM II. BOMLÁS VAGY EGYSÉG? AZ ERDÉLYI SZELLEM A kérdés, amelyet tárgyalni akarunk, nem esztétikai, nem filozófiai, nem is politikai, hanem az erdélyi magyarság életkérdése. Gyökerében megtaláljuk irodalmi,

Részletesebben

Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei

Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei 6. tanulmány Bűnvallás és megtérés: az ébredés feltételei augusztus 3 9. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 3Mózes 5:5; Zsoltár 32:1-8; Apostolok cselekedetei 5:30-32; 2Korinthus 7:9-11; Zsidók 12:17;

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Új SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről.

Új SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről. Új SátóhatSrok & természettudomány és bölcselet határmesgyéjéről. A következőkben két könyvre akarom a figyelmet felhívni. Egy pár idézetet bocsátok előre: Amig a fizika a közönséges világon való pepecselésével,

Részletesebben

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA

MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE

A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE A TÖMEG LÉLEKTANA, AVAGY HOGYAN TUDUNK HATNI A TÖMEGRE Budapest, 2016. április 15. Készítette: Magyary Jenő Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Egy helyen a 1O egyetemes törvény

Egy helyen a 1O egyetemes törvény Egy helyen a 1O egyetemes törvény Karmikus horoszkópértelmezések és horoszkóprendelés Kozma Botond Szilárd család-asztrológussal Kozma Szilárd: Tíz év után, teljesen újraírt (tisztázott) és kibõvített

Részletesebben

Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont

Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont in: Evangélikus Nevelés. Pedagógiai Szakfolyóirat XII. évf. 2013/II. 5-11.o. 1 Béres Tamás A vallásközi találkozások világa. Néhány rendszeres teológiai szempont 1. Személyes előkészület a vallásközi találkozásra

Részletesebben

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem

Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Bevezetés az 1. részhez Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem Isten egyik különleges vonása ezt teljesen egyedi módon a Biblia jelent ki, egyetlen más könyvben vagy vallásban sem található meg

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA.

GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA. q THEOLOGIAI TANULMANYOK. Szerkeszti: CSIKESZ SANDOR. 7. szam. - - - - - - - - T - 111-111 I GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA.,RTA DR. THEOL. VASADY BELA THEOLOGIAI AKAD. TANAR. TART ALOMJEGYZEK Lapszim

Részletesebben

Typotex Kiadó. Bevezetés

Typotex Kiadó. Bevezetés Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és

Részletesebben

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o.

Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70. o. Vezérfonal Fekete Károly: A Barmeni Teológiai Nyilatkozat. Vezérfonal a dokumentum tanulmányozásához. Kálvin Kiadó: Budapest, 2009. 163 o. Megjelent: Theologiai Szemle Új folyam (53) 2010/különszám, 68-70.

Részletesebben

ARCHÍVUM. Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * Venczel József. I. A falumunka értelmezése

ARCHÍVUM. Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * Venczel József. I. A falumunka értelmezése ARCHÍVUM Venczel József Falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom * I. A falumunka értelmezése A társadalomkutatás és a társadalomsegítés egyik feladatkörét vállalja a falumunka. Részben tudományos, részben

Részletesebben

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HOGYAN LÁTJUK EGYMÁST - LÁTJUK-E EGYMÁST (KOZEP-) EURÓPÁBAN?" KÖZÉP-EURÓPA KISEBBSÉGI NÉZ ŐPONTBÓL BÁNYAI JÁNOS A nyolcvanas évek közepén, akkor úgry t űnt fel, váratlanul, Európa

Részletesebben

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi

Részletesebben

megtanultam, hogyan jön létre a hit

megtanultam, hogyan jön létre a hit megtanultam, hogyan jön létre a hit Miskolc, 2011 FAITH TO LIVE BY Originally published in English by Derek Prince Ministries, Charlotte, USA - under the title: FAITH TO LIVE BY, ISBN 0-89283-042-5 Copyright

Részletesebben

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról L'Harmattan - Sapientia SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének

Részletesebben

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem

Időpont: csütörtök 12:00-13:30 Helyszín: Kazy 314-es terem Kultúraelmélet - bevezetés a művelődésfilozófiába 2. ANDB-705, ANDB-111 2014/15 II. félév Kurzusleírás B. A. Alapképzés 2/2 kredit- 2 félév második félév - heti 2 óra előadás kollokvium Striker Sándor,

Részletesebben

Jézus órája János evangéliumában

Jézus órája János evangéliumában MICHAEL FIGURA Jézus órája János evangéliumában 1. A HELY- ÉS IDÔMEGHATÁROZÁS FONTOSSÁGA JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN A kánai menyegzôrôl szóló perikópában (2,1 11), amely a világosság olvasójának második titka,

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

Kétszemélyes négyes sor játék

Kétszemélyes négyes sor játék Kétszemélyes négyes sor játék segítségével lehetővé kell tenni, hogy két ember a kliens program egy-egy példányát használva négyes sor játékot játsszon egymással a szerveren keresztül. Játékszabályok:

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK

Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK Dr. Ábrahám István * A BOLOGNAI FOLYAMAT ÉS A TANKÖNYVEK A fels oktatásban legalapvet bb változás az elmúlt id szakban a hallgatói létszámok területén történt: az utóbbi néhány évben, évtizedben mintegy

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

A TÚLSÓ PARTON 2 0 0 5 2 0 0 6 NYÁRTÓL NYÁRIG Diáknaptár

A TÚLSÓ PARTON 2 0 0 5 2 0 0 6 NYÁRTÓL NYÁRIG Diáknaptár A TÚLSÓ PARTON 2 0 0 5 2 0 0 6 NYÁRTÓL NYÁRIG Diáknaptár DIÁKNAPTÁR 2005/2006 A mottó és a A túlsó parton c. elbeszélés részlet Haľko József 2005-ben megjelent Mindennapi kenyerünk cimű könyvéből. Az illusztrációs

Részletesebben

A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Szociológiai Szemle 2007/3 4, 278 283. A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON FARAGÓ Péter MTA Szociológiai Intézet H-1014 Budapest, Úri u. 49.; e-mail: peter.farago@meh.hu Tamás Pál (szerk.):

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL

18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL 18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 2. Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban történő hit- és erkölcstan óra

Részletesebben

Néha a szeszcsempészet útján

Néha a szeszcsempészet útján BESZÉLGETÉS KLIMÓ KÁROLY KÉPZŐMŰVÉSSZEL Néha a szeszcsempészet útján Beszélgetés Klimó Károly képzőművésszel fotó: Pálfi Anna Gratulálok a Herder-díjhoz. Nagyon fontos közép-európai klubba kerültél be

Részletesebben

A SZOLGÁLAT BETÖLTÉSE

A SZOLGÁLAT BETÖLTÉSE A SZOLGÁLAT BETÖLTÉSE Jegyzet Jim Sanders tanításából 2009. július 19. Köszönjük Úr Jézus az áldásokat, amivel megáldottál minket, a gyógyulásokat, amit adtál nekünk, valamint az üdvösséget. Köszönjük

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI

A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Takács Albert A MORÁLIS ÉS A JOGI ÉRTÉKELÉS ELTÉRÉSEI Az alkotmányosságról vallott felfogás lényegét 1. aligha lehet jobban szemléltetni, mint ha ez ugyanazon tárgykörben különbözô idôpontokban hozott

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119

Tartalomjegyzék. Bevezetés a 3. részhez: Jézus természete és céljai 113 14. Csodálatos Tanácsadó 115 15. Békesség Fejedelme 119 Tartalomjegyzék Előszó 5 i. rész: A neveiben föltárulkozó Isten Bevezetés az 1. részhez: Egység és többesség: Atya, Fiú és Szent Szellem 9 1. Elóhim 15 2. Jehova vagy Jahve 21 3. Ő, Aki gondot visel 27

Részletesebben

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért VÉRTES LÁSZLÓ Huzella Tivadar az etikáért, a békéért Dr. Huzella Tivadar professzor az egyetemes orvostudomány elismert képviselője, aki egyidejűleg az etika, a béke, az emberiség feltétlen tisztelője.

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon

Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára. Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon Laudato si - Áldott légy! Ismertető újságírók számára Megjegyzés: az első két bevezető oldal után ez a tájékoztató egy-egy oldalon feltérképez minden fejezetet, röviden összefoglalja értelmüket és rávilágít

Részletesebben

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 Úgy cselekedj, hogy akaratod szabálya egyúttal általános erkölcsi törvény alapjául szolgálhasson. 1 (Hétköznapi

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Utángyártott autóalkatrészek és Volkswagen Eredeti Alkatrészek minőségi összehasonlítása

Utángyártott autóalkatrészek és Volkswagen Eredeti Alkatrészek minőségi összehasonlítása PORSCHE HUNGARIA Kommunikációs Igazgatóság Utángyártott autóalkatrészek és Volkswagen Eredeti Alkatrészek minőségi összehasonlítása Kraftfahrzeugtechnisches Institut und Karosseriewerkstätte GmbH & Co.

Részletesebben

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása

Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása L E C T O R I U M R O S I C R U C I A N U M Bevezetés az egyetemes bölcsességtudományba és a rózsakeresztes útba - 2. este Ember - Föld Univerzum A világ és az emberiség kialakulása Az ember, a Föld, az

Részletesebben

A SZÁZ ÉV MÉLTATÁSA* 1868-1968

A SZÁZ ÉV MÉLTATÁSA* 1868-1968 A SZÁZ ÉV MÉLTATÁSA 1868-1968 Nem könnyű több generáció múzeumi gyűjtőmunkáját, kiemelkedő eredményeit, múzeumunk küzdelmes éveit röviden vázolni. Ma már csak a száraz statisztikai adatokból, írásos jelentésekből,

Részletesebben

A megváltás története, I. rész

A megváltás története, I. rész A megváltás története, I. rész A megváltás története című írásaink olyan sorozatot alkotnak, amelyek a bűnbeeséstől kezdve Isten Fia emberré lételéig végigkísérik Isten küzdelmét az ember megváltásáért.

Részletesebben

Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola TRANSZPARENCIA. A fény műve és a mű fénye. DLA értekezés tézisei. Madácsy István.

Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola TRANSZPARENCIA. A fény műve és a mű fénye. DLA értekezés tézisei. Madácsy István. Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskola TRANSZPARENCIA A fény műve és a mű fénye DLA értekezés tézisei Madácsy István 2009 Témavezető: Kocsis Imre, DLA Habil, egyetemi tanár A transzparencia nemcsak

Részletesebben

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 213-220. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő JAMES WESLEY SCOTT (ED.): EU ENLARGEMENT, REGION BUILDING AND SHIFTING BORDERS OF INCLUSION AND EXCLUSION

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Az örömből, a legnagyobb Örömbe.

Az örömből, a legnagyobb Örömbe. XIII. évfolyam 1. szám 2015. február Az örömből, a legnagyobb Örömbe. Elmúlt a farsang és elkezdődött a csendesebb életvitelnek, az elgondolkodásnak, a változtatásnak az időszaka. Ahogyan a Prédikátor

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

Mi történt, kedves István?

Mi történt, kedves István? There are no translations available. Az Arany Embertől Attiláig Történelmi Lovasút Kazaksztánból Magyarországra 2009. március szeptember Az íjfeszítő népek testvériségének gondolata ma, a XXI. század elején

Részletesebben

Labirintus és útvesztő

Labirintus és útvesztő Labirintus és útvesztő 1. lépés: mi is az a labirintus? A labirintus egy egyjáratú, ívelt (út)vonal, amely a bejárattól elvezet a központig. Ez egy ősi, egyetemes minta, amelyet majd minden kultúrában

Részletesebben

szépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani.

szépségének törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik, akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani. A Szép Misztériuma Ha van a szépnek misztériuma, mintha a logika határán kívül lenne, az érzelem javára. Magyarázatát viszont mindenki a filozófiától várja. Elő is kerül az Igazság reális fényében... Akárhogy

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

Az evangélium ereje Efézusban

Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése Lekció: Lk. 10.1-20 2009. okt. 18. Textus: ApCsel. 19.8-40 Gazdagrét Az evangélium ereje Efézusban Az Ige növekedése útján Pál apostol három olyan városban hirdette az evangéliumot, amelyek

Részletesebben

Molnár Katalin A társadalomtudomány(i tanszék) két évtizede a rendészeti felsőoktatásban 1

Molnár Katalin A társadalomtudomány(i tanszék) két évtizede a rendészeti felsőoktatásban 1 Húsz év Molnár Katalin A társadalomtudomány(i tanszék) két évtizede a rendészeti felsőoktatásban 1 Ünnepi alkalomról lévén szó, a tanácskozás többi előadójához hasonlóan magam is a tudományos teljesítmények

Részletesebben

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013.

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós, 2013 TERC Kft., 2013 A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó adatok feltüntetése

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Győri Illés István: Metamorphosis Transylvaniae

[Erdélyi Magyar Adatbank] Győri Illés István: Metamorphosis Transylvaniae A k ö z g a z d a s á g Irta: GYÁRFÁS ENDRE Csak a visszatekintés pillanatában válik igazán nyilvánvalóvá a krónikás előtt, milyen nehéz pillanatokat és fordulatokat élt át és uszott meg Románia közgazdasági

Részletesebben

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014.

Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. 247 Közgazdasági vallásháború helyett együttes munkálkodást Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. Élénk szakmai vita bontakozott ki az elmúlt két három esztendőben a modern

Részletesebben

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43)

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Húsvétvasárnap 2016.03.27. Krisztus Feltámadt! OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta: Ti tudjátok, hogy mi minden

Részletesebben

4. b. MI AZ, HOGY EREDETI?

4. b. MI AZ, HOGY EREDETI? 4. b. MI AZ, HOGY EREDETI? (A hagyomány eltékozlása) A kedves fiam jóvoltából, aki nagy szegénységében meghívott és vendégül látott (még akkoriban, amikor alkalmi napszámból tengődött Olaszországban);

Részletesebben

KI-KICSODA? MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29

KI-KICSODA? MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29 MÁRK EVANGÉLIUMA 8:27;29 2011. március 6. 10 00 Mályinka 1. Gyülekező ének: 489. d. 1. v.: Örök élet reggele, fény a véghetetlen fényből 2. Köszöntés: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól,

Részletesebben

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS

ERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk

Részletesebben

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én

Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Részlet: Georg Kühlewind: Figyelem és odaadás, Az én tudománya (Kláris Kiadó, 2002) c. könyvéből, 84 91 oldal 25. Az én Mielőtt egy gondolat egy mondat formájában a tudatban megjelenik, szónélküli lénye,

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben