ill EGYUTT.. .. \}~ -'e~ KECSKEMET-NVARITABOR U G U S Z T U S ,,'to~

Átírás

1 EGYUTT.. ill -'e~,,'to~.. \}~ A "SZULO K A HALLAsSERULT GYERMEKEKERT EGYESULET lis ALAPirv ANY" idoszakos kiadvanya x. evfolyam 2. szam december KECSKEMET-NVARITABOR A U G U S Z T U S

2 kin4'lbtab61: -Japan RIONET vizauo keszillekek -Elemek es akkumul&torok -Jl:bresztO ora es JelzOrendszerek (1dzai.r01ag az Omker &Ita1 forgalmazott) -Mindenre Idterjedo szervizeles -Ballasvizsg&iat. szakorvosi eu&tu

3 EGYUTTMUKiiDES ~ fele diiciigve Nem mindelll1api datum/ardulot erlletii"k meg hamarosclll, A legtobb ember kazriik magam is- nagy Vlirakozassal lekintek a jovd ev(ezred) Pdf!.. Egy kisse a/ygn ez millt a csodavaras. Tudjuk, hogy nines. megis hisziink benne. Be fog kovetkezlli. Ii va/ami nuisl (is) szeretllenk m;1lf ami eddig volt. Szeret"lmk fig a \liltig megjavlill1fl koriilottii"k, lia kevesebbet kelle dolgozmmk ugyanannyiert, lia tobb ida juma szeretteinkre, magunkra. ha jobb eredmellyeket tudnilllk jelmlllatlli, s IIa jobb eredmellyekel llldmjnak lie/... iink nwtatll;. Vannak do/gok amike! igyekszunk I1!lIso/n;, masokllf pee/ig sz;vesen elhagymink. Fogadkozizsok he/yelt mar most keszilheliink strategiiil a jovore. a mil, a hogyan es a mikepp kerdesej..te keresve a Viilas;:t. Egy kicsit milldellkihen bujkal a kivimcsisag, mit hoz a jov6, csalatillllkllak, kornyezetiillknek, orsuigllllkllak. De legf6kepp gyermekeillknek. Merl mindallnyillflk csalijdjabal1 a kozeppolllban all a gyerek. S alcalahan nelll is egyediil. Nagyolhalloleslvere mellell 011 van az ep hallasli is. S ohalallan oss:::.elwsolllilast lesziink kozolliik. Ugyere:::.ziik, hogy a hall6 testverek szinte milldellbenlolalle val1j1ak rosszul hallo testw!reiknek, holott sokszor nem is kene ezl a kenlest me/, lege/liilllk. Millda1l11yian tudjuk, hogy meij llyire igyekezllek kompeljz(illli de[ektuslikat a nagyothall6 gyerekek, es akar kezsegek, akar a ragaszkodizsuk litjilll igyeke:::. l1ek maguk [em t6bb jigyelmel irilllyital1i. Legyell figye/nlllllk ehhez! S legyell ahllo:::.

4 4 EGYU'I''I'MUKiiDES is. hogy megtalaljuk ve/iik a mindig megfelel6 hangol es a madszert is. Szimjllllk idol ni! Sajar tapasztalatbo! tl{{/om. hogy evekig ligy mintlza a /a/ijak besze/ne a:: emhel: Majd a Izallgatas kapujillllassal/ clftar! a remerlysugill; S lattllk kezd been,; a meddonek tr1n! himopok. evek mlll/kaja. S::ivos kitartas kell ho:;za. liefn vitas. De a mi gyermekeink a 1drsadalom s::cimara csak akkar leszljekjoll/osak fla mar pew!1 le,- me/nek, adof fize/ll ek, lehet61eg minet (obhet. A ilia; tarsadall1l; szemtelel mil/legy /esajndlja a Jogyatekos szemidyeket, ezzel mil1legy eros/lve bellniik a masodrendii allampolgar szerepk6rel. Mer! lehef dek/araln; a:: ese/yegyeil16.wtgel, "a az (il/al1lpo/garokjejeben a szem!elet liem vill/azik meg. 11(1 a hivatalllok. az elado /lelll erri kutya kotelessegellek a mi!ltilll)'os kis::olgijlast. a pedagoglis ar egyenloen billlas elvet s a kozemberek az oszime. 6nzetlen segitest. A:: inlegrciciollak az elel milldell leriilelcll kell(ene) cn1cnyesiilllie. Sokkal gordiijekellyebben milll allogy ma ezi crzekeljiik. Elllle:: az kell, hogy emberlarsaillkal lie egy kiil6nleges szemiivegen cit ne::ziik, merr sajllos barmikor liii is citkeriilhetiillk a masik oldalra. Afogyatckos nem egy kiilonleges embelfajta. Halrimyaiball seg/telli, kepessegeit petiig eros/teni kell. Millf ahogy azt - a mill/nk fejlellebb demokraci{ikball- hosszl; ideje leszik is. Ok e::f mar regehh ala gyakoroljcik. s miik6dik is a t6bbseg megejegedesere. Jo fell ll e az Europaba ve::elo titon rtitalollli a helyes hangstilyokra, az inlegrticio megfelelii erlefme::esere, a mosllmi docogos tempol kisse gyakarlatiasabb iramra val,all; s a Niharul6 feladmokb61 milldallllyitmkllak a megfelelo resz( kivenni. Sajllos miltmk sem a gazdascigi, sem a paiinke,;, sem a lcirsadalmi komyezet liem eleggefejlett a.. j'ogyalekos prohjemcik" meg{elelo kezelesere. ezerlne"-1. illk sziilok Ilek kellosszej'ogwl harcolnunk gyermekeinkjogaiert. A szemjeleh,ciltashoz a mi harcos kiollosullk is ke/l, merl sdk-sdk apro akadlilyllegylirve is esak igen apro eredme "yekel flldlink elemi. De ligy gontiolom, hogy akkor nezheliillk belefelliott gyermekiillk szemebe oszillfell ha lelkiismeretiink tis!la, serle l1em csak a csalizdbalj, hanem egy kiesit azon kiviil is tettiink valamit. Fischer lollon

5 EGYii'l''I'MUKiiOES 5 Dr. Vizkelety Tihor DIGITALIS TECHNIKA A HALLASSERULTEK SZOLGALATABAN Az elso hallasjavito kesziilek I 899-ben keriilt kereskedelmi forgalomba (Akoulallion, Akouphone Co., Alabama). Az.zota eltelt 100 ev alatt egyetlen technikai ujitas sern kapott akkora figyelmet a tomegtajekoztatasban, mint a digiu\lis kesziilekek megjelenese. Mi a digitalis technika lenyege, es milyen elonyoket nyujt a hallasjavitas teren? Az analog os a digitalis hangfeldolgozas A termeszetben elofordulo hangok analogjelek, vagyis fizik.ijellemzoik idiiben fo Iyamatosan valtoznak. Ha egy ilyen jelb61 bizonyos id6k6zonkent mintat veszunk, diszkret, szamokkal kifejezheto ertekeket kapunk. Ezt nevezziik al/alog-digitalis 111- alakiltisnak (AID konverzio). Az analogjel digitalisjelle torteno atalakitasa veszteseges folyamat, az eredeti jel visszaallitasanak pontossagat az hatarozza meg, hogy milyen gyakran vettiink mintat az analogjelb61 (mil/lavetelijrekvencia) es a digitalis jel milyen diszkret ertekeket vehet fel (kval/lizltis). Az abran hithato a mintaveteli frekvencia n6veil~simek hatasa: a 8 abnin a mintaveteli frekvenciat duphljara novelve a helyreallitottjel alakjajobban hasonlit az eredetire. A 8

6 6 EGYUTTMUKiiDES A digitalis hangfeldo lgozasmil a mintaveteli frekvencia sza bj a meg az atviheto hangfrekvencia felsa erteket, a kvantflias pedig a dinamikat. P61daui az audio CD technikaban haszmilt44, I kh z mintaveteli frekvencia es 16 bites kvantalas mintegy 20 kh z fe lsa hatarfrekvenciat es 96 db dinamikat tesz lehetove. A digitalis jelen rendkiviil sokfele es bonyolult mllvelet vegezheto el, ezt digitalis jeljeldolgozasnak nevezziik (DSP, digital signal processing). A folyamat vegen a digitalis jeiet anal6gjelle. esetiinkben hangga kell visszaalakitani, ez a digitfrlis-gllal6g atalakitas (D/A konverzio). Digita lis hallasj avit" kesziilekck Digitalis technikat mar az analog hallasjavito kesziilekekben is al kalmaztak. Egyreszt a programozhat6 keszul6kek programozasa tortent digitalis uton, masreszt nehany kesziilekbe digitalis aramkort (peldaul Zeta noise blocker, DFS) is beepitettek. A hangfeldolgozas azonban hagyomanyos, analog modon tortent. Az elso digitalis jelfeldolgozasu keszulek mar 1988-ban megjelent a piacon, de to meggyartasra nem kerult tavaszan a ket nagy dan hallokesziilek-gyarto, az Oticon es a Widex, kozel egy id6ben piacra dobta digitalis keszlil6keit, a DigiFocust es a Senso-t. Azota mindegyik jelentos gyarmegjeient sajat digitalis keszillekevel. es rna mar a mely hal16jarati kiviteltol a nagy teljesitmenyu fiilmogotti kesziilekekig szinte minden hallascsokkenesre letezik alkalmas digitalis hallasjavito kesziilek. A digitalis kesziilek olonyci Onmagaban az, hogy egy jel digitalis, meg nem jelent semmifele elonyt. Az igazi elony a hangfeldolgozas teren jelentkezik. A DSP aramkorokkel olyan bonyolult milveletek vegezhetok el, melyek t6bbnyire megval6sithatok lennenek ugyan analog aramkorokkel is, de egy ilyen keszlilek merete es aramfogyasztasa miatt a gyakorlatban nem lenne alkalmazhato. A mai digitalis halhisjavit6 keszulekek az alabbi fobb gyakorlati elonyoket nylljtjak: - tobbsavos jelfeldolgozas - pontos frekvenciaillesztes - tobbcsatomas jelfeldolgozas - az egyes csatomakon eltero parameterek allithatok be - tebb program haszmilata - akusztikus visszacsatolas hatekony csekkentese - alacsony sajftt zaj - kisfoku hallascsokkenes eseten is alkalmazhat6 kesziiiekek - immunitas a radi6frekvencias zavaro kkal szemben - zajban tertene komrnllnikaci6 javitasa

7 EGYUTTMUKiiDES 7 - automatikus muk6des - alacsony aramfogyasztas - kevesebb meghibasodasi lehetiiseg Kulan is erdemes kitemi a "zajszures" kerdesere, mivel a kornyezeti zajban torteno beszedmegertesjelenti a legnagyobb problemat hallokesziilek viselesenei. A "zajszgres" ugy t6rtenik, hogy a bej6vii jelet t6bb csatornara (peldaul moly-k6zep-magas frekvenciak) osztjuk, es az egyes csatormikon leva jelet elemezzuk, azt probal va megallapitani, hogy ot! hasznos (beszed), vagy karos (zaj) jel van-e jelen. Amennyiben ezl sikerli! eldonteni, a zajt tartalmaz6 csalomat kevesbc. a beszedet tartalm3zo csatomat jobban er6sitjuk. Tenneszetesen ez csak a modszer eive, a vajosagban nagyan bonyolult ajgoritmusok szerint t6rtenik ez a folyamat. Ezen a teren megjelentos fejlodes varhato, az automatikus beszedfelismeres akar teljesen ilj alapokea is helyezheti ajelenlegi modszereket. A digitalis hallasjavito kesziilekeket oriasi varakozassal fogadtak a hallasseriiltek es az audioj6gusok egyanint. Ez ncha irrealis remenyekben nyilvanult meg, ami termeszetesen csalodashoz vezetett. Nem szabad elfelejteni, hogy a hallast ezek a kesziilekek sem,javitjak", csak a hangot alakitjak ilgy at, hogy a maradek hall!lssal jobban feldolgozhatolegyen. Mint minden eszk6znek, ezeknek a kesziilekeknek is meg vannak a maguk korlmai, es egyaltalan nem biztos, hogy egy digitalis hallasjavito kesziilek alkalmazasaval a hagyomanyos analog kesziilekeknel tapasztalt minden problema megoldhato. Osszefoglalas A digitalis technika a hallasjavit6 kesziilekek kozott is rohamosan terjed. Ma Imir mindegyik jelentos va lla lat gyart digitalis kesziilekeket, es nehany even beliil ezek varhat6an kiszoritjak analog tarsaikat. A digitalis kesziilekek l11ar jejenleg is komoly e16nyoket nyujtanak, es meg 6riasi fejjodes elott allnak. Ahogy a piaci verseny elesedik, jelentos arcsokkenesre is szamithatunk, bar a digitalis keszuh~kek mar rna sem dragabbak a hasonlo kategoriaju analog kesziilekeknei. A legt6bb digitalis kesziilok hazankban is beszerezhet6, remelhet61eg a tamogatot! listara is egyre tiibb keri;1 fel k6ziiliik.

8 EGYUTTMUKiiDES Schill id-gioliiillil ill; Ha a gyerekre raiiin a "bolondora" Gyakran elfordul, hogy egyes gyerekek egeszen Mlatosan probaljak a felnaneket provokalni. A csecsema eleg gyorsnn rajon arm, hogy a hangjaval felkeltheti komyezete erdeklodeset. Konnyen valik belole zsamok, ha a fiatal sz1il5k nincsenek annak tudataban, hogy az egeszseges csecsemo fej lodesevel velejar az is, hogy naponta hosszabb-rovidebb idat sirassal tolt el. A nyolc-kilenc honapos csecsem5 mar teljesen celiranyosan yeti be sirasat. Peldatll, ha eppen nem latja a jol ismert szemelyekct, ha kezeivel valamit meg akar ragadni, s ez nem sikeriil nekl. Gondoz6janak dallamos hangia tobbnyire megnyugtatja at ezekben az esetekben. A szemkontaktus elegedett mosolyt valt ki a gyerekbiil. A gyereknek erre tenyleges szuksege van, s ezl a gondoz6ja ki is eiegiti. Milyen aranyos! - mondja mindenki. De kesobb kisse idosebb lesz az a kis aranyos, kezd mar besz6ini, s egyszer esak nem reagal Imir a megnyugtat6 szavakro, nem akarja azt eitogadni, V3&'Y azt csimilni, amit a szuiok eppen szeretnenek. A "nem" meglchetosen az else szavak koztjelenik meg. gyakran heves sirassal kiservc. Mindaddig, amig ezek a kitoresek a gyennek onhonaban znjlanak, addig sikeriil a sziiloknek, hogy ne figyeljenek oda rajuk tillzottan, nyugodtak is maradnak talan, s a gyermck tiltakozasa ellenere is ri:1djak a mhat, vagy kiveszik a kezeb6i a nem neki szant mrgyat. Mas a helyzet a nyilvanossag clott. Ha a gyennek egy bevasitrl6kozpontban kezd orditozni, rllgkapalni, leveti magat a fdldre, mert szeretne valamit megkapni. vagy nem lehet elhuzni egy laminyossilg elal, tobbnyire beavntkoznak li1asok is, akik,jobban tudjak", s megnehezitik a sziilak SZ{UII3m a helyes dontest, azt, hogy nem veszik meg a gyereknek, amiett.;ppen kiabal. A gyerekek tobbnyire jol megjegyzik a sziilak, vagy gondozok viselkedeset, s barmennyire kicsik is, ki is hasznaljilk czt. Hamarosan rajonnek, hogy a lakason kivill kenilve szinte mindent megkaphatnak, amit csak ki.iltozitssal, mgdal6dz.:-'tssal ellehet emi, s egyes szgi5k ezert mar nem is memek gyemlekiikkel vasilrlasi k6rlltra indulni. Meg nehezebb a helyzet, ha a szlila tudja, hogy a gyenllek hallilssetiilt. Ha eza gyerek kiabfli masok elott, akkor a szgi6k ezt t6bbnyire a hallasseri.iles rovasam irjak. A rokonok es ismerosok is elfelejtik hittelen, hogy saj{1t gyemlekeik ebben a korban hasonloan kiabaltak. De nemcsak a kialtozassal hozhatj{lk ki a gyerekek sziileiket a sodrukb6l, meg ha ezt nehezen valljak is be. A kisgyerekek nagyon hamar rajormek viselkedeslik hatalmara. igy pi. szomszedom ketcves kisfia nagyon gyorsan erzekeite, hogy rikoltoz:1silra anyja azonnai megszakitja a masokkal folytatott beszelgetest, hogy triciklijevel nekimehet az anyjaval tar-

9 EGYU'I"I'MUKiiDES 9 salgo felnottek labanak, hogy sziilei figyelmelazonnal magara vonhatja, ha grimaszol, kopaesol az asztalon, vagy hinta.zik a szeken. Ez a gyerek leljesen jol hall, s nincs mas fogyatekossaga sem. Egyszeriien arra akar rajonni, meddig mehel el. A nagyon ertelmesen reagalo sziilak mintaszeriien jamak el. A kisfiu kiserleteivel semmit nem er el, sat az ellenkeziijet, s igy lassan elmaradnak negativ kezdemenyezesei. Ha a kisfiu halhisserult Jenne, szi.ileinel ez val6szingieg gatlast valtana ki, s maskeppen reagainanak. A hallasseriilt gyerekek peldaul rovid id6 mul va rajannek arra, hogy azonnal odaszalad hozzajuk az anyjuk, ha kirantjak fiiliikbal a hallokesziileket (az anya meghallja a sipolast). Teljesen celtudatosan vetik ezt be, s csak akkor hagynak vele fel, ha a sziila egyszeriien csak felemeli a kesziih\ket, s einlegy vele. Mire perc mulva ismet felkeriil rajuk a kesziilek, mar elmuit a gyerek rosszkedve, s nehany nap mulva majd azt is eszreveszi, hogy ez a viselkedese nem vezet eredmenyre, nem hozza letre a kivant kapcsolatot. A hallasseriilt gyerekek is grimaszolnak, kioltik a nyelviiket, megpr6baijak kiboritani sztileiket, nem a hallasseriiles keszteti eket erre, hanem a tenneszetes oszton, hogy megisme~ek sajat hataraikat. Azok a gyerekek, akik elsa eveikhen nem lettek megfelela kesziilekekkel e11litva, s nem is reszesliltek az intenziv komi fejlesztesben, gyakran hallatnak l11onnogo hangokat jatek kozben. Kezdelhen ez egyszerii visszacsatolaskent jelentkezik, hiszen ak is elkezdenek gagyogni, s a hallo gyermekhez hasonloan keszen aiinanak a heszoore. Mivel nem halljak meg hangi megnyilvanlliasaikat, valamifele potlek a szamukra ez a morgas. Ha nem t6rtennek meg a megfelelo intezkedesek (hallokesziilek vagy cochlea implantjicio), az iskolaskorra is fennmarad a morgas, ha maser! nem, azert, mert ezuton is felhivatjak magllkra a sziil6k figyelmet. Az alig heszelo gyermekek a kortlirsaikhoz valo kozeledest gyakran fenyegeta mozdulatokkal kiserik. A figyelmeztetes gyakran eppen az ellenkewjet eri el. Az olyan megjegyzesek, mint "Ne jatssz vele, nem normal is", mel yen sebzik az erinten sziilaket. redig b'yakran latni jol heszela gyerekekel is, akik kepzeletbeli revolveriikkel fenyegetnek, kitepnek egy targyat a masik kezebal, stb. 6k azonban hallanak, es viselkedesiiket ezert "non11aliskenf' itelik meg. Azt javasolhatjuk a hallasseriilt gyermekek sziileinek, hogy egyenkenl hivjak meg a hallo pajtjisokal, jatsszanak egyun a gyerekekkel, hogy a hallasseriilt gyerek megtanlllja, nyelvileg is fenn lehet tartani egy kapcsolatot a masikkal, s mikozben az is kideriil, mit is ert meg a ebhen a helyzethen. Ekozben a hallo gyermek is Ilithatja, hogy hallasseriilt jlitszotarsuk ugyanugy tud jatszani meg akkor is, ha nem hall olyan j61. A felnattnek a jatekba valo hekapcsol6d3sa azert es csak addig fontos, amig a ket gyereknel ki nem alakul az egyiittes jatek,s bizonyos verbal is kommunikaci6. (Megjelent a Newsletter evi 76. szamaban.) Forditotta: Csanyi Yvonne

10 10 EGYUTTMUKiiDES Hirek Nehany uj adat a cochlea implantacion atesett gyermekek szinlulnak alakulasar61 Ev Vih\gszerre Eur6paban Megjegyzend6, hogy az I 996-os es I 999-es adatokban mar a magyarorszagi gyennekek mutetei is bennefoglaltatnak. (Csanyi Y) A kepen a kiilfold6n Imlr forgalmazott OAE-Echo-Screen lathato, amely egy leis mgszer az un. otoakusztikus emisszi6 men!sere. Segitsegevei az lljszulottek halhisanak szurese nehany masodperc alatt objektiven es biztosan hajthato vegre. Korabban ennek csak nagymeretu valtozatat forgalmaztak. Az eljaras lenyege, hogy a flilbe juttatott hangok egy resze vissza is ver6dik akkor, haj61muk6dik a gyennek bels6 flile (cochlea). Ezeket a visszavert hangokat regisztralja a muszer. A hallilsveszteseg tcnye, s nem a pontcs merteke hatarozhat6 meg, ami azulan tovabbi vizsgalatokat von maga ut{m. (Csanyi Y.)

11 EGYii'l''I'MUKiiDES 1/ Lassan egyesgletgnk 10 eves fenmilhisat UnnepelhetjUk. Mikozben eroteljesen elorenezlink, erdekes Os tanulsagos lehet egy kis visszapillantas is. A rendszervaltaskor az evtizedes szegregacios beidegzodes es az europai oktatitsugyek fejlodeseben valo tajekoztatlansag miatt mereven ejzilrkoztak az integracio gondolatatol is. Egy maroknyi gyogypedagogus csoport kezdte megismertetni az evtizedes nemzetkozi integracos tapasztalatokat. Az erdekelt sztilok kis csoportja dr.csanyi Yvonne-to I ertesliit ezekrol, s alapitotta meg I 990-ben egyestiletlinket, Peline Balog Eva vezetesevel. Hamarosan megjelent EGYOTT-mlikodes tijsagunk elso szama, s Eb'Yesliletlink letrehozta az Alapitvanyunkat is. liiyes professzor tir egyik el6adasaban hallottam, hogy az integraciot lehet lassitani, de megallitani oem. igy tortent. Lassan megindult mllunk is az integnihls. I 993-ban a Kozoktatasi Torveny elvileg lehetove tette. Amikor azonban a gyakorlati kivitelezes hivatalos beinditasat hianyoltuk, a miniszteriumtol azt a valaszt kaptuk, hogy a magyar gy6gypedagogiai tudomany meg nem dont6tte el, hogy szegregaci6, vagy integracia. K6ztudott, hogy ez nem vagy-vagy, hanem is-is kerdesc. Ma mar ott tartunk, hogy a miniszteri olctatasi szakember azt hangstilyozza, hogy az integmit oktatas kiemelt kerdes. Akik a rt!gi beidegz6deseik miatt meg ma scm bacitkoztak meg az integralt oktatas gondolataval, nem azt mondjak, hogy nem kell az integralas, hanem azt, hogy nincsenek meg meg a feltetelek. A kezderi felteteleket szeles iteni kell rolyamatosan, de Komyei allamtitkar tir szavait idezve, a legfobb feltetel a pozitiv pedagogus szemelyiseg. (A hatranyos helyzetg gyerekekkel kapcsolatos szegedi konferencia zarobeszedebol.) Ma mar pontosan tudjuk, hogy az integra It oktatas sikere, pedagogus vonatkoz:isban, a minden gyerek erdekeben kovetelmenykent allithato gyennek-kozpontll szemlelet os ennek gyakorlati kivitelezesen mtilik. Errol FOG6DZ6 "sziklalmiszashoz" szliloknek cimli kiadvanyunkban bovebben irtunk.. Tenneszetesen soha nem szabad megfeledkezni a szlil6-pedagogus-gyogypedagogus egylittmiikodes fontossagar61, s arrol sem, hogy van olyan serult gyerek, aki nem intcgralhato. Az is igaz. hogy van ojyan pedag6gus, aki szemlelete. felkeszultseg hianya miatt nem alkalmas az integnilasra.

12 12 EGYUftMUKODES Az a par huszoneves, 5 az a nem keyes tizeneves halhisseriilt gyerek, fialal, akiknek ma sikeres az integnicioja, azt elsosorban a kitart6 szlil6i segitsegnek, hozziuilhisnak koszonheti. K6zfuk vannak olyanok is, akiknek a sikeres integniciojaban a szakemberek scm remenykedtek. A szliloi hit es eros akarat czen a tetell is csodat muvelhet. A sziilok meg ma is kenytelenek pedag6gus es b'y6gypedag6gus asszisztenskent is kozremiikodni hal"isseriilt gyemlekeik fejleszteseben. Szepen beindult a korai fejlesztes. Megindult az erdeklodes a pedag6gusok reszer61 is az integraci6 icint. igy van remeny, hogy eljon az az ido, amikor a sziilok tenylegesen "csak" sziil6kent mukodnek kozre a hallasse- nilt gyermekiik integralt oktat<isaban. Minden szulo lelekben osszetorik, amikor meb>tudja, hogy gyenneke seriilt, hallass.riilt. Hazai es kiilfoldi tapasztalatokb61 is tudjuk, mennyire el tudja melyiteni egy orvos, egy szakember ezt a sebet erzeketlen hozzaalhisaval, de mennyi remenyt, erot tud adni egy val6saghu, segito tamiccsal, utbaigazitassal. A Szakert6i Bizottsag munkcijaban is van elorelepes, Ma mar, ha a szulo ragaszkodik, hatarozottan fellep, latva a tettrekesz homal"ist, tabbnyire hozz.;jarul a gyerek integralt tanulasahoz. De mi van a batortalanabb szulo integralhat6 gyermekevel? Nines infonmici6nk arr6l, hogyan segiti elo a Szakert5i Bizottsag a lehet5segek mef,tteremteset? Fe15, hogy ezen a h~ren meg nagy a lemaradas. Tavalyi ujsagunkban mar ideztiik Muth, Jakob cikkebol, hogy "az integraci6 nem egyeztethet6 ossze a speeialis iskola felveteli eljimis rendszerevel." Ez a m6dszer - irjilk -, a specialis iskolarendszer egyes tipusaiba val6 felvetelt szabalyozza. N tlunk is szukseg lenne mar olyan bizottsagra is. melyben integraci6ban jartas gy6gypedag6gus, integrnci6s oktahlsban jartas, esetleg sziil5i reszvelel mel lett donthetnenek, javasolhatnanak integrall6vodai, iskolai elhelyez';st. Egyuttal arra is torekedve, hogy a feltetelek minel szetesebb karben megval6sulhassanak, minel tobb 6voda, iskola vathasson befogad6va. Amig ez megval6sulhat, addig is feltetlenul sziikseg lenne a Szak';rt6i Bizottsagban egy integrnci6s szakerto jelenlete is. Ma mar egyre t6bb szegregaci6ban es integrnci6banjartos gy6gypedag6gus van, aki nem reszrehajl6 sem oda, sem ide, aki a gyerkek es a csahid erdekeit nezve tud inh~zkcdni,javasolni, segiteni tavaszan, marciusban szeteskarii sziil6-pedag6gus-gy6gypedag6gus asszejavelelt szervezunk a Fogyatekos Gyennekek, Tanul6k Felz.;rk6ztatasaert Orszagos Kazalapitvany palyazat segitsegevel. Ezzel is szeretnenk el6segiteni a videki szul5k helyi osszerogasat is. Peli L1josne

13 EGYUTTMUKiiDES 13 Amit en tudok az energiaforrasokrol! Az energiafom\sokat alapjaban veve harom f<i csoportra kell osztani Zink-Air (einklevego), azaz legzo elemekre, Mercury elemekre es akkumul3torokra. Ez ut6bbi esoporttal nem kivanok foglalkozni nepszeriitlensege miatt. Alapveto kultinbseg az elemek, es az akkumulatorok ktiztitt, hogy ez elemek nem, mig az ut6bbiak ujra ttilthetoek energiava!. A masik ket csoport koz6tt az az 6riasi kgl6nbseg, hogy a Mercury elemek igen iassan, de azert megis merlilnek al16helylikben, a gyanast61 sumitva. Ezett erdemes, esak a Mercury elemeket h(ltoszekrenyben uirolni. hogy az 6nki I11 ertih~st lecs6kkentsiik. Minden elem tart6jan olvashat6 ez a nev. Nem kell megijedni, meg szobahomersekleten is igen hosszl' az onkimeriilesi folyamat. A gyart6k nem veletlenuk memek tobbeves garancith vallalni arm, hogy a jelzett idopontig az energia mennyiseg (kapaeitas) 85 %-aval meg rendelkezik az aramforras (elem). A ktivetkezo kis tablawtbol, mely a teljesseg igenye nelkgl keszult, es a forgalomban h~v6 elemekrol beszerezheto adatok hiimya miatt csak ennyire sikereden, szembetuno, hogy a MERCURY elemek milyen alaesony energia-mennyiseggel (bpaeitassal) rendelkeznek. 675 lip 1,4V 250mAh Mercury 675 1,4 V 250mAh Mercury 675 A 1,4 V 540mAh Zink-Air 675 lipa 1,4 V 270mAh Zink-Air 675ZL 1,4 V 550mAh Zink-Air 675 lipx 1,4 V 610mAh Zink-Air A uiblawtb61 az is kitilnik, hogy esak 675-tis elemekrol teszek emlitest azert, mert a 312, 13, I O-es elemekre ugyanazok a fizikai tulajdonsagok es parameterek vonatkoznak. mint a 675-osre, esak kisebb tarol6kapacitas mel lett. Az egyszerlibb erthetoseg kedveert az egyik gyan6 elemcsaladja igy nez ki mah, mah, mah, mah kapaeitlisll. Csupan erdekessegkeppen em litem meg, hogy a gyan6k egyik f<i ttirekvese, hogy az adott nagysag (fizikai meretek) megtarillsa mellett minel nagyobb energiamennyiseget legyen kepes tarolni az elem. igy az egyik gyan6 19 ev alatt a 4 tipusu elemtarol6 kepesseget % ktiztitt ntivelte meg. A kis tablawtb61 kiti'mik, hogy az elemek kiiziitt tirol6kepesseg szempontjabol mily 6riasi kiiltinbsegek vannak, a Mercury e1emek kapacitasat figyelmen kivul hagyva. Velemenyem szerint a forgalomban levq t6bbi elem tarol6kepessege tobbe-kevesbe e ket szelso ertek ktiziitt ta!3lhato. Maris elerkeztilnk ahhoz az alland6an visszatero problemahoz, hogy az 0 keszuleke miert nem meriti ki az elemet olyan gyorsan, mint a mienk. Hal

14 14 EGYUTTMUKiioES elsosorban ezert az 6riisi nirol6kepesseg kulonhseg miatt nem mindegy, hogy az audiologian, forgalmaza iizletekben, boltokban, piacokon milyen elemhezjutunk hozl1. Ugye bnok is belmjak, hogy 270 mah- es 61 0 mah-as elem kozott ariasi kiilonbseg van. Hat igen, 2.25-szoros. Ha ida szempontjitb61 nezzlik az elterest, akkor a kiskapacitasll, pl. 80 oniig, addig a nagykapacitasl' 180 oraig kepes lizemeltetni a hall6keszuleket. Mint erdekesseg: a birtokomban van egy kulfoldi teszt tablazata, miszerint a TB altai is tamogaton gyinto eleme az egyik fajta teszten csupan 8, nem tevedes, 8 omt uzemeit, mig ezzel szemben mas gyartake 300,327,323 arlit volt kepes iizemelni. Az elem iizemelesi kepesseget nagyon nagy mertekben befolyasolja a kesziilek aramfelvetele, mely nyugalmi helyzetben es zajos k6ri..ilmenyek k6z6n mas es mas ertekii. Regebbi meresi eredrnenyeket el5keresve megd6bbento adatokat tahiltam a Ilyugalmi, azaz alaphelyzetben, es impulzus lizemu, vagyis zajos koriilm6nyek kozotti aramfelvctelek mcresi eredmcnyeinh Ma is forgalomba 16vo keszulekeket valasztottam ki: NYlIga/m; Ozem; ma 3.9 ma 3.6 ma 7.0 ma 1.0 ma 3.9 ma 0.8 ma 0.9 ma 2.2 ma 3.0 ma Es irhatniun tovabb, de gondolom e keyes adatbol is vilagosan kilgnik, hogy mennyire befolyasolja az elem elettartamat a keszulck alap (nyugalmi) es az impulzus lizemi (zajban) tortena aramfelvetele. Egy kisse meg befolyasoljak a belso szabalyzak alhisai a keszulek aramfelvetel6t. Csak erdekessegk6nt: a k6myezeti homerseklet is befolyasolja az elem 6lettartamat, de ez el.hanyagolhat6 tenyezo. A h6 hatasara megvaltozik az elem belso ellemlllasa 6s ezeft kisebb vagy l1agyobb lesz az onkimeriilese. I-1a mar itt tartunk, hogyan is mgkodik acink-ievego (Iegzo) elem? Azelem tipust6l fuggoen kiil6nbozo szinujelzessel van ellatva a fiirol6, vagy kul6nb6zo szing f61iaval van leragasztva az elem, ezt addig nem szabad eltavolitani, amig nem akarjuk beletenni a hallakesziilekbe. Amennyiben felteptuk a f61ial, akkorazelemen 16vo furat - fhratokon keresztul bej ut a levego oxigenje az elembe, e5 beindul a vegyi reakci6, melynek kovetkezmenye az aramszolgaltatas a hall6- kcszul6k mgk6dtetes6hez. Ha takan!koskodni akarok az elem clettartamaval, akkor visszaragasztom a foliat, 3mikornem haszmilom, 6s ezzellecsokkentem a folyamatokat az eiemben, de nem sziintetem meg. Az ilyen tipusu elemeket TILOS hutaben tarolni! Meg egy gondolatsor: az elem fesziiltsege terheletlen allapotban mindig 1,4 V. Abban a pillanatban, amikor bekapcsoljuk a keszuleket, az elem tipusat61 es a terhel6s nagysagatol fliggoen lecsokken 1,3 es 1,2 V k6z6tti tartoiminyba, es ezen a feszi.iltsegszinten mukodteti a hallakesziileket addig, amig a kapacitasa tart. Akkor hirtelen lezuhan a feszultsegszint, 6s pillanatok alatt megnemul a hallok6szlilek. Ezen mer6si eredmenyek bir-

15 EGYUTTMUKiiDES 15 tokaban is keptelenseg megallapitani bfumilyen elemellen6rz6vel, hogy meddig lesz meg mgk6d6kepes az eppen haszmilatban levq e1enllnei a kesztilek. Csupan csak azt tudjuk rnegallapitani az eszkoziinkkel, hogy e pillanatban kb. mekkora feszliltsegszint van az elemben, de hogy mennyi meg a benne levq energia mennyiseg. azt nem. Teves viszont az a nezet, - amit sokan vallanak -, hogy az 1,25 V-os elemet mar ki kell dohni. meg ha terhelt~ ses elemellen6rzovel merte is. Ezen a fesziiltsegszintell ugyanugy mukodik a hallokesziilek, mint magasabb feszii ltsegerteken. Ezen teny az utolso ket abrim nagyonjol vegig k6vethelo, hogy 625 ohmos terhelessel napi 12 oras iizemeles mellett a 21. napon egyszeruen meghal az elem. Pedig az utolso 8 napon at 1,25 V k6myeken es az alatt lizemelt es igy is teljes ertekiien miikodtette a hallokesziileket. A masik abran a folyamatos lizemel"sl kiilonboz6 terhelesek mellett kiserheljlik figyelemmel az egyik 675-os elemn';!' fcsziillscg 1,5 V 1,4 V 1,3 V 1,2 v 1,1 V 1,0 V 0.9 V 0,8 V 675-os elem clcttartama napi 12 or's haszn'lat mellett, 625 ohmos t"helesnel I nap 10 nap 2.1 nap LII rlrl hl1rln hl1l1l1 lr1r1r ,..., ~~,,'- \JU\J\, 0,0 200 ora 400 6ra 600 ora fcszfi ltscg 1,5 V 1.4 V 1,3 V 1,2 V 1,1 V 1.0 V 0,9 V 0,8 V,,,,,,, 675-os clem f1cttartam a kiilonbozo aramfelvetel mel lett t--- r- 150 ~hm 0, I I 1:220ohn 6250hm or.l Farag6 Peter Audiol6giai es hull6kesziilek miiszcrcsz Szolnok MA V K6rhaz cs Rcndel6intczct I ~

16 16 EGYUTTMUKiioES Dr. Perlusz Am/re(l: A hallasseriilt gyermekek integralt ovodai es iskolai ellatasanak helyzete Magyarorszagon - egy kutatas eredmenyei Lapunk j(miusi es decemberi szamaban mar koz61ti.ink reszleteket C&'Y az integralt hallasseriilt gyennekekkel kapcsolatos hazui kutatas leginkabb erdeklooesre S"' mot tarto eredmenyeibol. Most a megkezdett SOro",t befejezo reszet olvashatjak, melyben az intcgracio k6riilmenyeirol, az ovodai cs iskolai tenyezokrol. a gyogypedag6giai segitsegnyujtasr61, az integrnit neveles kapcsan a szi.il6k es a pedagogusok ~iltal eszlelt elony6k.r61 es harrnnyokrol es az integrnlt haliassergit gyennekek szocialis beilleszkedeserol kapott legfontosabb eredmenyeket mutatjuk be. Az integralt nevcles koriilmenyeinek vizsg<ilata az intcb'tilciolmcgel6z6 elokeszito tevekenysegre, a fagado intezmenyek kezdeti viszonyulasara, illetve bizonyos felteteleknek a vizsgaiat idopontjftban va16 civenyeslilesere terjedt ki. Az integra It neveh~s koriilmenyeinek vizsgalata saran eloszor arra voltunk kivancsiak, hogy a hallasseriilt gyemlek jfut-e mar kornbban masik integralt intezmenybe, s ha igen. akkor mi volt az intezmenyvaitas oka. A vizsgait gyemlekck 64%-a ncm jart korabban masik, azonos tipusu intezmenybe, ugyanakkor a gyennekek 34 %-a egy, illcrve ket alkalommal intezmenyvaltasra kenyszeriilt. Az intezmenyv{11l:1s to okai az eredmenyek tanllsaga szennt az integracio sikeressegetol fiiggetlen tenyezok voltak (pi. a sziilok elkoltoztek, megsziint az osztaly, illetve az iskola, stb.), azonban az intezmcllyvaltasball erintett 33 hallasscri.ilt gyennek 30%-a sziumira a fogado intezmclly legkore, a pedagogus hozzaallasa miatt kellett masik ovodat, iskolat keresni. A halhisseriilt gyennekek tobbsegi intczmenybe keriileset mcgelozo elok6szlto tevekenyseg vizsgalata soran annak kideritesere torekedtiink, hogy az csak a hallasseriilt gyennek szrumira alkalmas intezmeny megtalalasara vonatkozott-e, vagy kiterjedt a fogado intezmeny egyes szereploinek tajekoztauisara, segitesere is. Mivel az integraci6 elokeszitese tulajdonkeppen a togado intezmeny megnyereset jelenti, czert kedvezo esetben konkret segitsegnyujtastjelent a fogado k6zeg szereploi szamara. A vizsgajt esetek 90% aban tortent az integraciot megel6zoen elokeszites, azonban sajnalatos modon csak az esetek felent!! miik6d6tt k6zre gyogypedagogus, a t6bbi el5keszitest a sziilok vegeztek. A felkeszites tartalmijegycit illetoen a pedagogusok 80%-a kapott tajekoztatast a gyennek hallasseriilesenek sulyossagarol. Ez azonban kevesse nyujt ~1mpontot a pedagogusok Szilmara arrol, hogy az adon halhisseriilesi fok milyen specialis nevelesi szgksegleteket von maga utan, vagyis a pedagogusnak hogyan ken tanitania a hallasseriilt gyenneket. A kuta-

17 EGYiiTTMUKiiDES 17 tas soran arra is kivancsiak voltunk, hogy a fogado pedagogusok kaptak-e segitseget, 5 ha igen, milyen fonnaban az integralt neveles megkezdese utan. A pedagogusok 66%-a kapot! szakmai segitseget a hallasseriilt gyennek oktatas - nevelesehez, ennek leggyakoribb fonmli a k6vetkez6k voltak: - konzultacio a hallasseriilt gyerrnek sziileivel, - konzultaci6 a gy6gypedagogussal, - szakirodalom biztositasa, - utaz6tamiri szolgaltatas, - egyeb (pi. konzultacio a gyemlek korabbi pedagogusaval, az iskola logopedusaval, stb.). Mig azonban egyes pedag6gusok reszere a felsorolt segitsegnyujtasi fomlak kaziil tabb is rendelkezesre alit, addig masok teljesen segitseg nelkul maradtak. A vizsgalatban resztveva hallasseriilt gyerrnekek S4%-at keszitettek fel valamilyen modon az integraciora. A felkeszitest a leggyakrabban a szulak vegeztek, ami ertheta is, hiszen ak ismerik legjobban gyennekeiket, ak tudjak, hogy az adon gyennek eseteben mire kell a hangsulyt helyezni. A vizsgalat kitetjedt a fogad6 intezmenyek integraci6hoz vale viszonyulasara is. Meglepa, de mindenkeppen pozitiv az eredmeny, hogy az intezmenyek tabb, mint 80%-a azonnal elfogado hozzaallast tanusitott. Az ertelmezesnel azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a vizsgalatban csak a sikeresnek mondhato integracios esetek szerepeltek, vagyis ez a vizsgaiat oem nyujt infonmlci6t arm vonatkoz6an, hogy hany hallasseriilt gyennek integracioja hiusult meg a fogado intezmeny elutasite viszonyul<isa miatt. Az intezmenyek kezdeti hozzaalhisan tui az is fontos szem pont, hogy milyen koriilmenyeket teremtenek az egyes intezmenyekben a halhlsseriih hryennekek integraci6janak elosegitesere. A megkerdezett szglok 40%-a semminek nem erzi hianyat b'yem1eke integraci6ja soran, a tbbbiek bizonyos objektiv feltetelek hianyat (pi. ltd magas osztalyletszam, gyogypedagogus hianya, SIb.), illetve a pedagogus ele!,~elen segitsegnyujtasat (p I. nem fordul a hall;isseriilt gyennek fele, nem hasznalja az URI-I ad6-vevat, stb.) emelte ki. A szulaktol azt is megkerdeztiik, hogy kertek-e ak a pedagogust valamilyen specialis tenyeza figyelembe vetelere, 5 ha igen, ezt milyen mertl~kben teljesitettek. A gyem1ekek 22%-a eseh!ben a sziil6k semmilyen kerest nem inteztek a pedag6gushoz, 66%-uk valamilyen oklatasszervezesi kerdes, illetve tamiri tennivalo figyelembe vetelet kerte. A fennmarad6 esetekben egy-egy tantargy al61i felmentes, az ado-vev6 alkalmazasa, illetve a gyogypedagogussal valo kapcsolattartas fogalmazodott meg igenykent. A sziilai velemenyek.zerint a pedag6gusok kazel 80%-a figyelembe vette kereseiket. A vizsgftlat 6vodai- iskolai tenyez6k cimo fejezell!b61 azokat az eredmenyeket cmeljuk ki, melyek arra vonatkoztak, hogy a pedagogusok hogyan iteltek meg eredmenyesseguket a hallasseriilt gyermekek integralt oktatas - neve lese soran. EI6szor azt kerdeztlik a pedagogusoktol, hogy velemenyuk szerint szuksege van-e az oszta Iyukba j;iro hallasserult gyermeknek a special is odafigyelesre. A pedagogusok ve-

18 IH EGYUTTMUKiiDES Ierne-nyc szerint a gyermekek 17%-a ncm, 83%-uk viszont specifliis odafigyelc~st igenye!. A special is odafigyelest a pedagogusok leggyakrabban az allando figyelem es az egyeni bamism6d biztosihlsaban je loltek meg. A tovabbi emlitett tenyezok a kovetkezok voltak: megfelelo elhelyezkedes a szajrol olvas's bizlositasahoz, odafigyejes az artiku laci6ra, t6bb es alaposabb magyanizat a tanitas sonin, a feladatok megertesenek ellenorzese, szomagyarazatok, egyeni korrepetalas biztosita S3. A tovabbiakban aita is kivancsiak voltunk, hogy a pedag6gusok mennyire tartjak eredrnenyesnek magukat a hallasseriilt gyermekek oktatasaban. A valaszad6k lobbsege (60%) ugy erezle, hogy lobbe- kevesbe ki tudja elegiteni a hallasseriilt gyem,ek specia lis igenyei!. EZI erositi az is, hogy a pedagogusok tobbsege (88 ra) meg tudott fogalmazni va lamilyen sikert a hallasserult gyermek oktatasaval kapcsolatban, s joval kevesebben (34 fo) ulaltak klidarcokta. A sikerre vonalkoz6 valaszokat tartalmi szemponlbol negy csoportba soroltllk, melyek a kovelkezok: t. a pedagogus tevekenysegenek sikeret a halhisseriilt gyennckj6 tanulmanyi eredmenyeben jeloli meg. "A kislil1lyaz elozo lanevbell kituno bizollyinilllyi err el. Harmadik oszlalyban hal szaklanar kozreullikjjc!esevel ezf igenjo eredmellyll ek tal'lom." 2. a pedag6glls a sikert a halllisseriilt gyennek szoci,ilis beilleszkedesebenjeloli l11eg.., A gyel'l1iekjol erzi magar a csoporltmkbafl, egeszseges tijl:m;val egyenerteklinek lartja magar. a tcirsak elfogadtak or es segirik mindell terelj. " 3. a pedag6gus tevekenysegenek sikeret a hallasseriilt gyennekj6 tanulm{myi eredmcnyeben es szocialis beilleszkedeseben lalja. "A gyermekllek a falluhishallsikerelmimye vall, osztalytcit:mi s:ererik,jarsz(l1wk ve/e. 6 isjo/ etzi wagar az oszuilyball a siker abban ragadhat6 meg. hogy ez az osztaly minden tanul6ja szamara pozitiv eredmcnyeket hordoz.,. geszseges gyermekeim megtanullak tiszte/ili a mitssagot. Nagyotl oriil6k a: embersegr Umek... "Elsosorban az osztatyk6z6sseg szempolltjab6l volt pozitiv hatcisa. Tiirelmesebbek. megertobbek, tolen;llsabhak lettek egymassal szemben a gyerekek, mi6ra R. (lz oszullyban 1'( A fogado pedagogusok sikerre vonatkoz6 valaszai osszhangban allnak az integra It neveles szakirodalmaban szereplo legfontosabb elonyokkel. A pedagogusok a klldarcok fo ok<it az idohianyban, a gyob')'pcdag6glls segitsegenek hianyaban, illetve sajatszakmai felkesziiltsegiik hianyabanjelolik meg. Nehanyan a gyennek viselkedeset es kommunikacias, tanullisi problemait emlilettek, valamint a nemmegfelelo hallokesziilekel, a gyem,ek figyelmeuensegel, illetve a gyennek tillzolt elvarnsal onmagilval szemben. Az integnilt halhisserult gyennekek korehen vegzett kutatas soran a szocialis beilleszke-

19 EGYUTTMUKiiDES 19 des vizsgc\latara is torekedtiink. Eredmenyeink szerint a gyermekek kozei90%-anak vannak a ha1l6 csoportb61 1 osztalyb61 barmai, ami aitll utal, hogy a hallasseriilt gyennekek donto tobbsege szocialis szempontb61j61 beilleszkedett a hall6 kozossegekbe. Ugyanakkor a vizsgalt gyennekek kozel 60%-anak nines kapcsolata mas hallasseriilt gyennekekkel, a tobbiek eseteben a csailidban van masik hallasseriilt gyemlek is, illetve rendezvenyeken, taborozasok alkalmaval, valarnint a fejleszto foglalkozasok helyszinein van alka- 10m a sorstarsakkal val6 tahllkozasra. Erdekes teny, hogy a sziilok kazel 60%-a nem is tartja fontosnak, hogy a gyenneknek legyenek kapcsolatai hallasseriiltekkel, s ezek a szii- 10k eppen azon gyennekek sziilei, akiknek nincsenek is ilyen kapcsolatai. Vegezetiil a specialis gy6gypedag6giai segitsegnyijjtasr61 gyujtott infonn.ci6kat szeretnenk kozreadni, mely segitsegnyiljtlis az integraci6 sikeressege szempon~ab61 kulcsfontossagil tenyezo. Az integra It hallasseriilt gyennekek 73%-a reszesiilt korai fejlesztesben, ugyanakkor az integralt neveles soran mar csak a hallasseriilt gyennekek 57%-a kap gy6gypedag6giai megsegitest. A fejlesztes gyakorisaga is rneglehetosen eltero, a heti negy alkalamtal a havonkenti konzultaci6ig terjed. Az alacsony arany az utaz6tamiri hal6zat kiepitetlensegere utal, melynek hianya nemcsak a hallasseriilt gyennekek, hanem az integralt neveles tobbi szereploje szempontjab61 is hatffinyos. Bar nem minden hallasseriilt gyenneknek van sziiksege rendszeres gy6gypedag6giai segitsegre abhoz, hogy litlagos szinten tudjon haladni. mivel j6 kepessegei, tarnogat6 csahidi hattere es special is nevelesi szuksegleteinek figyelembe vetele a tanitils saran kedvezo k6riilmenyeket teremtenek az iskolai haladas szempontjab6l, ez azonban valtozhat. A gy6gypedag6giai segitsegnek mindig elerhetonek kellene lennie, hogy azt az integraci6ban erintettek szabadon, az adotl szituaci6 igenyei szennt haszmllhassanak fel. TAJlt KOZTAT As A Sziilok a Hallasseriilt Gyermekekert Alapitvany ezilton is ertesiti Tisztelt Tamogat6it, hogy az evi SZJA I %-at ( Ft-ot) a muk6desi k6ltsegeink mellett kiadvanyaink megjelentetesere, nyari taboroztatasra 1 rendezvenyeinkre, es a fejleszto ITIunkat segito celokra hasznalta fel. Tlimogatasaikat ezuton is kosz6njiik.

20 20 EGYUTTMUKODES SZULOKLUB HiREK Ez evi Sziilaklub programjaink a terveknek megfeleloen kezdadtek. Szeptember 30- an a kanadai UNITRON hallokeszulek-forgalmazo eeg mutatkozott be termekeivel. Az elozo ujsagunkban mar bemutatott US 80, ICON es SOUND FX hallokesziilekek mellett egy hordozhatolaptop szamitogepen illusztraltak a korszerii, szamitogeppel segitett hallokesziilek kivalasztast is. Ez egy olyan program, amely a bevitt hallasgorbe alapjan ad javaslatot az audiologusnak a legmegfelelobb keszulek kivalasztasahoz. Meg egy teehnikai erdekesseggel erkeztek: az UNIVOX I A T M sved, univerzalis hurokerosito parnat vehettuk kezbe, melynek lenyege: nem szukseges egy adolt lakoteret teljesen korbekabelezni, mert a megfelelo modon a TV-vel, radio val vagy egyeb hangtechnikai eszkozzel6sszekotott parmira lilve ugyanolyan magneses - indukci6s - hurkot alkot a felhasznalo korlil, csak a hall6keszuleket kell T-allasba kapcsolni. Tovabbi informaciokat az UNITRON markaszervizben lehet kemi. (F2.) Az oszi hetvegi osszejoveteliink oktober 9-en volt. Megcelzott temank, a cochlearis imp/antacid sok erdeklodot vonzott. kozttik nem csak olyan szi.i16ket akiknek gyermeke mar aresett ilyen muteten, hanem olyanokat is akik bizonytalanok a dontesiiket illetaen. A program Medgyessy Janos lenduletes eloadasaval kezdodolt, akinek a kislanya nemreg esett at egy ilyen mgteten. A sikeres mutet interpretalasa megadta az osszejovetel alaphangjat (errol reszletesen a oldalon olvashatnak) es sziilak, gyogypedagogusok beszelgettek, vitatkoztak az uj eljarasrol. Egy biztos: a mutet a lehetseges hal"isnak csak a technikai oldalat biztositja, sokkal nagyobb ajelentosege a megfelela utogondozasnak ami ben a gyogypedagogus csak egy kis reszt tud vallalni. A sokkal nagyobb szerep a esalade, hiszen a szakmai ininymutatasokat kovetve nekik kell a kisgyerekkel nap mint nap intenziven foglalkozni, s fokozatosan bevezetni az altala eddig nem ismert hangok birodalmaba. (F2.) Ebben az lljsagban mar nem kivanok reszletesebben foglalkozni a havi osszejovetelek egyre csokkena letszamaval, s bar sajnajatosan de a tenyeket tudomasul veve ugy dontott a kuratorium, hogy ajovo evtal evi negy alkalommal tartunk sziiloklub foglalkozasokat. Ezek mindegyiket het vegere, szombati napokra hirdetjiik meg, igy nem csak a videkiek, hanem a budapestiek is konnyebben raernek. Most ajovo elso felev 2 kituzott idopontjat kozoljuk, amirol egyebkent igyekszunk a HtRLEVEL-ben is elore ertesitc~st kuldeni. Terveink szerint tavasszal es osszel2-2 alkalommal tahi,lkoznank, az egyik osszejovetelt valamilyen szabadteri programmal kotnenk ossze, a l11asik alkalommal pedig a szokasos helyszin a F6iskola lenne.