Reprezentáció 1. MEGISMERÉS ÉS REPREZENTÁCIÓ Fehér Márta Kutrovátz Gábor Láng Benedek Paksi Dániel Zemplén Gábor

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Reprezentáció 1. MEGISMERÉS ÉS REPREZENTÁCIÓ. 2011.09.19. Fehér Márta Kutrovátz Gábor Láng Benedek Paksi Dániel Zemplén Gábor"

Átírás

1 Fehér Márta Kutrovátz Gábor Láng Benedek Paksi Dániel Zemplén Gábor 1. Megismerés és reprezentáció. Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció. Mentális kép, mentális térkép, séma, forgatókönyv. 2. Kultúra és civilizáció. A reprezentációk sokfélesége. Analóg szimbolikus. Játszmák, beszédaktusok, homlokzat. 3. Hatalom és szimbólum. Jó és rossz. Figyelem és fegyelem. Panoptikum és cctv. Stressz és disztressz. 4. Tanulás és tudás. Fejlődés, visszafejlődés és cirkularitás. Morfológia és struktúra. 5. Egészség és betegség. Énreprezentáció és önreprezentáció. Testkép emberkép társadalomkép. 6. Észlelés és értelmezés. Érzékelés, észlelés, felismerés, top down, bottom up feldolgozás, leképezés és konstrukció. Az érzéki modalitások reprezentatív funkciói. 7. Gondolkodás, reprezentáció és intencionalitás. Tudományos reprezentációk. 8. Tévedés, igazolás, megalapozás, koherencia, holizmus. Tudományos modellalkotás céljai, objektumai és módszerei. Mérés és kísérlet szerepe a tudományos reprezentációban. 9. Bűn és boldogság. Cél és érték. Állapot és pillanat. A szubkultúrák nyelvi, viselkedési, öltözködési reprezentációi. A kulturális különbségek reprezentációs funkciói. A szociális reprezentáció típusai. 10. A művészeti reprezentáció típusai. Művészet, szórakozás, munka. Feladatok, vágyak és kielégülés. 11. Vallás, hit, élmény. Szakértőiség és reprezentáció. Episztémikus függés, tudástranszfer és popularizáció. Reprezentáció terjedési modellek, mémek és epidemiológia. Jelentésváltozás, inkommenzurabilitás. Értés és értékelés. 12. Sokszínűség és egyediség. Egyéni és közösségi reprezentációk. Kocsi Olga: A fejemben már boldogan élünk Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció. 1. MEGISMERÉS ÉS REPREZENTÁCIÓ. Reprezentáció 1

2 Mi a reprezentáció? Miért tud valami valamit reprezentálni? Nagyiványi Márton, Bazsinka István, Pákozd Gergely: Wunderland Mi a ~ köze a valósághoz? Széplaki Imre: Otthon, édes otthon Szelektív hasonlóság. Ez egy mezítlábas ember, aki hasonlít Obamához? bama%20s%20new%20shoes_28885#i mg9 Hasonlóság? Tóth Györgyi: S 2

3 Van hamis reprezentáció? Aszimmetria A várakozásokat ~ja a hegy. De a hegyet nem ~ják várakozások lleyfever/2009/03/the_plot_thickensfo llowing_our.php Szelektív hasonlóság. Ha A ~ja B t, akkor? Hasonlít?? Nem hasonlít? Pablo Picasso, 1931 A reprezentálja B t, mint C t (D számára, aki E közösségben szocializálódott) Magyar Balázs Szigeti Bernadett: Nekem Ez A 3

4 MIT JELENT A REPREZENTÁCIÓ megjelenít felidéz áll valami helyett, képvisel 1.def. A repr. B t hasonlóság: szelektív, torzító, mit jelentene a teljes hasonlóság: Picasso nem hasonlóság: avatar, matematikai, térkép, műszeres (lokátor, radar) karikatúra hamis/téves reprez. színészi játék aszimmetria: ha A r B, akkor nem B r A. A repr. B t mint C t. radar, fénykép: tudományos, kulturális (ausztrál bennszülöttek) Interpretáció konvenció : virágcsokor A r B mint C t, D számára, E társ./kultúrában F időben. R(a,b,c,s,e,f) A reprezentáció aszimmetrikus többváltozós reláció Kontextus függő Konvencionális Funkcionális intencionális Megismerés Gondolkodás és nyelv, a nyelvi reprezentáció Kertész fóliák? Nyelvi gondolkodás Nyelvkeletkezési elméletek Fodor gondolat nyelve Nyelvi reprezentáció ET 5 hang. Asszociációk, metafora, kognitív architektúrák Nyelv, elme, tapasztalás Nem nyelvi (többféle) Mentális kép, mentális térkép, Séma, forgatókönyv. Kondicionálás 4

5 2. Mik a közös alapok? Biológiai lény Mennyiben állat az ember (etológia, humánetológia) Mennyiben nem, hogyan jutott ide (Donald) Állati kultúrából kiemelkedő emberi kultúra Fejlődési lépcsők 2.1 Filogenetikus (Donald, Dunbar) 2.2 Ontogenetikus (Tommasello) A differentia specifica? A nyelv??? Miről tudunk sokat? Angolszász felnőttekről Számítógépekről Néhány elhíresült (reprodulkálhatatlan?) majomkísérletről Boncolt agyakról Újabban Gyermek és csecsemők vizsgálata Működő agy anyagcseréje Klinikai példák Részleges agykárosodások, epilepsziás rohamok, stb Broca afáziás tünetek: egy kéregrész 1874 Wernicke másik afázia??? Agyféltekei lateralizáció milyen fontos? 1980 János testvér epilepsziás rohamok Nyelvi feldolgozás nincs (nem olvas, beszél), de tudatánál van, emberi módon működik Gesztikulálni tud, tudja hol vannak információk (régen a siketek is így éltek?) 5

6 Darwin elmélete 1871 Az ember származása win/descent_of_man/index.shtml Az állati intelligenciáról, koncentrálásról, szerszámhasználatról, társas kötelékről, stb. Kommunikáció fejlődése Hangmoduláció, hangutánzás más fajoknál Szimbolikus reprezentáció megjelenése a nyelv előtt, nem nyelv alapú kommunikáció Vokalizáció kezdetleges ének (prozódia a fonetika előtt) így van értelme a nyelv későbbi megj. is. Tagolt nyelv megjelenése későn Anatómiai és kulturális változások II. Enkefalizációs ( agyasodás ) folyamat EQ - enkefalizációs quotiens egy faj várt agymérete és a valódi agymétere közti arányszám(emlősátlaghoz) (agy-test arány függvényében) Átlagos emlős 1EQ, csimpánz 2.6EQ, Homo erectus 5.5 EQ, ember 6.9EQ Enkefalizációs hipotézis: relatív agyméret ember kognitív képességei, agy alterületeinek növekedése De: intelligenciaformák különbözősége, ahol az agy/test arány egyenlő (kutya-félmajmok; neandervölgyi-modern ember) Anatómiai és kulturális változások I. Mi játszik központi szerepet a gondolkodás és a nyelv megjelenésében? Két lábon járás, kifinomult hangképző apparátus, nagyagy önmagukban nem Mi késztette a két lábon járásra?? Fák biztonságának elhagyása, energetikai szempont, eszközhasználat sem túlélési stratégia változása, társas stabilitás Tyúk-tojás probléma: 1. a beszédhez hangképző szervek kellenek 2. ha (még) nincs beszéd, a beszédkésséget lehetővé biológiai mutációk nem lesznek adaptívak 3. akkor mégis hogyan alakultak ki a hangképző szervek? 6

7 1. A csoportélettel kapcsolatos viselkedési formák A csoportviselkedés összehangolása Szociális vonzódás, zárt csoportok Csökkent és szabályozott belső agresszió Idegengyűlölet Táplálékmegosztás Több funkciójú szexualitás Szülői gondoskodás Csoporthűség Az emóciók szinkronizációja: empátia Viselkedési szinkronizáció: imitáció, másolás, tanítás, fegyelmezés; szabálykövetés Érzelmi és viselkedési szinkronizáció: ritmus, ének, zene, tánc, rítus A rendszerszervező tulajdonság Közös hiedelmek Közös akciók Közös konstrukciók Önfeláldozás A konstrukció képessége Mímelés Nyelvhasználat Virtuális realitás (absztrakciós készség) Tárgyak használata és készítése Megszaladási jelenségek A megszaladás biológiai, evolúciós jelenség, akkor fordul elő, ha valamilyen szelekciós hatás egy tulajdonságot optimális paraméterein túl, minden korlát nélkül változtat, növel. (időnként egy faj kihalásához is vezethet!!!) Erre példa a pávakakasok farktollazata. A színes, hatalmas tollazatot a nőstények preferálták, de a ragadozókkal szemben hátrányt jelent. Mégis, ha egy díszes egyed életben marad, akkor az sok nőstény kegyeit nyerheti el, és utódai tovább örökítik a feltűnő díszítményt. Az emberek esetében is megfigyelhetők megszaladási jelenségek (pl. töménytelen mennyisében fogyaszthatunk cukrot, csokit, drogokat, vehetünk a szükségesnél nagyobb autót, stb.). A mai társadalmakban gondot jelent a hatalom megszaladása. A civilizáció előtti ember esetében a státusz, a rangsor a kultúra szerves része volt. A kis csoportok terjedelme magától korlátozta az elnyerhető hatalom mértékét. A modern társadalmak számtalan hatalmi pozíciót hoztak létre, de ezek tényleges hatalma minimális. A hatalomvágynak nincs biológiai értelemben vett felső határa. Konstrukciós képesség Az ember legbonyolultabb, legátfogóbb, legmeghatározóbb tulajdonsága az élete minden területén megnyilvánuló konstrukciós képessége. Egy mesterséges, csinált világban élünk (pl. táplálékunk jó része már fel sem ismerhető), melyben a tárgyak, a nyelv, a gondolkodás és a szabályrendszerek szétválaszthatatlan rendszert képeznek. Szociális életünk is mesterséges konstrukciókban zajlik: - politikai vezetőinket személyesen nem is ismerjük - gyermekeink iskolákban nevelkednek - az ideakonstrukciók előállításának képessége óriási ugrást hozott az ember evolúciójában, ezáltal egy teljesen újfajta környezetmodellhez jutott. 7

8 Donald hipotézise Fontos adaptációk sorozata vezetett a modern elme kialakulásához (és nem egy db. adaptáció!!) A régebbi meghaladott modulok nem tűntek el, hanem továbbra is (többé kevésbé) háttérbe húzódott részei a modern elmének pl. haragunkban a fogunkat vicsorítjuk, jajgatunk fájdalmunkban az epizodikus, mimetikus és mitikus kultúra olyan széles, összefoglaló fogalmak, melyek az egyéni elme uralkodó kognitív minőségét fejezik ki a társadalomhoz viszonyítva Epizodikus kultúra I. Epizodikus emlékezet: az élet sajátos idő-tér-hellyel rendelkező eseményeinek (epizódjainak) emlékezete Pl.:madár- táplálék elrejtés Procedurális emlékezet: tanult tevékenységi minták emlékezeti komponense, általánosságokat raktároz Pl.:madár - dalok Emberszabásúak kognitív kultúrája: az epizodikus kultúra Életüket a jelenben élik, konkrét epizódok sorozataként DE!: emlékezetrendszerüknek nincs szemantikai struktúrája! Epizodikus kultúra II. Fejlett procedurális emlékezet mint általában emlősöknél, madaraknál ősi, fejletlenebb formában már egész primitív élőlényeknek is birtokolják Fejlett epizodikus emlékezet újabb típusú emlékezet pl. vizuális vizuális környezet újra-felismerése, de nem reprezentációja fejlett kognitív képességek, társas viselkedés, én azonosítás, gesztus nyelv képesek megtanulni egy szimbólumkészletet, de nem őlk találták fel, természetes környezetben pedig nincs méhek kb. 20, csimpánzok kb. 35 szimbolikus jelet használnak Mimetikus kultúra szemantikai struktúra Homo erectus a procedurális és az epizodikus emlékezeti modul adaptív összekapcsolódása Mimetikus készség(mimézis) utánzás a tudatos, önmaga által kezdeményezett reprezentációs tevékenység létrehozására (rituális tánc, pantomim, most mutasd meg ) beszélt nyelv nélküli nyelv lassú, többértelmű, korlátozott, de szemantikusai struktúrájával áttörést jelent az epizodikus kultúrához képest DE!: nincs szimbolikus reprezentáció 8

9 Mimetikus kultúra II. Közös konceptuális tér elszemélytelenedett dominanciakövetés szorosabb társadalmi struktúra közös rituálék, társas aktusok utánzásos tanulás, primitív, de kumulatív technológia tűz adaptívvá válnak a hangképző szervek kialakulásához vezető biológiai mutációk Mitikus kultúra I. beszélt nyelv Homo sapiens sapiens az audotorikus csatorna, az epizodikus emlékezet és a mimetikus vezérlő modul adaptív összekapcsolódása szimbolikus újítás: lexikon mint új, kibővült (biológiai) emlékezettár létrejötte fonológiai kódolás, artikuláció a nyelv sajátos alkalmazásokra készült sajátos rendszer, nem általános célú eszköz, szelekciós nyomásra fejlődött Mitikus kultúra II. Legfőbb jellemzői: a mimetikus kultúra szétszórt, konkrét repertoárja az integráló mítosz kormányzása alá kerül A nyelv így a mentális modelláló folyamat tudatos, akarati manipulációjának sokkal fejlettebb eszközét adja. Mitikus narratíva: az emberi élet egész forgatókönyve a mítoszból nyer jelentőséget A mítosz a mai posztindrusztriális kultúrákban is irányítja a kollektív tudatot (a szoc. értékek világában)! 9

10 Képszerű reprezentációk szobrok, festmények megjelenése barlang = szertartási központ termékenység + vadászat Ékírásjegyek hagyomány által a fogalomhoz rendelt képek üzleti nyilvántartás (Uruk városa) 2 dimenziós számolási rendszer (agyagedény) rébuszrendszer vizuális képmást használ hangok kiváltására számolási egységek(10,60,100) 1000 év után szótagírás (Úr városa) később szavak beszélt sorrendjét utánozták írás elit készség összetettség Vizuografikus újítás Hieroglifák és ideogrammák Egyiptom (bármilyen nyelvi üzenetet tudott) csak mássalhangzók jelek és ragok maja írás rajzból lett írás Rosette-i kő(1799.) kínai ideogrammák» (1 jel=1 fogalom v szó) Fonetikus ABC kísérletezés eredménye (α) régi rendszerek használata alfabetikus elv (kizárja a logogramot és a vizuális jeleket) Teoretikus kultúra I. kb. i. e től Az audotorikus és vizuális csatornák adaptív összekapcsolódása Külső memóriatár létrejötte ez az első olyan kognitív újítás, amely nem az emberi természet adottsága, hanem inkább szimbolikus és technikai újítás kognitív szimbiózis Megváltozik a biológiai emlékezettár és a munkamemória szerepe Teoretikus kultúra II. a külső memóriatár lehetővé tette, hogy egy ismétlődő, interaktív, gondolkodási folyamat saját termékein fusson újra és újra; és ami még fontosabb, maga a gondolkodási folyamat nagyrészt külsővé tehető és intézményesíthető csoportok csoportjainak kialakulása, azaz városok, fejlett, összetett társadalmak és civilizációk létrejötte magas fokú társadalmi munkamegosztás írott törvények, jog, pénz, kereskedelem Teoretikus kultúra III. A tananyag fókusza a beszédről az írásra vándorolt, az átfogó narratív struktúrákból a nyelvtanba, logikába és a következtetésekbe ágyazott gondolkodási folyamatokba. retorika, logika, grammatika, matematika majd csillagászat, filozófia, tudomány létrejötte 10

11 A nyelv - valamikor az evolúció során a mimetikus kultúrákban megjelent a beszéd és a nyelv - a beszélt nyelv az ember vokalizációján alapszik, az ember kb. 200 fonéma kiejtésére képes, de ebből az egyes nyelvek csak tagú csoportokat használnak. A csecsemők még valamennyi fonémát képesek helyesen kiejteni (gügyögés), idővel azonban az anyanyelvtől idegen fonémák lekopnak. - a nyelv teszi számunkra lehetővé, hogy egy dolgot, jelenséget egészen apró elemekre bontsunk, új állításokat, leírásokat rakjunk össze. - hatalmas az előrelépés a tanulás terén is a nyelv segítségével, hiszen akkora tudásanyag szerezhető meg ezáltal, amire önállóan talán több ezer év alatt sem tehetnénk szert, ha saját tapasztalatainkra lennénk utalva. - az emberi csoportok tevékenységét irányító szabályok nagy része kizárólag a nyelvi modellek segítségével fogalmazhatók meg. A gesztus Emblematikus gesztusok (nyelvtől függetlenek) OKÉjel Nyelvi gesztikuláció afáziánál elveszhet, mondathatárokhoz kötődik Ikonix (dobozról beszél, kezét kinyújtja) Metaforix (kiveszi fejünkből a tudást) Intések (arra futott) Nem biztos, hogy mindez megelőzte a nyelvet David McNeill (kötődik a beszédhez) Szokatlan(?) új magyarázatok Dunbar: az enkelafizációt nem Szerszámkészítés Környezet térbeli leképezése Hanem a társas csoport méretének növekedése okozza Changeux: agyhasználat kulturálisan specifikus a kultúra hatására az agy is változhat. Storfer, Miles David (2000) Myopia, Intelligence, and the Expanding Human Neocortex, Psycoloquy: 11,#83 Brain Intelligence 2.1. Michael Tomasello Gondolkodás és kultúra. Osiris, Bp Biológiai és kulturális öröklődés A biológiai öröklés Az ember kulturális evolúciója A fejlődés kulturális és egyéni útjai Decsy Dia & Kőhalmi Bazsi 11

12 A közös figyelem és a kulturális tanulás Gondolkodás a csecsemőkor elején A tárgyak megértése Mások megértése Önmaguk (self) megértése Forradalom 9 hónapos korban A közös figyelem megjelenítése A self és a többi ember közti kapcsolat A self hatása A közös figyelem és a kulturális tanulás A korai kulturális tanulás Ontogenetikus (egyedfejlődéssel kapcsolatos) fülke A utánzásos tanulás A tárgyak felhasználási módjának elsajátítása A gesztusokkal való kommunikálás elsajátítása Az énről való tudásszerzés Reprezentáció elméletek 6. Nyelv,gondolkodás és beszéd Aspektusok Nyelvi kommunikáció és szimbolikus reprezentáció Társalgás A nyelvelsajátítás társaskognitív alapjai A nyelvelsajátítás társasinteraktív alapjai A szimbolikus reprezentáció mint a figyelem manipulálása Nyelvi kommunikáció és kognitív fejlődés A perspektívák elsajátítása Kulturális megismerés 12

13 Nyelv és beszéd A nyelv aspektusai: grammatikai A természetes nyelv auditív (hangzó) és vizuális (látható, írott) reprezentációja a beszéd, amely ilymódon az emberi gondolatok és a bennük kifejeződő, artikulált világ (világkép) reprezentációja is. A nyelv és a beszéd szervezi és összehangolja az emberi gondolkodást, a kapcsolatrendszert (társadalmat) és a tevékenységet. A nyelv szóbeli és írásbeli változatai (megjelenései) az emberi közösségek (társadalmak) anyagi és szellemi kultúrájának legfőbb szervezői, kifejezői és őrzői. A nyelv, a gondolkodás, a beszéd és az írott szöveg kölcsönhatásban állnak és folyamatos változásban vannak. A beszéd és az írás teremti meg az emberi történelem és a tradíció, a hagyomány: a tudás, a viselkedés, a szabálykövetés (és ezek érzelmi vonatkozásainak) generációk közötti átadását. 1. A grammatikai aspektus A korábbi előzmények után a 20.században önálló tudományággá vált nyelvészet (lingvisztika) kutatási körébe tartozik. Ebben megkülönböztetik az alábbi területeket: (a) Szintaktika, amely a nyelv szintaxisával, szerkezetével: a különböző szófajok kategorizálásával és mondatokká szerkesztési szabályaival foglalkozik. Deskriptív (leíró) és normatív (előíró) vonatkozása is van: feltárja az adott nyelv szerkezetét, mondatszerkesztési módjait (pl, hogy ragozó, agglutináló, mint a magyar vagy pedig prepozíciókat használó, mint az angol).és elő is írja (normative) a nyelv helyes használatának, a szintaktikailag mondatok szerkesztésének szabályait. (pl. szórendi szabályokat, kategória hibák kizárását.) Mi a probléma pl ezzel a mondattal: Ketten jöttek ki az erdőből, az egyik futva, a másik medve? A nyelv aspektusai:grammatikai A nyelv aspektusai: grammatika (b) Szemantika: a szavak és mondatok értelmével, jelentésének kérdésével foglalkozik. Így a szintaktikai kategorizáció eredményeként előálló kifejezések (szófajok) értelmezésének és vonatkoztatásának (referenciájának) kérdésével. Pl. a névszókon belül a tulajdonnevek és a közös főnevek(fajtanevek) vagy névmások (indexikusok) esetében beszélhetünk az értelmük (meaning) két komponenséről: a jelentésről (sense) és a jelöletről (reference). Ez a korábban tárgyalt fogalmak intenziója és extenziója közötti különbséggel hozható párhuzamba. Pl. a tigris főnév jelentése a tigris fogalom intenziója, a jelölete pedig az extenzióba tartozó bármely egyes példány. A bennük szereplő kifejezések értelme alapján megkülönböztethetők:értelmes, értelmetlen (nonsense) és kétértelmű mondatok. Pl.: A lámpa köbgyöke piros, ill. Kőmíves Kelemen azt mondta a fiának: gyere fiam vacsorázni, anyád már vár. A szavaknak persze nem csak elsődleges, hanem másodlagos: metaforikus jelentésük és un. konnotációjuk is van. Szemantikai (nem csak szintaktikai) különbségek vannak a mondatfajták között is: Megkülönböztetnek (számos nyelvben) pl.: Kijelentő mondatokat: ezek kijelentéseket, állításokat fejeznek ki Kérdő mondatokat: kérdéseket fejeznek ki Felszólító mondatokat: utasításokat, normákat fejeznek ki. Feltételes mondatokat:feltevéseket,kontrafaktuálisokat fejeznek ki Persze a helyzet nem ilyen egyszerű és jól elhatárolható! A nyelv használat egy további érdekes sajátosságára mutat rá az un. beszéd aktus elmélet (Austin, Searle), amikor megkülönböztetik pl. a kijelentő mondatok két fajtáját/használati módját. Ezek: a konstatív és a performatív módok. Pl. Üdvözlöm kimondása állításnak tűnik, valójában performatív, megvalósítja az üdvözlést. (Megteremti saját igazság feltételeit.) Vagy az a mondat, hogy Ideadnád a tolladat? valójában nem kérdést, hanem kérést fejez ki. (c) A nyelv fonetikai vonatkozásaival itt nem foglalkozunk. 13

14 A nyelv aspektusai: logikai A nyelv aspektusai: logikai 2. A logika: A mondat kategóriák előbbi felsorolásával és az általuk kifejezett tartalmak megkülönböztetésével már utaltunk a nyelv logikai aspektusára. A következőkben ennek rövid történeti és szisztematikus bemutatásával foglalkozunk. Történeti előzmények. Az antik görög demokráciákban (főként Athénban) merül fel az igény arra, hogy a népgyűlésben politikai vitákban döntésre jussanak az egyet nem értők felek, álláspontok között. Figyelem tárgya lesz a beszéd meggyőző voltának kérdése, az álláspont kifejtésének módja. Az, hogy ez több és más, mint (nyelvtanilag) helyes, szabályos nyelvhasználat a beszélő, a szónok részéről. A korai fázisban a politikai beszéd szépsége, esztétikai értéke kerül előtérbe. A beszéd retorikai aspektusa tűnik a meggyőző erő legfőbb forrásának. A későbbi (i.e. 5 4.sz.) fázisban (az eleai, a sztoikus, a szofista filozófusok munkái nyomán) arra belátásra jutnak (és ez már a Platon dialógusaiban jól látható),hogy nem elsősorban a mondatok helyes és stilárisan szép megformálása teszi meggyőzővé és főleg racionálisan elfogadhatóvá, sőt elfogadandóvá mondanivalót. Hanem: a beszédet alkotó állítások megfelelő, adott módon való összefűzése, szerkezetbe illesztése. A meggyőzőnek szánt beszéd logikai struktúrája. Ez az argumentáció, vagyis az érvelés. Az érvelés: kiinduló állítások (kijelentések), az un. premisszák bizonyos adott szabályok: a logikai műveleti szabályok szerinti összekapcsolása és a következtetési szabályok szerinti sorrendbe állítása, ezután pedig az eredményként adódó következmény(konklúzió) levonása. Az érvelés egy következtetési folyamat, egy állításokból álló struktúra előállítása. Amelyben az állítások igazságértéke, nem pedig szépsége számít. A kommunikáció az igazságot, nem csupán a jól hangzót, meggyőzőt célozza. Nem manipuláció, agymosás, hanem az igazság beláttatása és elfogadtatása. Ez volt a racionalitás görög kritériuma is. A sztoikusok fedezték fel a logikai paradoxonokat ( pl.a hazug paradoxonát). A szofisták pedig az un. tévkövetkeztetésekkel ( relációs állításokkal végrehajtott következtetéseket, pl. a kutya az anyád Platon: Eutüdémosz) a klasszikus kijelentés logika határait feszegették. Mind a paradoxonok, mind pedig a relációk logikai kezelésének problémája csak a 20. század elején került megoldásra. A nyelv aspektusai: logikai A nyelv aspektusai:logikai A nyelvi szövegeket, (beszédeket) alkotó kijelentések (állítások) összefüggésének, logikai szerkezetének leírása és az érvényes (deduktív) és érvénytelen következtetések, a racionálisan meggyőző, helyes és helytelen argumentáció kritériumait és normáit (előírásait) tehát már az ókori görög filozófusok (főleg a sztoikusok) kidolgozták. Ezt később a logika 19.században meginduló matematizálása, formalizálása (Venn, De Morgan) nyomán kijelentés kalkulusnak nevezzük. Ebben a kijelentéseket atomi egységeknek tekintik, belső szerkezetüket nem vizsgálják. Egy kijelentés kétféle un, igazságértéket vehet fel: lehet igaz vagy hamis. De nem mindkettő. Ez az ellentmondás mentesség ill. a harmadik lehetőség kizátásának törvénye. A logikai műveletek nyelvileg bizonyos kötőszavakkal fejezhetők ki, ilyen pl.: a nem, és, vagy, ha akkor..., sem,sem.., stb. Modern logikai szakkifejezésekkel: negáció, konjunkció, diszjunkció, kondicionális, vagy implikáció, stb. Érvényes következtetés pl. a (skolasztikus elnevezéssel) un. modus ponens: Ha p, akkor q. És p. Tehát q. (p és q tetszőleges állítás) Nem érvényes (nem deduktív) következtetés pl.: Ha p, akkor q. És q. Tehát p. (p és q itt tetszőleges állítások.) Ez utóbbi következtetést azonban gyakran alkalmazzuk. (Még a tudományokban is, ez induktív vagy retroduktív következtetés.) Arisztotelész azután (Organon címen ismert művében) tovább vitte a logikai vizsgálódást és a kijelentések belső szerkezetét feltárva a korábbiakhoz képest új un. szillogisztikus következtetési módokat (24 félét) írt le és tett különbséget a deduktív és induktív következtetési típusok között. Az általa indított logikát a 19. századi formalizálás nyomán predikátum kalkulusnak nevezzük. Az arisztotelészi logikában egy kijelentés alap szerkezete: S est P, azaz: logikai alanynak van [=copula] valamilyen tulajdonsága=logikai állítmány. A logikai és grammatikai alany ill. állítmány nem (feltétlenül) esik egybe. Pl. A tavaly Londonba épült színház [=S], szépen kivitelezett[=p]. 14

15 A nyelv aspektusai: logikai A nyelv aspektusai: logikai A logikai alany állítmány szerkezetűnek feltételezett elemi állítások összhangban vannak az indoeurópai nyelvek mondatainak grammatikai szerkezetével. (És Chomsky már említett generatív grammatikájának hipotézisével.) A magyar nyelvben a jelen idejű kijelentésekben a logikai alany és állítmány között nincs copula : is, ist, est (= van ). A szillogisztikában különbséget lehetett tenni az univerzális ( Minden S az P ) ill a részleges, vagy exisztenciális ( Van olyan S, ami P, Némely S az P ) állítások között. Az Arisztotelés féle szillogisztikában (és egészen a 19.sz. végéig) a predikátum kalkulusban nem tudták viszont kezelni a relációkat.(ezekről korábban már volt szó) A modern logikában a két vagy több dolog (létező) között fennálló viszonyokat:relációkat, amelyek tehát nem egy, hanem két vagy több dologról állíthatók, több változós predikátumoknak (logikai állítmányoknak) nevezzük.(szimbólumokkal: P(a,b,c), ahol a.b és c egyedi dolgok, logikai szubjektumok.) Emellett az un. elsőrendű predikátum kalkulus mellett a 20. sz. ban létrehozták a másod és magasabb rendű predikátum kalkulusokat is. A klasszikus kétértékű logika mellett a 20. századi formális vagy matematikai logika számos új ága jött létre. Igy pl.: A többértékű logikák A modális logikák Az intenzionális logika Az erotetikus logika (a kérdések logikája) A deontikus logika (a normák, parancsok logikája). Kvantum logika (a kvantum fizika sajátos elméleti igényeinek megfelelő logika) (L.: Kneale: A logika fejlődése, Ruzsa Máté: Bevezetéls a modern logikába, Ruzsa I.: Klasszikus, modális és intentenzionális logika) A nyelv aspektusai: pragmatikai A nyelv aspektusai: pragmatikai A nyelv használata A beszéd a kommunikáció eszköze és az emberi érintkezés, a társadalmi kohézió fenntartója (vagy éppen felbomlasztója). Lévi Strauss szerint minden kultúra a javak 3 féle fajtájának cseréjén alapul: a hírek, a materiális és szimbolikus javak és az asszonyok cseréjén. A hírek cseréje a törzsi mitoszok cseréjétől a pletykálkodáson, a hadüzeneteken keresttül a modern médiáig, az internetig és a tudományos közleményekig terjed. A korai magas kultúrákban megjelenik a beszéd írásbeli változata: ami egyrészt intézményesíti a beszéd, a hírek terjedését (pl.hammurabi törvényoszlopa, egyiptomi reliefek, inka futárok kipu val), másrészt kiterjeszti az emberi(közösségi) memória határait. Maradandó anyagokon rögzítve mintegy külső adathordozóként, külső memóriát képez a fontos hírek, a tudás tárolására. Az írás különböző fajtáinak létrejötte, a piktogrammoktól, képírástól az ideogram (fogalom ) íráson (kínai karakterek) keresztül a szótag írásig (egyiptomi hieratikus, démotikus) majd az un. analitikus vagyis betű írásig (föniciai, héber, görög, latin, cirill abc) korrelál az absztrakt analitikus, logikus gondolkodás kialakulásával és elterjedésével. A globalizáció előmozdítja és meg is követeli a mentalitás konformizálódását, globalizációját. (A 20.században Vigotszkij és Cole, írástudatlan tadzsik parasztok, ill. afrikai kpelle törzstagok körében azt találta, hogy egyszerű,köznapi deduktív következetések végrehajtása is nehézséget jelent.) A beszéd, mint említettük, a társadalmi kohézió előmozdítója vagy felbomlasztója is lehet. Pozitív szerepet játszik az intézményes nyelv., irodalom és logika oktatás, az udvarias beszéd, Negatív szerepet tölt be a verbális agresszió (Durva szavak használata, a beszélő félbeszakítása, hanghordozás.). 15

16 A nyelv aspektusai: pragmatikai A nyelv használata az ön azonosság, az én tudat valamint a közösség számára megjelenő személyiség, az ön reprezentáció egyik legfőbb módja. A magunk számára életünk történéseit belső beszéddel narratívákba rendezzük ezek én képünk alkotó elemei. Társadalmi, közösség beli verbális (és irásbeli) megnyilvánulásaink fontos, meghatározó részei a rólunk kialakuló társadalmi, közösségi értékelésnek, reprezentációnak. A rólunk kialakuló narratíváknak. Nyelv, kommunikáció, cselekvés Mit mond a nyelvről néhány diszciplína? Donald: mitikus kultúra - világszervezés Antropológus (Durkheim): osztályozás Pszichológia: esetleges placebohatás A placebo fogalma, története, alkalmazása, valamint számos magyarázó elméletének áttekintése Cziboly Ádám; Bárdos György (MPSZ 2003/3) A nyelv terjedése: Epidemiológiai nézőpont (Dan Sperber) egy (vélhetően ismertebb de gyengébb alternatíva: Richard Dawkins, Susan Balckmore mémelmélete) kommersz ismertetés itt: Pragmatikai szemlélet: Austin, Searle, Grice Kommunikáció különféle formái Gehlen kultúra-koncepciója az ember hiánylény, az ösztön helyére a kultúra kerül; a szem és a kéz felszabadítása. a nyelv kiemelt jelentősége A kommunikáció sajátosságai A kommunikáció két axiómája lehetetlen nem kommunikálni a kommunikáció tartalmi és viszonyszintje (információ és viselkedésmód) Verbális és nem verbális kommunikáció Közvetlen és közvetett kommunikáció Jeltudomány (szemiotika) a jelek három fajtája ikon index szimbólum három dimenziója: szintaktika (a jelek egymás közötti viszonyai) szemantika (a jeleknek a dolgokhoz való viszonya) pragmatika (a jelek és jelhasználók viszonya) 16

17 A nyelv egyetemessége A nyelv egyetemes abban az értelemben, hogy annak a változatosságnak ellenére, mely az emberi kultúrákat térben és időben jellemzi, senki sem találkozott az emberek olyan csoportjával, mely ne rendelkezett volna magasan fejlett, kidolgozott nyelvvel. A nyelv lényegi természete szerint, vagyis struktúrájában is a kommunikációtól függő, kommunikációs rendszer A természetes nyelv elsődlegessége? A természetes nyelv az elsődleges szemiotikai rendszer. A természetes nyelv be tudja tölteni mindazokat a funkciókat, amelyeket a többi szemiotikai rendszer csak részben tud betölteni. A természetes nyelv segítségével leírható a többi szemiotikai rendszer, míg az utóbbiak nem alkalmasak sem önmaguk, sem más szemiotikai rendszerek reprezentálására. A nyelv alaptulajdonságai Leválasztottság: közvetlenül jelen nem lévő dolgokra utal; hagyományozás: a jelek, jelentések átörökítésének képessége; nyitottság: új jelek, jelentések megalkotása; kettős mintázottság: véges számú szimbólumokból, szavakból végtelen számú üzenet létrehozása Korunk vizuális kommunikációja Mi egy óriásplakát? X pénzt ad Y-nak, hogy Z számára látható legyen Kinek mi a célja: X: információ eljuttatása? Több: meggyőzés Y: profit Z: engem ki kérdezett Az óriásplakát helye, eszközei, kódja 17

18 (Tömeg)propaganda, reklám A tömegek meg/legyőzése A tömegek felvilágosítása Az individuális fogyasztó(k tömegeinek) megnyerése: privatizáció, piacosítás, szolgáltatás Reklám: reclamer (francia; ismétel, újra elmond); advertising (a latin advertora megy vissza: felhívja, ráirányítja a figyelmet valamire; figyelemfelkeltés) Példák: AIDS-, drogkampány; ország-imázs ; műalkotások kiállítása, kiállítás-hirdetés; Benetton (a kód szándékos megsértése) 18

19 Az egyház és én Mi az egyház célja? Mivel tartja ezt elérhetőnek? Milyen formát választ? Hogyan olvassuk az üzenetet? Képi és verbális elemek irány, elrendezés jelölés és utalás: mi az üzenet? És énrám hogyan hat az üzenet? Befogadóként és elemzőként mit tapasztalok? 19

20 Ki beszél kihez? Az intézmény (a katolikus egyház) kommunikációja A család és a házasság katolikus felfogása a házasság szentsége a házasság felbonthatatlansága a házasság gyümölcse: a gyermek A fordítás problémája Mit ért a plakátból egy nem katolikus? Egy afrikai törzs tagja? És én? Nyelvek, korok, kultúrák, tudomány-területek között mekkora a szakadék? Mit értünk meg más szövegeiből? Hányféleképpen hat a reklám? Tartalmi elemzés Mit látunk a képen: Megsárgult fénykép Fiatal család gyerekkel Szöveges üzenet Az üzenet feladója (és internetcíme) Haladjunk sorban: Az elődök A korábbi (a nagyszülők?) generációja Esküvői kép: ritus és konvenció (számukra természetes ez a mesterkéltség?) Nosztalgia és folytonosság: amikor még rend volt a világban (?) 20

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA

BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Klinikai nyelvészet. Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó

Klinikai nyelvészet. Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó Klinikai nyelvészet Pszicholingvisztika Hoffmann Ildikó Nyelvi forradalom vagy fokozatos evolúció Nyelv biológiai alapjaiból kiinduló felfogások: a) Az emberi nyelv egyedisége elválaszt vagy összeköt?

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika

Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika Bevezetés a nyelvtudományba Pragmatika tárgya: - a kontextuális jelentés tanulmányozása - a társas interakció során használt nyelv megválasztását befolyásoló tényezők és ezen választások másokra tett hatásának

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A

Részletesebben

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék

Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés. Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humánetológia Humán viselkedési komplex és kötődés Miklósi Ádám, Etológia Tanszék Humán viselkedési komplex (Csányi 1999) Nem szekvenciális, hanem párhuzamos folyamatok az evolúcióban, egymástól részben

Részletesebben

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY

MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY MAGYAR NYELVÉSZETI TÁRGYAK ISMERTETÉSE BA NYELVTECHNOLÓGIAI SZAKIRÁNY Tantárgy neve: BBNMT00300 Fonetika 3 A tantárgy célja, hogy az egyetemi tanulmányaik kezdetén levő magyar szakos hallgatókat megismertesse

Részletesebben

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok

Részletesebben

GONDOLKODÁS ÉS NYELV

GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból

Részletesebben

Nyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA)

Nyelv és zene az evolúció tükrében. Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA) Nyelv és zene az evolúció tükrében Mészáros Anna Debreceni Egyetem BTK (MA) meeszaaros.anna@gmail.com Protonyelv-elméletek Generatív nyelvészet: az állatoktól a nyelv különböztet meg bennünket Derek Bickerton:

Részletesebben

Milyen tudományokra támaszkodik?

Milyen tudományokra támaszkodik? 3. Újabb eredmények Glosszogenetika Milyen tudományokra támaszkodik? Biológia (szociobiológia), etológia, anatómia Pszichológia Pszicholingvisztika Szemiotika Neurológia (agy evolúciójának kutatása) Nyelvészet

Részletesebben

Kollektív reprezentációk

Kollektív reprezentációk Kollektív reprezentációk Pintér András 2010.12.01. Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk

Részletesebben

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet

A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI. - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek. Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI - kommunikációs készségek oktatása gyógyszerészeknek Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Családorvostani Intézet A kommunikáció Osgood-Schramm körkörös kommunikációs modell Gondolatot megfogalmaz

Részletesebben

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Vizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október

Vizuális nyelv. Olvasás és írás. Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia október Vizuális nyelv Olvasás és írás Ellis, W. (2004) Olvasás, írás és diszlexia 2011. október A nyelv szerkezete nyelv hangtan nyelvtan jelentéstan fonetika morfológia szemantika fonológia szintaxis pragmatika

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba

Bevezetés a nyelvtudományba Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK

A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika

Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika Tartalomjegyzék ELSŐ FEJEZET Bevezetés 1.1. A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika 15 15 17 Első rész Pragmatikai és logikai alapok MÁSODIK FEJEZET A vita 2.1 A vita: megközelítési

Részletesebben

Látás, nyelv,emlékezet

Látás, nyelv,emlékezet Anyelv keletkezése Balázs Andrea: balazs.andrea@cogsci.bme.hu Lukács Ágnes: alukacs@cogsci.bme.hu Látás, nyelv,emlékezet BSc kurzus 2010 Anyelvkeletkezés nagy kérdései Folytonosság-ugrás; Emberi-állati

Részletesebben

Knoch László: Információelmélet LOGIKA

Knoch László: Információelmélet LOGIKA Mi az ítélet? Az ítélet olyan mondat, amely vagy igaz, vagy hamis. Azt, hogy az adott ítélet igaz vagy hamis, az ítélet logikai értékének nevezzük. Jelölése: i igaz h hamis A 2 páros és prím. Logikai értéke

Részletesebben

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version

Nyelv. Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009. Created by Neevia Personal Converter trial version Nyelv Kéri Szabolcs Kognitív Idegtudomány kurzus, Semmelweis Egyetem Budapest, 2009 Created by Neevia Personal Converter trial version http://www.neevia.com Created by Neevia Personal Converter trial version

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

VII. Keretalapú ismeretábrázolás

VII. Keretalapú ismeretábrázolás Collins és Quillian kísérlete VII. Keretalapú ismeretábrázolás Tud-e a kanári énekelni? 1.3 mp Képes-e a kanári? 1.4 mp Van-e a kanárinak bőre? 1.5 mp A kanári egy kanári? 1.0 mp A kanári egy madár? 1.2

Részletesebben

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás

II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás II. Gyermeknyelv, anyanyelvelsajátítás 1. Általános kérdések 1. Általános kérdések általános ütem 1. Általános kérdések általános ütem univerzális jellegű 1. Általános kérdések általános ütem univerzális

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS

BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete

A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata. Formális nyelvek elmélete A számítógépes nyelvészet elmélete és gyakorlata Formális nyelvek elmélete Nyelv Nyelvnek tekintem a mondatok valamely (véges vagy végtelen) halmazát; minden egyes mondat véges hosszúságú, és elemek véges

Részletesebben

A spontán beszéd kísérőjelenségei

A spontán beszéd kísérőjelenségei 2013. április 25. A spontán beszéd kísérőjelenségei Neuberger Tilda Fonetikai Osztály A beszéd antropofonikus elmélete A beszéd biológiai alapja: azonos hangképző apparátus (Laver 1994) Elsődlegesen nem

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika NULLADREND LOGIKA 3. Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Ruzsa

Részletesebben

A matematikai logika alapjai

A matematikai logika alapjai A matematikai logika alapjai A logika a gondolkodás törvényeivel foglalkozó tudomány A matematikai logika a logikának az az ága, amely a formális logika vizsgálatára matematikai módszereket alkalmaz. Tárgya

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az esztétikai nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az esztétikai nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az esztétikai nevelés a személyiség formálásának olyan sajátos útja, amelynek során az esztétikum hatásait tudatosan érvényesítjük a nevelési céljaink

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2010/2011 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK

1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1. KOMMUNIKÁCIÓS ALAPFOGALMAK 1 1.1. A kommunikációs folyamat 2 A kommunikáció a legáltalánosabb megfogalmazás szerint az információk áramlását jelenti. Elsődleges célja, hogy a kommunikációs folyamat

Részletesebben

A nyelvészet története. 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere

A nyelvészet története. 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere A nyelvészet története 2007. okt. 15. Communicatio PhD, A nyelv rendszere Ókor A nyelv romlása Ókori India: vallási szempontból elfogathatatlan a nyelv változása (eltérés a Védáktól) Nyelvészt célja: az

Részletesebben

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem 2. évfolyam A 2. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

Tájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika

Tájékoztató óra. A pszichológia evolúció nélkül. LEHETSÉGES REFERÁTUM : Kimura: Férfi agy női agy Referáló 1: Varga Veronika EVOLÚCIÓS SZEMLÉLET A PSZICHOLÓGIÁBAN KURZUS BME KOGNITÍV TUDOMÁNYI TANSZÉK Dr Pléh Csaba, Ivády Rozália Eszter e-mail: ivady@cogsci.bme.hu 2007/2008 1. félév. Péntek 13.15.-14.45. ST 320-as terem TEMATIKA:

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

A logikai következmény

A logikai következmény Logika 3 A logikai következmény A logika egyik feladata: helyes következtetési sémák kialakítása. Példa következtetésekre : Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces 1.Feltétel 2.Feltétel

Részletesebben

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia

Az etológia módszere és fogalmai. A Humánetológia Humánetológia Darwin evolúcióelmélete A fajok eredete (1859) az egyedek különböznek, és ezek a különbségek öröklődnek az egyedek versengenek A természetes kiválasztódás az a folyamat melynek során bizonyos

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet

Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A tárgykör kövektező kötete: Horányi Özséb (szerk.): A kommunikáció mint participáció Terestyéni Tamás Kommunikációelmélet A testbeszédtől az internetig AKTI TYPOTEX

Részletesebben

VIII. Magyar Számítógépes. Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2011. Szerkesztette: Tanács Attila. Vincze Veronika

VIII. Magyar Számítógépes. Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2011. Szerkesztette: Tanács Attila. Vincze Veronika VIII. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia MSZNY 2011 Szerkesztette: Tanács Attila Vincze Veronika Szeged, 2011. december 1-2. http://www.inf.u-szeged.hu/mszny2011 Tartalomjegyzék I. Többnyelvuség

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján

Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az Országos kompetenciamérés (OKM) tartalmi kerete a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 3. melléklete alapján Az OKM tartalmi keret Célja: definiálja azokat a tényezőket és szempontrendszereket, amelyek

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6

Értékelési szempont. A kommunikációs cél elérése és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 2 Nyelvtan 1 Összesen 6 Összefoglaló táblázatok az emelt szintű vizsga értékeléséhez A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.

A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon

Részletesebben

A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR

A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR A SZEMÉLYES KAPCSOLATOK ERKÖLCSE (SZEXUÁLETIKA) TÉTELSOR 2. Férfinak és nőnek teremtette 2.1. A nemek eredete 2.2. Ami azonos: a személyes méltóság 2.3. Ami különbözik: a nemi sajátosságok 2.4. Az azonosság

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához A középszintű szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

HELYI TANTERV. Nyelvtan

HELYI TANTERV. Nyelvtan HELYI TANTERV Nyelvtan 9. évfolyam Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA REKLÁM PSZICHO- LÓGIA Ű Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés, bevésés,

Részletesebben

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés

Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

Csépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke

Csépe Valéria. MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke A kicsi, a nagy, a komplex és az integrált Csépe Valéria MTA TTK, Agyi Képalkotó Központ kutatóprofesszora * MTA Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke MTA KÖZOKTATÁSI ELNÖKI BIZOTTSÁG TERMÉSZETTUDOMÁNY ÚJRAGONDOLVA

Részletesebben

A matematika nyelvéről bevezetés

A matematika nyelvéről bevezetés A matematika nyelvéről bevezetés Wettl Ferenc 2006. szeptember 19. Wettl Ferenc () A matematika nyelvéről bevezetés 2006. szeptember 19. 1 / 17 Tartalom 1 Matematika Kijelentő mondatok Matematikai kijelentések

Részletesebben

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató

Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Általános útmutató Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Általános útmutató A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Az első, a második és a harmadik

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak

Részletesebben

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók:

Adatbázis rendszerek 6.. 6. 1.1. Definíciók: Adatbázis Rendszerek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika 6.1. Egyed relációs modell lényegi jellemzői 6.2. Egyed relációs ábrázolás 6.3. Az egyedtípus 6.4. A

Részletesebben

A deixis megjelenési formái a prozódiában

A deixis megjelenési formái a prozódiában A deixis megjelenési formái a prozódiában Erdős Klaudia ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Bevezetés - deixis A deixis fogalma - ógör. deiktikos mutatás - megnyilatkozás körülményeire mutat Típusok

Részletesebben

TARTALOM. Typotex Kiadó ELŐSZÓ FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 2. FEJEZET / A MODERN PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA

TARTALOM. Typotex Kiadó ELŐSZÓ FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 2. FEJEZET / A MODERN PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA TARTALOM ELŐSZÓ 11 1. FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 1.1 A népi pszichológia fogalma, eredete és értéke 15 1.2 A tudományos pszichológia rendszeressége 20 1.3 Versengő emberképek a pszichológiában

Részletesebben

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI

TARTALOM A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI TARTALOM Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz) 13 Elõszó a magyar kiadáshoz 17 1. fejezet A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI 1.1 Bevezetés 19 1.2 A behaviorizmustól

Részletesebben

Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József

Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Kutya, ember, csimpánz: kognitív szempontok a fajok kommunikációs eltéréseinek értelmezésében Kis Anna Miklósi Ádám Topál József Társas-kognitív nyelvészeti előadás-sorozat 2012. május 7. Mitől ember az

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna

A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások. Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna A beszéd- és kommunikációs készség felmérése és fontosabb rehabilitációs eljárások Vég Babara Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna FÜGGETLEN ÉLET (önmegvalósítás, önrendelkezés, önállóság) mobilitás kommunikáció

Részletesebben