SZAKDOLGOZAT Dömök Diána 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Dömök Diána 2009"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Dömök Diána 2009

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelezı tagozat Public Relations szakirány ERİSZAK ÉS AGRESSZIÓ A KÉPERNYİN A GYERMEKEKNEK SZÓLÓ MŐSOROKBAN Készítette: DÖMÖK DIÁNA Budapest, 2009.

3 Tartalomjegyzék Ábrák jegyzéke Bevezetés, a témaválasztás indoklása A gyerekek viselkedésbeli problémáinak növekedése A mentális és viselkedésbeli zavarok áttekintése A televízió, mint a problémák lehetséges forrása Minek köszönhetı a gyermekkori problémák gyakoriságának növekedése? Mennyi idıt töltenek a gyerekek a TV elıtt? A televíziónézés káros hatásai A TV-nézés káros hatása, a tartalomtól függetlenül A televízió hatása a család mindennapjaira A felnıtt mősorok agresszív, erıszakos tartalmai A mai gyermekmősorok agresszív, erıszakos tartalmai Mennyi káros hatással találkoznak a TV-t nézı gyerekek? Szakmai vélemények a televíziós erıszak gyermekekre gyakorolt hatásairól Általános vélekedések Megalapozott tudományos vizsgálatok Átfogó értékelés és vélemény a gyerekekre gyakorolt hatásról Mit kell tenni? A kérdéskör kezelése Jogi elıírások A média gyakorlata (érdekeltség és ellenérdekeltség) Civil és szakmai törekvések Saját kérdıíves felmérés ismertetése Befejezés, összefoglalás...53 Irodalomjegyzék:...56 Mellékletek

4 Ábrák jegyzéke 1. ábra A televíziónézık korcsoport szerinti megoszlása ábra A televíziózásra fordított idı napi átlaga ábra Tévénézésre fordított napi átlagos idı 4-17 éves gyermekek körében ábra Tévénézésre fordított idı a 4-12 évesek és évesek körében ábra A 4-14 évesek napi tévénézési görbéi 2007-ben ábra Csatornatípusok közönségaránya a 4-14 évesek körében ábra Kedvenc tévécsatornák megoszlása 10 éves gyerekek körében ábra Erıszakot tartalmazó mősorok és mősorelızetesek aránya ábra Az erıszak elıfordulásának aránya mőfajok szerint ábra Korhatáros filmek nézettsége

5 A média hatalmas kárt tud okozni a családnak, ha nem megfelelı, sıt torz képet mutat az életrıl, magáról a családról, a vallásról és erkölcsrıl. II. János Pál Pápa, Bevezetés, a témaválasztás indoklása Társadalmunk jövıjének letéteményesei a jelen kor gyermekei, így kiemelt figyelmet kell fordítanunk a gyermekek fejlıdésére, az ıket érı hatásokra, az ennek következtében bekövetkezı változásokra. A gyermeket érı hatások jelentıs része a médiából, elsısorban a televízióból származik. A sokféle hatás közül talán a legnagyobb súlyú az erıszak megjelenése és térhódítása a képernyın, illetve ennek következményei, hatásai a gyermekkorú nézık fejlıdésére, személyiségére. A TV-nek a személyiségre gyakorolt hatása, a médium ereje közismert, vétek lenne ezt a hatást nem kihasználni a gyermekek fejlıdése szempontjából. De a jelenlegi és leendı szülıkben azonnal tucatnyi kérdés merül fel a téma hallatán. Nézzen-e tévét a gyerek? Ha igen, mit, mikor és mennyit? Manapság a kisiskolás gyermekek szülei szinte végeláthatatlanul tudnák ecsetelni dilemmáikat a gyermekük (gyermekeik) számára a lakóhelyük médiaszolgáltatóinál elérhetı, vagy az otthonukban ténylegesen rendelkezésre álló TV mősorokkal kapcsolatosan. Magam is több éves általános iskolai pedagógusi múlttal és tapasztalattal érzékelem a problémát: mit nézzen a gyerek a TV-ben, mire van lehetısége egyáltalán TV mősor kiválasztásakor, és vajon valóban azt kapja, amire igénye és szüksége lenne? Vajon hogyan viszonyulnak ehhez a médiumhoz és ezekhez a hatásokhoz a gyerekek és a fiatalok? Vajon használ-e értelmi, érzelmi fejlıdésüknek mint állítják ezt, fıként azok, akik a televíziós és a számítógépes üzletben érdekeltek ha naponta több órát is a képernyık elıtt töltenek? Vagy inkább azoknak van igazuk, akik a televíziót (és gyakran a számítógépet is) minden gonoszság forrásaként tartják számon? Akik azt állítják, hogy gyerekeink a televízióból áradó erıszak hatására válnak egyre agresszívabbakká, és a 5.

6 számítógép vonja el ıket a tanulástól, a hétköznapi, a valódi emberi kapcsolatok ápolásától? A téma aktualitását jól mutatja, hogy számtalan fórumon, közöttük éppen a médiában is, civil kezdeményezésre és hivatalos programként is vizsgálódások, viták, néha harcok folynak a témában. A jogi szabályozás is változó, nemzetközileg sem egységes. A televízió, a számítógép és az internet a modern világ technikai újdonságai, amelyek minden eddiginél erıteljesebben avatkoznak be mindannyiunk így gyermekeink életébe is. Nélkülük nemcsak ízetlenebb az élet, de olyan tápanyagokban is hiányt szenvedhetünk, amelyek az egészséges mentális fejlıdés nélkülözhetetlen elemei. De természetesen akárcsak a valódi táplálék esetében a rossz minıség vagy a túlzott fogyasztás könnyen ártalmassá válhat. Ebben a szakdolgozatban megkísérlem körbejárni és ismertetni a témával kapcsolatos legfontosabb kutatásokat és szakmai álláspontokat, valamint bemutatni a kapcsolódó felmérések statisztikai eredményeit, a 6-12 éves életkor közötti, úgynevezett kisiskolás korosztályra koncentrálva. Bemutatom és elemzem egy saját felmérés tapasztalatait. Végül kitérek az általam helyesnek vélt megközelítés és problémamegoldás alapvetı szempontjaira. 2 A gyerekek viselkedésbeli problémáinak növekedése Az utóbbi években egyre gyakrabban halljuk a problémás gyerek kifejezést mind pedagógus vagy pszichológus szakmai körökben, mind szülıi megnyilatkozásokban. Gaddes 1985-ös munkájában közölt nemzetközi adatok szerint a tanulási zavarok elıfordulási gyakorisága az általános iskolai populációra vonatkoztatva 15% (idézi Gyarmathy, 1998). Mára ez az arány 20 %-ra tehetı. Úgy tőnik, nı az agresszív, erıszakos, magatartási vagy tanulási zavarokkal küszködı, hiperaktív, szorongó gyerekek száma. Mit is jelentenek ezek a fogalmak? Érdemes ezeket röviden áttekinteni, lényeges vonásaikat, jellemzıiket ismertetni, mielıtt megpróbálunk arra a kérdésre választ találni, hogy ki vagy mi okolható egyre gyakoribb megjelenésükért? 6.

7 2.1 A mentális és viselkedésbeli zavarok áttekintése Agresszió Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon. (Ranschburg, 2006, p.90) A gyermeki agresszió és az erıszak társadalmunkban gyakori, élénk vitákat kiváltó téma. Nem mindegy azonban, hogy az agresszió melyik típusáról beszélünk és gyermekünkben ez milyen mértékő. Mindenki tud ugyanis agresszívan viselkedni, a gyerekek is. Az agresszió elsısorban érzelmi állapot, amelyet mindannyian azonosan nevezünk, de mind másképpen élünk meg. Testileg minden emberben ugyanaz megy végbe: az érzelmi ingerhelyzetet fokozott adrenalin kibocsátás követi, amelyet agresszív érzésként élünk meg, ha agressziót kiváltó oka van. A veleszületett adottságok (pl. a temperamentum) vagy a szituáció (pl. a körülmények vagy a szubjektív érzések) befolyásolják az emberben végbemenı folyamatot. Az agresszió és a vele kapcsolatos a körülmények által befolyásolt magatartás tehát egészen természetes, az egyén és a csoport szempontjából fontos funkció (Rumpf, 2004). A nevelés gyakran találkozik a gyermek dühével, haragjával, ilyenkor azután a felnıttek nagyon agresszívnek tartják a gyerekeket. De nem szabad rögtön elítélnünk ıket! Az agresszió megjelenési formái között tudnunk kell különbséget tenni. Egyes tudósok három formát különböztetnek meg: a jóindulatú aktív spontán mellett a reaktív defenzív agressziót, amire az ellenséges érzülettel szembeni szorongás elhárítása jellemzı. Ha valaki fenyegetve érzi magát, a félelem agresszív cselekedetekre késztetheti. A félelem és az agresszió közötti összefüggést a gyermekeknél gyakran ki tudjuk mutatni. Az agresszió harmadik formája az aktív destruktív viselkedés, nyilvánvalóan tudatos ellenséges és romboló tendenciákkal. Ez a fajta agresszió és csakis ez, a keletkezését, eszközeit és céljait tekintve destruktív agresszió játszik szerepet abban, amit felnıttek és gyerekek egymás kárára követnek el. Ez a biológiailag nem adaptív, rosszindulatú agresszió nem születik az emberrel, ezt életében sajátítja el (Rumpf, 2004). 7.

8 Hiperaktivitás A hiperaktivitás két alapvetı eleme a túlmozgás és az impulzivitás. A túlmozgás sokszor nem egyszerően azt jelenti, hogy a gyerek másoknál többet mozog, hanem azt, hogy rendezetlenül, nem a megfelelı idıben, helyen és módon mozog. Az impulzivitás azt jelenti, hogy a gyerek nem tudja megfékezni magát, viselkedését az impulzusok vezérlik. Elıbb cselekszik, és utána (esetleg) gondolkodik. Ezen jellemzık miatt lényegében folyamatos veszélyben vannak a hiperaktív gyerekek és a körülöttük lévık is. A hiperaktivitáshoz társulhat specifikus tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, melyek meghatározása e fejezet késıbbi részében szerepel) és/vagy figyelemzavar. Mindezek azonban hiperaktivitás nélkül is felléphetnek. A hiperaktivitás fogalmának olyan értelmő, közkelető meghatározása, mely szerint hiperaktívnak, figyelemzavarosnak vagy egyéb pszichiátriai rendellenességgel rendelkezıknek általában azokat a gyerekeket tekintik, akik az iskolában, az órán nem tudnak nyugodtan megülni a helyükön, mással foglalkoznak, vagy nem képesek odafigyelni, zavarják a tanárt vagy a többi gyereket, ez csupán sértés a hiperaktív gyerekekkel a gyakorlatban foglalkozó szakemberekre, pedagógusokra nézve. Azt sugallja, hogy lényegében azért nevezik betegnek, rendellenesnek ezeket a gyerekeket, mert kellemetlenségeket okoznak. Ezen felül a hiteles meghatározás sokszor elmarad. Hiperaktivitás jellemzı tünetei: A hiperaktív gyermeknek nagy a mozgásigénye, rosszul tőri a monotóniát. Nagy benne az újdonság iránti igény. Ennek a három tényezınek a következtében aztán elıfordul, hogy nem tudja végigülni a tanórákat. Különösen igaz lehet ez akkor, ha kevésbé érdekes a tananyag, vagy csak egyszerően nem sikerül felkelteni és fenntartani az érdeklıdését. Ilyenkor unatkozni kezd, és elkezd magának érdekesebb elfoglaltságokat találni. Zavarni kezdi az órát, beszélget, játszik, olvas, esetleg feláll valamilyen mondvacsinált ürüggyel, csak hogy végre mozoghasson egy kicsit. A hiperaktivitás nagyon fontos jellemzıje, hogy az ilyen gyerekeknek nincs figyelemzavara, képes kitartóan figyelni, amennyiben újdonság utáni igénye kielégítésre kerül. Cselekvésük mindig célra irányul. Bármit is csinálnak, abban nagyon hatékonyak. Általában gyorsabban dolgoznak, mint a többiek, ami további problémák forrásává válhat, 8.

9 hiszen ha végeztek a feladatukkal, és még várni kell a többiekre, unatkozni kezdenek, és biztosak lehetünk benne, hogy találnak maguknak elfoglaltságot. Mivel a hiperaktivitás igazából személyiségjellemzınek tekinthetı, ezért a kezelésében nem a gyerek megváltoztatását tőzzük ki célul. El kell fogadnunk, hogy a gyerekek személyisége nagyon különbözı lehet: vannak csendes, visszahúzódó, nagyszájú, barátságos, stb. gyerekek és vannak még ha ritkán is hiperaktív gyerekek. Ezzel a ténnyel meg kell barátkoznunk ahhoz, hogy kezelni tudjuk a kialakuló problémás helyzeteket. Szándékosan nem problémás gyereket írok, mert maga a gyerek nem tekinthetı problémásnak, viszont személyiségébıl adódóan könnyebben kerül zőrös helyzetekbe. Ilyenkor nagyon nagy a pedagógusok felelıssége. Fel kellene ismerniük és el kellene fogadniuk, hogy a gyermek hiperaktív, és ennek megfelelıen kellene vele bánni. Szorongás A gyerekek általában nem tudják szavakba önteni a szorongást. Nehézséget jelent számukra, hogy félelmeikrıl, aggodalmaikról beszéljenek. Szülıként elsısorban a mi felelısségünk, hogy észrevegyük gyerekünk megváltozott szokásait, érzéseit. Mi a szorongás? A mentálhigiénés szakemberek akkor használják a szorongás kifejezést, ha a gyerek fél, aggódik, és ez az állapot hosszan elhúzódik. Néhány gyereknél a félelem és aggódás konkrét helyzetekben lép fel, például a játszótéren vagy lefekvés elıtt. Más gyerekek attól szoronganak, hogy valami rossz történhet akármilyen helyzetben, iskolában, sötétben, stb. Ezek lehetnek normális reakciók. Szülıként arra kell odafigyelnünk, hogy mikor válik a gyerek félelme, nyugtalansága komolyabbá, erısebbé annál, amit a helyzet indokol (Babarczy, 2009). Az aggodalmak és félelmek nagyon gyakoriak mind a gyerekeknél, mind a felnıtteknél. Óvatosnak kell lennünk, hogy ne túlozzunk el egy apró problémát, vagy ne tévesszünk szem elıl egy valóságosat, ami hátráltathatja a gyerekünk fejlıdését. Ha szülıként gyerekünk életének valamennyi aggodalmát komoly problémaként kezeljük, az több kárt okozhat, mint amennyit használ: a gyerek kezdheti úgy érezni, hogy a világ nagyon veszélyes hely. Nem minden félelem és aggodalom kíván szakértıi segítséget, hiszen vannak olyanok, melyek természetesek és éppen azt mutathatják, hogy a gyermek érik. 9.

10 Melyek gyerekünk szorongásának jelei? - A szorongó gyerek sokat aggódik valamilyen veszély vagy fenyegetés miatt. Például attól tart, hogy megsebesül, kinevetik vagy pl. egy hozzá közelálló személy megbetegszik. - Ha gyerekünk szorong, légzése szaporábbá válik, jelentkezhet izzadás, hányinger, hasmenés, fejfájás. - A gyerekeknél a szorongással idegesség jár, elıfordulhat sírás, nyugtalan izgés-mozgás. - A szorongó gyerekek általában elkerülik a dolgokat, amitıl félnek, például nem akarnak játszótérre menni, hogy elkerüljék az ismeretlen gyerekeket, vagy kerülik az összejöveteleket, mert félnek elszakadni a szülıktıl. Milyen esetekben kell komolyabban foglalkozni a gyermeki félelmekkel, szorongással? 1. Nem múlik el: Tegyük fel, hogy gyerekünket bántották a játszótéren, és ez után egy ideig megijedt, szorongott, ha más gyerekek tartózkodtak a környezetében. Többet nem bántották, a gyerek félelme mégis megmaradt. Még, ha egy rossz emlékektıl mentes játszótérre mennek, akkor is rettegés fogja el. Ha ez a helyzet, akkor valószínőleg szakember segítségére van szükség ahhoz, hogy legyızze félelmeit. 2. Az aggódás idıvel romlik: Meg kell vizsgálnunk, mi történik, ha a kezdeti szorongásos reakció újabb problémákba fordult, különösen, ha testi tünetek, hányás, hasfájás, fejfájás jelennek meg. 3. Az élet más területein is megmutatkozik: Ha a gyerekünk félelem vagy szorongás miatt nem képes megtenni dolgokat, melyekkel korábban nem volt gondja, akkor oda kell figyelnünk. Ha úgy érezzük, hogy reakciói gátolják normális életét, és a növekedéssel egyre rosszabbodnak, kérjük szakember segítségét. Magatartászavar A magatartászavarok megjelenési formái és okai igen változatosak lehetnek. Oka lehet közvetlenül az idegrendszer súlyos éretlensége, mint például a hipermotilitás esetében. A hipermotilis gyerek állandóan matat, mocorog, nem tud a helyén megülni. A hiperaktívval ellentétben nagyon fáradékony, nagy az alvásigénye. 10.

11 Kialakulhat másodlagos tünetként, mintegy ráépülve a tanulási nehézségekre. Ilyenkor a gyerek az állandó stresszt és kudarcot okozó helyzeteket igyekszik elkerülni, például bohóckodással, hisztivel, vagy a társai ellen irányuló agresszióval. Okozhatja a családi szocializáció problémája, mint például: a nem megfelelı anya-gyerek, apa-gyerek kapcsolat, érzelmi elhanyagolás, családon belüli erıszak, hospitalizáció, stb. Magatartászavarhoz vezethet, ha nem megfelelıek, a többségi társadalom számára nem elfogadhatóak a család által közvetített minták: például életvitelszerő bőnözés a családban. Problémát okozhat, fıleg kamaszkorban, a kortársak egymásra gyakorolt negatív hatása, amikor "rossz társaságba" keveredik a gyerek. Szintén okai lehetnek a magatartási problémáknak az osztályközösségben kialakuló csoportdinamikai jelenségek, mint például a bőnbakképzés vagy az ellenállás. Gyermekek esetében a koncentrációs nehézségeknél gyakran hiányzik a munkaképesség, azaz nem tudják, hogyan kezdjenek el egy munkát, nem dolgoznak tökéletesen és nem tudják ellenırizni az eredményt. Ezeket a dekoncentrált gyerekeket könnyen el lehet terelni, ki lehet zökkenteni, mert igen érzékenyek a külsı benyomásokra. Impulzívan reagálnak, néha hiperaktívak, azaz nem tudnak nyugodtan ülni és sokáig magukkal foglalkozni. Ezzel szemben mások a saját álomvilágukba menekülnek. Tanulási nehézségek A tanulási nehézségek nagyon szoros kapcsolatban vannak az elıbb említett magatartászavarral. A tanulási nehézségekkel küzdı gyermek nem tudja társai tudásszintjét elérni és a szülık gyakran nem tudnak mit kezdeni ezzel a problémával. A tanulási nehézségek a kisiskolás korosztály 4-6 százalékát, azon belül is túlnyomórészt a fiúkat érintik. Mostanság a gyermekkorban jelentkezı tanulási nehézségeket a korszerőbb orvosi diagnosztikának, a pedagógiai ismeretek bıvülésének, valamint a szülık tájékozottságnak is köszönhetıen egyre gyakrabban ismerik fel idıben. Mindez azért nagyon fontos, mert az elhanyagolt olvasási, írási, számolási zavarok kihatással vannak az érintett gyermek személyiségfejlıdésére és késıbbi életére, felnıttkorára. 11.

12 A tanulási nehézségek egyik csoportjába tartoznak azok a zavarok, melyeknek valamilyen hirtelen kiváltó oka van, például a család felbomlása, súlyos betegség stb. Ezek egyértelmően pszichés eredetőek. A másik kategóriába a beiskolázás kezdetétıl fennálló problémák sorolhatók. Ezeknél nagy valószínőséggel az agy biológiai érésében valamifajta gát, funkciózavar következett be, aminek következtében a két agyfélteke közötti kommunikáció egyensúlya megbomlik, nehézkessé válik. Kiemelendı, hogy egy mai gyereknek, aki születésétıl kezdve televízión, videón, interneten kapja a kész információkat, a hagyományostól eltérıek az olvasási, írási, számolási szokásai. Agyának felfogóképessége más mőködtetést igényel, és megjegyzı, megırzı memóriáját másképp használja. Meggyızıdésem szerint nagyon fontos lenne például, hogy a szülı úgy határozza meg a kisgyerek szokásait, hogy abba a tévénézésen kívül beleférjen az esti meseolvasás is egy tartalmilag, formailag szép könyvbıl. A tanulási nehézségek közül a leggyakoribbak: DISZLEXIA - az olvasás zavara A gyerek hiányosan ismeri fel a betőket és a szavakat. Gyakran társul beszédfejlıdési, valamint írás- és számolászavarral. DISZGRÁFIA - az írás zavara Helyesírási készség és a szavak betőzésének zavarát jelenti. Ezeknél a gyerekeknél kifejezetten hátrányos, ha a hagyományos módszer helyett az angol nyelvterületrıl átvett úgynevezett szóképolvasási módszerrel tanulnak meg olvasni, mert ha nem tudnak szótagolni, akkor helyesen írni sem lesznek képesek megtanulni. DISZKALKULIA - a számolás zavara Általában az írási és olvasási zavarhoz társulva jelentkezik, de bizonyos esetekben izoláltan is elıfordulhat. 12.

13 2.2 A televízió, mint a problémák lehetséges forrása Minek köszönhetı a gyermekkori problémák gyakoriságának növekedése? Vajon minek tudható be a fentebb bemutatott viselkedésbeli, mentális, tanulási, stb. zavarok elıfordulásának a tapasztalt mértékő emelkedése? Részben talán annak is, hogy a pedagógiai, gyermekpszichológiai, szociológiai tudományok és vizsgálati módszerek fejlıdésével sokkal árnyaltabban vizsgálható a gyermekek viselkedése, fejlıdése, így több olyan jelenséget ma a különféle zavarok között nevesítve számon tartunk, melyet korábban nem vagy csak jóval kevesebb esetben szőrtünk volna ki, illetve soroltunk volna a problémás gyermek fogalomkörbe. De úgy vélem, nem ez a jellemzı, nem ez a meghatározó hatás. Biztosan közelebb járunk az igazsághoz, ha általában egy új tünetcsoport megjelenésének okát új hatások, új körülmények megjelenésében keressük. Kézenfekvı feltételezésnek tőnik, hogy a televízió beépülése a gyermekek mindennapjaiba, és a televíziózás csaknem minden mást háttérbe szorító térhódítása közrejátszhatott ezen kedvezıtlen tendenciák megjelenésében és felerısödésében. Sarkosan fogalmazva: akár kizárólag a TV-t is okolhatnánk mindezért. De vajon valóban így van-e? Valóban ez az eszköz, mely az elmúlt évtizedekben a mindennapi életünk legszembetőnıbb változását hozta, ez gyakorolta volna szükségszerően a legerıteljesebb és ráadásul kedvezıtlen hatást a gyermekek fejlıdésére? A kézenfekvı és kényelmes IGEN válasz helyett a kérdéskör alaposabb vizsgálatot igényel. Kezdjük talán a mértékkel, a behatás, a ráhatás idıtartamával, vagyis a tévézésre fordított idı vizsgálatával Mennyi idıt töltenek a gyerekek a TV elıtt? Saját, közvetlen tapasztalataink is azt sugallják számunkra, hogy az emberek többsége, de különösképpen a gyermekek túlnyomó része, igen sok valószínőleg a kelleténél több idıt tölt a televízió képernyıje elıtt. Idırıl idıre számtalan felmérés, statisztika próbál errıl a tényrıl objektív képet adni a számunkra. 13.

14 A gyermekek tévézési szokásainak vizsgálatában az elsı fontos kérdés, hogy a tévénézık között vajon milyen arányt képviselnek a gyermekek (1. ábra)? 1. ábra Forrás: AGB Nielsen, 2009, internet letöltés Az ábra számszerősíthetı adatai igazolják azt a véleményemet, hogy a gyermek tévénézı korosztály jelentıs részarányt képvisel. Hiszen a nap nagy részében 10-15% közötti hányadot jelentenek az összes nézıszámban, szinte csak az ötven és hatvan év közöttiek, valamint a hatvan év felettiek hányada nagyobb, természetesen leszámítva a késı esti tévézési idıszakot. A nézıszám megoszlása azonban még nem ad teljes képet. Ugyanis fontosabb kérdés az, hogy mennyi idıt töltenek a képernyı elıtt az egyes korcsoportok, ezen belül hol helyezkedik el a gyermekek korcsoportja. Errıl ad információt a 2. ábra. 14.

15 2. ábra 2005 egész év - A televíziózásra fordított idı napi átlaga Hétfıtıl Vasárnapig; 2h - 26h Total 4+ 04: éves éves éves 03:10 03:14 03: éves 03: éves 04: éves 05:47 00:00 01:00 02:00 03:00 04:00 05:00 06:00 07:00 ATV (óra:perc/fı) xx (C) AGB Nielsen Médiakutató Kft. Idıszak: Jan Jan. 01. Forrás: AGB Nielsen, 2009, internet letöltés Jól látható, hogy a 2005 évi adatokban a gyermekek átlagos televíziózásra fordított ideje nem nevezhetı kevésnek (3ó 10p), még akkor sem, ha vannak ennél jóval többet tévézı korcsoportok, jellemzıen az idısebb korosztály. Megemlítendı, hogy a felnıtt lakosság tekintetében az adatok még sokkolóbb eredménnyel szolgálnak, hiszen a 18 év feletti magyar népesség 2008 vizsgált idıszakában már több mint négy és fél órát (272 perc) ült a képernyı elıtt, fımősoridıben ez majd két órát (113 perc) jelentett. A gyermekkorúak tévénézésre fordított idejét tekintve a helyzet az utóbbi években nem túl sok változást mutat. A hitelesnek elfogadott AGB Nielsen Médiakutató Kft. mőszeres mérési eredményei alapján a gyermekek 2001 óta legalább három órát töltenek szabadidejükbıl tévénézéssel naponta (lásd 3. ábra). Igaz, ebben a vizsgálatban a teljes 18 év alatti korosztály szerepelt, míg jelen dolgozat inkább a kisiskolás, 6-12 éves korosztályra kíván koncentrálni. 15.

16 Tévénézésre fordított napi átlagos idı 4-17 éves gyermekek körében 3. ábra Perc Év Forrás: AGB Nielsen, 2009, internet letöltés 2004 óta kedvezı tendencia érvényesült, és a képernyı elıtt töltött idı a gyermekek körében kissé mérséklıdött, naponta átlagosan közel fél órával ban a 18 év alattiak átlagosan 184 percet szántak televízió nézésre, ami persze véleményem szerint még mindig túl sok. Számunkra fontos információ, hogy a vizsgált korcsoporton belül sajnos a kisebb gyermekek, a 12 év alattiak fordítanak több idıt a tévézésre szabadidejükbıl ban ez a napi átlagokat tekintve, és fımősoridıre nézve is, igaz megállapítás ra a két korcsoport közti olló egyre inkább szétnyílt, a tizenkét év alatti gyermekek naponta már több mint húsz perccel többet töltöttek a televíziós mősorok nézésével idısebb társaiknál. Fımősoridıben a két korosztály közötti különbség öt percre mérséklıdött (4. ábra). Tévénézésre fordított idı a 4-12 évesek és évesek körében (percben) 4. ábra Perc egész nap, 4-12 éves egész nap, éves este, 4-12 éves este, éves Év Forrás: AGB Nielsen, 2009, internet letöltés 16.

17 Érdemes megvizsgálni azt is, hogy a nap során melyik a gyerekek által leginkább a tévénézésre szánt idıszak? Mit mutat a gyermek korosztály napi nézettségi görbéje (5. ábra)? 5. ábra Forrás: AGB Nielsen, 2009, internet letöltés Az ábrából jól látható, hogy amint az várható is a hétvége délelıtt kiugróan magas értéket mutat, de ezen túlmenıen látható az is, hogy az esti tévézési idıszak jócskán belenyúlik a késıi órákba, ami a másnapi kipihentséget erısen megkérdıjelezheti. Tanulságos egy rövid pillantás vetni arra is, hogy milyen típusú csatornákat preferálnak a gyerekek (6. ábra). 6. ábra Forrás: AGB Nielsen, 2009, internet letöltés 17.

18 A 6. ábra egyértelmően azt mutatja, hogy a 4-14 éves kor közötti gyermek közönség elsısorban a kereskedelmi csatornákat nézi. Csak a második helyen állnak a kifejezetten ezt a korosztályt megcélzó gyerekcsatornák (terjesztésük jellemzıen kábelen történik). A közszolgálati csatornák pedig szinte eltörpülnek az elızıek mellett! A 7.ábra hasonló következtetést enged levonni, de itt már nem csak a csatorna típusok közötti tényleges nézettséget, hanem a konkrét csatornák közötti népszerőségi megoszlást láthatjuk. Ez az ábra az 5. részben ismertetésre kerülı, éves korú általános iskolások között végzett saját felmérés alapján készült. (A Melyik a kedvenc csatornád? kérdésre adott válaszok eredménye.) A felmérés nem reprezentatív jellegő és viszonylag kis létszámú megkérdezésen alapult. Ennek tudható be a megoszlás adatok nagyléptékő, kvantált jellege. 7. ábra Eurosport 3% Spektrum 3% Nickelodeon 3% Animal Planet 6% HBO Cartoon Network Minimax TV2 RTL Klub 6% 10% 13% 19% 35% 0% 10% 20% 30% 40% Kedvenc tévécsatornák megoszlása Forrás: saját felmérés, 2009 Az RTL Klub vezetı helye a csatorna mősorpolitikája, mősorösszetétele alapján a késıbbiekben még indoklást nyer. 2.3 A televíziónézés káros hatásai Az elmúlt pár évtized annyi változást hozott az elektronikus szórakoztatásban, amennyi akkor is soknak tőnne, ha egy teljes évszázad során valósult volna meg. Több száz csatorna elıfizetésére van lehetıségünk, a vibráló doboz megállás nélkül, éjjel-nappal ontja magából a magyar vagy idegen nyelvő mősorokat. 18.

19 A kép, amit az adott pillanatban a monitoron látunk, a valóságban csupán 300 ezer fénypont, melyek kizárólag az emberi agyban jelennek meg kép formájában. A nézı valóságnak véli, amit a képernyın lát, holott annak a valósághoz alig van köze: a benyomást gyors kameramozgások, merész vágások, számítógépen elıállított terek és objektumok idézik elı. A tévé megformál egy mesterséges világot, mely az emberi agyban a valódi világ helyébe lép. Jerry Mander a Négy érv a televízió megszőntetése mellett címő, a TV-t kategorikusan elutasítók által azóta is sokat emlegetett mővében találóan jellemzi a televízió hatásmechanizmusát (Mander, 1980). Mander szerint a nézınek semmiféle hatalma, ellenırzési lehetısége nincs a képek felett, melyek a szolgáltató által meghatározott sorrendben és ritmusban érkeznek, és mi, a nézık, nem tehetünk mást: tehetetlenül és passzívan meredünk a képernyıre. Ha egy másik csatornára váltunk, gyakorlatilag ugyanez történik: a televíziót a szolgáltató irányítja, nem a nézı kedve, hangulata, érdeklıdése! Mindezt talán a sugárzott film megszakításával bevágott reklámanyag érzékelteti a legjobban: egyszerre természetesen mindig izgalmas, feszült pillanatban megszakad a mősor, és a nézı azon kapja magát, hogy már nem az addigi film hıseit figyeli, hanem csinos hölgyeket, akik valamilyen kiváló termék vásárlására buzdítanak. A televíziózás nem aktív, hanem passzív és unalmas tevékenység. A képek ugyanis olyan sebességgel áramlanak, hogy az ember minden mentális erejével arra összpontosít: egyáltalán követni tudja az eseményeket. A reakcióra semmi módja nincs. A televízió ugyancsak Mander szerint álnok és alattomos találmány: a folytonosan változó képek rabul ejtik az agyat, mely, mintegy hipnotikus állapotban, képtelen szabadulni a képernyıtıl. Véleményében sok igazság van, ezt a hazai szakemberek is részben elismerik. Kétségtelen, hogy a televízió könnyen válhat az emberek butításának, érzelmi és intellektuális eltompításának eszközévé. A nézı a képernyıre függeszti tekintetét, jólesik neki, hogy nem kell gondolkodnia, és kiüresedı agyába belopóznak a készülékbıl áradó normák, értékek, viselkedésminták. (Ranschburg, 2006) Ugyanakkor minden éremnek két oldala van. A mai ember számára a tévékészülék már megszokott bútordarab, és kevesen tudatosítják azt a rendkívüli hatást, amit ez a készülék a mindennapi életünkre gyakorol. Csak egy gombot kell megnyomnunk és máris elárasztanak 19.

20 az információk: filmek, koncertek, a legfrissebb hírek, sportesemények, ismeretterjesztı mősorok, játékos vetélkedık. Ezek pozitív hatásai, elınyei szintén nem megkérdıjelezhetık. Érdemes áttekinteni a média hatásaival foglalkozó szakmai véleményeket, kutatásokat a tévénézés hatásainak értékelésére A TV-nézés káros hatása, a tartalomtól függetlenül. A számtalan, elsısorban Amerikában végzett kutatás között gyakran egymásnak meglehetısen ellentmondó eredményőeket is találhatunk, meglepı, néha szélsıséges következtetésekkel is. Ezekrıl legtöbbször csak jól felkészült szakemberek tudják eldönteni, hogy a felmérések kellı szakmai alapossággal és körültekintéssel történtek-e, illetve a levont következtetések valóban tudományosan igazolható ok-okozati összefüggéseken alapulnak-e. A kutatások egy része a televízió, mint médium közvetlen tartalomtól független hatásainak vizsgálatával foglakozik, míg másik részük inkább a tartalomra és az információ közvetítés kontextusának hatásaira koncentrál. Nagy visszhangot váltott ki 2004-ben Dimitri Christakis amerikai kutatócsoportjának felmérése a televíziónézésnek a kifejezetten kiskorú (1-3 éves koszosztály) gyerekekre gyakorolt hatásáról, melyet a hazai szakvélemény is kiemelten említ (Ranschburg, 2006). Ez a vizsgálat kifejezetten arra irányult, hogy a kisgyerekek figyelmére, gondolkodásmódjára, tanulási folyamataira milyen hatást gyakorol a TV. A megállapítások ijesztıek voltak. A hivatkozott kutatók szerint a televíziómősorok képi megjelenítési jellegzetességei, az éles vágások, a képáramlásnak a mindennaposnál jóval nagyobb sebessége óhatatlanul kórosan befolyásolja az agy normális fejlıdését. A kicsiny gyermekeket a televíziónézés túlingerli, a tartós hatás bizonyos értelemben átprogramozza az agymőködésüket. Minél hosszabb idıt töltenek a kisgyermekek a képernyı elıtt, annál nagyobb valószínőséggel lesznek iskolás korukra nyughatatlanok, impulzívak, a figyelemkoncentráció zavarának egyértelmő jeleivel. Ráadásul véleményük szerint mindez a hatás független a mősorok tartalmától, kizárólag a képi megjelenítés sajátosságainak eredménye lenne. 20.

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006

A tévénézés individualizálódása Magyarországon I. 1997-2006 I. 1997-2006 1997-ben Magyarországon a csatorna- és mősorkínálat gyökeres változásnak indult, elsısorban az idén 10 éves jubileumát ünneplı RTL Klub és a TV2, majd késıbb számos új kábelcsatorna megjelenésével.

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Kivel néznek tévét a gyerekek?

Kivel néznek tévét a gyerekek? A tévénézés individualizálódása Magyarországon II. Magyarországon az elmúlt 10 év során kibıvült csatorna- és mősorkínálat, az újonnan megjelenı gyerekcsatornák, illetve a külföldi csatornák magyar nyelvővé

Részletesebben

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen

Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen Médiahatás-vizsgálat. A médiumok teljes mértékig átitatják mindennapi életünket. A modern társadalmakban élık számára a média megkerülhetetlen szocializációs tényezıként van jelen. A kereskedelmi televíziók

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Elérés és nézett idı: a nézettség változásának dimenziói

Elérés és nézett idı: a nézettség változásának dimenziói Tanulmányok az AGB Nielsen nézettségi adatainak értelmezésérıl Elérés és nézett idı: a nézettség változásának dimenziói 2006 egyszerre volt a fejlıdés és a megtorpanás éve a hazai televíziós médiapiacon.

Részletesebben

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás?

Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? Televíziónézési pillanatkép Kiket érinthet az analóg lekapcsolás? 2011. november Nielsen Közönségmérés - Előfizetés (vételi hierarchia) + A teljes népesség () televíziós vételi platformok szerinti kategóriái

Részletesebben

A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Bartusné Major Ágnes A BESZÉDZAVAROK ÉS A TANULÁSI NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFÜGGÉSE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Az iskolaérettségrıl Az utóbbi évek iskolaérettségi vizsgálatai folyamán tapasztalom, hogy néhány szülı

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel

Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Jankó István Iskolaérettség- éretlenség logopédus szemmel Nem minden gyermek lesz azonban iskolaérett 6 évesen. Sok szülınek problémát jelent eldönteni az iskolakezdés idıpontját. Bizonytalanok, hogy vajon

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban

A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban FAZEKAS MIHÁLY FİVÁROSI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM A 3. országos kompetenciamérés (2004) eredményeinek értékelése, alkalmazása iskolánkban 1. Elızetes megjegyzések A száz oldalas Vári Péter

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

Iskolai szexuális nevelés

Iskolai szexuális nevelés Iskolai szexuális nevelés Dr. Forrai Judit Dr. Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet Emberi kapcsolatok, szerelem, szex Szerelmi-szexuális vágyak motivációi Szerelmesnek lenni Tartozni valakihez Szexuális

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I.

Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. Témakeresés, a kutatási kérdés és a hipotézis megfogalmazása I. A gyakorlatban megvalósuló kutatómunka elsı és egyben talán a legfontosabb lépése a kutatási téma megtalálása, és a hipotézis megfogalmazása.

Részletesebben

A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön

A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön www.agbnielsen.hu A nem valós idejő tévénézés hazánkban és külföldön A digitális mősorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó idıeltolásos tévénézést

Részletesebben

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában

Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk felzárkózási esélyei és a stratégiai gondolkodás meghonosítása a társadalom- és gazdaságpolitika formálásában ECOSTAT és a 135 éves Népszava jubileumi Konferenciája: Lehetséges felzárkózási pályák Magyarországon Stratégiai forgatókönyvek 2008-2020 Budapest, 2008. november 27. Rendszerváltásunk mérlege. Hazánk

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Fót Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és módosításai meghatározzák az állam és helyi önkormányzatok

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának. kulturális stratégiája 2008 2015. 1 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kulturális stratégiája 2008 2015. Tartalomjegyzék Bevezetés Az országos kulturális stratégia fontosabb célkitőzései 3 A helyi kulturális stratégia elvei

Részletesebben

Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl

Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl Kedves Betegünk! Az elızetes vizsgálatok és leletek alapján Önnek mőtéti beavatkozásra van szüksége.

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk

Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk Megint válság van: ismét inadekvát válaszok és hatalmas károk nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba állította Hérakleitosz. Magyarországon mintha ez a bölcsesség is megdılne, úgy tőnik, folyamatosan

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Molnár Éva SZTE Neveléstudományi Intézet

Molnár Éva SZTE Neveléstudományi Intézet (TÁMOP 3.1.9/08/01) A sajátos nevelési igényő tanulóknak megfelelı diagnosztikus mérıeszközök és feladatbank kifejlesztése Molnár Éva SZTE Neveléstudományi Intézet SNI fogalom értelmezése Sajátos nevelési

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Statisztikai változók Adatok megtekintése Matematikai alapok és valószínőségszámítás Statisztikai változók Adatok megtekintése Statisztikai változók A statisztikai elemzések során a vizsgálati, vagy megfigyelési egységeket különbözı jellemzık

Részletesebben

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN

DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ KIHÍVÁSOK FÉNYÉBEN DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁS, ÉLETKOR-KEZELÉS ÉS KOMPETENCIÁK AZ EURÓPAI GÁZRA VÁRÓ Bevezetés Az európai polgárok átlagéletkora növekszik, ami azt jelenti, hogy a jövıben kevesebb munkaképes korú ember lesz, aki

Részletesebben

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010

A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A szakképzı iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2010 A dokumentum a Szakiskolai férıhelyek meghatározása 2010, a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Divatos termék-e a kondenzációs kazán?

Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Divatos termék-e a kondenzációs kazán? Mai valóságunkat egyre inkább áthatja az internet. Nem csak a hírvilág, a politika, az általános mőveltség szerzésének része, hanem szakmai-tudományos területeken

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

TÉZISEK az erıszakba torkolló tüntetések kezelésérıl

TÉZISEK az erıszakba torkolló tüntetések kezelésérıl TÉZISEK az erıszakba torkolló tüntetések kezelésérıl A közelmúltban a gyülekezési jog gyakorlása körében olyan tüntetésekre került sor, amelyek egyeseket erıszakos cselekmények elkövetésére késztettek.

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

11. FEJEZET Projektgenerálás

11. FEJEZET Projektgenerálás 11. FEJEZET Projektgenerálás Jelen fejezet a projektgenerálás bemutatásával foglalkozik, mely sok szempontból a 2.-4. fejezet folytatásának tekinthetı. Mint ugyanis a fejezetbıl kiderül, a projektgeneráló

Részletesebben

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder

ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ADHD Attention Deficit Hyperaktivity Disorder ELİADÁS KIVONAT 2008. november 06. Balázs Judit Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Ambulancia, Budapest ADHD pervalenciája 3-7 %-a az iskolás korú gyermekeknek

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata

A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata A Munkaügyi Közvetítıi és Döntıbírói Szolgálat Szervezeti, Mőködési és Eljárási Szabályzata (az Országos Érdekegyeztetı Tanács 2008. július 04. jóváhagyta) 1. / A szervezet megnevezése: Munkaügyi Közvetítıi

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Deviáns viselkedési formák

Deviáns viselkedési formák SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Deviáns viselkedési formák 2008/09. tanév, 2. félév Szociológia Páthy Ádám Definíciók Deviáns viselkedés: az adott társadalomban elfogadott normáktól

Részletesebben

Gyermekeket célzó reklámok

Gyermekeket célzó reklámok s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,

Részletesebben

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009.

Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Szervezeti kultúra felmérés a fenntarthatóság (pedagógiájának) szempontrendszere alapján. Életharmónia Alapítvány, 2009. Célja megállapítani az iskola fenntarthatóságának és környezetpedagógiai tevékenységének

Részletesebben

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc

Abúzusok a családban. dr. Hajnal Ferenc Abúzusok a családban dr. Hajnal Ferenc Az abúzus Általánosságban helytelen, vétkes használatot, kihasználást, kizsákmányolást jelent A család nem csak lételemet, életteret és támaszrendszert jelent az

Részletesebben

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1 A TERMİHELYI TÉNYEZİK ÉS A KÖLTSÉG-HOZAM ADATOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK Az ember tudatos gazdasági cselekedeteinek fı mozgatórugója a haszonra való törekvés. Ennek a célnak az eléréshez azonban nem hagyhatók

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Nézettségi trendek: 2006-2007

Nézettségi trendek: 2006-2007 Nézettségi trendek: 2006-2007 Az Elérés és nézett idı: a nézettség változásának dimenziói 1 c. tanulmány kiegészítése a 2007-es trendekkel 2007 folyamán tovább bıvült a hazai televíziós piac kínálati oldala:

Részletesebben

Beszéljünk a nyári uborkaszezonról!

Beszéljünk a nyári uborkaszezonról! Beszéljünk a nyári uborkaszezonról! Sok mikro-és kisvállalkozás tulajdonosának igazi rémálom a nyári idıszak, hiszen beköszönt az utálatos uborkaszezonként emlegetett jelenség, melynek a jellemzıit biztosan

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei

Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı

A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon. Készítette: Schatz Enikı A dizájner drogok megjelenésének sajátosságai Szekszárdon Készítette: Schatz Enikı Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek a serdülıkori devianciák legaggasztóbb szegmensébe, a drogfogyasztásba. Célom

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai:

A politikai függetlenség elvei és biztosítékai: I. Általános rész: 1. A KARTAL TV a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény betartásával helyi mősorszolgáltatást végez. 2. A KARTAL TV adásainak teljes ideje heti 168 óra, átlagosan

Részletesebben

Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı

Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı Játszva segíteni Készítette: Barta Erika fejlesztı pedagógus tréningvezetı Barta Erika: Játszva segíteni 1/6 A Fıvárosi Önkormányzat Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthona 214 fı értelmi fogyatékos személy

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám

Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám Број: 22. 27.12.2013. СТРАНА 489. OLDAL 2013.12.27. 22. szám A költségvetési rendszerrıl szóló törvény 92. szakaszának 2. bekezdése (A Hiv. Közlönye, 54/09, 73/10., 101/10., 101/11., 93/2012., 62/13.,

Részletesebben

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében

Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Gyermekek a hatósági eljárásokban Elemzés az országgyőlési biztos vizsgálatai tükrében Az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (Obtv.) az országgyőlési biztost a hatóságok,

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl

Tájékoztató. a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Salgótarján Megyei Jogú Város Gyámhivatala 3100 Salgótarján Múzeum tér 1. Ü.sz: 24.580 /2009. Tájékoztató a Salgótarjáni Városi Gyámhivatal 2008. évi hatósági tevékenységérıl Tisztelt Közgyőlés! A gyámhatóságokról

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja

Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27. I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot,

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Európai Gazdasági és Szociális Bizottság TEN/445 Az uniós közlekedéspolitikák szociális szempontjai Brüsszel, 2011. június 15. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság VÉLEMÉNYE Az uniós politikák hatása

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó

ALAPTÁJÉKOZTATÓ. QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó ALAPTÁJÉKOZTATÓ QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelısségő Társaság, mint Kibocsátó 50 milliárd forint keretösszegő 2008-2009. évi Kötvényprogramjáról Forgalmazó: QUAESTOR

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. december 8. 17024/1/09 REV 1 (hu) CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: az Általános Ügyek Tanácsa / az Európai Tanács Elızı dok.

Részletesebben

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata

kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata kopint-tarki.hu Az Agrárrendtartási és a Kereskedelmi Törvény egyes beszállító-védelmi szabályai érvényesülésének tapasztalata Készült a Gazdasági Versenyhivatal VKK megbízásából A tanulmányt készítették

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben