AZ ATP SZENZITÍV KÁLIM CSATORNA: KARMESTER A GÜKÓZHOMEOSZTÁZIS ENDOKRIN ÉS IDEGI SZABÁLYOZÁSÁBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ATP SZENZITÍV KÁLIM CSATORNA: KARMESTER A GÜKÓZHOMEOSZTÁZIS ENDOKRIN ÉS IDEGI SZABÁLYOZÁSÁBAN"

Átírás

1 Egészségtudományi Közlemények, 1. füzet, 1. szám (2011), AZ ATP SZENZITÍV KÁLIM CSATORNA: KARMESTER A GÜKÓZHOMEOSZTÁZIS ENDOKRIN ÉS IDEGI SZABÁLYOZÁSÁBAN KOSKA PÉTER 1, KISS-TÓTH ÉVA 1, JUHÁSZNÉ SZALAI ADRIENN 1, DR. KISS-TÓTH EMŐKE 1, DR. BARKAI LÁSZLÓ 1, DR. FODOR BERTALAN 1 Összefoglaló: Az inzulin vércukor szinttől függő felszabadulásában és a vegetatív idegrendszer glükóz homeosztázist szabályozó szerepében egyaránt kulcsszerepet játszanak az ATP szenzitív kálium csatornák (K ATP ). A növekvő vércukorkoncentárció a béta sejt növekvő ATP termelésének következtében a csatornák záródását eredményezi, amely membrán depolarizációt, majd a akciós potenciált eredményez. Az akciós potenciál hatására a béta sejtekből inzulin szabadul fel. A csatorna mutációi a béta sejtek inzulin szekréciós zavaraihoz vetnek, amelynek eredményeként csecsemőkori diabétesz vagy hyperinzulinémia és agykárosodást okozó hiperglikémia léphet fel. A vegetatív idegrendszert szabályozó hipotalamikus tápanyag érzékelő neuronok K ATP csatornái azok GABA felszabadulását szabályozza. A glükóz homeosztázis idegi szabályozása a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus efferenseinekgaba-erg gátlásán vagy gátlásoldásán (dezinhibícó) útján valósul meg. A szimpatikus aktiváció a vér glükózszintjének növelésével, míg a paraszimpatikus aktiváció a csökkentésével jár. Kulcsszavak:glükóz homeosztzis, ATP szenzitív kálium csatorna, akciós potenciál, inzulin felszabadulás, vegetatív idegrendszer Az inzulin szekréció elektrogén modellje A vér glükózszintjének viszonylagos állandósága dinamikus egyensúlyi állapot következménye, amelyet hormonális és idegi szabályozó mechanizmusok tartanak fent. A hormonális szabályozás egyik nélkülözhetetlen tényezője az inzulin vércukor szinttől függő felszabadulása. A hasnyálmirigy béta sejt inzulinszekréciójának kiváltója a vér glükózszintjének 5-5,5mM értékig történő növekedése. A béta sejtglükózkoncentráció függő inzulin szekréciója a sejt glukokináz enzimjének, és az ATP szenzitív K + csatornáinak összehangolt működésén alapul. A béta sejtekben lévő glükokináz enzim aktivitása eltérően más sejtek glükokinázától erősen szubsztrátkoncentrációfüggő. Míg az egyéb testi sejtekben az enzim már 0,1mM glükóz koncentráció esetén maximális aktivitással működik, addig a béta sejtekglükokinázának enzimaktivitása 5,5mM glükózkoncentrációnál éri el a maximális aktivitás 50%-át. A glükokináz enzim szükséges a glükóznak glükóz-6 1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Nanobiotechnológiai és Regeneratív Medicina Tanszék, Miskolc

2 86 Koska Kiss-Tóth Juhászné Szalai Kiss-Tóth Barkai Fodor foszfáttá történő alakításához, amely a glikolízisbe lép. A sejtben előállított ATP mennyisége arányos a glikolízisbe belépő glükóz-6-foszfát mennyiségével. [1]A béta sejt inzulin szekrécióját -hasonlóan az idegsejtek neurotranszmitter felszabadulásához- membrán depolarizáció, és Ca + beáramlás kiváltotta akciós potenciál okozza. A béta sejt membránjának nyugalmi potenciálja -60mV. Az alappotenciál a béta sejt membrán K/Na pumpáinak és ATP szenzitív K csatornáinak eredményeként jön létre. A K/Na pumpa a sejtbe 2K iont kifelé viszont 3Na iont transzportál ezért a nettó töltésegyenleg a membrán belső oldalán negatív lesz. A K ATP csatorna a sejtben lévő K-ion többletből folyamatosan enged át valamennyit az extracelluláris térbe, így a béta sejt membránpotenciálja -70mV körül stabilizálódik. A K ATP csatorna pórusformáló komplexből (Kir 6.2) és egy ún. szulfonil-urea receptor alegység komplexből (SUR) áll. Ez utóbbi fehérje komplex alegység szabályozza a K ATP csatorna K + áteresztőképességét. A szabályozó alegység nukleotid kötőhelyekkel rendelkezik. Ezekhez a kötőhelyekhez ATP és ADP egyaránt kapcsolódik. Az ATP/ADP arány csökkenése a K ATP csatorna nyitását ezzel K + kiáramlást és növekvő membrán potenciált (hiperpolarizációt), míg az ATP arányának növekedése a csatorna zárását és csökkenő membránpotenciált (depolarizációt) eredményez. 1.ábra Az ATP szenzitív K csatornák szerkezete. Sulfonilurea receptor (SUR) alegységek Kir6.2 csatorna alegység A SUR alegységeken ható csatorna blokkolók: szulfonilureák,(glibencalmid), ATP Csatorna aktiválók: diazoxid A csatorna pórus formáló alegységére ható csatorna blokkolók: ATP Csatorna aktiválók:foszfatidilinozitoldifos zfát, hosszú láncú zsírsavak Az 1. ábrán látható hogy a csatorna több transzmembrán doménből álló fehérjék komplexéből áll. A szabályozó alegységek (kék színnel vannak jelölve, három transzmembrán komplexből épülnek fel: TDM0, TDM1, és TDM2. Az NBD1 és NBD2 nukleotid kötő helyek, az ADP és ATP kapcsolódásának a helye. A szulfonilure származékok a három transzmembrán komplexhez kapcsolódva fejtik ki hatásukat

3 Az ATP szenzitív kálim csatorna ábra A 2. ábra felülnézetből ábrázolja a csatorna komplexet. A pórusformáló és a szabályozó egység egyaránt 4-4 fehérje komplexből tevődik össze Amíg a vércukor szint a béta sejt glükokináz Km értéke alatt van, a béta sejt metabolizmusa és ATP termelése minimális. Ahogy a vér glükóz koncentrációja eléri az 5,5mM-t a glükokináz aktivitás a maximálishoz közelít, amely a béta sejt metabolizmusának és ATP termelésének gyorsulásával jár. A béta sejt ATP koncentrációjának növekedése a K ATP csatornák záródását eredményezi, amely membrán depolarizációval jár. Amikor a béta sejt membrán potenciálja eléri a küszöbpotenciált (-40mV) akciós potenciál következik be. Az akciós potenciál feszültségfüggő Ca csatornák (VDCC) megnyílásának a következménye. A Ca beáramlás következtében a béta sejt inzulin tartalmú vezikulái dokkolódnak membrán belső oldalán, majd a membránfúzió után a vezikulák tartalma a vérbe ürül. Az akciós potenciál csúcsa -10mVnál van. A béta sejt membrán repolarizációjábanban feszültség függő kálium csatornák játszanak szerepet (K v ). Amikor a membrán potenciál -10mV értéket ér el a feszültség függő K csatornák megnyílnak, így megkezdődik a K + kiáramlás a sejtekből, vagyis a membránpotenciál növekedni kezd. A béta sejtek depolarizációjának és akciós potenciáljának kiváltására nemcsak glükóz, hanem aminosavak is képesek. Az alanin és a glicin a Na + ionnal együtt kotranszporttal jut be a sejtbe. Az aminosavakkal bejutott Na + ionfelelős a depolarizációért. Az arginin pozitív töltést visel, így a citoplazmába történő beáramlása szintén depolarizációt okoz. [2,3,4] Az ATP szenzitív K csatorna (K ATP ) antagonistái és agonistái A szulfonil-urea csoportot tartalmazó vegyületek legismertebbagja a tobutamid. A tolbutamidot és rokon vegyületeit 2-es típusú diabetes kezelésében alkalmazzák. A cukorbetegségnek ebben a típusában az endogén inzulin szekréció nem elégséges a glikémiás kontroll fenntartásához, ezért az endogén inzulin szekréciót fokozni

4 88 Koska Kiss-Tóth Juhászné Szalai Kiss-Tóth Barkai Fodor kell. Ezt többek közöttk ATP csatorna blokkolókkal lehet elérni: Glibenclamid, Glipizid, Tolbutamid, vagy a Gliclazid.[5] A diazoxid a K ATP csatorna agonistája, azaz a csatorna SUR alegységéhez kapcsolódva növeli az ioncsatorna K áteresztőképességét, ily módon hiperpolarizációt okoz, amely az inzulinszekréció gátlásával jár. A béta sejt membrán potenciáljának modulálása a feszültség függő kélium csatornák csatornákfoszorilációjával A béta sejt feszültségfüggő K + csatornái a K ATP csatornákkal együttműködve jelentősen módosítják az inzulin szekréciót, javítják a glikémiás kontrollt. Az inkretin hormonok felfedezésének az alapjául az a megfigyelés szolgált, hogy az orálisan adott glükóz hatására több inzulin szabadul fel, mint ugyanolyan mennyiségű intravénásan beadott glükóz. Az étkezés hatására bekövetkező inzulin szekréció többletet a vékonybélből felszabaduló peptid hormonok okozzák. A vékonybél hámsejtjeinek K sejtjei a bélbe kerülő tápanyagok hatására a glükóz dependensinzulinotroppeptidet (GIP), az L sejtek pedig a glukagon szerű peptidet (GLP) bocsátják ki. Mindkét hormonnak van receptora a hasnyálmirigy béta sejtjein. A GIP és a GLP receptora hét transzmembrán doménből álló G fehérjével kapcsolt receptor családba tartozik, amelyek adenilát-ciklázt aktiválnak. A camp a protein kináz A-t (PKA) aktiválja. A PKA a K v csatorna intracellulárisdoménjétfoszforillálja. Az ioncsatorna K áteresztő képessége a foszforilláció hatására csökken, így a béta sejt membránpotenciálja a küszöbpotenciál érték közelében marad. Ennek következtében sorozatos akciós potenciál keletkezik, amely fokozott inzulinszekréciót eredményez. Az inkretinek a K v csatorna blokkolásán keresztül potencírozzák a vér glükóz koncentráció növekedésének inzulin szekréciót fokozó hatását, és gyorsítják az étkezések után bekövetkező inzulin elválasztást.[6] A K ATP csatorna mutációinak örökletes betegségek A K ATP csatorna mutációi alapvetően két típusba sorolhatók. Az egyik típusba azok a mutációk tartoznak, amelynek következményeként a csatorna záródása károsodik,pl az ATP nem idézi elő a csatorna blokkolását. Így az ilyen típusú mutációk az inzulin szekréció károsodásával járnak, melynek klinikai megjelenési formája az újszülött kori diabétesz. E betegségcsoport többségében az egyetlen tünet a magas vércukorszint, amely szulfonilurea származékokkal és inzulinterápiával helyreállítható. Néhány esetben azonban a cukormetabolizmus zavara más kórképekkel is társul: motoros és kognitív funkciók is károsodnak, amely a beszéd és a járáskészség kései kialakulásában, izomgyengeségben nyilvánul meg. Ennek a kórképnek az egyik súlyos formája a DEND szindróma, amelyben az említett tüneteken kívül fejlődési rendellenesség és epilepszia is kialakul. A központi idegrend-

5 Az ATP szenzitív kálim csatorna 89 szeri tünetek legvalószínűbb oka, hogy a K ATP csatornák a központi idegrendszerben is fontos szerepet töltenek be, jelenlétüket kimutatták a hippocampus és a cortex neuronjaiban is. A mutációk másik csoportja inaktív csatornát eredményez, amely csak kismértékben vagy egyáltalán nem engedi át a K + iont. Ekkor a béta sejt depolarizált állapota miatt túl gyakran alakul ki akciós potenciál, amely inzulin hiperszekrécióhoz vezet. Ez a mutáció újszülött kori hyperinzulinémiában manifesztálódik, amely esetenként a hypoglikémia miatt bekövetkező súlyos agykárosodást okoz. A betegség már szültéskor, de legkésőbb a gyerek egy éves koráig megnyilvánul, amely enyhe esetben diazoxiddal, vagy megfelelő diétával karbantartható. Azonban az esetek nagy részében részleges hasnyálmirigy eltávolítást kell végezni.ekkor viszont diabétesz lép fel így a beteg élethosszig tartó inzulin terápiára szorul. Születéskori hyperinzulinémmia úgyis létrejöhet, hogy a glükokináz enzim mutációja következtében megnövekszik az enzimaktivitása. Ennek eredményként már 5.5mM glükóz szint alatt is az egészségesnél nagyobb lesz a béta sejt ATP produkciója, amely blokkolva a K ATP csatornát fokozott inzulintermelést indukál. [7,8] A K ATP csatorna szerepea glükóz homeosztázis idegrendszeri szabályozásában A vér glükóz szintjének szabályozásában a központi idegrendszer aktívan részt vesz. Mivel a szervezet összes nyugalmi glükóz felhasználásának több, mint feléből az agy részesedik, ezért a hipoglikémiás epizódokra különösen érzékeny. A központi idegrendszeri glükózszint szabályozás egy része a vegetatív idegrendszer által alkotott reflexíveken keresztül valósul meg. A reflexív afferens paraszimpatikus idegei alkotják az un. hepatoportalis rendszert, amely a májkapuérben lévő vér glükóz szintjét érzékeli. A nervusvagusafferensei által közvetített ingerületek a hypotalmusban a paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer efferens idegeire egyaránt átkapcsolódnak. A szimpatikus idegrendszer efferensei a hasnyálmirigy alfa sejtjeiben serkentik a glukagonszekrációt, a béta sejtekben gátolják az inzulin elválasztást. A mellékvesében fokozzák az adrenalin elválasztást és fokozzák a máj glükóz produkcióját. A paraszimpatikus efferensek a hasnyálmirigy bétasejtjeinek inzulinszekrécióját fokozzák, a máj glükózprodukcióját pedig gátolják. [9] A központi idegrendszeri glükózszint szabályozás nemcsak a vegetatív idegrendszer afferens és efferens ágai alkotta reflexíveken keresztül valósul meg. A hipotalmuszból kiinduló paraszimpatikus és szimpatikus idegek efferens ágaira a hipotalamuszmban lévő glükózszint érzékelő neuronok ingerületei is átkapcsolódnak.a neuronálisglükózszint érzékelés két fő metabolikus folyamat eredményeként valósul meg. Az egyik a közvetlen glükózérzékelés, amelynek során a glükózlebontás útján termelt ATP hasonlóan az inzulintermelő béta sejtekhez a K ATP csatornák blokkolását időzi elő, amely a mebrándepolarizáció következtében akciós potenciált indukál. Az akciós potenciál gátló (GABA) vagy excitatórikusneurotranszmitterek(acetil-kolin)felszabadulását eredményezi. Az

6 90 Koska Kiss-Tóth Juhászné Szalai Kiss-Tóth Barkai Fodor utóbbi évek kutatásai szerint az agyi glükózszint érzékelésben a közvetlen neuronálisglükózmetabolizmusnál fontosabb szerepet játszik az asztrocita és neuron közötti metabolikus kölcsönhatás. Ennek során az asztrocita által felvett glükóz laktáttámetabolizálódik. A laktátot az idegsejt laktátdehidrogenáza oxidálja piruváttá, majd a piruvátdekarboxilázacetil-coa-vá, amely a terminális oxidációba lépve ATP szintézist eredményez. Az előbbiek miatt a neuron ATP produkciója a szomszédos asztrocitaglükózmetabolizmusának intenzitásától az általa termelt laktát mennyiségétől függ. [10] A neuronális K ATP csatornák aktivitását (K áteresztőképességét) nemcsak a glükóz illetve laktát metabolizmus során keletkező ATP, hanem a vérből felvett hoszszúláncú szabad zsírsavak is befolyásolják. A hosszú láncú zsírsavak közvetlenül, illetve a PKC aktivitásán keresztül aktiválják a neuronális K ATP csatornákat, hiperpolarizációt idézve elő. A K ATP közvetített hipotalmikus válaszok hipoglikémia esetén Amennyiben a vér glükózszintje 5mM alá csökken, a szimpatikus idegrendszer aktiválódik. A hipoglikémiára a hasnyálmirigy alfa sejtjei fokozott glukagonszekrécióval reagálnak, a mellékvesékből adrenalin szabadul fel, növekszik a máj glükózprodukciója. Az utóbbi években számos kísérlettel igazolták, hogy a vércukorszintet növelő ellensúlyozó reakciókban kulcssszerepük van bizonyos hipotalamikusneuroncsoportoknak, amelyek K ATP csatorna dependens módon szabályozzák a glukagonszekréciót. Intracerebroventrikulárisan(ICV) adott glükóz antimetabolitokkal, 2-dezoxi glükózzal, vagy tioglükózzal kísérleti állatokban fokozott glukagonszekréciót lehet előidézni. A glükóz antimetabolitokkal előidézett glukagonszekréciót ICV adott K ATP csatorna blokkolókplglibenclamid felfüggesztik. Más glükózantimetabolitokkal előidézett hipoglikémia modellekben a hypotalamikus magvak aktivitását vizsgálták c-fos festéssel és azt tapasztalták, hogy a glukagonszekréciót bizonyos nyúltvelőikatecholaminerg neuronok aktiválódása megelőzi. Más vizsgálatokban megfigyelték, hogy a hipoglikémiával előidézett glukagon szekréciója a hipotalamiku a GABA-erg neuronok aktivitásának csökkenésével jár. Ebből az következik, hogy 5mM/l feletti glükóz szint esetén a hipotalmikusglükózérzékelő neuronok K ATP csatornáit az ATP zárva tartja, amely akciós potenciált és GABA felszabadulást eredményez. A normál körülmények közötti fokozott hypotalamikus GABERG aktivitás a szimpatikus efferensek tónusos gátlásával jár. A hasnyálmirigy alfa sejtjeit innerváló szimpatikus efferensek csökkent aktivitása csak alapszintű glukagon szekréciót tesz lehetővé. Hipoglikémia esetén a hipotalamikus K ATP csatornák áteresztőképességének növekedésével a GABA-erg neuronok hiperpolarizálódnak, aktivitásuk lecsökken. A szimpatikus efferensek felszabadulnak a gátlás alól, aktivitásuk fokozódik, amely a hasnyálmirigy alfa sejtjeiben fokozott glukagonszekréciót, a májban pedig növekvő glükózprodukciót eredményez.

7 Az ATP szenzitív kálim csatorna 91 Más hipotalmikusneuroncsoportok a paraszimpatikus efferenseken keresztül gátolják a glükózprodukciót a májban. Kísérletes modellekben az intacerebroventrikulárisan adott hosszú láncú zsírsavak a máj glükóztermelését csökkentették. Az agy a zsírsavakat nem metabolizálja, viszont koncentrációjuk megemelkedése a vérben az agy tápanyagszenzorai számára tápanyagbőség hírvivőként működik. Az agy acyl-coaszintetázinhibítorával, a májat innerválóvagus ág átvágásával, vagy K ATP blokkolóval az ICV injektált hosszúláncú zsírsav glükózszint csökkentő hatása megszűnik. Így a modell szerint a neuronba jutott zsírsav neuronálisacyl-coaszintetáz hatására acyl-coa-vá alakul. Az acyl-coa növeli a K ATP csatorna áteresztőképességét, amely hiperpolarizációval és a neuron aktivitásának csökkenésével jár. Ennek csökkent GABA termelés a következménye. [12,13,14]. Így a vagusefferensekfelszabdulnak a gátlás alól, amelyek fokozott aktivitásuk lévén csökkentik a máj glükóztermelését. Összességében K ATP csatornáknak kulcsszerepe van a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer tónusos gátlásában, és a gátlásoldáson keresztül történő aktivációjában (dezinhibíció). Ez a mechanizmus a vér glükóz koncentráció ingadozásaira gyorsabban reagál, mint az endokrin szabályozás. [15,16,17] Összefoglalás, konklúziók A szervezet glükózegyensúlyának szabályozásában endokrin és központi idegrendszeri folyamatok egyaránt részt vesznek. A vérben mért 4-5,5mM/l glükóz koncentráció dinamikus egyensúlyi állapot eredménye. A szervezet energia- és ezzel együtt glükózigénye a fizikai aktivitásváltozással párhuzamosan változik. A glükózegyensúly mindenkori fenntartásához hormonális (endokrin) és központi idegrendszeri szabályozórendszerre van szükség. E szabályozásának egyik fő hormonja az inzulin. A béta sejt inzulin szekrécióját a vércukor szint szabályozza. A béta sejt glükózkoncentráció érzékelésének kulcseleme, a glükokináz enzim, melynek Km értéke 5,5mM, valamint az ATP szenzitív K csatornája (K ATP ). A vér glükózszintjének emelkedésével a glükokináz enzim aktivitása nő, amely gyorsuló glükózmetabolizmust és magasabb ATP produkciós rátát eredményez. A K ATP csatorna SUR alegységének nukleotid kötőhelyeihez kapcsolódó ATP a csatorna záródását okozza, amely az intracelluláris kálium szint növekedése miatt membrán depolarizációt eredményez. A membrándepolarizáció elérve a küszöbpotenciált akciós potenciált indukál, ennek hatására következik be az inzulin szekréciója. A K ATP csatorna pórusformáló (Kir6.2) és szabályozó alegységből (SUR1) álló membránfehérje komplex. A szulfonilurea származékok asur alegységekhez kapcsolódva K ATP csatorna záródását okozzák, az intracelluláris ATP szintjétől függetlenül idéznek elő inzulin szekréciót. A szulfonilurea származékokat így a 2-es típusú diabetes kezelésében alkalmazzák. Az utóbbi évek kutatásai felfedték, hogy a csatorna szabályozásában nemcsak asur fehérjék, hanem maga a pórusformáló Kir6.2 fehérje komplex is részt vesz, nukleotid kötőhelyekkel rendelkeznek. Ezek a

8 92 Koska Kiss-Tóth Juhászné Szalai Kiss-Tóth Barkai Fodor régiók többek között az ATP és ADP Mg dependens kötőhelyeit tartalmazzák, amelyek fokozzák a K ATP csatorna áteresztőképességét. A K ATP csatorna kulcsszerepét a szervezet glükóz egyensúlyának megtartásában, azok a kórképek mutatják, amelyeket a csatorna mutációi okoznak. A mutációk egyik típusa a K ATP csatorna elveszíti ATP szenzitivitását, 5,5mM-nál magasabb glükózkoncentráció esetében sem záródnak. Így a béta sejtek hiperpolarizáltak, amely gátolja az inzulinszekréciót. Ennek klinikai megjelenési formája a születéskori diabétesz, amely enyhébb esetekben szulfonilurea származékokkal karbantartható. A súlyosabb formák izomgyengeséggel, valamint a kognitív és motoros funkciók károsodásával is járnak, sőt DEND szindrómában e tünetekhez epileptikus rohamok is társulnak, jelezve hogy a K ATP csatornáknak centrálisan is szerepük lehet. Ezt támasztják alá azok a tanulmányok, amelyek igazolták jelenlétüket a hippokampusz gátló interneuronjaiban és a piramidális neuronokban egyaránt. A mutációk másik típusában a K ATP csatorna, káliumot nem enged át. Ennek következtében a béta sejtek depolarizált állapota tartós, amely szabályozhatalan inzulintermeléssel jár. A klinikai megjelenési forma a születéskori hiperinzulinémia, amely súlyos életveszélyes hipoglikémiához vezet, amely visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat. Jelenleg egyetlen kezelési mód a szubtotálispankreatotómia, amelynek viszont iatrogéndiabetesz a következménye, ezért a beteg élethosszig tartó inzulinterápiára szorul. A glükózegyensúly fenntartásának központi idegrendszeri mechanizmusaiban is vesznek részt K ATP csatornák. Ezek egy része a vegetatív idegrendszer efferens ágainak aktiválását szabályozza. A szimpatikus efferensek a vér glükóz szintjének növelésében játszanak szerepet, a máj glükózprodukciójának növelésével, valamint a glukagonszekréció fokozásával. A paraszimpatikus efferensek a máj glükózprodukcióját csökkentik. A paraszimpatikus és a szimpatikus efferensekethipotalamikusgaba-erg neuronok gátolják. A K ATP csatorna záródása depolarizációt okoz, amely GABA felszabadulást és a posztszinaptikus vegetatív efferens gátlását eredményezi. A csatorna nyitása hiperpolarizációval jár, amely a GABA felszabadulást csökkenti. Ez a posztszinaptikus vegetatív efferens aktivációjához vezet. A metabolizmust szabályozó hipotalamikus neuronok azonosítása, anatómiai lokalizációjuk meghatározása intenzív kutatások tárgya. A K ATP csatornák nélkülözhetetlen elemei a béta sejtek inzulin szekréciójának, valamint a metabolizmus centrális szabályozásának. Szerkezetük és szabályozásuk részletes megismerése, a csatorna újabb farmakológiai támadáspontjainak meghatározása olyan metabolikus zavarok hatékonyabb terápiájának kifejlesztését segítheti, mint a 2-es típusú diabétesz, vagy az elhízás.

9 Az ATP szenzitív kálim csatorna 93 Köszönetnyilvánítás Jelen munka a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként - az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében- az Európai Unió résztámogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irodalomjegyzék [1] Burdakov D:K+ channels stimulated by glucose: a newenergy-sensingpathway Eur J Physiol (2007) 454:19 27 [2] Hiriart M. and Aguilar-Bryan L.: Channel regulation of glucoses ensing in the pancreaticβ-cell. Am J Physiol Endocrinol Metab 295: E1298 E1306, [3] J. C. Henquin: Regulation of insulin secretion: a matter of phase control and amplitude modulation. Diabetologia (2009) 52: [4] McTaggart J.S, Clark R.H, and Ashcroft F.M The role of the KATP channel in glucosehomeostasis in health and disease: more than meets the islet: J Physiol (2010) pp [5] Peter Proks, Frank Reimann, Nick Green, Fiona Gribble and Frances Ashcroft Sulfonylurea Stimulation of Insulin Secretion. Diabes, vol. 51, Supl 3,S368 S376 December 2002 [6] YutakaSeino, MitsuoFukushima, DaisukeYabe: GIP and GLP-1, the two incretin hormones: Similarities and differences Journal of Diabetes InvestigationVolume 1 Issue 1/2 February/April 2010 [7] Ashcroft F.M: ATP-sensitive potassium channelopathies: focus on insulin secretion J. Clin. Invest. 115: (2005). [8]James S. McTaggart, Rebecca H. Clark, and Frances M. Ashcrof: The role of the KATP channel in glucose homeostasis in health and disease: more than meets the islet J Physiol (2010) pp [9] NellMarty, Michel Dallaporta and Bernard Thorens Brain Glucose Sensing, Counterregulation, and Energy Homeostasis Physiology 22: , [10] Lam C.K.L, Chari M and Lam T.K.T: CNS Regulation of Glucose Homeostasis PHYSIOLOGY Volume 24 June 2009 [11] Demuro G. MD, and ObiciS, MD: Central Nervous System and Control ofendogenous Glucose Production Current Diabetes Reports2006, 6: [12] Hiriart M. and Aguilar-Bryan L.: Channel regulation of glucose sensing in the pancreaticβ-cell Am J Physiol Endocrinol Metab 295: E1298 E1306, [13] Jordan D.S, A. ChristineKonner, Jens C:Bruning Sensing the fuels: glucose and lipidsignaling in the CNS controlling energy homeostasis Cell. Mol. Life Sci. (2010) 67: [14] Lam T.K.T:Brain Glucose Metabolism Controls Hepatic Glucose and Lipid Production Cellscience ; 3(4): [15] Levin E.B, Dunn-Meynell A.A, Routh V.H Brain glucose sensing and body energyhomeostasis:role in obesity and diabetes Am. J. Physiol. 276 (RegulatoryIntegrative- Comp. Physiol. 45): R1223 R1231, 1999.

10 94 Koska Kiss-Tóth Juhászné Szalai Kiss-Tóth Barkai Fodor [16] Marty N., Dallaporta M. and Thorens B.Brain Glucose Sensing, Counterregulation, and Energy Homeostasis Physiology22: , 2007 [17] Routh V.HGlucose Sensing Neurons in the Ventromedial Hypothalamus Sensors 2010, 10, ; doi: /s

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása

A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása A szövetek tápanyagellátásának hormonális szabályozása Periódikus táplálékfelvétel Sejtek folyamatos tápanyagellátása (glükóz, szabad zsírsavak stb.) Tápanyag raktározás Tápanyag mobilizálás Vér glükóz

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben

Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben A nyugalmi potenciál jelentősége Transzportfolyamatok a biológiai rendszerekben Transzportfolyamatok a sejt nyugalmi állapotában a sejt homeosztázisának (sejttérfogat, ph) fenntartása ingerlékenység érzékelés

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert

Az akciós potenciál (AP) 2.rész. Szentandrássy Norbert Az akciós potenciál (AP) 2.rész Szentandrássy Norbert Ismétlés Az akciós potenciált küszöböt meghaladó nagyságú depolarizáció váltja ki Mert a feszültségvezérelt Na + -csatornákat a depolarizáció aktiválja,

Részletesebben

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál

Membránpotenciál. Nyugalmi membránpotenciál. Akciós potenciál Membránpotenciál Vig Andrea 2014.10.29. Nyugalmi membránpotenciál http://quizlet.com/8062024/ap-11-nervous-system-part-5-electrical-flash-cards/ Akciós potenciál http://cognitiveconsonance.info/2013/03/21/neuroscience-the-action-potential/

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a 2006. évi XLIX. törvény 30. alapján

TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a 2006. évi XLIX. törvény 30. alapján TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a 2006. évi XLIX. törvény 30. alapján Lobbista neve: VAJDA ANDRÁS Lobbiigazolvány sorszáma: 07325 A tájékoztató időszaka: 2009. III. negyedév 1. A lobbitevékenységgel érintett

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett

Részletesebben

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Cukorbetegek kezelésének alapelvei

Cukorbetegek kezelésének alapelvei Diabétesz 2007. Életmód és kezelés Budapest, 2007. június 2. Mozgásterápia cukorbetegségben Lelovics Zsuzsanna dietetikus, humánkineziológus, szakedző Egészséges Magyarországért Egyesület Cukorbetegek

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák

A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák A szívizom akciós potenciálja, és az azt meghatározó ioncsatornák Dr. Jost Norbert SZTE, ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Az ingerület vezetése a szívben Conduction velocity in m/s Time to

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Eredmény: 0/337 azaz 0% Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]

Részletesebben

Az adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak:

Az adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak: Az adenohipofizis 2/10 Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak: ADH, aldoszteron, ANP inzulin, glukagon szekretin, gasztrin, CCK, GIP eritropoetin

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai

Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai Premium Health Concepts A módszer tudományos alapjai A testtömeg szabályozása nagyon bonyolult, egymásra, és saját koncentrációjukra is ható hormonok valamint az idegrendszer hatásainak összessége. Számos

Részletesebben

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ)

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Kémiai érzékelés Legısibb erıs befolyás Sejtek: kemo-elimináció kemo-rejectio kemo-acceptáció Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Döntés:

Részletesebben

Az elmúlt években végzett kísérleteink eredményei arra utaltak, hogy az extracelluláris ph megváltoztatása jelentősen befolyásolja az ATP és a cink

Az elmúlt években végzett kísérleteink eredményei arra utaltak, hogy az extracelluláris ph megváltoztatása jelentősen befolyásolja az ATP és a cink A cystás fibrosis (CF) a leggyakoribb autoszomális, recesszív öröklődés menetet mutató halálos kimenetelű megbetegedés a fehérbőrű populációban. Hazánkban átlagosan 2500-3000 élveszületésre jut egy CF

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

A biológiailag aktív Sugar Crush táplálékkiegészítő nyílt, nem randomizált kísérleti tanulmánya KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK

A biológiailag aktív Sugar Crush táplálékkiegészítő nyílt, nem randomizált kísérleti tanulmánya KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK A biológiailag aktív Sugar Crush táplálékkiegészítő nyílt, nem randomizált kísérleti tanulmánya KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK Vezető kutató: Ph.D., Doctor of Medical Science, Professor Ametov A.S., Head of the

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis

Részletesebben

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

Élettan szemináriumok 1. félév Bevezetés. Dr. Domoki Ferenc Szeptember 6

Élettan szemináriumok 1. félév Bevezetés. Dr. Domoki Ferenc Szeptember 6 Élettan szemináriumok 1. félév Bevezetés Dr. Domoki Ferenc 2016. Szeptember 6 Témák A kurzus célkitűzései A szemináriumok programja Évközi feleletválogatásos tesztek A tesztek kitöltésének módszertana

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája Laborvizsgálatok célja diabetes mellitusban 1. Diagnózis 2. Monitorozás 3. Metabolikus komplikációk kimutatása és követése Laboratóriumi tesztek a diabetes

Részletesebben

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Táplákozás - anyagcsere

Táplákozás - anyagcsere Táplákozás - anyagcsere Tápanyagbevitel a szükségletnek megfelelően - test felépítése - energiaszükséglet fedezete Fehérjék, Zsírok, Szénhidrátok, Nukleinsavak, Vitaminok, ionok ( munka+hő+raktározás )

Részletesebben

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése

A membránpotenciál. A membránpotenciál mérése A membránpotenciál Elektromos potenciál különbség a membrán két oldala közt, E m Cink Galvani (1791) Réz ideg izom A membránpotenciál mérése Mérési elv: feszültségmérő áramkör Erősítő (feszültségmérő műszer)

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György

Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi potenciál, akciós potenciál és elektromos ingerelhetőség. A membránpotenciál mérése. Panyi György Nyugalmi membránpotenciál: TK. 284-285. Akciós potenciál: TK. 294-301. Elektromos ingerelhetőség:

Részletesebben

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban. Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.

Részletesebben

Az inzulinrezisztencia döntő szerepe a 2-es típusú diabetes létrejöttében és kimenetelében

Az inzulinrezisztencia döntő szerepe a 2-es típusú diabetes létrejöttében és kimenetelében Az inzulinrezisztencia döntő szerepe a 2-es típusú diabetes létrejöttében és kimenetelében Bevezető gondolatok IV. Szegedi Diabétesz Nap 2009. október 10. Várkonyi Tamás SzTE I. Belgyógyászati Klinika

Részletesebben

A 2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség A 2-es típusú cukorbetegség tablettás kezelése DR. FÖLDESI IRÉN, DR. FARKAS KLÁRA Az oktatóanyag A MAgyAr DiAbetes társaság vezetôsége Megbízásából, A sanofi támogatásával készült készítette A MAgyAr DiAbetes

Részletesebben

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3)

A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója, az emberi test víztereinek élettana (3) Dr. Nagy Attila 2015 A SZERVEZET VÍZHÁZTARTÁSA Vízfelvétel Folyadék formájában felvett víz Táplálék formájában felvett

Részletesebben

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló

AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert. Összefoglaló AZ IDEGSEJTEK KÖZTI SZINAPTIKUS KOMMUNIKÁCIÓ Hájos Norbert Összefoglaló Az idegsejtek közt az ingerületátvitel döntően kémiai természetű, míg az idegsejten belül az elektromos jelterjedés a jellemző. A

Részletesebben

A szervezet folyadékterei, Homeostasis

A szervezet folyadékterei, Homeostasis A szervezet folyadékterei, Homeostasis Bányász Tamás Az emberi test mint nyílt rendszer 1. Nyílt rendszerek: A szervezet anyag- és energiaforgalmat bonyolít a környezettel 2. Homeostasis: A folyamat, mely

Részletesebben

Az idegsejt elektrokémiai és

Az idegsejt elektrokémiai és Mottó: Mert az angyal a részletekben lakik. Petri György: Mosoly Az idegsejt elektrokémiai és fiziológiai működésének alapjai. ELTE, 2006. október 6. Tartalom Az idegsejt felépítése Az idegi elektromosság

Részletesebben

Biológiai membránok és membrántranszport

Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok és membrántranszport Biológiai membránok A citoplazma membrán funkciói: térrészek elválasztása (egész sejt, organellumok) transzport jelátvitel Milyen a membrán szerkezete? lipidek

Részletesebben

Az agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása. Dr. Domoki Ferenc

Az agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása. Dr. Domoki Ferenc Az agyi metabolizmus, és a vérkeringés metabolikus szabályozása Dr. Domoki Ferenc Klasszikus agyi metabolizmus Glükóz központi (egyedüli) szerepet játszik a neuronok anyagcseréjében Aerob oxidáció agyi

Részletesebben

Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita

Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau

Részletesebben

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet

BIOFIZIKA. Membránpotenciál és transzport. Liliom Károly. MTA TTK Enzimológiai Intézet BIOFIZIKA 2012 10 15 Membránpotenciál és transzport Liliom Károly MTA TTK Enzimológiai Intézet liliom@enzim.hu A biofizika előadások temamkája 1. 09-03 Biofizika: fizikai szemlélet, modellalkotás, biometria

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV

KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV KÉSZÍTETTE: BALOGH VERONIKA ELTE IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA SZAKIRÁNY MSC 2015/16 II. FÉLÉV TÉNYEK, CÉLOK, KÉRDÉSEK Kísérlet központja Neuronok és réskapcsolatokkal összekötött asztrocita hálózatok

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011

Intracelluláris ion homeosztázis I.-II. Február 15, 2011 Intracelluláris ion homeosztázis I.II. Február 15, 2011 Ca 2 csatorna 1 Ca 2 1 Ca 2 EC ~2 mm PLAZMA Na /Ca 2 cserélő Ca 2 ATPáz MEMBRÁN Ca 2 3 Na ATP ADP 2 H IC ~100 nm citoszol kötött Ca 2 CR CSQ SERCA

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei

-Két fő korlát: - asztrogliák rendkívüli morfológiája -Ca szignálok értelmezési nehézségei Nature reviewes 2015 - ellentmondás: az asztrociták relatív lassú és térben elkent Ca 2+ hullámokkal kommunikálnak a gyors és pontos neuronális körökkel - minőségi ugrás kell a kísérleti és analitikai

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai

Részletesebben

EGYÉB. A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában

EGYÉB. A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában EGYÉB A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában Írta: DR. BARI FERENC A vascularis simaizom tónusát alapvetıen a myoplasma szabad Ca 2+ -koncentrációja határozza meg. A sejten

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ IZOMMŰKÖDÉS 1. kulcsszó cím: A SZERVEZETBEN ELŐFORDULÓ IZOM- SZÖVETEK TÍPUSAI 1. képernyő cím: Sima izomszövet G001 akaratunktól függetlenül működik; lassú,

Részletesebben

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF

Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai. Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Az állóképesség fejlesztés elméleti alapjai Dr. Bartha Csaba Sportigazgató-helyettes MOB Egyetemi docens TF Saját gondolataim tapasztalataim a labdarúgó sportoló állóképességének fejlesztéséről: Kondicionális

Részletesebben

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product

Biológia jegyzet A szabályozás és a hormonrendszer copyright Mr.fireman product A Szabályozás feladata: Szabályozás homeosztázis fenntartása (élőlények szabályozott belső állandósága) külső környezethez való alkalmazkodás biztosítása A szabályozás mechanizmusa: A.) Vezérlés: A szabályozott

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium

MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL. Biofizika szeminárium MEMBRÁNSZERKEZET, MEMBRÁNPOTENCIÁL, AKCIÓS POTENCIÁL Biofizika szeminárium 2012. 09. 24. MEMBRÁNSZERKEZET Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens

Részletesebben

ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK

ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK - A SZERVEZET VÍZTEREI (KOMPARTMENTEK) -A VÉRPLAZMA LEGFONTOSABB ELEKTROLITJAI *nátrium ion (Na + ) *kálium ion ( ) *klorid ion (Cl - ) TELJES TESTTÖMEG: * szilárd

Részletesebben

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz

Részletesebben

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül

Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén keresztül Dr. Miklós Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, ÁOK Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézet Szívbetegségek hátterében álló folyamatok megismerése a ciklusosan változó szívélettani paraméterek elemzésén

Részletesebben

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium

Membránszerkezet. Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál. Folyékony mozaik modell. Membrán-modellek. Biofizika szeminárium Membránszerkezet, Membránpotenciál, Akciós potenciál Membránszerkezet Biológiai membránok (citoplazma, sejten belüli membránféleségek) közös jellemzője: Nem kovalens kötésekkel összetartott lipidekből

Részletesebben

Az idegsejtek diverzitása

Az idegsejtek diverzitása Az idegsejtek diverzitása Készítette Dr. Nusser Zoltán előadása és megadott szakirodalma alapján Walter Fruzsina II. éves PhD hallgató A neurobiológia hajnalán az első idegtudománnyal foglalkozó kutatók

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Receptor Tyrosine-Kinases

Receptor Tyrosine-Kinases Receptor Tyrosine-Kinases MAPkinase pathway PI3Kinase Protein Kinase B pathway PI3K/PK-B pathway Phosphatidyl-inositol-bisphosphate...(PI(4,5)P 2...) Phosphatidyl-inositol-3-kinase (PI3K) Protein kinase

Részletesebben

Kálium ioncsatornák eltérő funkciói

Kálium ioncsatornák eltérő funkciói Kálium ioncsatornák eltérő funkciói Elektrofiziológia kurzus 2016/17 őszi szemeszter 2016. 10. 12 Prorok János, PhD Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Tartalmi áttekintés A K+ csatornákat érintő

Részletesebben

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása!

Fenntartó adag: az a gyógyszermennyiség, amely egy adott hatás állandó szinten tartásához szükséges: elimináció visszapótlása! Farmakokinetika Tárgya: A gyógyszerhatás időbeni alakulásának vizsgálata. Meghatározható: a gyógyszer adagja a gyógyszerhatás erőssége a hatás időtartama az adagolás rendje Dosis efficans: terápiás dózis

Részletesebben

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer

Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Szilvássy Z., Jávor A., Czeglédi L., Csiki Z., Csernus B. Debreceni Egyetem Funkcionális élelmiszer Első használat: 1984, Japán speciális összetevő feldúsítása

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben Papp Zoltán Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai Tanszék Megmenthető a károsodott szív őssejtekkel? Funkcionális változások az öregedő

Részletesebben