KISEMMEGKUTRTfß Szemle a hazai és külföldi irodalomból 10. évfolyam 3. szám
|
|
|
- Donát Orsós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KISEMMEGKUTRTfß Szemle a hazai és külföldi irodalomból 10. évfolyam 3. szám Alapító és főszerkesztő: Cholnoky Győző Szerkesztőbizottság: Niederhauser Emil (elnök), Pomogáts Béta, Szarka László, Bruhács János, D oncsev Toso, P éntek János, G yurcsík Iván, K ocsis Károly, Tótli Pál Péter. Kiadja a Lucidus Kiadó, 1192 Budapest, Zoltán utca 14. Telefon: Főmunkatárs: Clwlnoky Olga. Szerkesztőségi titkár: Vágó Pálné. Grafikai tervező: Szabó János. Tördelés: Knausz Valéria. Korrektor: Papp Zsuzsanna. Szerkesztőség: 1014 Budapest, Úri u. 53. fsz. 47. Telefon/fax: A lap m egjelenik negyedévenként. Éves előfizetési ár 1940 Ft (Á FÁ -val), külföldön 24 USD + 12 USD (postaköltség tengerentúlra), illetve + 8 USD (postaköltség Európába). Előfizethető a kiadónál a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet számláján. Nyomás és kötés: Oliton Kft Budapest, Kada utca 149. Felelős vezető: Balogh Antal. Internet: HU ISSN A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a N em zeti K ulturális A lapprogram és az Illyés K özalapítvány tám ogatta. Válogatásunk kiadványai T r» 7 7? M M/Hl kl l ILKÁI IS ÚR0KS MINI.V/111R M,\ TARTALOM JE L E N T É S A V ÉG E K R Ő L (Cholnoky Győző) TANULM ÁNYOK MAGYAROK A VAJDASÁGBAN ÉS KÁRPÁTALJÁN Gereben Ferenc: A vajdasági magyarok nemzeti és kulturális identitása Gábrity Molnár Irén: A vajdasági magyar migráció hatása társadalmi szerkezetükre Papp Richárd: Etnikus vallások a Vajdaságban? Csemicskó István: A kárpátaljai magyarok önmagukról és az ukránokról Vári Fábián László: Pásztorok, keljünk fel... (Betlehemezés K árpátalján) Fedinec Csilla: Kárpátaljai autonómia-koncepciók kö zö tt M ŰHELY Halász István - Majtényi Balázs: A magyar és a szomszédos államok státustörvényei Annali deiristituto universitario Orientale di Napoli (AlON), Slavistica (Olaszország) Ázyk i socium. Materialy III Mezdunarodnoj nauénoj konferencii (Fehéroroszország) Belaruski Gistaryény Aglád (Fehéroroszország) Eesky éasopis historieky (Csehország) Current History (USA) üéfense nationale (Franciaország) East European Constitutional Review (USA) Erdélyi Múzeum (Románia) Ethnic and Racial Studies (Anglia) Fórum (Szlovákia) Global Society (USA) Golas Radzimy (Fehéroroszország) Historické stúdie (Szlovákia) Historieky éasopis (Szlovákia) International Political Science Review (Anglia) Kantakty 1dyálogi (Fehéroroszország) Korunk (Románia) Latysy na Belarusi (Fehéroroszország) Mezinárodní vztahy (Csehország) Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs (Ausztria) Oteéestvennaá istoriá (Oroszország) Perspectives on Prevention (USA) Politiéka misao (Horvátország) Politique étrangere (Franciaország) Politique internationale (Franciaország) Politische Studien (Németország) Problemes politiques et sociaux (Franciaország) Revue Etudes internationales (Franciaország) Slavänovedenie (Oroszország) Slavica Tartuensia (Észtország) Slavistica Vilnensis (Litvánia) Südosteuropa (Németország) Südosteuropa Mitteilungen (Németország) The Annals of the American Academy of Political and Social Science (USA) The Journal of Politics (Anglia) Tübinger Geographische Studien (Németország) Voprosy ázykoznaniá (Oroszország) Zeitschrift für Slawistik (Németország) K R ITIK A Niederhauser Emil: Két magyar nyelvű szlovák könyv a magyar-szlovák irodalmi kapcsolatokról Albert Gábor: A bűntudat hamuja alatt. (Emlékkönyv Esterházy Jánosról) Zoltán András: A Litván Nagyfejedelemség kulturális és nyelvi helyzete. (Értékelés Celunova tanulmányáról) SZEM LE NEMZETI TUDAT NEMZETI ÉS ETNIKAI FOLYAMATOK Brubaker, Rogers: Az asszimiláció metamorfózisa: a francia, a német és az amerikai példa (Vadász R ezső) Dijkstra, Steven - Geuijen, Karin - Ruijter, Arié de: Multikulturalizmus és társadalmi integráció Európában (Vadász R ezső ) Magarditsch Hatschikjan, Stefan Troebst (szerk.): Délkelet-Európa - kézikönyvben (Komáromi Sándor) Henkel, Jürgen: Múlt és jövő között: romániai parlamentiés elnökválasztások (Komáromi S á n d o r) Vukovié, Iván - Vizjak, Ana: Az Európai Unió, a CEFTA és a horvát nemzetgazdaság (Futala Tibor)
2 Cicin-Sain, Ante: Horvátország: Hogyan lesz úrrá az ország a múltból eredő nehézségeken, és hogyan készül fel Európára? (Biczó K risztina) Cirtautas, Arista M.: Lengyelország. (A legnagyobb tagjelölt ország integrációs gondjai) (Biczó K risztina) Kazaneüska-Barcyn ska, Iaanna: A fehéroroszok képe a mai lengyelek tudatában (Zoltán A ndrás) Tesaí, Filip: Montenegró: a függetlenség útján? (Futala Tibor) Ivaldi, Gilles: A szélsőjobb Nyugat-Európában (Kakasy J u d it) Joannon, Pierre: Észak-írország a béke viharában (Kakasy J u d it) Leveau, Rémy - Moisi, Dominique: Törések a békén (Kakasy Ju d it) Adams, John: A hindu kultúra hatása India gazdasági fejlődésére (Vadász R e zső ) Klen, Michel: A vietnami mérföldkövek összevisszasága (Kakasy Judit) Jelin, Elizabeth: A Dél-Amerikai Közös Piac mint a társadalmi folyamatok új színpada (Vadász R ezső) NEMZETI ÉS NEMZETISÉGI IRODALMAK Nagy Róbert: Nekünk szüntelen szükséges fejlődni... (Cholnoky Olga) Demény István: Mi is az a népköltészet? (Cholnoky O lg a ) KISEBBSÉGEK NYELVHASZNÁLATA Farrands, Christopher: A nyelv és á közösségek közötti megértés lehetőségei, avagy létezik-e univerzális nyelv? (Vadász R ezső) Dulicenko, Aleksandr Dmitrievic: A szláv mikronyelvek helyzete és fennmaradási esélyei (Zoltán András) Neveklovskij, G.: Nyelvi állapotok az egykori szerbhorvát nyelvterületen (Zoltán A n d rá s) Nikcevie, Vojislav: A montenegrói nyelv (Zoltán A ndrás) Sustek, Zbysek: Irodalmi nyelv is lesz a morva? (Zoltán A ndrás) KISEBBSÉGEK KULTÚRÁJA Weiher, Gregory R.: A kisebbséghez tartozó diákok eredményei (Biczó K risztina) Ilyés Zoltán: A vallás és a nyelv szerepe az identitás alakulásában (Cholnoky O lga) Bieder, Hermann: Felekezet, etnikum és nyelv a XX. századi Fehéroroszországban (Zoltán A ndrás) Zemskaá, E. A.: Az orosz diaszpóra nyelvmegtartó képessége (Zoltán A ndrás) KISEBBSÉGI POLITIKA Wilss, Wolfram: Egy világ - egy nyelv? A globalizáció nyelvi lehetőségei (Komáromi Sándor) Az államfők szerepe a nemzeti-etnikai konfliktusok megelőzésében és kezelésében (Perspectives on Prevention) (Vadász R ezső ) Hainard, Francois - Verschuur, Christine: A nők lehetőségei és szerepe a társadalmi problémák megoldásában (Vadász R ezső) Girard, Renaud (rip.): Rendszerváltás Belgrádban - Beszélgetés Vojislav Kostunicával (Kakasy Judit) Zubkova, E. Ü.: A Baltikum szovjetizálása a helyi nacionalizmusok letörésével 1949 és 1952 között (különös tekintettel az ún. észt ügyre ) (Futala Tibor) Crowley, John: Az etnikai kisebbségek és a politika kapcsolata Nyugat-Európában (Vadász Rezső) KISEBBSÉGI JOG Bieder, Hermann: Nyelvpolitika és nyelvi helyzet a Szovjetunió utódállamaiban (Zoltán András) Bertrand, Gilles - Rigoni, Isabelle: Törökország a vádlottak padján (Vadász Rezső) NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK TÖRTÉNETE Caplovicová, Kristína: Az abszolutizmus mint jelenség és fogalom (Futala Tibor) Wolfram, Herwig: Közép-Európa az 5. század végétől all. század elejéig (Futala Tibor) Angyal Béla: A felvidéki magyarok politikai állásfoglalása az első Csehszlovák Köztársaságban (Cholnoky G yőző) Holec, Román: Vállalkozók és vállalkozások Szlovákia mai területén 1918 előtt (Futala Tibor) Rábik, Vladimír: Németek betelepülése a középkori Zólyom megyébe (Futala Tibor) Pánek, Jaroslav: A nemzetfogalom változásai a cseh historiográfiában (Futala Tibor) Lempertene, Larisa: A hagyományos zsidó oktatási rendszer Litvániában (Zoltán A ndrás) KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI NÉPEK ÉS ORSZÁGOK KAPCSOLATAI Fassel, Horst -W aack, Christoph: (Dél-, közép)-kelet-európai régiók (Komáromi Sándor)
3 mát: Nem értik az evangéliumot, m ert az egy házuk nem igehirdető a szó misszionárius értelmében." Az egyik etnikai-vallási közösség tagjai tehát értékítéletet mondanak a másikról a vallásosság második szintje alapján, ezáltal is megfogalmazva a két kultúra különbözőségét. így ez a különbségtevés is az etnikai másságot emeli ki, s ezáltal az első szint jelentéseihez kapcsolódik. Ha hozzátesszük mindehhez - mint láttuk -, hogy az elmúlt politikai rendszer hatása okán vallási szempontból a szerb egyház is kisebbségi viszonyba került a társadalom egészét tekintve, s hogy rítusai, vallási tradíciója elvesztette a Vajdaságban vallási tartalmait, jelentéseit, akkor megállapíthatjuk, hogy a vallásosság második, belső-tartalmi, kulturális szintjén nem is lehet a pravoszláv vallásról mint többségi vallásról beszélni a kisebbségi, magyar egyházakhoz képest. Ahogy egyik zentai szerb interjúalanyom fogalmazott:,,a pravoszlávság vagy a katolikusság nem olyan nagy probléma senkinek úgy, vallási szinten, mert ezeknek a generációknak nagy része még azt sem tudja, m i az, hogy kereszténység, még ha el is já r néha a templomba. A szokásokat ismeri csak-, azt se tudja, mi az egyáltalán, nem hogy katolikus vagy pravoszláv, hogy mi valójában a különbség, Ezért idézett hipotézisünk ( A vallásosság és a vallásgyakorlat a kisebbségi helyzetben felértékelődik, és az egyéni és csoportidentitás megőrzésében fontos szerepet vállal, s főként akkor mutatnak a magyar kisebbségek aktívabb vallási életet, ha pravoszláv többségű társadalomban élnek.) az általam értelmezett első szint viszonylatában jelentkezik csupán, s nem a valláskultúra, a belső-vallásos tartalmak (s ezek aktivitása ) szintjén. Csernicskó István * A kárpátaljai magyarok önmagukról és az ukránokról The Kuthenian Hungarians about Themselves and the Ukrainians In pupils and 38 hungarian adults took part in a quany-sheet research, which reassured the self-portrait o f the Hungarians and their opinion o f the Ukrainians. According to the results o f the research the Subcarpathian Hungarians formed a positiv portrait o f themselves, by all means they have better respect for themselves than for the Ukrainians. írásunkban a kárpátaljai magyarság saját közösségéről, illetve az ukránokról alkotott képéről nyújtunk rövid áttekintést egy empirikus kérdőíves vizsgálat adatai alapján tavaszán Kárpátalja hat járásában (ungvári, munkácsi, beregszászi, nagyszőlősi, técsői, huszti) 26 településen 595, egy évvel az érettségi előtt álló középiskolás adatközlő, illetve kontrollként 38 felnőtt vett részt abban a vizsgálatban, amelynek a részeredményeit itt közöljük. A mintavétel kiterjedt Kárpátalja valamennyi olyan (magyar és nem magyar tannyelvű) középiskolájára, ahol jelentős számú magyar nemzetiségű diák tanul. A minta így megfelelően reprezentálja a kárpátaljai magyar középiskolásokat mint szociológiailag jól körülírható társadalmi csoportot, de az eredményekből (többek között a felnőtt kontrollcsoport révén) az egész közösségre nézve is hasznos általánosításokat tehetünk. Csepeli György (1997: 479^480) számol be arról, hogy Le Vine és Campbell (1972) elkülönítette azokat az általános autosztereotípiákat, amelyeket a közösségek rendszerint saját magukról alkotnak, és az úgynevezett általános heterosztereotípiákat, amelyekkel a szomszédos közösségeket illetik. Jelen vizsgálatunkban felhasználtuk ezeket, ám vegyesen adtuk meg az autó- és heterosztereotípiákat, és a következőre kértük adatközlőinket: Az alábbi tulajdonságokat külföldiek mondták a magyarokra és az ukránokra, de sajnos összekeveredett, hogy mely tulajdonságokat tartották a magyarokra s melyeket az ukránokra jellemzőnek. Arra kérünk, hogy a tulajdonságok közül jelöld meg I -gyei azokat, amelyeket jellemzőnek tartasz a magyarokra, 2-vel azokat, amelyek szerinted az ukránokra jellemzők, s tégy 3-ast azokhoz a tulajdonságokhoz, amelyek szerinted sem a magyarokra, sem az ukránokra nem jellemzőek, vagy pedig egyszeire jellemzőek az ukránokra és a magyarokra is! Tehát: 1 = a magyarokra jellemző, 2 = az ukránokra jellemző, 3 = egyikre sem vagy mindkettőre jellemző. 436 * A szerző a vizsgálat ideje alatt Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült.
4 a) Önzők, a saját fajtájukat mindennél előbbre tartják b) Büszkék magukra, megbecsülik önmagukat és őseik hagyományait c) Erőszakosak és terjeszkedők, a mások kárára akarnak előrehaladni d) Hűségesek e) Becsapnak másokat, amint lehetőségük nyílik rá, nem becsületesek, nincs bennük erkölcsi határ, amikor másokról van szó f) Becsületesek és megbízhatóak egymás között, de nem dőlnek be az idegenek mindenféle aljas trükkjeinek g) Bátrak és haladó felfogásuak, felkelnek saját dolgaik védelmében, megvédik azt, ami az övék, és nem lehet őket kiforgatni abból, am it jogosan megszereztek h) Összetartanak, másokat kirekesztenek maguk közül i) Békeszeretőek, szeretik az embereket, csak az ellenségeikkel szemben él a szívükben gyűlölet j) Erkölcstelenek és becstelenek k) Tisztességesek és becsületesek I) Gyűlölködnek, különösen rosszindulatnak a nem hozzájuk tartozókkal szemben Az a), c), e), h), j) és 1) betűvel jelölt tulajdonságok tartoznak a hetero-, a b), d), f), g), i) és k) pedig az autosztereotípiák közé (ezeket az 1-3. ábrán különválasztva tüntettük fel). A vizsgálat tervezésekor hipotézisünk az volt, hogy mind a középiskolások, mind pedig a felnőttek körében szétválnak majd a sztereotípiák. Amint az az 1. és 2. ábrából látható, mindkét minta jellemzőbbnek találta az autosztereotípiákat saját közösségére, illetve a heterosztereotípiákat az ukránokra. Mind a középiskolások, mind pedig a felnőttek úgy vélték, hogy az ukrán közösségre sokkal inkább jellemzők a heterosztereotípiák, mint a magyarokra. A két minta válaszait összevetve feltűnik, hogy a középiskolások szigorúbban ítélték meg az ukránokat, mint a felnőttek: magasabb arányban vélték úgy, hogy a negatív jellem vonások a többségi nemzetet jellemzik, és a felnőtteknél pozitívabban látják saját közösségüket. Az ukránokra jellemző tulajdonságokat bemutató második ábra szinte tükörképe az elsőnek: a heterosztereotípiákat a kárpátaljai magyarok többsége az ukránokra vonatkoztatja. A tulajdonságok közül többet is semlegesnek (azaz egyik nemzetiségre sem vagy mindkettőre egyformán jellemzőnek) tartottak az adatközlők (3. ábra). A legtöbben a talán leginkább negatívnak tekinthető j)-vel jelölt tulajdonságot (Erkölcstelenek és becstelenek.) vélik semlegesnek. Megkértük arra is adatközlőinket, hogy egy ötfokú skálán értékeljék előbb azt, mennyire jellem zők bizonyos tulajdonságok az ukránokra, majd azt, ugyanezek mennyire illenek a magyarokra. Az eredményekből átlagot számítottunk. Külön tüntettük fel a középiskolás és a felnőtt minta vélekedését a magyarokról és az ukránokról, illetve összevetettük azt is, hogy van-e eltérés a magyarok és ukránok megítélésében a két csoport között. 438
5 M AGYAROKA VAJDASÁGBAN ÉS KÁRPÁTALJÁN 2. ábra. A z ukránokra jellem ző tulajdonságok a kárpátaljai magyar középiskolások (N=595) és felnőttek (N=38) szí en n t K ö z é p isk o lá so k F e ln ő tte k ábra. A z ukránokra és a magyarokra egyformán jellem zőnek vagy nem jellem zőnek tartott tulajdonságok a kárpátaljai magyar középiskolások (N=595) és felnőttek (N=38) szerint K ö z é p isk o lá so k 80 F e ln ő tte k
6 4. ábra. Kárpátaljai magyar középiskolások véleménye az ukránokról és a magyarokról (N=595)** Ukránok 5. ábra. Kárpátaljai magyar felnőttek véleménye az ukránokról és a m agyarokról (N=38) Magyarok 6. ábra. Kárpátaljai magyar középiskolások (N=595) és felnőttek (N=38) véleménye a magyarokról a b c d e f g h i Felnőttek Középiskolások 7. ábra. Kárpátaljai magyar középiskolások (N=595) és felnőttek (N=38) véleménye az. ukránokról a b c d e f g h i " Ukránok *Magyarok " F el nőttek Középi skol ások ** A 4-7. ábrán a vízszintes tengelyen található betűk a következőket jelentik: a: társasak, b: müveitek, 442 c: érdeklődők, d: barátságosak, e: békések, f: megbocsátok, g: erősek, h: vonzók, i: gazdagok.
7 444 Az átlagok azt mutatják, hogy a kárpátaljai magyarok a magyarságot (a) tágasabbnak, (b) műveltebbnek, (c) érdeklődőbbnek, (d) barátságosabbnak, (e) békésebbnek, (f) megbocsátóbbnak, (h) vonzóbbnak és (i) gazdagabbnak tartják, mint az ukránságot, ám mindkét népcsoportot (g) egyformán erősnek vélik; a felnőttek (a középiskolásokkal ellentétben) közel azonosan társasnak vélik mindkét népcsoportot. A 6. és 7. ábrából kitűnik, hogy nincs jelentős eltérés abban, ahogyan a kárpátaljai magyar középiskolások és felnőttek a magyarokat és az ukránokat szemlélik. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a kárpátaljai magyarok pozitív önképpel rendelkeznek. Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy a velük együtt élő ukránokról alkotott képük ellenséges lenne, annak ellenére sem, hogy saját közösségüket mindenben az ukránok fölé helyezik. Irodalom Csepeli György Szociálpszichológia. Budapest: Osiris Kiadó. Le Vine, R. A. - Campbell, Dt. T Ethnocentrism. Wiley: New York. Vári Fábián László Pásztorok, keljünk fel... (Betlehemezés Kárpátalján) Shepherds, Let s Rise... (Nativity plays in Sub-Carpathia) The author evokes the custom o f the Catholic Nativity plays and supplements them with so far unknown details by the help o f archives and o f the reports o f Hungarian people. Fortunately in the past ten years the tradition has become alive, thanks to the Hungarian Cultural Association and the faithful Sub-Carpathian Hungarians. Talán éve is van már, hogy a beregszászi Bethlen-ház, másképpen Gróf-udvar külső falait javítgató munkások a hámló vakolatrétegek alól kibontottak egy régi feliratot: BETHLEN Az egykori udvarház már évtizedek óta a városi szakmunkásképző, közismertebb nevén a Csóka otthona ekkor. Az intézmény igazgatója a hívatlan emlék láttán szlávos akcentussal ekképp nyilatkozott: Tesék máris eltüntetni! Ide nem kell se Bethlen, se betlehem! Az elhangzott parancs szerint tehát nincs szükség sem a magyar múlt, sem pedig az egyházi eredetű népszokások élesztgetésére. A város azonban másként ítélt. A beregszászi magyar értelmiség, egy-két helyi újságíró alig hallható morgolódása, talán épp a falak kiváló hallásának köszönhetően a Vérke parti pártközpontba is behallatszott, s ott úgy határoztak, hogy a műemléképület nyugodtan megtarthatja az építtető fejedelem nevét és alapításának évét. A Bethlen név tehát rehabilitáltatott, de a betlehem Kárpátalján egyelőre még tabu maradt. A szentesték békéje mögé húzódó falvak nyugalmát nemegyszer a járási pártközpontokból irányított kiküldöttek verték fel: szétkergették a kántáló vagy betlehemező gyerekek kis csapatait, s a jászol oltalmára színes kartonpapírból építgetett betlehemi tomyocskát durván az árokba rugdosták karácsonyán Váriban s bizonyára a beregi táj más községeiben is már elfojthatatlanul zengett fel a Glória! A szent karácsony második napján a fehérbe öltözött angyalokat s a gubás pásztorokat az iskolába is behívta valaki, hogy az ünnepet a gyermekek számára teljesebbé tegyék. A kényessé vált helyzet elől az iskola akkori igazgatója helyettesével együtt kisomfordált az épületből, de ez akkor már senkit sem érdekelt. Hihetetlen váratlanul változott a szelek járása. Templomjáró lett az ifjúság, ateista nevelése érdekében nemrég módszertani tanulmányokat író szerkesztő, az effajta nevelésben élenjáró tanárnő, de a helyi párttitkár is, aki a közelmúltban a pártfegyelmitől rettegve lehajtott fővel hagyta el a szülői ház udvarát, miközben a gyászgyülekezet édesapja koporsójánál a XC. zsoltárt énekelte. Nekik van miért vezekelniük. A betlehemet őrző csordapásztorok lelke e tekintetben tiszta, mint ahogy maga a játék sem változott sokat - legfeljebb formájában és stílusában - a századok során. A betlehemezés gyökereit keresve akár a kereszténység történetének kezdetéig is eljuthatunk. Jézus születésének helyszínén, a betlehemi sziklabarlangban ereklyeként őrzött jászol maradványairól az első szentföldi zarándokok hozták el a hírt 445
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
ü ű ö Á ö Ü Ú Ö Á Á ö ő ö ö ö ű ű ö ő ő ö ő ü Ú ú ü ö ö ő Ö ö ő ö ő ő ö ú ö ő ő ö ö ú ö ő ö ö ő ö ö ő ö ő ö Ö ö ö ö ő ö ő ö ö ö ü ű ö ö ő ö ö ű ö ő ö ö ű ö ü ö ö ö ő ö ö ő ű ö ö ü ű ö ö ő ö ö ü ő ő ő ő
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü
Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú
Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í
ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö
ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű
É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí
é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é
Ö í í ű í ü í ú í ü í ü í ü í ű í íí ü ü ű í í ú ü í ü ü ü ü ü ü ü í ü í ű ü í ü í ü ü ü í ü ű ü ü ű Í ü í ü ü í í ű ű ű í ü ű ű ü ü ü Í ü ú ú ü ű ü í É ü í í ü ü í í ü í Ú í í ü ü í ű í í í ü ű Á Ú í
Egymás szemében. Kárpátaljai magyar középiskolások véleménye az ukránságról és önmagukról
Csernicskó István* Márku Anita Egymás szemében Kárpátaljai magyar középiskolások véleménye az ukránságról és önmagukról Bevezetés Tanulmányunkban a kárpátaljai magyar középiskolásoknak az ukránsággal,
Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában
Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem
ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á
ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö
ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú
ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú
ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű
ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü
ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő
Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü
A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1
PALÓCZ ÉVA A magyar közép- és nagyvállalatok nyomában 1 Bevezetés A szerkesztők szándéka szerint a kötet írásai azt a kérdést járják körül, hogy milyen a magyar polgár, a magyar középosztály. Közgazdászként
ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő
ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű
ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö
Á ö ö Á É ü É ö í ü í ü é é é é é é í é é é ö é í í ü ö ü é é é é é ü í ü é ü ü é é é é é í é é ö é ú é é ú é é é í ö é ű ü é ö é é ü é é í ü í ü é é é é é ö é é é ö ö ö é ü ü é í é ü é í é é ú ú ö é Ö
ű ö ö ö ű ö ö ö ű ö Á Á Á Á É ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Á ö Á Á ű Í ű Ü ö ú ü ü ö ú ú ü Ú ö ö ú ö ü ü Ü ú ö ö ö ű ö ö ű ö ü ü ű ö Í ű ö Ő Á Í ö ö ú ú ü ö ü ö Ó ö ú Í ü ö ű ö ü ö ű ú Í ö ü ú ö ö ú Á Ü
Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó
Ó Á É Á É Ő Ü É í í ü ü ö ö ö ö í ü ü ü ö ö ö ö ü í Í í ö ű É ö í ö ö Í í ö ú Í ö í öíö ö í Í ö Í Í ú ü í í ö Ö ú ö É Í Íí ö ü É í ö Í í í Í ö É Í Íí Á ü ö Öú í Í í ü ü ü í Ú ú í Íí É í ö ö ö ü ö öí ö
Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü
Á Í Á É ö É í É í í ú Í ö Í Á ü ú í ő ú ú í É É Á Á ú ő ö ü Í ő ü ü ö í ő Í ő ű í ő ő ü ö ö ő í Í ö ő öíö ő ő í í ú ú ü í ü Í í ö ő Í ő ő ő ő ű ö ű ö Í ö ö ő ú ü ö ű Í ő ő Í ü ő ő ö ö ő Á ő ő ü ö ö ő ő
é é É É Á Ó é ű ú ü ü é ü é ő é é é ü ő é ő É é é é í í Í é é ö é ú ö é Ö ő í é í é ú ú ü é é é ö ö é ő éí é é é ő é é ő é é í é é ő í ő é Á ö é í ö é ő é é ő é é é ő ö é ő ö é í í Í É é í é é é é é ö
ő Á Ö ÉÓ Á É Ü É Í í ü ü ő ő ö Í ö ö ő í ő ö í ő í ü ö í ő ű í ö Ö ú ú Í ö í öíö ö Ö Í í ő í ü ü ö ö ö í Í ú Í í ö í í ü ö í ő É Í Í í ö í í Í í Í ÍÍ í ő Í í ő ú í ő ö ö ő É í ő Í ú ő Íő Í Í Í ÍÍ í Ö í
ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ü É É É É ü ü Ú ű ú Í Á ú Ö Ö Ö Á Í Á ú ú ú ú Á Ö ű ú ú ú ü ű ú ű ű ü ú ű ú ú ü ú ú ű ú ú ü ü ü ú Ü Í Ö ü Ö Ú ü ú Ö ú ü ü Ö Á ú ű ú ü ú ű Ü ú ú ú ú ú ú ü ú Ü ű Ű ú ú ú ű ú ú ü ü ü ú
Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í
Ü ü Ö ü ú ö ö Ö ú Í ü Á í ö ö ö Ö ü ü í ü ö ű ö í ú í í í ö í í ű Á Á ö í ú í í í í ö ö ü ú ú Á ü ö ü ö ü ö ü ü ö í í ú ú ú ú í ú ü í ü Í ö ö Á ö ü ú Í í ű ü í ö ö ü í ö í í ú í í í í ö ú í ö ö í í ü ü
ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű
Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű
ü ö É í ü ö ö í Í ü ö ü ú í ű ö É ú í í í í ü ö Ú ü ö ö ö Í ú í Á ö ö í Í í í í ö í í í í í í ü ü ú ö ö Í ö Á ö Á Í í Á í ö í ö í ü ö Í ö ö ü í í í Íü ö í Í í í í ö ü ú í í í í í ö í ü í ö Ü öí ű ü í í
ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő
í ú ő ü Í ö í í ú ú ü í í ő ú ö í Ú Í ö ú Á É Í Á É É í Á Á ö É ú É Ü Á Á ö É Á Á Á É É Á Í í ő ö Á Á Á Í ö É Í í Í í ő í ő í í Á Á É Á ő ő ő ő í í Í Í ő ö Ö É Á É ő Ú ö ö ö ő ő É Á É É Á Í Á ő É Á ő ő
Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű
Ö é Í Í ü ü é é ö é ö é ÖÍ é éé ű ú é Í ö ű ö é é é é é Í é é é Í Í ö é ö é é é ü ö é Ó Ö é ü é ü ü é é Ü é Í é é é ü ö é é ü é é ü é ö éé é é Í ú é é é Í é Í Í é é ü Í ö é ö é é é ü é ü Í é ü Á é é éé
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. Kárpát Panel 2007 KISEBBSÉGI LÉTHELYZETEK - INTERETNIKUS VISZONYOK ADATOK, ELEMZÉSEK,
Á ö É ö Á É ú ö í ü é é ö é ö é é é é é í é ú ö ö é é é í ü é é é ö é í é é é ú ö ö ö ö é é íú ö Ó é é ö é é í é ö é ú ö é í é é í í í í í é é ö í í ö é í ú é ö é é é é í é é Ö ö é ú é é é é í é ö í é
ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü