Fiatal barátaink hét további kisváros

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fiatal barátaink hét további kisváros"

Átírás

1 ELEMZÉSEK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Fiatal barátaink hét további kisváros Tanulmányunk első részében hét, az Alföldön fekvő, közelmúltban várossá nyilvánított települést mutattunk be: Sándorfalvát, Hajdúsámsont, Vámospércset, Kabát, Nyírlugost, Demecsert és Dombrádot. Tanulmányunk második, befejező részében újabb hét város helyzetének elemzésére vállalkozunk. Közülük hat Tét, Badacsonytomaj, Balatonfűzfő, Herend, Devecser és Zalalövő a Dunántúl térségében található. Veresegyház a budapesti agglomerációban fekvő, szintén a közelmúltban várossá nyilvánított település. Először bemutatjuk a felsorolt városokat, majd mind a 14-nek értékeljük a hazai településrendszerben elfoglalt helyét. Tét Az új város Győrnek az észak-dunántúli térség regionális centrumának közelségében, közvetlen vonzáskörzetében helyezkedik el, a nagyváros körül kialakult és földrajzilag déli irányban is terjeszkedő agglomeráció síkvidéki térségű peremsávjában. Tét a Győrt Pápával összekötő 83-as forgalmi út, illetve vasútvonal felezőpontjában fekszik. Erősödő funkcionális kapcsolatok fűzik Győrhöz, különösen kettős vonatkozásban. A településen élő, aktív életkorú népesség gyarapodó hányadának a Győrben működő ipari üzemek, szolgáltatószervezetek biztosítanak munkaalkalmat. (Ez a megállapítás Tét esetében is viszonylagos: a pénzügyi, illetve gazdasági válság kikezdi a város kedvező foglalkoztatottsági viszonyait, a munkanélküliség sajnálatosan növekedő tendenciát jelez.) Másrészt Győr középszintű, még inkább felsőszintű ellátást nyújtó intézményei biztosítanak különféle szolgáltatásokat Tét lakosai számára is. Az új város helyzetét, fejlődésének feltételeit nem csupán a győri agglomerációhoz való kapcsolódás határozza meg. Tét esetében a város térségében a hazai településrendszer átalakulásának kettős folyamatát figyelhetjük meg: a szuburbanizációt és az agglomerálódást. A szuburbanizáció a települési viszonyokat, a települések egymás közti kapcsolatait sajátos módon és erőteljesen alakító térfolyamat. Megfigyelhető a lakosság, a lakásépítés térbeli dekoncentrációja. A Győrt övező nagyobb földrajzi térségekből a város felé irányuló népességbevándorlás fogadásának egyik színtere Tét. Az agglomerálódás következményeiben területileg összefogja, összefüggő településtestbe tagolja az egymás közelségében, szomszédságában fekvő településeket. Tét periferiális kapcsolódására utalunk a győri agglomeráció területéhez. A szomszédságában fekvő településekkel ez a területi szoros összefonódás aligha valószínű. Az agglomerálódási folyamatra a funkcionális kapcsolatok intenzívebb erősödése utal, a Új folyamának 10. évfordulóján a Területi Statisztika 2 évfolyam példányait és a harmadik ingyenes előfizetését ajándékozta azoknak a hazai településeknek, amelyek folyóiratunk újraindítása óta nyerték el a városi címet. Közülük annak a 14-nek, amelyek már előfizetőink voltak, ezzel a kétrészes cikkel köszönjük meg a figyelmet és támogatást.

2 FIATAL BARÁTAINK HÉT TOVÁBBI KISVÁROS 369 Győrrel és közvetlen szomszédságával kialakult közlekedési kapcsolatok meghatározó szerepe révén. Feltétlenül kiemelendő Tét kistérségi szerepköre, az ebből adódó feladatok a közvetlen szomszédságában fekvő települések felé (például Gyömöre, Mórichida, Felpéc stb.) a Győr Pápa közötti településláncban. A közúti, vasúti kapcsolatok ezt a folyamatot (a kistérségi szerepkörből várhatóan jelentkező, kiteljesedő funkcionális kapcsolatok révén) tovább erősíthetik végén a lakónépesség száma 4009 fő volt. Ennél valamelyest több volt az állandó népesség száma: 4074 fő. Az állandó népességből a évesek száma 2509 fő (61,59%). A 60 éven felüliek száma 814 fő (19,98%). A megfigyelt időszakban a halálozások száma 53 fő; 13 fővel több az élve születések (40 fő) számánál. Az állandó odavándorlások, illetve az állandó elvándorlások száma majdnem fedi egymást: 98, illetve 93 fő volt 2007-ben. Az új város lakásállománya 1462-t tett ki, 2007-ben mindössze 13 új lakás, illetve lakóépület épült. Az újonnan épült lakások közüzemi vízvezetékkel, házicsatornával és gázvezetékkel mind ellátottak. Mindegyikhez készült fürdőszoba. Két lakás kétszobás, egy háromszobás, 10 új lakás ennél több szobaszámú. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 23,4 km: a város 1462 lakásából 1383 be volt kapcsolva a hálózatba (a lakásállomány 94,6%-a). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat 33,3 km hosszúságú. A teljes gázcsőhálózat hossza 44,6 km. A gázfogyasztók száma 819, a háztartási gázfogyasztóké 771 volt. A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 27,4 km a háztartási villamosenergia-fogyasztók száma, a villamosenergia-fogyasztóké összesen A városban a év végi kimutatás szerint két háziorvos és két házi gyermekorvos biztosította a lakosság egészségügyi alapellátását. A bölcsődei férőhelyek száma 12, a beírt gyermekeké 20 volt. Az óvodai férőhelyek száma 150, az intézménybe beírt gyermekek száma ennél kevesebb, 113 volt. Az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 388 volt, az osztálytermek száma 24, az oktatást 22 osztályban szervezték meg. Téten egy gimnázium működött a megfigyelt évben, 9 osztályteremmel. Az idősotthonban a férőhelyek száma 20, a gondozottak száma a megfigyelt időpontban 10 volt. Szociális étkeztetésben 21 fő, házi segítségnyújtásban mindössze 3 fő részesült. A működő vállalkozások száma 187, ebből 179 egy kilenc fős létszámú volt. A vállalkozások által ellátott tevékenység változatos képet mutat. Így többek között 43 a kereskedelemben és javításban, 38 az ingatlanügyekben, gazdasági szolgáltatásban, 18 egyéb közösségi, személyi tevékenységekben, 12 a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban látta el választott tevékenységét. A városban 2007-ben 2026 adófizetőt tartottak nyilván. Az szja-alap összege 2,988 milliárd forintot, az összes személyi jövedelemadó 511,9 millió forintot tett ki. Badacsonytomaj Balatonfűzfő A közelmúltban várossá nyilvánított települések révén tovább gyarapodott a Balaton mentén fekvő városok száma. Ezekkel együtt jelenleg 11 város található a tó körüli térségben: Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonlelle, Fonyód, Hévíz, Keszthely és Siófok. A budapesti agglomeráció mellett a Balaton mentén elhelyezkedő települések által közrezárt területet kialakult agglomerációnak tekinthetjük. Az évi lehatárolás sze-

3 370 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY rint az agglomerációba sorolt települések száma 41 volt. A évi lehatárolás a Balaton-törvényben évi CXII. törvény 2. számú melléklete rögzített partközeli településeket szám szerint 52 ilyen volt tartalmazza. E sajátos településképződmény fejlődésének, illetve fejlesztésének alapját a Balaton meghatározta természeti adottságok, értékek, a rájuk épülő, tömeges idegenforgalmat vonzó hatótényezők jelentik. Emellett az infrastruktúra hálózati és létesítményi rendszerei teremtették meg, ösztönözték az egymás közelebbi-távolabbi szomszédságában elhelyezkedő települések területi összenövésének, összefonódásának folyamatát, összefüggő település kialakulását. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt a nagymértékű üdülőépítési tevékenységnek is. A területfelhasználás intenzitását erősíti a városias jellegű beépítés, a közműellátottság megfelelő kiépítettsége, színvonala. Mára a területileg lényegében összefonódott települések egymáshoz kapcsolódó településsort alkotnak a tó partjai mentén. (Markánsabban a tó déli partoldalán.) A térségben meghatározóan érvényesülő agglomerálódási folyamat lassan, de felismerhető vonásként a tó háttértelepüléseit is érinti a déli és északi oldalán egyaránt. A térséget érintő, rajta áthaladó nemzetközi és országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra, a vízellátás és az energiaellátás rendszerei kedvező feltételeket biztosítanak a további az Országgyűlés által elfogadott évi CXII. törvény alapján a balatoni regionális tervben meghatározott fejlesztések számára. Az agglomeráció egészének mindenkori adottságai, fejlődésének várható tendenciái, feltételei határozzák meg a térségben elhelyezkedő települések így Badacsonytomaj és Balatonfűzfő helyzetét, a szomszédos településekkel kialakult és érvényesülő kapcsolatok jellegét és intenzitását. Badacsonytomaj A tó északi partján Ábrahámhegy és Badacsonytördemic között, a 71-es főút és a Székesfehérvár Tapolca közötti vasútvonal mentén, a táji adottságokban és természeti értékekben gazdag Badacsony Tájvédelmi Körzetben fekszik végén az üdülőjellegű és idegenforgalmi jelentőségű város lakónépességének száma 2220 fő, az állandó népességé 2449 fő volt. A évesek száma 1440 fő volt (az állandó népesség 58,9%-a). A 60 éven felüliek száma 691 főt tett ki (az állandó népesség 28,2%-a). A megfigyelt időszakban az élve születések száma csak 10, a halálozások száma ennek háromszorosa, 29 volt. Az állandó odavándorlások száma 61, az állandó elvándorlásoké 48 fő volt. A lakások száma 1062, 2007-ben mindössze 3 lakás épült. Közüzemi vízvezetékkel, közcsatornával, fürdőszobával mind a három lakás, gázvezetékkel pedig kettő ellátott. Egy lakás két-, egy háromszobás, egy pedig ennél több szobaszámú. Az új város Balaton-parti fekvéséből következően az üdülők érdeklődésére tarthat számot. Lényeges kérdés, hogy ennek fogadását milyen infrastruktúra segíti. A panziók szállásférőhelyeinek száma 79, az üdülőházé 56, az egy szállodáé 195 volt, 72 szobával. A vendégek száma a panziókban 917, a szállodában 4221 volt, közülük külföldi vendég 2154, az összes vendég 51%-a. A szállodában regisztrált vendégéjszakák száma , ebből a külföldiek által produkált (74,6%) volt. Az új város három panziójában a vendégéjszakák száma 3287 volt. A megfigyelések mindössze 30 külföldi vendégről adnak számot, akik összesen 120 vendégéjszakát termeltek meg. A statisztika csupán egy üdülőházat jelzett a településen. A fizetővendéglátásban megfigyelt vendégek száma

4 FIATAL BARÁTAINK HÉT TOVÁBBI KISVÁROS volt, közülük 8800 külföldi. A fizetővendéglátásban létrejött vendégéjszakák száma 42 ezer volt. A fizetővendéglátás szektorában a vendéglátók száma 520, a szállásférőhelyek száma 2749 volt a megfigyelt esztendőben. A városban idegenforgalmi érintettsége miatt viszonylag magas a vendéglátóhelyek száma: 86, ebből az éttermek, cukrászdák száma 77. Badacsonytomajban a kiépített közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 27,9 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 1062, az új város teljes lakásállománya. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 23,1 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 834, a lakások 78,5%-a. A gázcsőhálózat hossza 43 km, a háztartási gázfogyasztók száma 566, az összes gázfogyasztók száma 603. A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2734, általában a villamosenergia-fogyasztóké 2967 volt. A városban a kisfeszültségű villamos energia elosztóhálózatának hossza 80,6 km. A december 31-i állapot szerint egy háziorvos és egy gyermekorvos működött. A népességszámhoz képest viszonylag magas a szociális étkezésben és a házi segítségnyújtásban részesülők száma (123, illetve 195 fő). A megfigyelt időpontban bölcsőde nem működött. Az óvodai férőhelyek száma 75, a beírt gyermekek száma 55 volt. Az általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban 9, a tanulók száma ban a működő vállalkozások száma 201 volt, nagy többségükben 1 9 fős létszámmal. A vállalkozások közül többek között 16 a mező- és erdőgazdálkodásban, halgazdaságban, 12 a bányászatban és a feldolgozóiparban, 30 az építőiparban, 30 a kereskedelemben, javításban, 35 a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban, 34 az ingatlanügyekben, a gazdasági szolgáltatások területén működött ben a nyilvántartott adófizetők száma 1213 fő volt, a szja-alap összege 1,564 milliárd forintot, a személyi jövedelemadó teljes összege 256,47 millió forintot tett ki. Balatonfűzfő Balatonfűzfő a 71-es főforgalmi út és a Székesfehérvár Tapolca közötti vasútvonal mellett, a tó északkeleti öblében fekszik. A város közvetlen szomszédságában (Litér, Peremarton, Papkeszi térségében) épült ki a második világháború előtti években hazánk egyik nagy vegyipari komplexuma. A telepítés helyének kijelölését alapvetően honvédelmi követelmények határozták meg. Jelenleg is meghatározó a szerepe a hazai ipar ágazati és területi szerkezetében egyaránt. Balatonfűzfő Balaton-parti fekvéséből következően üdülőhely funkcióját látja el, ugyanakkor a város és környékén működő ipari üzemek dolgozói közül sokaknak lakóhelyként is szolgál. A város a megyeszékhely, Veszprém szomszédságában fekszik. Ennek révén nemcsak a sajátos jellegű és funkciójú balatoni agglomeráció egyik meghatározó települése, hanem a megyeszékhely körül formálódó településegyüttesben strukturális képződményben is szervezőszerepet tölthet be. A város lakónépessége 2007-ben 4245 fő, az állandó népessége valamelyest több, 4464 fő volt. Az állandó népességből a évesek csoportjába tartozók száma 2624 (58,9%), a 60 éven felüliek száma 1197 volt (26,8%). A megfigyelt időszakban az élve születések száma 34, a halálozásoké 83 volt. A városba az állandó odavándorlások száma 180 főt, onnan az állandó elvándorlásoké 118 főt tett ki. Balaton-parti közelségéből következően 2007-ben volt egy panziója 31 férőhellyel; a vendégek száma 278 volt, közülük mindössze 4 külföldi, akik összesen 16 vendégéjszakát produkáltak. A 3 turistaszállá-

5 372 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY son regisztrált vendégéjszakák száma 8989 volt. Az 505 külföldi vendég 4912 vendégéjszakával szerepelt azokban. A turistaszállások szállásférőhelyeinek száma 285. A város üdülőhelyjellegét jelzi a 40 vendéglátóhely, ebből 35 étterem, cukrászda. A város lakásainak száma 2007-ben 1895 volt. Ebben az évben 14 új lakás és mindössze 1 üdülőegység épült. Az újonnan épített lakások mindegyike közüzemi vízvezetékkel, közcsatornával és gázvezetékkel, egy kivételével fürdőszobával ellátott. Szobaszám szerint egy kétszobás, hat háromszobás, a többi ennél nagyobb szobaszámú volt. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 63,2 km, a bekapcsolt lakások száma 1789 (a lakásállomány 94,4%-a). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 93,5 km, a bekapcsolt lakások száma megegyezik a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsoltakéval. A teljes gázcsőhálózat hossza 42,6 km, a háztartási gázfogyasztók száma 1255, az összes gázfogyasztók száma 1311 volt. A villamosenergia-fogyasztók száma 3587, ezen belül a háztartási fogyasztóké összesen A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 80,6 km december 31-én a városban 3 háziorvos és 1 házi gyermekorvos működött. A bölcsődei férőhelyek száma 20, a beírt gyermekek száma 27 volt. A szociális étkezésben részesülők száma 32, a házi segítségnyújtásban részesülőké 38 fő. Az óvodai férőhelyek száma 175, a beírt gyermekek száma 112 fő. A 298 általános iskolai tanuló számára 17 osztályterem állt rendelkezésre. A szakközépiskolai nappali oktatásban 363 diák 25 osztályban tanult (a középiskolai osztálytermek száma 18 volt) ban a vállalkozások száma 201 volt, nagy többségük ebben a városban is 1 9 fős létszámmal működött. A legtöbb vállalkozás a kereskedelemben, javításban, 53 az építőiparban, 44 a bányászatban, feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban látta el tevékenységét. Balatonfűzfőn az adófizetők száma 2007-ben 2084 fő volt, az szja-alap összege 3,423 milliárd forintot, a személyi jövedelemadó teljes összege 626,63 millió forintot tett ki. Herend Herend a közép-dunántúli térség egyik sajátos arculatú városa, a Bakony hegység gazdag táji-természeti adottságaitól és szépségeitől övezetten. A Veszprém Ajka közötti ipari térségben a Székesfehérvár Szombathely vasúti fővonal és a 8. sz. országos főforgalmi út mellett Veszprémhez viszonylag közel, az ott kialakuló településegyüttes nyugati peremén fekszik. A város világszerte ismert nevezetessége hungaricuma a Fischer Mór által 1839-ben alapított porcelángyár. A város a domborzati viszonyok adottságaiból következően ritkább települési szerkezetű területen helyezkedik el, így két település sorolható közvetlen vonzásába (Bánd, Szentgál). Herenden 2007 végén a lakónépesség 3533 volt. Az állandó népesség 3582-t tett ki. A éves korcsoportba 2282 fő tartozott, az állandó népesség 63,7%-a, a 60 éven felüliek száma 582 fő volt, az állandó népesség 16,2%-a. Lényeges eltérés nem mutatkozott a megfigyelt esztendőben az élve születések száma (28) és a halálozások száma között (33). Pontosan megegyezett ugyanebben az esztendőben az állandó odavándorlások és az állandó elvándorlások száma ( fő). A település lakásállománya 1281 volt, 2005-ben 8 új lakással gyarapodott a város. Mindegyikük el van látva közüzemi vízvezetékkel, közcsatornával, gázvezetékkel és

6 FIATAL BARÁTAINK HÉT TOVÁBBI KISVÁROS 373 fürdőszobával. Az újonnan épített lakások közül 3 háromszobás, a többi ennél nagyobb szobaszámú. A közüzemi vízvezeték-hálózat hossza 29,6 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 1256 (a lakásállomány 98%-a). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 15,9 km, a bekapcsolt lakások száma 1245 (a lakások 97,2%-a). A gázcsőhálózat teljes hossza 18 km, a háztartási gázfogyasztók száma 1101, az összes gázfogyasztóé A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 21,5 km. A háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 1438, az összes villamosenergia-fogyasztóé A városban december 31-én 3 háziorvos és 1 házi gyermekorvos működött. A bölcsődei férőhelyek száma mindössze 12, a beírt gyermekek száma 18 volt. Szociális étkezésben 36 ember, házi segítségnyújtásban 8 ember részesült. Az óvodai férőhelyek száma 150, a beírt gyermekeké 123 volt. Az általános iskolai osztálytermek száma 24, a nappali oktatásban az általános iskolai osztályok száma 16, a tanulók száma 354 fő volt. Herenden 2006-ban 208 vállalkozás működött, közülük 1 9 fős létszámú volt 195. A vállalkozások közül többek között 41 az ingatlanügyekben, a gazdasági szolgáltatásokban, 35 a kereskedelemben és a javításokban, 33 az építőiparban, 27 a bányászatban, a feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban működött. A városban az adófizetők száma 2007-ben 1861 fő, az szja-alap összege 2,963 milliárd forint volt, a személyi jövedelemadó 532,68 millió forintot tett ki. Devecser Devecser Ajkától nyugatra, viszonylag kis távolságra, szintén a Székesfehérvár Szombathely közötti vasúti fővonal és a 8. sz. főforgalmi útvonal mellett fekszik előtt járásszékhelyi funkciót töltött be. Földrajzi helyzete kiemeli a város kistérségiközpontszerepét és jelentőségét. Szomszédságának települési szerkezete apró- és kisfalvas. A település várossá nyilvánítása a Veszprém Herend Ajka Devecser városcsoport képviselte urbanizációs tengely szerepét erősítheti, ösztönözve az új város szűkebb vonzáskörzetében is e folyamat térbeli terjeszkedését. A város lakónépessége 2007-ben 4875, állandó népessége 5184 volt. Az állandó népességből a évesek száma 3051 főt (58,9%), a 60 éven felülieké 1074 főt (22,0%) tett ki. Az élve születések száma a megfigyelt esztendőben 49, a halálozásoké 86 volt. Az állandó odavándorlások száma 129 főt, az állandó elvándorlásoké 124 főt tett ki. Devecser lakásállományát az összeírások ugyanezen esztendőben 1879 lakásnak találták. Ehhez mindössze 8 új lakás épült. Mindegyiket bekapcsolták a közüzemi vízvezeték-, közcsatorna-hálózatba, ellátták gázvezetékkel és fürdőszobával. Az újonnan épült lakások közül 5 háromszobás, 3 ennél nagyobb szobaszámú. A városban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 53,1 km, az 1879 lakásból 1873, majdnem a teljes lakásállomány be van kapcsolva a hálózatba. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 26,9 km, a bekapcsolt lakások száma 1503 (a lakásállomány 80%-a). A teljes gázcsőhálózat hossza 37 km; a háztartási gázfogyasztók száma 1171, az összes gázfogyasztóé A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 26,6 km, a háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 2003, az összes villamosenergia-fogyasztóé 2153.

7 374 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Devecserben december 31-én házi gyermekorvos nem volt, háziorvos viszont 4 praktizált. Bölcsőde a megfigyelt évben nem működött. A városban egy 100 férőhelyes időskorúak otthona látott el száz gondozottat: az intézmény telt házzal működött. Szociális étkeztetésben 34, házi segítségnyújtásban 19 ember részesült. Az óvodai férőhelyek száma 270, a beírt gyermekek száma 221 volt. Az általános iskolában 509-en tanultak. Figyelemre méltó adat a statisztikai megfigyelések szerint: 493 tanuló vett részt nemzetiségi oktatásban az általános iskolában. A városban a vállalkozások száma 2006-ban 216 volt, közülük fős létszámmal működött. A vállalkozások közül többek között 49 a kereskedelemben, javításokban, 41 az ingatlanügyekben, gazdasági szolgáltatásokban, 27 a bányászatban, a feldolgozóiparban, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban látta el választott tevékenységét. Devecserben 2007-ben a regisztrált adófizetők száma 2022 fő volt. Az szja-alap öszszege 2,9 milliárd forintot, a személyi jövedelemadó összege 452,09 millió forintot tett ki. Zalalövő Zalalövő a megyéjét észak déli irányban átszelő 86. sz. út mentén található, a nagyrészt aprófalvas települési szerkezetű, városhiányos kistérség központja. A városnak fontos szerepe lehet az urbanizációs folyamat magtelepüléseként a szomszédságában fekvő falvak közötti együttműködés erősítésében, elmélyítésében, ezen sajátos vidéki térségben élő népesség ellátottsági viszonyainak kedvező irányú és jellegű fejlődésében. Az Őriszentpéter Zalalövő Zalaegerszeg várossor új urbanizációs tengelyt jelenthet hazánk délnyugati térségében. Ennek eredményeként a városok közötti funkciómegosztás új feltételeinek kialakulását eredményezheti. A város lakónépessége 2007 végén 3087 volt. Állandó népessége 3116 főt tett ki. A évesek száma 1877 (az állandó népességből 60,2%), a 60 éven felülieké 664 (21,3%) volt. Az élve születések száma a megfigyelt esztendőben 28, a halálozásoké 38 volt. Az állandó odavándorlások 44 főt, az állandó elvándorlások 73 főt jeleztek. Zalalövő lakásállománya 2007-ben 1262 lakást tett ki. Ebben az esztendőben 6 új lakás épült, az épített üdülőegységek száma 5 volt. Az új lakások mindegyike közüzemi vízvezetékkel, közcsatornával, fürdőszobával ellátott, gázvezetékkel 4. Az új lakások közül 1 háromszobás, a többi ennél nagyobb szobaszámú. A városban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 26,7 km, a hálózatba bekapcsolt lakások száma 1262 (a lakásállomány teljes körűen). A közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza 43 km, a bekapcsolt lakások száma 915 (a lakásállomány 72,5%-a). A teljes gázcsőhálózat hossza 58,5 km. A gázfogyasztók száma 415, a háztartási gázfogyasztóké 382 volt. A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 25,3 km, a háztartási villamosenergia-fogyasztók száma 1458, az összes villamosenergia-fogyasztóé Zalalövőn a december 31-i állapot szerint 2 háziorvos és 1 házi gyermekorvos praktizált. Bölcsőde a városban nem működött. Az egy idősotthon szociális étkeztetésben 55 főt, házi segítségnyújtásban 183 főt részesített. Az óvodai férőhelyek száma 140, a beírt gyermekek száma 120 volt. Az általános iskolai osztálytermek száma 14, a nappali oktatásban működött osztálytermek száma 16 volt, az általános iskolai tanulók száma 291 főt tett ki.

8 FIATAL BARÁTAINK HÉT TOVÁBBI KISVÁROS 375 A városban a megfigyelt időpontban 185 vállalkozás fejtett ki különféle tevékenységeket, túlnyomórészt 1 9 fős létszámmal (166 vállalkozás). A vállalkozások közül többek között 37 a kereskedelemben, a javításokban, 31 a bányászatban, feldolgozóiparban, a villamosenergia-, gőz-, gáz-, vízellátás területén, 30 az ingatlanügyekben, a gazdasági szolgáltatásokban, 24 az építőiparban, 20 a mező-, erdő- és vadgazdaságban működött. A városban 2007-ben 1426 adófizetőt tartottak nyilván. Az szja-alap összege 1,957 milliárd forintot, az összes személyi jövedelemadó 328,38 millió forintot tett ki. Veresegyház Veresegyház Budapesttől északkeletre, a Gödöllői-dombság alsó peremén, a főváros agglomerációjában fekszik. Ez a településképződmény jelenleg az ország legnagyobb, egyben legkialakultabb agglomerációja, amelynek északkeleti szektorában található Veresegyház. A budapesti agglomeráció szerkezetét alapjaiban a Duna vonala, illetve a legfontosabb infrastrukturális hálózati rendszerek elhelyezkedése határozza meg. Az agglomeráció legerősebb tengelye észak déli irányú, s lényegében a Dunával párhuzamos. Az utóbbi évtizedek tendenciái az agglomeráció szerkezetének, területének csillagalakzatú fejlődését, átalakulását jelzik. Az egyik ilyen erőteljes fejlődési tengely Gödöllő irányában figyelhető meg. Ennek következménye Veresegyház felgyorsuló fejlődése. Az új várost közvetlen vasúti összeköttetés (Újpesten keresztül), valamint Szadán, a szomszédos településen át Gödöllőtől az M3-as autópálya kapcsolja a fővároshoz. Másik közvetlen közúti összeköttetés Fóton keresztül fűzi Budapest északi fekvésű kerületeihez. Veresegyház szomszédságában több város található (Gödöllőn kívül): Fót, Kistarcsa. Ez kedvező lehetőséget kínál a kistérségi-településközi együttműködés, funkciómegosztás fejlesztésére. A város lakónépessége 2007 végén volt. Az állandó népesség ennél valamivel kevesebb, fő. A évesek száma az állandó népességből 8690 fő (58,9%), a 60 éven felülieké 2339 fő (15,9%). Az élve születések száma a megfigyelt esztendőben 179, a halálozásoké 130 volt. Az állandó odavándorlások száma 1037 főt, az állandó elvándorlásoké 411 főt tett ki. Veresegyházon a lakások száma 4934 volt ben 279 új lakást, illetve 174 lakóépületet létesítettek. A lakások mindegyikében van közüzemi vízvezeték, lakás gázvezetékkel és fürdőszobával ellátott, 277 közcsatornába kötött. Az új lakások szobaszám szerinti megoszlása: egyszobás 2, kétszobás 18, háromszobás 42, a többi ennél több szobaszámú. Megemlítendő, hogy 2 lakás lakóparki formában épült. A városban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 153,7 km, a bekapcsolt lakások száma 4594 (a lakásállomány 93,1%-a). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 111,5 km, a bekapcsolt lakások száma 4543 (az összes lakás 92,1%-a). A teljes gázcsőhálózat hossza 157,2 km. A gázfogyasztók teljes száma 5817, a háztartási gázfogyasztóké A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 149,5 km. A villamosenergia-fogyasztók száma 6980, a háztartási villamosenergia-fogyasztóké Veresegyházon 2007 végén 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos látta el az egészségügyi alapszolgáltatásokat. A bölcsődei férőhelyek száma 20, a beírt gyermekek száma 24 volt. A városban 3 idősotthon működött összesen 134 férőhellyel. A megfigyelt időpontban a gondozottak száma 119 fő volt. Az időskorúak részére 1 nappali intézmény is ren-

9 376 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY delkezésre állt. Az óvodai férőhelyek száma 909, a beírt gyermekek száma 843 volt. Az általános iskolai osztálytermek száma 50, az általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban 67, a tanulóké 1441 volt. Egy szakközépiskola működött 9 osztályteremmel. A városban regisztrált vállalkozások száma 1139-nek adódott, túlnyomó részben (1061) 1 9 fős létszámmal. A vállalkozások több mint fele 643 az ingatlanügylet, gazdasági szolgáltatás (377) és a kereskedelem, javítás (266) nemzetgazdasági ágban végezte tevékenységét. Jelentősebb számú vállalkozás működött az építőipar (123), a feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz- és vízellátás (111), valamint az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások (70) területén. A városban 2007-ben 6393 adófizetőt tartottak nyilván. Az szja-alap összege 14 milliárd 574 millió forint volt. Az összes személyi jövedelemadó összege 3,691 milliárd forintot tett ki. Tanulmányunkban tizennégy, az elmúlt 12 évben városi rangot nyert település bemutatására vállalkoztunk. Közülük 7 az Alföldön, 6 a Dunántúlon, egy pedig a budapesti agglomeráció térségében található. Kilenc új város a településrendszer strukturális változásának eredményeként kialakult/kialakuló településképződmények/településstruktúrák területén, illetve az azokhoz kapcsolódó peremtérségekben helyezkedik el. Ez a körülmény közvetlenül és közvetve az adott településstruktúrák területi kiterjeszkedését, fejlődését segíti elő, ösztönzi. Öt új város fontos kistérségi központ szerepét tölti/töltheti be apró-, illetve kisfalvas vidéki területeken. A 14 város elhelyezkedése az ország 3 nagyrégiójában Grafika: dr. Tóth Géza A túloldali táblázatban bemutatjuk a tárgyalt 14 várossá nyilvánított település helyzetét jellemző megítélésünk szerint legfontosabb adatokat, majd összehasonlítjuk azokat országosan és a városok átlagával. Budapest nélkül tesszük ezt, mert ha a főváros adatai is szerepelnének, lényegesen torzulhatnának a városok átlagát bemutató értékek. A városok átlagát meghaladó arányok jellemzik a évesek korcsoportját illetően a bemutatott 7 várost: Sándorfalvát, Hajdúsámsont, Vámospércset, Kabát, Demecsert, Tétet, Herendet. Ez utóbbi mutatója a vizsgált városok között a legmagasabb. A többiek esetében már kisebb arányokat figyelhetünk meg a városok átlagához képest: ezen korcsoport állandó népességen belüli aránya Dombrádon a legkisebb.

10 FIATAL BARÁTAINK HÉT TOVÁBBI KISVÁROS 377 Városok, ország Sándorfalva Hajdúsámson Vámospércs Kaba Nyírlugos Demecser Dombrád Tét Badacsonytomaj Balatonfűzfő Herend Devecser Zalalövő Veresegyház A hazai városok átlaga (Budapest nélkül) Magyarország Az állandó népességből a évesek aránya, % 61,2 61,0 61,2 61,0 58,7 61,8 56,5 61,6 58,9 58,9 63,1 58,8 60,2 58,9 60,9 60,1 A városok néhány mutatója Az állandó népességből a 60 éven felüliek aránya, % 20,1 12,9 15,6 19,0 18,0 14,8 14,7 19,9 28,2 26,8 16,2 22,0 21,3 15, ,3 A száz lakásra jutó lakosok száma, fő A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 99,7 94,0 97,7 88,6 93,6 94,6 100,0 94,6 100,0 94,4 98,0 99,7 100,0 93,1 95,6 94,7 A közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 8,5 5,0 48,8 71,7 78,1 64,8 76,8 78,5 94,4 97,2 79,9 72,5 92,1 77,1 69,8 A háztartási gázfogyasztók aránya, % 86,5 54,9 22,1 27,5 53,3 78,4 64,8 52,7 53,3 66,2 85,9 62,3 30,3 100,0 79,7 76,3 Az egy főre jutó személyijövedelemadó összege, Ft Lényegesebben eltérő értékekkel találkozunk pozitív és negatív irányban a 60 éven felüliek arányát illetően: a városok átlagát meghaladó a két Balaton-parti városban, továbbá Devecseren és Zalalövőn. Hasonló helyzetet figyelhetünk meg a vizsgált városoknak az országos átlaggal történt egybevetésénél. Veresegyház esetében a városban élő népesség korstruktúrájában kedvező a 18 éven aluliak aránya: az állandó népesség valamivel több mint egynegyede. A többi, tanulmányunkban vizsgált város esetében ennél kisebb arányokat figyelhetünk meg. Viszonylag kedvezőtlenek az új városok adatai az összes város és az ország átlagos mutatójához képest a száz lakásra jutó lakosok számának vonatkozásában. Hajdúsámson és Versegyház mutatói lényegesen meghaladják a városok, illetve az ország átlagos értékeit. Csupán Badacsonytomajban és Balatonfűzfőn kedvezőbbek a száz lakásra jutó lakosok számát jelző adatok. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a vizsgált 14 városban lényegében a városok és az ország átlagához közeli értékeket mutat. Csupán Kabán nagyobb arányú az eltérés (88,6%), Veresegyházon és Nyírlugoson pedig valamelyest kisebb (93,1, illetve 93,6%). Badacsonytomajon és Zalalövőn teljes körű a lakások bekapcsoltsága a hálózatba. Mindenképpen kedvezőnek minősíthető ez a körülmény a lakosság egészséges ivóvízellátása szempontjából. Ennél differenciáltabbak a vizsgált városok mutatói a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arányát illetően a városok, valamint az ország átlagához képest. Hat város mutatója meghaladja a városok és az ország átlagát (Demecser, Badacsonytomaj, Balatonfűzfő, Herend, Devecser, Veresegyház); három város átlaga csak az országos átlagot

11 378 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY haladja meg (Nyírlugos, Tét, Zalalövő). Ugyanakkor felettébb kedvezőtlen körülmény, hogy a megfigyelt időpontban Sándorfalván nem volt még vagy esetleg igen kis mértékben épült ki közcsatorna-hálózat. Vámospércsen a lakásoknak csupán 5%-a volt bekapcsolt. Kabán is alacsony volt ez az arány (48,8%). A háztartási gázfogyasztók aránya a vizsgált 14 városban eltérő képet mutat a városok, illetve az ország átlagához képest. Veresegyházon az arány 100%. Sándorfalván és Herenden meghaladja a városok és az ország átlagát, Demecseren csak az országét. Tíz városban ez az arány nem éri el sem a városok, sem az ország átlagát. A vizsgált városok csoportjában igen differenciált a mutató értéke. A háztartási gázfogyasztók aránya különösen alacsony Vámospércsen (22,1%), Kabán (27,5%) és Zalalövőn (30,3%). Markáns különbségeket jelez a tanulmányunkban vizsgált új városokban az egy főre jutó személyi jövedelemadó összege. A városok, illetve az ország átlagát jelentős mértékben csupán Veresegyház mutatója haladja meg. A legalacsonyabb értéket Nyírlugos esetében figyelhetjük meg: a harmadát sem éri el a városok, illetve az ország átlagának. Ötöde a Veresegyház esetében megfigyeltnek. Az új városokat sorrendbe állítva, csökkenő mértékben az alábbi képet kapjuk: Veresegyház, Herend, Balatonfűzfő, Tét, Zalalövő, Badacsonytomaj, Sándorfalva, Kaba, Devecser, Vámospércs, Demecser, Hajdúsámson, Dombrád, Nyírlugos. Szembetűnőek az alföldi 7 város kedvezőtlenebb mutatói a Dunántúlról kiválasztott kisvárosok mutatóihoz képest. Összességében az a következtetés fogalmazható meg, hogy az ország különböző térségeiben fekvő, tanulmányunkban vizsgált városok között a legszembetűnőbb eltérések, különbségek ez utóbbi mutató vonatkozásában nyilvánulnak meg. IRODALOM KSH településstatisztikai adatbázisrendszere (T-STAR), 2007 Kőszegfalvi György (1984): A magyarországi településrendszer strukturális változása. Területfejlesztési Közlemények, 13., Budapest Kőszegfalvi György (1987): A magyarországi kisvárosi hálózat. Területi Statisztika, 1. Kőszegfalvi György (1994): Az agglomerációk fejlődésének új feltételei. Falu, Város, Régió, 3 4. Enyedi György (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest Bulla Béla Mendöl Tibor (1999): A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó, Budapest Kőszegfalvi György Loydl Tamás (2001): Településfejlesztés. ELTE Eötvös Kiadó (második, bővített kiadás) Kőszegfalvi György (2001): Hazánk kisvárosai. Területi Statisztika, 3. Kőszegfalvi György (2004): Magyarország településrendszere. Történelmi vázlat településrendszerünkről. Alexandra Kiadó, Pécs Kőszegfalvi György (2005): A magyarországi településrendszer a 21. század elején, a városi-urbánus térségek. A földrajz dimenziói c. tanulmányban, Pécs Pirisi Gábor (2009): Kisvárosok differenciált átalakulása az ezredforduló Magyarországán. PhD-értekezés, Pécsi tudományegyetem Természettudományi Kar Kulcsszavak: urbanizáció, városodás, városiasodás, Tét, Badacsonytomaj, Balatonfűzfő, Herend, Devecser, Zalalövő, Veresegyház. Resume The two-part-study introduces those 14 Hungarian small towns on the basis of most fequently used statistical data, that were granted the title of town after the re-launch of the Regional Statistics Journal (1997), and who subscribed for this Journal. (Our Young Friends title refers to it.) The introduced towns represent at the same time the 3 Hungarian large regions (NUTS 1 level): 7 are located in the Great Plain, 6 in Transdanubia and 1 near Budapest. The outcome of the analysis is not a surprise: there are significant differences between the Eastern and Western small towns, primarily on the ground of incomes and naturally the position of towns in the Great Plain is less favourable.

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. június 5. Tartalom Vezetői összefoglaló... 4 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV TRENECON COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21)

A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) A Balatoni Múzeum Fenntarthatósági Terve (Local Agenda 21) 2011. november 30. Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. Local Agenda 21... 5 A fenntartható fejlődés és a Local Agenda 21 kapcsolata... 5 A Balatoni

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Szemle Néhány gondolat a klímaváltozáshoz való társadalmi-gazdasági alkalmazkodás kérdéseinek kutatásához

Szemle Néhány gondolat a klímaváltozáshoz való társadalmi-gazdasági alkalmazkodás kérdéseinek kutatásához Szemle Néhány gondolat a klímaváltozáshoz való társadalmi-gazdasági alkalmazkodás kérdéseinek kutatásához Az ezredforduló környékén, amikor már megerősödtek a Balaton-régió fejlesztésének intézményes keretei,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó

A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó M u n k a ü g y i K ö z p o n t j a A 2 0 1 3. é v v é g é i g s z ó l ó R ö v i d t á v ú m u n k a e r p - p i a c i e l p r e j e l z é s é s k o n j u n k t ú r a k u t a t á s e r e d m é n y e i

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a KDOP-3.1.1/E-13 Fenntartható városfejlesztési programok

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15

Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata. Berhida, 2015.10.15 Bakony és Balaton KKKE HVS helyzetelemzés felülvizsgálata Berhida, 5..5 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI

Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI Tér és Társadalom XVI. évf. 2002 3: 165 183 VERSENYKÉPESSÉG A A VÁROSHÁLÓZAT AZ ÁTMENETBEN, ILENCVENES K ÉVEK VÁLTOZÁSI IRÁNYAI (The Hungarian Urban System in the Transition, Changing Direction in the

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

BALATONUDVARI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BALATONUDVARI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BALATONUDVARI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGRENDELŐ: BALATONUDVARI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8242 BALATONUDVARI ADY ENDRE U. 16. A MEGRENDELŐ KÉPVISELŐJE:

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011. Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Zirc Város Stratégiai Program tervezetének első olvasatban történő tárgyalása Előadó: Ottó Péter polgármester

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT - 2007. TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 6 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai...7

Részletesebben

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP A romániai magyar közoktatás 1990 és 2013 között Barna Gergő - Kapitány Balázs Közpolitikai Elemző Központ www.iskolakveszelyben.ro Kolozsvár, 2014. október 27. TARTALOM 1. Adatforrások,

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01

DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01 1 DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

Bük Nagyközség Településfejlesztési Koncepció

Bük Nagyközség Településfejlesztési Koncepció Bük Nagyközség Készítette: Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt. 2006. november -VÉGLEGES- Bük Nagyközség A tanulmány elkészítésében közreműködő szakértők: Balogh Ottó, Dr. Gellai Imre, Imre

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben