2010. év 1. évfolyam 3. szám

Átírás

1 Tartalom Bevezető...2 Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály...4 Az anyakönyvi feladatok ellátását szolgáló infrastruktúra és a munkaállomás hozzáférési módjának változásairól... 4 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály...5 Civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben... 5 Figyelemfelhívás kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepció készítési kötelezettségére... 6 A társulások törvényes működésével kapcsolatban felmerült kérdések... 7 Hatósági Főosztály...11 A hagyatéki eljárásról szóló jogszabályi környezet változásáról, valamint a hagyatéki leltárelőadó által igényelhető tulajdoni lapmásolattal kapcsolatos szabályokról A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, jármű adásvételi szerződés benyújtása esetén követendő eljárásról Román állampolgárok házasságkötése Szociális és G yámhivatal...17 Útmutató a szociális tárgyú jogszabályok változásáról Gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkakörökben foglalkoztatható személyekkel szembeni kizáró okokról szóló tájékoztatás Gyakran ismétlődő kérdések az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésével kapcsolatban Az adók módjára történő végrehajtás a hatóság által kiszabott gyermekvédelmi, illetve szociális igazgatási bírság esetén Hatósági szerződésben foglaltak teljesítésének elmaradása Tájékoztató a szociális módszertani intézmény változásáról számú melléklet számú melléklet év Hivatali Tájékoztató 1. évfolyam év I. évf./3. szám 3. szám

2 Bevezető Tisztelt (Címzetes) Főjegyző/Jegyző Asszony! Tisztelt (Címzetes) Főjegyző/Jegyző Úr! Tisztelt Munkaszervezeti Vezető! Minden Kedves Kollégának Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Kegyelmekben Gazdag Új Esztendőt kívánok. S az Ige testté lett, és közöttük élt. (Jn 1.14) Kecskemét, december 3. Dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilona hivatalvezető Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

3 Előszó S hogy ne hóban, csillagokban, Ne ünnepi foszlós kalácson, Ne díszített fákon, hanem a szívekben legyen karácsony. Szilágyi Domokos Karácsony készül, s a közelgő ünnep alkalmából köszöntöm a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal nevében. Köszöntöm Jézus születését, az újév kezdetét, az ünnep erejét, a megye településeit, és minden polgárát. Mint egykor nem is oly rég - a kántálók, a betlehemesek tették. Advent idején és az újév kezdetén a régmúlt embere a misztikum világában élt. Sajnálatos, hogy az ünnepvárásban korunk embere megfeledkezett hagyományai által vezérelt arányokról és mértékekről. Ma a fogyasztó társadalom tagjaként a kereskedelmi érdekek elnyújtott kényszer-karácsonyának vagyunk részesei, mely kizárólag az anyagiakról szól. Pedig az Ünnep lényege egyetlen mondatban rejlik: Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömöt, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek. Lukács Ez a Karácsony lényege, misztériuma, kétezer éves üzenete, egyetlen értelme. Ezért fontos eltűnőben lévő társadalmi morálunk, hagyományaink, nemzeti értékeink vallásra alapozott megőrzése és újjáépítése. Kodály szavaival: Hit nélkül nem lehet nemzetet fenntartani. Az adventi gyertyagyújtás az eljövetelre való várakozás egyik fontos szimbóluma. A karácsony az adventben érlelődik meg. Ünnepre készülünk. Hétről hétre kigyullad egy parányi fény az adventi koszorún. Ebben a szelíd fényben már ott van a karácsonyfa gyertyáinak, és gyermekeink tekintetének fényessége. Emlékeztessen bennünket arra, hogy tudunk szeretni, megbékélni és megbocsátani. Ajándékként kell egymásra is tekintenünk! Erre indít az ünnep nemzedékek csiszolta hagyománya is, amely belénk vésődött, és amely részben gyermekkorunk, részben a felnőttként magunk teremtette karácsonyok emlékéből táplálkozik. Az ünnepi asztal köré gyűlő rokonság átéli az együttlét élményét. Visszavonulunk abba a közegbe, ahonnan az életünk elindult, és ahonnan mi is elindítottunk új életeket ádventjén szeretetben gazdag, áldott örömteli karácsonyi ünnepeket kívánok. Hozza meg az újesztendő reményeik valóra válását, céljaik beteljesülését! Hozzon teremtő békét a családi otthonokban és szeretett hazánkban! Dr. Tombácz Ferenc, főtitkár Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

4 Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály Az anyakönyvi feladatok ellátását szolgáló infrastruktúra és a munkaállomás hozzáférési módjának változásairól Az Anyakönyvi Szolgáltatások Alrendszerének (ASZA) technikai eszközbázisa lecserélésre kerül. Ez a folyamat novemberében már elkezdődött és várhatóan a hónap végéig fejezi be az M&S Informatikai ZRT. Az eddigi gyakorlattól eltérően már a hálózati kapcsolat felépítéséhez is valamennyi ASZA gép használójának rendelkeznie kell authentikációs kártyával. Az anyakönyvi szolgáltató alrendszerhez, a Cím, szerv és körzetrendszerhez, valamint a választási szakrendszerhez a felhasználói azonosító (user) és a jelszó használata továbbra is hozzáférési feltétel. Az új biztonsági rendszer bevezetéséhez az önkormányzatoktól november 25-ig beérkező authentikációs kártya igény bejelentő űrlapokat hivatalunk egy új nyilvántartó rendszerbe rögzíti, majd elvégzi a kártyák megszemélyesítését és aktiválását is. Ugyanakkor a meglévő, aktív ASZA felhasználókról beküldésre kerülő jogosultság igénylő lap kitöltésével meg kell erősíteni a hozzáférési jogosultsági nyilvántartásbeli adatokat, a megszűnt jogosultságokat jelenteni kell és az azokhoz tartozó authentikációs kártyát érvénytelenítés és megsemmisítés céljából vissza kell hozzánk juttatni. A napokban zajlik országszerte az új ASZA munkaállomások üzembe helyezése. A végrehajtás menetéről, valamint egyéb technikai információkról a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) Informatikai Felügyeleti Főosztálya a 94/189-1/2010. iktatószámú levelével tájékoztatta az ASZA felhasználó önkormányzatok jegyzőjét. (1. számú melléklet) A tájékoztató részletes útmutatást nyújt a január 1-jétől üzemelő infrastruktúra kezeléséről, a kellékanyagok megrendeléséről, valamint a tervezett műszaki helpdesk szolgálatról, mely ezen túl nem csak telefonon, hanem elektronikus felületen is elérhető lesz. Az M&S Informatikai ZRT tájékoztatása szerint a hibák elhárítása a jelzéstől számított 6 órán belüli reagálási és 12 órán belüli hibaelhárítási határidővel fog történni. Az új infrastruktúra telepítését követően, ez évben még annak tesztelésére is sor kerül, melynek sikerességében bízva, reméljük, hogy január első munkanapjától jobb és gyorsabb lesz a kommunikáció az ASZA gépen működő alkalmazások tekintetében. Schiffner Éva Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály TVI informatikai munkatárs Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

5 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény (Tftv.) alapján a helyi önkormányzati választásokat, illetve a kistérségi fejlesztési tanácsi feladatokat ellátó többcélú kistérségi társulások tisztújító üléseit követően november 23-án összeült a megyei kistérségi fórum. A fórum döntése alapján a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanácsba delegált tag Török Ferenc a Kalocsai Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, Domonyi László a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, Patkós Zsolt a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. A Dél-alföldi Regionális Területfejlesztési Tanácsba delegált tag Czeller Zoltán a Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. A fórum megválasztott elnöke: Bődi Szabolcs (kunszentmiklósi kistérség) a Felső-Kunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. A fórumon elhangzottak alapján tájékoztatunk a területfejlesztési szervek és a civil szervezetek közötti együttműködés, kapcsolattartás feladatairól. A civil szervezetek, társadalmi szervezetek területfejlesztésben való részvételére vonatkozóan több előírással is találkozunk. 1./ Az együttműködés egyik formáját a térségfejlesztési kapacitás megalapozása, ill. megerősítése céljából az ún. leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára kiírt ÁROP /C kódszámú pályázati kiírás tartalmazza. Természetesen ez az előírás csak a pályázaton részvevő többcélú kistérségi társulást kötelezi. A pályázati kiírás feltételként azt határozza meg, hogy a tanács hozzon létre javaslattételi, döntés előkészítési feladattal egy ún. területfejlesztéssel foglalkozó bizottságot, amelyben tanácskozási joggal vesznek részt a civil szervezetek és helyi vállalkozások képviselői. A civil szervezetek működésének vagy a képviselő személyében történő esetleges változás esetében a civil szervezettekkel való kapcsolattartást e körben jogszabály nem rendezi, kiindulási alapot csak a tanács szervezeti működési szabályzata, a bizottság létrehozásáról szóló tanácsi határozat és a bizottság ügyrendje, ill. a pályázati dokumentáció jelenthet. 2./ Az együttműködés másik formáját maga a Tftv. 10/D. (1)-(2) bekezdése határozza meg. A törvény előírásai szerint a többcélú kistérségi társulási tanács azon ülésein, amikor kistérségi fejlesztési tanácsként jár el - tehát olyan témakört tárgyal, amely a kistérségi fejlesztési tanács törvényen alapuló feladata - akkor az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Tftv. 10/D. (1) bekezdésben felsorolt szervek képviselőit, köztük a társadalmi szervezetek egyeztető fóruma által delegált képviselőt. A törvény alkalmazásában az egyeztető fórum tagja az a bírósági nyilvántartásba vett egyesület, alapítvány stb., amely létesítő okirata szerint tevékenységét legalább a kistérség településeinek több mint felében vagy a népesség több mint felét jelentő településeken végzi, és azt hitelt érdemlően igazolja. Általános szakmai információt a Tftv. fenti rendelkezései, a 8. (9) bekezdés és a 258/2004. (IX. 16.) Kormányrendelet nyújt. A tanácskozási joggal rendelkező delegált személyek és a társadalmi szervek egyeztető fóruma tekintetében az első adminisztratív és szervező feladatokat évben a közigazgatási hivatal látta el a kormányrendelet alapján. Minden kistérségben sor került tanácskozási joggal rendelkező személy delegálására. A delegáltak névsorát a delegálást Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

6 követően megküldtük a többcélú kistérségi társulások részére. Bár az egyeztető fórumok működési rendjüket maguk alakították ki és a többcélú társulási tanács is maga alakította ki a civil szervezettekkel való kapcsolattartás módját, az eltelt időre, személyi változásokra tekintettel felmerülhet a jogos igény a korábban létrejött egyeztető fórumok újbóli összehívására, a társadalmi szervezettekkel való kapcsolattartás megváltozott körülményekhez igazítására. A közigazgatási hivatal a területfejlesztési feladatokat ellátó tanácsok eredményes és szabályszerű működése, munkája érdekében ismételten segítséget nyújt oly módon, hogy felveszi a kapcsolatot a többcélú kistérségi társulások munkaszervezeteivel és az egyes kistérségekben delegáló szervezetekkel. A rendelkezésre álló adatok birtokában a kistérség igényeihez alkalmazkodva közreműködik a szakmai egyeztetésekben, az egyeztető fórum újbóli összehívásában. Dr. Penczné dr Zoltán Zsuzsanna Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Figyelemfelhívás kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepció készítési kötelezettségére A költségvetési koncepció készítésének időszakára tekintettel a kisebbségi önkormányzatok költségvetési koncepció készítési kötelezettségére szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét január 1. és december 31. közötti időszakban volt hatályban az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (régi Ámr.), amely a települési önkormányzatok részére írta elő a költségvetési koncepció készítésének kötelezettségét azzal, hogy a koncepciótervezetet többek között a helyi kisebbségi önkormányzat véleményezi január 1. napján lépett hatályba az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (új Ámr.) azon rendelkezése, amely szerint már a helyi kisebbségi önkormányzatoknak is a helyi önkormányzatokhoz hasonlóan költségvetési koncepciót kell készíteniük. A korábbiaktól eltérő szabályozás az új Ámr. 37. (4) bekezdés f) pontjában található. A helyi önkormányzatnak és a helyi kisebbségi önkormányzatnak az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) 68. (3) bekezdése szerinti január 15-ig megkötött és minden évben eddig az időpontig módosítható megállapodása tartalmazza többek között, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának tervezetét és költségvetési rendeletének tervezetét - a helyi kisebbségi közügyeket érintő ügyekben - véleményezi, az erről szóló határozatát a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési koncepciójával és költségvetési határozatával egyidejűleg küldi meg a jegyzőnek. A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat közötti együttműködési megállapodás kötelező tartalmi elemeit az új Ámr. 37. (4) bekezdése tartalmazza. Mindezeken túlmenően a megállapodásban célszerű rögzíteni a kisebbségi önkormányzat által készítendő költségvetési koncepcióra vonatkozó szabályokat is. Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

7 A költségvetési koncepciót az Áht a alapján november 30-ig a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell benyújtani a képviselő-testületnek. Dr. Szöllősi Zsolt Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály A társulások törvényes működésével kapcsolatban felmerült kérdések A társulások törvényes működését illetően az utóbbi időben számos kérdés, megkeresés érkezett hivatalunkhoz. A tájékoztató célja, hogy felhívja a jegyzők, munkaszervezet-vezetők figyelmét az aktuális teendőkre, és tájékoztatást adjon a törvényes működés betartásához szükséges jogszabályi rendelkezésekről. 1./ A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény (a továbbiakban: Ktt.) 1. (3) bekezdése szerint: (3) a többcélú kistérségi társulási megállapodást a társulás tagjai módosíthatják, törvényben meghatározottak szerint módosítják, illetve a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül felülvizsgálják. A társulási megállapodás felülvizsgálatának kötelezettsége szorosan összefügg az Ötv ának a helyi önkormányzat gazdasági programjára vonatkozó rendelkezéseivel. A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amelyben többek között meghatározza mindazon célkitűzéseket, amelyek a település pénzügyi lehetőségeivel összhangban a kötelező és önként vállalt feladatok és közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza az önkormányzat célkitűzéseit, valamint azt, hogy a célok megvalósításáról milyen módon kíván gondoskodni. A képviselő-testület a gazdasági program elfogadásakor tehát többek között áttekinti, hogy elégedett-e az adott feladatellátás minőségével, társulási formában történő ellátásával. Az áttekintésnek három eredménye lehet: társulási megállapodás felmondása, módosítása illetve hatályban tartása. Ez utóbbi esetben a társulás tagjainak csupán a többi tagnak a társulási megállapodást érintő esetleges módosító javaslataival kell foglalkoznia. A társulási megállapodás felülvizsgálatakor amennyiben nincs módosítási igény és egyéb okból sem szükséges a módosítás, akkor a képviselő-testület a társulási megállapodás áttekintését követően hozzon számmal ellátott határozatot arról, hogy a többcélú kistérségi társulás társulási megállapodását felülvizsgálta, és azt nem kívánja módosítani. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a társulási megállapodások felülvizsgálata alkalmával a kistérségi munkaszervezetek segítő közreműködése nem nélkülözhető, hiszen, ha módosítási igény, javaslat érkezik, akkor célszerű, hogy a tervezetet a munkaszervezet készítse el, és koordinálja a tagönkormányzatok közötti egyeztetéseket, tárgyalásokat. 2./ A Ktt. 1. (3) bekezdése szerinti, az önkormányzat gazdasági programjához kapcsolódó felülvizsgálati kötelezettség mellett szükségessé teheti a társulási megállapodás módosítását a Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

8 feladatellátásban bekövetkezett változás is. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közoktv.) a közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése alcím alatt a 89/A. (9) bekezdésében rendelkezik arról, hogy a közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulásnak a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot kell létrehoznia. A közoktatási társulási bizottság szervezetét, hatáskörét és működésének szabályait a kistérségi társulás szervezési és működési szabályzatában kell rögzíteni, emellett a bizottság saját ügyrenddel is rendelkezhet. Törvénysértést követ el az a közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás, amely nem hoz létre ilyen bizottságot. A bizottság üléseinek jegyzőkönyveiből pedig egyértelműen ki kell tűnnie annak, hogy a bizottság a közoktatással összefüggő és a társulási tanács vagy az elnök hatáskörébe tartozó döntések előkészítésében részt vett. 3./ A kistérségi székhelytelepüléseket és az egyes kistérségbe tartozó településeket a Ktt. melléklete állapítja meg. A Ktt. 13. (1) bekezdése alapján az önkormányzat képviselőtestülete a helyhatósági választásokat követő 6 hónapon belül kezdeményezheti a törvény mellékletében meghatározott kistérségi lehatárolás megváltoztatását. Az átsorolás kezdeményezésének oka bármi lehet, pl. történelmi múltra, hagyományokra visszavezethető kapcsolatok, infrastrukturális okok stb. A kistérségi lehatárolás megváltoztatásának kezdeményezéséről az újonnan megválasztott képviselő-testületnek kell minősített többséggel határozatot hoznia olyan időben, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megyei területfejlesztési tanács és a befogadó többcélú kistérségi társulás társulási tanácsa véleményének beszerzésére. A kezdeményezést minden határozattal, dokumentummal együtt a belügyminiszterhez kell felterjeszteni, amelyről végső soron a Ktt. mellékletének módosításával az országgyűlés dönt. A évi helyhatósági választásokat követő lehatárolás módosításokról a évi költségvetési törvény alapján tudni lehetett, hogy a évben a változás nem befolyásolta a többcélú kistérségi társulásoknak járó támogatások összegét. Mindez azt jelentette, hogy 2007-ben a többcélú kistérségi társulások jogosultak voltak azon önkormányzatok után is támogatásra, amelyek a kistérség váltás következtében másik kistérségbe kerültek. (Ezt a szabályt a évi LVIII. törvény építette be utólag a évi költségvetést megállapító törvény 8. számú mellékletének kiegészítő szabályai közé.) A fentiekre tekintettel a végső döntés meghozatala előtt mindenképpen célszerű megvárni, hogy a évi költségvetést megállapító törvény milyen szabályokat tartalmaz. 4./ Gyakran felmerülő kérdés, hogy a települési önkormányzat jegyzője milyen szerepet tölthet be a társulások életében? Helyettesítheti-e a polgármestert, vezetheti-e a társulási tanács ülését, lehet-e tagja a társulás bizottságának? A többcélú kistérségi társulás és a társulási tanácsos intézményfenntartó társulás működésére vonatkozó anyagi és eljárási szabályokat a Ktt. és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) tartalmazza. Többcélú kistérségi társulás esetén a polgármester helyettesítéséről alakszerű határozat meghozatalával a képviselő-testület rendelkezik [Ktt. 5. (2) bek.], a társulási tanácsos intézményfenntartó társulás esetén pedig Ptk. szerinti meghatalmazással maga a polgármester dönt arról, hogy helyette és nevében ki képviselheti a települést a tanács ülésein. A képviselet kereteit a Ktt. és a Ttv. mellett az Ötv. rögzíti. Az Ötv. 9. (1) bekezdésében a jogalkotó deklarálja, hogy a képviselő-testületet a polgármester képviseli. A polgármester a képviselőtestület törvényes képviselője. Ebből következően a képviselő-testület képviseletére külön meghatalmazás nélkül jogosult. Az alpolgármester jogállását tekintve olyan önkormányzati képviselő, aki a polgármester irányításával látja el feladatát [Ötv. 34. (2) bek]. Az Ötv. 19. Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

9 (2) bekezdése szerint a települési képviselő, köztük az alpolgármester e minőségében megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. Mivel a képviselő képviseleti joga nem általános, hanem kifejezetten megbízáshoz kötött, fontos, hogy a megbízó pontosan meghatározza annak kereteit, amely alapján egyértelművé válik, hogy a képviseleti jog mire és meddig terjed ki. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a jegyző a társulás tagját a tanácsban vagy annak bizottságában képviselje, a társulási tanács tagjainak, elnökének feladatait a települési önkormányzat jegyzője vegye át. A jegyző a polgármester helyettesítésével nem bízható meg és ebből kifolyólag a társulási tanács üléseit nem vezetheti, azon a polgármester helyett nem szavazhat, és a társulás bizottságába a társulás tagjának képviselőjeként nem választható. Természetesen a tanács mellett a jegyzői kollégiumok működésének, mint tanácsadó, szakértő testületeknek továbbra sincs akadálya. 5./ Végezetül szeretném felhívni a figyelmet egy, az utóbbi időben gyakran felmerülő kérdésre: az elektronikai eszközök igénybevételével történő un. távszavazás lehetőségére. Az önkormányzatok közös gazdasági tevékenység folytatása céljából gyakran kötnek egymással un. konzorciumi megállapodásokat. A konzorciumról tudni érdemes, hogy az a felek együttműködésének egyik legrugalmasabb formája. Eltérően a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény által szabályozott társaságokkal nem jogalany, hanem egy un. kötelmi jogviszony, amelyre a polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A polgári jogi társaság eltérően a gazdasági társaságoktól valamint a társulásoktól és az önkormányzatoktól, szinte teljesen mértékben formátlan együttműködési forma, amelynek létrejöttével és működésével kapcsolatban törvény nem tartalmaz kötelező előírást. Amennyiben tehát a konzorciumot, mint polgári jogi társaságot létrehozó okiratban a felek úgy rendelkeznek, a távollévő tagok írásban, vagy elektronikai eszköz igénybe vételével pl. faxon vagy interneten is szavazhatnak. Ennek részletszabályait a konzorciumot létrehozó szerződésben, vagy a konzorcium szervezeti és működési szabályzatában mindenképpen rögzíteni szükséges. A Ptk-val ellentétben az Ötv, és a Ktt. rendelkezései ebben a tekintetben kötelező szabályokat tartalmaznak. Az Ötv. 14. (1) bekezdése szerint: 14. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A Ktt, 8. (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy 8. (1) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a társulási megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok több mint felével rendelkező tag jelen van és a jelen lévő tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi társulást alkotó települések lakosságszámának egyharmadát. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. Az Ötv.-nek és a Ktt.-nek a testületek határozatképességére és a határozathozatalra vonatkozó rendelkezései tehát olyan kógens szabályok, amelyektől érvényesen eltérni nem lehet. A fentiekre tekintettel mind a testületi és bizottsági ülések határozatképességének meghatározásakor, mind a döntés meghozatalához szükséges számú szavazat Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

10 összeszámolásakor csak és kizárólag a jelen lévő képviselőket és az általuk az ülésteremben személyesen leadott szavazatokat lehet figyelembe venni. A hatályos magyar szabályozás tehát sem az önkormányzatok, sem a többcélú kistérségi társulások vonatkozásában nem ad lehetőséget a postai vagy elektronikus úton történő szavazásra, amelynél a voksokat zártkörű hálózati kapcsolaton keresztül (pl. interneten) lehet leadni. Dr. Veres Antal Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

11 Hatósági Főosztály A hagyatéki eljárásról szóló jogszabályi környezet változásáról, valamint a hagyatéki leltárelőadó által igényelhető tulajdoni lapmásolattal kapcsolatos szabályokról A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvényt (továbbiakban: Hetv.) még hatályba lépése előtt módosította a évi CXV. törvény. A Hetv. melyet jórészt a december 31. után indult hagyatéki eljárásokban kell alkalmazni, hatályon kívül helyezi a 6/1958. (VII. 4.) IM rendeletet (továbbiakban: He.). A január 1-től alkalmazandó Hetv. A Hetv-t tehát néhány rendelkezése (pl. az elektronikus kézbesítési kötelezettségről szóló 11. (3) bek.) kivételével január 1-től kell alkalmazni. A Hetv. egyrészt megőrizve a He. időtálló szabályait számos helyen, figyelemmel a megváltozott társadalmi, gazdasági helyzetre, és nem utolsó sorban az Alkotmánybíróság 13/2008. (II. 21.) AB sz. határozatának azon elvárására, mely szerint mint alapvető jogérvényesítéshez kötőtő hagyatéki eljárást törvényi szinten kell szabályozni, biztosítva abban a megfelelő jogorvoslathoz való jogot is egyrészt több nóvumot is tartalmaz, másrészt örvendetesen tisztáz és rendez olyan kérdéseket, amelyeket a He. nem tett, ám a gyakorlatban problémát okoztak. A jegyzőre vonatkozó lényegesebb szabályok Mindenek előtt felhívom a jegyzők figyelmét, hogy lényegében a Hetv ai tartalmazzák a jegyző által lefolytatandó hagyatéki vagyonnal kapcsolatos egyes intézkedések, jellemzően a hagyatéki leltárfelvétel általános szabályait. Ezek részletes ismertetését mellőzöm. A hagyatéki leltár felvételére szolgáló nyomtatvány Továbbra is kötelezően alkalmazandó nyomtatványt kell használni a hagyatéki leltár felvételekor, melynek tartalmát és mellékleteit egy később, de remélhetőleg még január 1-ig megjelenő KIM rendelet határozza meg. (Hetv. 22. (1) bek., 31., 119. b) pontja) Adatvédelem Fontos új szabály, hogy a Hetv. több helyen rendezi a jegyző hagyatéki ügyekben felmerülő adatkezeléshez való jogát, valamint az érintettek személyes adatainak védelmét (Hetv ) Közigazgatási hatósági ügy a hagyatéki leltározással kapcsolatos jegyzői hatáskör? Sokak számára bizonytalan volt a He. jegyzői hatáskörben történő alkalmazása a tekintetben, hogy a jegyző általi hagyatéki leltárfelvétel közigazgatási hatósági ügynek minősül-e vagy sem, s ennek megfelelően arra alkalmazandó-e a Ket. vagy sem. A jegyző hagyatéki Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

12 leltárfelvételre irányuló eljárása nem minősült és nem is minősül közigazgatási hatósági ügynek. Ezt ugyan a Hetv. sem mondja ki expressis verbis, de annak 22. (3) bekezdése, mely azon jogintézményeket sorolja fel, amelyeket a hagyatéki leltározási eljárás során a jegyzőnek alkalmaznia kell a Ket. szabályai közül ezt erősíti meg. Ezek a következők: - a jegyzőkönyvre, - a tényállás tisztázására - a belföldi és nemzetközi jogsegélyre, a Ket. 36. (2) bekezdése alapján adatnak az ott meghatározott szervek nyilvántartásából történő beszerzésére, - az idézésre, valamint - a hatósági tanú igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmaznia a hagyatéki leltárfelvételkor a jegyzőnek. Megkeresés (belföldi jogsegély) Némileg zavarólag hat(hat), hogy a Hetv a gyakorlatilag a Ket a szerinti megkeresés (belföldi jogsegély) szabályait ismétli. Feltehetően azért nem a Hetv. 22. (3) bekezdésében utal a jogalkotó vissza a Ket ának alkalmazására, mert a Hetv a szerinti megkeresés szabályai nemcsak a jegyzőre, hanem a közjegyzőkre vonatkoznak. Munkanap vagy nap? Ugyancsak figyelmet érdemel a jogalkalmazótól az a tény, hogy a Hetv. hol munkanapokban, hol napokban határozza meg a különféle teljesítési határidőket. A jegyzőkre irányadó Hetv. 16., 19. (3)-(4) bekezdései, az 59. (2) bekezdése és a 60. (2) bekezdése például munkanapokról szól, míg a 23. (1) bekezdése, 60. (1)-(2) bekezdései és a 115. (1) bek. b) pontja napokról. Értesítés (és nem idézés!) A Hetv. akárcsak a He. a hagyatéki leltárfelvétel módjaként vagy az érdekeltek meghallgatásra és/vagy a hagyaték helyszíni leltározására a jegyző az érintetteket előzetesen értesíti. Az értesítés ellenére a meghallgatásról való távolmaradás nem akadálya a hagyatéki leltár felvételének. (Hetv. 26., 30. ) Ez a szabály tehát nem változott, a feleket nem idézni, hanem csupán értesíteni kell a leltárfelvétel időpontjáról, ebből adódóan az értesítés ellenére történő távolmaradás esetén semmiképpen nem alkalmazható az idézésre meg nem jelenés jogkövetkezménye. Jogorvoslat a jegyző döntése ellen a) A hagyatéki leltározás során hozott jegyzői végzések ellen (közjegyző, bíróság) Ugyancsak egyértelművé teszi a Hetv a, hogy a hagyatéki leltárfelvétellel kapcsolatos jegyzői eljárás nem közigazgatási hatósági ügy azzal, hogy kimondja, hogy a hagyaték leltározása során a nem a közjegyző (hanem a jegyző) által hozott végzésekkel szembeni jogorvoslatra a közjegyző végzése elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy - a fellebbezést a jegyzőnél kell előterjeszteni, - a végzést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően - részben vagy egészben - a jegyző is megváltoztathatja, de ha a fellebbezésnek 3 napon belül nem, vagy nem egészben ad helyt, Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

13 köteles azt haladéktalanul megküldeni a közjegyzőnek, aki - ha a fellebbezésben foglaltaknak 3 napon belül nem ad helyt - felterjeszti a bírósághoz. b) A jegyző - a hagyatéki eljárás megindítását kérő fél jogi érdekkörében hozott megszüntető végzése ellen (másodfokú hatóság, január 1-től a kormányhivatal) Ezen általános rendelkezéstől eltérő jogorvoslati fórumot biztosít a Hetv. 19. (3) bekezdése. Eszerint az olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, kérheti a jegyzőtől a hagyatéki leltár felvételére irányuló eljárás megindítását. Ennek során amennyiben a bejelentő nem valószínűsíti megfelelően a hagyatéki eljárás megindításához fűződő jogi érdekét, s ezt a jegyző hiánypótlási felhívása ellenére sem pótolja, úgy a jegyző végzéssel szünteti meg az eljárást. Ezen végzés meghozatalára és az ellene rendelkezésre álló jogorvoslatra a Ket. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Ez olvasatom szerint a végzés meghozatala körében azt jelenti, hogy a végzésnek például a Ket. 72. (2) bekezdésében írt kötelező tartalmi elemeket kell tartalmaznia, a végzés ellen rendelkezésre álló jogorvoslat elbírálása körében pedig azt, hogy arra a Ket (2) bekezdése szerint a január 1-től a közigazgatási hatóságok jogutódaként létrehozott kormányhivatalok lesznek jogosultak. A fenti utaló szabály szerint a jegyző ugyanakkor jogosult de csakis a fellebbezésnek megfelelő saját hatáskörben meghozott jogorvoslati eljárás lefolytatására is (Ket (1) bek., 103., 104. ) Tulajdoni lap igénylése, térítésmentesen Örömteli, hogy a jegyző és a közjegyzők régi problémáját rendezi a Hetv. ingatlannyilvántartási törvényt módosító azon rendelkezése, amely felhatalmazza a közjegyzők mellett a jegyzőket is arra, hogy már a hagyatéki leltár elkészítéséhez un. névre keresési módszerrel adatot (tulajdoni lapmásolatot, vagy a találat hrsz-át) igényelhessenek a földhivataloktól. (Inytv. 70. (2) bek. c) pontja) Lásd még a Hetv. 16. (3) bekezdését is, amely hasonló általános rendelkezést tartalmaz, és egyben kimondja, hogy a megkeresett hatóság térítésmentesen köteles adatot szolgáltatni. Dr. Vida Mária Hatósági Főosztály A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő, jármű adásvételi szerződés benyújtása esetén követendő eljárásról január 1-jén lépett hatályba a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely meghatározta a járművek elidegenítéséről szóló adásvételi szerződések kötelező tartalmi elemeit. Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

14 A Korm. rendelet megalkotására a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló évi LXXXIX. törvény adott felhatalmazást, melynek 33. (6) bekezdése szerint a nyilvántartásba bejegyzett jármű eladójának és a jármű új tulajdonosának a tulajdonjog, illetve az üzembentartó személyének változás bejelentését teljes bizonyító erejű magánokirattal kell teljesíteni, amelynek - a közlekedési igazgatási eljárásban való felhasználhatóságához szükséges - kötelező tartalmi elemeit kormányrendelet állapítja meg július 1. napján lépett hatályba a Korm. rendelet 5. -a, melynek értelmében, ha a magánokirat nem felel meg az e rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek, azt a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználás céljából joghatás kiváltására alkalmatlannak kell tekinteni. Ez esetben a változás bejelentésére irányuló közlekedési igazgatási eljárásban az eljáró hatóság a nyilvántartásba történő bejegyzést elutasítja, egyben felszólítja az ügyfelet az e rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtására, valamint felhívja az ügyfél figyelmét a késedelmes bejelentés jogkövetkezményeire. A közlekedési igazgatási hatóságok gyakorlatában problémaként merült fel, hogy mi a helyes eljárás, ha a jármű régi tulajdonosa a Korm. rendelet által támasztott tartalmi követelményeknek nem megfelelő adásvételi szerződés benyújtásával kísérli meg a tulajdonjog-változás bejelentésének teljesítését. Két esetben a jármű régi tulajdonosa jogorvoslattal is élt a bejelentését elutasító elsőfokú határozat ellen. Figyelemmel a Korm. rendelet 2. (1) bekezdésének rendelkezéseire - mely szerint a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését - a változástól számított 5 munkanapon belül - az eladó tulajdonos a tulajdonjog változásáról készült, a 3. -ban meghatározott tartalmú teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtásával vagy megküldésével teljesíti valamint a Kr. fentebb már idézett 5. -ában foglaltakra, a régi tulajdonos kérelmét, mely a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás közúti közlekedési nyilvántartásba (a továbbiakban: a nyilvántartás) történő bejegyzésére irányul, érdemi határozattal el kell utasítani, ha a benyújtott adásvételi szerződés nem felel meg a kötelező tartalmi elemeknek. Vitathatatlan, hogy e tekintetben a Korm. rendelet szabályai szerint az adásvételi szerződés joghatás kiváltására alkalmatlan, ennek jogkövetkezménye a bejelentés elutasítása. A fentiektől eltérően azonban a tartalmi követelményeknek nem megfelelő szerződés alkalmas arra, hogy annak alapján a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedés okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: a BM rendelet)76/a. (6) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás megindulhasson a tulajdonjog-változás bejelentését elmulasztó új tulajdonos ellen. Utóbb hivatkozott jogszabályhely ugyanis úgy rendelkezik, hogy amennyiben a járműnyilvántartás szerinti tulajdonos bejelenti, hogy a járművet elidegenítette vagy a közlekedési igazgatási hatóság egyéb okból észleli a változást, és az új tulajdonos a bejelentési kötelezettségének a külön jogszabályban megjelölt határidőn belül nem tett eleget és azt a bejelentésre történő felhívás kézhezvételét követően három munkanapon belül nem pótolja, vagy az utólagos bejelentés során hitelt érdemlően nem igazolja, hogy a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentési kötelezettségének önhibáján kívüli okból nem tudott eleget tenni, a közlekedési igazgatási hatóság a járművet hivatalból, határozattal kivonja a forgalomból és azt a nyilvántartásba bejegyzi. A jármű régi tulajdonosa által benyújtott adásvételi szerződés alapján függetlenül attól, hogy az a Korm rendelet. által támasztott tartalmi követelményeknek megfelel-e vagy sem kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jármű tulajdonjogában változás következett be Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

15 polgári jogi szempontból, ugyanis a magyar polgári jog hatályos szabályai szerint figyelemmel a szerződési szabadságra is - csak szűk körben követelnek meg egyáltalán az írásbeliséget, illetve más kötelező kelléket a szerződés hatályosságához. (Jellemzően az ingatlan adásvétel ilyen jogügylet.) A fentiek miatt a tartalmi követelményeknek nem megfelelő adásvételi szerződés át kell tenni az új tulajdonos lakóhelye szerinti közlekedési igazgatási hatósághoz annak érdekében, hogy a BM rendelet fentebb már idézett 76/A. (6) bekezdésének a) pontja szerinti eljárás hivatalból megindulhasson az új tulajdonos ellen. Ennek azért is van kiemelkedő jelentősége, mert így a jármű új tulajdonosát is ösztönzi az ellene hivatalból induló közlekedési igazgatási eljárás az adásvételi szerződés módosítására, kötelezető tartalmi elemekkel történő kiegészítésére, hiszen a bejelentési kötelezettség elmulasztása - mely természetesen csak a tartalmi követelményeknek megfelelő adásvételi szerződéssel teljesíthető - a gépjármú forgalomból történő kivonását vonja maga után. (A hivatalunk előtt folyamatban volt másodfokú eljárásokban mind a két esetben a régi tulajdonosok éltek fellebbezéssel, melyben arra hivatkoztak, hogy az új tulajdonos megtagadta az adásvételi szerződés módosítását.) Egyetlen esetkör van, amikor a hatóságok a Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelményeknek nem megfelelő adásvételi szerződés alapján bejegyzés tehetnek a nyilvántartásba, nevezetesen abban az esetben, ha a tulajdonosi lánc nyomon követhetősége érdekében a köztes tulajdonos adatait rögzítik. Mivel ilyenkor nem kerül sor törzskönyv kiadására, ezért - figyelemmel a Korm. rendelet 1. -ának c) pontjára, mely szerint a tulajdonjog változás bejegyzése a járműnyilvántartásba bejegyzett jármű elidegenítését követően a jármű új tulajdonosa által kezdeményezett olyan közlekedési igazgatási eljárás, amely az új tulajdonos adatait tartalmazó törzskönyv kiadására irányul - a tulajdonjog változás bejegyzése nem tartozik a Kor rendelet. hatálya alá. Dr. Kiss József Hatósági Főosztály Román állampolgárok házasságkötése A román állampolgárok Magyarországon történő házasságkötésével kapcsolatosan a helyes és egységes gyakorlat kialakítása érdekében a közelmúltban állásfoglalást kértünk, illetőleg egyeztettünk a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztályával, melynek eredményét a következőkben adjuk közre. Ismeretes, hogy Románia Budapesti Nagykövetsége 2008-ban tájékoztatta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot, hogy a továbbiakban kizárólag a házasságkötési szándékkal rendelkező személy által saját felelősségére adott és a konzulátus által hitelesített nyilatkozatot állítják ki a román állampolgárok részére a Magyarországon történő házasságkötéshez. Ebben a nyilatkozatban az érintett személy kijelenti, hogy megfelel az alapfeltételeknek. Kérésre a román konzul kizárólag arról ad igazolást, hogy a román törvények szerint a házasságkötésnek milyen alapfeltételei vannak, azt azonban nem igazolja, hogy a házasságkötésnek a román törvények szerint nincs akadálya. Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

16 A nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr. (Nmjt.) 38. (1) bekezdése szerint ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a közigazgatási hivatal indokolt esetben felmentést adhat. A román állampolgárok magyarországi házasságkötése tehát jelenleg csak az Nmjt.-ben szabályozott felmentéssel lehetséges. A felmentés iránti kérelem elbírálásához a családi állapotot minden esetben igazolni kell, a KIM álláspontja szerint azonban az anyakönyvek vezetéséről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló évi 17. tvr. (At.) 23. (2) bekezdése kizárólag arra az esetre biztosítja erre vonatkozóan a nyilatkozat magyar anyakönyvvezető előtti megtételét, ha magyar állampolgár külföldön történő házasságkötéséhez a külföldi fél szándéknyilatkozata szükséges. Ha külföldi fél Magyarországon kíván házasságot kötni, a szükséges igazolásokat saját országának hatóságai kell, hogy kiállítsák. Romániában a születési anyakönyvbe bejegyzik a házasságkötést, illetve annak megszűnését, így az anyakönyvi hivatal által a születési anyakönyvi bejegyzésből kiállított igazolás képezi a családi állapot magyar házassági anyakönyvbe történő bejegyzésének alapját. A hivatalunk által elvárt eddigi gyakorlattal szemben a román házasulónak miszerint a nőtlen vagy hajadon családi állapotáról elegendő az anyakönyvvezető előtt nyilatkozatot tennie ezen túl minden esetben be kell csatolnia a saját felelősségére adott és a konzulátus által hitelesített nyilatkozatot vagy az előző fordulatban említett, a születési anyakönyvi bejegyzése alapján Romániában kiállított igazolást. A román állampolgárok és értelemszerűen (általában) a más államok polgárai családi állapotának igazolása minden esetet összefoglalva az alábbiaknak megfelelően történhet: - özvegy vagy elvált személyeknél az azt tanúsító anyakönyvi, illetve egyéb okirat (volt házastárs halotti kivonata, a házasság megszűnését is tartalmazó házassági kivonat, bontóítélet stb.), - nőtlen vagy hajadon házasuló esetén a házasságkötési szándékkal rendelkező személy által saját felelősségére adott és a konzulátus által hitelesített nyilatkozat, vagy a hazájában az anyakönyvi hivatal által a születési anyakönyvi bejegyzésből kiállított igazolás. Egyebekben a felmentés iránti kérelemmel összefüggő eljárási rend változatlan, a kérelmet a jövőben is az előírt illeték lerovása mellett, az ASZA alkalmazásban megtalálható dokumentumok között lévő vagy általunk korábban közreadott formanyomtatványon, a szabályszerűen felvett házassági jegyzőkönyvvel és más csatolandó iratokkal együtt kell hivatalunkhoz felterjeszteni. A fenti tájékoztatót a megyénkben működő anyakönyvvezetők részére az ASZA rendszer útján is közzétettük azzal a felhívással, hogy ezen túl hasonló ügyekben a leírtak szerint járjanak el. Fekete Julianna Hatósági Főosztály Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

17 Szociális és Gyámhivatal Útmutató a szociális tárgyú jogszabályok változásáról I. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.) érintő változások 1. A augusztus 17-től hatályos módosulások: a) a gondozási szükséglet vizsgálata - Az Szt. 68. (4-5) bekezdése értelmében a házi segítségnyújtás szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének a vizsgálatát, amelynek eredményeként megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A (7) bekezdés annyiban egészült ki, miszerint, ha a megállapított gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, az igénylőt az intézményvezető/ a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Utóbbi esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult. - Az Szt. 68. (5), (8) bekezdéseit egyebekben hatályul kívül helyezték. Ennek értelmében nem működnek tovább a jegyzői gondozási szükségletet vizsgáló szakértői bizottságok, illetve házi segítségnyújtás esetében nincs tovább arra lehetőség, hogy a szolgáltatást gondozási szükséglet vizsgálata nélkül, ideiglenesen, legfeljebb 3 hónapra biztosítsa az intézmény. - Az Szt. 68/A. (1-2) bekezdései értelmében (a korábbi szociális szakértői szerv helyett) immáron az intézményvezető feladata, miszerint az idősotthoni ellátást igénylő gondozási szükségletét megvizsgálja. (A korábbiakkal ellentétben tehát már nem szükséges a szociális szakértői szerv szakvéleményének beszerzése a gondozási szükséglet vizsgálata és megállapítása tárgyában.) Beutaló határozat esetén a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően. - A (3) bekezdés értelmében az idősotthoni ellátás továbbra is a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható. A (4) bekezdés alapján ugyanakkor, ha az ellátást igénylő gondozási szükséglete a napi 4 órát nem haladja meg, illetve idősotthoni elhelyezését a jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető feladata, hogy a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről tájékoztatást adjon. (Megszűnt tehát az a szabály, miszerint az intézményvezetőnek kötelezettsége a szakvéleményt az ellátást igénylőnek átadnia, illetve ezzel egyidejűleg annak másolatát az illetékes települési önkormányzatnak megküldenie.) - A Szt. 68/B. úgy szintén hatálytalan, így idősek otthona esetében is megszűnt a lehetősége a szolgáltatás azonnali, legfeljebb 3 hónapra történő (gondozási szükséglet vizsgálata nélküli) ideiglenes biztosításának. - Összesítve tehát a gondozási szükséglet vizsgálatának házi segítségnyújtás, valamint idősek otthona szolgáltatásokat érintő - eddigiekben taglalt változásait, fontos felhívni Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

18 a figyelmet a rendelkezések hatálybalépésének időpontjára. Az FSZH által kiadott tájékoztató értelmében a augusztus 17. előtt folyamatban lévő, gondozási szükséglet megállapítására irányuló eljárásokat/ felülvizsgálatokat a augusztus 16-án hatályos szabályok szerint kell(ett) lefolytatni. Az új szabályok hatályba lépését megelőzően kiadott ORSZI szakvélemények természetesen a továbbiakban is felhasználhatók. b) egyéb változások - A Szt. 119/C. (2) bekezdése annyiban módosult, miszerint az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot (személyes gondoskodás esetében) a gondozási szükséglet (korábbi kezdeményezése helyett) elvégzésével egyidejűleg köteles a jegyzőnél kérelmezni. - Az Szt. szociális ellátások finanszírozására vonatkozó egyes szabályai, így különösen a 127/A. a következő (6) bekezdéssel, illetőleg az abban foglalt szabályokkal egészült ki: Nem kell az egyházi kiegészítő támogatást az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben megtéríteni, ha ba) a fenntartó egyház, illetve az az egyház, amelynek az egyházi fenntartó az önálló szervezete vagy szervezeti egysége, a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is, és bb) az egyházi fenntartó a szolgáltató, intézmény által nyújtott, 86. szerinti szociális szolgáltatásokra az azok biztosítására köteles valamely helyi önkormányzattal vagy az ilyen önkormányzat részvételével működő társulással ellátási szerződést kötött. Ezen új rendelkezések alkalmazásához az Szt. a záró rendelkezések között található ában a következő kiegészítést fűzi: A 127/A. (6) bekezdésének rendelkezéseit abban az esetben is alkalmazni kell, ha a fenntartóváltozás vagy az egyházi fenntartású szolgáltató, intézmény engedélyezése iránti kérelmet augusztus 1-jét megelőzően nyújtották be, azzal, hogy az eddig az időpontig a központi költségvetésnek megtérített egyházi kiegészítő támogatás nem követelhető vissza. 2. A október 1-jétől hatályos Szt-t érintő változások: Az adatkezelésre irányadó rendelkezések köre a következőkben taglalt 20/C. -al egészült ki A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a) a 18. a)-c) és h)-i) pontjában meghatározott adatokat, b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját, c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét, d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját. Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

19 Az FSZH által kiadott tájékoztatás értelmében a fenti szakaszban említett nyilvántartást vezető szociális hatóság alatt kizárólag az FSZH, és nem a szociális és gyámhivatal értendő. II. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendeletet (továbbiakban: Ir.) érintő, a következőkben ismertetett változások szeptember 3-án léptek hatályba. 1. Igazolás kiállítása gondozási szükséglet megállapítása során - előgondozás - Idősotthoni ellátás esetében, figyelemmel az Ir. 4. (2) bekezdésére, a gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető az előgondozás I. szakasza során köteles elvégezni. Az előgondozás II. szakaszának lefolytatására ugyanakkor csak a gondozási szükséglet megállapítását követően kerülhet sor. - Az Ir. 4. (5) bekezdése a házi segítségnyújtás esetében kötelezően lefolytatandó egyszerűsített előgondozás szabályait fekteti le. Ennek keretében előírja, hogy a gondozási szükséglet vizsgálatát az egyszerűsített előgondozás során kell elvégezni. - Az Ir. 9. (1) bekezdése valamennyi szolgáltatás esetében, ahol az előgondozás elvégzése kötelező, egységesen az előgondozást végző személy részére írja elő az esetleges (meghatározott szervek, személyek irányába történő) kapcsolatfelvételt. - Az Ir a értelmében, amennyiben a szolgáltatást igénylő nem igényli a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás (korábbi szakvélemény helyett) szerint meghatározott napi óraszámnak megfelelő időtartamban a házi segítségnyújtást, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani. Ezen meglévő szabályhoz fűzött újabb, kiegészítő rendelkezés, miszerint a szolgáltatást igénybe vevő személy a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára - összevontan is igénybe veheti. - Általános megállapítás az igazolások kapcsán, miszerint az igazolásnak külön időbeli érvényessége nincsen, a gondozási szükséglet vizsgálata/ felülvizsgálata továbbá minden esetben térítésmentes. 2. Kérelem-adatlap változásai - Változások vannak az Ir. 1. számú mellékletében meghatározott kérelem-adatlap egyes részei tekintetében is. Az A adatlap 2.4. alpontja az idősek otthona vonatkozásában jelentősen bővült, továbbá egy új 3.8. megjegyzések alponttal is kiegészült. Ezen túl a C/I. Jövedelemnyilatkozat elnevezésű adatlap 1.3. alpontja tekintetében az alkalmi munkavégzésből származó jövedelem mellett, az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet is fel kell tüntetni. Ennek eredményeként egyebekben a jövedelemnyilatkozat kitöltéséhez segítséget nyújtó tájékoztató egyes részei (II. jövedelmi adatok, valamint jövedelem típusai 3. pont) is kiegészültek. Dr. Poloznik Aranka Szociális és Gyámhivatal Gyermekjóléti, gyermekvédelmi munkakörökben foglalkoztatható személyekkel szembeni kizáró okokról szóló tájékoztatás Az elmúlt időszakban több olyan eset is napvilágot látott a médiában (televízió, helyi sajtó), melyben gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi munkakörben foglalkoztatott szakdolgozóval szemben indult büntetőeljárás és szükségessé vált a foglalkoztatást kizáró okok alkalmazása. Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám

20 A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) 15. (8) bekezdése értelmében a gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben, valamint önkéntes jogviszonyban nem foglalkoztatható az a személy, akivel szemben a Gyvt. 11/A. (8) bekezdésben meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll, vagy aki e törvényben meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye. A fentiekben említett külön jogszabály a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, melynek 1. számú melléklete tartalmazza azon munkaköröket, amelyek betöltésénél érvényesíteni kell a kizáró okokat. A Gyvt. 11/A. (8) bekezdése alapján a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem lehet azt a személyt foglalkoztatni, aki a) aki büntetett előéletű, b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészet, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el ba) ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, bb) öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, be) végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig, c) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll, d) aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint e) akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint - ha külön jogszabály másképp rendelkezik - akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel. A kizáró ok tekintetében a munkáltató még a foglalkoztatás megkezdése előtt köteles a foglalkoztatandó szakdolgozó nyilatkozatát beszerezni, s amennyiben vele szemben a Gyvt. Hivatali Tájékoztató év I. évf./3. szám