JEGYZŐKÖNYV a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság április 11-ei üléséről

Átírás

1 Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság JEGYZŐKÖNYV a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság április 11-ei üléséről Sorszám: 4. Jelen vannak: Bizottság részéről: Dömötör István, Petrovai László, Dimity Miklós, Hodruszky Csaba, Maitz László, Nagy János Hivatal részéről: Hunyadi István városigazgató, Pórfia Katalin VMI irodavezető, Domokos József (VMI), Hartung Melinda főépítészi referens, Szállási Zoltán informatikai csoportvezető Bizottság a jelen lévő 6 fővel határozatképes. Dömötör István: az ülést megnyitja, köszönti a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság ülésén megjelent tagokat, a Hivatal munkatársait, ill. Hunyadi István városigazgatót, aki meghívta a vendégeket. A mai ülés témája a következő: 1. Tájékoztató a Minerva Térinformatikai Rendszerről Táj órakor Meghívott: Buda Miklós ügyvezető, építészmérnök CompArt Stúdió Kft. 2. Tájékoztató a térképi alapú önkormányzati információs rendszerről Táj órakor Meghívott: Mitnyan Zoltán GIS rendszermérnök Varinex Informatikai Zrt. Dömötör István: amíg a vendégek megérkeznek, addig kéri Pórfia Katalint, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy jelen pillanatban hogyan áll a térinformatikai rendszer. Pórfia Katalin: a felhasználói oldalról tudja csak elmondani, hogy jelenleg mi áll az Önkormányzat rendelkezésére, ezt Szállási Zoltán tudja majd kiegészíteni. Egyrészt van GeminiX nevezetű térinformatikai rendszerük, ami áll egy adatbázisból és egy térképi részből. A térkép az nem teljesen az ingatlan-nyilvántartási térképet tartalmazza, mert amikor ezt a rendszert felépítették, akkor egy 1989-es felmérés volt a kerületről, ezt vásárolták meg és az került digitalizálásra, ez alapja a 2003-ban forgalomba helyezett térképnek. Ezt 1994-ben vásárolták meg, folyamatosan próbálták karbantartani, természetesen nincs olyan stádiumban, mint az ingatlannyilvántartási térkép, hiszen nem mindenről volt információjuk, nem minden került átvezetésre. Ehhez hozzácsatlakozik egy adatbázis, ami sokkal több adatot képes kezelni mint amivel fel van töltve, a kötelező tartalmi elemeket tartalmazza. Az Építéshatóság minden egyes szobájában és a Vagyongazdálkodásnál mindenhol működik ez a rendszer, az ingatlan-kataszter felfektetésére vonatkozóan van egy Kormány rendelet, annak megfelelően minden adatot tartalmaz, tehát az ingatlanra, földterületre, épületekre, lakásokra külön van adatlap, nemcsak kötelező elemeket tartalmaz, hanem minden egyéb plusz elemet, amire a program lehetőséget biztosított vagy fontosnak gondoltak. Az elmúlt 10 év során a kéréseiknek megfelelően folyamatosan bővítették a programot, az Építéshatóság is használja az adatbázist, 1184 Budapest, Üllői út 400. Telefon:

2 mert az összes építési engedély fel van vezetve. A kerület összes ingatlanját tartalmazza, ki lehetne bővíteni az adatbázist a kerületi P.P.V.Sz-szel is, meg lehetne jeleníteni térképesen, meg adatbázis szintjén is, csak fel kellene tölteni a rendszert adatokkal. A térképet igazából olyan szinten lehet használni, hogy például meg tudják jeleníteni színezéssel is, hogy melyek az önkormányzati ingatlanok. Nem működik flottul, aminek egyik oka, hogy nem zárt poligonok a telkek, tehát valahol valami hiba történt és ezért nehézkes a színezése, tehát az alapvető probléma az, hogy fejlesztésre szorulna a program. A másik, hogy a Kommunál Info-n keresztül rendelkezik a kerület közműtérképpel is, ami viszont külön működik egy kollégánál, tehát nincs összekötve a jelenlegi térinformatikai rendszerrel, az viszont az ingatlannyilvántartási térképet tartalmazza, arra van felvezetve a közműtérkép. Szállási Zoltán: annyit fűzne hozzá informatikai szempontból, hogy Oracle adatbázis-kezelő van a térinformatikai rendszer mögött, ami viszonylag élen járó technológia nemcsak az adatbáziskezelőt, hanem a fejlesztőeszközeit is használják. Mikor idekerült DOS-os módon működött ugyanez a rendszer a korabeli technológiával, két monitorral, a kisebbiken a szöveges részt, a másikon a térképet lehetett nézni és ugyanúgy a kettő között a kapcsolat megvolt, azóta a Windows-os technológiával ez már nem probléma. Vannak légi fotók is, ami a térképhez illesztve működik, több éve tervezik, hogy újabb légi fotókat szereznek be, mert ez az építéshatósági munkának nagy segítsége lenne, csak hát a költségvetésből azt mindig kihúzták. A közműtérképpel való összeillesztés is tervben van, már rég megkapták rá az árajánlatot, de pénzhiány miatt ez is elmaradt. Még olyan fejlesztéseket terveztek, hogy adatbázisból (helyrajzi szám, cím stb.) a határozatokat sablonokon keresztül mindjárt el tudnák készíteni, hogy ne kelljen kézzel begépelni, hanem közvetlenül az adatbázisból jöhessenek át, de ez is pénzhiány miatt maradt el. Annak idején a GVOP-s projektnek fő része volt a térinformatika, egy külső térképi portált is beszereztek, amit szintén a Budata szállított, ez a projekt nehézségei, a belső adatbázis problémái miatt akadozva ment, de a külső térképi szerver az működik, még, ha nehézkesen is kereshető, de ennek az új változatára is tett már árajánlatot a Budata, ahol már a lakosok számára is kezelhető az új változat, az állampolgárok igényei szerint. Még egy folyamatban lévő projektük van, pályázati pénzből, a fakataszter, amely első körben felméri az önkormányzati intézmények területén lévő fák állapotát és ezt is a megfelelő adatbázis struktúrában adnák meg, hogy térképre lehessen vetíteni. Dömötör István: ezeket az adatokat ki viszi fel, ki tartja karban ezt a rendszert a jelen pillanatban? Pórfia Katalin: régebben a Vagyonnyilvántartási csoport, 2007-től a Vagyongazdálkodási csoport végzi a karbantartást, egyrészt jogszabályi kötelezettség is a kataszter folyamatos karbantartása, értéken tartják nyilván az ingatlanokat és még sok adatot tartalmaz és még sok mindent fel lehetne bele venni. Amikor megcsinálták a kataszter felfektetését, akkor az összes intézményről készült egy felvétel, nemcsak adatlap szintjén, hanem előkeresték a tervdokumentációkat, azt is be lehetne szkennelni és mögé lehetne csatolni. Ez most úgy működik, hogyha hrszszám vagy cím szerint megkeresik az ingatlant, akkor át lehet csatolni a térképre és akkor megjeleníti és ugyanez működik visszafelé is, tehát, ha megkeresnek a térképen egy ingatlant, azt is felhozhatják az adatbázisban és videót, word dokumentumot is lehetne mögé csatolni. A légi fotóról elmondja, hogy három 2

3 repülés van meg, a legutolsó 2005-ös, folyamatosan használják a kollégái, mert össze szokták hasonlítani az engedélynélküli építkezéseknél, hogy akkor rajta volt-e már. Sikerült lebontatni egy reklámtáblát is azért, mert akkor még nem volt ott az árnyéka, ezt el is fogadták másodfokon. Tehát használják a beépítési százalékok kiszámításánál, meg a térképi részt is magában folyamatosan használják. Petrovai László: kérdezi, hogy látják a szakemberek a jelenlegi meglévő rendszer fejlesztésével egy jól használható rendszert lehetne csinálni vagy igazán valami gyökeresen újból kellene elindulniuk és feltenni egy komplex rendszert, ami a mai kor igényeit kiszolgálja? Dömötör István: ebből a mai napból is látható, hogy szeretnének egy olyan térinformatikai rendszert kialakítani, ami rendkívül jól használható, lerövidíti és adott esetben az ügyintézési határidőt is, hogy hogyan és miként fogják ezt megvalósítani az függ a költségvetés helyzetétől, de szeretnék elkerülni, hogy ha erre forrást áldoznak, akkor azért mert kevés a pénz, azért egy rosszabb megoldást válasszanak. Majd Pórfia Katalinék eldöntik, hogy melyik megoldás a jobb számukra. Pórfia Katalin: egyrészt az ember elfogult azzal a rendszerrel, amit használ évek óta, de a másik két rendszert még nem ismeri eléggé és addig nem szeretne erről nyilatkozni. A mostani rendszer is alkalmas egy kis fejlesztéssel a munkára, rengeteg adat áll rendelkezésre, de nincs idejük feltölteni a rendszert adatokkal. Úgy tudja, hogy a két cég erre is adna ajánlatot. Petrovai László: úgy tudja, hogy most más minőségirányítási rendszert vezetnek be, nem tudja, hogy a régibe bele volt-e integrálva, mert minden rendszer annyit ér, amennyire frissek az adatok. Még az a kérdés, hogy a régi rendszer fejleszthető-e a modern technológiák irányába, mint web-es megjelenés, interneten közzétett adatok, publikus lekérdezés vagy szigorúan csak belső használatú rendszer? Szállási Zoltán: való igaz, hogy a régi rendszerben lehetnek az idő által görgetett problémák, de ezzel a fejlesztők is igyekeznek foglalkozni, mert mióta Ő itt van, azóta már kétszer újrastrukturálták az adatbázist. Tehát erre igyekeznek figyelni. A másik a web-es technológia, vannak olyan dolgozók, akik csak a térképet látják, vannak akik meg mindent, tehát rugalmasan licenc-elhető, nem kell megvenni a licence-t, ott ahol csak adatbázisra van szükség. Ahol persze mindkettő van, ott megvan a kapcsolat, de azért ez alapvetően a hivatal belső használatára szolgál. A GVOP-s portál az viszont arra lett kifejlesztve, hogy kívülről lehessen letölteni adatokat és azokat térképen megjeleníteni. Az, hogy bővíteni vagy cserélni kell, erről azt gondolja, hogy meg kell nézni, hogy mit ajánlanak, abból a dolgozók döntsék el, hogy mire van szükség. Ami nincs benne, arra lehet árajánlatot kérni, utána lehet eldönteni, hogy mit érdemes a régit fejleszteni vagy újat vásárolni. Azt gondolja, hogy azért mindenképpen meg kell adni a jelenlegi fejlesztőnek a lehetőséget, mert egyrészt Ők ismerik és az, hogy pénzbe kerül az a legkisebb probléma, ettől sokkal nagyobb probléma az adatok migrációja, abból sok gond adódhat, bármilyen szabványos módon tárolják. A harmadik meg a felhasználók, hogy azok megszokták már a rendszert, megtanulták a programot, azt gondolja, hogy egy rendszert lecserélni komoly indokkal érdemes, ami olyan dolgokkal tud többet, amire szükség is van. 3

4 Dömötör István: itt ma vagy a közeljövőben nem fog döntés születni, megismernek más rendszereket, megnézik mivel tud az többet a régihez képest, mennyibe kerül stb., tudnak-e a költségvetésben erre forrást elkülöníteni és utána lehet a részletekről újabb vitákat folytatni, nem figyelmen kívül hagyva a dolgozók véleményét sem. Odáig szeretne eljutni, még nyugdíjas kora előtt, hogy otthon a számítógépe előtt, a kerület honlapját nézve, meg tudja keresni a lakóingatlanának adatait, van-e csatorna, villany, telefon stb., tehát sok adatot tartalmazzon. Talán szép lassan, majd évente tudják fejleszteni ezeket. Ezeket az informatikai fejlesztéseket a Kormány és az EU is támogatni szokta, meg kellene nézni, hogy lehet-e ilyenekhez hozzájutni, milyen külső forrásokat lehet bevonni. Petrovai László: az a lényeg, hogy milyen célt állítanak maguk elé, elsősorban a Hivatal munkájának a modernizálását vagy a Hivatal munkájának szinten tartása mellett, egy nyilvános platformon való megjelenését ezeknek az adatoknak? Dömötör úr elmondta, hogy utóbbi lenne a cél, hogy otthonról a nyilvános adatokat könnyen elérhessék a lakók. Technikai kérdése lenne, hogy az, hogy nem zárt poligonokkal dolgoznak, annak mi az oka? Mert ez gátja lehet a további fejlődésnek. Pórfia Katalin: 21 ezer ingatlan van a kerületben, mindegyiken végig kellene menni. (Az első előadó megérkezett.) Dömötör István: köszönti a meghívott vendéget, Buda Miklós urat, a CompArt Stúdió Kft. ügyvezetőjét, kéri tartsa meg tájékoztatóját a Minerva Térinformatikai Rendszerről. Buda Miklós (CompArt Stúdió Kft. ügyvezetője): bevezetőjében elmondja, hogy 1994-ben alakult a cégük, építész végzettségű tagokból. Az idők folyamán az építészeti munkáról áttértek a várostervezésre, szabályozási tervet, városfejlesztési stratégiát, helyi építési szabályzatokat írtak. Ennek egyik kiteljesedése volt a térinformatikai rendszer. Egy szabályzási terv kapcsán tisztában kell lenniük a település minden tulajdonságával, beépítésével, történelmével, jelenlegi jogi és természetbeni állapotával, minden rá vonatkozó felsőbbrendű előírással. A létrejövő adatok általában papír formában jönnek létre, amit csak elraknak a főépítészi irodában, amik ezáltal egy holt anyagot képeznek. Ennek rendszerezésére és napi felhasználására jött létre eredetileg a térinformatikai rendszerük és utána ezt fejlesztették az egyéb irodák által igényelt adatokkal. Legelső projekt-ük a XII. kerületben indult, óta folyamatosan működik, ennek egy része 5 éve már a lakosság részére is elérhető. Kiemeli, hogy cége szakmai úton közelít a térinformatikai rendszerhez, szakemberekből áll (építészek, közlekedéstervezőik, közúttervezőik, zöldfelület-tervezők stb.), nemcsak bármilyen adatot fel tudnak tölteni, amelyet az Önkormányzat már létrehozott, hanem igény esetén újabb adatokat is létre tudnak hozni és értik is azokat. (Projektoros vetítéssel részletesen bemutatja a Minerva térinformatikai Rendszert.) Dömötör István: köszöni a tájékoztatót, mivel előre haladtak az időben, a kérdések feltételére most nincs lehetőség, de összegyűjtenék a kérdéseket és Hunyadi István városigazgató úron keresztül eljuttatják részére, kéri azokra a választ majd adja meg. 4

5 Buda Miklós (CompArt Stúdió Kft. ügyvezetője): köszöni a lehetőséget, szívesen várja kérdéseiket. (Buda Miklós kioszt egy írásos tájékoztató anyagot, majd távozik.) Dömötör István: szünetet rendel el. (Szünet után) Dömötör István: köszönti a másik tájékoztatót előadó vendégeket, akik a Varinex Informatikai Zrt. munkatársai. Baranyai Péter (Varinex Informatikai Zrt. ügyvezetője): bemutatja munkatársait, Mitnyan Zoltán és Fehér Zoltán rendszermérnököket, Ő maga Baranyai Péter a Varinex Zrt. ügyvezetője, kerületi lakos. Pár szót mond a cégről, a Varinex Zrt. 20 éve létezik, több üzletága van, a térinformatikai üzletág kiterjed az önkormányzati, közműrendszerek kiépítésére. Elég sok és friss referenciájuk van, úgy indultak ben, hogy kerestek egy olyan alaptechnológiát, ami egy világméretűleg elterjedt technológia, először Mapinfo, aztán Autodesk partnerek lettek, ami azért fontos, mert alapvetően a két technológia mentén dolgoznak, igyekeznek kihasználni mindegyik előnyeit. Igyekeznek a legjobb informatikai trendeket követni és a legjobb rendszerekkel dolgozni, hogy a rendszer hosszútávon fenntartható legyen. Most fejezték be Kecskemét és Győr városának integrált rendszerért, amely nemcsak egy térinformatikai rendszer, hanem egy sokkal szélesebben értelmezett, integrált városfejlesztési rendszer, amellyel fontos, hogy egy modern gondolkodású városvezetés tudjon információkat gyűjteni és hatékonyabban szervezni a város életét és a vagyongazdálkodást is a lehető legjobban tudja ábrázolni. Az előző előadó rendszerét is ismerik, szerintük az a megoldás egy régebbi technológiára épülő megoldás, Ők igyekeznek a legújabb technológiákat adni, így egy sokkal költséghatékonyabb rendszert tudnak építeni, jogtiszta viszonyok mellett. Átadná a szót Mitnyan Zoltán úrnak, aki bemutatja a rendszert, utána várja kérdéseiket. Mitnyan Zoltán (Varinex Informatikai Zrt.): elmondja, hogy gyakorlatilag együtt élnek az önkormányzatokkal és az informatikai világgal, Ő maga is a Budaőrsi Önkormányzatnál dolgozott, mint térinformatikus, ismeri a napi problémákat, nehézségeket. Alapvetően az önkormányzatoknál fontos szempont, hogy együtt éljenek a technikával és így az állampolgároknak egy gyorsan működő, aktív önkormányzat képét mutassák és azt meg is testesítsék. Ebben a térinformatika jelentős segítséget ad, amit az önkormányzatok még nem ismernek eléggé vagy nem látják, hogy milyen nagy lehetőségeik vannak abban, hogy a napi munkát sokkal jobban és rövidebb idő alatt tudják végezni. A belső munkán kívül fontos a lakosság információval való ellátása is. (Projektoros vetítéssel részletesen bemutatják a Varinex Informatikai Zrt. térképi alapú önkormányzati információs rendszerét.) Mitnyan Zoltán (Varinex Informatikai Zrt.): nagyjából ez volt a lényeg, bármilyen kérdésre szívesen válaszolnak. 5

6 Baranyai Péter (Varinex Informatikai Zrt.): összefoglalná, hogy mi fontos, tehát az adatértékek megtartása a fontos. Sok adat van biztos itt is, amit meg kell tartani, az adatbáziskezelő, Oracle, Gemini szintjén, azt gondolják nem kell kidobni semmit, ami jó és hasznos, a meglévő erőforrásokra építkezve gondolják a továbbfejlesztést, ami nagyon fontos szempont. A rendszerük az Autodesk alaptechnológiára épül, ami nagyon költséghatékonyan egy olyan alapfunkcionálást nyújt, ami lecsökkenti a fejlesztés azt a típusú költségét, amit a nulláról történő fejlesztés jelent, itt kész építő kockákból tudnak építkezni, sokkal rugalmasabban és hatékonyan tudják az igényeket kielégíteni. Az összes igény az adatkörökre vonatkozó igény, tehát nem arról szól, hogy hogyan tudnak programozni és fejleszteni rendszereket, hanem arról szól, hogy milyen adatokat tudnak integrálni egy rendszerbe. Tehát ebből a szempontból az alaptechnológia garantálja, hogy a legmodernebb eszközök adatintegrációs szintjén is és a legmodernebb térkép publikációs eszközök szintjén is működjenek. Fontos a meglévő tudásbázis megtartása és az oktatás, aminél arra törekednek, hogy ezeket be tudják vezetni, aki tudja a Google-rendszert használni térképi oldalról, az ezt a rendszert is tudja használni. Az adatok a lényeg és hogy azokat milyen egyszerűen lehet elérni és használni. Minden egyes funkcióhoz lehet jogosultságot kötni, ami azt jelenti, hogy mint egy rendszergazda el tudja dönteni, hogy adott felhasználó milyen adatkörhöz férjen hozzá. Ő kerületi lakos, 10 éve Alacskán lakik, tudja, hogy az Önkormányzat források tekintetében nem áll jól, azt gondolja, hogy egy olyan rendszert szeretnének bevezetni, ami az első lépéstől kezdődően valamilyen formában megtérülő rendszer. Viszonylag alacsony belépési költsége van, ami visszahozza azt a pluszt, ami be tud épülni a hivatali munkába, a meglévő értékek megtartása mellett. Nagyon sok információt és adatot lehet szerezni olyan helyekről, ami nem is kerül drága pénzbe. Sok információjuk van, amit itt is lehet használni, hogy rentábilissá tegyék a működést. Nem az a legfontosabb, hogy egy rendszer mennyire csili-vili, hanem az a fontos, hogy a napi igényekhez mennyire tud illeszkedni és mennyire tudják használni. Azt gondolják, hogy az Ő projekt-ük azért tud sikeres lenni, mert hosszú távon működnek együtt, figyelnek a felhasználói körök igényeire, hogy a végpontokon, a döntéshozói szinteken milyen igények merülnek fel. Olyan eszközök vannak a birtokukban, amik jók és rugalmasan elégítik ki azokat, akár napi-heti szinten is. Agilis projektvezetésnek hívják ezt, úgy építkezik a rendszer, hogy közben egymástól is sokat tanulnak. Szeretnék lehetőség szerint bemutatni koncepciójukat, ami neki személy szerint is fontos, mert kerületi lakosként szeretné, ha a bp18 honlapján olyan adatokat is el tudna érni, amit most nem tud. Köszöni a lehetőséget mindegyikük nevében. Dömötör István: ha ezt a rendszert választanák, akkor nemcsak egy folyamatos fejlesztésről, hanem az adatok karbantartásáról, feltöltéséről is lenne szó. Baranyai Péter (Varinex Informatikai Zrt.): igen, azt gondolják, hogy a rendszer minimális alapja az, hogy a szoftveres alapokat megteremtsék. Az adatintegrációt és az adatok beszerzésének letárgyalását (Földhivatallal, közműcégekkel) is vállalják. A másik, hogy alapvetően technológiai szempontból egy olyan licencet tudnak biztosítani, ami egy korlátlan licenc-számot garantál, tehát lényegében nem korlátozzák a belső felhasználási lehetőségeket, hanem egy erőforrásra feltelepítik és ez korlátlan elérést biztosít és ez a rendszer olyan alaptudással bír, amire nagyon könnyen lehet építkezni a különböző irodákban, szakágaknál, közműcégeknél. Azt gondolják, hogy itt legyen a közös nevezője az egésznek egy város életében, mert ugye itt már 100 ezer emberről van szó. Ezt nem tudják elérni informatikai eszközök 6

7 nélkül, amire Ők teljeskörű megoldást ajánlanak. Az alapszoftveres része a belépési pontjuk, de igazából nem abból fognak profitálni, hanem abból, hogy hosszútávon azokat a napi munkákat tudják támogatni, amik szükségesek a rendszer működéséhez. Ők nem az a típusu VPOP-s projekt, amely jogi eszközökhöz igazítja a szerződést, hanem ők dolgozni szeretnének. Ezt már sikerült Kecskeméten és Győrben megvalósítaniuk, úgy tudja, hogy itt jobban sikerült kiépíteni a rendszereket, ők arra akarnak építkezni. Ami nem működik jól, azt meg nem lebontani, hanem felújítani kell, de az biztos, hogy rendbe kell tenni a dolgokat informatikai szempontból, mert egy hivatal működését az informatikai működés alapvetően meghatározza és ez egyre inkább így lesz a jövőben. Hunyadi István: jó lenne tudni, hogy melyik projektnél (Kecskemétnél, Győrnél) mit raknak ki a honlapra, hogy egy egyszerű net-ező mit lát? Baranyai Péter (Varinex Informatikai Zrt.): érdekes a szituáció, Kecskeméten és Győrben is vannak grafikus felületek, Győrben egy kicsit részletesebb, Kecskeméten kicsit egyszerűbb, de mind a kettőnél és a XVI. kerületnél is meg tudnak szervezni egy látogatást, ahol megnézhetik nemcsak a rendszert, hanem a tapasztalatokról is kaphatnak egy beszámolót. Győr is úgy választotta ki Őket, hogy előtte megnézték a Kecskeméti rendszert. Javasolja, hogy menjenek el egy ilyen látogatásra, nekik nincs semmi takargatnivalójuk, a Minerva-sokkal is szívesen beszélgetnének, mert az is a hasonló technológiára épül, de sajnos egy kicsit elavult alapokra, ami nem a napi technológiai igényeket elégíti ki, meg kellene újítani a rendszerüket technológiai oldalról és akkor lehetne adott esetben egy továbblépésben gondolkodniuk. Ezt azért mondta el, mert Autodesk partnerként neki kötelessége vigyázni a licenc-jogokra, amit képviselnek. Ezért, ha a Minerva-rendszer kerül előtérbe, akkor szívesen állnak rendelkezésre abban, hogy a licencek rendezve legyenek. Dömötör István: még közel sincs döntési állapot, egyenlőre tájékozódnak a lehetőségekről és hogy ehhez mennyire tudják hozzárendelni a szükséges anyagiakat. Petrovai László: számára a bemutatóból nem világos, hogy a MapInfo-rendszer hogy jön a képbe a rendszerek együttélésébe? Baranyai Péter (Varinex Informatikai Zrt.): elmondta, hogy egy eléggé széles technológiai platformon dolgoznak, de alapvetően a MapInfo és Autodesk partnerek. Ilyen cég a világon nincs több, két konkurrens céget képviselnek, ez azért működik így már több, mint 20 éve, mert mindkét cégnek megfelelnek. Tehát amíg szakmailag ezt a nívót tudják képviselni, addig egyik cég sem fogja a másik miatt Őket elküldeni. A lényeg a következő, azt gondolják, hogy az alapintegráció, az adatok központosítása a legfontosabb, ehhez képes az, hogy milyen grafikus felület van az egyik vagy a másik oldalon az másodlagos. Vannak olyan célfeladatok, amelyekre az egyik vagy másik jobban alkalmas lehet, de maga a web-es környezet szempontjából mindkettő hasonlóra épül. Például egy integrált rendszer egy Autodesk alapú web-es környezetre épül, de vannak olyan részfeladatok, amelyek tudnak ehhez kapcsolódva egyedi problémákat megoldani, tehát céleszközként tud működni. Azt gondolják, hogy nem az a hatékony, ha egy rendszert építenek tovább olyan irányba, aminek szűk keresztmetszete van, hanem adjanak egy olyan eszközt az emberek kezébe, amely egy adott célfeladatnál tud működni. A két termék más termékcsalád, úgy gondolják, hogy sok olyan sikeres projektük van bankoknál, biztosítóknál, vízmű- 7

8 cégeknél, önkormányzatoknál, ahol a két rendszer kellőképpen megfér egymás mellett és egy üzleti jellegű térképrendszer meg egy műszaki jellegű térképrendszer (lásd önkormányzatoknál) abszolút szükséges. Petrovai László: elmondta, hogy az Oracle-rendszerben tárolják a grafikus adatokat, kérdezi, hogy ezek az adatmodellek, amiken most dolgoznak, a grafikus információk, azok még becsatolt objektumokat csatolnak vagy már Oracle-ben tárolódnak a rajzi elemek? Baranyai Péter (Varinex Informatikai Zrt.): igen, azt gondolják, hogy egy közös téradatbázist építenek, ami egy integrált városirányítási rendszer alapja, ott nincs helye olyan jellegű fájloknak, ami alapvetően nem egységes felületet biztosít. Minden bennmarad az Oracle-n belül, nem is kell hozzá speciális verzió, mert már a standard, a legolcsóbb verzió is tudja ezt használni. A különböző kiterjesztésű fájlokat nem felejtik el, csak csatolt dokumentumokként kezelik azokat, mert a meglévő alapértéket nem szabad elhagyni, de az elsődleges hiteles adatforrás az egy Oracle adatbázisban van benne, ami garantálja, hogy bárki, aki ezt az adatot lekérdezi, az a központi rendszerből fogja lekérdezni és nem a lokális winchesterből, amelynek a hitelessége sok esetben problémás. Mitnyan Zoltán (Varinex Informatikai Zrt.): itt jött a képbe a két rendszer az Autodesk és a MapInfo, mindkettő az Oracle adatbázisból fog táplálkozni és annak összes előnyét élvezhetik, tehát akár verziókezelést és ún. időgépet is tud kezelni, tehát lehetővé teszi, hogy egy régebben aktuális állapotot megtekintsenek, ami nagyon fontos, főleg az építéshatósági munkában. Dömötör István: köszöni, a többi kérdést írásban felteszik és eljuttatják hozzájuk, mint az előző vendég esetében, Hunyadi városigazgatón keresztül. Baranyai Péter (Varinex Informatikai Zrt.): ha akarják a prezentációt is el tudják juttatni részükre. Dömötör István: jó lenne, köszöni a bemutatót, reméli előbb-utóbb döntés is születik az ügyben. Köszöni mindenki részvételét, az ülést bezárja. (A Bizottság a napirendi pontokban határozatot nem hozott.) K.m.f. Dömötör István elnök Jegyzőkönyvvezető: Pongóné Márton Márta 8