KORSZERŐ GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREK AZ ERDÉSZETBEN Egy geoinformációs rendszer fejlesztésének tudományos eredményei. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KORSZERŐ GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREK AZ ERDÉSZETBEN Egy geoinformációs rendszer fejlesztésének tudományos eredményei. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS"

Átírás

1 KORSZERŐ GEOINFORMATIKAI MÓDSZEREK AZ ERDÉSZETBEN Eg geoiformáiós redszer fejlesztéséek tudomáos eredméei DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Czimber Korél Nugat-Magarországi Egetem Erdıméröki Kar, Sopro Erdészeti tudomáok doktori program, E/3. alprogram Témavezetı: Dr. Básatai László Sopro 2002

2 Korszerő geoiformatikai módszerek az erdészetbe Eg geoiformáiós redszer fejlesztéséek tudomáos eredméei Értekezés doktori (PhD) fokozat elerése érdekébe Készült a Nugat-Magarországi Egetem Erdészeti Tudomáok doktori program E/3. alprogramja keretébe Témavezetı: Dr. Básatai László Elfogadásra javaslom (ige / em)... aláírás A jelölt a doktori szigorlato... % -ot ért el, Sopro... a Szigorlati Bizottság elöke Az értekezést bírálókét elfogadásra javaslom (ige / em) Elsı bíráló: Dr.... (ige / em)... aláírás Második bíráló: Dr.... (ige / em)... aláírás A jelölt az értekezés ilváos vitájá...% - ot ért el Sopro... a Bírálóbizottság elöke A doktori (PhD) oklevél miısítése Az EDT elöke

3 KIVONAT Korszerő geoiformatikai módszerek az erdészetbe Eg geoiformáiós redszer fejlesztéséek tudomáos eredméei A dolgozat eg földrajzi iformáiós redszer fejlesztéséek tudomáos eredméeit, korszerő eljárásait és tehológiáit ismerteti. Az eredméek a raszteres és a vektoros adatok köré épülek. A raszteres eljárások bemutatak eg algoritmikus képfeldolgozót, eg új raszter formátumot, eg új iterpoláiós módszert, illetve javított láthatósági, hidrológiai és vektorizálási algoritmusokat. A raszteres részbe több fejezet foglalkozik a digitális fotogrammetria témaköreivel, úgmit a sugáraláb kiegelítéssel, az ortofotó készítés új lehetıségeivel, a térbeli kiértékelés szoftveres változatával, valamit az automatikus felületmodell elıállítással. A vektoros eljárások ismertetek eg memória alapú adatbáziskezelıt, eg teljese új térbeli ideelési módszert, és eg hatéko valós idejő topológikus térképezıt. Öálló fejezet foglalkozik az erdészeti digitális térképekkel. Az utolsó rész a háromszög alapú felületmodellezés új módszereit mutatja be. ABSTRACT Moder Geoiformatio Methods i Forestr Sietifi Ahievemets of a Geoiformatio Sstem s Developmet This paper desribes the sietifi ahievemets, moder algorithms ad tehologies of a Geoiformatio Sstem s Developmet. The ahievemets are built aroud the Raster ad Vetor data. The Raster proedures preset a algorithm based Image Proessor, a ew raster format, a ew iterpolatio method, ad improved viewshed, hdrologial ad raster-to-vetor proedures. I the raster part more hapters deal with Digital Photogrammetr, suh as budle blok adjustmet, ew possibilities of Ortophoto geeratio, software versio of spatial data aquisitio, ad automati Digital Elevatio Model etratio. The Vetor proedures desribe a mai-memor based database maager, a brad-ew spatial ideig method, ad a real-time topologial mappig tool. A idepedet hapter ivestigates the Hugaria Digital Forest Maps. The last part of this paper itrodues ew methods of the triagle etwork based surfae modelig.

4 Tartalomjegzék:. BEVEZETİ..... TÉMAVÁLASZTÁS VISSZATEKINTÉS NÉHÁNY GONDOLAT EREJÉIG SEMMI SEM TÖKÉLETES KUTATÁSI MÓDSZEREK KÖSZÖNET GEOINFORMATIKAI ÁTTEKINTİ ALAPFOGALMAK MODELLEZÉS ADATMODELLEK ÉS DIMENZIÓK RASZTERES ADATMODELL VEKTOROS ADATMODELL MEGJELENÍTÉS RASZTERES ELJÁRÁSOK ALGORITMIKUS KÉPFELDOLGOZÁS RASZTER FORMÁTUM RASZTERES ELEMZÉS Piramis iterpoláió Láthatósági vizsgálatok Hidrológiai elemzések Árvíz- és gátmodellezés Terjedési modell KÖZÉPPONTOS VETÍTÉSŐ FELVÉTELEK TÁJÉKOZÁSA Képi koordiáta redszer A tájékozás alapegeletei Az alapegeletek megoldása Sugáraláb kiegelítés Kapsolópotok automatikus meghatározása Tömbkiegelítés DigiTerra körezetbe ORTOFOTÓ KÉSZÍTÉS TÉRBELI KIÉRTÉKELÉS AUTOMATIKUS FELÜLETMODELL ELİÁLLÍTÁS RASZTER-VEKTOR ÁTALAKÍTÁS VEKTOROS ELJÁRÁSOK ADATBÁZIS TERVEZÉS RELÁCIÓS ADATBÁZIS TÉRBELI INDEXELÉS VALÓS IDEJŐ TOPOLÓGIA TERÜLETEK ÉPÍTÉSE ERDÉSZETI DIGITÁLIS TÉRKÉPEK TIN FELÜLETMODELLEZÉS ÖSSZEFOGLALÁS ELİZMÉNYEK, CÉLKITŐZÉSEK KUTATÁSI MÓDSZEREK TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK TÉZISEK EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSA, TOVÁBBI TEENDİK IRODALOMJEGYZÉK NYOMTATOTT IRODALOM ELEKTRONIKUS IRODALOM KUTATÁSSAL KAPCSOLATOS ELİADÁSOK, POSZTEREK... 9

5 Ábrajegzék: -. Ábra: DigiTerra Map geoiformatikai program Ábra: Raszteres adatmodellek tárolása Ábra: Raszteres adatmodell felépítése Ábra: Raszteres adatmodell tematikus kódjaiak értelmezése Ábra: Eg erdırészlet objektum reláiós kapsolataiak ábrázolása Ábra: Topológia - térbeli kapsolatok eg vektoros példá Ábra: Topológikus építkezés közbe jeletkezı hibák Ábra: Ugaazo terület hat részletéek algoritmikus képfeldolgozása Ábra: A párbeszédpael mögött eg teljes képfeldolgozó modul húzódik meg Ábra: Blokk és piramis tehika Ábra: Láthatóság vizsgálat: bal oldalo eg felülézeti kép, jobb oldalo eg függıleges metszet a ézıpot és eg kerületi piel között Ábra: Domborzatmodell a vízösszefolási térképpel Ábra: Vízgőjtı területek és a vízösszefolási térkép Ábra: Perspektív leképezés Ábra: Két sorból és két oszlopból álló tömb ormálegeleteiek egüttható mátria Ábra: Eg digitális légifelvétel és a felvételbıl érdeklıdési operátorrokkal elıállított két kép Ábra: Tervezı ézet és a kiegelítés meetét mutató ablak Ábra: Digitális ortofotó készítés két felvétel eseté Ábra: Digitális ortofotó elıtérbe a digitális erdészeti térképpel Ábra: Epipoláris geometria Ábra: Térbeli kiértékelés a DigiTerra Map programba Ábra: Automatikus felületmodell elıállítás Ábra: Két tájékozott felvétel átfedı részérıl automatikusa elıállított felületmodell Ábra: Az automatikusa kiert felületmodellre húzott digitális ortofotó Ábra: A raszter-vektor átalakítás típusai Ábra: Logikai adatmodell DigiTerra Map körezetbe Ábra: Biáris fa ideelés Ábra: Raszter- és régiófa ideelés Ábra: Két voalszakasz metszéséek alapesetei Ábra: Eg voallá topológiája Ábra: Voalszerkesztés DigiTerra körezetbe. Az ábrá piros égzetek jelölik a végpothibákat Ábra: Belsı szigetek kikötése és a zárt terület körbejárása Ábra: Voal-terület topológia a DigiTerra Map alatt Ábra: Digitális erdészeti térkép részlete. Bal oldalo látható a térképet felépítı fedvéek listája Ábra: A ég-él és a háromszög adatstruktúra Ábra: Bézier-háromszögek, barietrikus koordiáták és a rekurzív botás Ábra: A DigiTerra Map a háromszög topológia alapjá valós idıbe rajzolja a szitvoalakat, a feliratokat, a háromszögeket és a Thiesse-poligookat Ábra: TIN alapjá készített, magassági szíezéső terepmodell perspektív képe Ábra: A kitettség alapjá valós idıbe szíezett felületmodell perspektív képe Ábra: Térbeli megjeleítési lehetıségek a DigiTerra Map programba... 83

6 Táblázatjegzék: 2-. Táblázat: Szabálos és szabáltala adatmodellek dimeziói Táblázat: A szabálos és a szabáltala adatmodellek összehasolítása Táblázat: Néhá eg vektoros állomáo elvégezhetı mővelet Táblázat: Néhá két vektoros állomá között elvégezhetı mővelet Táblázat: A geometria megjeleítési lehetıségei Táblázat: Vízrajzi elemek osztálozási táblázata Táblázat: Az ismeretleek száma a tájékozásba Táblázat: DigiTerra Map tömbkiegelítés moduljáak paeljei Táblázat: PONT adattípus logikai modellje Táblázat: VONAL adattípus logikai modellje Táblázat: TERÜLET adattípus logikai modellje... 73

7 . Bevezetı. Bevezetı.. Témaválasztás Dolgozatom eg geoiformatikai redszer fejlesztésérıl szól. A fejlesztés ol éve kezdıdött. A disszertáióba a hagsúlt a tudomáos eredméeket jeletı algoritmusokra, szoftver tehológiákra helezem. Ugaakkor figelemmel kísérhetı disszertáiómba az algoritmusokat felvoultató szoftverek fejlıdése, valamit a szoftverekkel elért kutatási és gakorlati eredméek. A geoiformatika erdészeti alkalmazása Magarországo az 990-es évek elejére datálható. Az Állami Erdészeti Szolgálatál ETIR éve elıször Ar/Ifo majd Mirostatio alatt folt a fejlesztés. A Soproi Egetem Erdıméröki Kará szité foltak geoiformatikai kutatások. Midegik esetbe maradtak megoldatla kérdések. Egik redszer sem jutott el az országos gakorlati alkalmazás szitjére. Az erdészeti térképezés és az erdıállomáok adatbázisáak hatéko kezelése viszot egre ikább eg geoiformatikai megoldásra várt. Kezdetbe kiegészítı szoftverek fejlesztését terveztem, amelek mid eg öálló algoritmus köré épültek. Késıbb az eges szoftverek összekapsolása utá körvoalazódott eg általáos geoiformatikai redszer, mel képes kiszolgáli a magar erdészeti szakma igéeit. A geoiformáiós redszer elkészítése, mit gakorlati élkitőzés, egbe tudomáos élkitőzés is volt. A redszerbe új algoritmusok, a magar erdészeti igéekhez igazított tehológiák épültek be. Az évek sorá sokszor ekem szegezték a kérdést, hog mi volt a motiváió, miért vágtam bele eg geoiformatikai redszer fejlesztésébe. A válasz rövide a gakorlati igéek, a megismerés és a kihívás..2. Visszatekités Érdeklıdésem 993-ba fordult a geoiformatika iráába. Nagszerő lehetıségeket láttam az iformatika és a geotudomáok párosításába. A geotudomáok esetébe a korszerő adatgőjtés, a hatéko elemzési módszerek, az iformatika részérıl pedig a valós körezetükrıl gőjtött agmeiségő adatok feldolgozása érdekelt. Elıször a megjeleítés fogott meg: látváos, térbe ábrázolt terepmodellek, tematikus térképek, szíes őrfelvételek és részletekbe gazdag légifelvételek. Késıbb a módszerta és az algoritmusok felé fordultam. Egrészt a kihívás, másrészt az algoritmusok megértése vezetett arra, hog geoiformatikai eljárásokat programozzak. Ha lehetıségem va kipróbáli eg új szoftvert, az elsı dolog, hog megpróbáljam megértei a szoftver mőködését, mile adatszerkezeteket haszál, mile algoritmusokkal dolgozik. Az eljárásokból kisebb programok épültek fel. Elsı ile program a DIGITERRA évre hallgató terepmodellezı szoftver volt, melet diplomatervem részekét készítettem (Czimber 994) (A diplomaterv a III. Tériformatika a Felsıoktatásba Szimpóziumo díjat is ert). A szoftver külölegessége, hog eg tetszıleges pothalmazból redezés utá valós idıbe állít elı tetszıleges sőrőségő felületmodellt. A felületmodell a körezı potok súlozásából állt elı.

8 . Bevezetı utá doktoradusz hallgatókét igekeztem megismeri a geoiformatika teljes spektrumát. Továbbfejlesztettem a felületmodellezı programot, a közeli potok súlozása helett szabáltala háromszöghálót alkalmaztam. Az új program a TIN evet kapta. 995-be elkészítettem eg képerı digitalizáló szoftvert DTOPO évvel, mel késıbb a digitális erdészeti térképek elıállításáak eszköze lett. 996-ba számos algoritmus beérett, és íg megszületethetett a digitális fotogrammetria program STEREO éve, mel egszerő számítógép kofiguráió is térbeli kiértékelést biztosított. Ugaebbe az évbe eg emzetközi pálázat kapsá (Márkus, I., Czimber és mások 996) eg képfeldolgozó szoftver alapjait is elkészítettem IMAGE éve. A program a távérzékelt digitális felvételek feldolgozásához szükséges valamei fukiót tartalmazta. A programot számos hazai és külföldi kofereiá mutattam be sikerrel (Czimber 996, Czimber 997). A szoftvert idıközbe több modullal bıvítettem. Eek köszöhetı, hog a mai apig haszálják egetemek és kutatóitézetek. Ez az elsı magar fejlesztéső program, mel digitális ortofotót állított elı. 996-os év más tekitetbe is mérföldkı. Ebbe az évbe két volt évfolamtársammal megalakítottuk a DigiTerra társaságot. Ugaebbe az évbe alakot öltött a vektoros térképezı és elemzı szoftver, melet 997 tavaszá ag érdeklıdés mellett mutattuk be a szakközösségek. A programot MAP évre kereszteltük. 997-tıl elidult az :0 000 méretaráú erdészeti üzemi térképek digitalizálása. Jeleleg az országos lefedettség 60%-os. 999-re elkészült a Digitális Erdészeti Térképek formátum leírása is DET rövidítéssel (Állami Erdészeti Szolgálat 999), melek kidolgozásába é is közremőködtem. Idıközbe a Widows térhódítása ilvávalóvá vált, ezért az eddig kifejlesztett szoftvereket eg közös grafikus körezetbe kezdtük átülteti. A program felépítéséek köszöhetıe eg itegrált, általáosa haszálható, hatéko tériformatikai eszköz született. Az évek sorá a program újabb modulokkal egészült ki. Részbe a geoiformatika, részbe az erdıgazdálkodás területérıl épültek be újabb elemek. Az erdészeti szakmai fukiók (erdımővelés, fahaszálat, semetekert, vadászat) megjeleését az idokolta, hog az adatfeldolgozás tárga ugaaz az objektum, evezetese az erdırészlet, mit a geoiformatikába. Az új fukiókat évete megredezett fórumoko, kofereiáko ismertettük. A programot jeleleg az Állami Erdészeti Szolgálat közpotja és irodái, kisebb-agobb geodéziai égek (FÖMI, Geodézia Rt, megei földhivatalok), tizeöt Erdészeti Részvétársaság, egetemek és kutatóitézetek haszálják. A telepített programok száma meghaladja a 250-et. A Soproi Egetem oktatói és hallgatói ige haszálhatják a szoftvert be már a DigiTerra MAP évre keresztelt program harmadik verzióját fejlesztjük. Ez a verzió a geoiformatika új irázataiak jegébe születik: általáos adatbázis elérés, programozhatóság, Iteret kapsolat, többelvő és alakítható grafikus körezet.3. Néhá godolat erejéig Va még eg dolog, ami motivált a szoftverfejlesztésbe. Ez pedig a geoiformatikai programok összetettsége és terjedelme. Megfigelhetı, hog a Widows világba a programok méretéek övekedése lépést tart a háttértárolók kapaitásáak fejlıdésével. A szoftverek

9 . Bevezetı 3 fukioalitása és hatékosága viszot elmarad ettıl a tedeiától. Az is elgodolkodtató, hog az újabb verziók eg korszerőbb számítógépe sokszor a korábbi verzióval azoos sebességgel futak. Ez elsısorba a megövekedett memóriaigéek, a robusztus és redudás kódak tulajdoítható. A számítógépes berkekbe ismert Moore törvée, mel kimodja, hog adott áro elérhetı számítógépes teljesítmé éhá év alatt megkétszerezıdik. Ismert viszot Grosh választörvée is, mel szerit hiába fejlıdik a hardver, a szoftverek úgis mide erıforrást (vag még többet) kihaszálak (Platt 200). A szoftverégek a robusztus jelzıvel illetik programjaikat. Miért ez a jelzı: talá, mert eg robusztus programot ehezebb ledötei a lábáról. Sajos a fizikai világból vett törvészerőség em állja meg a helét a szoftverek teré. Eg szoftver azért robusztus, mert több programkódot tartalmaz, amel statisztikailag több hibával terhelt. A válasz valószíőleg egszerőbb és em a robusztusság és a bıvülı fukiók a magarázat, haem a hardver- és szoftvergártó égek közötti piai összefőzıdések és érdekek. Szeré véleméem, hog eg program tudjo kevesebb, de világos és sokoldalúa paraméterezhetı fukiót. A fukiók megvalósítása mögött eg tömör és hatéko kód húzódjo meg. A agobb programok objektumokból, kompoesekbıl, modulokból épüljeek fel. A DigiTerra Map szoftver (-. Ábra) fukióit tekitve felveszi a verset a emzetközi geoiformatikai szoftverekkel, ellebe a programkód mérete midössze 2 MB. -. Ábra: DigiTerra Map geoiformatikai program

10 . Bevezetı 4 A DigiTerra Map program a következı modulokat tartalmazza: adatbázis kezelı, jeletéskészítı, topológikus térképezı, raszteres elemzı, képfeldolgozó, digitális fotogrammetria, felületmodellezı, térbeli megjeleítı és erdészeti szakmai modulok. A agfokú itegráltság szembeötlı. Más geoiformatikai szoftverek az elıbbi fukiókból midössze éháat tartalmazak. A DigiTerra Map fejlesztésekor bizoítai akartam, hog egetle szoftver képes a geoiformatikai feladatok széles spektrumát megoldai. A program mellett szól még a magar elvő körezet is. Nago kevés geoiformatikai redszer redelkezik magar elvő felhaszálói felülettel és dokumetáióval. Még kevesebb azo programok száma, amel támogatja a speiális magar igéeket: kartográfiai igéek, adatsere formátum, jogszabálok, hazai vetületek, kódszótárak. A fejlesztés sorá sok esetbe hoztam létre ola szoftvertehológiákat, amelek röviddel a létrehozás elıtt vag utá párhuzamosa más geoiformatikai szoftverbe is megjeletek. Ez arra utal, hog sikerült felzárkózuk a emzetközi szoftverfejlesztés szívoalához. Természetese most már két társprogramozóval dolgozom a DigiTerra égél. A szoftvertervezést és az alapkód kidolgozását viszot még midig é végzem. A geoiformatikai redszerek jelelegi fejlıdését az adatbázis-kezelı redszerek és a számítógépes hálózatok, az Iteret fejlıdése határozza meg. A fejlıdésbe és az új geoiformatikai szabváok kidolgozásába jeletıs szerepet vállal az OpeGIS kozorium (OpeGIS 998, OpeGIS 200). A geoiformatikai világ egre ikább visszakaarodik az adatbázis-kezelés világa felé. Korábba a szoftverek speiális adatfájlokba tárolták a földrajzi adatokat. A jelelegi adatbázis-kezelık viszot lehetıvé teszik a vektoros és a raszteres adatok tárolását az adatbázisba és biztosítaak bizoos szitő térbeli lekérdezéseket is (Sheklar és mások 998). Az adatbázis-kezelı redszerek (Orale, Mirosoft SQL, IBM DB2, Iformi) elısegítik szabváok kialakulását és terjedését, az adatok kompromisszumok élküli átadását és közpotosítását. A közpotosítás sökketi a redudaiát és elısegíti az ügfél-kiszolgáló (klies-szerver) redszerek kiépítését. A jövı geoiformatikai redszere eg klies bögészı-elemzı program lesz, amelbe az Iterete keresztül a szerverrıl töltıdek le a kompoesek (Java, AtiveX,.Net) és az adatok. Az adattárolás, adatelıhívás, bizoos esetekbe az elemzés fukióját is átveszik a szervere futó adatkezelı redszerek. Ez a fejlıdési irá kedvez a kis fejlesztı égekek, akik egszerőe kezelhetı, legkevésbé robusztus, kompoes alapú szoftvereket készíteek..4. Semmi sem tökéletes Természetes, hog eg három fıs fejlesztısapat em tud verseezi eg háromszáz fıs fejlesztı gárdával. Jeleleg a DigiTerra programok mögött miteg programsor áll, amel több mit kétezer A4-es oldalak felel meg. A számok elleére a szoftverükek mégis vaak hiáosságai. Néháat a teljesség igée élkül megemlíteék. A jelelegi verzió em tartalmazza, de az új verzióba már tervezzük a emzetközi alapfelületek és vetületek támogatását. A programozhatóságra és alakíthatóságra az elıbb elmodottak érvéesek. A programuk a szükséges fájlformátumokat támogatja, de korátsem ait, mit eg emzetközi tériformatikai szoftver. Úg tőik idıközbe ez a kérdés is megoldódik. A jövı geoiformatikai redszerei mid eg adatbázisból fogak dolgozi. A hozzáférés szabváos felületeke keresztül törtéik majd.

11 . Bevezetı 5 Néhá kritikát is megemlítek, amel a égük felé irául. Sokszor elhagzott, hog túl kisik vaguk. Cégük immár 6 éve prosperál. A felhaszálói igéekre sokkal gorsabba, rugalmasabba tuduk válaszoli, mit a ag égek. A éget az erdészeti szakma igéei hívták életre, és amíg a szakma mellettük áll, addig ki is szolgáljuk. A programstabilitás is eg fotos kérdés, fıleg Widows körezetbe. Jelelegi verziók eljutott az itegráltság ola szitjére, amel már a stabilitás rovására meg. Az új verziót már a felmerült problémák ismeretébe fejlesztjük. Az új fejlesztıi körezetek (Visual Basi, JavaSript, Java, C++, C#,.NET) már leveszik a programozó válláról a programok legkritikusabb részét a memória kezelést, az objektumok létrehozását, bıvítését és törlését. A fejlesztıi körezetek közül talá a legígéretesebb a Mirosoft.NET körezet (Platt 200), amel forráskód és platform függetle megoldást kíál. A körezet eg új operáiós redszerkét is felfogható, ami biztoságosa futtatja az Iteretrıl letölthetı és kompoesekbıl felépülı programokat. A.NET körezet Widows 2000 és XP operáiós redszerek alatt már elérhetı..5. Kutatási módszerek A kutatási téma meghatározása a geoiformatika adott területéek kiválasztását jeletette. Gakori volt az igéek szeriti témaválasztás is. Ezutá következett a omtatott és az elektroikus szakirodalom taulmáozása. Utóbbihoz ag segítséget újtott a CiteSeer - Sietifi Literature (http://iteseer.j.e.om/s) digitális kövtára. A szakirodalom alapos vizsgálatát az algoritmus tervezése, programozása és tesztelése követte. A tesztelés eredmée sokszor a program, éha viszot az algoritmusterv javítását kíváta meg. Az utolsó fázis az algoritmusok összedolgozása, az algoritmusokból eljárások, az eljárásokból programmodulok és végül a programok felépítése. A programmodulokat már kokrét gakorlati alkalmazásoko tudtam teszteli..6. Köszöet Aki valaha is programozott tudja, hog a szoftverfejlesztés ago sok idıt igéel: programtervezés, kódolás, véget em érı tesztelés és javítás. Nago ehéz eg ola programot íri, amelet em sak a programozó, haem mások is haszáli tudak. Mégis a programozás a redszerfejlesztések sak az egik fele. Az új tehológiák, algoritmusok kidolgozása sakem ugaai idıt igéelt. Ezért a köszöet midekit megillet, aki a redszer megszületéséhez közvetve-közvetleül hozzájárult. Hálával tartozom kis saládomak, a DigiTerra Méröki Irodáak, és a Soproi Egetem oktatóiak és hallgatóiak, kiemelve a Földmérési és Távérzékelési Taszék mukatársait. A program elsı számú tesztelıje mai apig is a Taszék. A szakmai és gakorlati eredméek, az évek sorá összegőlt értékes tapasztalatok mid a DigiTerra Méröki Iroda mukáját és kitartását disérik. Köszöetet modok az erdész, a földmérı és a távérzékelési szakterület mővelıiek, midazokak, akik az erdészeti geoiformatika és a DigiTerra szoftverek elidulását, fejlıdését és országos kiteljesedését támogatták. Külö köszöet illeti dr. Básatai Lászlót, aki a pálá elidított, patroált és doktori témavezetım volt.

12 2. Geoiformatikai áttekitı 6 2. Geoiformatikai áttekitı A disszertáió fı tárgát képezı algoritmusok és tehológiák tárgalása elıtt következzék a geoiformatika rövid ismertetése. Eek élja elsısorba a szakterület és az általam haszált fogalmak tisztázása. 2.. Alapfogalmak A geoiformatika alapfogalmait az iformatika alapfogalmaiból élszerő levezeti. A következı felsorolásba a fogalmakat egmásra épülésük sorredjébe tárgalom: eged... a valós világ véges számú tulajdoságértékekkel leírható tárga, személe, esemée, jelesége, amel az iformáiós redszer szempotjából léeggel bír. Szioima: etitás. egedtípus... egedek azoos tulajdoságokkal jellemezhetı osztálai. Szioima: etitástípus. objektum... az eged számítógépes körezetbe törtéı kokrét ábrázolása. objektumtípus... objektumok azoos tulajdoságokkal jellemezhetı osztálai. adat... értelmezhetı és feldolgozható objektív té, ismeret, fogalom, mel eg objektum adott tulajdoságáak leírására szolgál. adatmodell... eg iformáiós redszerbe szereplı objektumtípusok felsorolása, az objektumtípusok tulajdoságaiak és kapsolataiak leírása. adatmezı... objektumtípusok eg tulajdoságát tároló adattárolási egség. adatrekord... eg objektum véges számú tulajdoságait tároló adattárolási egség. adattábla... azoos típusú objektumokat tároló adattárolási egség. adatbázis... véges számú objektum elıfordulások adatmodell szerit szervezett egüttese. iformáió... az adat értelmezésével elıállított új, vag újszerő ismeret, jeletés, híraag, tájékoztatás. iformatika... iformáió kezeléséek elméleti és gakorlati kérdéseivel foglalkozó tudomáág. iformáiós redszer... az iformáió kezelésére hivatott redszer. A redszer fukiói az adatok gőjtése, tárolása, megjeleítése, redszerezése, elemzése. A geoiformatikai fogalmak származtatása a feti fogalmak felhaszálásával a geo- vag földrajzi elıtaggal törtéik. Az elıtag az ismeretszerzés tárgát földrajzi körezetükre szőkíti. Földrajzi körezetük a Föld felszíe, a felszíe vag alatta lévı tereptárgak, jeleségek összessége, amel az ismeretszerzés szempotjából léeggel bír. Földrajzi

13 2. Geoiformatikai áttekitı 7 körezetük képzése tehát eg léegkiemelı, egszerősítı absztrakiós folamat eredmée. Ezek utá a földrajzi objektum a Föld felszíé vag alatta található tárgak, jeleségek számítógépes ábrázolását jeleti. A földrajzi iformáió a Föld felszíérıl, a felszíe vag alatta található földrajzi objektumokról gőjtött ismeretaag. A geoiformatika pedig a földrajzi iformáió kezeléséek tudomáa. Magarországo rövidsége miatt elterjedt a tér- elıtaggal törtéı fogalomképzés: téradat, tériformatika. É ezt em tartom szeresések, mert sok esetbe a képzett szavak félreérthetık és a tér- elıtag em mide esetbe utal földrajzi körezetükre (CAD/CAM, sillagászat stb. is térbeli adatokkal dolgozik). Rövidsége és léegre utalása miatt a geoelıtag haszálatát szorgalmazom Modellezés A geoiformatika léege, hog modelleket alkossuk körezetükrıl, amelek alkalmasak a ilvátartás, az elemzés, a szimuláió és a dötéstámogatás boolult problémáiak megoldására. A modellezés tömöre a valós világ sökketett iformáió készlettel törtéı leírása (Horváth 989). A valós világ leírása eg háromlépsıs absztrakiós folamat eredmée (Detrekıi, Szabó 995). Az elsı lépésbw a valós világot eg elméleti modellel helettesítjük, amelbe meghatározzuk a valós világ egedeit, személeit, tárgait, jeleségeit, eseméeit, ameleket a végsı modellbe szerepelteti kíváuk. Második lépésbe meghatározzuk az elméleti modell egedeiek leírásához szükséges jellemzıket és a közöttük lévı összefüggéseket, azaz létrehozzuk az objektumok logikai modelljét. A harmadik, befejezı lépésbe elıállítjuk a fizikai modellt, mel a logikai modell számítógépes körezetbe törtéı leképezését és feltöltését jeleti. A modell hatékosága a modell eredetiségével és egszerőségével mérhetı. A számítógépes modellbe szereplı objektumok jellemzésére szolgáló tulajdoságok:. helzeti adatok - geometria 2. leíró adatok - attribútumok 2.a. azoosító adatok (sorszám, helség) 2.b. soportosító adatok (osztál - soport - típus) 2.. kapsoló adatok (reláió és térbeli kapsolat) 2.d. szakadatok (szakterület) 2.e. metaadatok (adat az adatról) Eg földrajzi iformáiós modell létrehozása sorá az elméleti modellbe felsorolt földrajzi egedeket, vag etitásokat, geometriai elemekkel és attribútumokkal írjuk le. A földrajzi egedek számítógépes körezetbe törtéı ábrázolásai a földrajzi objektumok. Földrajzi objektumok geometriai jellemzésére általába a következı elemeket haszáljuk: pot, voallá, háromszög, égszög, sokszög. Összetett objektumok leírása az elıbbi elemek többszörözésével törtéik. Ívek, görbe elemek közelítése a töréspotok számáak övelésével, iterpoláióval érhetı el. Felületek ábrázolása háromszögek vag égszögek összekapsolásával lehetséges. Belsı szigetek, gőrők kialakítása sokszögek egmásba

14 2. Geoiformatikai áttekitı 8 ágazásával oldható meg. A geometriai elemek jellemzı potjait koordiátákkal adjuk meg. A többire két-, ritkábba háromdimeziós koordiátákat valamile elıre megválasztott voatkozási redszerbe értelmezzük. Az attribútumok a földrajzi objektumok leírásához haszált szöveges és umerikus tulajdoságértékek összessége. Az attribútumok típusai az azoosító- és kapsoló adatok, a szakadatok és miıségi adatok. Az azoosító adatok az objektum egedi azoosítására szolgálak. Ez a legtöbb esetbe egetle adatmezıt jelet, amelbe eg övekvı vag elıre kialakított sorszám kap helet (lieáris sor, iráítószám). Az azoosító adatmezıt szokás elsıdleges kulsak is evezi. Az elsıdleges kulsra hivatkozó adatmezıket kapsoló kulsokak hívjuk. Elıfordul, hog az azoosításra több adatmezı értékeiek összessége szolgál (hel tag részlet alrészlet, község fekvés helrajzi szám alátörés épületjel lakásszám). Ilekor kompozit kulsról beszélük. Osztott adatbázisokál gakori, hog az azoosító adatok között megjeleik az adat létrehozásáak helére utaló kód is. Ezzel garatálható az azoosító kuls egedisége, és megoldható az adatok késıbbi összesítése, feldolgozása. Régebbe gakori volt digitális térképeke a földrajzi objektumok geokódolása. A geokód eg földrajzi pozíióval kiegészített azoosító, mel az objektum geometriája közelébe vag belsejébe helezkedik el, és utal az objektum leíró adataira. A leíró adatok következı kategóriája az objektumok soportosításáról godoskodik. Heltakarékosság és az egséges kezelés miatt sokszor az eltérı objektumtípusokat eg adattáblába tároljuk. Ilekor szükségessé válik az objektum típusára utaló adatmezık bevezetése. Nagszámú objektumtípus összevoásakor további hierarhikus soportok kialakítása is idokolt lehet. Eg lehetséges hierarhikus botás a következı: osztál soport típus. Eg osztál több soportot, míg eg soport több típust foglal magába. Az attribútumok harmadik soportja az objektumok kapsolatait írja le. Az objektumok között általába reláiós és térbeli kapsolatokat defiiáluk. A defiíió az adatmodell része. Reláiós kapsolat az objektumok tulajdoságértékeiek összehasolításá alapul. A fotosabb reláiós típusok a következık: egelı, eltérı, kisebb, kisebb-egelı, agobb, agobb-egelı, hasoló. A térbeli kapsolat az objektumok geometriájá alapul. A térbeli kapsolat lehetséges esetei: tartalmazás, átfedés, határosság, metszés, közelség, elkülöülés. Bizoos adatmodellek esetébe a térbeli kapsolatok magától értetıdıek, sokszor viszot a térbeli kapsolatok feltárása és digitális tárolása az egik legehezebb feladat. A reláiós és térbeli kapsolatok kialakíthatók azoos és eltérı típusú objektumok között is. Az attribútumok között a következı soport a szakadatoké. A leíró adatok e soportját midig a geoiformatikai redszer létrehozásáak élja határozza meg. Az adatmezık a szakterület adatait tárolják, aak a szakterületek az adatmezıit, amel a geoiformatikai redszert haszálja. A metaadatok a leíró adatok utolsó soportját képezik. A metaadatok kapsolódhatak közvetleül az objektumokhoz, de az ismétlések elkerülése miatt sokszor agobb adattárolási egségél rögzítik. A metaadatok az adatmodellt, az adatbázist, a táblákat, a mezıket vag a rekordokat jellemezhetik. A jellemzés kiterjed az adatbázis éljára, az adatforrásokra, a források voatkozási redszereire, az adatok keletkezésre és aktualitására, a geometriai és tematikus potosságukra. Nem elhaagolhatók a szerzıi jogokra és a korlátozásokra voatkozó leírások sem.

15 2. Geoiformatikai áttekitı Adatmodellek és dimeziók Eg földrajzi iformáiós redszerbe szereplı objektumok elsıdleges jellemzésére a geometria szolgál. A geometria speiális kezelése meghatározza az alkalmazott adatmodell típusát. Az adatmodellek eg lehetséges soportosítását adja a modellbe résztvevı geometriai elemek szabálos, illetve szabáltala elhelezkedése és kiterjedése (Czimber 997). Szabálos geometriai elemek Ezek az adatmodellek egértelmőe leírják a szabálos geometriai elemek térbeli elhelezkedését, egmáshoz való viszoát és az elemi alkotók formáját, méreteit. Az ile adatmodelleket tesszeláiós modellekek is szokás evezi, amelek a teret szabálos geometriai elemekre botják. Dimezióit tekitve általába midig két- vag háromdimeziósak. Leggakoribb változata a raszteres adatmodell, amel a területet elemi téglalapokra (piel), míg a teret elemi téglatestekre (voel) botja. A raszteres adatmodellbe az elemi alkotók általába lieárisa helezkedek el. Gakori azoba a rekurzív (égesfa, olasfa) és hierarhikus (piramisrétegek) kialakítás is (2-. Ábra). lieáris tárolás égesfa tárolás olasfa tárolás piramis rétegek 2-. Ábra: Raszteres adatmodellek tárolása Elıfordulak szabálos háromszög és hatszög felbotások is, de ezek grafikus megjeleítése em igazodik a korszerő raszteres megjeleítıkhöz. A tesszeláiós adatmodellekél a térbeli kapsolatok egértelmőek, ezeket em kell külö defiiáli. Fotos megemlítei, hog a raszteres adatmodellek alkalmasak a szabáltala geometriai elemek soportosítására, térbeli ideelésére is. Szabáltala geometriai elemek Az adatmodellek másik ag soportját azok a modellek alkotják, ahol a geometriai elemek jellemzı potjai szabáltalaul helezkedek el. A potok, voalláok, háromszögek, égszögek, sokszögek jellemzı potjaiak ábrázolása koordiátákkal, vektorokkal törtéik. Ie származik az adatmodell elevezése is: vektoros adatmodell. A vektoros adatmodellél ag hagsúlt kell fekteti a térbeli kapsolatok megfelelı kialakítására. Mid a szabálos, mid a szabáltala adatmodellek között számos altípust lehet elkülöítei. A soportosítás törtéhet a geometriai elem kiterjedéséek dimeziója szeriti szerit (2-. Táblázat).

16 2. Geoiformatikai áttekitı 0 A kiterjedés dimeziója 0D - is (piel, pot) D - lieáris (voallá) Szabálos adatmodell raszter Szabáltala adatmodell vektor 2D - sík (égszög, sokszög) 3D - térbeli (felület, test) 2-. Táblázat: Szabálos és szabáltala adatmodellek dimeziói Midegik adatmodell-változat redelkezhet eg további dimezióval is, az idıvel. Ezek az adatmodellek alkalmasak az idıbeli változások rögzítésére, külöbözı idıpothoz tartozó állapotok egüttes elemzésére, korábbi változatok visszaállítására. A megfelelı adatmodell kiválasztása, ismerve az adatmodellek elıeit és hátráait (2-2. Táblázat), midig hosszas mérlegelés eredmée. Eg korszerő geoiformáiós redszer támogatja midkét adatmodellt és az adatmodellek közötti kétiráú koverziót is. Karakterisztika Szabálos adatmodellek raszter Szabáltala adatmodellek vektor Elıállítás Többire egszerő Mukaigées Geometriai potosság Kevésbé potos Potos Tárolás típusa Mátri Szekveiális Tároláshoz szükséges hel Nag Kisi Keresı algoritmusok Gors Lassú Térbeli kapsolatok Egszerő Boolult Térbeli elemzések Egszerő Boolult Térbeli mitavételezés Jó Változó Iformáió visszaadás Részletes és egeletes Léegi és egelıtle Elévülési idı Rövid Hosszabb Aktualizálás Egszerő Boolult 2-2. Táblázat: A szabálos és a szabáltala adatmodellek összehasolítása 2.4. Raszteres adatmodell A raszteres adatmodell elemi téglalapokból, pielekbıl épül fel. Az elemi pielek sorokba és oszlopokba redezıdek. Az íg kialakult mátriok alkotják a raszter sávjait. A raszteres adatállomá általába több rasztersávot tartalmaz.

17 2. Geoiformatikai áttekitı A raszter geometriáját az elemi téglalapok szélessége és magassága, a sorok és oszlopok száma, valamit a raszter eg kiválasztott (általába bal-felsı) potjáak földrajzi koordiátái szolgáltatják (2-2. Ábra). A méret és pozíióadatok a raszter georefereia adatai. refereia pozíió rasztersávok pielértékek s s elemi piel méretei 3 sorból és 0 oszlopból felépülı raszter 2-2. Ábra: Raszteres adatmodell felépítése A raszter leíró adatait az eges pielekbe tárolt umerikus értékek alkotják. Az értékek a raszter típusától függıe sokfélék lehetek: képitezitás értékek, magasságok, kitettség adatok, hımérséklet adatok, sapadékmeiségek, terepi mérések eredméei, tematikus kódok stb. Utóbbi kód a piel által lefedett terület tartalmi, miıségi jellemzésére szolgál (2-3. Ábra). Raszteres adatmodell esetébe speiális szerephez jut az üres ella, mel az adott raszterrel le em fedett területet jelöli Tematikus kódok: ) épület 2) út 3) patak 4) erdı Ábra: Raszteres adatmodell tematikus kódjaiak értelmezése Raszteres adatok elıállítását korszerő és hatéko eszközök végzik: digitális kamerák, távérzékelı mőholdas felvevık, lapolvasók. Az adatok származhatak más adatforrásokból is. A vektor-raszter átalakítás, a raszteres térbeli iterpoláió és térbeli elemzések eredméei mid raszteres állomáok. A raszteres elemzések hatékosága a végeselem módszerbe rejlik. A raszter a vizsgált területet véges számú elemi pielre botja. A pielek esetébe az elemzı fukiók köe megkompoálhatók. A raszter felépítéséek köszöhetıe a raszterella elérése, a térbeli kapsolatok, a szomszédsági viszook egértelmőek. A raszteres elemzı fukiókat mőködési hatókörük alapjá külöítjük el:

18 2. Geoiformatikai áttekitı 2 lokális fukiók hatóköre a piel maga (sávok közötti matematikai mőveletek ), fokális fukiók hatóköre a piel közvetle körezete (élesítés, simítás, lejtés ), zoális fukiók hatóköre az azoos értékő pielek összessége (statisztika ), globális fukiók hatóköre a raszter egésze (statisztika, láthatóság, terjedés ). Az elemzı fukiók jeletıs része raszteres terepmodelle értelmezhetı, ahol az eges pielértékek a terepfelszí magasságát írják le Vektoros adatmodell A vektoros adatmodellt felépítı adatmezık két ag soportja a geometria és az attribútumok. A geometria és az attribútumok tárolódhatak külö adattáblákba vag egüttese. A geometriai elemeket szabáltala elhelezkedéső, koordiátákkal, vektorral adott potok építik fel. A földrajzi elemeket objektumtípus szerit általába külö adattáblákba tároljuk. Nagszámú objektumtípus eseté az eltérı típusú objektumok összevohatók. Ilekor az objektum típusát külö adatmezı tárolja. Gakori, hog az objektumhoz az azoosító adatok alapjá más objektumok is kapsolódak. Eg erdırészlet geometriájához az azoosító adatoko kívül kapsolhatók a részletadatok, az erdısítési adatok, a gazdálkodási adatok, valamit több fafajsor és megjegzés adatai is (2-4. Ábra). Az elıbbi típusú adatok mid másmás adattáblába helezkedek el. Az objektumok elıhívása reláiós kapsolatok segítségével törtéik. Erdırészlet Redeltetés Terület Sopro 03 A Sopro 03 A Sopro 03 B Sopro 03 C Sopro 03 ID Sopro 03 Ni Gazdasági Védelmi Közjóléti is is 3,8 5,2 0,5 2, 4, Sopro 03 C Sopro 03 ID Sopro 03 B Sopro 03 Ni Erdırészlet Fafaj Elegará Fatömeg Sopro 03 A Sopro 03 B Sopro 03 B Sopro 03 C Sopro 03 C Ktt B Ktt B LF Sopro 03 C Ktt Ábra: Eg erdırészlet objektum reláiós kapsolataiak ábrázolása Vektoros adatmodell esetébe az attribútum adatok között ag szerephez jutak a térbeli kapsolatokat defiiáló adatmezık. A térbeli kapsolatokat topológiáak evezzük. A topológia egrészt elısegíti a térbeli elemzéseket, másrészt biztosítja az elletmodás metes vektoros adatállomáok létrehozását. A topológikus adatszervezés elve a következı. Az adatábrázolás alapegsége a koordiátáival adott pot. A potokat voalláok kötik össze. A voalak egmást em metszik, sak a

19 2. Geoiformatikai áttekitı 3 somópotokba találkozak. A voalláok által körbezárt térrészek területeket, sokszögeket alkotak. Az elıbbi építkezést követve létrejö a pot-voal, voal-terület topológia. A kapsolatok midkét oldalo tárolódak: a pot mel voalo található, a voalakat mel potok építik fel, a voal mel területeket választja ketté, a területet mel voalak építik fel. A kapsolatok az azoos típusú elemek között is létrejöek: voal-voal kapsolat, terület-terület szomszédság. Összetett kapsolatok is felállíthatók: pot-voal-pot topológia (2-5. Ábra). 0 6 A 6 7 E D B C Terület-voal topológia Terület Voalak listája 0, 2, 3, 4 A, 5, 6, 8, 0 B 2, 6, 7 C 3, 5, 7, 9 D 4, 8, 9 E 0 Voal-terület topológia Voal Bal, jobb terület 0 - A B C D 5 A - C 6 A - B 7 B - C 8 A - D 9 C - D 0 A - E Voal-pot topológia Voal Kezdı, zárópot Voal Koordiáta lista , , 22 22, 22, 33 66, 55 55, Pot-voal-pot topológia Csomópot Voal Hova Ábra: Topológia - térbeli kapsolatok eg vektoros példá Topológikus vektoros adatállomáok építése közbe számos hiba léphet fel. Az egszerő hibák gakra sak késıbb derülek ki: például a hézagok területek összekapsolását eredméezik, amel sak a területépítés utá derül ki. Fotos tehát a topológiai hibák mielıbbi, akár szerkesztés közbei felderítése (2-6. Ábra). ) illesztési hibák 2) túlúlások 3) hézagok 4) kettızések 2-6. Ábra: Topológikus építkezés közbe jeletkezı hibák A vektoros adatmodellek elemzése általába sok idıt és számítást igéel. A számítások a megfelelı topológia kialakításával és a térbeli ideeléssel gorsíthatók. A térbeli ideelés a geometriai elemek gors elıhívását teszi lehetıvé. A mőveleteket szokás soportosítai a bemeeti adatállomáok száma szerit. Eg vektoros állomáo elvégezhetı térbeli mőveletek sokfélék lehetek (2-3. Táblázat). Számos mővelet a leíró adatok alapjá dolgozik (kiemelés, összevoás), éhá mővelet a geometriát módosítja (javítás, geeralizálás, merılegesítés, összekapsolás, traszformálás), további elemzések új geometriai alakzatokat állítaak elı (védızóa, súlpot, befoglaló téglalap, kove burkoló, legrövidebb út keresés). Két vektoros állomá között értelmezhetı mőveletek leggakrabba halmazmőveletekre vezethetık vissza (uió, külöbség, metszet).

20 2. Geoiformatikai áttekitı 4 Gakori, hog ezek a mőveletek töréspotokat módosítaak, új metszéspotokat hozak létre (2-4. Táblázat). Mővelet Forrás Eredmé Kiemelés az attribútumok alapjá a geometriai elemek kiemelése Elimiálás az attribútumok alapjá a felesleges határolóvoalak törlése a b a a b d d b a d Geeralizálás a töréspotok eg megadott távolságra lehetek egmástól Pufferzóa a geometriai elemek körüli fi vag változó távolságra lévı zóa Traszformálás a geometriai elemek traszformálása eg másik koord.redszerbe b a b d d a b b d d 2-3. Táblázat: Néhá eg vektoros állomáo elvégezhetı mővelet Mővelet Források Eredmé Egesítés - uió a geometriai elemek átfedésével új geometriai elemek képzése Kivoás terület elemek kivoásával új területek képzése Metszet képzés területelemek közös részébıl új területek képzése Aktualizálás a geometriai elemek leserélése az újakra + Térkép illesztés külöbözı forrásból származó geometriai elemek illesztése 2.6. Megjeleítés 2-4. Táblázat: Néhá két vektoros állomá között elvégezhetı mővelet A földrajzi objektumok leíró adataiak megjeleítése táblázatos vag listás formába lehetséges. Az adattáblák geometriai adatait redszerit grafikusa ábrázoljuk. A megjeleítés eg térképézete törtéik. A térképézet voatkozási redszerét elıre meg kell választauk. A térképézetek több rétegbıl, tematikákból épülek fel. Eg tematika az adatbázis objektumaiak eg kiválasztott részhalmazát jeleti. A geometria megjeleítése sokféle lehet: potok, szimbólumok, voalak, poligook, feliratok, kartodiagramok, képek. A megjeleítés három alapvetı paramétere a méret, a szí és a rajzelem típusa (2-5. Táblázat).

3. Sztereó kamera. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (http://www.inf.u-szeged.hu/~kato/teaching/)

3. Sztereó kamera. Kató Zoltán. Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika tanszék SZTE (http://www.inf.u-szeged.hu/~kato/teaching/) 3. Sztereó kamera Kató Zoltá Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika taszék SZTE (http://www.if.u-szeged.hu/~kato/teachig/) Sztereó kamerák Az emberi látást utáozza 3 Sztereó kamera pár Két, ugaazo 3D látvát

Részletesebben

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai

13. Tárcsák számítása. 1. A felületszerkezetek. A felületszerkezetek típusai Tárcsák számítása A felületszerkezetek A felületszerkezetek típusa A tartószerkezeteket geometra méretek alapjá osztálozzuk Az eddg taulmáakba szereplı rúdszerkezetek rúdjara az a jellemzı hog a hosszuk

Részletesebben

Kutatói pályára felkészítı modul

Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı modul Kutatói pályára felkészítı kutatási ismeretek modul Tudomáyos kutatási alapayag feldolgozása, elemzési ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI

Részletesebben

Előadó. Bevezetés az informatikába. Cél. Ajánlott irodalom. Előismeretek? Felmentés? Dudásné Nagy Marianna. csütörtök Bolyai terem

Előadó. Bevezetés az informatikába. Cél. Ajánlott irodalom. Előismeretek? Felmentés? Dudásné Nagy Marianna. csütörtök Bolyai terem Előadó Bevezetés az iformatikába csütörtök 16-18 Bolyai terem Dudásé Nagy Mariaa TTK Iformatikai Taszékcsoport (Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Taszék) Árpád tér 2. 216. szoba Fogadó óra: szerda

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?

Részletesebben

rendszerek egy olyan speciális csoportját

rendszerek egy olyan speciális csoportját Geoinformációs rendszer A geoinformációs rends rendszerek a térinformációs rendszerek egy olyan speciális csoportját alkotják, melyek a földdel, mint közvetlen környezetünkkel foglalkoznak foglalkoznak.

Részletesebben

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.

Mezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják. 54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat

Részletesebben

Ingatlanfinanszírozás és befektetés

Ingatlanfinanszírozás és befektetés Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoiformatikai Kar Igatlameedzser 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. Szakiráyú Továbbképzési Szak Igatlafiaszírozás és befektetés 2. Gazdasági matematikai alapok Szerzı:

Részletesebben

A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések

A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések A MePAR-hoz kapcsolódó DigiTerra térinformatikai szoftver fejlesztések GIS OPEN 2004 Konferencia Székesfehérvár Előadó: Czimber Kornél DigiTerra Kft. DigiTerra - MePAR térinformatikai fejlesztések MePAR

Részletesebben

Környezeti informatika

Környezeti informatika Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék

Részletesebben

Kulcsár Attila. A második szint GeoCalc GIS 2. GISopen 2012 konfrencia. www.geocalc.hu

Kulcsár Attila. A második szint GeoCalc GIS 2. GISopen 2012 konfrencia. www.geocalc.hu Kulcsár Attila A második szint GISopen 2012 konfrencia 1 GeoCalc GIS története 2006 Alapverzió (csak adatbázisokkal együtt Temető nyilvántartás) 2008 GeoCalc GIS 1.0 2011 GeoCalc GIS 1.5 (hierarchia, földtömegszámítás,

Részletesebben

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Földmérési és Távérzékelési Intézet Ta p a s z ta l a to k é s g ya ko r l a t i m e g o l d á s o k a W M S s zo l gá l tatá s b a n Földmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.13. WMS Szolgáltatások célja A technikai fejlődéshez igazodva

Részletesebben

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok

Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok Adatstruktúrák, algoritmusok, objektumok 2. Az objektumorientált programozási paradigma 1 A szoftverkrízis Kihívások a szoftverfejlesztés módszereivel szemben 1. A szoftveres megoldások szerepe folyamatosan

Részletesebben

Nagy Gábor: Mapinfo. Tartalomjegyzék

Nagy Gábor: Mapinfo. Tartalomjegyzék Nagy Gábor: Mapinfo Jelen segédletet abból a célból kezdtem el írni, hogy a Jáky József Műszaki Szakközépiskola ötödéves térinformatikai technikus tanulóinak segítséget nyújtson a MapInfo megismerésében.

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,

Részletesebben

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet):

(A TÁMOP /2/A/KMR számú projekt keretében írt egyetemi jegyzetrészlet): A umerikus sorozatok fogalma, határértéke (A TÁMOP-4-8//A/KMR-9-8 számú projekt keretébe írt egyetemi jegyzetrészlet): Koverges és diverges sorozatok Defiíció: A természetes számoko értelmezett N R sorozatokak

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő

Részletesebben

Egységes Erdészeti Vállalati Rendszer DigiTerra EIR v5

Egységes Erdészeti Vállalati Rendszer DigiTerra EIR v5 KEZDİ LÉPÉSEK Egységes Erdészeti Vállalati Rendszer DigiTerra EIR v5 Erdőgazdálkodási szakmai és térinformatikai alrendszer Készítette: DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. www.digiterra.hu Kiadás:

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 7. Digitális térképezés, georeferálás, vektorizálás Digitális térkép Fogalma Jellemzői Georeferálás

Részletesebben

Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával. Budapest, 2015.

Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával. Budapest, 2015. TeIR Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április 1 BEVEZETÉS Az útmutató

Részletesebben

Multimédiás adatbázisok

Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázisok Multimédiás adatbázis kezelő Olyan adatbázis kezelő, mely támogatja multimédiás adatok (dokumentum, kép, hang, videó) tárolását, módosítását és visszakeresését Minimális elvárás

Részletesebben

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010.

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. május 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja az Országos Területrendezési

Részletesebben

DigiTerra fejlesztési eredmények

DigiTerra fejlesztési eredmények DigiTerra fejlesztési eredmények Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar 2004. március 18. Előadó: Nyull Balázs DigiTerra Kft. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Tevékenységek Erdészeti

Részletesebben

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET

GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET ε ε hullámegelet: Mérökizikus szak, Optika modul, III. évolam /. élév, Optika I. tárg GEOMETRIAI OPTIKA - ÓRAI JEGYZET (Erdei Gábor, Ph.D., 6. AJÁNLOTT SZAKIRODALOM: ELMÉLETI ALAPOK Maxwell egeletek E(

Részletesebben

Erdészeti útügyi információs rendszerek

Erdészeti útügyi információs rendszerek Erdészeti útügyi információs rendszerek PÉTERFALVI József, MARKÓ Gergely, KOSZTKA Miklós 1 Az erdészeti útügyi információs rendszerek célja a feltáróhálózatok térképi vonalai és az azokhoz kapcsolt leíró

Részletesebben

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 1 Adatbáziskezelés alapjai jegyzet Készítette: Juhász Adrienn Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 2 Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggı információ vagy

Részletesebben

A matematikai statisztika elemei

A matematikai statisztika elemei A matematikai statisztika elemei Mikó Teréz, dr. Szalkai Istvá szalkai@almos.ui-pao.hu Pao Egyetem, Veszprém 2014. március 23. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 3 Bevezetés................................

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.

Részletesebben

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK

III. FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK Függvéek és tulajdoságaik 69 III FEJEZET FÜGGVÉNYEK ÉS TULAJDONSÁGAIK 6 Gakorlatok és feladatok ( oldal) Írd egszerűbb alakba: a) tg( arctg ) ; c) b) cos( arccos ) ; d) Megoldás a) Bármel f : A B cos ar

Részletesebben

Szkennelt térkép vektorizálás QGIS programban 2.x verzió Összeállította: dr. Siki Zoltán

Szkennelt térkép vektorizálás QGIS programban 2.x verzió Összeállította: dr. Siki Zoltán Szkennelt térkép vektorizálás QGIS programban 2.x verzió Összeállította: dr. Siki Zoltán Egy szkennelt ingatlan-nyilvántartási térkép részlet vektorizálását mutatjuk be. A munka a további részekre bontható:

Részletesebben

Útmutató a MATARKA adatbázisból való adatátvételhez

Útmutató a MATARKA adatbázisból való adatátvételhez Útmutató a MATARKA adatbázisból való adatátvételhez A MATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshetı adatbázisa a következı címrıl érhetı el: http://www.matarka.hu/ A publikációs lista kinyerése

Részletesebben

Példa: 5 = = negatív egész kitevő esete: x =, ha x 0

Példa: 5 = = negatív egész kitevő esete: x =, ha x 0 Ha mást em moduk, szám alatt az alábbiakba, midig alós számot értük. Műeletek összeadás: Példa: ++5 tagok: amiket összeaduk, az előző éldába a, az és az 5 szorzás: Példa: 5 téezők: amiket összeszorzuk,

Részletesebben

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA

Koós Dorián 9.B INFORMATIKA 9.B INFORMATIKA Számítástechnika rövid története. Az elektronikus számítógép kifejlesztése. A Neumann-elv. Információ és adat. A jel. A jelek fajtái (analóg- és digitális jel). Jelhalmazok adatmennyisége.

Részletesebben

MÉRNÖK-SZÓTÁR. számítógépes program rendszer. magyar-angol-német-orosz és más nyelvek. Mérnökök által összeállított szakmai szótárak, szakembereknek!

MÉRNÖK-SZÓTÁR. számítógépes program rendszer. magyar-angol-német-orosz és más nyelvek. Mérnökök által összeállított szakmai szótárak, szakembereknek! MÉRNÖK-SZÓTÁR számítógépes program rendszer - Többnyelvő szakszótárak - Építıipari szakszótár - Gépipari szakszótár - Vasúti szakszótár - Nyelvi választék: magyar-angol-német-orosz és más nyelvek - Általános

Részletesebben

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja.

(Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. Testmodellezés Testmodellezés (Solid modeling, Geometric modeling) Testmodell: egy létező vagy elképzelt objektum digitális reprezentációja. A tervezés (modellezés) során megadjuk a objektum geometria

Részletesebben

QGIS Gyakorló. 1. kép. A vektor réteg (grassland.shp).

QGIS Gyakorló. 1. kép. A vektor réteg (grassland.shp). QGIS Gyakorló Verzió: 1.7 Wroclaw Cím: Műveletek az attribútum táblával Minta fájl letöltése innen: https://www.dropbox.com/link/17.oxt9ziogfh?k=54ff982063bac43be40bf263d9cf45ef A vektoros adatmodell számos

Részletesebben

MATEMATIKA TANMENET. 9. osztály. 4 óra/hét. Budapest, 2014. szeptember

MATEMATIKA TANMENET. 9. osztály. 4 óra/hét. Budapest, 2014. szeptember MATEMATIKA TANMENET 9. osztály 4 óra/hét Budapest, 2014. szeptember 2 Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra Ismerkedés, év elejei feladatok, szintfelmérő írása 2 óra I. Kombinatorika, halmazok 13 óra

Részletesebben

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése

VII. A határozatlan esetek kiküszöbölése A határozatla esetek kiküszöbölése 9 VII A határozatla esetek kiküszöbölése 7 A l Hospital szabály A véges övekedések tétele alapjá egy függvéy értékét egy potba közelíthetjük az köryezetébe felvett valamely

Részletesebben

DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI

DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI Koós Tamás Zríyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem koos.tamas@zme.hu DIGITÁLIS DOMBORZATMODELLEK ELŐÁLLÍTÁSI TECHNOLÓGIÁI ÉS MINŐSÉGI PARAMÉTEREI Absztrakt A tériformatikai szoftverek egyre szélesebb köre képes

Részletesebben

DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP

DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP DIGITÁLIS KÖZTERÜLETI M SZAKI TÉRKÉP Az önkormányzatok a közterületek dönt részének gazdái. A közterületekkel kapcsolatos, nyilvántartási és üzemeltetési feladatokhoz a földhivatalokban beszerezhet földmérési

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Matematika Évfolyam: 7 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Gondolkodási

Részletesebben

Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán

Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Téradatokkal kapcsolatos elemzések és fejlesztések a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel Képes Attila GISOpen 2013 NyME GEO, Székesfehérvár, 2013.03.12-14. Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

A DALNET24 projekt aktualitásai

A DALNET24 projekt aktualitásai GISopen 2015. Székesfehérvár 2015. március 27. Doroszlai Tamás FÖMI-FFÜO ov Földmérési és Távérzékelési Intézet Digitális földhivatal Földhivatali elektronikus dokumentum kezelés Az elektronikus dokumentum

Részletesebben

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011

Hajós György Versenyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 2011 1 Molár-Sáska Gáboré: Hajós György Verseyre javasolt feladatok SZIE.YMÉTK 011 1. Írja fel a számokat 1-tıl 011-ig egymás utá! Határozza meg az így kapott agy szám 0-cal való osztási maradékát!. Az { }

Részletesebben

Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán

Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Nyílt forráskódú tapasztalatok a FÖMI Térinformatikai Igazgatóságán Dr. Kristóf Dániel osztályvezető Oláh Róbert igazgató Olasz Angéla térinformatikus Nyílt forráskódú GIS munkaértekezlet, BME, 2013.02.06.

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Intelligens közlekedési rendszerek (ITS) Térinformatika (GIS) alkalmazása a közlekedésben Bevezetés A térinformációs

Részletesebben

Sorozatok A.: Sorozatok általában

Sorozatok A.: Sorozatok általában 200 /2002..o. Fakt. Bp. Sorozatok A.: Sorozatok általába tam_soroz_a_sorozatok_altalaba.doc Sorozatok A.: Sorozatok általába Ad I. 2) Z/IV//a-e, g-m (CD II/IV/ Próbálj meg róluk miél többet elmodai. 2/a,

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Csoportosítás. Térinformatikai műveletek, elemzések. Csoportosítás. Csoportosítás

Csoportosítás. Térinformatikai műveletek, elemzések. Csoportosítás. Csoportosítás Csoportosítás Térinformatikai műveletek, elemzések Leíró (attribútum) adatokra vonatkozó kérdések, műveletek, elemzések, csoportosítások,... Térbeli (geometriai) adatokra vonatkozó kérdések, műveletek

Részletesebben

6. Alkalom. Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél. K é p

6. Alkalom. Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél. K é p 6. Alkalom Kép ClipArt WordArt Szimbólum Körlevél K é p Képet már létezı képállományból vagy a Word beépített CLIPART képtárgyőjteményébıl illeszthetünk be. Képállományból kép beillesztése A szövegkurzort

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI

2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉRTELMEZÉSI DIFFERENCIÁINAK TERÜLETI KÖVETKEZMÉNYEI 2.1. Az iformációs társadalom és gazdaság fogalmáak külöbözô értelmezései 2.1.1. Az iformációs társadalom Bármely iformációs

Részletesebben

1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra)

1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra) Bevezetés A digitális terepmodell (DTM) a Föld felszínének digitális, 3D-ós reprezentációja. Az automatikus DTM előállítás folyamata jelenti egyrészt távérzékelt felvételekből a magassági adatok kinyerését,

Részletesebben

Termék modell. Definíció:

Termék modell. Definíció: Definíció: Termék modell Összetett, többfunkciós, integrált modell (számítógépes reprezentáció) amely leír egy műszaki objektumot annak különböző életfázis szakaszaiban: tervezés, gyártás, szerelés, szervízelés,

Részletesebben

Objektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015

Objektumorientált programozás Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 Objektumorientált programozás Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2014/2015 9. ELİADÁS Kivételkezelés (Exception handling) 2 Mi a kivétel (exception)? A kivétel, olyan hibás állapot vagy esemény, amely

Részletesebben

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról 29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn

( a b)( c d) 2 ab2 cd 2 abcd 2 Egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn Feladatok közepek közötti egyelőtleségekre (megoldások, megoldási ötletek) A továbbiakba szmk=számtai-mértai közép közötti egyelőtleség, szhk=számtaiharmoikus közép közötti egyelőtleség, míg szk= számtai-égyzetes

Részletesebben

(1) Milyen esetben beszélünk tartós nyugalomról? Abban az esetben, ha a (vizsgált) test a helyzetét hosszabb időn át nem változtatja meg.

(1) Milyen esetben beszélünk tartós nyugalomról? Abban az esetben, ha a (vizsgált) test a helyzetét hosszabb időn át nem változtatja meg. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MECHNIK - STTIK LKLMZTT MECHNIK TNSZÉK Elmélet kérdések és válaszok egetem alapképzésbe (Sc képzésbe) résztvevő mérökhallgatók számára () Mle esetbe beszélük tartós ugalomról?

Részletesebben

DigiCart Geodéziai Szolgáltató és Fejlesztı Kft.

DigiCart Geodéziai Szolgáltató és Fejlesztı Kft. A program a szolgalmi joggal kapcsolatos munkarészek elkészítéséhez használható. Csak telepített ITR-4-es mellett használható. A hardver kulcsnak USB kivitelőnek és SHK típúsúnak kell lenni. A vásárlás

Részletesebben

KÁOSZ EGY TÁLBAN Tóthné Juhász Tünde Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest) Gócz Éva Lónyai Utcai Református Gimnázium

KÁOSZ EGY TÁLBAN Tóthné Juhász Tünde Karinthy Frigyes Gimnázium (Budapest) Gócz Éva Lónyai Utcai Református Gimnázium válaszolására iránuló, még folamatban lévô (a dekoherencia és a hullámcsomag kollapszusa tárgkörökbe esô) elméleti próbálkozások ismertetésétôl. Ehelett inkább a kísérletek elôfeltételét képezô kvantumhûtés

Részletesebben

27.B 27.B. Alapfogalmak, logikai függvények és leírásmódjaik

27.B 27.B. Alapfogalmak, logikai függvények és leírásmódjaik 7.B 7.B 7.B Digitális alapáramkörök Logikai alapfogalmak Mutassa be a logikai függvéyek leírási módjait: a szövegeset, az igazság táblázatosat, a logikai vázlatosat és az algebrai alakkal törtéı leírást!

Részletesebben

VALÓS IDEJŰ MULTILATERÁCIÓ WAMLAT PILOTRENDSZER 3 MULTILATERÁCIÓ [4]

VALÓS IDEJŰ MULTILATERÁCIÓ WAMLAT PILOTRENDSZER 3 MULTILATERÁCIÓ [4] Szüllő Ádám Seller Rudolf VALÓS IDEJŰ MULILAERÁCIÓ WAMLA PILORENDSZER 3 A ikkbe bemutatott passzív radarredszer a multilateráiós tehika segítségével képes mide olya légi jármű valós idejű detekiójára és

Részletesebben

LABMASTER anyagvizsgáló program

LABMASTER anyagvizsgáló program LABMASTER anyagvizsgáló program A LABMASTER anyagvizsgáló szabványok szerinti vizsgálatok kialakítására és végzésére lett kifejlesztve. Szabványos vizsgálatok széles skálája érhetı el a mérések végrehajtásához

Részletesebben

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.

Részletesebben

Máté: Számítógépes grafika alapjai

Máté: Számítógépes grafika alapjai Történeti áttekintés Interaktív grafikai rendszerek A számítógépes grafika osztályozása Valós és képzeletbeli objektumok (pl. tárgyak képei, függvények) szintézise számítógépes modelljeikből (pl. pontok,

Részletesebben

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása

Irányítástechnika 1. 9. Elıadás. PLC-k programozása Irányítástechnika 1 9. Elıadás PLC-k programozása Irodalom - Helmich József: Irányítástechnika I, 2005 - Zalotay Péter: PLC tanfolyam - Jancskárné Anweiler Ildikó: PLC programozás az IEC 1131-3 szabvány

Részletesebben

1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük:

1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a racionális és a valós számok ismeretét feltételezzük: 1. A KOMPLEX SZÁMTEST A természetes, az egész, a raioális és a valós számok ismeretét feltételezzük: N = f1 ::: :::g Z = f::: 3 0 1 3 :::g p Q = j p q Z és q 6= 0 : q A valós szám értelmezése végtele tizedestörtkét

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai 1. A... egyedi alkotóelemek, amelyek együttesen formálnak egy képet. Helyettesítse be a pixelek paletták grafikák gammák Helyes válasz: pixelek

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti kérdések

Képszerkesztés elméleti kérdések Képszerkesztés elméleti kérdések 1. A... egyedi alkotó elemek, amelyek együttesen formálnak egy képet.(pixelek) a. Pixelek b. Paletták c. Grafikák d. Gammák 2. Az alábbiak közül melyik nem színmodell?

Részletesebben

Tanmenet Az. Informatika. műveltségi terület INFORMATIKA

Tanmenet Az. Informatika. műveltségi terület INFORMATIKA Tanmenet Az Informatika műveltségi terület INFORMATIKA tantárgy tanításához a 7.a és 7.b osztályokban. Tantárgyat tanító tanárok: Kassitzky Tamás Tantárgy éves óraszáma: 37 óra (heti 1 óra) Használt segédanyag:

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Szakdolgozat. A Microsoft Access módszertana. Témavezetı: Radványi Tibor Készítette: Erényi Péter, 2006 IV. évfolyam, számítástechnika szak

Szakdolgozat. A Microsoft Access módszertana. Témavezetı: Radványi Tibor Készítette: Erényi Péter, 2006 IV. évfolyam, számítástechnika szak Szakdolgozat A Microsoft Access módszertana Témavezetı: Radványi Tibor Készítette: Erényi Péter, 2006 IV. évfolyam, számítástechnika szak TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 ELİSZÓ... 5 AZ ADATBÁZIS-KEZELÉS-

Részletesebben

Beszédfelismerés alapú megoldások. AITIA International Zrt. Fegyó Tibor

Beszédfelismerés alapú megoldások. AITIA International Zrt. Fegyó Tibor Beszédfelismerés alapú megoldások AITIA International Zrt. Fegyó Tibor fegyo@aitia.hu www.aitia.hu AITIA Magyar tulajdonú vállalkozás Célunk: kutatás-fejlesztési eredményeink integrálása személyre szabott

Részletesebben

CAD-CAM-CAE Példatár

CAD-CAM-CAE Példatár CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: A példa száma: A példa szintje: CAD rendszer: Kapcsolódó TÁMOP tananyag: A feladat rövid leírása: Szíjtárcsa mőhelyrajzának elkészítése ÓE-A14 alap közepes haladó

Részletesebben

A PhysioBank adatmegjelenítő szoftvereinek hatékonysága

A PhysioBank adatmegjelenítő szoftvereinek hatékonysága A PhysioBank adatmegjelenítő szoftvereinek hatékonysága Kaczur Sándor kaczur@gdf.hu GDF Informatikai Intézet 2012. november 14. Célok, kutatási terv Szabályos EKG-felvétel: P, Q, R, S, T csúcs Anatómiai

Részletesebben

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész Herczeg Ferenc Székesfehérvár, 2016. szeptember 16. HATÁLYON KÍVÜLI UTASÍTÁSOK száma típusa

Részletesebben

A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii

A szerzõrõl... xi Bevezetés... xiii TARTALOMJEGYZÉK A szerzõrõl...................................................... xi Bevezetés...................................................... xiii I. rész A Visual Basic 2005 környezet 1. óra Irány

Részletesebben

A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található. A CD-melléklet használata. 1. Elméleti áttekintés 1

A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található. A CD-melléklet használata. 1. Elméleti áttekintés 1 A szürke háttérrel jelölt fejezet/alfejezet szövege a CD-mellékleten található meg. A CD-melléklet használata Bevezetés xi xiii 1. Elméleti áttekintés 1 1.1. Adatmodellezés 3 1.2. Táblák, oszlopok és sorok

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások alrendszere

Társadalombiztosítási ellátások alrendszere Társadalombiztosítási ellátások alrendszere Készítette: SZÁMORG-Invest Kft. dr. Nagy György Rövid, vázlatos ismertetı dia sorozat TB demo SZÁMORG-Invest Kft. 1 Verzió információk és alkalmazás felhasználó

Részletesebben

VÍZÓRA NYÍLVÁNTARTÓ RENDSZER

VÍZÓRA NYÍLVÁNTARTÓ RENDSZER Debreceni Egyetem Informatikai Kar VÍZÓRA NYÍLVÁNTARTÓ RENDSZER Dr. Kuki Attila Egyetemi Adjunktus Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék GYÖKÉR RÓBERT Mérnök Informatikus levelezı Debrecen 2009.

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

Szabványos adatstruktúra a közösségi közlekedés számára

Szabványos adatstruktúra a közösségi közlekedés számára Szabványos adatstruktúra a közösségi közlekedés számára www.cdata.hu CBC-TRANSPLAN, Szeged, 2013 július 3 EU adatszabványok a közlekedésben Data Referential Data Model Dictionnary Localisation Public Transport

Részletesebben

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció

3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 3D számítógépes geometria és alakzatrekonstrukció 1a. Bevezetés http://cg.iit.bme.hu/portal/node/312 https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/viiima01 Dr. Várady Tamás, Dr. Salvi Péter BME, Villamosmérnöki

Részletesebben

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS

Részletesebben

MATEMATIKA TANMENET 9.B OSZTÁLY FIZIKA TAGOZAT HETI 6 ÓRA, ÖSSZESEN 216 ÓRA

MATEMATIKA TANMENET 9.B OSZTÁLY FIZIKA TAGOZAT HETI 6 ÓRA, ÖSSZESEN 216 ÓRA MATEMATIKA TANMENET 9.B OSZTÁLY FIZIKA TAGOZAT HETI 6 ÓRA, ÖSSZESEN 216 ÓRA A TÁMOP 3.1.4. EU-s pályázat megvalósításához a matematika (9. b/fizika) tárgy tanmenete a matematika kompetenciaterület A típusú

Részletesebben

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi

Részletesebben

DATR változások Szolgalmi jogok

DATR változások Szolgalmi jogok DATR változások Szolgalmi jogok Békéscsaba 2014. november 25. Földmérési és Távérzékelési Intézet Institóris István osztályvezető Jogszabályi háttér Szolgalmi jogok 1. 16300/1971 OFTH Útmutató 2. 64300/1975

Részletesebben

Számítógéppel kezelhetı térképek. 7. gyakorlat

Számítógéppel kezelhetı térképek. 7. gyakorlat Számítógéppel kezelhetı térképek 7. gyakorlat Mi a térképi adat? Adat = adott feladat során értelmezett objektumra vonatkozó információ. Példa: villamosenergia-hálózat térképe Objektum: pl. vezetéktartó

Részletesebben

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,

Részletesebben

EIR modulok. Irodai szoftver. Térbeli objektumok Szakmai törzsadatok. Ügyviteli rendszer. Terepi iroda. Térinformatika. Készlet. Pénzügy.

EIR modulok. Irodai szoftver. Térbeli objektumok Szakmai törzsadatok. Ügyviteli rendszer. Terepi iroda. Térinformatika. Készlet. Pénzügy. EIR modulok Pénzügy Készlet Irodai szoftver Ingatlan Készlet Eszköz Humán Közjólét Mezőgazdaság Vadászat Térbeli objektumok Szakmai törzsadatok Üzemterv Fahasználat Erdőművelés VIR Ügyviteli rendszer Főkönyv

Részletesebben

Kerti's Kft. Nagy Bence Vezető termékmenedzser.

Kerti's Kft. Nagy Bence Vezető termékmenedzser. Kerti's Kft. Nagy Bence Vezető termékmenedzser bence.nagy@gps.hu www.kertis.hu Program A közelmúlt és a jelen Új üzletág, a GPS bolt Hogyan válasszunk térinformatikai adatgyűjtőt? A közelmúlt és a jelen:

Részletesebben

* Az eszköztáron látható menüpontok közül csak a felsoroltak esetén használható a Ctrl.

* Az eszköztáron látható menüpontok közül csak a felsoroltak esetén használható a Ctrl. Általános fogómód használata Az általános fogómód egy olyan objektum érzékeny kurzor, amely az alább felsorolt szerkesztı mőveleteknél felismeri azt, hogy milyen grafilus elem felett áll, és annak megfelelıen

Részletesebben

Könyvtári kölcsönzések kezelése

Könyvtári kölcsönzések kezelése Könyvtári kölcsönzések kezelése Célkitőzés Feladatunk egy egyetemi könyvtár kölcsönzéseit nyilvántartó rendszert elkészítése, amely lehetıséget nyújt a könyvtár tagjainak, illetve könyveinek nyilvántartása.

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt

DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt DW 9. előadás DW tervezése, DW-projekt Követelmény felmérés DW séma tervezése Betöltési modul tervezése Fizikai DW tervezése OLAP felület tervezése Hardver kiépítése Implementáció Tesztelés, bevezetés

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben