Grafikus programok az adatbázis-kezelés tanításában

Átírás

1 Grafikus programok az adatbázis-kezelés tanításában Czenky Márta Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Informatika Tanszék Absztrakt Az egy féléves adatbázis-kezelési tárgy fő témakörei az adatmodellezés és az SQL nyelv. Az adatmodellezés terén az egyed-kapcsolat és a relációs modell tanítjuk. Mind az adatmodellezés, mind az SQL nyelv tanításában használunk ingyenesen hozzáférhető grafikus programokat. Elvégeztünk egy felmérést is, hogy vajon szignifikánsan jobb megoldások születnek-e, ha a hallgatók grafikus programok segítségével modelleznek, illetve van-e lényeges különbség a különböző programokkal készített adatmodellek helyessége között. Kulcsszavak: adatbázis-kezelés, grafikus programok, felmérés Oktatási körülmények A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán mérnök-informatikus szakirányos gépészmérnök hallgatók számára kötelezően választható az Adatbázis-kezelés tárgy az 5. félévben. A tárgy egy féléves, heti két órás, főbb témakörei az adatbázis-kezelő rendszerek főbb jellemző, az egyed-kapcsolat modell, a relációs modell és az SQL nyelv. A gyakorlatban az SQL Server Express, a MySQL, az Oracle Express és az Access adatbázis-kezelő rendszereket használjuk, valamint grafikus programokat, melyek az adatmodellezést és az SQL utasítások szerkesztését segítik. Az adatmodelleket a sémák megadásán túl grafikusan is ábrázoljuk, ezek a diagramok a vizuális szemléletű hallgatók számára jól áttekinthetők, könnyebben érthetők. Ilyen adatmodelleket megjelenítő diagramok: az egyed kapcsolat diagram (ER), a relációs modell táblázatai és kapcsolatai diagramon (RD, Bachman), valamint az objektum-orientált adatmodellhez kapcsolódó UML osztálydiagram (UML). Ez utóbbi az objektum-orientált adatmodellel együtt egy szabadon választható tárgy egyik témája. A relációs modellnél felrajzolható a függőségi diagram, mely egy adott táblázatban fennálló funkcionális függőségeket jeleníti meg (FD). Ezeknek a diagramoknak az elkészítéséhez használunk grafikus rajzoló programokat. [5] [30] Az SQL nyelv tanulása terén kezdetben a fő gondot a szintaktikai hibák jelentik, melynek okozói elsősorban a gépelési hibák, az angol kulcsszavak helyesírási hibái. Problémát jelent a záradékok helyes sorrendű megadása, szemantikailag helyes használata is. Ezeken a nehézségeken kívánnak segíteni az adatbázis-kezelő rendszerek lekérdezés editorai, és ezért javasoljuk a hallgatóknak az SQL utasítások szerkesztését segítő grafikus programok használatát is. [27] A hallgatók kevésbé kedvelik a programleírásokat, ezért a programok kezelését, azokban a modellezés menetét, az SQL utasítások szerkesztésének módját videón mutatjuk be. Intelligens oktató rendszerek Az elméleti ismeretek megértése, megtanulása általában nem jelent problémát a hallgatóknak. Az otthoni modellezési feladatmegoldások ellenőrzésére viszont nem mindig bizonyul elégségesnek az ideális megoldások bemutatása. A legfőbb probléma a visszajelzés hiánya. Ha a hallgatók megakadnak a feladatmegoldás során, szükségük lenne némi iránymutatásra, hogy hogyan folytassák. Ha eljutottak egy megoldáshoz, de az nem egyezik teljesen az általunk bemutatott megoldással, visszajelzést igényelnének, hogy mi jó az ő megoldásukban, és ami nem jó, az miért nem jó. Az SQL lekérdezési feladatok megoldása során is szükséges lenne jóval informatívabb visszajelzésre annál, mint amivel az 168

2 adatbázis-kezelő rendszerek jelzik hibákat. Egy lekérdezésnek alternatív megoldásai is lehetnek, ezek helyességéről is meg szeretnének győződni a hallgatók. Egyrészt az egyed-kapcsolat modellezés, illetve a funkcionális függőségek elmélete és a normalizálás tanítására, másrészt az SQL nyelv tanítására is léteznek intelligens oktató rendszerek. E-K modellezést tanít például az EER-Tutor, az ACME, a COLER rendszer. A funkcionális függőségek és a normalizálás tanításával foglalkozik a NORMIT, az FD-Tutor, a Gradiance és több más rendszer, míg az SQL nyelv tanítása a célja az SQL-Tutor, az SQLator, az SQLify stb. rendszereknek. [16] [18] [23] [24] [31] A felsorolt rendszereknek sok egyéni jellemzőjük van, de a hallgatói megoldásokat a rendszer ellenőrzi és visszajelzést ad, esetleg javaslatot tesz a megoldás folytatására, vagy kérésre megmutatja az ideális megoldást. Némelyikben tanári, esetleg hallgatótársi visszajelzés is lehetséges. Intelligens oktató rendszerek hiányában olyan grafikus programok használatával próbálkoztunk, amelyek reményeink szerint előbbre visznek a feladatmegoldásban, azzal együtt, hogy visszajelzést, javaslatot nem adnak, bár az általunk használt programok között van olyan is, mely a diagramot ellenőrizni tudja. Diagramszerkesztő programok Eddig csak a hallgatók kis része készített programmal szerkesztett diagramot, sokan a nyelvi nehézségekre hivatkoztak nem ismerik az angol nyelvet. A másik visszatartó erő, hogy a géppel rajzolt diagramok elkészítésére fordított idő sok esetben hosszabb, mint kézzel rajzolás esetén, a hallgató pedig mindig időhiánnyal küzd. A gépi diagramrajzolás mellett szólnak a következő érvek: Igényesebb munkavégzésre kényszerít. A programmal történő rajzolás arra készteti a hallgatókat, hogy jobban átgondolják a feladatot, pontosabban azonosítsák a modellezési alapelemeket, a köztük fennálló kapcsolatokat. A diagramok áttekinthetőbbek. A géppel rajzolt diagramok könnyebben javíthatók. A programmal rajzolt diagramok ellenőrzése könnyebb. A diagramok egyes grafikus programoknál ellenőrizhetők. A gépészmérnök hallgatók már tanulmányaik elejétől használnak grafikus tervező programokat (pl. AutoCAD), tehát az általunk javasolt egyszerű rajzoló programoknak a használata sem okoz számukra túl nagy problémát. Ha tudunk magyar nyelvű programot is javasolni, a nyelvi megértés sem akadály többé. Program ER FD RD UML JPEG Tutorial Nyelv Dia angol magyar Diagram Designer angol StarUML angol Toad Data Modeler angol 1. Táblázat Az oktatásban használt ingyenes rajzoló programok tudásszintje Olyan ingyenes diagramszerkesztő programokat kerestünk, melyek alkalmasak a kívánt diagramok, megszerkesztésére, valamint könnyen installálhatók és kezelhetők, van hozzájuk súgó esetleg tutorial, és tudják exportálni a diagramot valamely jól ismert képfájl formátumba. A programok tudásszintjét az 1. táblázatban foglaltuk össze. A Dia és a Toad Data Modeler freeware, a másik kettő open source program. A Dia program fő előnye, hogy magyarosított változata is van, 169

3 viszont a súgó és a tutorial angol nyelvű. A Toad Data Modeler program az adatmodell alapján képes DDL szkriptet generálni és a diagramot ellenőrizni. [6] [7] [8] [26] [29] 1. ábra Toad Data Modeler programmal rajzolt logikai adatmodell Az egyed-kapcsolat és a függőségi diagramok készítésekor az angolul nem tudó hallgatók a Dia programot részesítik előnyben. Bár a Dia programmal is lehet UML osztálydiagramot készíteni, annak rajzolásához magasabb tudásszintje miatt inkább a StarUML programot javasoljuk. Az órán idő hiányában nem programmal modellezünk, de a házi feladat készítésnél a tervezési módszer függvényében a hallgatóknak programmal kell megrajzolnia vagy az egyed-kapcsolat diagramot, vagy a függőségi diagramot, illetve másodikként a relációs modell táblázatait és azok kapcsolatait megjelenítő logikai adatmodellt. Adatbázist kezelő grafikus programok Számtalan ingyenes program létezik, melyekkel különféle relációs adatbázisok objektumait és adatait lehet grafikus felületen kezelni. Olyan programokat kerestünk, melyek Képesek kezelni SQL Server, az Oracle, illetve a hallgatók által igen kedvelt MySQL adatbázisokat, valamint ODBC-n vagy JDBC-n keresztül más típusú adatbázisokat is. Rendelkeznek az alábbi funkciók közül eggyel vagy többel: ERD készítés. Reverse engineering. ERD szinkronizálás az adatbázissal. DDL szkript létrehozása. A QBE rácsoknál jobb lekérdezés-szerkesztés. SQL editor. Természetesen itt is szempont volt az ingyenesség, a könnyű installáció és kezelhetőség. A kiválasztott programok tudásszintjét, és az általuk kezelt adatbázisokat a 2. és 3. táblázat tartalmazza. Mind a négy általunk kiválasztott program open source. A MySQL Workbench programnak nincs SQL editora, de a programból indítható a MySQL Query Browser lekérdezés szerkesztő program. Az órán a MySQL Workbench program használatát mutatjuk be, de ez csak MySQL adatbázist kezel, más 170

4 adatbázisok esetén a hallgatóknak a hasonló tudásszintű Open System Architect program használatát javasoljuk. [12] [19] [20] [25] Program ERD DDL szkript Szinkro nizálás SQL editor Query Builder Free Query Builder MySQL Workbench Open System Architect SQLeonardo 2. Táblázat Az adatbázisokat kezelő programok tudásszintje Program Oracle DB2 MS SQL Server MySQL Access Reverse engineering Postrgre- SQL MySQL Workbench Free Query Builder Open System Architect SQLeonardo 3. Táblázat A kiválasztott programok által kezelt adatbázisok Az SQL nyelv megtanulása nem problémamentes, nem minden hallgatónak sikerül a nyelvet kiválóan megtanulni. Vizsgaeredmények csoportátlagait ábrázoltuk a 2. ábrán. A vizsgán 10 darab SQL lekérdezést kellett megszerkeszteni SQL editorban. Csak a teljesen hibátlan megoldásokat fogadtuk el. Subselect Join+SFW Subselect 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% SF The proportion of the correct solutions SFW SFW ZH2_1_2007 ZH2_2_2007 ZH2_3_2007 Aggr+SFW ZH2_3_2008 SFGH Aggr+SFG Aggr+SF 2. ábra SQL vizsga eredményei Az ábráról látható, hogy a HAVING záradékot is tartalmazó csoportosító, az összekapcsoló és az alkérdéses lekérdezések azok, melyek hibátlan megszerkesztése a hallgatók többségének problémát jelentett. Az órákon mindvégig SQL editorban dolgozunk, de az otthoni gyakorlás során kezdetben javasoljuk valamilyen lekérdezés-szerkesztő használatát, melynek előnyei: Az SQL utasítások szintaktikai és szemantikai szabályainak kellő ismerete nélkül is eredményre vezethetnek. 171

5 Nem kell foglalkozni a záradékok sorrendjével, és bizonyos esetekben az összekapcsolási műveletekkel sem. A hallgatók az SQL nyelv szabályai helyett a lekérdezések megszerkesztésére koncentrálhatnak. A lekérdezés szerkesztők használata az SQL nyelv tanulásában is segít annyiban, hogy a megszerkesztett SQL utasítások az SQL editorban megtekinthetők. A lekérdezések szerkesztéséhez rács áll rendelkezésre több általunk használt adatbázis-kezelőben is. Sajnos ez a megoldás az alkérdések összeállításában nem segít, ugyancsak nem támogatja az egyesítés műveletét, illetve az Insert, Update, Delete utasítások szerkesztését sem. Az összekapcsolási műveletek többnyire automatikusak, tehát ezek megtanulását sem segíti. A FreeQueryBuilder program a rács típusú lekérdezés szerkesztés alternatívája, vezérlőelemeket használ, szerkeszthetők az összekapcsolási műveletek, viszont nem támogatja az alkérdéseket és az egyesítést tartartalmazó lekérdezések szerkesztését. [12] Az SQLeonardo program lekérdezés-szerkesztője, a legjobb a vizsgált programok között, vezérlőelemekkel dolgozik, de grafikusan is megjeleníti az egymásba épülő SELECT utasításokat, a szerkesztett SQL utasítás javítható az SQL editorban is. Tudja kezelni az alkérdéseket és az uniót is. Érdekesség, hogy a BETWEEN predikátumot nem használja, a többi predikátum használatát biztosítja, az aggregát függvények listából történő kiválasztását is lehetővé teszi. Van továbbá egy parancs szerkesztője az Insert, Update, Delete utasítások szerkesztéséhez. Magasabb tudásszintje miatt ennek a programnak a használatát javasoljuk. [25] 3. ábra SELECT utasítás grafikus megjelenítése az SQLeonardo programban 172

6 Az ingyenes programoknál fennáll az a probléma, hogy fejlesztésük nem mindig tart lépést az adatbázis-kezelő rendszerek fejlesztésével, ez alól talán kivétel a MySQL. Így magasabb tudásszintű programok bizonyos funkciói az újabb verziójú adatbázis-kezelőkkel nem mindig használhatók. Grafikus programok használata más intézményekben Kérdőíves felmérést nem végeztünk, ezért hazai és külföldi egyetemek oktatási gyakorlatának megismerését a tudományos cikkek, az Interneten hozzáférhető tantárgyi tematikák, oktatási anyagok tették lehetővé. Ezek alapján a 4. táblázatban sorolunk fel néhány olyan intézményt, melyek a modellezésben ingyenes diagramszerkesztő programokat használnak. Az ingyenes diagramszerkesztő programok mellett sok intézményben használnak fizetős programokat is, mint például Visio, Visual Paradigm, Rational Rose, MagicDraw. Van olyan intézmény is, ahol saját fejlesztésű modellező szoftverrel oktatnak, például #EER (University of Niš [3]), E-R modeler (University of Alabama [33]). Program Funkció Egyetem Dia E-R Miskolci Egyetem és Szegedi Tudományegyetem, modellezés Magyarország [15] [28] University of Tampere, Finland [1] Toad Data Modeler StarUML Logikai adatmodellezés UML modellezés University of Dayton, USA [32] King Fahd University of Petroleum & Minerals, Saudi Arabia[14], Chandler-Gilbert Community College, USA [13] Australian National University [2] Florida International University, North Dakota State University, USA, [4] 4. Táblázat Ingyenes diagramszerkesztő programok más intézmények oktatási gyakorlatában Az adatbázis-kezelés, a lekérdezés szerkesztés tanítása elsősorban a jól ismert adatbáziskezelőrendszerek valamelyikével történik. Kevés példát találtam, ingyenes grafikus felületű programok használatára. Ennek talán az is oka, hogy terjednek a webes felületen keresztül történő adatbázis lekérdezést biztosító eszközök. A más intézményekben használt adatbázist kezelő grafikus programokat az 5. táblázat tartalmazza. Program Funkció Egyetem HSQLDB (HyperSQL Database) adatbázismotor és lekérdező eszköz Szegedi Tudományegyetemen [28] University of Jordan CASE tool (UJ- CASE-TOOL) MySQL Workbench ERD készítés adatbázis táblákból, illetve SQL utasításokból ERD, DDL, reverse engeneering University of Jordan [17] The State University of New York [22] Utah State University [9] IT University of Copenhagen [21] Elon University, USA [10] 5. Táblázat Ingyenes adatbázist kezelő programok más intézmények oktatási gyakorlatában 173

7 A modellező szoftverek használatának hatása a megoldások eredményességére A 2008/2009-es tanév első félévében használtuk először a tárgyalt programokat. A félév végén elvégeztünk egy vizsgálatot, melyben azt vizsgáltuk, hogy a modellező szoftverekkel történő modellezés szignifikánsan jobb megoldásokat eredményez-e, illetve, hogy van-e lényeges különbség a kétfajta programmal készített megoldások között ben 25 hallgató, 2008-ban 15 hallgató munkáját vizsgáltuk. A hallgatóknak az órán, papíron kellett elkészíteni egy feladat E-K modelljét, melynek során három egyedhalmazt, két kapcsolatot és tizennyolc tulajdonságot kellett modellezniük. Házi feladatuk a feladat önálló definiálása után az adatmodell megtervezése egyed-kapcsolat modellezéssel, annak átírása relációs modellbe, majd a logikai adatmodell megrajzolása volt. Az egyed-kapcsolat modell elkészítéséhez a Dia programot, a logikai adatmodell megrajzolásához a Toad Data Modeler programot kellett használniuk. A modellezendő alapelemek száma az órai feladatnál több volt mégpedig, 3-7 egyedhalmaz, 1-6 kapcsolat, tulajdonság. A modellezendő elemek átlagos száma: 4,2 egyedhalmaz, 3,6 kapcsolat, 21,3 tulajdonság. A házi feladatként készítendő adatmodell tehát szinte minden hallgatónál több elemet tartalmazott, mint az órai feladat adatmodellje. Az adatmodellek ellenőrzése, és a hibák javítása után mindhárom adatmodellben számba vettük alapelem fajtánként a jól, a hibásan és a nem modellezett elemek számát, melyeket elosztva a fajtánként összesen modellezendő elemek számával a következő két táblázat százalékosan kifejezett értékei tükrözik a megoldások eredményességét. Egyedhalmaz Kapcsolat Diagram Jól Hibásan Nem Jól Hibásan Nem modell modelleze modelle modell modelle modell ezett tt zett ezett zett ezett E-K papíron 70,8% 16,7% 12,5% 43,8% 12,5% 43,8% E-K Dia 89,7% 6,9% 3,5% 80,0% 16,0% 4,0% TDM ,9% 10,5% 10,5% 75,0% 12,5% 12,5% Bachman ,5% 5,4% 7,1% 61,4% 28,9% 9,6% 6. Táblázat Jól, hibásan és nem modellezett elemek százalékos megoszlása, egyedhalmaz és kapcsolat A feladatok osztályozásánál a jól modellezett elemekért 2 pont, a hibásan modellezettekért 0 pont a nem modellezettekért -1 pont járt. A pontszámokat modellezési alapelem fajtánként határoztuk meg, a végső pontszám ezek átlaga. Természetesen a házi feladatra a több modellezendő elem miatt magasabb pontszámokat kaptak a hallgatók. A feladatok összehasonlíthatósága érdekében a pontszámokat elosztottuk a hibátlan megoldásokra járó pontszámokkal, így egységesen százalékosan kifejezve jelent meg az eredmény. Tulajdonság Diagram Jól modellezett Hibásan modellezett Nem modellezett E-K papíron 54,9% 11,1% 34,0% E-K Dia 78,4% 13,5% 8,2% TDM ,9% 7,8% 7,3% Bachman ,5% 14,5% 6,0% 7. Táblázat Jól, hibásan és nem modellezett elemek százalékos megoszlása, tulajdonság 174

8 Az eredmények azt mutatják, hogy legjobban az egyedhalmazokat modellezik a hallgatók, kevésbé jól a tulajdonságokat és legrosszabbul a kapcsolatokat. A fogalmakkal tisztában vannak, de problémát jelent elsősorban annak felismerése, hogy a valós világ dolgai melyik modellezési elemnek felelnek meg. A hibák másik része abból adódik, hogy nem tudják, hogy az adott modellben az egyes elemeket hogyan kell modellezni. Első vizsgált kérdésünk, hogy a Dia programmal történő modellezés szignifikánsan jobb megoldást eredményez-e, mint a papíron, segédeszköz nélkül történő modellezés. A 2007 évi házi feladat E-K modelljei már nem állnak rendelkezésre, ezért az órai feladat E-K modelljeit hasonlítottuk össze a házi feladat Dia programmal készült adatmodelljeivel. Null hipotézisünk: H0: nincs kapcsolat az alkalmazott megoldási módszer és az eredmény között. Függetlenség vizsgálatot végeztünk, a megfigyelt gyakorisági értékeket tartalmazó kontingencia táblázatokon Khi-négyzet próbát hajtottunk végre. nem jó hibás modellezett összesen Órai Házi Összesen Táblázat Kontingencia táblázat a megfigyelt gyakorisági értékekkel tulajdonságok modellezése A Khi-négyzet próba eredményeit az alábbi táblázat tartalmazza. egyedhalmaz kapcsolat tulajdonság χ2 3, , ,631 szabadságfok szignifikancia szint 0,211 0,01 0,01 kritikus érték 3, , , Táblázat A Khi-négyzet próba eredményei az E-K modellek vizsgálatnál Az egyedhalmazok modellezésénél 78,8% valószínűséggel állíthatjuk, hogy null hipotézisünk nem igaz, míg a kapcsolatok és tulajdonságok modellezésénél ez a valószínűség 99%. Összességében úgy tekinthetjük, hogy a Dia programmal készült modellek szignifikánsan jobbak, mint a papíron készült modellek. A jobb eredményt nem csak a Dia programmal történő modellezés okozta. Ez az eredmény azt is jelzi, hogy a házi feladatnál a megoldandó feladatot a hallgatók maguk találták ki és fogalmazták meg, tehát feltehetően jobban megértették, így pontosabban tudták azonosítani a modellezési elemeket. Több idejük volt a házi feladat elkészítésére, mint az órai feladat megoldására, és ha a házi feladat készítése során problémájuk adódott, a tananyagban a kérdéseikre választ kereshettek. Második vizsgálatunkban a 2007 évi házi feladat megoldás során készült adatbázisok kapcsolati (Bachman) diagramját, melyek a papíron készült Bachman diagramok szerint készültek, hasonlítottuk össze a Toad Data Modeler programmal készült Bachman diagramokkal. A 2007 évi papírra készült modellek sajnos már nincsenek meg. A feladatkiírás megegyezett a két évben, az elkészítés körülményeiben sem volt lényeges különbség. Ez esetben is függetlenség vizsgálatot végeztünk, melynek során null hipotézisünk: H0: az adatsorok függetlenek, azaz az eredmény nem függ az alkalmazott megoldási módszertől. A Khi-négyzet próba eredményeit a 10. táblázat tartalmazza. Az egyedhalmazok esetén 26%-os, a kapcsolatok esetén 77,4%-os, a tulajdonságok esetén 40,8%-os valószínűséggel állíthatjuk, hogy a null 175

9 hipotézis nem igaz. Ezek az értékek azt tükrözik, hogy a programmal történő modellezés nem eredményez szignifikánsan jobb megoldásokat. egyedhalmaz kapcsolat tulajdonság χ2 0, , , szabadságfok szignifikancia szint 0,741 0,227 0,592 kritikus érték 0, , , Táblázat A Khi-négyzet próba eredményei Bachman diagramok vizsgálatnál Harmadik vizsgálatunk arra vonatkozott, hogy van-e az eredményességet tekintve különbség a Dia és a Toad Data Modeler programokkal történő modellezés között, azaz szignifikánsan jobb megoldásokat eredményez-e valamelyik program használata. Homogenitás vizsgálatot hajtottunk végre, melynek során a null hipotézisünk: H0: a két adatsor azonos eloszlású, azaz nincs lényeges különbség a kétfajta programmal készített megoldások eredménye között Az alapelem fajtánként végrehajtott Khi-négyzet próba mind az egyedhalmazoknál, mind a kapcsolatoknál, mind a tulajdonságoknál azt mutatja, hogy 99% valószínűséggel az adatsorok eloszlása megegyezik, tehát egyik modellező szoftver használata sem eredményez szignifikánsan jobb megoldást a másiknál. [11] egyedhalmaz kapcsolat tulajdonság χ2 4, , , szabadságfok szignifikancia szint 0,01 0,01 0,01 kritikus érték 11, , , Táblázat A Khi-négyzet próba eredményei a homogenitás vizsgálatnál Összefoglalás Összefoglalásként elmondható, hogy megfelelő grafikus eszközök állnak rendelkezésre az adatbáziskezelés oktatásában ahhoz, hogy a hallgatók, igényesen, áttekinthetően jelenítsék meg grafikusan a különböző adatmodelleket, illetve kellő támogatást kapjanak az SQL nyelv utasításainak megtanulásához. Várakozásunkkal ellentétben nem tudtuk bizonyítani, hogy a programmal történő modellezés szignifikánsan jobb megoldásokat eredményez. Ennek oka lehet a hallgatók kis létszáma is, ezért a vizsgálatokat a következő tanévekben is elvégezzük. A vizsgálat eredményének ellenére az oktatásban a továbbiakban is használni fogjuk a diagramszerkesztő programokat, illetve előírjuk használatukat a házi feladatok készítésénél a korábban felsorolt előnyök miatt. Az adatbázisokat kezelő programokat a továbbiakban arra használjuk, hogy be tudjuk mutatni az ERD készítés, a reverse engineering és szinkronizálás funkciókat, de a lekérdezések szerkesztéséhez egy már készülő, webes felületű eszköz használatát tervezzük. 176

10 Irodalom [1] Tero Ahtee1 - Timo Poranen: Teaching Software Projects at Universities in Tampere [2] Australian National University, School of Accounting and Business Information Systems: Information Systems Analysis & Modelling [3] M. Bogdanović - A. Stanimirović N. Davidović L. Stoimenov: The Development and Usage of a Relational Database Design Tool for Educational Purposes, Proceedings of the Informing Science & IT Education Conference (InSITE) [4] Peter J. Clarke - Yali Wu - Andrew A. Allen - Tariq M. King: Experiences of Teaching Model-Driven Engineering in a Software Design Course [5] Czenky Márta: Adatmodellezés, SQL és Access alkalmazás, SQL Server és ADO ComputerBooks Kiadó, Budapest, 2005, p. 458 [6] Dia for Windows [7] Dia Tutorial [8] Diagram Designer [9] Curtis Dyreson: Database Systems [10] Elon University: Database Management reassessment.pdf [11] Falus Iván Ollé János: Az empirikus kutatások gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2008, p. 341 [12] FreeQueryBuilder [13] Phillip Jalowiec: Data Modeling and Relational Database Design [14] King Fahd University of Petroleum & Minerals, Information and Computer Science Department: Database Systems [15] Kovács László: Adatbázis rendszerek I, Szemantikai adatmodellek [16] Hsiang-Jui Kung - Hui-Lien Tung: An Alternative Approach to Teaching Database Normalization: A Simple Algorithm and an Interactive e- Learning Tool, Journal of Information Systems Education, Vol. 17(3), [17] Fawaz A. Masoud - Heba_tallah Khattab - Mahmoud Al-Karazoon: University of Jordan Case Tool (Uj-Case-Tool) for Database Reverse Engineering, World Academy of Science, Engineering and Technology Vol , [18] Antonija Mitrovic - Pramuditha Suraweera - Brent Martin - Amali Weerasinghe: DB-suite: Experiences with Three Intelligent, Web-based Database Tutors, Journal of Interactive Learning Research, 177

11 [19] MySQL Workbench [20] Open System Architect [21] A. Pagh R. Pagh: Data Storage and Formats [22] Michalis Petropoulos: Web Data Engineering [23] Ferran Prados - Imma Boada - Josep Soler - Jordi Poch: A Web-Based Tool for Entity- Relationship Modeling, Computational Science and Its Applications - ICCSA 2006, Springer 2006, [24] M. de Raadt - S. Dekeyser Tien Yu Lee: Computer Assisted Assessment of SQL Query Skills, Proceedings of the Eighteenth Conference on Australasian Database, 2007, Vol. 63, [25] SQLeonardo [26] StarUML [27] Stolnicki Gyula: SQL kézikönyv, ComputerBooks Kiadó, Budapest, 1995, p. 494 [28] Szegedi Tudományegyetem, Informatikai Tanszékcsoport: Adatbázisok [29] Toad Data Modeler [30] J. D. Ullman J. Widom: Adatbázisrendszerek alapvetés, Panem, Budapest, 1998, p. 507 [31] Jeffrey D. Ullman: Gradiance On-Line Accelerated Learning, Proceedings of the Twentyeighth Australasian Conference on Computer Science - Volume 38, 3-6 [32] University of Dayton: Database Management Systems [33] Song Zhou - Chuanxi Xu - Hui Wu - Jing Zhang - Yuehua Lin - Juanqin Wang - Jeff Gray - Barrett Bryant: E-R Modeler: A Database Modeling Toolkit for Eclipse, ACM Southeast Regional Conference, Proceedings of the 42nd annual Southeast regional conference, 2004 SESSION: Software engineering and middleware,