Park Könyvkiadó Aczél Endre 2010 Park Könyvkiadó, Budapest. A képanyagot válogatta Rédei Ferenc

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Park Könyvkiadó. 2010 Aczél Endre 2010 Park Könyvkiadó, Budapest. A képanyagot válogatta Rédei Ferenc"

Átírás

1

2 Park Könyvkiadó 2010 Aczél Endre 2010 Park Könyvkiadó, Budapest A képanyagot válogatta Rédei Ferenc A borítón: Áll az Erzsébet híd (1964. július 15.). Az építők köszöntésére söröshordót gurítanak át rajta (MTI Fotóarchívum/Lajos György felvétele) A szerző fotóját Szebeni András készítette Felelős szerkesztő Szalay Marianne Szerkesztette Gáspár Zsuzsa A szöveget gondozta Lovass Gyöngyvér Műszaki szerkesztő Kuha Zulejka A borítót tervezte Gerhes Gábor A belső oldalakat tervezte és tördelte Köböl Vera Készült a Szekszárdi Nyomda Kft. ben Printed in Hungary

3 Feleségemnek, fiamnak. Fiam nemzedékének. Egy trilógia első részét tartja a kezében a kedves olvasó. Elmesélek itt mindent vagy majdnem mindent, amit a múlt század hatvanas éveiről tudni érdemes. A tervezett folytatásokkal (hetvenes, majd nyolcvanas évek) tizenöt év munkáját adom közre. A szöveg egy rádiós műsorfolyam szerkesztett, javított és részben átírt változata. Az Acélsodrony eredetileg a Kossuth Rádióban volt hallható, később átköltözött a Klubrádióba. A Kossuthon javarészt politizáltam, a Klubrádióban hatvan, darabonként egyórás műsor formájában önállósult a kultúra, a szellem világa, majd a sport. Magyarázattal tartozom azért, hogy ez a kötet miért csak 1962-től tárja föl a politika, a kultúra és a sport történéseit. Amikor munkához láttam, úgy gondoltam, hogy egy évszám mondjuk, 1960 önmagában nem cezúra. Inkább olyan pontot kell keresnem, amely akár sorsfordítónak is nevezhető t találtam ilyennek: egyrészt azért, mert ekkorra konszolidálódott a Kádár-rendszer és indult be a 20. századi Magyarország átfogó modernizációja; másrészt pedig azért, mert a kubai rakétaválság elmúltával nyílt meg az út az egész emberiség sorsát perdöntő módon befolyásoló enyhülési politika felé. El kell mondanom továbbá, hogy az Acélsodrony nem véleményformáló, hanem ismeretterjesztő műsor volt, amiképp e könyv célja is az ismeretterjesztés. Igaz, erős támpontokat ad a véleményformáláshoz is. Miközben anyagot gyűjtöttem, alapvetően a korabeli Magyarországon elérhető, egyszóval publikusnak mondott forrásokra támaszkodtam, mert az volt az elvem, hogy az emlékezés az úgy, ahogyan mi itt, magyarok milliói megéltük élményvilágára támaszkodjék. Éppen ezért csak elvétve vettem igénybe az emigráns magyar sajtó és irodalom anyagait, nézőpontjait. Ha föltétlenül szükséges volt, persze megtettem de hát ennek az országnak a népe döntő módon a magyar írott sajtóból, rádióból, televízióból merítette ismereteit, és (ha kényszerűen is, de) azonosult az akkori média szűrőjével. Ez a könyv egyfajta panoramikus képet kínál. Lineáris rendet csak az évek egymásutánjában tart, az alfejezetek ugrálnak a politika és a szellem világa között. Hol egy háború, hol egy tárlat; hol egy politikus

4 portréja, hol egy filmirányzat; máskor egy nagy költő vagy éppen egy legendás gól. Valamennyihez személyes élményem fűződött, amit be is építettem a mesékbe ezzel fűszereztem az egyébként tárgyszerű közlést ben érettségiztem, és onnantól fogva egyetemistaként, majd újságíróként mohó érdeklődéssel figyeltem mindent, ami körülöttem történt. A politika legalább annyira érdekelt, mint a képzőművészet, a popzene vagy a sport, afféle lelkes típusként magamba szívtam a világ összes dolgát. Aztán, három évtized múltán, úgy gondoltam, hogy ami bennem van, az talán a közt is érdekelheti, így született meg Rangos Katalin rádiós szerkesztő közreműködésével, akitől a műsor címe származik az Acélsodrony. Mely, mint az olvasó nyilván tudja, zenés műsornak született, s az is maradt. A szövegrészek közé iktatott zenék egy kor fílingjét voltak hivatottak megjeleníteni. De ezekhez nekem kevés közöm volt és van. A zenéket nem én szerzettem, nem én adtam elő, noha jórészt én válogattam. Ami viszont ebben a könyvben olvasható, az az én szellemi tulajdonom, azért még a felelősséget is tudom vállalni. És vállalom is, boldogan. Az Acélsodrony életem műve. Rákosi Mátyás hazajönne Januárban egy nem magyarországi, de szorosan magyar érdekű ügy zajlik. Az ekkor 70 éves Rákosi Mátyás, Magyarország volt sztálinista diktátora, aki éppen krasznodari (déloroszországi) száműzetésének napjait tölti, elérkezettnek látja az időt arra, hogy újból kezdeményezze hazatérésének engedélyezését. Márciusban már Moszkvába akar költözni, onnan pedig vissza Budapestre. Nagyon magabiztos. Komolyan veszi, hogy lassan lepereg az az öt év, amelyet a szovjet elvtársak büntetés gyanánt kimértek rá. Büntetni azért büntették, mert így az öt évvel korábbi hivatalos indokolás visszaélt a vendégszeretetükkel. A tényleges ok az volt, hogy az önfejű Rákosi levélben feddte meg a Szovjetunió Kommunista Pártjának Hruscsov vezette elnökségét azért az állítólagos tapasztalatlanságért, amit 56-ban magyar ügyekben mutattak. Még ennél is ténylegesebb: Rákosi felfogta, hogy a szovjet vezetés alkut kötött Kádárral. Amelynek lényege az lett volna bár ez nem bizonyosság, hogy a Moszkvában Kádárék ellen szervezkedő Rákosit eltávolítják a fővárosból, ha a magyar vezető szabad folyást enged a Nagy Imre elleni büntető eljárás megindításának. Azóta öt év telt el. Nagy Imrét kivégezték, a Kádár-rendszer konszolidálódott, Rákosi talán már csak egymaga hitt abban, hogy a

5 magyar nép őt visszavárja. Kádárék azonban váltig úgy gondolták, hogy a bukott diktátort nem volna célszerű hazaengedni. Már csak azért sem, mert Rákosi nem volt hajlandó aláírni egy kötelezvényt arról, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Erre egyébként megvolt a formai oka: bármilyen hihetetlen is, a kérdéses időpontban a száműzött a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt, melybe volt hívei még 1957 márciusában, Moszkvában léptették be. Mindenesetre Hruscsov magáévá tette Kádárék álláspontját. De függetlenül ettől, az akkor, 62 elején a Szovjetunióban zajló politikai folyamatok egyáltalán nem kedveztek Rákosinak. Az SZKP épp hogy túljutott XXII. kongresszusán, amoly mérföldköve volt a sztálintalanításnak. Hogy Rákosi Mátyás ezek után miért azt olvasta ki a csillagokból, hogy neki, mint Sztálin egykori legjobb magyar tanítványának, éppen most fogják a hazatérést engedélyezni, rejtély. Nem is engedélyeztek neki semmit. Még a Moszkvába költözést sem. Idehaza viszont ezt a szót kell használnom kreáltak ellene egyfajta pártellenes szervezkedési ügyet. Ennek a vállalkozásnak az volt az alapja, hogy Rákosi megsértette a neki előírt levélcenzúrát. Úgy kerülte ki a magánlevelezési tilalmat, hogy a feleségének tollba mondta a véleményét, s a Fenyicska által feladott levelek nem a moszkvai magyar nagykövetség közbejöttével, hanem rendes postai úton jutottak el Magyarországra. Persze így is elolvasták őket a hatóságok, és Rákosi ellen pár hónapon belül hivatalos vád lett, hogy rokonaival együtt a párt vonalával ellentétes, szektás szervezkedést hozott létre. Hazaengedés helyett valójában Rákosi pártból való kizárásának és örökös távol tartásának előkészületei folytak Budapesten. Erről az egész ügyről egyébként a magyar közvélemény egyáltalán nem értesült. ehelyett megbüntetik A novemberben esedékes pártkongresszus előtt mely pontot kívánt tenni az 56-ban megkezdett kádári konszolidáció végére az MSZMP Központi Bizottságának akadt egy kis tennivalója. Kizárni Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt a pártból. Az 56-ig tartó rezsim e két vezéralakja akkortájt a Szovjetunióban élt Rákosi ott is maradt, így tehát ennek a gesztusnak sok értelme nem volt. Nemhogy Kádárék és a magyar nép, de már a szovjetek is régen leírták a magyar sztálinizmus két főkolomposát. (Zárójelben jegyzem meg: ami a hírhedt négyes fogat másik két tagját illeti, közülük Farkas Mihály már börtönt is ült, tehát eleve nem lehetett a párt tagja, Révai József pedig 59 elején meghalt.) Rákosiékat tehát kizárták. És velük együtt további 17 embert, akiket felelősség terhelt a személyi kultusz éveiben munkásmozgalmi emberek

6 ellen indított törvénysértő perekben. A kizártak egykori ávósok és belügyérek, ügyészek és bírák voltak. Nevüket nem tették közzé. A párttagságtól való megfosztáson túl mintegy mellékbüntetésként azt kapták, hogy elzárták őket a belügyi, az ügyészi és a bírói pályától. Egyébként dolgoztak és dolgozhattak is, a többség középszintű vezetői beosztásban. Fogalmazzunk finoman: nem mondhatni, hogy a párt ökle ugyanazzal a vehemenciával csapott volna le rájuk, mint az ellenforradalmároknak titulált emberekre. Ami nem véletlen, mert az ún. törvénysértő perek végrehajtói, különösen az ávósok, jó szövetségesei voltak Kádáraknak az 56 utáni megtorlásokban. De ezzel együtt is tennék két megjegyzést. Az egyik az, hogy noha a volt kommunisták, szociáldemokraták ellen indított rákosista perek egészen bizonyosan törvénysértők voltak, a kérdéses időszakban gyakorolt szocialista törvényesség, mint a diktatúra eszköze, eleve módot adott arra, hogy a jog és a politikai érdek konfliktusában mindig az utóbbi kerekedjen felül. A másik megjegyzésem vagy inkább kérdésem az, hogy vajon milyen erkölcsi jogon hivatkoztak Rákosiék pereinek törvénysértő voltára azok, akik négy évvel korábban Nagy Imrét a szocialista államrend megdöntésére szőtt ellenforradalmi összeesküvés címén, tehát hamis vád alapján akasztatták fel. Most azonban ugornék egyet. Az SZKP Központi Bizottsága újraíratta a párttörténetet. Ebbe a keretbe illeszkedett Rákosi és Gerő kizárása. A megfogalmazott irányelvek centrumában természetesen Sztálin szerepének helyes értékelése állott. Hruscsovék eleve támpontokat adtak a párttörténészeknek azzal, hogy listába szedték, hol, miben hibázott Sztálin. De a legfőbb támpont az volt, amin ma már csak mosolyogni tud az ember, leginkább kínjában. Ez így hangzott az akkori Pravda szerint: A párttörténet ne túlozza el se Sztálin pozitív, se negatív szerepét. Azaz még mielőtt munkához láttak volna a párttörténészek, a vezető elvtársak megmondták nekik, hogy milyennek kell majd lennie az új Sztálinképnek. Kiegyensúlyozottnak, függetlenül attól, mi olvasható ki a tényekből. Az olyan elvtársaknak, mint Leonyid Brezsnyev, még ez is sok volt. Két évvel később, amikor Hruscsovot leváltották, a brezsnyevi garnitúra vigyázni kezdett arra, nehogy a párt és a nép nagyon elszontyolodjon Sztálin bűneinek felhánytorgatásától. A párttörténet egyenletéből, ahol lehetett, a véreskezű diktátort kivonták. Megint egyszer igazolódott a régi vicc: a szocializmusban a történelmet a legnehezebb előre látni. Ivan Gyenyiszovics 1962 novemberében, a szovjet viszonyok közepette liberálisnak számító Novij Mir című irodalmi folyóiratban megjelent egy addig ismeretlen szerző, Alekszandr Szolzsenyicin

7 kisregénye, az Ivan Gyenyiszovics egy napja. Bizton állíthatom, hogy hasonló irodalmi szenzációt Moszkva évtizedek óta nem élt meg. Napokon belül mindenki erről a műről és szerzőjéről beszélt. Az ok pofonegyszerű: addig a pillanatig, amíg napvilágot nem látott az Ivan Gyenyiszovics, a Szovjetunióban szigorú tabunak számított a GULAG (betűszó, a Munka- és Javítótáborok Főigazgatósága orosz intézménynévből), tehát a sztálini kényszermunkatáborok intézménye. Az pedig, hogy milyen volt bennük az élet, még inkább. Holott százezrek, ha nem milliók éltek az országban, akik éveket és évtizedeket töltöttek a táborok szörnyűséges fizikai és lelki megpróbáltatásai között. A szovjet rendszer roppant kegyetlen volt, de ezt a kegyetlenségét olyképp palástolta, hogy tilossá tette a róla való beszédet. Az irodalomban, a művészet minden lehetséges formájában, mindenütt. A Sztálin halálát követő olvadás ahogy az Ilja Ehrenburgtól kölcsönzött regénycímmel a korszakot nevezték nem érintette a Gulagot. Egészen addig, amíg egy túlélő, Alekszandr Szolzsenyicin kézirata el nem jutott a Novij Mir bátor főszerkesztőjének, Alekszandr Tvardovszkijnak a kezébe, s amíg ez az ember a kisregény megjelentetéséhez meg nem szerezte magának Nyikita Hruscsovnak, a Szovjetunió akkori első emberének a jóváhagyását. Jellemző az akkori állapotokra, hogy Hruscsovnak szembe kellett mennie a kulturális és irodalmi életért felelős pártboncok ízlésével és akaratával, s le kellett küzdenie vezetőtársai ellenkezését is. Pedig ekkor már hat évvel túl voltunk a XX. és egy évvel a XXII. kongresszuson. A sztálini törvénytelenségek feltárása, ha úgy tetszik, hivatalos krédóvá vált. De a szovjet párt- és államapparátus sokmilliós hadseregének zsigereiben ott élt a félsz, hogy ha idézőjelben szólva mindent kimondanak a múltról, ha irodalmi anyaggá válnak azok a rémtörténetek, amelyeket a hruscsovista szónokok a XXII. kongresszus pódiumáról elmondtak, akkor gyógyíthatatlanul megsérül a kommunista építés folyamatos nagyszerűségének képzete vagy inkább kényszerképzete, melyet egyébként a Sztálin idejében ugyancsak végig vezető posztokon álló Hruscsov maga is táplált. Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin fiatal matematika-fizika szakos tanárként vonult be 1941 nyarán a szovjet hadseregbe, századosi rangig küzdötte fel magát, számos kitüntetés birtokosa lett, ám a háború vége felé a katonai elhárítás elcsípte egyik magánlevelét, amelyben illetlen megjegyzéseket tett Sztálinra. Ezért nyolc évet kapott, amelynek egyik hányadát kényszermunkatáborban töltötte le, fizikai munkán. Módja volt élményanyagot gyűjteni az Ivan Gyenyiszovics emlékezetes, a mindennapi túlélésért küzdő figuráihoz. Első kéziratait az irodalmi folyóiratok visszautasították, az áttörést Tvardovszkij és a Novij Mir biztosította számára. Egy ideig vadul ünnepelték. Minthogy Hruscsov volt a patrónusa, a szovjet lapok tele voltak az ismeretlenből jött egyébként

8 valóban remek író dicséretével. Az Ivan Gyenyiszovicsot állami pénzen fordították le idegen nyelvekre s terjesztették az öt földrészen. A regény fegyver volt Hruscsov kezében a sztálinistának ismert vezetők maradékával, vetélytársaival szemben vagyis nem irodalmi értékei miatt játszott jelentőségét messze meghaladó szerepet a közéletben. Ugyanez magyarban A Gulag-világ felfedezése Magyarországon még Szolzsenyicin előtt megtörtént. A magyar Szolzsenyicint félek, nagyrészt elfeledték Lengyel Józsefnek hívták ben kis kötet jelent meg a nevével Igéző címmel, nem előzménytelenül, mégis előzmény nélkül. A kötet címadó novellája ugyanis remekmű volt, Lengyel más művei nem azok. Az sem, amely íróvá avatta, és amelyet idehaza, jó huszonöt év késéssel hangosan ünnepeltek. A könyv Visegrádi utca címmel a Szovjetunióban jelent meg először, a harmincas évek közepén, és a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásáról szólt, sok emberi ízzel mellesleg. (Zárójel azoknak, akik kevésbé verzátusak a KMP történetében: a legenda szerint a párt a pesti Visegrádi utcában alakult meg, Kun Béla vezérletével, 1918-ban.) A fiatal Lengyel maga is részt vett az eseményen. Élményét természetesen idehaza nem, viszont szovjetunióbeli emigrációjában, amely egy németországi kirándulásra következett, megörökíthette. De igen nagy balszerencsével, tudniillik a Visegrádi utca szovjet kiadásához Kun Béla írt előszót. Az a Kun Béla, akit Sztálin sok-sok magyar kommunista emigráns társaságában kivégeztetett. Ezek után Lengyel sorsa meg volt pecsételve. Összesen tizennyolc évet töltött a Gulagon és száműzetésben (többet, mint Rákosi idehaza fegyházban), és csak 1955-ben tudott szabadulni s hazatérni. Ekkor már közel volt a hatvanhoz, de írói pályáját úgy folytatta, mintha mi sem történt volna közben. Érdekes módon a korabeli kritika szinte észre sem vette, hogy az Igéző című kötet címadó novellája maga a csoda. Egy száműzöttről szólt és egy kutyáról. Egy ismeretlen magyarról, aki Szibériában hol csősz, hol szénégető, akinek nincs múltja, családja, gyereke, semmije, aki senkihez se szól mit is szólna a Gulag után, ám akit valami ellenállhatatlan érzelem hajt egy kutya felé, s a kutyát őfelé. Kevés olyan szép alakja van a kortárs irodalomnak, mint Najda, a kutya, aki minden belenevelt fegyelmét levetkőzve, rabiátus gazdájának a szó szoros értelmében ellentmondva, ami, ugye, nem állati tulajdonság, repül, repül a magyar rab karjaiba, csak azért, hogy a gazda idővel, mint hűtlen dögöt, elveszejtse. András, a hős megigézte a kutyát, a kutya megigézte Andrást; szeretetet ők ketten tudniillik csak egymás iránt tudtak érezni. Aki olvasta az Igézőt, maga is megigéződött. Az már egy másik történet, hogy egy évvel később Lengyel Elejétől végig

9 címmel megírta a maga Ivan Gyenyiszovicsát, melyről én azt hallottam akkori történelemtanáromtól, a különös dolgokat mondó Komlós Gyulától (a Toldyban, ugyanott, ahol Antall József tanított), hogy az Elejétől végig jobb, mint Szolzsenyicin kisregénye, csak épp senki nem hajlandó észrevenni. Hát nem jobb. Irodalmi értelemben biztosan Szolzsenyiciné a jobb, de Lengyelé megrázóbb. Lengyelé rettenetes. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az Igézőből utóbb Szinetár Miklós készített gyönyörű tévéfilmet, miáltal a történet közkinccsé vált. Legyen lábjegyzet, hogy Lengyel József majdnem olyan keserű emberként halt meg, mint a kutyát sirató Andrása; naplójából ítélhetően fokozódó rosszkedvvel nézte a kádári Magyarországot, odáig is eljutott, hogy nem akar párttagként meghalni. Az se volt a szíve szerint való kommunizmus, ahová hazajött, az emberarcú csehszlovák szocializmus eltiprása után végképp nem. Látta, Sztálint nem lehet levetkőzni. Kádár kirándulásai Az év legelején Kádár János felbukkant a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezetben. Az ország első embere nem volt szenvedélyes téeszlátogató, tehát annak, hogy vállalkozott a barcsi kirándulásra, valami különös oka kellett hogy legyen. Vajon mi? Nézzük csak. Ekkortájt már többé-kevésbé befejeződött az ban elindított, illetve újraindított szövetkezetesítés. Jó szövetkezetekből azonban kevés volt még, gyöngékből annál több. A barcsi a jók közé tartozott. Kádár már akkor is kitüntette figyelmével, amikor elnöke még Losonczi Pál volt. Az újonnan feltámadt érdeklődés szólhatott volna akár Losonczinak is, hiszen őt időközben földművelésügyi miniszterré tette meg Kádár. De nem annak szólt. Hanem annak a jövőre nézve biztató rendszernek, amelyet a barcsi Vörös Csillagban meghonosítottak. Ekkortájt a téeszek rettentő kevés pénzt fizettek tagjaiknak, inkább terménnyel egyenlítették ki a járandóságot. Mintha feléledt volna a részesművelés hagyománya. Kádár azonban nem volt olyan érzéketlen a parasztság igényeivel szemben, mint mások. Tudta, hogy nem elég a téeszesítést szakadatlanul a magyar nép nagy forradalmi győzelmeként ünnepelni, pénzt is kell tenni a jelszavak mellé. Felfigyelt arra, hogy Barcson, amelyet ez idő tájt Losonczi fivére igazgatott, a munkaegységet nyomban pénzre konvertálják, s a tagok minden hónapban jogosultak az összeg 80 százalékának a felvételére. Elhatározta tehát, hogy személyes súlyával népszerűsíti a példát. Ezért is zarándokolt el Barcsra. A történethez tartozik persze az az apróság, hogy a Losoncziak téesze valószínűleg extra elbánást kapott a kormánytól addig is, különben aligha lettek volna meg a forrásai ahhoz, hogy a tagoknak majdnem évi és fejenkénti 20 ezer forint jövedelmet garantáljon, a

10 háromszorosát annak, mint akkortájt egy elmaradottnak minősülő közös gazdaság. Az év első felében Kádár még kétszer kirándult az életbe: először az Ikarus gyárat kereste fel, aztán a szocialista brigádvezetők országos értekezletén szólalt fel, mindkét alkalommal olyan dolgokat mondott, amilyeneket máshol akkortájt nemigen lehetett hallani. Az Ikarusban ekkorra már klasszikussá lett jelszavát, az aki nincs ellenünk, velünk van -t próbálta plasztikussá tenni, ez volt hosszú és helyenként dagályos szónoklatának a politikai üzenete. Tulajdonképpen mert az üzenet saját, még mindig bosszúért lihegő, keményvonalas kollégáinak szólt védelmébe vette azokat, akik az ő fogalmazása szerint tisztességesen élnek és dolgoznak, és ezenközben nem emelnek kezet a munkáshatalomra. Miért is kellene háborúskodnunk velük? tette fel a költői kérdést. Miért is kellene azokkal az emberekkel, akiknek más a múltjuk, mások a nézeteik? Ők nem háborúságot, hanem emberséget és bizalmat érdemelnek, fejtette ki. Majd, ugyancsak célzottan, arról elmélkedett, hogy a bajokat most már, hat évvel 56 után, korszerűtlen dolog az úgynevezett osztályellenség nyakába varrni. Osztályellenség természetesen van, koncedált Kádár, de és ekkor jött a lényeg annyit nem árthat nekünk, mint a saját hibáink. Szabad fordításomban: ha rossz dolgokat látnak, kedves elvtársaim, akkor ne az ellenséget keressék, hanem szíveskedjenek saját magukba nézni. Mellesleg Kádár mindig másként beszélt, mint a többiek, és feltűnően másként, mint az akkori szocialista országok vezetői. Valahogy mindig talált módot arra, hogy a mondandójába beleszője a Rákosi rendszer kritikáját, azaz az 56 előtti időktől való elhatárolódást. S minthogy a Rákosi-diktatúra emléke hat év távolából még élénken élt az emberekben, nem mondhatni, hogy az első titkárnak nem akadt figyelmes és befogadó közönsége. Nagyon érdekes az, ahogyan a szocialista brigádvezetők értekezletén elmondott beszédét megkonstruálta. Volt ebben minden, amit egy hívő kommunistától el lehetett várni, de amúgy mellékesen mindig találtatott két perc az elhatárolódásra. Azaz: a szocialista brigádmozgalom gyökereit Kádár a haladó szovjet példában találta meg, és nem átallott olyan kijelentést tenni sem, hogy ez a mozgalom idézem a magyar nép egyik legnagyobb győzelme az ellenforradalom fölött. A szónok agyában azonban mozoghatott valami arról, hogy miközben ő a haladó szovjet példát emlegeti, a magyar fejekben felidéződik a sztahanovista munkaverseny réme. Holott a szocialista munkaverseny nem az. Elidőzött tehát a Sztahanov név említése nélkül, de a néhai rákosista munkaversenyekkel példálózva azon, hogy ennek a versenynek az élet valódi körülményei között kell zajlania, nem úgy, hogy néhány kiválasztott munkásnak a legjobb gépeket adják oda, soha nem fogy ki

11 se az anyagból, se a szerszámból, ráadásul öten-hatan dolgoznak a keze alá, aztán 900 százalékra teljesíti a tervét. Az ilyen, mondta Kádár, nem életszerű. Megkönnyebbült sóhajok a nézőtéren. Az Öreg megint jó volt. A Marosán-ügy A VIII. pártkongresszus előtt kb. egy hónappal még történt valami, ami akkortájt igazi politikai szenzációnak számított. Az október 14-i lapokban az volt tudniillik olvasható, hogy a Központi Bizottság kizárta tagjai sorából Marosán Györgyöt. Marosán akkortájt a második embernek számított az MSZMP-ben, népszerűsége a párt baloldalán nagyobb volt, mint Kádáré. Kizárása (ami egyenlő volt a politikai megsemmisüléssel) azért érte villámcsapásként a közvéleményt, mert előzmény nélkül való volt. Az emberek, az akkori kor szokása szerint, még csak nem is gyanították, hogy baj van vele. Néhány szó arról, hogy ki volt Marosán. Két évtizeddel korábban a Szociáldemokrata Párt egyik ifjútörökje, jó szervező és remek szónok, igazi munkásvezérnek született ember. Foglalkozására nézve pék. A háború után a kommunistákkal való együttműködés, majd az egyesülés fő-fő szószólója, többek szerint valójában kommunista ügynök a szocdemek között. Ő az, aki megtisztítja az SZDP-t jobboldalától, valójában vezetőinek 90 százalékától. Sorsát így sem kerülheti el, mert Rákosiék aztán őt tisztogatják ki, hozzá csapódó elvtársaival együtt. Börtönbe kerül, és csak 56-ban szabadul. Onnantól azonban Kádár legközelebbi harcostársa az úgynevezett ellenforradalom elleni harcban. Pontosan ráillik az a kép, amelyet a közvélekedés a véresszájú kommunistáról kialakított. Mindenütt ott van, ahol ütni kell, őt beszéltetik, amikor félelmet kell kelteni alosztályellenségben. A megtorlások elmúltával azonban lassan fogyni kezd körülölte a levegő. A konszolidáció nem neki való. Kádár szövetséget akar kötni mindenkivel, akivel lehet, míg ő merev osztályalapról kíván politizálni. Ellensége a paraszt és az értelmiségi. A konszolidáció személyzeti politikáját se tudja elviselni. Harsány, szókimondó elvtársak, lánglelkű prolik helyett mind több simulékony hivatalnokot lát a vezetésben, érzékeli, hogy Kádár immár nem őrá, hanem azokra számít és csak azokat tűri meg maga mellett, akik kritikátlanul kiszolgálják. Egy ponton elszakad nála a cérna, 1962 szeptemberében panaszait a Központi Bizottsághoz írott levélben foglalja össze. E levél tartalmát soha nem hozzák nyilvánosságra. Amikor nyilvánosságra kerül, már 1989-et írunk, Kádár halott, közeleg a rendszerváltozás. Egykori fellépésének történetét Félre kellett állnom című önéletrajzi könyvében maga Marosán írja meg.

12 A részletek ma már teljesen érdektelenek. Csak annyit érdemes megemlíteni közülük, hogy Kádár és munkatársai másfél hónapon át alkudoztak a lázadó politikussal, semmisítse meg levelét, álljon vissza a sorba. Nem állt. A Központi Bizottság ezek után kénytelen volt megtárgyalni az ügyét, és persze keményen elítélte. Némi joggal. A beadvány ugyanis egy indulat gerjesztette, terjengős zagyvalék volt, amely az elvtársakat inkább meghökkentette, mint megijesztette. Az ítélet mindenesetre szigorú volt. Marosán megszűnt a Politikai Bizottság tagja és a Központi Bizottság titkára lenni e testületekből, úgymond, visszahívták, a Központi Bizottságból azonban egyenesen kizárták. Két év múltán aztán ő lépett: egyenesen ki a pártból. Utóirat: tíz évvel később, amikor Kádár már a nemzet atyjának számított, Marosán megint kisebb politikai szerepekhez jutott. Utaztatták külföldre is, akadt kényes megbízatása. A 70-es évek közepén, a szegfűs forradalom idején ugyanis a portugál kommunisták saját szociáldemokrata elvtársaikat szemelték ki főellenségnek, pont úgy, mint a Sztálin-korszak kommunista pártjai. A magyar testvérpárt erre kiküldte Lisszabonba Marosánt, magyarázza már el Cunhal elvtárséknak, hogy ez nagy, történelmi hiba. Ő például a saját bőrén tapasztalta, mekkora. A kubai rakétaválság John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok elnöke október 22-én este 7 órakor jelentette be a televízióban, hogy az amerikai haditengerészet blokád alá veszi Kubát, mert a hírszerzés vitathatatlan bizonyítékokat mutatott be arról, hogy a Szovjetunió közepes és köztes hatótávolságú rakétákat, valamint nukleáris eszközök célba juttatására alkalmas bombázó repülőgépeket egyszóval: támadó fegyvereket állomásoztat kubai földön. E vitathatatlan bizonyítékok fényképfelvételek voltak amerikai kémrepülőgépek készítették őket. Maga a Szovjetunió soha nem tagadta, hogy fegyvereket szállított Kubának, azt azonban igen, hogy ezek támadó jellegűek lettek volna. Attól a pillanattól kezdve, hogy Kennedy bejelentése elhangzott, a világ lélegzetvisszafojtva várta, hogy a Kuba felé haladó szovjet hajók vajon mikor érik el a blokádvonalat. (Amelynek a kubai partoktól való távolságát érdekes módon soha nem hozták nyilvánosságra. Tudjuk azonban, hogy ez 500 tengeri mérföld volt.) Roy Medvegyev szovjet történész szerint a blokád hírére Hruscsov utasítást adatott a szóban forgó hajók kapitányainak: dacoljanak! Úgy tudni azonban, hogy az utasítást állítólag Mikojan nyomására később visszavonták. Erről azonban az emberek akkor mit sem tudtak. A nyilvánosság a szovjet kormánynak a TASZSZ által közreadott nyilatkozatát ismerte meg, amelyben a következőket lehetett olvasni: Ismét leszögezzük,

13 hogy azok a fegyverek, amelyek kubai területen vannak, függetlenül attól, hogy milyen kategóriába sorolják őket (kiemelés tőlem, A. E.), kizárólag védelmi célokat szolgálnak, és a Kubai Köztársaság biztonságának szavatolására hivatottak egy külső agresszióval szemben. A Szovjetunió nem tagadta tehát, hogy az általa szállított fegyvereket a szakma támadó jellegűként (is) osztályozhatja, ehelyett azoknak a rendeltetéséről nyitott vitát. De az eltökéltsége az emberiség legnagyobb szerencséjére lényegében e vita lefolytatására szorítkozott. Kennedy stábja fölöslegesen tartott attól, hogy Moszkva a kubai blokádra Berlin nyugati szektorainak blokád alá vételével válaszol, ilyesmit Hruscsovék még csak nem is fontolgattak. Viszont a lehető legszerencsétlenebb politikát választották. Szovjet illetékesek egyfolytában tagadták, hogy Kubában szovjet rakéták lennének. Erről csak annyit: nem lehettek valami nagy véleménnyel az amerikai hírszerzésről. Harmadnap, október 24-én blokádközelbe kerültek az első szovjet hajók. Ám az égadta világon semmi sem történt. Először lelassítottak, később útvonalat változtattak, illetve visszafordultak a 19 közül 16! De ez csak délelőtt 10 óra 25 perckor derült ki. Addig a washingtoni válságstáb létezésének legfeszültebb perceit élte. A hajók akkor még nem álltak meg, megjelent viszont és beékelődött két szovjet hajó közé egy szovjet tengeralattjáró. Válaszként az Essex repülőgép-hordozó anyahajó utasítást kapott arra, hogy készüljön fel az egyik szovjet hajó elfogására. Noha az elfogás nem történt meg, és a szovjet hajók zömmel visszafordultak, Hruscsov egy amerikai üzletember előtt kijelentette, Bertrand Russel filozófusnak pedig táviratban megüzente, majd Kennedy elnöknek egy levélben tudomására hozta, hogy az agresszióval (máshol kalózkodásnak nevezte) szemben kész önvédelmi lépésekre, s hogy a blokádot a szovjet hajók nem fogják tiszteletben tartani. De ez csak handabandázás volt. és Hruscsov alkuja Kennedyvel Október 25-én kisebbfajta bomba robban Washingtonban: Walter Lippman, az egyik, ha nem a legtekintélyesebb amerikai újságíró javaslatot tesz arra, hogy a Kubába telepített szovjet rakéták visszavonásáért cserébe Amerika vigye haza Törökországba szállított Jupiter-rakétáit. Másnap, október 26-án a Szovjetunió szinte valószerűtlen körülmények között Amerika értésére adta, hogy miként képzeli el a megoldást. Az üzenetet Alekszandr Fomin, forma szerint a washingtoni szovjet nagykövetség tanácsosa, valójában a KGB állomásfőnöke vitte, és John Scali, az

14 ABC tévétársaság külügyminisztériumi tudósítója fogadta. Ebéd közben, 13 órakor. Lényege az volt, hogy ENSZ-felügyelet mellett leszerelik a kubai rakétákat; Castro ígéretet tesz arra, hogy soha, semmilyen körülmények között nem importál támadó fegyvereket; Amerika ugyancsak megígéri, hogy nem támadja meg Kubát. Ma már van ok feltételezni, hogy Fomin nem volt ugyan felhatalmazva egy ilyen javaslat megtételére, de egy levél, amelyet Hruscsov ugyanaznap küldött Kennedynek, ugyanabban a szellemben íródott, mint az őáltala vázoltak. Már ekkor látszott, hogy a szovjetek nem fognak kevesebbel megelégedni, mint Amerika ünnepélyes fogadalmával: Kubát megkíméli. Ha ezt elérik, okoskodhattak Moszkvában, akkor elmondhatják, hogy megvédték Kubát, s ilyenformán a védelmet szolgáló tehát nem támadó! fegyverek minden különösebb presztízsveszteség nélkül visszavonhatók lesznek. Hruscsov azonban egy újabb üzenetben még a török rakétákat is belekavarta az ügybe. Mi innen, ti onnan adta értésre az alkut. Megteremtődtek az alapok, jöhetett az egyezkedés. Az amerikai álláspont a következő volt: 1. Ha a szovjet rakétákat nem vonják vissza Kubából, az Egyesült Államok katonai erőszakkal távolítja el azokat. 2. Ha visszavonják, az Egyesült Államok ígéretet tesz arra, hogy nem támadja meg Kubát. 3. Nyilvános alku a törökországi Jupiterek elszállításáról nem lesz, de ha a kubai válság megoldódik, a Jupitereket rövid időn belül visszavonják. Amerika ezzel lényegében helyt adott Hruscsov ama okfejtésének, hogy ha az Egyesült Államokat zavarják a partjaitól 90 tengeri mérföldre telepített rakéták, akkor engedtessék meg a Szovjetuniónak, hogy őt is zavarják a közvetlenül a határai mellé helyezett és harckészültségben lévő Jupiterek. Október 28-án reggel a dolog érdemét tekintve lezárult a kubai válság. A moszkvai rádió 9 órakor nyilvánosságra hozta Hruscsov Kennedyhez intézett üzenetét: A szovjet kormány, kiegészítve korábbi utasításait, amelyekben elrendelte a szóban forgó fegyverek elhelyezésére szolgáló építmények munkálatainak abbahagyását, elrendelte az önök által támadónak minősített fegyverek leszerelését. Ezután már csak azt kellett tisztázni, vajon mely fegyverek minősülnek támadónak. Az amerikaiak november 2-án ugyanaznap, amikor Kennedy ünnepélyesen bejelentette, hogy folyamatban van az összes rakétalétesítmény leszerelése átadtak egy listát, amelyen nemcsak a rakéták és tartozékaik, hanem az IL-28-as bombázók és a Komar osztályú torpedórombolók is szerepeltek. Ez némileg megnehezítette a végleges megállapodás létrejöttét, Hruscsov megsértődött, de aztán a bombázókat minden írásos megállapodás nélkül mégis visszavonták. A Komarokat viszont megkímélték.

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle

Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle 3. szint Március-április Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle Kilencvenöt éves korában elhunyt Robert Merle, jelentette be kedd este a francia író lánya. Kilencvenöt éves korában Párizs környéki

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába!

isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! isteve Szerkesztette George Beahm Steve Jobs egy az egyben Kukkants bele egy zseni agyába! Az Apple tehetségekre épül, olyan tehetségekre, akik, azt hiszem, képesek jó hardvert tervezni, erősek az ipari

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17.

Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17. 1 Élet és Irodalom, 1999. szeptember 17. Balkán Fokasz Nikosz Megyek a 40-es buszon és bosszankodom. Leesett az első hó, a busz jócskán késett. A tömeg óriási és megállóról megállóra haladva nő. Egy könyök

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben 2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

MAGYAR DOKUMENTUMFILM

MAGYAR DOKUMENTUMFILM MAGYAR DOKUMENTUMFILM X. Hallgatásra ítélve 2016. ÁPRILIS JÚNIUS A Magyar Művészeti Akadémia támogatásával az Uránia Nemzeti Filmszínház szervezésében www.urania-nf.hu A»valóság fölfedezésében«csakis azok

Részletesebben

NORAN LIBRO A Kossuth Kiadói Csoport tagja

NORAN LIBRO A Kossuth Kiadói Csoport tagja A Kossuth Kiadói Csoport tagja ÜNNEPI KÖNYVHÉT 2010 1 2 KÁNTOR LAJOS Barátom a malomban SINKÓ ERVIN Optimisták Négykezes Csiki Lászlóval 316 oldal, kartonált; ára: 2590 Ft ISBN 978-963-99960-4-5 Volt egyszer

Részletesebben

Katonák, akik szovjet kézre kerültek

Katonák, akik szovjet kézre kerültek 2013 május 14. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pályakép Nurlan Dulatbekov kazah jogtudós 1984-ben diplomázott. Ma a

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai

Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai A desztalinizáció elsõ hulláma Magyarországon Nagy Imre kontra Rákosi Mátyás, 1953 1956 Aproletárdiktatúra modernizációs funkcióját a keletközép-európai térségben történetírásunk nem vizsgálta. Magyarázható:

Részletesebben

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)

Harai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,

Részletesebben

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Bánszky Pál A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Ön nem kecskeméti, mégis nagyon sokat tett az utóbbi évtizedekben Kecskemét város kulturális életéért. Honnan származik, hogyan került

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok A magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt szerkesztésében

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 10:00 Page 225 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / esztétika Bárdos Judit Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Ettore Scola több filmben

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Pesti krimi a védői oldalról

Pesti krimi a védői oldalról Fazekas Tamás Pesti krimi a védői oldalról 1999. nyarán egy fiatalember érkezett a Társaság a Szabadságjogokért drogjogsegélyszolgálatára. Akkoriban szigorítottak a büntető törvénykönyv kábítószerrel való

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Totális rendszerek: a kommunizmus. A sztálini diktatúra a Szovjetunióban

Totális rendszerek: a kommunizmus. A sztálini diktatúra a Szovjetunióban Totális rendszerek: a kommunizmus Szövetségbe forrt szabad köztársaságok: A Nagy Oroszország kovácsolta frigy, A Szovjet hatalma és egysége éljen: Sok nép így akarta s megalkotta így! Refrén: Szálljon

Részletesebben

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés

Eldorádó a Bárkában. mhtml:file://d:\oszmi\20130614\mht\000357.mht. név: jelszó: Bejelentkezés 1. oldal, összesen: 6 oldal Írja be az e-mail címét! Feliratkozás név: jelszó: Bejelentkezés Eldorádó a Bárkában Bereményi Géza filmje, az Eldorádó nyomán készült az író-rendeződarabja, amely Az arany

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

RÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária

RÉGI IDÔK TANÚJA. Borbás Mária 755 Borbás Mária RÉGI IDÔK TANÚJA Hatalmas feladatra vállalkozott könyvkiadásunk SHAKESPEARE ÖSSZES DRÁMÁI-nak új megjelentetésével. A felszabadulás, de különösen a fordulat éve óta Shakespeare életmûve

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

egy marslakó BécSBen

egy marslakó BécSBen Egy marslakó Bécsben A magyarok Amerikában sokkal előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az ennél ártalmatlanabb atombombát megcsinálták volna. (Norman Macrea, az Economist főszerkesztője) Isaac Asimov,

Részletesebben

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés

Grilla Stúdiója - gyógytorna, szülésfelkészítés Az ikrek nevelése R.: - Önt talán azért is érdekli az ikerkutatás, az ikergyerekek világa és élete, mert Ön is egy iker, ikerpár egyik tagja. Önök egypetéjû ikrek, vagy kétpetéjû ikrek? Métneki Júlia,

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Taní-tani míg van tanító

Taní-tani míg van tanító Viant Katalin Taní-tani míg van tanító A könyvkiadói szerkesztőképzésről 1 A RÓZSÁK ÉS A KERTÉSZEK Két évvel ezelőtt, e helyütt, arról beszéltem Önöknek, hogy orvosi szakkönyvkiadásunkat hogyan látom szerkesztői

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink:

A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház rövid története, fontosabb eseményeink: A Versszínház magyar költők költészetének és életének színházi, zenei és képzőművészeti formában való bemutatásával foglalkozik. Turek Miklós színművész

Részletesebben

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege

Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Recenzió Kende Péter Népszabadság 2005. április 23. Kende Péter: A tudós visszanéz - Kornai János pályamérlege Közgazdászok ritkán írnak önéletrajzot, pláne "rendhagyót". Ezúttal azonban éppen arról van

Részletesebben

Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget

Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget 2008 / Tavasz F o g a d ó a K a r n a g y o k h o z Értô közönséget sikerült kialakítani Erdôs Jenôvel Olajos Gábor beszélget Ki ne ismerné Erdôs Jenôt, a népmûvelô pedagógust, karnagyot, a hangversenyélet

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05.

Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05. Feketék a Fehér Házban, romák az elõszobákban 2009. January 05. Visszapillantó: 2008 legjobb írásai és emlékezetes témái, azaz évzáró a zónában. Felelevenítjük, mi volt szerintünk meg önök szerint fontos

Részletesebben

Kontra, rekontra, Fedák Sári

Kontra, rekontra, Fedák Sári 2010. január 6. 22:12 Ungvári Tamás írása 168 Óra Molnár Ferenc volt az első természetes celebek egyike Kontra, rekontra, Fedák Sári Békeidőkben, háborúk előtt nem volt rosszabb igazgatója a Nemzeti Színháznak,

Részletesebben

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Részletesebben

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg,

életutat bejárt, nagy tudású és széles körben elismert kollegánk egész életútját, engedjék meg, Dr. Kardos János ügyvéd emléktáblájának avató beszéde a Budapesti Ügyvédi Kamarában 2006. november 10-én Tisztelt Püspök és Elnök Urak, kedves Családtagok és Meghívottak, Kollegák! I. Nemrég az október

Részletesebben

Kis októberi forradalom Hruscsov leváltása és a magyar pártvezetés

Kis októberi forradalom Hruscsov leváltása és a magyar pártvezetés 170 [ ] BARÁTH MAGDOLNA Kis októberi forradalom Hruscsov leváltása és a magyar pártvezetés Román népzenész (Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára) Talán nem túlzás az SZKP KB 1964. október 14-i ülésén

Részletesebben

FÜGGELÉK. Személyes arcképcsarnok IV.

FÜGGELÉK. Személyes arcképcsarnok IV. Magyarország elsô médiamarketing kormánya a populizmus és a konfliktusdemokrácia jegyében 279 FÜGGELÉK Személyes arcképcsarnok IV. 1. ORBÁN VIKTOR Talán meglepô e könyv különbözô részeiben található, Orbán

Részletesebben

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj

Hitman TANDORI DEZSÕ. 14 tiszatáj 14 tiszatáj TANDORI DEZSÕ Hitman Hitman nincs a szótárban, a szótárban nincs. De hát ember nem ad lónak olyan nevet, hogy Úgy Jól Ötvenen Túl. Nem ad, öreg, lónak ember olyan nevet, hogy... mondom. Mondja

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Lássuk akkor Casey Barrett cikke terjedésének kronológiai sorrendjét.

Lássuk akkor Casey Barrett cikke terjedésének kronológiai sorrendjét. Hornyák Viktor és a Széles Sándor Úszó-Nevelő Műhely hivatalos tiltakozása és nyilatkozata Gyárfás Tamás rágalmaival és lejárató kampányával szemben, Hosszú Katinka doppingvádjával kapcsolatban 2015. május

Részletesebben

Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002.

Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. KERTÉSZ IMRE Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. Az elsõ magyar ombudsman története divatos kifejezéssel élve sikersztori. Pedig igencsak

Részletesebben

Ötvenhat és a harmadik út

Ötvenhat és a harmadik út 2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának

Figyeljük a közép-kelet-európai régió átalakulásának MÛHELY Elvándorlás, kitelepítés Állam és társadalom mûködõképességérõl Migráció, népmozgás a 20. századi Magyarországon témakörben rendezett konferenciát 1995. szeptember 22 23-án Budapesten a Südostdeutsche

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben