GYERMEKIRODALOM. A gyermekirodalom tárgya, forrása, rétegei

Átírás

1 A gyermekirodalom tárgya, forrása, rétegei GYERMEKIRODALOM Eredetileg is gyermekeknek írt szövegek (Pinokkió, Alice csodaországban, Csudálatos Mary, Keménykalap és krumpliorr stb.) Népköltészeti eredetű gyermekirodalom (Népdalok, népi mondókák, népmesék, népmondák stb.) Eredetileg nem gyermekolvasóknak írt szövegek (Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, Robinson Crusoe, Don Quijote stb.) Gyermekek által gyermekeknek írt szövegek (József Attila gyermekkori versei, egyéb gyermekírások gyermeklapokba) Nem a gyermekirodalom tárgya: Gyermekekről szóló, nem gyermekeknek írt szövegek (Árvácska, Törless iskolaévei, A legyek ura stb.) Gyermekek által írt, nem gyermekeknek szóló szövegek (Anna Frank naplója, Karinthy gyermekkori naplója stb.) Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek (Ablakzsiráf, A világ és az ember stb.) A gyermekirodalom korcsoportjai 0-2 év (dajkarigmusok) 3-4 év (mondókák, rövid verses mesék) 5-10 év mesekor meseregény, gyermekregény ifjúsági regények A gyermekirodalmi művek csoportosítása: 1. Prózai cselekményes szövegek 1/1. Kisepika: mesék, mondák. 1/2. Nagyepika: meseregény, gyermekregény, ifjúsági regény 2. Verses formájú szövegek 2/1. Lírai szövegek (gyermekversek) 2/2. Verses epikai szövegek (regék, verses mesék) 3. Mesedrámák 1

2 1/1. Kisepika Mese: Lineáris, egyszerű cselekmény, kis terjedelem, meghatározott szerkezet. Típushősök. Fantáziamű, ezt a meseindító formula is erősíti. Monda: A mesékre emlékeztet, de cselekményének, hőseinek hangsúlyozottan közük van a valóság valamely eleméhez. (Hiedelemmonda, eredetmonda, történelmi monda stb.) 1/2. Nagyepika, meseregény A XVIII. században alakult ki a mese és a regény ötvözeteként. Nagyepikai mű. Szerkezetileg összetett, több szálon futó cselekmény. Három változata van: a. Meghosszabbított mese A cselekmény fő része mesényi terjedelmű lenne, de az előzmények vagy következmények ismertetésével, betoldott epizódokkal meghosszabbítják a cselekményt. (Pl.: Végtelen történet) b. Mesefüzér v. mese-pikareszk. A történet egymással lazán összefüggő önmagukban önálló betétek, vagy kalandok sorozata. (Pl.: Süsü, Pom-pom meséi, Mazsola stb.) c. Mese-példázat -nevelődés vagy irányregény. Szerkezetileg az előző kettőre emlékeztet, de a cselekmény egy előre sejthető végkifejlet, erkölcsi-pedagógiai irány felé halad. (Pinokkió, Momo stb.) 1/2. Nagyepika, gyermekregény Jellegzetes gyermek-életérzésekről, problémákról, vágyakról szóló nagyepikai mű. Megjelenési formái: Fantázia-gyermekregény. Első látásra a meseregényekre emlékeztet, de középpontjában mégis a gyermekek állnak. (Tündér Lala, Harry Potter stb.) Realisztikus gyermekregény. A történet fantáziagazdag, de mégis a valósághoz kapcsolódik, elvileg megtörténhetne. (Keménykalap és krumpliorr, A világ legszebb lovai stb.) Egyéb szempontok szerinti csoportosítási lehetőségek: Olvasók neme szerint. Kalandregény-lányregény Cselekmény szerint. Bandaregény (Keménykalap és krumpliorr, A Pál utcai fiúk, Emil és a detektívek), probléma-regény (A két Lotti, A világ legszebb lovai, Tündér Lala), vakációregény (Éljen a száműzetés, Vakáció a halott utcában), utaztató kalandregény (Május 35. Az emberke), nevelődés regény (Tüskevár, Harry Potter) Állatregény (Vuk) stb. 2

3 2/1. Lírai szövegek (gyermekversek) 1. Felnőttek adják át gyermekeknek: 1/a. Dajkarigmusok (legkorábbiak) -Kézjátékok, tenyércirógatók, csipkedők, ujjolvasók (pl. Ez elment vadászni ) -Járástanító, hintáztató rigmusok (Sétálunk, sétálunk Hóc hóc katona ) -Önmegismerő mondókák (Ciróka-maróka ) -Rajztanító mondókák (Pont, pont, vesszőcske ) 1/b. Szépirodalmi gyermekversek (gyermekköltők irodalmi igényű gyermekversei) 2. Gyermekek mondják egymásnak: -Állatmondókák (Katalinka szállj el ) -Játékmondókák fogócskához, körjátékhoz (Hosszú lábú gólya néni Ilyen cica mellett ) -Hónapsorolók (A január elöl jár ) -Kiszámolók (Ecc-pecc, kimehetsz ) 3. Halandzsaversek, ősszövegek stb. (Antanténusz Süss fel nap ) 4. Csúfoló-és gúnyversek, makaronikus versek, paródiák, travesztiák stb. (Árulkodó Júdás ; Petőfi Sándor gatyába táncol ;Tónaludátusz stb. 2/2. Verses epikai szövegek Regék: tartalmilag a mondákra emlékeztetnek, de verses formájúak, és szereplőik gyakran tündérek. (Arany János: Rege a csodaszarvasról) Verses mesék: A XIX. Században keletkeztek, az elbeszélő költemény, ill. a mesék összevonásából. Keletkezésükre hatottak a phaedrusi verses formájú fabulák is. Kezdetben népmesei alműfajok verses földolgozásai (pl. Arany: Rózsa és Ibolya) később mindenféle műmesei egyéni hősök lesznek főszereplőik. (pl. Kormos István: Vackor) A jó gyermekvers sajátosságai: Egyszerre auditív és vizuális (képgazdag, sok hangutánzó, hangulatfestő szó) Kötött de nem túl bonyolult a ritmusa (ált. rímes ütemhangsúlyos) Lehet halandzsa és nonszensz is Gyakori a líriko-epikusság (pl.: Petőfi: Arany Lacinak; A tintásüveg; Szeget szeggel) 3

4 Gyermekköltészetünk szerzői és korszakai A hivatalos magyar gyermekirodalom megszületéséig ( as évek): Vörösmarty Mihály: Petike; Petőfi Sándor: Arany Lacinak; Arany János: Juliska elbujdosása; Pósa Lajos: Cicaiskola stb. A változó gyermekkép és a freudizmus korszaka ( es évek): Móra Ferenc: Didergő király; Sétálni megy Panka; A csókai csóka; A cinege cipője; Zengő ábécé stb. Móricz Zsigmond: A török és a tehenek; Iciripiciri stb. József Attila: Altató; Betlehemi királyok, Indiában, hol éjjel a vadak stb. Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz; Esik a hó; Hangverseny stb. A II. világháború utáni évek (önkényuralom és gyermekközpontú pedagógiai tendenciák; elnémított költőkből gyermekköltők (1950-es ill. korai 60-as évek): Pilinszky János: A nap születése stb. Zelk Zoltán: Mese a kiscsikóról ; Este jó stb. Weöres Sándor gyermekköltészete (Pl. Bóbita c. kötet) Kortársak (70-es 80-as évek): Kormos István: Vackor; Tamkó Sirató Károly: Tengereczki Pál; Bőrönd Ödön stb. Kányádi Sándor: Az elveszett követ; Csukás István: Sün Balázs 3. Mesedrámák A mesék és a drámák összevonásából keletkeztek a XIX. században. (Dramatizált epikus szövegek.) Előzményeik a misztériumdrámák voltak. (Hasonlóan mitikus eredetűek, mint a tündérmesék.) Az első magyar mesedráma: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1830) még nem gyermekek számára íródott. Az első gyermekek számára íródott mesedráma: Benedek Elek: Többsincs királyfi (1899). Több népmeséből lett összeállítva, ill. az iskoladrámai hagyomány és Vörösmarty hatására íródott. Benedek Elek utáni magyar mesedrámák: Szép Ernő: Az egyszeri királyfi (1914.); Tamási Áron: Ördögölő Józsiás (1952.); Weöres Sándor: Holdbéli csónakos (1971.); Sütő András: Kalandozások Ihajcsuhajdiában (m.o i kiadás: 1986.) stb. Népköltészet és gyermekirodalom Hazánkban a népköltészet iránt a XVIII. sz. végén, majd a XIX. sz. elején nő meg az érdeklődés. (Népies költők: Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Gvadányi József, Garay János. Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály) A gyűjtés a XIX. Sz. második felében indul meg. (Kriza János, Arany László, Benedek Elek) Műfajok: Líra: népdalok Dráma: betlehemes játékok, passiók Epika: népmese, népmonda, népballada 4

5 Mesetípusok I. mítosz mítosztöredék tündérmese példázat fabula novella novellamese állatmese Tréfás mese hazugságmese legendamese csalimese formulamese Mesetípusok II. Pancsatantra (India, I. Kr.e.) Hazat afra (Perzsia VI. Kr.u.) Ezeregyéjszaka (Egyiptom X. Kr.u.) novellamese (Európa, keresztesek, XV. Kr.u.) A példázat-fabula-novella közötti különbségek példázat: fabula: novella: tört. < tanulság tört. = tanulság tört. > tanulság Fabulaszerzők 1. Aiszóposz (Aesopus) Phrígiai származású, görög író, A Kr. E. 6. sz. -ban (kb évvel ezelőtt) élt. Életéhez sok legenda fűződik, és meséivel hamarosan híressé vált, így felszabadították a rabszolgaság alól. Rövid meséinek szereplői állatok és szegény emberek. A mesékhez egy-két mondatos tanulság csatlakozik, ezeket későbbi korokban írták hozzá a művekhez. Aiszóposz meséit, Pesti Gábor már négyszáz évvel azelőtt lefordította magyar nyelvre. A kötetben Aiszóposzról szóló történeteket is közöl. 5

6 Fabulaszerzők 2. Phaedrus, Gaius Iulius (Kr.e. 15k.-Kr.u. 55k.) Ókori római meseköltő. Az Augustus által felszabadított trák rabszolga Fabulas Aesopiae ( Aiszóposzi mesék ) című műve eredetileg 150 mesét tartalmazott öt könyvben. Költeményeinek jó része aiszóposzi fabulák verses átdolgozása, mint pl. A farkas és a bárány, A róka és holló, de találunk önálló meséket, anekdotákat (Tiberius és az udvaros rabszolga), mindennapi történeteket (novellákat) (Ephesusi özvegy), allegóriákat. Szatirikus társadalmi bírálata különösen fabuláiban jelentős. Célja a szórakoztatás és a tanítás, az utóbbit a versek elé helyezett tanulságokban foglalta össze. A modern európai mese az ő révén ismerte meg az aiszóposzi hagyományt. A szatírák kötelező versformájával, jambikus ritmusban írta meg aiszóposzi fabuláit Fabulaszerzők 3. Jean La Fontaine ( ) A párizsi egyetemen folytatott orvosi, teológiai és jogi tanulmányokat. Iskolái befejezése után átvette apjának a Víz- és Erdőügyi Hivatalban betöltött tisztségét ben megnősült, de házassága boldogtalan volt ban elhagyta családját, és belevetette magát a párizsi irodalmi életbe. Első verseskötete: Adonis Fouquet, XIV. Lajos híres kincstárnoka pártfogolja. Eltartás és havi járadék ellenében évente négy verset kellett írnia. Mikor mentora börtönbe került, versekben állt ki mellette ban a Francia Akadémia tagjává választották és 1694 között írt meg Aesopus és Phaedrus által ihletett meséit. Ezek révén még életében hatalmas népszerűségre tett szert. XIV. Lajos kegyence lett, Nicolas Boileau Despréaux fölfedezője. Mivel nem tartotta meg a műfaji szabályokat, később B. támadja. La Fontaine írásai miatt sokszor szembekerült a katolikus egyházzal, de élete végén súlyos betegen végül megtért. Fabulaszerzők 4. Fáy András ( ) Középnemesi származású, nagy műveltségű, gyakorlati ember. Az első magyar hitelintézet (Takarékpénztár) megvalósítója. Az első magyar biztosítót is ő alapítja. Ő írta az első magyar társadalmi regényt (A Bélteky ház), s írt fabulákat is. Fabulái megírásakor aktualizál, nem kapcsolódik az aiszóposzi hagyományhoz. Fabulagyűjteménye: Lúd és orr (in: Fáy András eredeti meséi és aphorizmái Bécs, 1820.) (További fabulaszerző még Heltai Gáspár és Pesti Gábor. Róluk adat a magyar gyermekirodalom története c. részben) 6

7 Mítoszok és mesék hasonlóságai Egyszerű szerkezet A képzelet szüleményei Lélekkel ruházzák föl az embereket és az állatokat (például: beszéd, házasság egymás közt stb.) A mítoszok és a mesék különbségei A mítoszok -régebbiek (az őskorban alakultak ki) -örök igazságokat fejeznek ki -primitív valóságmagyarázat -a vallás alapvető elemük -egyéniesített szereplőről szól -a befejezés gyakran tragikus -a jutalom az örökkévalóság A tündérmesék: -fiatalabbak (a korai középkorban jelennek meg ) -csodák és fantasztikum -eltávolodnak a valóságtól -másodlagos a vallási elem - típusszereplőről szól -a befejezése boldog -a jutalom a boldog, de véges élet A mese hatása az emberi pszichére (Bruno Bettelheim) Az emberi életet modellezi Beavatási rítus Közvetlen vágykielégítés (szex, az ellenség elpusztítása) Szorongásoldás (boldog vég) A gyermek és a mesék (életkorok) 4 éves korig: verses rövid szövegek, 4-8 : mesék 8 éves kor után: mítoszok, legendák, meseregények, gyermekregények 7

8 Az európai meseirodalom kialakulása 1. Charles Perrault (Párizs, január Párizs, május 15.) Francia költő, meseíró; a Francia Akadémia tagjaként meghatározó szerepet játszott a régiek és újak néven ismert irodalmi vitában. Főként a Lúdanyó meséi című könyvéről híres. Jogász. Kezdetben királyi építkezésekért felelős hivatalnok körül tűnik föl könnyed hangvételű verseivel és szerelmi lírájával, s ettől fogva az irodalomnak és a művészeteknek él ben beválasztották a Francia Akadémia tagjainak sorába. Perrault azt a nézetet támogatta, mely szerint az emberi civilizációval együtt az irodalom is fejlődik, így a régi antik irodalom szükségképpen közönségesebb és barbárabb, mint az újkori. Nagy Lajos kora (1687) című versében a klasszikus görög és római szerzők fölébe helyez olyan kortárs művészeket, mint Molière és Francois de Malherbe. A vitában legfőbb ellenlábasa a klasszicisták vezére, Nicolas Boileau Despréaux (Költészettan) volt, és végül is az utóbbi kerekedett felül. Perrault szerepe meghatározó a rögzült irodalmi hagyományok felszámolásában. Azért írta meséit, hogy saját gyermekeit szórakoztassa velük. Piroska és a farkas; Csipkerózsika; Csizmáskandúr; Kékszakáll (Forrás: Britannica Hungarica) Művei fabulává alakított tündérmesék. Az európai meseirodalom kialakulása 2. Jacob Ludwig Karl Grimm ( ) (Hanau-Berlin) Wilhelm Karl Grimm ( ) (u.o.). Kilenc testvér, 8 fiú, 1 lány. Apjuk jogász, 1796 ban meghal, Jacob lesz a családfő. Jacob jogász, Wilhelm irodalomtudós Jacob nyelvészkedik, kapcsolat magyar nyelvészekkel is (Ipolyi A., Erdélyi János) Jacob első könyve: Ónémet mesterdalnokokról. Wilhelm fordítói munkát végez : A Kinder und Hausmärchen 1. kiadása 1815.: A Kinder und Hausmärchen 2., átdolgozott kiadása. (hercegekből, grófokból királyfi, farkasszívű anyákból mostoha stb.) A mese -gyermekolvasmány! A göttingai egyetem előadói től halálukig Berlinben élnek, a Német Szótáron dolgoznak. (IV. Frigyes Vilmos meghívására) Fontosabb műveik: Ónémet mesterdalokról; Gyermek- és háziregék; Német mondák; Német nyelvtan; Német mitológia; Reinhart Fuchs; Német szótár. 8

9 Az európai meseirodalom kialakulása 3. Hans Christan Andersen ( ) (Odense-Koppenhága) Dán aranykor - szerencsétlen történelem, de gazdag kultúra (Norvégia, Schleswig-Holstein) Apja obsitos katona (napóleoni háborúk) anyja mosónő. Apja katonatörténetei és anyja népmeséi nagy hatást gyakorolnak rá Koppenhágába utazik. Próbálkozások a színészettel Tündérnap c. tragédiáját elutasítják, de Jonas Collin, a színház gazdasági igazgatója taníttatja Első sikeres könyve: Vándorlás gyalogszerrel a Holmen-csatornától Amager szigetének keleti csücskéig címmel Első szerelme, melynek tárgya Faaborg nevű diáktársa(!) vagy annak húga Utazások Európában. (Fr. O., Svájc, Itália) A rögtönzőművész c. önéletrajzi regénye. Európai siker. Barátja H. C. Ørsted elolvassa A. meséit. A rögtönzőművész híressé, a mesék viszont halhatatlanná tesznek téged. Ugyanekkor jelenik meg Mesék gyermekeknek c. műve. Rossz kritika, de nagy közönségsiker Magánéleti, színházi kudarcok. Újabb utazások. (Összesen 30.) Világhír A. átértékeli a mese fogalmát. Történetnek hívja írásait Odense díszpolgárává avatja. Meséi: Népmesei eredetűek: Borsószem-hercegkisasszony; A kiskondás; A lány, aki a kenyérre hágott; A tűzszerszám; A vadhattyúk Meseszatírák: A kakas meg a szélkakas; A császár új ruhája; A szerencse sárcipői (mesenovella-füzér) Tárgymesék (példázatok): A rendíthetetlen ólomkatona; A teáskanna; Az ezüst húszas Tündérmesék: A kis hableány; Hüvelyk Linka (Pöttöm Panna), A Hókirálynő, A kis gyufaárus lány Példázatos állatmesék: A nagy tengeri kígyó, A rút kiskacsa; A béka Keleti tárgyú mesék: A repülő láda; A császár és a csalogány 9

10 Az európai meseirodalom kialakulása 4. Wilhelm Hauff ( ) (Stuttgart-Stuttgart) I. Frigyes Vilmos stuttgarti herceg, választó, koholt vádakkal letartóztatja édesapját. Az apa kiszabadul, de rövidesen meghal. Meghatározó élmény. Az özvegy két árva fiával Tübingenbe költözik. A nagypapánál óriási könyvtár tól egyetemi tanulmányok. (teológia, filozófia) Teológiai doktorátus. Nevelő Báró Hügel gyermekei mellett. Első irodalmi sikere egy paródia: Heinrich Clauren nevű triviálromantikus író nevén Holdbéli ember c. regény. Siker. C. bepereli, de már késő; hírnév. (A kiadók versengenek érte.) 1826-tól utazások sora től Stuttgartban a Morgenblatt c. Újság szerkesztője lesz. A görög forradalom hírére fölizgatja magát, és szívszélhűdést kap. Művei: Keleties modorban írt mesegyűjteményei a legismertebbek. (Mesék a műveltebb osztály fiai és leányai számára.) Mesealmanach 1. (még diákkorában); Mesealmanach 2. (Az alessandriai sejk, 1827.); A gólyakalifa; A kis Mukk története; A spessarti fogadó. A magyar gyermekirodalom története 1. A kezdet (XVIII. századig) Kezdetben nincsenek gyermekek szórakoztatására írt könyvek. Csupán pedagógiai megközelítés (pl. Comenius: Orbis Pictus, Erasmus János: Civilitas Morum XVI. század) A gyermekek a felnőtt irodalmat olvassák. (Heltai Gáspár: Száz fabula, Gyergyai Albert: História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról) 2. Első öncélú gyermekkönyvek (XVIII. sz. dereka) Nálunk: Bezerédj Amália: Flóri könyve (1840.) 3. A magyar gyermekirodalom hivatalos megszületése: Benedek Elek képviselőházi beszéde, (Benedek Elek-Pósa Lajos: Az Én Újságom; Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Sebők Zsigmond, Tutsek Anna) 4. Nyugat-kor (Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, Kosztolányi Dezső: Aranysárkány, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk stb.) 5. A pangás kora (1940 es évek) (de: Fekete István, Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán) 6. A sztálinizmus kora (1950 es évek) (Pilinszky János, Weöres Sándor) 7. A magyar gyermekirodalom aranykora ( as évek) (Tamkó-Sirató Károly, Áprily Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Csukás István, Simai Mihály, Kormos István, Zelk Zoltán stb.) 8. A kultúra devalválódása (A 80 as évek közepétől napjainkig) 10

11 A magyar gyermekirodalom története Kezdetek 1. Pesti Gábor (Gabriel Pannonius) (????-1542 k.) (Pest-???) Katolikus polgárcsalád. Erazmista, Janus Pannonius követője. Pap, majd udvari ember, Izabella királyné udvaronca. Legtöbb művét Bécsben adta ki. Művei: Négy evangélium (Novum testamentum); Aesopusi mesék (1536.) Nomenclatura sex linguarum, Latinae, Italice, Gallicae, Bohemicae, Hungaricae et Germanicae (1538.) A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 2. Heltai Gáspár (Kasper von Heltau) (1490 k.-1574) (Nagydisznód-Kolozsvár) Erdélyi szász család ban kezd magyarul tanulni Wittembergai egyetem-lutheránus lesz után református as évek unitárius (Dávid Ferenc hatására) től Hoffgreff Györggyel együtt nyomdát alapít Kolozsvárott től egyedül vezeti. A korabeli magyar könyvtermés 1/3 át produkálja. Tudatosan formálja a magyar olvasóközönséget. Az első magyar nyelvű szórakoztató író. Ő írja az első összefüggően magyar nyelvű történelemkönyvet. Leghíresebb műve: a Száz fabula. Németről fordított aesopusi fabulák. Adaptációk. Főleg a tanulságot írja át. Művei: A reszegsegnek és tobzódásnac veszedelmes voltáról való Dialogus (1552.) Száz fabula (1566.); Ponciánus császár históriája (1572.) Chronica az Magyarocnac dolgairul (1575.) A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 3. Gyergyai (Gergei) Albert (XVI-XVII.) Neve egyetlen fönnmaradt műve versfőibe rejtve őrződött meg. (História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról) 11

12 A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 4. Bezerédj Amália ( ) (Szentivánfa-Máriavölgye) Középbirtokos nemes család. Férje reformpolitikus, orsz. gyűlési követ. B.A. leghíresebb könyve a Flóri könyve (1836.) 1927 ig 19 kiadást ért meg. Kislányának írta, vegyes tartalmú. (Képek, kották, versek, erkölcsi szentenciák, saját illusztrációkkal. Ifjúsági műve: Földesi estvék (1840.) A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 5. Petőfi Sándor ( ) (Kiskőrös-Fehéregyháza) Nem volt gyermekköltő mindössze egy gyermekverset írt, Arany Lacinak c. amely Arany János hároméves kisfiának szól, és P júniusi szalontai látogatása emlékét őrzi. Mégis számos kisebb-nagyobb műve gyermekirodalmi jelentőségű, mint pl. a János vitéz c. elbeszélő költeménye. Még néhány gyermekverssé lett P. mű: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv, Szeget szeggel stb. A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 6. Arany János (Nagyszalonta-Budapest) Még kevésbé gyermekköltő, Mint Petőfi. Egyetlen gyermekvers-kísérlete: Juliska elbujdosása-töredékes maradt. Leányáról írta 1850 ben, J. 8 éves korában. További gyermekirodalommá lett művei: Rózsa és Ibolya (1847. Verses mese-petőfi hatására.) Családi kör (1851. Életkép.) Toldi (1846.) A trilógia I. része. (Elb. költ.) Toldi estéje ( ) Toldi szerelme ( ) A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 7. Gyulai Pál ( ) (Kolozsvár-Leányfalu) Költő, irodalomtörténész, kritikus. A XIX. sz. végének legbefolyásosabb irodalmi alakja. Az irodalmi élet csúcsára Arany segítségével jut el. Petőfiné húgát, Szendrey Máriát vette nőül. Gyermekverset keveset írt, de azok saját korában nagyon ismertek voltak. 12

13 A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 8. Jókai Mór ( ) (Komárom-Budapest) Műveit nem gyermekolvasóknak szánta, de sok írásából gyermek ill. ifjúsági olvasmány lett. Főleg rövidebb lélegzetű, fantasztikus ill. népmesei-népmondai eredetű novellái, elbeszélései. Rövidebb művek: Népmesei népmondai eredetűek: A tengerszem tündére; Az istenhegyi székely leány; Novellisztikus népszerű történelmi (ifjúsági) művek: A huszti beteglátogatók; Fulkó lovag; Regények: A kőszívű ember fiai; Egy magyar nábob; Kárpáthy Zoltán; És mégis mozog a föld; Az aranyember; Fekete gyémántok; Egy hírhedett kalandor a XVII. századból A magyar gyermekirodalom története. Kezdetek 9. Mikszáth Kálmán ( ) (Szklabonya-Budapest) A századvég legsikeresebb magyar írója. Kezdetben kisprózai írások, majd regények, de mindvégig írt novellákat. A gyermekirodalomba először gyermekeiről írt tárcái, majd két novelláskötetéből; a Tót atyafiak ill. a Jó palócok c. művekből kerültek be szövegek. Egyéb gyermek és ifjúsági irodalommá lett műveiből: Tavaszi rügyek (novella, ill. novelláskötet); Az én pohárom; A ló a bárányka és a nyúl; Egy vadászpálya eleje és vége; A németke; stb. Ifjúsági regénye: A két koldusdiák Kötelezők : Beszterce ostroma; A gavallérok; Szent Péter esernyője A magyar gyermekirodalom története. Megszületés 1. Benedek Elek ( ) (Kisbacon-U.o.) Székelyudvarhelyi református koll. Majd Pest, bölcsészkar. Újságíró. (pl. Pesti Hírlap) Orsz. gyűlési képviselő. Híres interpellációja a gyermekirodalom érdekében: Pósa Lajossal megindítják az első magyar gyermeklapot. (Az Én Újságom) Sebők Zsigmonddal szerkesztik a Jó Pajtás c. ifjúsági lapot. B. írja a szerkesztői üzeneteket A Kisfaludy - Társaság tagja. B. Népmesegyűjtései a leghíresebbek. Óriási a hatásuk a magyar meseirodalom nyelvére nézve. Népmeséit átdolgozza, átstilizálja, ill. saját szövegeket is illeszt közéjük. Híres íróként 1921 ben, Trianon után hazatelepül, és újjászervezi a szétzilálódott erdélyi irodalmi életet. 13

14 Benedek Elek művei: Gyermeklapok: Az Én újságom, Jó Pajtás, Cimbora Mesegyűjtemények: Magyar népmesék: Pl. Többsincs királyfi, Székely Tündérország (1885.), Világszép Nádszálkisasszony Külföldi mesegyűjtemények: Ezüst, Arany, Piros mesekönyv Saját mesék: Elek apó mesél Évikének Mondagyűjtemény: Magyar mese és mondavilág (1896.) Mesedráma: Többsincs királyfi (1899.) A magyar gyermekirodalom története. Megszületés 2. Pósa Lajos ( ) (Radnót-Budapest) Gyermekíró-költő, magyarnóta-szerző, újságíró. Tanárként végzett. Bolond Miska, Nemzeti Hírlap, Szegedi Napló c. újságok. (A SZ.N. ót országos hírnevű lappá teszi. Mikszáth Kálmán, Sebők Zsigmond, Gárdonyi Géza is innen indulnak, két utóbbi az ifjúsági rovatból ban a Singer és Wolfner kiadó Gyermekversek c. kiadja ifjúsági műveit ben Pestre költözik, és Benedek Elekkel együtt kiadja az Én Újságom -at. Művei: Pósa Lajos költeményei (Szeged, 1883.) ; Tíz év alatt (Szeged, 1886.) Édes anyám (versek, Budapest, 1897.) Száll az ének (Budapest, 1899.) Lidike (versek, Budapest., 1920.) A magyar nép kesergője (Budapest, 1921.) 14

15 A magyar gyermekirodalom története. Megszületés 3. Gárdonyi Géza ( ) (Agárdpuszta-Eger) Édesapja Ziegler Sándor uradalmi gépész, édesanyja Nagy Terézia. Középiskola: A sárospataki kollégiumban ( ), és a pesti Kálvin téri református gimnáziumban ( ) 1878-tól az egri érseki tanitóképzőben tanult. Tanítóskodik: Karádon ( ), Devecserben ( ), Sárvárott ( ) és Dabronyban ( ) 1885-ben feleségül vette Molnár (Csányi) Máriát házasságuk boldogtalan. Újságok: Győrött munkatársa volt a Hazánknak, a Győri Közlönynek és a Győri Hírlapnak Tanítóbarát című tanügypolitikai havilap, szerkesztője volt a Garabonciás Diák című győri élclapnak. Szegedi Hírmondónak (1899), a Szegedi Naplónak ( ) és az Arad és vidékének (1891) 1891 őszén Pestre került és Bródy Sándor segítségével, Feszty Árpád körképvállalatának titkára ben Argyrus librettójával elnyerte a Műbarátok Köre pályadíját között a Magyar Hírlap munkatársa. Ide zenei vonatkozású cikkeket is írt ben különvált feleségétől ben anyjával Egerben telepedtek le, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. Gyermekirodalmi művei: Egri csillagok (Pesti Hírlap folytatásokban) A láthatatlan ember (1901) Isten rabjai (1908) Arany, tömjén, mirrha (1924) ifjúsági novellák. Cifra mese; Lipp Tamás (mesék) A magyar gyermekirodalom története. Megszületés 4. Móra Ferenc ( ) (Kiskunfélegyháza-Szeged) Tömörkény István utódja, mint író és mint múzeumigazgató-kutató. Földrajz-természetrajz szakos tanár, írói ambíciókkal. Tömörkény és Pósa viszik be az irodalomba. Régészeti ásatásokat vezet (honfoglalás-kori temetők), ill. a Szegedi Napló főszerkesztője lesz. Igazi írói karrierje Trianon után veszi kezdetét. Bár írt szociológiai ihletésű regényt (Ének a búzamezőkről) és menippeát (Hannibál feltámasztása) elsősorban mint gyermek és ifjúsági író lett klasszikus. Művei: Gyermekirodalom: Az aranyszőrű bárány (elbeszélő költemény, Szeged, 1902.); Csilicsali Csalavári Csalavér (Szeged, 1912.); Dióbél királyfi (Bp., 1922); Nádihegedű (elb., Bp., 1927); Dióbél királykisasszony (Bp., 1935); Ifjúsági művek: Rab ember fiai (Bp., 1909); Mindenki Jánoskája (Bp., 1911); Kincskereső kis ködmön (Bp., 1918); Aranykoporsó (történelmi r., Bp., 1932) 15

16 A magyar gyermekirodalom története. Nyugat-kor 1. Móricz Zsigmond ( ) (Tiszacsécse-Budapest) Az első irodalmi sikerek előtt (1908. Hét krajcár) pályáját Az Újság c. folyóirat gyermekrovatának újságírójaként kezdi. ( ) Tőle származik az Iciri-piciri, ill. A török és a tehenek c. verses mese is. Művei: Fillentő (novella) Erdő-mező világa (1908.) kibővítve: Boldog világ (1912.) állatmesék. Légy jó mindhalálig (1920.) Nem gyermekeknek szánta! A magyar gyermekirodalom története. Nyugat-kor 2. Karinthy Frigyes ( ) (Budapest-Siófok) Bp-i kispolgári értelmiségi család. Csodagyermek. Első regényét 9 évesen írta, a második 14 éves korában jelenik meg. (Nászutazás a Föld középpontja felé) (Magyar Képesvilág, Csoór Gáspár.) Humoristaként ismert, pedig inkább filozófus-moralista. Sajátos véleménye volt a magyar gyermekirodalomról, a Pósa-féle iskola ellenfele. A gyermeket szerinte nem szabad koránál fogva lekezelni, ostobának nézni. Ezért Molnár Ferencet is bírálja. Új gyermekirodalmi nyelvhasználatot próbál bevezetni. Gyermekirodalmi művei ennek példái voltak. Tanár úr kérem (1916.); Micimackó (fordítás, 1935.); Egy komisz kölök naplója (fordítás) Az első Micimackó-könyv a magyar könyvpiacon Írta: Karinthy Frigyes Tulajdonképpen nem is illik, hogy Micimackónak a magyar gyermekirodalomba való ünnepélyes bevonulásáról én számoljak be, aki a kaput kinyitottam számára, vagyis lefordítottam őt, helyesebben átültettem, ahogy mondani szokták. Praktikusabb is az volna, ha más írna róla, az legalább dicsérhetné a fordítót, amit én nem tehetek meg, pedig kedvem volna hozzá, mert mondhatom, hogy a magyar nyelven megjelent könyvet átolvasva, éppen úgy, vagy még jobban röhögtem és élveztem, mint amikor angolul került a kezembe. Hiába, más azért az, anyanyelven olvasni valamit, különösen, ha ilyen bocsánat, most veszem észre. Egyébként az Athenaeum kiadóhivatalában várakoztam éppen, szórakozottan lapozgatva az angol könyveket, mikor kitűnő kollégámnak, a fiatal, de jólismert és népszerű Milne mesternek Winnie-the-Pooh-ja kezembe került. Először a rajzocskák leptek meg, egyszerű és finom vonalaikkal, azután belekukkantottam a szövegbe. Az egyik oldal ilyenformán kezdődött: A kis Malac (Malacka) nagyot ugrott ijedtében, de ugyanakkor el is szégyellte magát gyávaságáért, s hogy ne vegyék észre a dolgot, még egy párat ugrott utána s könnyedén megjegyezte, hogy ilyenkor reggel szokta elvégezni mindennapi tornagyakorlatát." 16

17 Tyű, mondtam magamban, ez az én emberem. Hiszen ez az állatokat s még hozzá nem is igaziakat, csak játékállatokat, vagyis tárgyakat úgy látja és szólaltatja meg, ahogy titokban jómagam szoktam (csak nem merem mindig bevallani), hogy bennük van az ember, sőt sokkal őszintébben és igazabban bujkál bennük, mint ahogy a valódi nyilatkozik meg, különösen, ha az illető felnőtt, tehát nagyképű és fontoskodó. Úgy látszik, megtaláltam azt az embert, aki velem együtt megértené Cini fiamat, aki 5 éves korában könnyes szemmel állt meg a kirakat előtt egy letört lábú baba előtt és azt mondta sze-e-egény" s hiába oktattam őt, fontoskodó felnőtt létemre (mentségemre legyen mondva, minden meggyőződés nélkül) hogy egy holt tárgyat nem lehet sajnálni, mert az nem érez és nem szenved. Együltömben végigolvastam Winnie-the-Pooht (még most is hálás vagyok az igazgató úrnak, aki ilyen soká váratott) s félórán belül megállapodtunk a fordításban. Nekem, bevallom, különösen a versek tetszenek ebben a könyvben. Eredetiben ahhoz a műfajhoz tartoznak, amit a boldog és ráérős angol irodalmár nonsense poetry"-nek nevez, magyarul, illetve pestiül "blődliző-költészetnek hívnám - a műnek az a lényege, hogy a felnőtt és logikus" lélekszámára látszólag értelmetlen és irracionális gondolatokat és érzéseket úgy fejezze ki, hogy a dolgok lényege, a minden jelenség mögött ott rejtőző. álomszerűség, az álom kecses és csöppetre ésszerű józan lelke de mindig kómikus, tehát mindig józan ősvilága átüthessen rajta. Ennek a költészetnek olyan lángelmék voltak a művelői, mint a híres Alice Csodaországban" szerzője, s a németek közt Morgenstern. Érdekes, hogy a gyerekek mindig szerették ezt a fajta költészetet: ők közelebb vannak ahhoz az ősvilághoz. Milne kitűnően játszik a hangszeren. Egy példa: Csütörtök este ujra itt a hideg Zúzmaraingben a bozót didereg Ilyenkor érzem, mi mélyen igaz Hogy az meg ez meg ez meg az." Tudni kell, hogy ezt a szép költeményt Micimackó szavalja, aki nagyon szereti a költészetet, egy költő veszett el benne de kicsit ostobácska lévén, úgy segít magán, hogy a csattanónál valahogy elsikkasztja a gondolatot. Azonkívül nagyon a szívemhez nőtt, fordítás közben, a bánatos csacsi, Füles alakja, aki fájdalmas mazochizmusban élvezi árvaságát, egy elérhetetlen boldogságról álmodozva az üres mézescsupor és a szétpukkant léggömb roncsai fölött. Na és a többi: Nyuszi, Kanga, Zsebibaba, Bagoly és Róbert Gida. Angyali társaság. Micimackó megjelenését a magyar könyvpiacon szenzációnak érzem, mint mikor távoli rokona, Mikimauz jelent meg először a filmen. Van is köztük valamit ellentétes vonatkozás. A rajzfilmek népszerű hőse a jelenségek világában való korlátlan szabadságot a fizika és élet törvényeinek fittyet hányó vágyálmot fejezi ki, - Micimackó inkább a komikusan és emberien piszmogó szorongást a valósággal szemben, amin nem lehet segíteni, alkalmazkodni kell hozzá. S végre, a nagy kérdés, hogy mit szólnak majd hozzá a gyerekek, akiknek írták? Abból, hogy a tehetséges és művészösztönű felnőtteknek is tetszik, arra következtetek, hogy a gyerekek száz százalékig meg fogják érteni. Nem hiszek az olyan gyermekirodalomban, amit magam ne olvasnék gyönyörűséggel. Nincs köztünk olyan nagy különbség, mint ahogy álta- 17

18 lában hisszük, a végtelenhez mérve igen rövid életünket. Vannak tények, amik életünk első éveiben nyilvánvalóbbak, mint később: és ezek az igaziak. Hogy is mondja Micimackó? Erdei körökben az a nézet, Hogy a Mackó szereti a mézet. Ez nem afféle Szerény Vélemény, Ez tény, tény, tény! forrás: Pesti Napló, december 1. A magyar gyermekirodalom története. Nyugat-kor 3. Molnár Ferenc ( ) (Budapest-New York) Nagypolgári család, genfi jogi diploma. Első színpadi siker: Doktor úr (1902.). Ekkor már íróként is elismert. Legsikeresebb, és egyetlen gyermekirodalmi műve: A Pál utcai fiúk (1907.) A testőr c. színdarabja révén nyugaton is ismertté vált, egyre több időt tölt az U.S.A. -ban, majd a két világháború között végleg odatelepül. A Pál utcai fiúk: Az ifjúsági irodalom egyik alapművének tartott regény 1907-ben jelent meg, s nem csak hazánkban, de a világon mindenütt nagy sikert aratott. Bulgáriától Dél-Koreáig nagyon sok nyelvre fordították le. Olaszországban például az irodalmi mítoszok közé emelkedett, az ottani zsebkönyvtár sorozatban már a tizenharmadik kiadása is megjelent, épp csak nem kötelező tananyag. Első filmes feldolgozása is olasz. A józsefvárosban játszódó történet ugyanis olyan mondanivalóval rendelkezik, hogy azok számára is érthetővé válik, akik a Föld más területén élnek. 18

19 A magyar gyermekirodalom története. Nyugat-kor 4. József Attila ( ) (Budapest-Balatonszárszó) Gazdag életműve gyermekverseket is tartalmaz. Említendő gyermekkorában írt kis költeménye (De szeretnék 1916?); a Kertész leszek (1925.) Betlehemi királyok (1929.); Medvetánc (1932.); Indiában, hol éjjel a vadak ( ); valamint az Altató (1935). Altató (1935) Alkalmi vers, melynek megírására barátja, a Reménytelenül című versét megzenésítő Ottó Ferenc kérte föl (unokaöccse, Gellér Balázs első születésnapja alkalmából). Bár az Altató 1935 februárjában született, csak a Szép Szó 1938-as József Attila-emlékszámában jelent meg először. A meseszerű körkép és az utolsó előtti versszak némiképp túlbonyolított metaforája után (a távolság mint ajándék, kapcsolatban azzal az ígérettel, hogy óriássá fog nőni a megszólított gyerek) egyszerűségében is döntő érvnek szánja, hogy alszik már az anyuka is. Betlehemi királyok (1929) 1929 karácsonyára írta József Attila versét, amely a betlehemi pásztorjátékot imitálja. Egyfelől a gyermekversek hangján szól ( kis juhocska mondta - biztos / itt lakik a Jézus Krisztus. ) és meseszerű, másfelől népi-paraszti színezetű ( afféle / földi király személye ). A megszólítások sorrendje (Jézus Krisztus - Istenfia - Megváltó) összeolvasva görögül a hal keresztény életszimbólumát adja. A szegényember -versek nézőpontjából eleveníti fel a bibliai történetet. (Két olvasatú vers) A magyar gyermekirodalom története. A 40 es évek 1. Fekete István ( ) (Gölle-Budapest) Magyar gyermek-ifjúsági- és vadászíró. Forgatókönyvíróként is jelentős. Autodidakta. Gazdatisztként kezdte, a Nimród c. lapban közöl vadászírásokat. Első regényét a Gárdonyi Géza Társaság pályázatára küldi. (A Koppányi aga testamentuma, 1936.) Ezt a Csí követi,s ez már állatregény től a Kisfaludy Társaság tagja tól haláláig Pesten élt. Itt készült el második nagy történelmi tárgyú regénye, a Hajnal Badányban. Több nagysikerű magyar film forgatókönyvét írta meg ig hallgatásra kényszerítik ezután születik meg sok híres könyve. (Kele, Lutra, Bogáncs, Tüskevár, Vuk) A Tüskevárért 1965 ben József Attila - díjat kap. A gyermekirodalom olvasóközönségéhez föntebb fölsorolt művei révén került közel. Ma eredeti szándékai ellenére-inkább ifjúsági írónak tartják. 19

20 A magyar gyermekirodalom története. A 40 es évek 2. Török Sándor ( ) (Homoróddaróc-Bp.) 1919 Brassóban, Fogarason tanul, a középiskolát abbahagyva fizikai munkákból él színésznek áll hírlapíró Kolozsvárott (Ellenzék, Újság), majd (1925) Temesváron (Temesvári Hírlap) a Szegedi Napló felelős szerkesztője a Magyarság és Az Újság közli tárcáit, riportjait a Petőfi Társaság tagja a Magyar Rádió Ünnepi levelek c. sorozatát szerkeszti, mely betiltásáig a világ vezető tudósait, művészeit szólaltatja meg a Tankönyvkiadó szerkesztője a Család és Iskola felelős szerkesztője, majd főszerkesztője. Főbb díjai: 1933 Baumgarten-díj, 1974 József Attila-díj, 1980 A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) Andersen-diplomája, 1984 Aranytoll-díj Művei (gyermekregényei): 1934 A felsült óriás és a kilenc csoda, mesekönyv ; 1939 Kököjszi és Bobojsza, 1945 Gilikoti, 1956 Csilicsala csodái; 1970 A varázsló, (Tóth Eszterrel); 1973 Hahó, Öcsi!; 1974 Hahó, a tenger! A magyar gyermekirodalom története. A 40 es évek 3. Szabó Lőrinc ( ) (Miskolc-Bp.) Költő-műfordító-hírlapíró től Az Est munkatársa. Babits és Tóth Árpád fölkarolják, ettől kezdve jó nevű szerzőnek számít. A 30 as években megcsömörlik a világtól, ezt fejezi ki 1936 ban megjelent Különbéke c. kötete. Ebben jelennek meg első gyermekversei. Ezeket jó részt kisfiának, Lócinak írta, már 1933 tól kezdve. Az 50 es években is írt néhány gyermekverset kényszerből. Gyermekversei: Versek a gyermekszobából (1933. Ciklus.): Hangverseny; Kicsi vagyok én; Hörpentő; A szél meg a nap; Esik a hó; Veszedelem Lóci-versek: A bagoly; A légy; Lóci elalszik; Lóci és a szakadék; Lóci lázadása; Lóci óriás lesz; Lóci verset ír; Téli este Kislányáról: Kis Klára csodálkozik 20