JELENTÉS. a szilárdhulladék-gazdálkodásra a Kohéziós Alapból és hazai forrásból nyújtott támogatások hasznosulásának ellenőrzéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS. a szilárdhulladék-gazdálkodásra a Kohéziós Alapból és hazai forrásból nyújtott támogatások hasznosulásának ellenőrzéséről. 0920 2009."

Átírás

1 JELENTÉS a szilárdhulladék-gazdálkodásra a Kohéziós Alapból és hazai forrásból nyújtott támogatások hasznosulásának ellenőrzéséről július

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1. Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V / Témaszám: 918 Vizsgálat-azonosító szám: V0428 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főigazgató-helyettes Dr. Zöldréti Attila mb. főcsoportfőnök Dr. Varga Sándor főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Dr. Zöldréti Attila igazgatóhelyettes Tóthné Kiss Katalin mb. osztályvezető Holman Magdolna osztályvezető Az ellenőrzést végezték: Bartolák Márta számvevő tanácsos Dr. Boda Sándor számvevő tanácsos Csényi István számvevő Feketéné Hajkó Andrea számvevő Dr. Horváth Klára számvevő Dr. Mezei Imréné főtanácsadó Bialkó Zsolt számvevő tanácsos Borbély Zsuzsanna főtanácsadó Dér Géza számvevő tanácsos Gaál László számvevő tanácsos Kéri Péter számvevő tanácsos Molnár Istvánné számvevő Bíró Zsolt számvevő tanácsos Buúsné Hütter Erzsébet számvevő Fekete Gábor tanácsadó Hegyes Mária számvevő tanácsos Luhály Matild számvevő Nagy Attila számvevő tanácsos Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 Pálfiné Pusztai Magdolna számvevő Szepes Béla számvevő Terbe Mónika számvevő tanácsos Tukacs Éva számvevő tanácsos Preller Zsuzsanna főtanácsadó Szudi Ferencné számvevő Tóthné Kiss Katalin főtanácsadó Vojcsekné Szabó Ágnes számvevő tanácsos Puskás Balázs számvevő Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos Tóthné Salamon Ildikó tanácsadó Jánoska Zsolt külső szakértő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről Jelentés a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Jelentés a Környezetvédelmi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről Jelentés a települési önkormányzatok szilárdhulladék-gazdálkodási feladatai ellátásának ellenőrzéséről sorszáma A helyi önkormányzatok településtisztasági tevékenységének és finanszírozási rendszerének vizsgálata 240/1995.

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 17 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A hulladékgazdálkodási feltételrendszer kialakítása A hazai hulladékgazdálkodási stratégia uniós követelményekhez való illeszkedése A hazai hulladékgazdálkodási stratégia végrehajtásához rendelt hazai és uniós források tervezett ütem szerinti biztosítása A települési szilárdhulladék-gazdálkodás EU harmonizált jogi szabályozási és intézményi környezete kialakításának időbelisége és teljes körűsége A tájékoztatás, nyilvánosság és a partnerség elvét érvényesítő eljárások kialakítása és gyakorlati alkalmazása Az ISPA/KA és a hazai támogatások felhasználásával előkészített és megvalósított regionális komplex rendszerektől elvárt célok teljesítése Az ISPA/KA projektjavaslatok előkészítése, pályázatok benyújtása A Pénzügyi Megállapodások és a Támogatási Szerződések összhangja a benyújtott ISPA/KA pályázattal A projekteknek a kijelölt célrendszer szerinti megvalósulása, a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása A beruházások megvalósítása, a pénzügyi megállapodásokban és a támogatási szerződésekben foglalt ütemezés összhangja A beruházások műszaki és pénzügyi megvalósítása Teljesítményelvek alkalmazása a beszerzéseknél A kialakított pénzügyi és számviteli rendszer A nyilvántartási rendszer teljessége A költségek ellenőrzési rendszerének kialakítása és gyakorlati alkalmazása a pénzügyi lebonyolításban Az ellenőrzési és monitoring rendszer, valamint az értékelési és a jelentéstételi rendszer kialakítása és működtetése A projektek megvalósításának eredménye, hatása a hulladékgazdálkodási feladatok ellátására A létrehozott eszközök/létesítmények hasznosítása A projektek üzemeltetési feltételeinek kialakítása 83 1

5 3.3. Az üzembe helyezés eredménye az elérendő környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célok megvalósításában Az együttműködő önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak eredményessége és hatékonysága A települési önkormányzatok tevékenységének eredményessége a hulladékgazdálkodási feladatok megvalósításában A szilárdhulladék-gazdálkodásra fordított működési és fejlesztési költségvetési források felhasználásának eredményessége az önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatainak megvalósításában A lakossági elégedettségmérés összegzésének tapasztalatai 108 MELLÉKLETEK 1/a sz. Az Önkormányzati Minisztérium észrevétele 1/b sz. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium észrevétele 1/c sz. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium észrevétele 2. sz. A hulladékgazdálkodás stratégiai, tervezési dokumentumai 3. sz. Az ISPA/Kohéziós Alap támogatással megvalósuló projektek jellemző adatai régiónként 4. sz. Térkép az ISPA/Kohéziós Alap támogatással finanszírozott hulladékkezelési projektekről, sz. Teljesítménymutatók és a hozzá tartozó kritériumok a települési szilárdhulladék-gazdálkodásra a Kohéziós Alapból és hazai forrásból nyújtott támogatások hasznosulásának értékeléséhez 6. sz. A helyszíni ellenőrzésre kijelölt önkormányzatok és közszolgáltatók listája 7. sz. A települési szilárdhulladék-kezelés alakulása az EU egyes országaiban, év 8. sz. A hazai települési szilárdhulladék-kezelés főbb mennyiségi adatai, években 9. sz. A települési szilárdhulladék-gazdálkodás területén elérendő célok, kötelezettségek teljesítésének alakulása, a december végi állapot szerint 10. sz. A hulladékgazdálkodási akció programra teljesített kiadások az NKP- II időszakában, között 11. sz. Kimutatás az ISPA/Kohéziós Alap hulladékkezelési projektek EIB hitelből történő finanszírozásáról, 2000-től december 31-ig 12. sz. Képek a hasznosításra váró papírhulladékról 13. sz. Képek az ISPA/KA projektek létesítményeiről, eszközbeszerzéseiről 14. sz. Kimutatás az ISPA/Kohéziós Alap hulladékkezelési projektek létesítményeiről 2

6 15. sz. Az ISPA/Kohéziós Alap hulladékkezelési projektek fizikai előrehaladása, a március 15-i állapot szerint 16. sz. Az ISPA/Kohéziós Alap hulladékkezelési projektek Pénzügyi Megállapodásai és támogatási szerződései aláírásának időpontjai 17. sz. Az ISPA/Kohéziós Alap szilárdhulladék-kezelési projektek előrehaladása a december végi állapot szerint 18. sz. Az ISPA/Kohéziós Alap hulladékkezelési projektek egyes létesítményeinek fizikai előrehaladása, a március 15-i állapot szerint 19. sz. A haszonhulladékok árának és ÖKO-támogatásának változása ban 20. sz. A hulladékkezelés összes költségére jutó nyereség alakulása 21. sz. Az önkormányzatok által biztosított támogatások összegének és az érintett háztartások számának alakulása 22. sz. Az ellenőrzött településeken használt hulladékgyűjtő edények átlagos ürítési díjai 23. sz. A lakossági hulladékgyűjtés éves díjának aránya a háztartások nettó jövedelméhez 24. sz. A hulladékgazdálkodás költségeinek alakulása 25. sz. Az ellenőrzött települési önkormányzatok szilárdhulladékgazdálkodási feladatainak főbb naturális mutatói, a években 26. sz. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztés pályázati forrásból támogatott hulladékgazdálkodási feladatok megoszlása az ellenőrzött önkormányzatoknál sz. Az EU Önerő Alap hulladék elhelyezési célra fordított támogatásai 28. sz. A hulladékgazdálkodásra fordított kiadások alakulása az ellenőrzött önkormányzatoknál,

7

8 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE áfa Általános forgalmi adó Áfa tv. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény Áht. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. Törvény Ámr. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. Rendelet ÁSZ Állami Számvevőszék BM Belügyminisztérium CÉDE A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis major feladatainak támogatása területi kötöttség nélkül előirányzat EIB European Investment Bank - Európai Beruházási Bank EK Európai Közösség EKK Elektronikus Kormányzat Központ EMIR Egységes Monitoring Információs Rendszer ESzCsM Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium EU Európai Unió FIDIC Tanácsadó Mérnökök Szövetsége FMM Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GKM Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GOP Gazdaságfejlesztési Operatív Program GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Hgt. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény HIR Hulladékgazdálkodási Információs Rendszer HÖF Helyi önkormányzati fejlesztési támogatási program IH Irányító Hatóság ISPA Instrument for Structural Policies for Pre Accession - Előcsatlakozási struktúrapolitikai eszköz KA Kohéziós Alap KAC Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat KAR Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer Kbt. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. Törvény KEHI Kormányzati Ellenőrzési Hivatal KEOP Környezet és Energia Operatív Program KIOP Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program KöM Környezetvédelmi Minisztérium KSH Központi Statisztikai Hivatal KSZ Közreműködő Szervezet KTK IH Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM FI Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság 5

9 LEKI Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása MÁK Magyar Államkincstár MBH Mechanikai- biológiai hulladékkezelés NFGM Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium NFH Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2006. július 1-től NFÜ) NFT I. Nemzeti Fejlesztési Terv I. NFÜ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NKP Nemzeti Környezetvédelmi Program NKP-II Második Nemzeti Környezetvédelmi Program OGY Országgyűlés OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer OP Operatív Program OTH Országos Területfejlesztési Hivatal ÖTM Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Ötv. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. Törvény PM Pénzügyminisztérium PR Public Relation - Reklám és tájékoztatás PRAG Practical Guide - Gyakorlati útmutató Ptk. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. tv. ROP Regionális Operatív Program Sztv. A számvitelről szóló évi C. törvény TEHU Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása TEKI Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati beruházások támogatása TNM Tárca Nélküli Miniszter TSZH Települési Szilárd Hulladék ÚMFT Új Magyarország Fejlesztési Terv Vhr. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú Korm. Rendelet 6

10 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR a szennyező fizet elve ártalmatlanítás begyűjtés elérhető legjobb eljárás elve előkezelés elővigyázatosság elve elvárható felelős gondosság elve fokozatosság elve gyártói felelősség elve A hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani; a szennyezés okozója, illetőleg előidézője felel a hulladékkal okozott környezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is (Hgt. 4. g) pont). A hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával a Hgt. 3. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával (Hgt. 3. k) pont). A hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén (Hgt. 3. n) pont). Törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyagés energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltására, illetőleg a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetésére (Hgt. 4. f) pont). A hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár (Hgt. 3. p) pont). A veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének (Hgt. 4. b) pont). A hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen (Hgt. 4. e) pont). A hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni (Hgt. 4. k) pont). A termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasz- 7

11 gyűjtés hasznosítás hulladék együttégető mű hulladékgazdálkodás hulladékkezelés hulladékkezelő kedvezményezett nált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességét, a termék élettartamát és újrahasználhatóságát, a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is (Hgt. 4. c) pont). A hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében (Hgt. 3. m) pont). A hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban a Hgt. 4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával történő felhasználása (Hgt. 3. j) pont). Minden olyan - helyhez kötött vagy mobil - létesítmény, amelynek fő célja az energiatermelés vagy anyagi termékek gyártása, és amely alap- vagy kiegészítő tüzelőanyagként hulladékot vagy hulladékgázt használ, vagy amelyben a hulladékot termikusan kezelik az ártalmatlanítás érdekében (3/2002. (II. 22.) KöM rendelet 2. e) pontja). A hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást (Hgt. 3. h) pont). A hulladékgazdálkodás része. A hulladékveszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is (Hgt. 3. l) pont). Aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli (Hgt. 3. g) pont. A projekt használója és a KSZ-szel kötött támogatási szerződésben meghatározottaknak megfelelően a beszállítókkal való szerződések megkötéséért, a teljesítések ellenőrzéséért és igazolásáért, a projekt költségeinek megfelelő nyilvántartásáért felelős. költséghatékonyság elve A hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, felhasználók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak (Hgt. 4. m) pont). közelség elve A hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott lehető legközelebbi, arra alkalmas létesít- 8

12 Közreműködő Szervezet megelőzés elve megosztott felelősség elve ményben kerülhet sor (Hgt. 4. h) pont). Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság jelen vizsgálatban. A legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében (Hgt. 4. a) pont). A gyártói felelősség alapján fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük (Hgt. 4. d) pont). Mérnök önellátás elve Pénzügyi Megállapodás regionalitás elve szabálytalanság szabálytalanság gyanúja A projekt mérnöki és műszaki felügyeleti feladatait ellátó, a FIDIC szerződéses szabályoknak megfelelő személy vagy szervezet. Országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével, a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni (Hgt. 4. j) pont). Az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között az ISPA projektek megvalósítása tárgyában, projektenként létrejött pénzügyi megállapodás. A hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni (Hgt. 4. i) pont). A strukturális politikák finanszírozása keretében történt szabálytalanságokról és tévesen kifizetett összegek behajtásáról, valamint egy információs rendszer e téren történő létrehozásáról szóló 1681/94/EK bizottsági rendelet 1a. cikk 1. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, illetve a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen a Magyar Köztársaság pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek (360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdés 15. pontja). Bármilyen adat vagy információ, amely a szabálytalanság elkövetésére utal (360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet). szabálytalansági eljárás Az eljárás magában foglalja a felmerült szabálytalansági gyanú alapján szükség szerint a vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések meghozatalát és azok végrehajtását (360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet VII. fejezet Szabálytalanságok kezelése). Támogatási Szerződés Az önkormányzatok, mint végső kedvezményezettek és a Közreműködő Szervezet között az Irányító Hatóság ellenjegyzése mellett a projekt megvalósítása tárgyában létrejött megállapodás. tárolás A hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését 9

13 települési hulladék települési szilárd hulladék tenderdokumentáció újra használat kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése (Hgt. 3. q) pont). A háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék (Hgt. 3. c) pont). Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező; közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező; háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező külön jogszabályban meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék (213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet). Ajánlatkérési műszaki dokumentáció a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatósági engedélyokirat és a hozzá tartozó tervek alapján készített, az építmény helyszínét, környezetét, jelenlegi, valamint kész állapotát az ajánlatadáshoz szükséges és elégséges módon rögzítő írásos dokumentumok és tervrajzok összessége. (1/1996. (II. 7.) KTM rendelet 2. (1) bekezdés, amelyet hatályon kívül helyezett a Kbt (1) bekezdés o) pontja május 1-jétől. Ezt követően a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1. pontja határozza meg azonos tartalommal.) A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká (Hgt. 3. i) pont). 10

14 JELENTÉS a szilárdhulladék-gazdálkodásra a Kohéziós Alapból és hazai forrásból nyújtott támogatások hasznosulásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS A környezet védelme nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természet közötti harmónia, elmulasztása veszélyezteti a jelen generációk egészségét, a jövő generációk létét és számos faj fennmaradását 1. A témakör fontosságának megfelelően már az Európai Unió létrehozásáról szóló Szerződés XIX. Környezet című fejezete is foglalkozik az EU környezetpolitikai célkitűzéseivel és az azok megvalósításához szükséges döntési folyamatokkal. Az ellenőrzött időszakban az uniós célkitűzések a hulladékgazdálkodás alapelveinek hármas célhierarchiájára épültek. Ezek, a leginkább ajánlottól a legkevésbé ajánlott irányba haladva a következők: a hulladék-képződés megelőzése, a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása és a nem hasznosítható hulladék ártalmatlanítása, benne a biztonságos elhelyezés 2. A hulladékgazdálkodási hierarchiát az 1. sz. ábra szemlélteti: legkedvezőbb megoldás megelőzés hasznosítás legkevésbé kedvező megoldás ártalmatlanítás 1. sz. ábra Az érvényben levő uniós szabályozás a hulladékgazdálkodás területén több, egyértelmű tagállami kötelezettséget fogalmaz meg. Az uniós követelmények, közé tartozik például a települési szilárdhulladék-gazdálkodásra vonatkozóan, hogy 2009-re a lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmát 1 A környezettudatos fenntartható fejlődés egyik közvetett társadalmi mutatója az ökológiai lábnyom, amelynek számításánál figyelembe veszik a termelt hulladék mennyiségének és összetételének, valamint hasznosításának környezetre gyakorolt hatását is. 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) ötlépcsőssé finomította a hulladékgazdálkodási hierarchiát: megelőzés, újra használatra való előkészítés, újrafeldolgozás, egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás, valamint ártalmatlanítás. 11

15 BEVEZETÉS 50%-kal kell csökkenteni (az évi szinthez képest), valamint az EU előírásoknak nem megfelelő lerakókat be kell zárni. A kötelezettségek teljesítésére a hulladékgazdálkodás különböző szintű hazai stratégiáit dolgozták ki (2. sz. melléklet). Az ellenőrzött időszakban a nemzeti környezetpolitikai célokat és feladatokat a második Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: NKP-II) rögzítette, amelynek az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjához és Magyarországnak a csatlakozási tárgyalások során tett környezetvédelmi kötelezettség vállalásaihoz kellett igazodnia. Az NKP-II összesen kilenc különleges kezelést igénylő területet (tematikus akció programot) jelölt ki és ezek között szerepel a hulladékgazdálkodási program. Az NKP-II programonkénti megoszlását a 2. sz. ábra szemlélteti. Millió Ft Környezettudatosság 2. Éghajlatváltozás 3. Környezet-egészségügy 4. Városi környezetminőség 6. Vidéki környezetminőség 5. Biológiai sokféleség védelme 7. Vizeink védelme 8. Hulladékgazdálkodás 9. Környezetbiztonság 2. sz. ábra Az NKP-II részét képezte az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (a továbbiakban: OHT), mint a nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia. Az OHT hulladékgazdálkodásra a központi költségvetést terhelő fejlesztési igényként, uniós forrással együtt mintegy 130 Mrd Ft-ot tartalmazott. Az OHT-ban a hulladékképződésre vonatkozó tervadatokat és azok tényleges alakulását az alábbi táblázat tartalmazza: Millió tonna Hulladék típusa tény terv tény terv várható 3 Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari hulladék 5,0 5,0 5,0 3,0 4,0 Ipari és egyéb gazdálkodói hulladék 21,5 20,0 13,4 18,0 10,0 Települési szilárdhulladék 4,6 4,8 4,6 5,2 4,4 Települési folyékony hulladék 5,5 5,2 4,9 4,6 4,0 Szennyvíziszap 0,7 1,1 0,5 1,5 1,0 Veszélyes hulladék 3,4 4,0 1,2 4,1 1,1 Összesen 40,7 40,1 29,6 36,4 24, évi tényadat várhatóan 2009 szeptemberében lesz. 12

16 BEVEZETÉS A fenti adatok szerint a keletkező hulladék összes mennyisége a éviről 2008-ra mintegy 40%-kal csökkent. Ennek fő oka az ipari hulladék mennyiségének fokozatos csökkenése, ami a gazdasági szerkezet átalakulásából, az anyag- és energiatakarékos technológiák fokozatos bevezetéséből ered. A települési szilárdhulladék tömege az utóbbi években alig változott, térfogata azonban 30%-kal növekedett a könnyű összetevők (pl. műanyag palack) arányának emelkedése miatt. 1 m 3 laza, tömörítés nélküli települési szilárdhulladék súlya korábban 220 kg volt, míg mára 160 kg körül alakul 4. Jelenleg évi millió darab italtermék kerül forgalomba, több mint ¾-e eldobható csomagolásban (pl. műanyag-palack, fémdoboz). Az újratölthető 5 csomagolás az utóbbi években folyamatosan és erőteljesen háttérbe szorult. A problémát pedig folyamatosan növeli a fogyasztás növekedése. Az EU követelmények, így a környezetvédelmi alapelvek 6, a hulladékgazdálkodási prioritások és a vonatkozó szabályozási rendszer meghatározták a kialakítandó nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiák irányát. Magyarország uniós tagságának felkészülési folyamatában már az ISPA előcsatlakozási uniós alap megnyílása szükségessé tette a környezetvédelmi stratégia kialakítását 7. Ezzel párhuzamosan haladt a hazai jogszabályi környezet harmonizációja. Az ISPA 8 előcsatlakozási eszköz alkalmazásával Magyarországon elkezdődött a komplex hulladékkezelési rendszerek kialakítása. Az ISPA keretében 12 hulla- 4. Magyarországon a 2008-ban keletkezett 4.4 millió tonna települési szilárd hulladék 26,4 millió m3-nek felel meg. Ez a mennyiség (tömörítés nélkül) a Margitszigetet (96,5 hektár) 27,3 méter magasan borítaná el. 5 A többutas csomagolás előnye, hogy a többszöri használat következtében később válik hulladékká, ezáltal a természeti erőforrás felhasználás és a természetre gyakorolt terhelő hatás kisebb, mint az eldobható csomagolás esetében. A többutas csomagolás hátránya viszont, hogy a használat után sérülésmentesen be kell gyűjteni, majd tisztítani. 6 A megelőzés-, az elővigyázatosság-, a gyártói felelősség-, a megosztott felelősség-, az elvárható felelős gondosság-, az elérhető legjobb eljárás-, a szennyező fizet-, a közelség-, a regionalitás-, az önellátás-, a fokozatosság- és a költséghatékonyság elve. 7 Az Európai Tanács 1266/1999. és 1267/1999. rendelete szabályozta az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok számára az ISPA források felhasználását, mint az előcsatlakozási szerkezetátalakítás egyik eszközét a környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, amely egyben a Kohéziós Alap elődje volt. 8 Az ISPA keretében az 5 millió eurót meghaladó, a stratégiai célokkal összhangban lévő, legalább 15 ezer lakosra kiterjedő, a környezeti problémákat hosszú távon megoldó projektek nyerhettek támogatást. A támogatott projekteknek az alábbi elemeket kellett tartalmaznia: szelektív hulladékgyűjtés, lerakók, illetve átrakó állomások létrehozása, a kezeléshez, szállításhoz szükséges eszközök beszerzése, illetve a műszakilag elavult lerakók rekultiválása. 13

17 BEVEZETÉS dékkezelési projektet 9 fogadtak el. További 1 beruházást hagytak jóvá a os periódusban a Kohéziós Alap kerete terhére. Ezzel 2006 végéig összesen 13 komplex hulladékkezelési projekt jóváhagyására került sor től az ÚMFT-hez tartozó Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében további 2 beruházás jóváhagyása van folyamatban, azaz jelenleg mindösszesen 15 komplex hulladékkezelési projekt megvalósulása várható uniós támogatással. A 15 komplex hulladékkezelési rendszer nem fedi le Magyarország teljes területét, így még nem valósul meg a korszerű hulladékkezelési rendszerekkel való teljes lefedettség célkitűzése, azzal együtt sem, hogy vannak nem uniós támogatással megvalósuló hulladékkezelési rendszerek is. Az ISPA támogatásból megvalósuló projektek az előcsatlakozás időszakában előkészítésre kerültek, de azok megvalósítása a csatlakozást követő időszakra maradt és a Kohéziós Alap keretében folytatódott. A 13 (ISPA/KA) komplex regionális hulladékkezelési projekt a tervek szerint az ország lakosságának mintegy 40%-át és 1436 települési önkormányzatot lát el, ahol évente mintegy 1,7 millió tonna települési szilárdhulladék keletkezik. A projektek listáját és főbb adatait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A regionális rendszerek általi országos területi lefedettséget mutatja be a 4. sz. melléklet. A települési önkormányzatok közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást kötelesek szervezni, és fenntartani. Az Állami Számvevőszék 2002-ben vizsgálta a települési önkormányzatok szilárdhulladék-gazdálkodási feladatainak ellátását, valamint 2004-ben az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok végrehajtását, de még nem vizsgálta a komplex regionális hulladékkezelési projektek átfogó hatását a magyar környezetvédelmi célok teljesítésében. A jelenlegi ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az ISPA/Kohéziós Alapból és hazai forrásból megvalósuló települési szilárdhulladék-kezelési komplex regionális fejlesztések végrehajtása eredményesen és hatékonyan szolgálta-e a magyar környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási célok megvalósítását és a támogatások hasznosulását. Ennek során értékeltük, hogy: a feltételrendszer kialakítása lehetővé tette-e a célrendszer teljesítését, ezen belül a hazai stratégiák illeszkedését az uniós követelményekhez, a hazai stratégiákhoz rendelt pénzügyi és naturális célok, valamint a források összhangját, a jogi szabályozási és az intézményi környezet kialakítását; az ISPA/KA támogatással megvalósuló komplex regionális rendszerek előkészítése hozzájárult-e a célrendszer eredményes és hatékony teljesítéséhez, megvalósult-e a projektek megállapodás szerinti hatékony előrehaladása, 9 Az ISPA/KA projektek elnevezése változó, hulladékgazdálkodási vagy hulladékkezelési rendszer elnevezést kaptak a dokumentumokban. A jelentésben egységesen a hulladékkezelési projektek elnevezést használjuk, mivel a projektek a Hgt. szerinti hulladékkezelést szolgálják. 14

18 BEVEZETÉS érvényre jutottak-e a gazdaságosság szempontjai a végrehajtási folyamatokban, a pénzügyi és számviteli rendszer támogatta-e a projektek hatékony megvalósítását; az ellenőrzési és a monitoring, valamint a jelentéstételi rendszer eredményesen támogatta-e az eredeti célok elérését, a hulladékgazdálkodásra fordított források és a befejezett komplex regionális rendszerek hozzájárultak-e a hazai hulladékgazdálkodási célok időarányos teljesítéséhez; az együttműködő önkormányzatok eredményesen és hatékonyan látták-e el a települési szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő közszolgáltatási feladataikat, javult-e a kialakított kötelező közszolgáltatás színvonala, a hulladékgazdálkodási programok hozzájárultak-e az élhetőbb környezet, a környezettudatos fenntartható fejlődés alapjainak megteremtéséhez. Az ISPA/Kohéziós Alapból támogatott komplex regionális környezetvédelmi rendszerek ellenőrzését a teljesítmény-ellenőrzés módszertanának alkalmazásával hajtottuk végre, így vizsgálatunk nem a szabályszerűségre, hanem a teljesítmény-ellenőrzés céljaira fókuszált. A hazai hulladékgazdálkodásban elért eredmények tükrében az ellenőrzési szempontok szerint értékeltük a felhasznált források hatását és a komplex regionális hulladékkezelési projektek működését. A teljesítés minősítését a 5. sz. mellékletben felsorolt értékelési kritériumok és adatforrások alapján végeztük. Az ellenőrzés során összevetettük és elemeztük a hazai stratégiák és az ISPA/ Kohéziós Alapból megvalósuló projektek ténylegesen realizált eredményeit a tervekben foglalt célkitűzésekkel. Ennek keretében értékeltük az input, output, eredmény indikátorok tervezett és tényállapotának alakulását, valamint kitekintést végeztünk a korábbi ÁSZ javaslatok gyakorlati hasznosulására. Az ellenőrzést a rendszeralapú és a közvetlen megközelítési módok kombinációjával alakítottuk ki. Kockázati szempontokon alapuló mintavétellel határoztuk meg a projektek, illetve a települési önkormányzatok azon körét, amelyek dokumentációját elsődleges adatforrásként használtuk helyszíni ellenőrzésünk alatt. A kockázati szempontok között szerepelt a projektek volumene, az érintett önkormányzatok és a lakosság száma, valamint a végrehajtás előrehaladottsága, a lefolytatott szabálytalansági eljárások száma. A dokumentum alapú ellenőrzést mind a 13 projektre kiterjesztettük. A helyszíni ellenőrzés 3 ISPA forrásból finanszírozott regionális hulladékkezelési beruházásra (Miskolc, Szolnok, Zalabér), 39 települési önkormányzatra és 7 hulladékkezelési közszolgáltatást végző szervezetre terjedt ki (6. sz. melléklet). Adatszolgáltatás keretében információkat kértünk további 10 ISPA/Kohéziós Alap finanszírozású projekt megvalósításának helyzetéről, 30 települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatainak állásáról, valamint hét regionális környezetvédelmi felügyelőségtől. Ezzel egyidejűleg internetes kapcsolatban és papíralapú kérdőíven egyaránt elérhető lakossági elégedettségmérést is végeztünk. Az ellenőrzött időszak az uniós tagságunk kezdetét jelentő évtől december 31-ig terjedt ki (kitekintéssel a projektek indítására), és kiterjedt az 15

19 BEVEZETÉS ISPA/KA projektek támogatásközvetítő intézményrendszerének szervezeteire, valamint a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott önkormányzatok szilárdhulladékgazdálkodási feladataira. Az ellenőrzés jogalapját az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (1), (3), (5), (6) és (9) bekezdései, és az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 120/A. (1) bekezdései képezték. A jelentést 8 napos egyeztetésre megküldtük a környezetvédelmi és vízügyi, önkormányzati, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter uraknak. Válaszleveleik másolatát 1/a-c. számú mellékletek tartalmazzák. 16

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Hazánkban a hulladékgazdálkodási stratégiák és azok gyakorlati végrehajtása eltérő súlypontokat mutatott. Míg a különböző szintű hazai stratégiák a megelőzés-hasznosítás-ártalmatlanítás célhierarchiáját az uniós irányelveknek megfelelően tartalmazták, a gyakorlatban az ártalmatlanítás, és azon belül a lerakás kapott súlyponti szerepet. A megelőzés hasznosítás - ártalmatlanítás gyakorlati érvényesítésében mutatkozó helyzetünket szemlélteti az Eurostat adatain alapuló 3. sz. ábra A települési szilárdhulladék-kezelés év kg/fő/év Németország Ausztria Egyesült Királyság Lengyelország Cseh Köztársaság Szlovákia Románia Magyarország Égetés/energia kinyerés Lerakás Újrafeldolgozás 3. sz. ábra Németországra és Ausztriára a hulladék nagyarányú újrafeldolgozása és égetése, míg Magyarországra és a többi újonnan csatlakozott országra a nagyarányú lerakás volt a jellemző 10. Az Egyesült Királyság az EU (27 ország) átlagának megfelelő hulladékot hasznosított és rakott le, és valamivel az átlag alatti hulladék mennyiséget égetett el. Az ISPA/Kohéziós Alapból és a hazai forrásokból megvalósuló komplex regionális hulladékkezelési rendszerek és önkormányzati beruházások hozzájárulnak a települési szilárdhulladék-gazdálkodás fejlődéséhez 11, illetve elősegítik az 10 A települési szilárdhulladék-kezelés alakulását az EU egyes országaiban a 7. sz. melléklet, a hazai alakulását a 8. sz. melléklet tartalmazza. A statisztikai adatok nem mutatják a hulladékkezelés export-import, illetve az illegálisan más országban elhelyezett hulladék adatokat. 11 A 13 ISPA/KA projekt közül csak 1 projekt pénzügyi zárása történt meg, a többi projekt megvalósítása folyamatban volt a helyszíni ellenőrzés idején, így azok megvalósítása, teljesítménye tekintetében az ÁSZ csak előzetes értékelést adhatott. 17

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Műanyag hulladékok hasznosítása

Műanyag hulladékok hasznosítása Műanyag hulladékok hasznosítása Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő nonprofit Kft. (Vidékfejlesztési Minisztériumban) 2011-ben indult

Részletesebben

Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán

Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán Előadó: Hajdu Diána VGÜ Kft. hulladékártalmatlanítási részlegvezető Állati hulladékkezelés

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA

IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA IRÁNYÍTÁSI ÉS KONTROLL RENDSZEREK SCHMIDT ZSÓFIA AMIRŐL SZÓ LESZ Általános alapelvek A megosztott irányítási rendszer jelentése A rendszer felépítése A szereplők kijelölésének menete Szereplők és feladataik

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei

KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei KEOP 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei Az alábbi cikk röviden ismerteti az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT), az Operatív

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A hulladékkezelési közszolgáltatásról

A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló község Önkormányzatának 6/2002. (XII. 04.) számú rendelete A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás Operatív programok keretösszegek 2007-2013 2007-2013 (rendelkezésre álló keret 6.875,27 Mrd Ft) Operatív programok: Gazdaságfejlesztési, Közlekedésfejlesztési,

Részletesebben

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE

Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2004. (IV.29.) RENDELETE az Önkormányzat által szervezett települési szilárd hulladék szervezett gyűjtéséről és elszállításáról, valamint az avar és

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselőtestülete az egyes helyi közszolgáltatások

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR

UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR UNIÓS PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSA PÉNZÜGYI SZEMMEL JOGI HÁTTÉR I. A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY SAJÁTOSSÁGAI A támogatási jogviszony sajátos polgári jogi jogviszony. (támogatási szerződés/támogatói okirat) Sajátosságok

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. KE 4.6. / 6 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére

Előterjesztés. Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Előterjesztés Képviselő-testület 2011. december 20-i nyilvános ülésére Tárgy: A települési szilárd és folyékony hulladék elszállításáról, közszolgáltatás biztosításáról és közszolgáltatás díjáról. Előterjesztő:

Részletesebben

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei

Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei Uniós fejlesztéspolitikai források felhasználásának környezetpolitikai vetületei - Eredmények és kihívások Kovács Kálmán államtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetpolitikai Fórum-sorozat,

Részletesebben

Isaszeg Város* Önkormányzatának 2/2003. (II. 24.) sz. rendelete

Isaszeg Város* Önkormányzatának 2/2003. (II. 24.) sz. rendelete 1 Isaszeg Város* Önkormányzatának 2/2003. (II. 24.) sz. rendelete A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL (Egységes szerkezetben a 19/2003. (IX. 16.) sz., a 36/2003. (XII. 16.) sz., 11/2004.(IV.20.), a 2/2005. (I. 19.)

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HITELESÍTÉS A pályázatokhoz kapcsolódó kifizetésekhez a folyamatok hitelesítése szükséges, aminek célja: A kedvezményezett a vállalásait a hazai és

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Települési hulladék lerakók rekultivációja. Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Települési hulladék lerakók rekultivációja Kódszám: KMOP-2007-3.3.2. A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

Projekt információk. Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/11-2011-0001

Projekt információk. Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/11-2011-0001 A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg. Projekt információk Előszállás Nagyközség szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása KEOP-7.1.0/11-2011-0001

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról MHK JogszabCly szolgcltatcs 1. oldal, összesen: 7 oldal Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról Perkáta Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007 2016 2006. november 14. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium TARTALOMJEGYZÉK 1. MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETVÉDELMI FELZÁRKÓZÁSA... 4 2. A STRATÉGIA CÉLJA... 5 3. A STRATÉGIA

Részletesebben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben

A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben A kifizetések gyorsítása és egyéb pénzügyi, elszámolási kérdések a támogatásból megvalósuló közbeszerzésekben Amiről szó lesz Az európai uniós támogatásokat szabályozó főbb normák - pénzügyi szempontból

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens

OHT II. Dr Farkas Hilda. Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens OHT II Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens XX Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás, Szombathely, 2010. május 11-13. AZ OHT-I VÉGREHAJTÁSA 2002-2008 A képződő hulladékmennyiség

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999./V. 26./ Ktr. számú rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igénybevételéről (egységes szerkezetben)

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete

30/2013. (XI. 27.) önkormányzati rendelete MÁRTÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásról és annak díjáról szóló 2/2014. (II. 05.) önkormányzati rendelettel módosított 30/2013. (XI. 27.)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év április 26.-i ülésére Tárgy: Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt, kohéziós alap pályázat Előadó:

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18.

Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében. dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. Az OHÜ Nonprofit Kft. szerepe a magyarországi hulladékgazdálkodás fejlesztésében dr. Schieszl Ferenc főosztályvezető 2014. szeptember 18. 2 Az OHÜ alapítása Alapítva: 2011. szeptember 1. Alapító: dr. Fazekas

Részletesebben

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. évi költségvetési alapokmánya 1. Fejezet száma, megnevezése: XIX EU Integráció Cím: 01 Alcím: 00 2. Költségvetési szerv a) azonosító adatai - törzskönyvi nyilvántartási

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában

Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Az elektronikai hulladékok hasznosítása, változások az elektromos és elektronikai hulladékok szabályozásában Palotai Zoltán osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása

1. számú melléklet. Eljárási határidők és típusok összefoglalása 1. számú melléklet 1. számú melléklet Eljárási határidők és típusok összefoglalása Eljárás fajtája Közösségi értékhatárt elérő Nemzeti értékhatárt elérő I. EGY SZAKASZOS ELJÁRÁSOK 1. Nyílt eljárás 74.

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hartman Mátyás (SZIE KGI), 2004. 1 Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről ÚTMUTATÓ A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. november 30-i ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 9/2010.(V.27.)

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok A Projekt Igazgatóságon alkalmazott ek és jogszabályok SOR- SZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. NYILV. SZÁM MEGNEVEZÉS FELLELHETŐSÉG 1959. évi IV. törvény 1988. évi I. törvény 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező

Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő. Szerződéses dátum a pályázati dokumentáció részét képező Szerződő partner neve Immobi-Rat Kft. Zámbori Péter Kommunikációs és Stratégiai Tanácsadó Kft. Tevékenység (szerződésben vállalt feladat) Szerződéses összeg Teljesítési határidő Szerződéses dátum a pályázati

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 10/2014. (II. 13.) MÖK határozat Tárgy: Beszámoló a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiegészítő költségvetési támogatásának felhasználásáról A Veszprém

Részletesebben

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Ivóvízbázis-védelem konstrukció Távlati vízbázisok

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben