Társadalomismeret a középiskolák nyelvi előkészítő évfolyama számára. Tanári kézikönyv

Átírás

1 Boronkai Szabolcs Ispánovity Márta Társadalomismeret a középiskolák nyelvi előkészítő évfolyama számára Tanári kézikönyv Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

2 2 Felelős szerkesztő: PÁLINKÁS MIHÁLY Boronkai Szabolcs, Ispánovity Márta, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2011 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Vevőszolgálat: Telefon: A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Raktári szám: Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Műszaki szerkesztő: Marcsek Ildikó 1. kiadás, 2011

3 3 FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK LECKÉK Források használata és értékelése 1.1. Írásos források 1A 1B 1C 2A 2B 2C 3A 3B 3C 5A 5C 6A 6B 7B 7C 8A 8C 9A 9B 9C 10A 10C 11A 11B 11C 14A 12A 13A 14B 14C 1.2. Képi források 1C 4B 6B 7C 8C 34B 13C 14C 15C 1.3. Történelmi 14A 3A 13B térképek 14B 1.4. Statisztika, diagram, grafikon 1B 4A 24B 10B 15A 15B 16A 44B 16C 44B 13A 13B 15A 16A 1.5. Társadalmi, kormányzati, gazdasági ábra 2. Szaknyelv alkalmazása 2.1. Történelmi fogalmak 1B 1C 3. Tájékozódás térben és időben 3.1. Tájékozódás térben 3.2. Események időbeni elhelyezése és korszakolás 1B 1C 2B 4A 5B 7A 8A 12A 13A 15A 5A 2B 3A 4A 5B 5C 2B 2C 4. Eseményeket alakító tényezők feltárása 4.1. Okok és következmények 1A 1B 2A 2B 2C 4.2. Önálló kérdések 2C 4.3. Sorsfordító események 5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 5.1. Gazdaság, gazdaságpolitika 5.2. Népesség, társadalom 5.3. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák (demokrácia) 1A 1B 1C 2A 2B 2C 6A 6B 6C 7A 7C 8A 24B 8C 9C 16A 10A 11B 12A 13A 14C 15A 16A 3A 13B 3B 3C 3B 3C 3A 3B 3C 4A 4B 4A 4B 4C 5B 5C 5A 5B 5C 6A 6B 6B 6C 6A 6B 6C 7C 11B 7A 7C 7A 7C 7A 7B 7C 8A 24B 8A 8C 24B41 24B 8C 9A 9B 9C 9A 9A 9B 9C 10A 10B 10C 10A 10B 10C 11A 11B 11C 11A 11C 11B 11C 11A 11B 11C 12A 34B 12A 34B 12C 13A 13B 13B 13C 13B 14A 14B 14C 14A 14B 14C 14A 14B 14C 15A 15B 16A 44B 15B 44B 14C 15C 16C 14A 14B 14C 15B 44B 13B 15B 44B 13A 13B 13C 13A 13B 13C 14C 14A 14B 14C 15A 15B 15C 15A 15B 15C 16A 44B 16C 16A 44B 16C

4 4 LECKÉK Szociális kompetenciák 6.1. Véleményalkotás 2C 6.2. Döntés és felelősség 6.3. Vitakészség 6.4. Szociális érzékenység 1A 1C 6.5. Problémamegoldás 1B 3B 3C 5C 6A 6B 2C 3C 6C 2A 2B 3B 3C 3A 3C 7A 7B 7C 8C 9A 10A 11A 11C 4A 5A 6B 7A 9B 10A 11A 11C 8A 8C 4B 7C 24B 4A 5B 6C 7A 8A 10B 11B 12A 9A 9B 9C 10A 10B 10C 11A 11A 11C 12A 34B 13B 13C 14A 14B 14C 14A 14C 15B 15C 44B 16C 13A 15A 16A 13A 13C 14C 15A 15C 16A 16C

5 5 I. TÁRSADALOM GYEREKSZEMMEL 1. Család, népesség, társadalom Tanórák Történelmi Szociális Jellemző és tevékenységek kompetenciák kompetenciák munkamódszer Eszközök Írásos források használata, értékelése A) Kiscsalád és Szociális Tankönyv Okok és következmények Csoportmunka nagycsalád érzékenység Aktív tábla Népesség, társadalom A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok rövid családleírásokat olvasnak el (egy csoport csak egyet). A csoportok megpróbálják megállapítani, milyen összefüggés van a gyerekszám, a történelmi kor és a család gazdaságitársadalmi helyzete között. Négy csoport szóvivői ismertetik véleményüket, a többi csoport kiegészíti, módosítja, javítja. A tanár szükség esetén kérdez, vagy kiigazít. A tanár összefoglalja, hogy a 20. században milyen összefüggések fedezhetők föl a gyerekszám és a család gazdaságitársadalmi helyzete között. Írásos források használata, értékelése és grafikonelemzés Szaknyelv Események B) Népesedés időbeni elhelyezése Problémamegoldás Csoportmunka Tankönyv Okok és következmények Népesség, társadalom A tanár elmagyarázza a születési és halálozási arány, illetve a népességszám változásának összefüggéseit. A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok Magyarország 20. századi népesedési grafikonjával kapcsolatos feladatokat oldanak meg. Az egyes feladatok megoldását különböző csoportok mutatják be, a többiek ezt vitathatják, a tanár ellenőrzi, majd a tanulságokat összegzi. A tanár elmagyarázza a korfák felépítését. A csoportok Magyarország 1870-es és 2000-es korfájával kapcsolatos feladatokat oldanak meg. Az feladatok megoldását különböző csoportok mutatják be, a többiek ezt vitathatják, a tanár ellenőrzi, majd összegzi a tanulságokat. C) Társadalom Írásos források és képelemzés Szaknyelv Események időbeni elhelyezése Népesség, társadalom Szociális érzékenység Csoportmunka Tankönyv Aktív tábla A tanulók megnéznek kilenc képet, és megpróbálják eldönteni, hogy azok az 1800, 1900 vagy 2000 körüli társadalom elitcsoportjait, középrétegeit vagy alsó rétegeit ábrázolják-e. A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Egy-egy csoportnak vagy az 1800 körüli, vagy az 1900 körüli, vagy a 2000 körüli magyar társadalmat kell rekonstruálnia: adott társadalmi csoportokat kell a fenti három kategóriába besorolniuk. Három szóvivő ismerteti a három társadalomképet, szükség esetén a tanár helyesbít. Gyakorló feladatok 1. A tanulók rövid személyleírásokat kapnak, melyeket elhelyeznek a három korszak (1800, 1900, 2000) társadalmának kategóriáiban. 2. A tanulók összeírják egy háztartásban élő családjuk tagjait. A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok közösen kitöltik a statisztikai táblázatot. A tanár a táblán összesíti a csoportok adatait. Ezután rövid beszélgetést kezdeményez az osztályra jellemző családmodell(ek)ről, és megkéri a tanulókat, hogy mondjanak más példákat is. 3. A tanulók négy fiktív népesedési grafikont rajzolnak a megadott adatok alapján. Az egyes feladatok megoldását különböző csoportok mutatják be, a többiek ezt vitathatják, a tanár ellenőrzi, majd a tanulságokat összegzi. Közösen időrendbe rakják a grafikonokat. 4. A tanulók elolvassák Malthus és Boserup népesedési elméleteit, és kitöltik a táblázatot. 5. A tanulók negatív ill. pozitív utópiaként is elolvassák a szövegeket, és fogalmazást írnak róluk.

6 6 MEGOLDÁSOK A) KISCSALÁD ÉS NAGYCSALÁD Legalább hány gyerek van a családban? Miből él, mivel foglalkozhat a családfő? Melyik korban képzeled el őket? Jómódúak vagy szegények? Könnyebbség vagy nehézség, hogy ennyi gyerekük van? Zsizsikék Csavardiék Weasley-ék Malfoyék 6 (a szövegben; 6 1 a könyvekben valójában 1 7) parasztgazda kertész (alkalmazott) hivatalnok nincs foglalkozása, a vagyonából él középkor középkor jelenkor jelenkor jómódú szegény szegény jómódú könnyebbség, hiszen segítenek a munkában nehézség, hiszen Samunak egyedül kell majd gondoskodnia az öregről nehézség, hiszen nem tudnak minden gyereknek mindent megvenni könnyebbség, hiszen egyben lehet örökíteni a vagyont B) NÉPESEDÉS Hogyan változott a születések száma az ábrázolt korszakban? Alapvetően csökkent (bár vannak mindkét irányban kiugró értékek). Hogyan változott a halálozások száma az ábrázolt korszakban? Szintén csökkent, bár kevésbé meredeken, sőt a végén újra nőni kezdett. Hogyan változott a népességszám az ábrázolt korszakban? A korszak nagy részében nőtt (bár egyre lassabban), de a korszak végén csökkenni kezdett. Melyik két időpontban következett be népesedési katasztrófa Magyarországon? A két világháború idején. Miben különböznek ezek egymástól? Az I. világháború idején a születések száma csökkent le nagyon, míg a II. világháború alatt a halálozások száma ugrott meg. Milyen fordulat olvasható le a grafikonról, és mikor következett be? A népesség elkezdett fogyni, 1980-tól. Fogalmazd meg, mit ábrázol a korfa függőleges tengelye, és mit a vízszintes tengely! Függőleges: az életkori csoportokat (öt egymást követő évben született embereket). Vízszintes: a csoportok létszámát. Milyen alakú az 1870-es korfa, és milyen a 2000-es évé? 1870: alul kiszélesedő és felül elkeskenyedő (ún. fenyőfa alakú). 2000: nagyjából egyforma széles (sőt alul is keskenyedik) (oszlop alakú). Mire következtethetsz az 1870-es korfa alakjából? Sok gyerek születik, ezért a népesség nő és fiatalodik. Mit árul el a 2000-es korfa alakja? Kevés gyerek születik, viszont az emberek tovább élnek, így a népesség öregszik. Mi lehet az összefüggés a 2000-es év korfáján látható két nagy létszámú korosztály között? (20-24 évesek és évesek) A évesek bizonyára a évesek gyerekei. C) TÁRSADALOM Elit rétegek Középrétegek Alsó rétegek elitcsoportok középrétegek alsó rétegek 1900 elitcsoportok középrétegek alsó rétegek 2000 elitcsoportok középrétegek alsó rétegek c, e a, d, f b a, d c, f b, e b, f c, d, e a

7 7 A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat 1800 elitcsoportok c, j e, g középrétegek b, k a, h d, l alsó rétegek f, i 1900 elitcsoportok c, i e, l középrétegek b, d h, k alsó rétegek a, g f, j 2000 elitcsoportok a, h d, k középrétegek b, i e, l f, j alsó rétegek c, g 2. feladat Egyéni megoldások 3. feladat Sterilia Év Születések Halálozások Népesség száma száma száma Demográfiai szakasz 4. Mortalia Év Születések Halálozások Népesség száma száma száma Demográfiai átmenet 1. Fertilia Év Születések Halálozások Népesség száma száma száma Demográfiai átmenet 2. Emancipatoria Év Születések Halálozások Népesség száma száma száma Demográfiai átmenet feladat Malthus Boserup A népesség növekedése általában folyamatos. x x Az élelem mennyisége mindig lassabban nő, mint a népesség. x Nem kell korlátozni a népességet. x A népesség növekedése kényszeríti ki a fejlődést. x Ha a népesség túl nagyra nő, katasztrófák következnek. x Szükséges a népesség korlátozása. x Lehetséges az élelem mennyiségének ugrásszerű növelése. x A csekély népesség probléma is lehet. x A népességszám hatással van a jólétre. x x

8 8 2. Oktatás és mobilitás Tanórák Történelmi Szociális Jellemző Eszközök és tevékenységek kompetenciák kompetenciák munkamódszer Írásos források használata, értékelése A) A családi Szociális érzékenység Aktív tábla Tankönyv Okok és következmények Páros munka háttér Népesség, társadalom A tanulók párokban elolvassák Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig c. regényének Nyilas Misinek Orczynál tett látogatásáról szóló részletét, a táblázatot kitöltve és a kérdésekre válaszolva megállapítják a két család közti különbségeket, és a két fiú ebből adódó különböző lehetőségeit. Közösen ellenőrzik a megoldásokat. B) Oktatási rendszerek Írásos források használata, értékelése és ábraelemzés Szaknyelv Események időbeni elhelyezése Okok és következmények Népesség, társadalom Problémamegoldás Csoportmunka Tankönyv Aktív tábla A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Elolvasnak egy rövid leírást az 1800 körüli, vagy az 1900 körüli, vagy a 2000 körüli magyar oktatási rendszerről, illetve tanulmányozzák az ábráját. Táblázatot töltenek ki, melyen különböző végzettségeket/foglalkozásokat kell az iskolatípusokhoz párosítani. A tanár megadja a helyes megoldásokat, amit a csoportok megbeszélnek, kérdés esetén a tanárhoz fordulnak. A tanulók háromfős csoportokat alkotnak, melyek mindegyik tagja más-más kor szakértője. A tanulók elmagyarázzák egymásnak saját korszakuk oktatási rendszerét. C) Társadalmi mobilitás Írásos források használata, értékelése Események időbeni elhelyezése Okok és következmények Önálló kérdések Népesség, társadalom Véleményalkotás Döntés és felelősség Egyéni munka Tankönyv A tanulók elolvassák József Attila Curriculum Vitae és Esterházy Péter Harmonia Caelestis c. művének részletét és válaszolnak a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre. Közösen megbeszélik az eredményt, és a tanár vezetésével beszélgetnek a társadalmi felemelkedésről és lecsúszásról, valamint az oktatás szerepéről. Gyakorló feladatok 1. A tanulók állításokat párosítanak az egyes korszakok (1800, 1900, 2000) iskolarendszereihez. 2. A tanulók beírják az egyes korszakok társadalmi ábrájába, hogy az adott rétegben hány évig kellett iskolába járni. 3. A tanulók a tanulással felemelkedett híres embereket keresnek. 4. A tanulók állításokat párosítanak az egyes korszakokhoz. 5. A tanulók összepárosítják az egyes korszakok és iskolarendszereik jellemzőit. 6. A tanulók előzetes feladatként, otthon összeállították a nagyszülőkig visszamenőleg a családfájukat (név, iskolai végzettség, születési hely). Az órán 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok kitöltik a feladatlapot (a fenti szempontok szerinti statisztika). A tanár a táblán összesíti a csoportok adatait, majd rövid beszélgetést kezdeményez az osztályra jellemző családfákról, a családon belüli mozgásokról. 7. A tanulók fogalmazást írnak a családi háttérről, ill. valamilyen iskolai sikerről vagy kudarcról. 8. A tanulók utánanéznek egy híres ember életútjának, és fogalmazást írnak róla.

9 9 MEGOLDÁSOK A) A CSALÁDI HÁTTÉR Mi az apa foglalkozása? Orczy valószínűleg egy nagyobb cég igazgatója/elnöke asztalos Mi az anya foglalkozása? nem dolgozik varrónő Nyilas Milyen lakásban laknak? nagy, tágas, világos stb. kicsi, szűk, sötét stb. Jellemző tárgy pl. szarvasagancsok, kardok gerenda (mestergerenda) Van saját szobájuk? Milyen? van: nagy, tágas, világos stb. nincs Milyen játékaik vannak? Mit esznek? drága, különös (pl. szoborgyár) drága, finom dolgokat (pl. csokoládé, kalács, kompót) nem tudjuk meg, de valószínűleg egyszerű és kevés nem tudjuk meg, de olyanokat, mint Orczyék biztos nem Hogyan beszélnek? kifinomultan, úriasan egyszerűen, de udvariasan Ki végzi a házimunkát? cseléd anya Járnak szórakozni? Hova? igen, pl. színházba valószínűleg nem Honnan van pénzük iskolára? gazdagok Misi is dolgozik Fogalmazzátok meg röviden, milyen előnyt jelent Orczy számára a családi háttér! Segítségetekre lehet néhány idézet: az egy színdarab, itt vannak a könyveim, ez Goethe. Orczyék gazdagok, ezért van sok könyvük, ezért járnak színházba. Orczy így sokkal többet tud a világról, mint szegényebb társai. Ez a tudás az iskolában is előnyére válik. Hol lehet Nyilas mégis majdnem egyenrangú Orczyval? Hol hozhatja be a hátrányt? Nyilas az iskolában, tanulással próbálhatja meg behozni a hátrányt. Nézzetek utána a következő szavak jelentésének! rékli: női blúz a magyar népviseletben. siller bor: a vörösbor és a rosé közti, német eredetű borfajta. B) OKTATÁSI RENDSZEREK 1800 katolikus pap gimnázium 12 népiskolai tanító grammatikai iskola 8 városi hivatalnok grammatikai iskola 8 asztalosmester 0 ügyvéd akadémia 15 szőlőtermelő, borász 0 terménykereskedő 0 földbirtokos 0 huszárkapitány grammatikai iskola 8 jogtudós királyi egyetem gépészmérnök egyetem 17 géplakatos tanonciskola 8 gépírónő kereskedelmi 12 kórházi orvos egyetem 17 adóhivatal vezetője gimnázium 12 cukorrépa-termesztő népiskola 6 papírkereskedő kereskedelmi iskola 12 nyomdász tanonciskola 8 szobrász főiskola 15 bíró egyetem 17

10 10 Ma ápolónő szakközépiskola 12 történelemtanár mesterképzés (egyetem) 17 önkormányzati hivatalnok felsőfokú alapképzés 15 rádióműszerész szakiskola 12 építészmérnök mesterképzés (egyetem) 17 gyümölcskertész szakiskola 12 menedzserasszisztens felsőfokú alapképzés 15 egyetemi professzor doktori képzés 20 élelmiszerbolt vezetője szakközépiskola 12 segédmunkás általános iskola 8 C) TÁRSADALMI MOBILITÁS Melyik társadalmi rétegből indult, és hová érkezett József Attila? A munkásságból (vagy parasztságból) indult, és a középosztályba érkezett. Hogyan történt ez a felemelkedés? Egyetemre járt, és értelmiségi munkát végzett. Honnan volt erre pénz? Kiskorától keményen dolgozott, de a rokonai, sőt egy gazdag tisztelője is támogatta. Sokak számára lehetséges volt ez a felemelkedés? Indokold a véleményed! Nem, hiszen nem mindenkinek volt rá pénze, nem látott megfelelő mintát, és nem volt szerencséje. Szerinted mennyire tekinthető szilárdnak József Attila helyzete? Indokold a véleményed! Nem tekinthető szilárdnak, hiszen nincs biztos állása, nincs vagyona. Ha valami szerencsétlenség történik, könnyen visszacsúszhat a szegénységbe. Melyik társadalmi rétegből indult, és hová érkezett Esterházy Péter családja az idézet alapján? A nagybirtokosok rétegéből indult, és a parasztok közé érkezett. Hogyan történt ez a lecsúszás? Elvették a vagyonukat, és kitelepítették őket (kényszerlakhelyre kellett költözniük). Mivel indokolták hivatalosan a történteket? Azzal, hogy társadalmi rétegük elnyomó volt, azaz mindannyian bűnösök. Jogosnak tekinthető-e, ami a családdal történt? Véleményedet indokold! Nem, hiszen sosem lehet egy egész csoportot büntetni. A tulajdonjog alapvető emberi jog. Miért sikerülhetett a családnak később feljebb kapaszkodni? Valószínűleg azért, mert a gyerekek sikeresek voltak az iskolában, hiszen a család ezt fontosnak tartotta, és a szülők tudtak nekik segíteni. A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat ma b, d a, d c, e 2. feladat főpapok 12 főnemesek 0 nagybirtokosok 12 nagypolgárok 17 papok 12 nemesség 0 polgárok 0 középosztály 12 kispolgárok 8 jobbágyok 0 munkások 8 parasztok 6 ma gazdasági elit 17 szellemi elit 17 értelmiség 17 alkalmazottak 15 szakmunkások 12 képzetlenek feladat 1800: Kis János; Hurban Jozef 1900: Móricz Zsigmond, Mechwart András 4. feladat ma b c a 5. feladat társadalomszerkezet oktatási rendszer 1800 b a 3. ma c 1.

11 11 6. feladat Egyéni megoldások. Remélhetőleg megfigyelhető, hogy a szülők iskolai végzettsége átlagosan magasabb, mint a nagyszülőké, ill. hogy a földrajzi mozgás iránya a város (esetleg a főváros). Rá lehet mutatni, hogy a kettő összefügg: tanulni mennek a városba, azután ott találnak munkát is. 7. és 8. feladat Egyéni megoldások

12 12 3. Nemzet és vallás, többség és kisebbség Tanórák Történelmi Szociális Jellemző Eszközök és tevékenységek kompetenciák kompetenciák munkamódszer Írásos források használata, értékelése és térképhasználat Szociális Tankönyv A) Etnikum és vallás Szaknyelv Csoportmunka érzékenység Aktív tábla Tájékozódás térben Népesség, társadalom A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Kitöltik a Kárpát-medence etnikai térképének jelmagyarázatát (melyik etnikum hol él). Az eredményt közösen ellenőrzik, ennek kapcsán a tanár röviden bemutatja az egyes etnikumokat. A csoportok kitöltenek egy táblázatot a térség főbb vallásairól (katolikus, evangélikus, református, ortodox, zsidó): beírják a megfelelő helyre az állításokat. Az eredményt közösen ellenőrzik, ennek kapcsán a tanár röviden bemutatja az egyes vallásokat. B) Nemzettudat Írásos források használata, értékelése Okok és következmények Önálló kérdések Népesség, társadalom Véleményalkotás Vitakészség Csoportmunka Tankönyv Aktív tábla A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Mindegyik csoport kap egy-egy fiktív életrajzot. A csoportok megbeszélik, milyen elemei vannak az illető nemzeti identitásának és kitöltik a táblázatot. Ezután a csoportok érvelnek az illető magyarsága mellett vagy ellen. A többiek kérdezhetnek, vagy vitázhatnak. A tanár összegzi a szempontokat (államnemzet és kultúrnemzet, szabad identitásválasztás, többes identitás). C) Romák: esélyegyenlőtlenség és szegregáció Írásos források használata, értékelése Okok és következmények Önálló kérdések Népesség, társadalom Véleményalkotás Döntés és felelősség Vitakészség Szociális érzékenység Csoportmunka Tankönyv A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. A csoportok kitöltenek egy táblázatot: megpróbálják eldönteni néhány előítéletes állításról, hogy azt ma a romákról, az 1930-as években a zsidókról vagy 1900 körül a magyarokról fogalmazták-e meg. Közösen értékelik az eredményt, a tanár megadja a helyes megoldásokat. A tanár összegzi az előítéletesség működését és következményeit. A csoportok elolvasnak egy-egy sajtóhírt a romák iskolai szegregációjáról, azonosítják a problémát, és leírják egy fiktív szereplő véleményét. Új csoportok alakulnak, melyek mindegyik tagja másik hírt olvasott. Eljátszanak egy falugyűlést, ahol mindenki más szerepet alakít. A tanár röviden összefoglalja a szegregáció jelenségét. Beszélgetést kezdeményez az iskolai szegregációról. Gyakorló feladatok 1. A tanulók elolvassák A fehér ember tíz kiváltságát. A szöveg segítségével megpróbálják összeállítani A cigány ember tíz bélyegét. Fogalmazást írnak a romákat sújtó hátrányokról. 2. A tanulók behúzzák a történelmi Magyarország határait.

13 13 MEGOLDÁSOK A) Nemzet és vallás Mai Magyarország Erdély (ma Romániához tartozik) Horvátország Burgenland (ma Ausztriához tartozik) Felvidék (a mai Szlovákia) Kárpátalja (ma Ukrajnához tartozik) Vajdaság (ma Szerbiához tartozik) A D F G B C E Római katolikus Evangélikus Református Görögkeleti (ortodox) Zsidó Hit b a a b c Szent könyv b b b b a Ünnep a a a a b Egyház a c c b c Templom a d c b e A vallás papja c b b d a A pap viselete b a a d c Jelképek e a d c b Elterjedés b d a e c B) Nemzettudat Magyar az alábbi szempontok szerint Összesítés: szülők/ vallás/ anyanyelv születési hely állampolgárság magyar-e? származás vallásosság a) x x x x x igen nem b) (x) x x x igen nem c) x x x x x igen nem d) x x X igen nem e) (x) x X igen nem f) (x) x (x) x x igen nem g) (x) x x x igen nem h) (x) x (x) x igen nem Milyen fontos szemponttal egészítenétek ki a táblázatot? Azzal, hogy minek vallja magát. állampolgárság mindkettőbe tartozik anyanyelv 4., , 3. C) ROMÁK: ESÉLYEGYENLŐTLENSÉG ÉS SZEGREGÁCIÓ A romákra mondják ma A zsidókra mondták az 1930-as A magyarokra mondták Magyarországon években Magyarországon az osztrákok 1900 körül a, b, c, d, e, f, g, h, i a, b, c, d, e, f, g, h, i a, b, c, d, e, f, g, h, i (Mindegyik előítéletes állítás mindegyik csoporttal kapcsolatban elhangzott. A feladat lényege, hogy rádöbbentsen arra, hogy az előítéletek elsősorban nem tapasztalatból, hanem az előítéletesen gondolkodó ember szemléletéből következnek.) A probléma A romák iskolai elkülönítése/szegregálása. Véleménye a problémáról Egyéni megoldások (Pl. 1. cigány szülő: úgysem veszik fel a gyerekét a jobb iskolába; 2. nem cigány szülő: válogassák meg, kit vesznek fel, hogy magas legyen a színvonal; 3. iskolaigazgató: akkor jó az iskola, ha jók az eredmények; 4. tanár: könnyebb az iskolázottabb családok gyerekeit tanítani; 5. polgármester: csak ne legyen konfliktus, inkább járjanak külön iskolába cigányok és nem cigányok)

14 14 A GYAKORLÓ FELADATOK MEGOLDÁSAI 1. feladat A cigány ember tíz bélyege 1. Ha elköltözöm, az új szomszédok rögtön gyanakodva méregetnek. 2. Ha bemegyek egy boltba, figyelnek, hogy lopok-e. 3. Ha megállít a rendőr, lehet, hogy csak azért teszi, mert cigány vagyok. 4. Ha nem kapok meg egy állást, lehet, hogy azért történt, mert cigány vagyok. 5. A tévében, az újságokban alig látok cigány embereket. 6. Történelem- és irodalomórán sose tanulok cigány emberek műveiről, cselekedeteiről. 7. Nem kapok barna bőrű játék babát és barna bőrű figurákkal illusztrált mesekönyvet. 8. Nagy baj, ha nem ismerem a fehérek nyelvét és szokásait. 9. Ha mondok valamit, azt általában az összes cigány ember véleményének tekintik. 10. Ha hibázok vagy bűnt követek el, rögtön azt gondolják, hogy minden cigány ember ugyanilyen. 2. feladat Vaktérképes feladat.

15 15 4. A 20. századi magyar társadalom Tanórák és Történelmi Szociális Jellemző tevékenységek kompetenciák kompetenciák munkamódszer Eszközök Grafikon- és ábraelemzés A) Népesedés, Szaknyelv Események Vitakészség vallási és etnikai időbeni elhelyezése Problémamegoldás viszonyok Csoportmunka Tankönyv Népesség, társadalom Időegyenesen felrajzolják a 20. századi magyar történelem korszakait. A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Tanulmányozzák Magyarország népesedési grafikonját (születések és halálozások alakulása) és a népességváltozás adatait (táblázat). Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. A tanár irányításával közösen ellenőrzik, és a többiek is beírják a válaszokat. Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg megpróbálja eldönteni, melyik meghatározás melyik korszakra vonatkozik. A csoportok most Magyarország nemzetiségi és vallási megoszlását (táblázat) tanulmányozzák. Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. A tanár irányításával közösen ellenőrzik, és a többiek is beírják a válaszokat. Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg megpróbálja eldönteni, melyik meghatározás melyik korszakra vonatkozik. B) Társadalomszerkezet és oktatási rendszer Grafikon- és ábraelemzés Szaknyelv Események időbeni elhelyezése Népesség, társadalom Vitakészség Problémamegoldás Csoportmunka Tankönyv A tanulók 4-5 fős csoportokat alakítanak. Egy-egy korszak társadalmának szerkezetét bemutató ábrát kapnak százalékos arányokkal. Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. A tanár irányításával közösen ellenőrzik, és a többiek is beírják a válaszokat. Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg megpróbálja eldönteni, melyik meghatározás melyik korszakra vonatkozik. A csoportok most egy-egy korszak iskolarendszerének ábráját tanulmányozzák. Egy-egy csoport egy-egy korszakra vonatkozó kérdésekre válaszol. A tanár irányításával közösen ellenőrzik, és a többiek is beírják a válaszokat. Ellenőrzésképpen mindenki egyénileg megpróbálja eldönteni, melyik meghatározás melyik korszakra vonatkozik. Végső ellenőrzésként a tanulók megpróbálják eldönteni, melyik korszak-meghatározás melyik korszakra illik. C) Életképek Képelemzés Események időbeni elhelyezése Népesség, társadalom Szociális érzékenység Páros munka Tankönyv A tanulók párban dolgoznak. Megpróbálják a képek alapján azonosítani a korszakot és a társadalmi réteget. Az eredményt közösen ellenőrzik. Gyakorló feladat A tanulók a táblázatban rövid, fiktív életrajzokat kapnak. Megpróbálják azonosítani a kort és a társadalmi réteget.

16 16 MEGOLDÁSOK A) NÉPESEDÉS, VALLÁSI ÉS ETNIKAI VISZONYOK NÉPESEDÉS Horthy-korszak Hogyan alakult a születések száma? Meredeken csökkent. Hogyan alakult a halálozások száma? Szintén csökkent, de kevésbé meredeken. Hogyan alakult a népességszám, és miért így? Tovább nőtt, mivel a születések száma mindig felülmúlta a halálozások számát. Mi változott a népesedésben a korábbi korszakhoz képest? Lassulni kezdett a népességnövekedés, mivel a születések és a halálozások számának különbözete csökkent. Milyen rendkívüli esemény történt a korszak végén? Mi lett a következménye? Hirtelen megugrott a halálozások száma a második világháború miatt. Rákosi-korszak Hogyan alakult a születések száma? Van egy kiugró növekedési szakasz, amit hirtelen zuhanás követ. Hogyan alakult a halálozások száma? Tovább csökkent, majd stagnálni kezdett. Hogyan alakult a népességszám, és miért így? Hamar pótolta a háborús veszteséget, tovább nőtt, mivel a születések száma továbbra is meghaladta a halálozásokét. Mi változott a népesedésben a korábbi korszakhoz képest? A halálozások száma nem csökkent tovább. Milyen furcsaság figyelhető meg a grafikonon? A születések számának radikális ingadozása. Kádár-korszak Hogyan alakult a születések száma? Először újra nőni kezdett, majd egy csúcs után meredeken zuhant, és a csökkenése nem állt meg. Hogyan alakult a halálozások száma? Újra nőni kezdett, majd egy magasabb szinten stagnált. Hogyan alakult a népességszám, és miért így? Egyre lassabban növekedett, majd a korszak végén fogyni kezdett. Mi változott a népesedésben a korábbi korszakhoz képest? A halálozások száma nőni kezdett, a népesség pedig fogyni. Milyen fordulat következett be a népesedésben? 1980-tól elkezdődött a népességfogyás. A harmadik Magyar Köztársaság Hogyan alakul a születések száma? Tovább csökkent. Hogyan alakul a halálozások száma? Újra csökkenni kezdett. Hogyan alakul a népességszám, és miért így? Tovább fogy, mivel így is magasabb a halálozások száma a születésekénél. Mi változott a népesedésben a korábbi korszakhoz képest? A halálozások száma újra csökkent. Mi az, ami biztató, és mi az, ami aggasztó napjaink népesedési helyzetében? Biztató a csökkenő halálozás, de aggasztó a csökkenő születésszám. Összegző feladat Horthy-korszak Rákosi-korszak Kádár-korszak III. Magyar Köztársaság a d c b VALLÁSI ÉS ETNIKAI VISZONYOK Horthy-korszak Milyen alapvető változás történt a nemzetiségi megoszlásban az első világháború előtti időszakhoz képest? Magyarország soknemzetiségű országból magyar többségű ország lett. Sorold fel a két legnagyobb Magyarországon maradt nemzetiséget (nemzeti kisebbséget)! Német és szlovák. Milyen alapvető változás történt a lakosság vallási megoszlásában az első világháború előtti időszakhoz képest? A görögkeleti vallás szinte eltűnt, a többi aránya nőtt. Melyik a két legelterjedtebb vallás a korszakban? A római katolikus és a református.

17 17 Rákosi-korszak Milyen alapvető változás történt a nemzetiségi megoszlásban a második világháború előtthöz képest? Szinte eltűntek a németek és szlovákok is. Mennyire tartós változásról van szó? Később némileg nő e két nemzetiség aránya, de a változás tartós. Milyen alapvető változás történt a vallási megoszlásban a második világháború előtti időszakhoz képest? A zsidók aránya nagyon lecsökkent. Melyik a két legelterjedtebb vallás a korszakban? A római katolikus és a református. Kádár-korszak Milyen változás történt a nemzetiségi megoszlásban az előző korszakhoz képest? Jelentős változás nem volt, kicsit nőtt a németek aránya. Van-e változás a vallási megoszlásban az előző korszakhoz képest? Nincs jelentős. Melyik a két legelterjedtebb vallás a korszakban? A római katolikus és református. Miért nehéz pontos választ adni az előző két kérdésre? Mert csak a Rákosi-korszakból és a harmadik Magyar Köztársaság korából vannak adatok. A harmadik Magyar Köztársaság Milyen változás történt a nemzetiségi megoszlásban az előző korszakhoz képest? Kicsit nőtt a nemzetiségek aránya. Kik vannak többen: akik templomba járnak, vagy akik nem? Akik nem. Kik vannak többen: a hívők vagy a nem hívők? A hívők. Melyik a két legelterjedtebb vallás? A római katolikus és a református. Összegző feladat Horthy-korszak Rákosi-korszak Kádár-korszak III. Magyar Köztársaság b a d c B) TÁRSADALOMSZERKEZET ÉS OKTATÁSI RENDSZER TÁRSADALOMSZERKEZET Horthy-korszak Add össze az elitcsoportok, a középrétegek és az alsó rétegek százalékszámait! elit: 1% középrétegek: 22% alsó rétegek: 77% Melyik a legnagyobb társadalmi csoport? A parasztság. Mi lehetett a fő gazdasági ágazat? A mezőgazdaság. Vesd össze az 1900 körüli társadalomszerkezettel, amit az 1. leckében ismertünk meg! Mit tapasztalsz? Nem változott jelentősen a társadalomszerkezet. Rákosi-korszak Add össze az elitcsoportok, a középrétegek és az alsó rétegek százalékszámait! elit: 1% középrétegek: 50% alsó rétegek: 49% Mely társadalmi csoport növekedett leginkább az előző korszakhoz képest? A munkások száma. Milyen gazdasági változást jelez ez? Gyors ipari fejlődést. Milyen alapvető társadalmi változás az előző korszakhoz képest? Megszűntek a tulajdonos rétegek, felemelkedett a munkásság. Kádár-korszak Add össze az elitcsoportok, a középrétegek és az alsó rétegek százalékszámait! elit: 4% középrétegek: 96% alsó rétegek: 0% Mely társadalmi csoport növekedett leginkább az előző korszakhoz képest? Értelmiség. Mi tehette ezt lehetővé? Az iskolarendszer fejlődése. Miben különbözik a kor társadalomszerkezete az összes többitől? Nincsen alsó rétege, az eliten kívül szinte mindenki egyenlő.

18 18 A harmadik Magyar Köztársaság Add össze az elitcsoportok, a középrétegek és az alsó rétegek százalékszámait! elit: 11% középrétegek: 50% alsó rétegek: 39% Mely réteg jelent meg újra a társadalomban? Az alsó réteg. Miben különböznek az elit csoportok az összes korábbitól? A létszámukban: sokkal nagyobbak. Melyik társadalmi csoport tűnt el önálló rétegként? A parasztság. Összegző feladat Horthy-korszak Rákosi-korszak Kádár-korszak III. Magyar Köztársaság b c d a OKTATÁSI RENDSZER Horthy-korszak Legalább hány évig kellett iskolába járni? Legalább 6. Hány osztály után dőlt el, hogy ki meddig tanul tovább? 4 osztály után eldőlt. Hány évig tanult a többség? 8 évig. Mit gondolsz, mennyire segíti ez a rendszer a társadalmi mobilitást? Kevéssé segíti a társadalmi mobilitást. Bizonyítsd be az ábra értelmezésével az előző kérdésre adott válaszodat! Hamar eldől, hogy ki mennyi ideig tanulhat, és kevesen tanulnak hosszabb ideig. Rákosi-korszak Legalább hány évig kellett iskolába járni? 8 évig. Hány osztály után dőlt el, hogy ki meddig tanul tovább? 8 osztály után. Hány évig tanult a többség? 12 évig. Sorold fel, melyek a legfontosabb változások az előző korszakhoz képest! Többen és tovább tanulnak, később dől el, hogy ki meddig tanul. Mit gondolsz, mennyire segíti ez a rendszer a társadalmi mobilitást? Jelentősen. Ösztönözték az alacsonyabb rétegek iskoláztatását. Kádár-korszak Legalább hány évig kellett iskolába járni? 8 évig. Hány osztály után dőlt el, hogy ki meddig tanul tovább? 8 osztály után. Hány évig tanult a többség? 12 évig. Sorold fel, melyek a legfontosabb változások az előző korszakhoz képest? Nem történt jelentős változás. Mit gondolsz, mennyire segíti ez a rendszer a társadalmi mobilitást? Jelentősen. Magasabb iskolai végzettséggel jobbak voltak a munkalehetőségek. A harmadik Magyar Köztársaság Legalább hány évig kell iskolába járni? 12 évig. Hány osztály után dől el, hogy ki meddig tanul tovább? Elvileg csak 8, de sokszor már 4 osztály után. Hány évig tanul a többség? 15 évig. Sorold fel, melyek a legfontosabb változások az előző korszakhoz képest! A felsőoktatásban sokan tanulnak, a gimnáziumok újra lefelé terjeszkednek. Mit gondolsz, mennyire segíti ez a rendszer a társadalmi mobilitást? Ellentmondásos: a felsőoktatás bővülése segíti, a korai iskolaválasztás akadályozza. Korszakok Horthy-korszak Rákosi-korszak Kádár-korszak III. Magyar Köztársaság b a a c Horthy-korszak Rákosi-korszak Kádár-korszak III. Magyar Köztársaság d c b a

19 19 A 18. oldal képeire vonatkozó feladatok Milyen technikai eszközök segítik az oktatást? 1900: tábla, kréta, (központilag biztosított szemléltetőeszközök). Ma: tábla, kréta, írásvetítő, szakkönyvek a polcon (esetleg: digitális eszközök). Mi a különbség a tanulók elhelyezésében? 1900: padokban ülnek párosával, a katedra felé néznek. Ma: asztalok körül ülnek, csoportosan. Milyen tanítási módszereknek kedvez az 1900-as és a mai osztályterem berendezése? 1900: a tanár kiáll az osztály elé, és elmagyarázza az anyagot. Ma: a tanulók csoportokban dolgoznak, a tanár irányítja a munkát. C) ÉLETKÉPEK Korszak Társadalmi A kép csoport sorszáma A felismerést segítő jegyek Horthy-korszak nagybirtokosok 5. díszmagyar, széles, díszített női kalap Horthy-korszak középosztály 3. elegáns öltözék a kor divatja szerint (kalap, nyakkendő, öltöny, kosztüm, esernyő) Horthy-korszak parasztok 6. szegényes ruházat (népviselet), kezdetleges szerszámok (kasza) Rákosi-korszak politikai elit 4. a pártkongresszus díszletei (pl. Lenin-kép) Rákosi-korszak munkások 1. köpeny, munkaverseny-felhívás Rákosi-képpel Rákosi-korszak parasztok 8. kultúrműsor a mezőn, régi kombájn Kádár-korszak munkások vagy szellemi alkalmazottak 9. egyszerű, de nem egyöntetű ruházat, könyvárusítás Kádár-korszak munkások 2. egyszerű ruházat (svájci sapka), a bolt felirata Kádár-korszak parasztok 7. fülkés traktor A GYAKORLÓ FELADAT MEGOLDÁSA Életrajz Ügyvédként dolgozom az apámmal közös irodánkban. A gimnázium után a jogi karra jártam. Négyszobás lakásunk van a Kiskörúton. A feleségem nem dolgozik, a cselédlány segítségével vezeti a háztartást. A kerületi tanács titkára vagyok. Gimnázium után főiskolára jártam. Már apám is vezető volt, a pártbizottság titkára. A Dunára néző nagy lakásunkat is még ő kapta. A feleségem szakszervezeti vezető. Operaénekes vagyok, több tucat lemezem van. A Zeneakadémián végeztem, de később Milánóban is részt vettem mesterkurzuson. Apám karmester egy nagy szimfonikus zenekarnál. A Rózsadombon lakunk, de gyakran utazom külföldre énekelni. A volt férjem színházigazgató. Férjem a földünket műveli, ami családi örökség. Rám marad az állatok ellátása, no meg a gyerekek és a háztartás. Mindketten csak a népiskolát végeztük el. Házunk a falu közepén van, nem messze a templomtól. Kohász vagyok, az új vasműben. Én már az új szakmunkásképzőben tanultam. Apám még csak kovács volt. Csepelen lakunk, a gyárak közelében. A menyasszonyom lakatos lesz, mert ma már a lányok is tanulhatnak szakmát. Az orvosi egyetem elvégzése után sebész lettem egy új kórházban. Apám volt az első orvos a családban. A gazdagréti lakótelepen vettünk lakást magunknak. A férjem tanít egy általános iskolában. Fűszeres vagyok, a bolt már a harmadik generáció óta a családé. Polgári, majd kereskedelmi iskolát végeztem. A bolt és fölötte a lakás a Tabánban van. A feleségem a háztartás mellett a boltban is segít. Idegenvezető vagyok, régebben külföldre is utaztam, de most már inkább Budapesten vezetek csoportokat. Érettségiztem, aztán egy tanfolyamot végeztem el. Az Újlipótvárosban lakunk egy felújított régi bérházban. A férjem biztosítási ügynök, de most épp állást keres. Nemrég kineveztek Budapest rendőrfőkapitányának. A régi rendszerben csak tanonciskolát végeztem el, mivel apám is csak kőműves volt, de most ez nem számít. Kaptunk egy szép villát is a Németvölgyi úton. A feleségem is a Belügyminisztériumban dolgozik. A számítástechnikai cégünk londoni irodáját vezetem. A céget apám alapította, miután otthagyta az állami vállalatot. Gimnázium után közgazdaságtant tanultam Budapesten és Chicagóban. A Svábhegyen van a családi házunk, de én idekinn bérelek lakást. A barátommal mostanában ritkábban találkozunk, mert két évre az USA-ban vállalt állást. Géplakatos vagyok egy vasúti kocsikat gyártó üzemben. A népiskola után tanonc lettem, így tanultam meg a szakmát. Apám asztalos volt. Angyalföldön lakunk egy új bérházban. A feleségem a selyemgyárban dolgozik. Korszak H K HMK H R K (HMK) H HMK R HMK H Társadalmi csoport középosztály politikai elit értelmiségi elit parasztság munkásság értelmiség kispolgárság alkalmazottak politikai elit gazdasági elit munkásság

20 20 Elvállalok mindent, csak legyen munka. Krumplit szedek, tetőt fedek, csatornát ások, mikor mi akad. Elvégeztem a nyolc általánost, de a szakmunkásképzőből kimaradtam. Olcsón vettük a vályogházat a faluban. A feleségem varrónő volt, de amióta bezárták a gyárat, munkanélküli. Földet művelek, mint apám is. Elvégeztem az általános iskolát, de aztán elkezdtem dolgozni, mert szükség volt rám itthon. Nehéz a dolga a szántóvetőnek, mert azt mondják a kohókra és vasutakra kell most a pénz. A régi házunkban lakunk a falu szélén. Szobafestő vagyok. Az általános iskola után a szakmunkásképzőben tanultam. Apám villanyszerelő volt. Kiköltöztünk Ürömre, még mindig nincs teljesen kész a házunk. A feleségem ápolónő a kórházban. A férjem miniszter, az apám főispán. Magántanáraim voltak, és érettségiztem is. Mostanában sajnos a Várban álló palotánkban lakunk, de én jobban szeretem a tatai kastélyunkat. Mindkét helyen van természetesen személyzet is. Műszerész vagyok egy rádiógyárban. Szakközépiskolát végeztem, így érettségim is van. Apám sofőr volt. Az óbudai lakótelepen lakunk. A feleségem eladó egy textilboltban. Tanár vagyok, mint az apám is. A bölcsészkaron tanultam. A gimnázium mellett magánórákat is adok, nyáron intenzív tanfolyamokat vállalok. Egy új társasházban vettünk lakást Zuglóban. A feleségem könyvelő, otthon dolgozik magánvállalkozóként. A kórházban vagyok gépírónő. Technikumot végeztem, és utána kezdtem dolgozni. Apám fuvaros volt. A vőlegényem tanító, pedig parasztgyereknek született. A Józsefvárosban fogunk lakást kapni, az iskola mellett. A közlekedési vállalat vezetője vagyok. Gimnázium után a műszaki egyetemen tanultam. Apám is vezető beosztásban dolgozott, de neki még nem volt diplomája, csak jó kapcsolatai a politikai vezetésben. Nagy lakásunk van a Gellért-hegyen. A feleségem az idegenforgalmi vállalat vezetője. A termelőszövetkezetben dolgozom, leginkább a gyümölcsösben. Szakmunkásképzőt végeztem az általános iskola után. A férjemmel, aki traktoros ugyanott, tudtunk építeni egy új házat a faluban. Az apám alapította biztosító vezérigazgatója és fő részvényese vagyok. Magántanáraim voltak, érettségi után gazdaságot tanultam az egyetemen. Palotánk az Andrássy úton van, nagy személyzettel. Mivel sokat dolgozom, ez a feleségem birodalma. HMK R HMK H K HMK R K K H szakképzetlenek parasztság szakmunkások nagybirtokosok munkásság értelmiség szellemi alkalmazottak gazdasági elit parasztság nagypolgárság