Móricz Zsigmond Szabó István: Rokonok Oktatási segédanyag a film iskolai feldolgozásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Móricz Zsigmond Szabó István: Rokonok Oktatási segédanyag a film iskolai feldolgozásához"

Átírás

1 Móricz Zsigmond Szabó István: Rokonok Oktatási segédanyag a film iskolai feldolgozásához Írta és összeállította: Fenyő D. György Munkatárs: Piro Krisztina Tisztelt Kollégák! Kedves Nézők! Móricz Zsigmond a magyar irodalom egyik legnagyobb írója. A Rokonok ennek a hatalmas életműnek a legkiemelkedőbb alkotásai közé tartozik. Szabó István a magyar film 1960-as években indult nagy nemzedékének egyik legjelentősebb alkotója. Minden valószínűség szerint tehát sokan fogják megnézni a Rokonokat, s a film bekerül majd az oktatásba is. A könyv jól ismert, sok elemzés is készült róla, iskolai feldolgozásának megvannak a hagyományai. Szabó István pedig olyan filmet készített a könyvből, amely könnyen érthető, világos, kifejtett. Mi szükség van akkor arra, hogy a filmhez eligazító füzetecske is megjelenjen? Semmiképpen sem az indokolja ennek a füzetnek a létét, mert nélküle a nézők nem értenék, a tanárok nem tudnák tanítani a Rokonokat. Valószínűleg enélkül is igen jól elboldogulnak majd vele. Nem is azért készült, hogy minden tanárnak megmondja, mit kell gondolni, hogyan kell vélekedni a filmről. Nem: az lenne a jó, ha minden filmnéző maga bátran elgondolkodna a filmen, és maga keresné meg a neki szóló jelentést. Nem is az a cél, hogy minden iskolában vagy minden osztályban ugyanazokat a kérdéseket tegyék föl a tanárok, vagy a diákok kérdéseit ugyanúgy válaszolják meg. Nem vezérfonalat kívánunk adni a film megbeszéléséhez, tanításához vagy földolgozásához, csak segítséget. Céljaink tehát inkább így határozhatjuk meg: ha mindazok a szempontok, amelyeket ebben füzetben leírtunk, segíthetnek abban, hogy egy jelentős író egy jelentős művéhez közelebb juttassuk tanítványainkat, akkor ez a füzet elérte a célját. Ha közelebb juttathatjuk diákjainkat ahhoz, hogy egy jelentős magyar rendező életművét megismerjék, akkor is volt értelme megírni, közreadni ezt a szöveget. Ha közelebb juthatunk ahhoz, hogy diákjaink rendszeresen nézzenek magyar filmeket, akkor is van értelme e füzetkének. Ha közelebb juthatunk ahhoz, hogy a filmeket figyelmesen nézzék a diákok, és ne háttérként fogyasszák a mozgóképet, hanem jelentésteli műalkotásként, akkor is van értelme e füzetnek. Ha sikerül elérni, hogy klasszikus magyar regényeinket úgy olvassák diákjaink, mint olyan műveket, amelyekben a jelenkor problémáira ismernek rá, akkor is van értelme ilyen segédanyagot közreadni. Ha közelebb juthatunk ahhoz, hogy ezekben a regényekben és filmekben a saját világukra, problémáikra és magyarázatot igénylő tapasztalataikra ismerjenek rá tanítványaink, akkor is van értelme, funkciója ennek a füzetnek. Reméljük, hogy sok kollégának jelent majd segítséget az itt olvasható összeállítás. Beszélünk benne a filmről, a regényről és a dzsentrikérdésről, adunk kérdéseket, amelyek közelebb vihetnek a mű megértéséhez, közreadunk szövegeket, amelyek szintén segíthetnek értelmezni a filmet, és összeállítottunk olyan információkat, amelyek a beszélgetések és elemzések hátteréül szolgálhatnak: irodalomjegyzéket, életrajzot, filmjegyzéket. Ám mindez csak segítség lehet ahhoz, hogy mindenki elgondolkozzon a filmen és a filmben felvetett problémákon. Ehhez kívánunk jó filmnézést, jó újraolvasást, tartalmas elemzéseket, élénk, nyílt beszélgetéseket. Budapest, február 7. Fenyő D. György 1

2 1. Javaslatok a Rokonok című film tanításához A Rokonokat taníthatjuk több különféle kontextusban. Az első lehetőség: elővehetjük irodalomórán, mint Móricz Zsigmond regényének adaptációját, mint a magyar irodalomtörténet egy jelentős alkotását. Szükség esetén még azt is választhatja a tanár erre elég sok példa akad, habár nem illik kimondani, hogy olyan osztályokban, amelyekben komoly gondot, nehézséget okoz egy könyv vagy kifejezetten Móricz könyve elolvasása, ott a film helyettesítheti az eredeti regényt. Ezzel nem azt mondjuk, hogy a Rokonok című film valóban helyettesítheti a regényt, főleg azt nem, hogy általában a film helyettesítheti az olvasást. De azt a pedagógiai gyakorlatot, hogy egy nehezen olvasó osztályban egy nehezen olvasható könyvet egy jó filmadaptációval vált ki a tanár, nem helytelenítjük. Igaz, a Rokonok nem tartozik a legnehezebben elolvasható könyvek közé, de el tudunk képzelni olyan helyzetet, amikor erre a helyettesítésre szükség van. Másrészt gondolhatunk a Rokonokra mint a magyar irodalom érettségi egyik szóbeli tételére. Ismeretes, hogy a kétszintű érettségi magyar irodalom témakörei között van az irodalom határterületeiről szóló tétel is, és ebben az egyik lehetséges megközelítés, az egyik lehetséges téma egy irodalmi mű és annak filmes adaptációja, az eredeti és az átdolgozás összehasonlítása. A Rokonok nagyon alkalmas erre: meg lehet mutatni, hogy a pontos és szöveghű, klasszikus regényadaptáció is milyen módokon tud eltérni az eredetitől, mit tud hozzátenni egy irodalmi szöveghez, és milyen redukciókat kényszerül végrehajtani. De nem csak magyar-, hanem más órákon is lehet tananyag a Rokonok, többek között a Mozgókép és médiaismeret tantárgyban. Habár a Mozgókép- és médiaismeret tanításának is megvannak a tantervei, a tankönyvei, kialakulóban van a tanítási gyakorlata, de bizonyos, hogy ezt érdemes rendszeresen más és más filmekkel feldúsítani, kiegészíteni, átalakítani. Például új filmekkel, vagy olyanokkal, amelyek valamilyen értelemben kihívást jelentenek. Ha a filmes adaptációról, a szerzői filmről vagy a realista, lélek- és társadalomábrázoló film hagyományáról akarunk beszélni, akkor a Szabó István-film ehhez kiváló. Érdemes a filmet történelemórán is megnézni. A dzsentri-lét a magyar társadalomtörténetnek olyan fontos problémája, aminek a megértése nélkül nehezen érthető meg a századi magyar történelem. Azért pedig különösen érdemes beszélni róla, mert a magyar politikai kultúráról, a dzsentri-mentalitásról nagyon sokat elárul. Milyen volt a vidéki magyar nagyváros, milyen volt a megyegyűlés, a főügyészválasztás, hogyan fonódott össze politikai és gazdasági hatalom, mit jelentett a kiskirályok világa, hogyan szórakozott, mulatott és politizált a dzsentri, mit jelentett a korrupció, mindezekről részletesen és érzékletesen beszél ez a film. Nem elsősorban a politikatörténethez, hanem a magyar életmód- és mentalitástörténethez ad hozzá nagyon sokat a könyv és a film. Valószínűleg nehéz is elképzelni a húszas-harmincas évek világát egy mai tizenévesnek, ez a film azonban tárgyaiban, helyszíneiben, épületeiben és külsőségeiben is nagyon pontos képet ad erről a világról. Éppen ezért társadalomismeret vagy osztályfőnöki órákon is érdemes elővenni a Rokonokat. Mert a film úgy marad meg teljesen a harmincas évek világában, hogy közben finoman, nem tolakodóan, de aktualizál, beszél arról is, milyenek a huszonegyedik század elejének politikai és morális viszonyai Magyarországon. 2

3 2. Kérdéssor a film elemzéséhez 1. Mikor játszódik a film? Milyenek a ruhák, az épületek, a tárgyak? Mennyire marad az adott korszakon belül a film? Milyen korabeli zenéket hallunk? Hol hangzanak el korabeli slágerek? Milyen a hatásuk? 2. Hol lehet Zsarátnok városa? Milyen ez a város: mekkora, milyen jelentőségű? Milyen épületeit, városrészeit, szokásait látjuk? Mennyire tipikus város ez? 3. Kikből áll a város társadalma? Mely rétegek jelennek meg a történetben? Kik alkotják a város vezetését? Kinek mi a funkciója, jogköre, és mi a hatalma? Milyen helyszíneken és szituációkban látjuk a város irányítóit? 4. Miért választották meg főügyésznek Kopjáss Istvánt? Mi okozta Makróczy főügyészjelölt vesztét? Hogyan ábrázolja a film a főügyészválasztást? Mi a montázs szerepe ebben a jelentben? 5. Hogyan fogadja főügyésszé választását Kopjáss István? Megváltozik-e a viselkedése? Ha igen, hogyan? Hogyan fogadja a város Kopjáss főügyésszé választását? Ki hogyan viselkedik vele? Hogyan fogadja a családja azt, hogy Kopjáss Istvánt főügyésszé választották? Hogyan reagál erre a felesége, a gyerekei? Hogyan reagál Kopjáss István főügyésszé választására a távolabbi rokonsága? 6. Mit tudunk Kopjássék korábbi életéről? Hogyan változik meg az életük az új helyzettel? Milyen új konfliktusok és nehézségek adódnak? Hogyan változik meg Lina és Kopjáss kapcsolata? Milyen fordulatai, hullámai vannak e kapcsolatnak? Milyen váratlan vagy érthetetlen reakcióik vannak? Mit nem ért Kopjáss a feleségében és Lina a férjében? Hogyan viselkedik Lina a cseléddel? Megváltozott-e a család viszonya a cselédlányhoz? Hogyan viselkednek a gyerekek? Megváltoztak-e ők maguk, megváltozott-e az apa és az anya viselkedése velük? 7. Milyen rokonok jelennek meg a történetben? Kik azok a rokonok, akik személyesen is eljönnek Kopjássékhoz? Mit akarnak, miért jönnek, hogy viselkednek? Kik azok a rokonok, akikről csak szó van? Mit tudunk meg róluk, hogyan beszélnek róluk? Kivel keresi maga Kopjáss István a kapcsolatot? Mikor, miért? Hol, milyen konfliktusokat okoznak a rokonok a Kopjáss-családban? Milyen rafinériát talált ki Berci bácsi a szénszállításra? Miben áll itt a korrupció, és milyen korrupciós csapdák rejtőznek még a történetben? 3

4 8. Mit jelent a panama szó? Honnan származik? Mi történet a Sertéstenyésztőben? Milyen korrupció zajlott körülötte? Mi a baj a Boronkay-villával? Miből épült? Hogy néz ki? Miért kell eladni? Hogyan beszél a villáról az öreg Szentkálnay? Milyen korrupciós esemény zajlik a hídpályázatok körül? Ki és miképpen érintett benne? 9. A hatalomban állók hogyan viselkednek az új főügyésszel? Hogyan próbálja leszerelni Kardics bácsi az új főügyészt? Milyen eszközei, technikái vannak? Hogyan bánik az új főügyésszel Béla bácsi, a polgármester? Milyen eszközei, technikái vannak? Hogy néz ki a polgármester irodája? Hogy van megvilágítva? Mennyire látjuk pontosan, hogy néz ki az iroda? Hiteles-e dr. Martiny, az ellenzék vezére? Milyen a városi újságíró? Mit tudunk meg a helyi lap készítésének mikéntjéről? Hogyan fonódnak össze a különféle érdekek és pozíciók Zsarátnok városában? Milyen példákat találunk erre a filmben? Mit jelent a dzsentri szó? Mit jelent a dzsentroid viselkedés? Milyen jelenetekben, helyzetekben találkozunk ezzel a filmben? 10. Hogyan lepleződnek le a városi panamák Kopjáss István előtt? Miért éppen Péterfi dr. tud pontos felvilágosítást adni a panamákról? Mit tudunk az ő múltjáról, származásáról, és mit tudunk a helyzetéről, jelentőségéről? Milyen technikát találnak ki a polgármesterék arra, hogy megelőzzék a vizsgálatot? 11. Mi a taxisofőr-jelenet funkciója a történetben? Milyennek látjuk Kopjáss Istvánt a taxiban először? Milyennek látjuk Kopjáss Istvánt a taxisofőrrel az irodájában? Milyen gyengeségére és milyen véletlenekre utal ez a jelenet? 12. Mi a budapesti út oka? Milyen helyszíneket látunk Budapestből? Milyennek mutatja a film a parlamentet? Milyennek a minisztert? 13. Mi Szentkálnay Magdaléna szerepe Kopjáss életében? Hol látjuk először a filmben? Mit tudunk Kopjáss és az ő kapcsolatáról? Hányszor jelenik még meg a filmben, milyen kapcsolatokban? Mi a róla készült kép szerepe a történetben? Mikor látjuk együtt Linával? Mikor látjuk a két nőt egymás után? Hogyan hasonlítja össze őket Kopjáss, hogyan hasonlíthatjuk össze őket mi, nézők? Mi a szerepe Kopjáss bukásában? 14. Milyen álomjeleneteket látunk? Milyen valóságmozzanatokból tevődnek össze ezek az álmok? Mit és hogyan változtat meg az álom? Mi a különbség az egyes álmok tartalma között? Hol, a történet mely pontján szerepelnek ezek az álmok? Mi a szerepük? 4

5 15. Mikor, milyen helyszíneken találkozunk a koldussal? Ki ő, mit tudunk róla? Hogy viselkedik vele Kopjáss István? Mit lát ő a világból, a városból? Mi a szerepe a filmben? 16. Mi a szerepe a pornak, forgószélének a filmben? Mely jelenetekben hangsúlyos a szél és a por? Hol mit fejez ki? Milyen az időjárás a filmben? 17. Hasonlítsuk össze a filmet és az alapjául szolgáló könyvet! Milyen pontokon egészítették ki a film alkotói a regényt? Mit vagy kit képzeltetek el másképp, mint ahogy a filmben megjelent? 18. Mennyiben tűnt mainak a történet? Mely jeleneteket éreztétek a leginkább a mának szólónak? Mennyiben aktualizálta Rokonokat a film? Mennyiben szól aktualizálás nélkül is a máról? Milyen közkeletű sztereotípiákat erősít meg mai viszonyainkról a film, és miben mond el többet, újat, mást, mint amit korábban is tudtunk? 19. Értelmezzétek a befejezést! Indokolt volt-e Kopjáss öngyilkossága? Mi minden készítette elő az öngyilkosságot? Miért éppen a Sertéstenyésztőben lett öngyilkos? Mi az utolsó képsorban megjelenő disznók szerepe? Melyek a film utolsó szavai (a hajléktalan koldus mondja őket)? 20. Hogyan alkalmazhatók a történetre az alábbi magyar közmondások? Egy fecske nem csinál nyarat. A kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. 5

6 3. Rokonok gondolatok a film és a regény elemzéséhez A film 2005-ben készült, 2006 elején mutatják be a magyar mozikban. A magyar filmnek abba a jelentős realista hagyományába tartozik, amely a társadalom- és a lélekábrázolásra helyezi a hangsúlyt, a társadalmat és az emberi személyiséget együtt, egymással kölcsönhatásban vizsgálja. A regényt Móricz Zsigmond 1930 nyarán írta, és 1932-ben jelent meg könyvalakban. A regény a 19. századi nagy francia realista regények hagyományát folytatja, a karrierregény egy változatát valósítja meg. Szabó István filmje talán Fábri Zoltán filmjeihez áll a legközelebb, amelyek szintén elemző módon közelítettek egy-egy történelmi helyzethez és az abban élő és cselekvő emberhez. Annyiban is rokona Szabó István alkotása Fábri Zoltán filmjeinek, hogy klasszikus magyar irodalmi anyaghoz nyúl, egy jelentős magyar regény megfilmesítésére vállalkozik. Szabó István eddig ilyen mozifilmet nem rendezett: vagy ő írta a saját forgatókönyveit, vagy nem magyar irodalmi művet vitt filmre. A Rokonokban viszont arra vállalkozott, hogy egy jól ismert magyar klasszikus regényt kellő hűséggel filmesítsen meg. Kopjáss István, a főhős karriert jár be a regényben, igaz, nem maga akarta, hanem a véletlenek és helyi intrikák eredményeképpen nyílik módja a karrierre. Alacsony presztízsű városi tanácsnokból hirtelen, egy csapásra városi főügyésszé lép elő. Maga is tudja, hogy karrierjét nem önmagának, nem tehetségének vagy valamilyen kiváló képességének köszönheti, hanem éppen ellenkezőleg: eddigi jelentéktelenségének, kicsinységének. Hát Lina, tudod-e, minek köszönhetem ezt az egész bolond választást? Nos? Mert hát azzal le kell számolni, hogy nem tisztán a saját érdemeimnek s kajánul nevetett ő maga is önmaga felett. Amikor azonban a főhős elindul a karrier útján, ugyanazokkal a kérdésekkel találja szembe magát, mint a francia karrierregény hősei, mint mondjuk Balzac Goriot apójának Rastignac-ja. Hogyan módosítja az ember jellemét a helyzete, hogyan módosítja az ember jellemét a felemelkedése? Hogyan módosítja a személyiségét a karrier? Megőrizheti-e valaki önmaga ép erkölcsi érzékét akkor, ha hatalomba kerül? Maradhat-e valaki erkölcsileg tiszta a hatalom csúcsain? Meddig köthet az ember kompromisszumokat anélkül, hogy ezzel korrumpálódna is? Meddig veszi még valaki észre, hogy morálisan kihívások előtt áll, és mikorra nem is tűnik föl neki, hogy ő maga is ugyanolyanná vált, mint azok, akiket korábban erkölcsileg elítélt? Fel tudja-e venni egy ember a harcot a külvilággal? Van-e esélye egy tisztességes embernek megváltoztatni a korrupt hatalmat? Ki az erősebb: a hős vagy a világ? Milyen árat fizet valaki azért, hogy érvényesüljön? Mindezeket a kérdéseket, amelyek a francia realista regény alapkérdései is, fölteszi a regény, és a maga módján megválaszolja. Kopjáss István nem különleges, de rendes ember. Jó férj, gondos családapa, megbízható és tisztességes hivatalnok. Hűséges, a szeretett felesége és családja érdekében legyőzi önmagában mindazokat az érzéseket elsősorban a Szentkálnay Magdaléna iránti vágyódását, amelyeket az otthona biztonsága és nyugalma, valamint a Lina iránti szerelme érdekében el kell fojtania. Amikor Kopjáss a hatalom csúcsaira kerül, igyekszik tisztességes maradni. Ám nem látja át a helyzetet azonnal, nem érzi meg, hogyan próbálják a kezükbe kaparintani Béla bácsi, a polgármester és Kardics bácsi, a Nagytakarék igazgatója. Eközben hibát hibára halmoz, és túlságosan gyenge ahhoz, hogy a saját rokonainak ellentmondjon. Amikor első nyilatkozatát adja, a városi kisbérlők ügyében egy közmondást idéz mint a megoldás útját: Hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is 6

7 megmaradjon. A mondat homályos, mint ígéret kevés, mint program nem számon kérhető. És nem is gondolja Kopjáss, hogy ezzel a mondattal elsősorban saját magát és a saját működését jellemzi. Úgy akar tiszta maradni, hogy nem utasítja vissza egészen a felkínált lehetőségeket és előnyöket. Élni is akar a lehetőségekkel, mégsem besározódni. Nem elég okos és ravasz ahhoz, hogy ellenálljon, de nem elég romlott és élelmes ahhoz sem, hogy busásan meggazdagodjon. Közvetíti Berci bácsi szenét a városnak, de nem vállal érte felelősséget igaz, részt sem kér a haszonból. Nem akarja megvenni a Boronkay-villát, mégis engedi magát elvinni oda, megnézi és végül csak megveszi. Nem ír alá végleges szerződést, de egy szerződést aláír. Hogy mi lesz ennek a karriertörténetnek a vége, azt a regény nem árulja el. Tudjuk, hogy Kopjáss István meglőtte magát, Péterfi doktor szerint haldoklik, Béla bácsi pedig azonnal az özvegy -nek akarja kiutaltatni a pénzt, mégsem biztos, hogy meghalt. Béla bácsi szerint Meg kell menteni. Meg kell gyógyítani., s a két főpanamista sietve indul a szegény ember megmentésére. Ha Kopjáss István nem hal meg, hanem valóban olyan használható emberré válik, mint amilyennek a polgármester az öngyilkossági kísérlet hírének érkezése előtt elmondta, akkor a képlet úgy oldódott meg, hogy az erkölcstelen, romlott külvilág legyőzte, magához hasonította a főhőst. Megmarad a főhős élete és folytatódik a karrierje, de minden erkölcsi tartását és fenntartását elveszti. Ha az öngyilkossági kísérlet sikerült, akkor a hős erkölcsi érzéke erősebbnek bizonyult a külvilág megrontó erejénél, és habár az élete árán, de sikerült megmenekülnie az erkölcsi elromlástól. Ez utóbbi befejezés azt mutatja, hogy az erkölcs tud győzni, és nem mutatja az erkölcstelen külvilágot eleve sokkal erősebbnek és legyőzhetetlennek. Ha imént a 19. századi francia regényirodalommal éreztük rokonnak a könyvet, hivatkozzunk ismét arra. Ha úgy értelmezzük a művet, hogy Kopjáss öngyilkossági kísérlete nem sikerült, akkor Balzac szemléletéhez áll közelebb Móricz: a Goriot apóban Rastignac rögtön a temetés után elindul a karrierje útját egyengető vacsorára. Ha úgy értelmezzük, hogy a főhős az élete feláldozásával megmenti önmagát az erkölcsi elzülléstől, akkor Stendhal szemléletéhez áll közelebb Móricz regénye, akinél a Vörös és feketében Julien Sorel a halála, passzív öngyilkossága árán visszanyeri fölényét a környezetével szemben, és ismét nemesebbnek, értékesebbnek láthatjuk az őt körülvevő világnál. Persze mindez szűkös, kisvárosi, provinciális körülmények között játszódik. Móricz nemcsak azt érzékelteti, hogy Kopjáss István igazi karriert futhat be, de azt is, hogy milyen kisstílű az az egész panamavilág és karrier-lehetőség, amit bemutat. Egy hídpályázat, egy Sertéstenyésztő, egy városi szénszállítás, egy városi villa megépítése: ezek a korrupció dimenziói. Az analógia tehát a Rokonok esetében is úgy és annyira érvényes a francia karrierregénnyel, mint ahogy Az Isten háta mögött megismétlése a Bovarynénak. Kopjáss István igazi kettős lelkű hős: olyan, mint Timár Mihály Az aranyemberben vagy Julien Sorel a Vörös és feketében. És ugyanúgy, ahogy az ő vívódásaik is abban fejeződtek ki elsősorban, hogy két nő közül kellett választaniuk, úgy Kopjáss vívódásai is a Lina és Magdaléna közötti választásban csúcsosodnak ki. Lina jelenti számára a korábbi életét, a harmóniát, a nyugalmat, a családját, a tisztességet, de egyúttal a tisztes szegénységet, észrevétlenséget, jelentéktelenséget is. Magdaléna pedig ezzel szemben: a nagyvilág, a gazdagság, a csillogás, a mámor, de egyúttal a hűtlenség, a kicsapongás, a megbízhatatlanság, s a korrupció, a csalás, a felelőtlen költekezés. Ahogyan Móricz más regényeiben is: a boldogasszony és a szépasszony között kell választania a hősnek, és semmiképpen nem úszhatja meg a választást. Nem élhet egyszerre boldogan Linával, és vágyakozhat Magdalénára. Nem véletlen, hogy Kopjáss István is azután az estély után lesz öngyilkos, amelyet a Boronkay-villában rendeztek. Az estélyen Kopjáss többször is beszélget 7

8 Magdalénával, és azt mondja, hogy Magdaléna kedvéért képes lenne lerombolni addigi életét és egészen új életet kezdeni. Amíg az estély tart, azalatt törtek be nála az irodába, azalatt tüntették el a sikkasztás nyomait. A két történetszál, a korrupció és a szépasszony iránti vonzódás feléledése az estély jelenetében találkozik, és Kopjáss szerelmi-lelki elbizonytalanodása jelenti öngyilkossága érzelmi hátterét. A regény címe eligazító és félrevezető egyúttal. A Rokonok cím első jelentésben arra utal ugyanis, hogy az atyafiságról, a családi rokonságok hálózatáról szól a regény. Vagyis Kopjáss tönkretevői Berci bácsi és Adélka, Kati néni és Lajos bácsi, Menyhért és Albert öccse lennének. Ennél tágabb rokonság is kiderül azonban: az, hogy Kopjáss rokona Kardics bácsinak is, Boronkay Ferinek is, de még az ellenzék vezérének, Martiny doktornak is. Ez a vér szerinti rokonság a metaforája annak a rokonságnak, amiről a regény beszél, és ami jóval több annál, mint a családi rokonságok kihasználásának problémája. Rokonok mindannyian, akik a hatalomban vannak, rokonok mind a városi vezetők, rokonok mind az ország vezetői, az egész dzsentri világ rokonságok szövedéke, s ha két ember nem rokon is családi kapcsolatai szerint, akkor is rokonok érdekeik, kapcsolataik, politikai hatalmuk, gazdasági érdekeik szerint. A Rokonok cím félrevezető tehát, ha szó szerint értelmezzük, és eligazító, ha metaforának fogjuk föl. A realista filmkészítési mód és az irodalmi adaptáció hagyománya nagyon sokat bíz a párbeszédre, a szövegre. A film szövege nagyon hűségesen követi a regényt, természetesen nem abban az értelemben, hogy a regény minden mondata benne lenne, hanem abban az értelemben, hogy a filmben nagyon kevés az olyan szöveg, amit nem Móricz írt volna. A szereplők folyamatosan beszélnek egymással, és a kép is ezt a párbeszéd-folyamatot van hivatva alátámasztani. Sokszor látjuk nagyon közelről a szereplők arcát, a beszélők szemét, mimikáját közvetlen közelről figyelhetjük. Ebből következik a színészi játék egyik lehetséges módja is: a mikrorealista lélektani színjátszás. Ebbe a játékstílusba illeszkedik a két főszereplő: amikor Kopjáss István és Lina párbeszédeit, vitáit, veszekedéseit és összebéküléseit látjuk, mindannyiszor arra koncentrálunk, hogy mi minden történik a két ember között és a két emberben. Sok mellékszereplőt is ugyanilyen eszközökkel jelenítenek meg a színészek: habár nem ismerjük Berci bácsi vagy Kati néni egész életét, sorsát, körülményeit, de az a néhány jelenet, ami őróluk szól, egész embert rajzolnak a néző elé. Két egészen más típusú színészi játékkal is találkozhatunk a filmben. Kardics bácsit igazán vígjátéki figurának látjuk, folyamatos rohanása, lihegése, ideges röhögései komikusan elrajzoltak, szándékosan elnagyoltak. Nem egy valós személyiséget ismerünk meg, hanem megismerjük a gátlástalan pénzembert, az ellentmondást nem tűrő gazdagot, aki a maga hatalma és gazdagsága érdekében semmitől nem riad vissza. A vígjátéki, túlzásokkal ábrázolt figura inkább típusként, mintsem egyénített alakként jelenik meg a filmben. Ugyanígy sematizáltan komikus figura Keék Imrike, a polgármester titkára. Ugrál, rohan, fontoskodik, hajbókol, igazi bennfentes szolga, igazi talpnyaló, de ennek a játékstílusnak megfelelően nem egyénített, hanem komikusan elrajzolt figura. A harmadik ilyen vígjátékian ábrázolt alak a Kardics bácsi melletti banktisztviselő, Kardics bácsi behízelgő modorú, alázatos és kígyószerűen tekergő küldönce. Jelen van a filmben egy harmadik, egy szimbolikus játékstílus is. A többször felbukkanó hajléktalan koldus sorsáról nem tudunk meg semmit, de visszatérő alakja mégis a film egyik fontos rétegét alkotja. A figura titokzatossága nemcsak abból fakad, hogy kívülálló 8

9 ahhoz a gazdag, úri, dzsentri világhoz képest, amit a film ábrázol, hanem abból is, hogy szimbolikus a szerepe. Ő jeleníti meg, ő képviseli azt a világot, ami kívül esik a politizáló urak zárt, önmagát éltető társadalmán. Egy szimbolikus figura szimbolikus megtestesítője a hajléktalan, ezért egészen más a szerepfelfogása, játékstílusa is. Ez a kéregető azért fontos, mert az ő alakja és szerepe a film készítőinek legönállóbb alkotása. Alig tudunk róla valamit, de jelen van: Kopjáss akár a lakásából megy a hivatalba, akár a Sertéstenyésztőt szemléli meg, vele találkozik. Mintha a film figyelmeztetni szeretne bennünket: akármit gondoljunk is a hatalmi elit belső viszonyairól, küzdelmeiről, tiszta vagy korrupt mivoltáról, az ő életük mégsem az egész élet Magyarországon, csak egy szűk réteg élete. Sőt, elvileg ők a felelősök mindazok életéért, sorsáért, lehetőségeiért, akik nem a városháza vagy vármegyeháza díszes lépcsőit koptatják. A film utolsó képsorában Kopjásst látjuk öngyilkossága utána a Sertéshizlalda udvarán. Körülötte disznók, akik szabadon körbejárják a holttestet, röfögnek, zabálnak. Éppúgy, mint a könyvben, itt is eldöntetlen, hogy sikerül-e megmenteni, vagy meghal, bár a képsor inkább ez utóbbit sugallja. Ez a jelenet élesen elüt a film egészétől nemcsak abban, hogy az a film készítőinek alkotása, hanem abban is, hogy metaforikus. Egyrészt megjeleníti, hogy Kopjássnak éppen a Sertéstenyésztő ügye jelentette a leginkább megoldhatatlan feladatot (hiszen vele vásároltatták meg az ott elsikkasztott milliókból épült villát). Másrészt jelenti Kopjáss sorsát: aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók. Harmadrészt olyan groteszk a kép, ami sok más filmet emlékezetünkbe idéz, ezzel elhelyezi a történetet egy kelet-közép-európai közegben. Végül pedig itt hangzanak el a koldus utolsó, Magyarország sorsára rákérdező, aggódó szavai arról, hogy mi lesz ebből az országból. Mint említettük, film néhány finom utalást tesz közép-kelet-európai szellemi rokonaira. A befejező képsor Emir Kusturicának a filmjeit idézi: a Macska-jaj Trabantját, vagy Az élet egy csoda kecskéjét. A polgármestert Oleg Tabakov játssza, az orosz-szovjet színjátszás és film legendás alakja (többek között Nyikita Mihalkov és mások filmjeiből is ismerhetjük). Kardics bácsi bizalmasát, a bankigazgató-helyettest pedig Jiři Menzel alakítja, aki előtt szintén tiszteleg a film. Különösen azzal, hogy szinkronhangja maga a rendező, Szabó István hangja, ami komoly azonosulást mutató gesztus. Még egy rendező előtt tiszteleg a film: a film dedikációja Máriássy Félixnek szól, aki Szabó István tanára volt a főiskolán, és aki több mint ötven évvel korábban, 1954-ben maga is megrendezte filmen a Rokonokat. A film társadalomrajzában elsősorban a kis- vagy középváros viszonyai, a helyi hatalmasságok és intrikák állnak a középpontban, ugyanakkor kitekintést is nyújt az ország viszonyaira. Zsarátnok városát egyszer hagyja el a történet, akkor, amikor Kopjáss bemutatkozó látogatást tesz az Országházban az igazságügy-miniszternél. Néhány kép, néhány pillantás a parlamenti ülésteremre és folyosókra, egy rövid találkozás a kegyelmes úrral és a titkárával, és egy kicsit hosszabb lecke, beavatás budapesti vezetőjétől a fővárosi politika világába arról győzik meg mind Kopjáss Istvánt, mind a nézőt, hogy az országos politika, a nagypolitika sem más vagy jobb, mint a helyi, legfeljebb más a nagyságrendje. A film maximálisan kihasználja azt a lehetőségét, hogy egy világot a maga apró gesztusaiban, tárgyaiban, mondataiban és pillantásaiban varázsolhat a néző elé. Megmutatja azt, hogyan emelik föl a város vezetői Kopjásst egyszerre a tegeződés, a Béla bácsizás révén. Megmutatja, hogyan állnak és várnak a meghallgatásra várók az öreg előszobájában, míg mások előtt nyitva az út. Megmutatja, milyen gesztusaik vannak egymás között (például az alispánnak a pesti úton), és ezek a gesztusok hogyan változnak meg a hivatalban, a 9

10 kishivatalnokok előtt, vagy az utcán, a kívülállók előtt. Látjuk őket a kaszinóban, az estélyen, a kártyaasztalnál, a választás utáni éjszakán a vendéglőben. Látjuk mindazokat a gesztusok, amelyektől összetartozónak érzik magukat. A film sok közelképpel dolgozik, kihasználva azt a lehetőséget, hogy az emberi arcot közelről mutassa, az ember arcán a gondolatok, döntések és szavak formálódását, az elhatározások keletkezését vagy elmúlását. Ugyanis a film másik tartalmi rétege az a belső történet, ami Kopjássban és Kopjáss emberi viszonyaiban lejátszódik. Azt látjuk, hogyan változtatja meg pozíciója a főhőst, hogyan küszködik ő is, családja is az új helyzettel. Látjuk a feleségével, Linával az ebédlőasztalnál, a konyhában a vasalásnál, este az ágyban, a kerti lugasban, látjuk azokat a párbeszédeket, amelyekben megvívják a maguk külső és belső harcaikat. Hogyan tudnak életformát váltani, hogyan tudnak tisztességesek maradni, hogyan tudnak a pénzzel bánni, azt elkölteni és megszerezni, hogyan fejezik ki a sérelmeiket, megbántottságaikat, és hogyan tudják kezelni az érzékeny pontokat, a rokonságot és Kopjáss titkolt vágyakozását Magdaléna iránt. Kopjáss István vágyódását azzal is motiválja a film, hogy nagyon hasonlónak mutatja a két nőalakot (gondoljunk csak az estély jelenetére, ahol a két nő arca egészen egymás mellett jelenik meg). A két nő nagyjából azonos korú, egymással rokonságban állnak. Ám közülük az egyiket ismeri és feleségének tudja Kopjáss, a másik azonban aki mindig elérhetetlen távolságban volt tőle most hirtelen karnyújtásnyi távolságra kerül. És Magdaléna van jelen Kopjáss István álmában. Ez az álom háromszor ismétlődik meg a filmben, és az álom logikáját követve összekeveredik benne a pesti kiküldetés és Magdaléna, az alispán (Andris bácsi) és a Sertéshizlalda képe. A vasút, az utazás egyszerre jelképezi új életútját, azt, hogy sikerült illetve harmadszor azt, hogy nem sikerült felkapaszkodnia az új életet jelentő vonatra. Kopjáss István álmai a benne lévő zűrzavarról tanúskodnak, és arról, mi mindent kellene tisztáznia és megértenie ahhoz, hogy ebben az új helyzetben sikeres legyen. Erről a zavarodottságról tanúskodnak a Magdalénával való találkozásai és beszélgetései, amelyek mindannyiszor felkavarják Kopjáss érzéseit és gondolatait. De a benne lévő zűrzavarról szólnak más jelenetek is, például a taxisofőrrel folytatott második párbeszéde, amelyben másokkal szembeni dühét tölti ki egy neki alárendelt emberen, olyanon, aki dadog és izzad a nagyhatalmú úr előtt. A film időrendje ugyanúgy lineáris, mint a könyvé, nem töri meg sehol ezt az időben előrehaladó, néhány hetet felölelő történetet. Míg a regényből az előzményeket a főügyésszé választás utáni nap eseményeibe ágyazva tudjuk meg, addig a film ezt is időrendben ábrázolja. Először a korábbi életformáját, a tisztes városi kishivatalnok középpolgári életét látjuk (a reggelit a lugasban), majd ezt követően kerül sor az ügyészválasztásra, és Kopjásst ezt követően már az új posztján látjuk elfogódottan, kicsit tanácstalanul. Az utolsó képben, befejezésül a film a haldokló Kopjáss Istvánt mutatja, egyszerre lekerekítve és nyitva hagyva a történetet. 10

11 4. A dzsentriről Móricz Rokonok című regényét hagyományosan társadalomkritikai regényként, elsősorban pedig dzsentriregényként tárgyalja az irodalomtörténet. Próbáljuk meg körüljárni a dzsentri fogalmát, bár a kifejezés világos és biztos értelmezése mindmáig hiányzik az irodalomtörténet- és történetírásból. A dzsentri szónak két jelentése van: egy társadalmi réteg, továbbá egy életforma és mentalitás neve egyszerre. A köznyelvben a dzsentri a hanyatló, elszegényedő, birtokát vesztett nemesség, amely azonban ragaszkodik korábbi életmódjához, és azt anyagi ellehetetlenülése ellenére továbbra is fenntartani igyekszik. Úgy szokás elképzelni a dzsentrit, mint egy úri, kártyázó, vadászgató, mulatozó, később egzisztenciája érdekében gátlások nélkül panamázó, hivatali lehetőségeivel visszaélő társadalmi csoportot. Ezt a képet erősíti, sőt alapozza meg a szépirodalom a dzsentriregényekben, amelyekről azonban a kortársak többsége még nem csupán kritikai vonásaikat tartotta fontosnak kiemelni, és az értelmezés kulcsává tenni. A magyar szóhasználatban az 1870-es években tűnt föl az angol eredetű gentry szó sokáig az angolos írásformában is használták, amely hazájában a vidéki, majd a gazdálkodó, tőkés árutermelést folytató angol nemességet jelölte. A kifejezés honosítása egyben jelentésváltozást is magában hordozott: nálunk kezdetben a kapitalista birtokfejlesztésből, piaci termelésből jobbára kimaradó, a jobbágyfelszabadítás végrehajtása után birtoktestei nagy részét elvesztő középbirtokos nemességet értették alatta. Ez a középnemesség, amely korábban évszázadokon át a politikai élet kézbentartója és irányítója volt, most, a kiegyezés utáni, immár parlamentáris rendszerben, bizonyára az angol parlamentarizmust is mintának tekintve, önmagára a gentry kifejezést kezdte használni, s azt az ország közvéleményével is elfogadtatni. Szerepe, helyzete a társadalomban részben változatlan maradt továbbra is ebből a csoportból került ki a politikai és államhivatalnoki elit jó része. Másrészt, anyagi hátterét tekintve, elvesztve korábbi egzisztenciát biztosító birtokait, új létforrás után kellett hogy nézzen. Az életszínvonal fenntartását pedig éppen az előbb említett központi és vármegyei hivatalok elfoglalásával ehhez általában valós vagy vélt szerteágazó rokoni kapcsolatait felhasználva biztosította. A dzsentri kifejezéssel a későbbiekben nem csupán az előbb megjelölt társadalmi csoportot, hanem egy nehezen definiálható, más néven gyakran úri középosztály -ként emlegetett réteget kezdtek illetni. Ám nincsenek pontos kritériumok, amelyek alapján valakit ebbe az osztályba sorolhatnánk. Sem csupán a nemesi oklevél, sem bizonyos hivatalok betöltése, sem rangfokozat vagy anyagi helyzet önmagában nem meghatározója a dzsentriségnek. Mi teremti meg akkor a dzsentri-identitástudatot? Schöpflin Aladár szerint az életfelfogás és magatartás szabályaihoz való ragaszkodás s a társadalmi kultúra bizonyos elengedhetetlen színvonala. Ezt a tézist a legújabb társadalomtörténeti kutatás is elfogadja, a mentalitást téve meg a dzsentri fő csoportképző elemének. A középnemesi-dzsentri magatartásmintát követik mindazok, akik a 19. század második felében újonnan jöttként kapcsolódnak be az úri életbe: a nem nemesi származású értelmiségiek, a tehetős, földbirtokos nemzetiségiek köréből származó, magyarrá asszimilálódott fiatal nemzedék képviselői, a polgárság hivatalban, jogászi, katonatiszti vagy szabad pályákon elhelyezkedő tanult tagjai és a vagyonnal ranghoz és nagypolgári életmódhoz jutottak egy része is. 11

12 A dzsentri identitástudatnak jellemzője a középosztály és a társadalom más rétegeitől való elkülönülés, tudatosan elzárkózó magatartás. Ennek megvolt nyelvi kifejeződése is: a tegeződés. A magyar úri középosztály férfitagjai nagyobb korkülönbség esetén a tiszteletteljes urambátyámos formában tegezték egymást. Nem mintha egymáshoz közel álltak volna idegenek is azonnal tegeződtek, amikor meggyőződtek egymás társadalmi hovatartozása felől, hanem azért, hogy ilyen módon kizárják, a magázással érezhetően kirekesszék azt, akit nem tartottak közéjük valónak. A dzsentriség közkeletű magatartásmintáinak másikáról, az úri svihákok életmódjáról festett irodalmi és a közgondolkodásban elterjedt kép bizonyára árnyalásra szorul. Egyre több kivétel kerül elő, egyre nehezebb az általánosítás e téren. Márai Sándor személyes tapasztalatából kiindulva kérdőjelezi meg ezt a sztereotípiát: (a) dzsentriosztálynak ezt a lateinereskedési (diákkori) életszakát gyermekkoromban közelről láttam, s később úgy vettem észre, hamisan emlékezik meg erről az időről és szereplőiről a kortárs irodalom. Endre bátyám lelkesen szánta rá magát a bankpályára, amely testétől, lelkétől idegen volt, lelkiismeretesen betartotta a hivatalos órákat, s egyáltalán nem emlékeztetett arra a vidéki, vadászó, kaszinózó, uraskodó hivatalnok-típusra, aki éjféltájban fogadja el, ferbli közben, a kaszinó-pajtás váltóját. Az élet mindig más. Endre bátyámat nem tekintette senki közgazdasági lángésznek, de többet körmölt a bankban, mint vadászott és kártyázott, kicsit olvasott is, utazott is, mértékletesen élt, s a dzsentri-jelvényekből talán nem is őrzött meg erre az életre egyebet, mint a pecsétgyűrűt. 12

13 5. Elemzések, értelmezések, emlékezések a regényről 1. Móricz Zsigmond önértelmezése azt a véleményt támasztja alá, hogy a könyv elsősorban a családi kapcsolatok, rokonságok, családi összefonódások lehúzó hálóját mutatja be: Rokonok című regényemben felállítottam azt a tételt, hogy minden családban van egy ember, a többi rokon. Ez azt jelentené, hogy van egy tehetséges, erős egyéniség, akire a sok tehetetlen rátámaszkodik. S azt is, hogy az erős semmit sem produkálhat, mert a hínár körülveszi, s lehúzza a mélybe. (1933) 2. Gyergyai Albert a Nyugatban úgy beszél a regényről, hogy a rokonságot szimbolikusnak tartja, és azt hangsúlyozza, hogy a rokon mivolt azt jelenti a műben, hogy az egész dzsentri társadalmat a vérségi rokonságok mellett az érdekek, a panamák, a kéz kezet mos típusú kapcsolatok, a gazdasági, pénzügyi és politikai érdekek egész szövevénye fonja össze: A rokonság problémáját, amely Móricz új regényének címet, légkört, anyagot, vonzerőt és létjogot ád, nem egy nagy regényíró vonta már be a maga külön világába, s a Balzac Szegény rokonai-nak romantikus drámájától a mi Kedves Atyafiaink-nak jókais bukolikájáig minden elgondolás megfér ebben a bibliai témakörben. Csakhogy a legtöbb idevágó regény, a Balzacé is, a közvetlen vérrokonságra, vagyis a családra szorítkozik Móricz a magyar regényírók, az Eötvösök és Jókaik folytatója, ezt a részben lélektani, részben biológiai problémát magyarrá és politikaivá hangolja át s ebben van a regénynek legfényesebb és legvakmerőbb újdonsága. A család, a szűkebb atyafiság ebben a könyvben csak kezdőpont, s amint a varázsló a magból virágzó cseresznyefát fakaszt, Móricz is e motívumot úgy fejleszti s tágítja a nagy magyar»rokonság«egyetemes fikciójává, hogy a kezdet kis csírájából egy egész várost, egy egész kort, egy egész társadalmat kitenyészt. (Nyugat, 1933) 3. Móricz Virág édesapja regényéről szólva azt hangsúlyozza, hogy egyrészt milyen mélyen Móricz saját tapasztalataiban, élményeiben, élethelyzetében gyökerezik a könyv, másrészt hogyan emelkedik tovább, és válik általánosabb jelenésűvé. Ez a jelentés szerinte a vidéki városok belső világa, az érdekek összekapcsolódása, a városi bűnszövetkezetek kialakulása: A Rokonokat azért is írnia kellett, mert Az Est-lapokkal olyan megállapodása volt, hogy minden évben ad egy regényt, s azalatt nem kell cikkeket írnia. Nagyon megiszonyodott az elmúlt években a töménytelen cikkírástól most a regényhez menekült vissza, ezt szerette, ezt még holtfáradtan is kéjjel és élvezettel és teljes erővel tudta. [ ] 1930 nyarán folyt a regény első vázlata a Pesti Naplóban, negyvenöt folytatásban. Ebben az időben voltak legjobban terhére a rokonai. Segített rajtuk, de megírta őket. Mint mindig, most is életkörülményei adták regénye ötletét. Itt voltak körülötte felnőtt testvérei, unokatestvérei, sőt távolabbi és előző generációhoz tartozó atyjafiai is. És lassan felnőttek a gyerekei Mennyit rettegett, hogy mi is olyanok leszünk, mint a többi rokon! Megelőző ápolással igyekezett bennünket ettől visszatartani. De persze sokkal több ennek a regénynek a mondanivalója. A városi gazdálkodás bűnszövetkezetének egyelőre rövid és aránylag óvatos társadalmi kritikája a Rokonok. 13

14 Idáig, ha az uralkodó osztályról írt, tulajdonképpen a kívülálló szemlélő, csodálkozó és bíráló haragja szólt. A»figyelő őrszem«, a forradalmi hónapokat kivéve, nem keveredett még kultúrpolitikába sem. A Rokonok hőse a kultúrtanácsnokból lett főügyész. Aki addig»meszeltethette a tanyai iskolákat, ha kapott rá pénzt és csinálhatta a tanyai iskolákra való terveket, az analfabéta-oktatásra való tervezeteket, amelyek tíz év alatt írni-olvasni tudót nem produkáltak a roppant határban «(1953) 4. Hevesi András Nyugat-beli kritikája azt hangsúlyozza, hogy a regény a korrupció és a panamák világáról szól, és aki járatlan ebben a világban, az óhatatlanul elpusztul. Felfogása szerint Kopjáss István nem jobb, mint a város öreg panamistái, nem morálisabb ember, hanem csak járatlan. Sajnos, végül kiderül, hogy nem lehet egyszerre két lovon ülni, nem lehet pénzt és villát elfogadni a takarékpénztártól és közben ellenszegülni a takarékpénztár érdekeinek, nem lehet kidobni a panamázó vállalkozó emberét és mellékesen városi szállítást kérni Berci bácsi számára. A panamára születni kell, a panamát szorgalmasan, szakértelemmel kell gyakorolni a zsenge gyerekkortól kezdve, a műkedvelő panamista, aki előkészület nélkül, időnkint felágaskodó tisztességes szándékkal panamázik, hamar kitöri a nyakát. Kopjáss István, mint minden gyakorlatlan ember, megrémül, visszatáncol, túltesz a vastag lelkiismeretű polgármesteren is a magánérdekek védelmében, de ez már nem segít rajta. [ ] Egy heverő revolver a kezébe akad és véget ér a néhány hétig tartó tündérvilág. (Nyugat, 1933) 14

15 6. Nyilatkozatok a filmről Szabó István rendező Többek közt azért lehetett ez a regény remekmű, mert amit Móricz a húszas évek végén maga körül látott, úgy tudta megfogalmazni, hogy az nem csak az adott pillanat pontos riporteri leírásának felelt meg, hanem a magyar társadalom bizonyos állapotának, amelynek gyökerei és története van. Móricz az emberi kapcsolatok minőségének bemutatásában olyan pontos, olyan mély, hogy tökéletesen mutatja azt a szinte még a feudalizmus előttről származó törzsi magatartást, ami a magyar társadalmat a mai napig irányítja. És erről nem a mai Magyarország tehet, és nem az emberek, hanem azok a vezetői, akik nem számoltak le önmagukban, a lelkükben a törzsi magatartás betegségeivel. Azzal a beidegződéssel, hogy az a megbízható ember, akit kézben tudok tartani. És akit pozícióba juttatok, az majd eléggé fél tőlem ahhoz, hogy mindent megtegyen, amit én akarok. A rokon az, akit előre kell juttatni, s nem is kell vérrokonnak lennie, az a fontos, hogy az érdekben rokon legyen most szó szerint idéztem Móricz Zsigmondot. Erről szól a könyv, és mi azt szeretnénk, hogy ez kiderüljön. Hogy még a házasságban, a férfi-nő viszonyban, a szerelemben, a barátságban is mindent átsző ez az érdekben rokon szemlélet. A gyenge rokon kezét el kell engedni, mert ha nem tud segíteni, ha nem tud részt venni az érdekben, akkor nem rokon többé. Az ismeretlen kezét viszont azonnal meg kell fogni és rokonná kell emelni, ha lehetőség van rá, hogy az érdekben egyszer csak rokonná váljon. [ ] Ami igazán lenyűgöző a regényben, az a részletek pontossága. Ahogyan Móricz leírja például, hogy ki hogyan nevet, hogy milyen a hatalom nevetése, és milyen a hatalomtól félőszorongó ember nevetése. Hogy hogyan fejezi ki magát ez a világ [ ] Móricz tudja, hogy Kopjáss István egy értékes, tehetséges ember, csak sajnos gyenge, és hagyja magát elsodorni. Ha hidegen nézné a történetét, akkor Kopjáss nem lenne öngyilkos, mert ezek a gyenge, puha emberek régen és ma is beállnak a sorba, sőt a korrupció élvonalába kerülnek. Kopjáss István viszont meglövi magát, mert a lelke mélyén becsületes ember, akinek igenis vannak morális elvárásai még magával szemben is, és van egy pont, amikor ezt a kettős életet, ezt a jó ügy érdekében mindenkinek megfelelni életet már nem lehet elviselni. És lehet, hogy nem látszanak Móricz könnyei, de még a cinikus polgármester is azt mondja a végén, hogy ezt a fiút nagy kár lenne elveszíteni. (Muhi Klára interjúja, december; Koltai Lajos operatőr Ami a regény aktualitását illeti, rettentően vigyáztunk, hogy ne legyenek áthallások, mert nem ez a lényeg, és mert ez úgyis magától megtörténik. Szóval ezzel a film készítése közben nem kell foglalkozni. És a regényhez szinte alig kellett hozzányúlni, sőt, nem is lehetett! Ennek a filmnek, ezeknek a dialógusoknak minden szava Móricz. És halálosan pontos minden dialógus. [ ] Mi itt hangsúlyozottan az emberi viszonylatokra koncentráltunk. Van egy férfi a múlt század eleji Magyarországon, valahol az Alföldön, aki belekerül egy helyzetbe, s akinek ettől kezdve ez a helyzet diktál. S mint tudjuk, ennek a történetnek nagyon kemény a befejezése. [ ] 15

16 Ebben a filmben, ebben a történetben valami megállt. Zsarátnok, a városi apparátus mint gépezet működik, de mégis egy lejárt, megállt, megátalkodott szerkezet. És ide kerül be ez a Kopjáss szinte véletlenül tulajdonképpen csak azért, hogy áldozattá váljon. És ez az ártatlan ember kis híján belemegy azokba a játszmákba, amiket fölkínálnak neki a határán van, pedig ő jót akar ez okozza az igazi konfliktust. És itt van Kopjássné, aki szigorú szabályok szerint él, mert így nőtt fel, s aki kérdéseket tesz fel az urának, hogy milyen is az az út, ahol ő halad, s a kérdéseivel mindig kontrollálja a férfi döntéseit. Ilyen szempontból ez a nő nagyon tiszta. [ ] És azt mondtuk, legyen ez egy olyan világ, ahol mindig kavarog, kering valami a levegőben. Eszünkbe jutottak az alföldi képek, az Alföldet ábrázoló festmények, ahol mindig fúj, visz valamit a szél, hordja a homokot, a leveleket, s emiatt soha nem tiszta a levegő. Szóval ez a film ilyen lesz. Meleg, forró nyár van, s ez a por beszökik a lakásba is, és zavart kelt, mindent megült. És akkor rájöttünk, hogy ez jó, ezzel lehet kezdeni valamit. [ ] A Rokonokban egyszer csak elkezd ez a történet foltosabbá válni. Azt kezdtem csinálni, hogy egyre részlettelenebb a kép. Először még minden a helyén van, minden jól látszik, majdnem normális, aztán egyre foltosabb lesz, egyre keményedik, hidegszik a világ, egyre inkább szedi szét a teret a világítás. A nappali jelenetekben olyasmikkel próbálkoztam, hogy fénnyel követek egy embert, az emberre süt a nap, majd már nem süt rá, kezdi elkerülni, csak mellé süt. Valahol ott van a napfény, de csak a reflexeiből élünk. És akkor ebből kezdett összeállni egy világ Fakó sárga, alföldi színe lesz a Rokonoknak. Kicsit sárgás, s még majd ebből is próbálok elvenni, kicsit keményíteni rajta. [ ] Zsarátnok nem szegény hely. Építészetileg megpróbáltuk a filmet a magyar szecesszióban tartani, ami egészen speciális a világban nem is ismerik, ugyanakkor nagyon szép a szemnek. Kicsit talán szegényesebb, mint a párizsi vagy a bécsi szecesszió, van egy furcsa tulajdonsága, a túldíszítettsége. És ebben a túldíszítettségben van valami kusza, valami kiismerhetetlen útvesztő. (Muhi Klára interjúja, december; 16

17 7. Adattár Móricz Zsigmond élete évszámokban 1879-ban született a Szatmár megyei Tiszacsécsén. Édesapja, Móricz Bálint gazdálkodó paraszt, édesanyja Pallagi Erzsébet. Móricz Tiszacsécsén élt hét éves koráig, ekkor következett be a család anyagi összeomlása ben a szülők Prügyre költöztek, Móricz Zsigmondot pedig anyai nagybátyjához, Pallagi Lászlóhoz adták egy esztendőre től a debreceni református kollégium tanulója volt ben a szülők Sárospatakra költöztek, Móricz itt végezte a gimnázium 4. és 5. osztályát ben a kisújszállási gimnáziumban érettségizett ben beiratkozott a debreceni református teológiára, majd fél év után átiratkozott a jogi karra ban a budapesti egyetemen jogi és bölcsészeti tanulmányokat folytatott ban Az Újság című napilap munkatársa lett, 1909-ig volt a lap munkatársa. Részt vett a lap népköltészeti gyűjtőútjain Szatmár megyében ben feleségül vette Holics Eugéniát (Jankát) ban a Nyugat közölte a Hét krajcárt ben megjelent első novelláskötete, a Hét krajcár. Megismerkedett Adyval ben a világháború frontjait járta haditudósítóként ban az őszirózsás forradalom eseményeiről tudósított. A Vörösmarty Akadémia egyik alelnöke lett ben az év elején a Kisfaludy Társaság tagjává választották, A Tanácsköztársaság alatt sürgette a fölosztást, újságíróként járta az országot. A Tanácsköztársaság bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból és számonkérő szék elé idézték ben felesége meghalt ban ismét házasságot kötött, feleségül vette Simonyi Máriát ben ötvenedik születésnapja alkalmából Tiszacsécsén emlékünnepélyt rendeztek a tiszteletére. Átvette a Nyugat prózai rovatának szerkesztését ig Babits szerkesztőtársa volt a Nyugatnál ban megismerkedett Csibével, a külvárosokról szóló írásainak ihletőjével ben felbomlott második házassága is, és Leányfalura költözött ben átvette a Kelet Népe című folyóirat szerkesztését szeptember 4-én halt meg Budapesten. Móricz Zsigmond fontosabb regényei 1911: Sárarany 1911: Az Isten háta mögött 1916: Nem élhetek muzsikaszó nélkül 1917: A fáklya 1920: Légy jó mindhalálig 1922: Tündérkert 1925: Pillangó 17

18 1926: Kivilágos kivirradtig 1928: Úri muri 1931: Forr a bor 1932: Rokonok (A regény ekkor jelent meg könyv alakban is, korábban részletekben közölték a Pesti Napló című folyóiratban.) 1935: A boldog ember 1935: Erdély (trilógia) 1937: Betyár 1941: Árvácska : Rózsa Sándor a lovát ugratja 1942: Rózsa Sándor összevonja a szemöldökét Ezek mellett sok kötetnyi novellát is írt, továbbá meséket, cikkeket, tanulmányokat, drámákat. Szabó István filmjei 1965: Álmodozások kora 1966: Apa Egy hit naplója 1970: Szerelmesfilm 1973: Tűzoltó utca 25. Álmok a házról 1977: Budapesti mesék 1980: Bizalom 1981: Mephisto 1985: Redl ezredes 1988: Hanussen 1991: Találkozás Vénusszal 1992: Édes Emma, drága Böbe 1999: A napfény íze 2002: Szembesítés 2004: Csodálatos Júlia 2006: Rokonok Móricz Zsigmond regényei filmen Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Rendezte Deésy Alfréd, Légy jó mindhalálig. Rendezte Székely István, Hortobágy / Komor Ló. Rendezte Georg Höllering, Kerek Ferkó. Rendezte Martonffy Emil, Forró mezők. Rendezte Apáthi Imre, Úri muri. Rendezte Bán Frigyes, Rokonok. Rendezte Máriássy Félix, Égi madár. Rendezte Fehér Imre, Légy jó mindhalálig. Rendezte Ranódy László, Barbárok. Tv-film. Rendezte Zsurzs Éva, Árvácska. Rendezte Ranódy László, Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Rendezte Sík Ferenc, Míg új a szerelem. Tv-film. Rendezte Szőnyi G. Sándor,

19 Válogatott szakirodalom Móricz Zsigmondról Féja Géza: Móricz Zsigmond (1939). Bp. 2005, Mundus. Németh László: Móricz Zsigmond. Bp k. n. Móricz Zsigmond ébresztése: emlékkönyv. Szerkesztette Darvas József. Bp. 1945, k. n. Móricz Virág: Apám regénye (1953). Bp. 2002, Osiris. Móricz Virág: Móricz Zsigmond szerkesztő úr. Bp. 1967, Szépirodalmi Könyvkiadó. Vargha Kálmán: Móricz Zsigmond alkotásai és vallomásai tükrében. Bp. 1967, Szépirodalmi Könyvkiadó. Czine Mihály: Móricz Zsigmond. Nagy magyar írók. 2. kiadás. Bp. 1970, Gondolat Kiadó. Schöpflin Aladár Móricz Zsigmondról. Válogatta Réz Pál. Bp. 1979, Szépirodalmi Könyvkiadó. Varga-Móricz Ida: Heten voltunk. Bp. é. n. PIM és Múzsák Közművelődési Kiadó. Rangrejtett fejedelem. Emlékezések Móricz Zsigmondról. Válogatta Czine Mihály. Bp, é. n., k. n. A kifosztott Móricz? Tanulmányok. Szerkesztette Fenyő D. György. Bp Krónika Nova Kiadó. Az újraolvasott Móricz. Előadások és tanulmányok. Szerkesztette Onder Csaba. Nyíregyháza, NYF BTMFK Irodalom Tanszék. Gelencsér Gábor: Szegény barbárok. Móricz-filmek. Megjelenés előtt: Filmvilág, április. Válogatott szakirodalom Szabó Istvánról Karcsai Kulcsár István: Szabó István. Bp Magyar Filmtudományi Intézet. Beszélgetések Szabó István filmrendezővel. Válogatta Radnóti Zsuzsa. Bp Ferenczy Könyvkiadó. Marx József: Szabó István. Filmek és sorsok. Bp Vince Kiadó. A Metropolis című folyóirat Szabó István-száma Válogatott szakirodalom a dzsentrikérdésről Gergely András Szász Zoltán: Kiegyezés után. Bp. 1978, Gondolat. Az úri Magyarország, társadalomszerkezet és rétegrajzok. Társadalomtörténeti olvasókönyvek. Bp T-Twins Kiadó. Tarjányi Eszter: A dzsentri exhumálása. In: Valóság, 2003/5. sz old. 19

20 Tartalomjegyzék Bevezető Javaslatok a Rokonok című film tanításához 2. Kérdéssor a film elemzéséhez 3. Gondolatok a film és a regény elemzéséhez 4. A dzsentriről 5. Elemzések, értelmezések, emlékezések a regényről 6. Nyilatkozatok a filmről 7. Adattár Móricz Zsigmond élete évszámokban Móricz Zsigmond fontosabb regényei Szabó István filmjei Móricz Zsigmond regényei filmen Válogatott szakirodalom Móricz Zsigmondról Válogatott szakirodalom Szabó Istvánról Válogatott szakirodalom a dzsentrikérdésről Rokonok Rendezte Szabó István A forgatókönyvet Móricz Zsigmond regényéből írta Szabó István és Vészits Andrea Producer Rózsa János Operatőr Koltai Lajos H.S.C. A.S.C. Díszlettervező Khell Zsolt Jelmeztervező Szakács Györgyi Vágó Csákány Zsuzsa Hangmérnök Balázs Gábor H.A.E.S. Zene Hot Jazz Band Főszereplők: Csányi Sándor, Tóth Ildikó, Eperjes Károly, Marozsán Erika, Oleg Tabakov, Kállai Ferenc, Molnár Piroska, Pindroch Csaba, Oleg Tabakov, Jiři Menzel, Andorai Péter, László Zsolt, Újlaky Dénes, Mácsai Pál, Madaras József Objektív Filmstúdió I.S.L. Film TV 2 20

19. Szabó István Móricz Zsigmond Rokonok című regényének filmfeldolgozása MÓRICZ ZSIGMOND: ROKONOK ÉS SZABÓ ISTVÁN FILMJE

19. Szabó István Móricz Zsigmond Rokonok című regényének filmfeldolgozása MÓRICZ ZSIGMOND: ROKONOK ÉS SZABÓ ISTVÁN FILMJE 19. Szabó István Móricz Zsigmond Rokonok című regényének filmfeldolgozása MÓRICZ ZSIGMOND: ROKONOK ÉS SZABÓ ISTVÁN FILMJE A film 2005-ben készült, 2006 elején mutatták be a magyar mozikban. A magyar filmnek

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943)

A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) A MAGYAR FILM OLVASÓKÖNYVE (1908-1943) SZÖVEGGYŰJTEMÉNY Válogatta, szerkesztette és a jegyzeteket írta KÓHATI ZSOLT MAGYAR NEMZETI FILMARCHIVÜM Budapest 2001 \/\\ / BEVEZETŐ 9 FILMELMÉLET 15 BRESZTOVSZKY

Részletesebben

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon)

Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) Két novella értelmezése Tóth Krisztina: Pillanatragasztó c. kötetéből (Játszódjatok!; Utószezon) A kötetről A 2014-ben megjent kötet huszonöt novellát tartalmaz a 2006 és 2014 között született írásokból

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

2. Melyik évben lesz Móricz nagybátyja, Pallagi Gyula a kisújszállási gimnázium igazgatója?

2. Melyik évben lesz Móricz nagybátyja, Pallagi Gyula a kisújszállási gimnázium igazgatója? 1. feladat Irodalmi TOTO Móricz Zsigmondról (karikázzátok be a helyes megoldás betűjelét!) 1. Miért kerül Móricz a kisújszállási gimnáziumba? a) előző iskolájában lopással gyanúsították b) árospatakon

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA V. KERETTANTERV A SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA Célok és feladatok A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik

Részletesebben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben

Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 10:00 Page 225 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / esztétika Bárdos Judit Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben Ettore Scola több filmben

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok

ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Irodalom tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott témakörökből,

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK

PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK PSZICHOLÓGIAI ÚJRAHASZNOSÍTÁS AVAGY NEM MINDEN SZEMÉT, AMI HULLADÉK Szil Péter Az Integral folyóiratban 2001. márciusában megjelent írás (fordította: Cserháti Éva) bővített változata. Erőfeszítésünk, hogy

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról

Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról PAPP ZSOLT Elmélkedés a halálról, az orvosaimról, és sorstársaimról Összefoglalás A nehéz sorsú, hajléktalanszállón lakó, AIDS betegségének állandó fenyegetettségében élő szerző a halálról, félelmeiről,

Részletesebben

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 *

Bevezetés. Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Szoboszlai Katalin: Fedél nélküli nôk hajléktalansága 1 * Bevezetés Mottó: Aki kint él az utcán, azt csak vegetál... Ez nem élet. Aki egyszer ide kikerül, és olyan közegbôl, mint én, akinek megvolt mindene,

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

BETŰFALÓ. Csapat neve: Intézmény neve: Intézmény címe: Az első forduló megoldott feladatlapjait 2012. december 20-ig kérjük visszajuttatni:

BETŰFALÓ. Csapat neve: Intézmény neve: Intézmény címe: Az első forduló megoldott feladatlapjait 2012. december 20-ig kérjük visszajuttatni: BETŰFALÓ Csapat neve: Intézmény neve: Intézmény címe: Az első forduló megoldott feladatlapjait 2012. december 20-ig kérjük visszajuttatni: - elektronikus kitöltés, vagy bescennelt változat esetén a szandabetufalo@gmail.com

Részletesebben

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása?

Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? KÁNTÁS BALÁZS Az irodalmi hasonmás irodalmi hasonmása? Személyes hangvételű bekezdések Nyerges Gábor Ádám Sziránó című prózakötetéről Három, az irónia alakzata által erősen áthatott verseskötet és többéves,

Részletesebben

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!

Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal

Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal Tudorka óravázlat Magyar irodalom 4. évfolyam Tudorka 28. oldal Tantárgy: Magyar irodalom Témakör: Történelmi arcképcsarnok Tananyag: Mátyás király és a pásztor című olvasmány feldolgozása, dramatizálása

Részletesebben

Életrajz. 1879. Szatmár megyei Tiszacsécse( tündérsziget )

Életrajz. 1879. Szatmár megyei Tiszacsécse( tündérsziget ) Móricz Zsigmond Életrajz 1879. Szatmár megyei Tiszacsécse( tündérsziget ) született 1884. tönkrement a család Prügy( a feledhetetlen szenvedések évei ) nagybátyja: Túristvándi 1891. Debrecen(Légy jó mindhalálig),

Részletesebben

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett

Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett 16 Azt akarod mondani, hogy szeretnéd, ha más szülné meg a gyerekünket? Paul elkerekedett szemmel bámult rá, de a tekintetében Teri a döbbenet mellett mást is felfedezni vélt. Dühöt, talán. Kétségbeesést.

Részletesebben

Helyi tanterv. Osztályfőnöki

Helyi tanterv. Osztályfőnöki Helyi tanterv Osztályfőnöki A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek összhangban

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az alábbi kerettanterv a 8 évfolyamos gimnáziumok számára készült. Két nagy szakaszra bomlik: az első az 5 8. évfolyam, a második a 9 12. évfolyam tematikai egységeit tartalmazza

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

Vajda János 1827-1897 Versek: Húsz év múlva. Műfaj: Harminc év múlva. Ellentétre épül: Műfaj: Realizmus Jelentése: Tipikus realista téma:

Vajda János 1827-1897 Versek: Húsz év múlva. Műfaj: Harminc év múlva. Ellentétre épül: Műfaj: Realizmus Jelentése: Tipikus realista téma: Vajda János 1827-1897 Pesten született, szülei hamar meghaltak. Nagybátya neveli. Petőfi a példaképe. Részt vesz a 48-as forradalomban. Beáll katonának, önkéntes honvéd, utána hadnagy lesz. Forradalom

Részletesebben

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL

Thimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a

Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a 1 Településünk, B-A-Z megye ÉK-i csücskében, a Bodrogközben található. Ez a Cigándi járás az ország gazdaságilag és társadalmilag is a legelmaradottabb, leghátrányosabb térsége. 2 A Bodrogközt 3 folyó

Részletesebben

Bevezető. Kedves Kollégák! Bevezető. A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv

Bevezető. Kedves Kollégák! Bevezető. A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! A 2013/2014-es tanévben bevezetett 5. osztályosoknak szóló erkölcstan tantárgyat feldolgozó tankönyv folytatása a 6. osztályosoknak szóló tankönyv. A kerettantervben

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat?

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? Írta: dr. Majoros Mária Ezt a cikket gondolatébresztőnek szánom. Semmit sem szeretnék állítani, hiszen a magyar közoktatás jelenlegi helyzete nagyon összetett és a

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve

Az osztályfőnöki órák helyi tanterve Az osztályfőnöki órák helyi tanterve A fejlesztési területek nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alsópáhoki Szivárvány Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAM Alsópáhoki Szivárvány Óvoda Alsópáhok Fő u. 41. A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik, amilyen. (Hermann Alice) Készítette:

Részletesebben

Móricz Zsigmond. I. Élete

Móricz Zsigmond. I. Élete Móricz Zsigmond I. Élete 1879-ban született a Szatmár megyei Tiszacsécsén. Édesapja, Móricz Bálint gazdálkodó paraszt, édesanyja Pallagi Erzsébet. Móricz Tiszacsécsén élt hét éves koráig, ekkor következett

Részletesebben

A színházi előadás elemzési szempontjai

A színházi előadás elemzési szempontjai A színházi előadás elemzési szempontjai I/a) Az előadásról, a színházi jelrendszerről globálisan Miről szól számodra az előadás? Mi a rendezői elképzelés, koncepció lényege szerinted? Milyen címet adnál

Részletesebben

A gyermek, aki sosem voltam

A gyermek, aki sosem voltam A gyermek, aki sosem voltam Emlékezések Annette Kuhn Ez a történet egy fényképrõl szól; vagy inkább sok történet egy témára, melyeket sok fényképrõl el lehetne mondani. A képen látható hatéves kislány

Részletesebben

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1. TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

Címkék, szerepek, identitások

Címkék, szerepek, identitások Tartalom Amikkel jellemezzük a dolgokat, embereket, amikként tekintjük őket (címkék, pl. férfi ). Ahogyan ők ezeknek megfelelően viselkednek (szerepek, pl. a férfi szerep); és amiknek az emberek tartják

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam

Magyar irodalom 5-8. évfolyam. 5. évfolyam Magyar irodalom 5-8. évfolyam 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és Dobbantó projektje 173 Ecsédi Edit A diákok megismerése Az Egyéni Fejlődési Terv alkalmazásának tapasztalatai A Dobbantó program egyik fontos

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: postmaster@pjngszi.t-online.hu Kedves Érdeklődő! Ön a Pécsi

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

Hogy azt válasszam, akit szeretnék, és azt kapjam, akit megérdemlek

Hogy azt válasszam, akit szeretnék, és azt kapjam, akit megérdemlek 32 Hogy azt válasszam, akit szeretnék, és azt kapjam, akit megérdemlek Kisnémet Mónika Nincs kockázat a szerelemben, és ezt te is meg fogod tanulni. Az emberek évezredek óta keresik és megtalálják egymást.

Részletesebben

A vágy titokzatos tárgya

A vágy titokzatos tárgya Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA

PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA AZ ÉRSEKVADKERTI PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA PROGRAMJA OM azonosító: 032189 Intézményi azonosító: 112008 Készítette: Fábián Attila igazgató 2013 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...2 1. BEVEZETŐ...4 2.

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

AZ ÉRETT ÉS EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉG

AZ ÉRETT ÉS EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉG 369 FERENCZI ENIKŐ AZ ÉRETT ÉS EGÉSZSÉGES SZEMÉLYISÉG,, A személyiség elérése nem kevesebbet tartalmaz, mint egy különleges egyedi lény teljességének a lehető legjobb kibontakozását. " (C. G. Jung) Talán

Részletesebben

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel. MODERÁLTA ÉS SZERKESZTETTE: HORVÁTH TAMÁS A felsőoktatás nemzetközivé válása SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az OECD zárójelentése a felsőoktatásról.

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

VALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral

VALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral VALÓSÁG Az alábbi interjúkból a pedagógus életút két állomásáról kaphatunk képet, egy mentortanár és egy pályakezdő pedagógus véleménye alapján. A beszélgetések főként a pedagógussá válás kezdeti szakaszáról,

Részletesebben

Tüskevár nap. Szacsvay László. Az érdeklődő diákok jelentkezhetnek a Tüskevár országos pályázataira:

Tüskevár nap. Szacsvay László. Az érdeklődő diákok jelentkezhetnek a Tüskevár országos pályázataira: Tüskevár nap Hamarosan vetítik a mozikban Fekete István örökbecsű történetét, a Tüskevárt. Újjáéledt nemzeti kincsünk hiánypótló alkotás. Az új feldolgozás friss képekben mesél a természet szeretetéről

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

A birtokos szerkezet

A birtokos szerkezet A birtokos szerkezet Ha kérdése van, használja nonstop segélyvonalunkat: www.magyarora.com/grammar/birtokos_tablazat.pdf 1 ) Lássunk munkához Kezdjük megint a novellával Húzza alá a példákban az egyes

Részletesebben

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat!

nyelv: 2) Kérdezz meg 3 embert a környezetedben arról, milyen nyelven tud beszélni, írni, olvasni. Írd le a válaszaikat! nyelv: A nyelv arra való, hogy el tudjuk mondani másoknak, amit gondolunk, és mások gondolatait meg tudjuk érteni. Nagyon régen alakult ki, és folyamatosan változik. A nyelv részei: a hangok, a szavak,

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK

[Erdélyi Magyar Adatbank] MINDENKORI KORTÁRSAK MINDENKORI KORTÁRSAK Mit akart mondani Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben Arany Jánosról? Vagy: mit akart mondani Arany Jánossal Szilágyi Domokos a huszadik század hatvanas éveiben? Elmondani

Részletesebben

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Ikt.: A FELSŐPAKONYI HERMAN OTTÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA Helyi Tanterve 2014. Felülvizsgálta és módosította a Felsőpakonyi Herman Ottó Általános Iskola Nevelőtestülete Felsőpakony, 2014. március 20. Tartalom

Részletesebben

Az akarat diadala. Fotó: Mészáros Csaba Mephisto - Stohl András

Az akarat diadala. Fotó: Mészáros Csaba Mephisto - Stohl András Az akarat diadala Fotó: Mészáros Csaba Mephisto - Stohl András Nehéz függetlenítenie magát az embernek. Talán nem is lehet. Vagy mégis? Éppen erről szólna ma a Mephisto? Hiszen Hendrik Höfgen éppen függetleníteni

Részletesebben

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.

KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online. KIRÁLY-TÓ ÓVODA ÉS BÖLCSÖDE 9330.KAPUVÁR ARANY JÁNOS U. 10/A. Tel:96/241-088 Fax: 96/ 241-088 E-mail: postmaster@kiralytoovoda.t-online.hu SZAKMAI PROGRAM BÖLCSŐDE 2012-2017 Intézményvezető: Bölcsőde szakmai

Részletesebben

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.

Részletesebben

Kós Károly. Kovács László

Kós Károly. Kovács László Kovács László Kós Károly Az a köves hegy, velünk szemben éppen: az a Tâlharu; ez itt a Piatra Calului. Ott messze pedig, a völgyhajlásból szürkén, fátyolosan, ide látszik a vénséges, kopasz Vlegyásza.

Részletesebben

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban

Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Embertárs (2005/1.) Tamásné Kollár Magdolna Családsegítés az Otthon Segítünk Szolgálatban Esettanulmány. (a neveket és az adatokat természetesen megváltoztattuk) Klári 22 éves. Két kicsi gyermeke van:

Részletesebben

Könyvek Tusája 4. forduló

Könyvek Tusája 4. forduló Könyvek Tusája 4. forduló Ifjúság kategória Válaszaidat elküldheted az alábbi linkre kattintva. Minden beküldött választ, CSAK EGYSZER fogadunk el! Mielőtt rákattintasz az "Elküld" gombra, kérünk, nézd

Részletesebben

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG

OTTHONOS OTTHONTALANSÁG SZÉNÁSI ZOLTÁN OTTHONOS OTTHONTALANSÁG Fehér Renátó: Garázsmenet Hatvany Lajos az egész háború utáni nemzedék dokumentumának nyilvánította nem egy ízben»a kései korok számára«" - írta József Attila nevezetes

Részletesebben

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6.

Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró. Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. Széplaki Erzsébet érdemes tankönyvíró Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 6. szövegertes6_kk_2014_ok.indd 1 SZÉPLAKI ERZSÉBET a Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az Érdemes tankönyvíró

Részletesebben

Cigánykártya tanfolyam

Cigánykártya tanfolyam Cigánykártya tanfolyam A cigánykártya lapjainak ismertetése http://ciganykartyatanfolyam.blogspot.hu 1 Ajándék Alapállapotban az ajándékozás, a pozitív érzelmek kimutatása, az őszinte odaadás és nyitott

Részletesebben

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben