Tavaszodjon! ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. tizenkilencedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tavaszodjon! ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. tizenkilencedik évfolyam, 177 178. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT"

Átírás

1 szám ÖN K O R K É P tizenkilencedik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET Tavaszodjon!

2 2 ÖN KOR KÉP július augusztus

3 TARTALOMBÓL JANUÁR FEBRUÁR Ki van a maszk mögött? 36 Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete folyamatosan elemzi az önkormányzati szektor működését. E cikkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a magyar önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet töltött be a politikai és gazdasági átmenet folyamatában, kimerítette tartalékait, szerkezeti reformja elkerülhetetlennek látszik. 9. oldal Válságkezelő gazdasági intézkedéseket jelentett be a parlament tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök. Főbb céljai a költségvetési egyensúly fenntartása és a munkára rakódó adó- és járulékterhek mérséklése, ezáltal versenyképességünk növelése. A csökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények megszüntetése teremtené meg. A tervezett változásokat ben két lépésben hajtanák végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc február 16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért ki, egyebek között azért sem, mert az elképzelésekről február végén érdekegyeztetés kezdődött. 2. oldal TARTALOM PARL AMENT Elkésett válságkezelés 2 A Gyurcsány-csomag érdekegyeztetés előtti verziója 3 Érkezők és távozók 4 Az ördög a részletekben van 6 Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek 8 Túl szigorú a Balaton-törvény 8 A 13. havi nyugdíj jövőjéről még gondolkodnának az érintettek 8 KÓ R-KÉP Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben 9 A kormány gondolja át 33 KOR-KÉP Időközi önkormányzati választások 15 Közéleti közérzet 34 Ki van a maszk mögött? 36 Jó, ha van párbeszéd 40 A törvényesség biztosításának jelentőségéről 41 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET ) Mit jelent a nők számára a gazdasági függetlenség? 17 Női kvóta Magyarországon ha igen, akkor miért nem? 23 Ifjúságkutatás önkormányzati megrendelésre 26 Lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi integrációról, a szolidalításról, meg az esélyegyenlőségről, de mindez kevés az előrelépéshez 29 Jó példák a regionális operatív programokra benyújtott pályázatokban 32 TELEPÜLÉSÜGY Mindenütt lehet már postapartner! 38 FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN A városfejlesztés aktuális kérdései 43 Pályázati felhívás 44 Kós Károly díjat kaptak 44 Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány 46 Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR 46 Őrizzük meg a történeti ablakokat! 47 Állami főépítészek 48 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt Busó fotók: Ádám Miklós A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: A lap ára 7127 forint+áfa/évfolyam Lapzárta: 2009 február 19. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

4 PARLAMENT Elkésett válságkezelés Válságkezelő gazdasági intézkedéseket jelentett be a parlament tavaszi ülésszakának első napján a miniszterelnök. Főbb céljai: a költségvetési egyensúly fenntartása és a munkára rakódó adó- és járulékterhek mérséklése, ezáltal versenyképességünk növelése. A csökkentések forrását a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények megszüntetése teremtené meg. A tervezett változásokat ben két lépésben hajtanák végre, az adóterhek változatlanul tartásával, csaknem ezermilliárd forint adó átcsoportosításával. A fontosabb részletekre és összefüggésekre Gyurcsány Ferenc február 16-ai, egyórás évindító beszédében nem tért ki, egyebek között azért sem, mert az elképzelésekről még februárban érdekegyeztetés kezdődött. Hát, elég nagy felfordulás van a világban! Azt mondják, nagyobb, mint amekkorát bárki is láthatott az élete során. Olyan válság, amely valamennyi világgazdasági régióra, valamenynyi szektorra, valamennyiünkre hat, egyikünk sem tud elbújni előle. Kevesebb jövedelme van az emberekn e k, k e ve - sebb jövedelme van a vállalatoknak, s az állam, amely éppen tőlük kap adóbevételt, szintén nyögi ennek a válságnak az összes terhét. Sajátossága az, hogy azok az államok, amelyeket korábban például Európában a legsikeresebbeknek és a legversenyképesebbeknek gondoltunk Írország, a balti államok, ezek közül jó néhány ma a legnehezebb helyzetben van. Nincs más lehetőségük, mint hogy újragondolják költségvetésüket, újragondolják gazdaság- és társadalompolitikájukat. Ugyanakkor Magyarországnak még egy kihívással szembe kell néznie. Ha úgy tetszik, Magyarország kettős szorításban van: meg kell őriznie a fizetőképességét, de javítania kell a versenyképességét is mondta a miniszterelnök, aki szerint ez majdnem olyan, mint a zsákban táncolás. A jelenlegi 57 százalékos foglalkoztatottságot százalékra kell növelni, és meg kell határozni az euró bevezetésének menetrendjét. Az egyensúly megőrzéséhez idén a korábban tervezetthez képest milliárd forinttal csökkenteni kell az állami kiadásokat. Ez az összeg jövőre 550, 2011-ben pedig 650 milliárd forint lesz. Fűnyíróelven takarékoskodni nem lehet, szükség van a régóta halogatott, átfogó szerkezetváltozások sokaságára. Azt javasoljuk, hogy öt területen kezdeményezzünk átfogó átalakításokat: az adórendszerben, a szociális rendszerben, a nyugdíjrendszerben, a gazdaságpolitika támogatáspolitikájában és szektorpolitikájában, ötödrészt a politikai képviseleti és igazgatási rendszerben. A kormány javaslata szerint 5 százalékponttal, 32 százalékról 27 százalékra kell csökkenteni a munkáltatói bérterheket. Megszűnnek a különadók is. Az adórendszer átalakítása 2009-ben semleges, nagyjából ugyanannyival csökkennek az adók, mint amennyivel növekednek, de ben a költségvetés egyenlege ebből a szempontból már pár milliárd forintos passzívumot fog mutatni. Az adóalakítással milliárd forintot mozgatnak meg. A személyi jövedelemadó 18 százalékos kulcsa 19 százalékra nő, a sávhatár 1,7 millió forintról 3 millió forintra emelkedik a kormány tervei szerint. Efölött 36 százalékról 38 százalékra emelkedik az szja, de megszűnik a 4 százalékos különadó. A kormányfő szerint emellett egyszerűsíteni kell az adórendszert, szélesíteni kell az adóalapokat, továbbá csökkenti kell a kedvezmények, mentességek, kivételek körét. Az általános forgalmi adó 20 százalékos kulcsa 23 százalékra nő, a cigaretta, az alkohol és az üzemanyagok jövedéki adója pedig 3 7 százalékkal emelkedik közölte miniszterelnök. A társasági nyereségadó 16 százalékról 19 százalékra emelkedik, de megszűnik a vállalkozások 4 százalékos különadója. A 13. havi nyugdíj összege beépülne a nyugellátásokba, azt követően pedig az újonnan nyugdíjba vonulók már nem kapnák ezt a járandóságot. A kormány javasolja azt is, hogy a nyugdíjszámítást a svájci indexálás megtartása mellett kössék össze a gazdasági növekedéssel. Ha a gazdaság 2 százaléknál kisebb mértékben növekedne vagy csökkenne, akkor is garantálnák a nyugdíjak reálértékének megtartását, mert a juttatást automatikusan az inflációval korrigálnák. Ha a gazdasági növekedés nagyobb lenne, mint 2 szá- 2 ÖN KOR KÉP január február

5 PARLAMENT zalék, akkor az infláció mellett egyre nagyobb mértékben számítanák be a keresetek növekedését a nyugdíjakba, 4 százalékos gazdasági növekedésnél pedig az százalékos arányt érné el az indexen belül a keresetnövekedés és az infláció súlya. A kabinet elképzelései szerint hosszú átmenettel, lassan, 2016-tól évente négy hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár, így ben érné el a 65 évet. Felelős magatartásra lenne szükség ugyanakkor jó néhány pénzintézettől, banktól. Soha egyetlenegy percig nem fogok engedni e A Gyurcsány-csomag érdekegyeztetés előtti verziója Két ütemben, 32 százalékról 27-re csökken a munkáltatók járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói járulék 2 százalékponttal) júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010 januárjától a bér teljes összege után júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa júliusától nő a dohánytermékek, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója. Az egészségügyi hozzájárulás összege havi 1950 Ft marad. Két ütemben változik az szja. Júliustól az alsó kulcs 18-ról 19-re, a felső kulcs 36-ról 38 százalékra változik. A sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009 júliusában 2,2 millióra, 2010 januárjától pedig 3 millió forintra nő. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja júliusában megszűnik a különadó, 2010 januárjától pedig a vállalkozások különadója. Szigorítják a gyed kifizetésének feltételeit: fél év helyett legalább egy év munkaviszonyt várnak el, s legfeljebb két évig folyósítható től 19 százalékra nő a társasági adókulcs, és a beruházási kedvezmények kivételével minden adóalap-kedvezmény megszűnik től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is től a háromszorosára nő a rehabilitációs hozzájárulás összege. A három- és többgyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény. Felkészülnek az általános, értékalapú ingatlanadó közötti bevezetésére. tekintetben a népszerűséghajhászó odamondogatásnak. De azt is el kell mondjam erről többször tárgyaltunk az elmúlt hetekben bankokkal, bankvezetőkkel, hogy nem szabad tolerálni azt a gyakorlatot, hogy a bankok a megváltozott körülményekre tekintettel szíre-szóra egyoldalúan módosíthatják a hitelszerződéseket, átháríthatják a költségeiket az egyébként is nehéz helyzetbe került ügyfelekre. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a kormány a Paksi Atomerőmű kapacitásának megkétszerezését javasolja. A kormány azt is szükségesnek tartja, hogy mielőbb hozzanak döntést a kisebb parlamentről, az ehhez tartozó új választójogi törvényről, az önkormányzatok létszámának csökkentéséről, az önkormányzati igazgatás működésének megújításáról, a pártfinanszírozásról és a korrupció elleni fellépésről. A kormányfő szerint nem járható út, hogy az igazgatást és a politika működését erős kritika éri, de ezt a politika nem veszi tudomásul, miközben más területeken már intézkedéseket kezdeményeznek. A kormány két héten belül elkezdi benyújtani az Országgyűlésnek a hétfőn ismertetett gazdaságélénkítő csomaghoz szükséges törvénymódosítási javaslatokat mondta a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy amire módja van, arról saját hatáskörben dönt majd a kabinet. A szocialistákon kívül minden parlamenti erő válságkezelésre alkalmatlannak, kidolgozatlannak és elkésettnek minősítette a tervezett Gyurcsány-csomagot. Első körben a nyugdíjrendszerben javasolt változtatásokat és az áfaemelést támadták az ellenzéki képviselők. Négy hónap elegendő lett volna a cselekvésre Dávid Ibolya (MDF): 2006 januárjában vagy februárjában miniszterelnök úr több helyen tartott előadást kis pálcával, diagramokkal, s magyarázta el mindenkinek a nagy médianyilvánosság mellett, hogy dübörög a gazdaság, hogy elérkezett az adócsökkentés ideje. Aztán fél év múlva, pontosan 180 fokkal ennek ellentétét ismét kis pálcákkal, diagramokkal, nagyon teátrális módon bizonygatta, hogy miért kell 180 fokkal fordulni, és érvelt önnön korábbi féléves érvei ellen. Azóta is félévente hallunk ilyen katedrára emlékeztető előadásokat, pedig valójában a miniszterelnöknek egészen másféle műfajban kellene a parlamentben megnyilatkoznia, hiszen nem elméleti kérdésekről és nem filozofikus okfejtésekről kellene itt szót ejteni, hanem törvényekben, törvénytervezetekben megfogalmazható programokról, folyamatosan az előző programok végrehajtásáról és az elért eredményekről. Pontosan 114 napja annak, hogy 2008 októbere elején Gyurcsány Ferenc és Veres január február ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT János rádöbbent, hogy itt tényleg valami nem stimmel. Ekkor a nyilvánosság előtt elismerték, hogy nemcsak az oldalszele fog megérinteni minket a válságnak, hanem lehet, hogy a kellős közepén találjuk magunkat. Nos, örvendetes, hogy azt hallhattuk, sok-sok vargabetű után most a kormány ismét soha nem látott reformokra készül, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a súlyos károkat okozó fáziskésésről ne beszélnénk. Szeptemberben, amikor már a világ Érkezők és távozók és a hazai elemzők többsége is a válság begyűrűzésére figyelmeztetett, akkor ön azt mondta, a szociális transzferekhez nem nyúl a kormány, hiszen idézem : a nehezén már túl vagyunk, csak ezt még nem ismerte fel az ország. Ekkor az adóreform Gyurcsány Ferenc szóhasználatában még egyet jelentett a brutális megszorításokkal, és mint mondta, adócsökkentésből nem lesz képzettebb magyar polgár. Erős és messzilátó megegyezés programjáról beszélt Gyurcsány Ferenc, amely A tavaszi ülésszak első napján, február 16- án 386-ról 383 főre olvadt az országgyűlési képviselők létszáma. Egyrészt letette esküjét Bácskai János fideszes képviselő, aki Gegesy Ferencet, Ferencváros polgármesterét, volt SZDSZ-es képviselőt váltotta a parlamentben. Gegesy szeptember 15-én mondott le mandátumáról és lépett ki az SZDSZ-ből. Ezek után írták ki a főváros IX. kerületének érintett választókörzetében az időközi választásokat, amelyet a második fordulóban Bácskai nyert meg. Február 1-jei határidővel lemondott listás mandátumáról az MDF-es Boross Péter is. Az új képviselő mandátumigazolására később kerül sor. Horn Gyula (MSZP) betegsége miatt nem adta le vagyonnyilatkozatát, ezért nem gyakorolhatja képviselői jogait február 12-én a szigetvári bíróság gondnokság alá helyezte a kómában fekvő szocialista Toller Lászlót, mandátuma ezzel február 13-ától megszűnt. Tasnádi Péter pécsi szocialista polgármester halála miatt Kőhegyi István helyi politikust delegálja pártja országgyűlési képviselőnek. egyszerre képviselte az erősödő gazdaságot, és óvta a szociális biztonság ügyét. A miniszterelnök október 7- én fogalmazott úgy, hogy a rendszerváltozás óta most a legerősebb az állam finanszírozóképessége. Habár akkor már az egész világon mindenki munkálkodott a válság okozta károk kivédésén, és minden kormány sorban dolgozta ki a válságkezelő programot. No, röviddel ezután nálunk is nemzeti csúcs volt, és aztán rövid időn belül az IMF megmentette az erős finanszírozóképességgel rendelkező magyar államot. Közel négy hónapja fogott hozzá a kormány a válságkezelő programhoz, de úgy, hogy azóta is a válságkezelő program megtervezésének a fázisában vagyunk. Négy hónap elegendő idő lett volna a cselekvésre, ezzel szemben a szavak és a tervek fogalmazódtak csak meg. Eddigi mértékadó becslések szerint körülbelül 25 ezer honfitársunk veszítette el az állását, és az előttünk álló hónapokban ez az ötszörösére nőhet. A kormány eddigi intézkedései hatására nem sikerült megállítani az országot a lejtőn, a gazdaság recesszióba fordult. Ma komoly válságkezelő programokat kellene tenni, nem pedig azokat, amelyeket miniszterelnök úrnak két éve, három éve vagy akár egy évvel ezelőtt kellett volna megtennie ahhoz, hogy a gazdaság növekedő pályára jusson Magyarországon. Önök elhiszik? Navracsics Tibor (Fidesz): Magyarország az elmúlt öt évben folyamatosan gyengülő teljesítményt nyújtott a gazdasági növekedés területén. A 2004-es 4,8 százalékos gazdasági növekedésből eljutottunk most a mínusz 3, mínusz 5 százalékos tartományba. Ez az ön kudarca, ennek az öt évnek a kudarca. Ennek a következményeit általában az emberek viselik. Mi a helyzet ma Magyarországon? Egyetlen hónap alatt 32 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Januárban már 148 ezer olyan ember volt, aki több mint egy éve keresett munkát. Tegyük hozzá, hogy eközben gazdasági recesszió van, mégpedig a javából, ahogyan ön szokott fogalmazni. Tegyük hozzá, hogy ma délelőtt a forint már a 300 forintos árfolyam fölött volt az euróval szemben. Tegyük hozzá, hogy az ipari termelés zuhanása a kilencvenes évek elejének, annak is a legelejének az adatait idézi, és tegyük hozzá, hogy az államadósság mértéke a GDP-hez viszonyítva a kilencvenes évek közepén volt utoljára ennyire rossz. Ilyenkor egy olyan politikus, akiben van még ambíció irányítani az országot, haladéktalanul munkához lát. Ehhez képest ön mit csinál? Úgy csinál, mintha kormányozna. De hát ez nem kormányzás, miniszterel- 4 ÖN KOR KÉP január február

7 PARLAMENT nök úr. Ezzel a késlekedéssel az ország jövőjét teszi kockára. Ezért szólnék én most önökhöz, szocialista képviselőtársaim. Tudom, hogy szeretnének nem itt lenni, mert nehéz szembenézni a választópolgárokkal. A hírek szerint egyhangúlag támogatásukról biztosították a miniszterelnök úr által előadottakat. Gondoljanak bele: önök elhiszik, hogy a társasági adó 3 százalékkal való növelése adócsökkentés? Önök elhiszik, hogy a személyi jövedelemadó alsó kulcsának 18-ról 19 százalékra növelése, felső kulcsának 36-ról 38 százalékra emelése adócsökkentés? Önök elhiszik, hogy a családi pótlék megadóztatása tehercsökkenést eredményez? Önök elhiszik, hogy a megszűnő adókedvezmények tehercsökkenést eredményeznek? Önök elhiszik, hogy a 13. havi nyugdíj megszüntetése jó lesz a nyugdíjasoknak? Önök elhiszik azt, hogy az iskolakezdési támogatás megadóztatása, az étkezési utalvány megadóztatása, az üdülési csekk megadóztatása tehercsökkenést eredményez? Önök elhiszik, hogy a jövedéki adó, azaz az üzemanyag árának 7 százalékos növelése tehercsökkenést eredményez? Önök elhiszik, hogy az általános forgalmi adó 20 százalékról 23 százalékra való növelése tehercsökkenést eredményez, úgy, hogy a helikopter, az uszoda ugyanolyan áfakulcsba tartozzék, mint a kenyér vagy bármilyen alapvető élelmiszer? Önök erről elhiszik, hogy ez tehercsökkenést eredményez? Önök erről elhiszik, hogy ez Magyarország jövőjét szolgálja? Képviselőtársaim, ez nem fog menni. Lehet húzni az időt, de az az igazság, hogy ezek a lépések nem kifelé vezetnek minket a válságból. Egyetlen hatása lesz ismét: azokra az emberekre, akiknek még van legális, el nem titkolt jövedelmük, újabb terheket raknak. Azok közül, akiknek nincsen legális jövedelmük, vagy eltitkolják, még többen menekülnek a szürkegazdaságba. Embereken nem lehet kísérletezni Semjén Zsolt (KDNP): Ha lehámozzuk a kommunikációs csomagolást, akkor ami marad, az végeredményben egy újabb megszorító csomag. Újabb adóemelés, újabb pénzbehajtás, újabb Gyurcsány-csomag. Az pedig már tragikomikusnak tekinthető, amikor 2016-ról meg 2024-ről értekezik ilyen orákulumszerűen, hiszen ön mögött egy olyan költségvetés van, ami saját bevallása szerint két hetet nem élt meg. Hárommillió ember él a létminimum közelében vagy az alatt, és a számuk napról napra nő. Nyolc százalék a munkanélküliség, és a munkanélküliek száma napról napra nő. Ezer iskolát zártak be, tízezer tanárt tettek az utcára. A közbiztonság olyan, mint az ötvenes évek Harlemében. A külföldi és belföldi bizalomvesztés miatt a forint megrendült. Mióta a csomag nyilvánosságra került, tovább romlott a forint árfolyama. Eltüntették az állami vagyon még megmaradt részét, és mindent elborít és megfojt az államadósság. Magyarország az IMF markába került. Családok tízezrei állnak a csőd szélén. A Kereszténydemokrata Néppárt nevében azt javasolom, hogy a családtámogató hálózatokon keresztül építsük ki a családok csődvédelmét, és rendeljünk hozzá egy olyan szakosított pénzintézetet, ami szociális bankként lehetővé teszi a hitelek átütemezését, a likviditási problémák áthidalását vagy akár moratórium biztosítását. Gyurcsány Ferenc korábban azt mondta, hogy az áfa a szegények adója. Így van, igaza van. Azt is mondta, hogy áfacsökkentést fognak végrehajtani. Ez helyes lett volna. Ehhez képest áfaemelés van. Ön egy szocialista párt elnöke. Helyesnek tartja-e azt, hogy a luxuscikkek ugyanolyan áfa alá esnek, mint a létfenntartási cikkek, hogy a kaviár, a helikopter, az uszoda, a jacht azonos áfakulcs alá esik, mint a tej, a kenyér, a szalonna és az étkezési zsír? Azt javasoljuk, hogy az áfát csökkentsük 5 százalékra mindazon árucikkek esetében, ami az alapvető létfenntartáshoz szükséges. Emberekkel nem lehet kísérletezni; fehér egerekkel lehet. Ezért az lenne a tisztességes, ha visszaadnánk az embereknek a döntés lehetőségét, hiszen az ő életükről van szó, és mondják meg az emberek, hogy hogy legyen tovább. Döntsön a nép! Túl későn és túl kevés Fodor Gábor (SZDSZ): A legszebb terveket is felvázolhatjuk, azokból semmi nem fog megvalósulni, ha nincs mögötte széles körű politikai és társadalmi összefogás. Ez volt az ok, amiért annak idején a költségvetés támogatása mellé odaálltunk, mert tűzoltásra volt szükség, s azt mondtuk, tegyük félre az ellentéteinket. Most mi, liberálisok készek vagyunk arra, hogy értelmes és jó programok és javaslatok mellé odaálljunk, mindenféle presztízskérdés nélkül. De ezeket a javaslatokat látni kell, kidolgozottaknak kell lenniük, és határozottaknak, és itt van a problémám azzal, amit a miniszterelnök úr elmondott. Húsz évvel ezelőtt volt az, amikor Pozsgay Imre bejelentette az 1956-os forradalommal kapcsolatban azt, hogy népfelkelés volt. A párt berkein belül ez fontosnak és jelen január február ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT tősnek számított, de a társadalom számára kevés volt. Kevés volt, mert a magyar társadalom akkor már többségében réges-rég forradalomnak tudta 1956-ot. Kevés volt, mert a magyar társadalom többsége tudta azt, hogy ennél többre van szükség. Nos, miniszterelnök úr, amikor hallgattam a javaslatokat, ez a húsz évvel ezelőtti esemény jutott eszembe. Amit elmondott a miniszterelnök úr, túl későn hangzott el, és túl kevés volt. Tisztában vagyunk a saját felelősségünkkel. Tisztában vagyunk azzal, hogy együtt kormányoztunk. Nekünk is felelősségünk van abban, ami kialakult ebben az országban. Erkölcsi kötelességünk, hogy próbáljuk kijavítani azt, amit annak idején közösen elrontottunk. Hogyan tudjuk ezt megtenni? Ha olyan programokat adunk és teszünk le az asztalra, amelyek világosan, gyorsan és a lehető legrövidebb időn belül hatékonyak tudnak lenni. Abban, amit a miniszterelnök úr elmondott, természetesen vannak olyan elemek, amelyeket az SZDSZ már régóta mond. Ha akkor megcsináljuk, ma nem itt tartanánk. Mérj, mielőtt vágsz Lendvai Ildikó (MSZP): Van egy régi magyar közmondás: mérj, mielőtt vágsz. Ha mérünk, a következő derül ki: költségvetési pluszbevétel nincs a tervezett adóátrendezésből. Az idén nulla, sőt jövőre még egy kicsit kevesebb is jön be, mint eddig. Nézzük az átlagos magyar családot őt mindnyájan védeni akarjuk, ahol átlagjövedelemmel rendelkeznek és két gyerekük van. Mit jelent az átrendezés egy ilyen család felnőtt munkavállalója számára, beleszámolva a kulcsok változását? S beleszámolva természetesen azt is, hogy a családi pótlék az adóalapot növeli, és beleszámolva a sávhatár emelését is, ez azt jelenti, hogy átlagjövedelemmel, két gyerekkel a nettó jövedelem forinttal nő forinttal nő! Az ilyen ember, az átlagbéres ember foglalkoztatási költsége pedig 10 ezer forinttal csökken. Mérj, mielőtt vagdalkozol! S igen, emelődik az áfa, és ez levon ebből, ezt én is tudom. Mit jelent a 3 százalékos áfaemelés egy ilyen családtag számára? Még akkor is, ha feltételezzük, hogy csak a legfelső áfakulcs szerinti árut vásárol ami nyilván képtelenség, és ha feltételezzük, hogy minden áru árában fillérre megjelenik a 3 százalékos áfaemelés, akkor a forint nettó bérnövekedés mellett az ő kiadásai az áfaemelés miatt maximum 5 ezer forint körüli összeggel emelkedhetnek. A 11 ezer áll szemben az 5 ezerrel. Mérj, mielőtt vagdalkozol! N. E. Vita az önkormányzati rendszer reformjáról és a kisebb parlamentről Az ördög a részletekben van A költségek csökkentésével és a hatékonyság növelésével indokolta a kormány, hogy a válság közepette közjogi csomag-tervezettel állt elő. Lényege az önkormányzati testületi létszám felezése, a feladatok és hatáskörök újragondolása, a közigazgatás ésszerűsítése és a 199 fős parlament létrehozása, tisztán listás választással. Az alapjavaslatok elméletileg a többi pártnak is elfogadhatóak lennének, de a részletekben már nem értenek egyet. Így vajmi kevés esély van arra, hogy a vonatkozó kétharmados törvényeket és az alkotmányt módosítani lehessen. A Fidesz nem veszi komolyan ezeket a javaslatokat, főként azok után hangoztatták, hogy az MSZP eddig hatvanhétszer szavazta le a kisebb parlamentre vonatkozó indítványuk napirendre vételét az Országgyűlésben. Csaknem felére csökkentené a kormány az országgyűlési és önkormányzati képviselők számát, s egyfordulós, listás parlamenti választást javasol. Az államnak világossá kell tennie: nagyobb önmérsékletre, önkorlátozásra, a hatékonyság növelésére van szükség indokolta a radikális javaslatot február elején Draskovics Tibor igazságügyi miniszter az alkotmányügyi bizottságban. Számításaik szerint ezzel egy négyéves ciklusban mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani, s a kampányköltségek is jóval alacsonyabbak lennének. Az egyfordulós választással 4 milliárd forintot, a kisebb létszámú parlamenttel 10 milliárdot, az önkormányzati képviselők számának felére csökkentésével 47,3 milliárdot, a kistelepülések főállású polgármesteri posztjának megszüntetésével pedig 14,4 milliárd forintot spórolna meg egy kormányzati ciklusban a költségvetés derültek ki a részletek egy kormányzati háttéranyagból. A javaslat szerint, az országgyűlési képviselőknek a jelenleginél kisebb létszáma miatt 386 helyett 199 mindenkinek kötelező lenne legalább egy bizottsági tagságot vállalni, amelyért nem járna külön díjazás. A képviselői költségtérítés megmaradna, de számlákkal kellene igazolni a szállás és az utazás költségeit. A Fidesz a vegyes rendszert támogatja Reagálásában Répássy Róbert (Fidesz), a kormányfő 2006-os kormányprogramját idézte, amelyben az szerepel, hogy csökkenjen 300 fő alá az országgyűlési képviselők száma, s az egyéni választókerületek megőrzése mellett legyen a válasz- 6 ÖN KOR KÉP január február

9 PARLAMENT tói akaratot jobban kifejező rendszer. Fogadjuk el az ellenzék javaslatát, ha azt mondja, hogy legyen 200 fős a parlament. (...)Tegyük hozzá, hogy legyen egyfordulós a választás és legyen vegyes választási rendszer. Ezt meg fogadják el ők, és meg tudunk egyezni nagyon gyorsan idézte Gyurcsány beszédét az ellenzéki képviselő. Majd hozzátette: mi változott 2006 óta, azon kívül, hogy a népszerűségi mutatók alapján a szocialisták nem tudnának választókerületet nyerni. A kormányfő mostani javaslatát blöffnek minősítette, amelynek elfogadása nem reális. A tiszteletdíjak meghatározásáról szóló miniszterelnöki javaslat sem elfogadható számukra, mert a különböző bizottsági tisztségek után járó juttatásokkal a képviselők jövedelme elérhetné az Orbán Viktor által korábban elfogadhatatlannak minősített egymillió forintos határt. Azzal a Fidesz egyetértene, hogy legyen a képviselőknek számlaadási kötelezettségük, ha költséget akarnak érvényesíteni. A Fidesznek kellő rutinja van a közvélemény-kutatások megnyerésében, de ebből még nem kell meszszemenő következtetéseket levonni replikázott a kritikákra Draskovics Tibor miniszter. Wiener György szocialista szakpolitikus pedig arra emlékeztetett, hogy 2006 nyarán benyújtották javaslatukat, ám azt az ellenzék nem fogadta el. Véleménye szerint bizonyos létszám alatt lehetetlen a vegyes szisztémát fenntartani, a vegyes rendszerhez ugyanis mindenütt magas parlamenti létszám párosul. Hozzátette: a létszámokon nem érdemes vitatkozni, magáról a választási rendszerről kell beszélni. Répássy Róbert úgy látta: a kétszáz fős létszámban és a vegyes rendszerben egyetértés van, s ha csak az a vita, hogy egy- vagy kétfordulós legyen a választás, akár már 2010-ben az új szisztéma szerint lehetne szavazni közölte. A javasolt átalakítás a két nagy pártnak kedvez A választási rendszer átalakítására vonatkozóan a kormány javaslata nem a kis pártoknak, hanem a Fidesznek és az MSZP-nek kedvez, és a hangzatos létszámcsökkentési elemei ellenére a kétpárti berendezkedés irányába ható rossz kísérlet minősítette Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője sajtótájékoztatóján az elképzelést. A szabad demokraták szerint minderre alkalmas lenne pártja 250 fős parlamentre tett korábbi javaslata. Az SZDSZ többféle változtatási irányra is nyitott mondta, de olyan megoldásokat nem támogat, amelyek a választói akarat torzításával kétpárti parlamenti vagy önkormányzati rendszert hoznak létre. A kormányfő 2007 októberében egyszer már a nyilvánosság elé állt egy átfogónak szánt közjogi csomaggal, ám azt részben saját frakciótársai s a polgármesteri lobbi meghiúsították. Az elképzelés egyik lényeges eleme ugyanis az volt, hogy től már senki ne láthasson el egyszerre polgármesteri és országgyűlési képviselői megbízatást. Így képzelik az önkormányzati reformot A kormány bevezetné, hogy az önkormányzatokban páratlan létszámmal működjenek a testületek, így elkerülhető lenne a szavazategyenlőség, vagyis a döntésképtelenség. A plusz egy fő mindig a polgármester lenne. Az önkormányzati testületek létszámát jelenleg is a települések lakóinak száma alapján határozzák meg. Ez nem változna, de a településen élők száma alapján újraszabnák a testületek létszámát: a legkisebb 2, a legnagyobb embertől 18 fő lehetne. A háttéranyag példaként a 200 ezernél nagyobb lélekszámú Debrecent említi, ahol jelenleg a polgármesterrel együtt 50 fős a testület. A javaslat szerint ez a szám 19-re csökkenne. A dokumentum kitér arra, hogy 10 ezernél több lakosú települések képviselőit vegyes helyett tisztán listás rendszerben választanák meg, vagyis megszűnne az egyéni választókerületi rendszer. A 10 ezernél kevesebb lakosú településeken ugyanakkor megmaradna a kislistás választás. A tervek szerint a önkormányzati képviselő helyett lenne, a fővárosi és a az összes megyei közgyűlésben 901-ről pedig 489-re csökkenne a létszám. A kormány azt is kezdeményezné, hogy a kétezer lakosnál kisebb településeken csak társadalmi megbízatású polgármesterek lehessenek. Kétezer és ötezer fő közt ez választható lehetőség lenne, efelett pedig kizárólag főállású településvezetőt lehetne választani. Csorbul az önkormányzatiság Az önkormányzati képviselők létszámának felére csökkentésével a Fidesz is egyetért, de szerintük ahogyan a rendszerben haladunk lefelé, annál kevésbé kell érvényesülnie a feleződésnek. A választópolgárok részéről igény van arra, hogy a képviselő kötődjön a képviselt területhez, adott esetben elszámoltatható legyen fogalmazódott meg ellenérv is a kormányzati tervvel szemben. Részletekbe ennél mélyebben azonban nem bocsátkoztak a fideszes politikusok. Komoly kritikával illették viszont a tervet a szabad demokraták. Hankó Faragó Miklós szerint hibát követnének el, ha csak a testületek létszámában gondolkodnának január február ÖN KOR KÉP 7

10 PARLAMENT Nem a létszám miatt drága a rendszer, hanem a mellette működő hivatalok miatt mondta a képviselő. Gulyás József pedig úgy vélte: az önkormányzati képviselők választását szabályozó törvényeknek nem lehet a céljuk, következményük az, hogy a településekről a független jelöltek, a civil szervezetek, illetve az 5 10 százalékos támogatottságú pártok kiszoruljanak a testületekből. Hiába van elvben 5 százalékos bejutási küszöb, ha az átlagos méretű megyékben még 8 10 százalékos eredménnyel sem lehet mandátumot szerezni, míg a kisebb megyében százalékkal sem állapította meg. Gulyás alapvető változtatásnak nevezte, hogy a kormány javaslata megszűnteti a közvetlen településrészi, egyéni választókerületi képviseletet. Álláspontja szerint a tízezres lakosságszámot meghaladó településeken az új, tisztán listás választási rendszer eltüntetné a független jelölt intézményét azzal, hogy listák állításához köti a mandátumszerzést. Ez elfogadhatatlan az SZDSZ számára. Az MDF véleménye lapzártánkig nem ismeretes. Rendkívüli nyári ülésszakot terveznek. A válság miatt az eredetileg tervezettnél jóval több törvényjavaslat kerül a parlament elé, ezért ha szükséges, rendkívüli nyári ülésszakot is be kell iktatni jelentette be Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. Azzal számolnak, hogy a Tisztelt Ház június 15-éig tartó tavaszi ülésszaka után, június végéig egy rendkívüli nyári ülésszakot is be kell iktatni, hogy a törvényhozás elfogadja a kormány által benyújtandó gazdasági tárgyú törvényjavaslatokat. A tavaszi napirenden mintegy 30 törvény elfogadása szerepel, ezen kívül a válság miatt várhatóan további jogszabály-javaslatot tárgyalnak meg. Túl szigorú a Balaton-törvény. Módosíttatnák az érintett önkormányzatok az általuk túl szigorúnak talált Balaton-törvényt. A jogszabályt pár hónapja fogadta el a parlament, de 46 település ahol csatornázottság hiányában nem adhatnak ki újabb építési engedélyt ellehetetlenülésükről beszél. A zöldtárcánál ezért most vizsgálják, hol szükséges nagyberuházással és hol lehet olcsóbb, egyedi megoldással megvalósítani a szennyvízkezelést mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) rendkívüli ülésén. Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere indítványozta, hogy kezdeményezzék a Balaton-törvény újabb módosítását. Szerinte moratóriumot kellene biztosítani az érintett településeknek 2012-ig, ameddig a kormány is határidőt kapott a hiányzó szennyvízberuházások megvalósítására. A 13. havi nyugdíj jövőjéről még gondolkodnának az érintettek Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, az Idősügyi Tanács titkára a tanácscsal történt egyeztetést követően azt mondta: a nyugdíjas szervezetek támogatták a 65 évre való korhatáremelést, de a 13. havi nyugdíj jövőjéről és a nyugdíjszámítás módjának megváltoztatásáról további konzultációt kértek. A kormány tervei szerint az idén nyugdíjba lépők már nem kapnák meg a 13. havi nyugdíjat. A többieknek pedig ez a juttatás beépülne a havi ellátásba, de csak a 62 éven felüliek számíthatnak a maximum 80 ezer forint értékű 13. havi nyugdíj beépítésére. A nyugdíjas szervezetek képviselői értik a kormány által javasolt, a nyugdíjakat érintő változtatásokat, azokat tudomásul veszik, de a részletekről még egyeztetni szeretnének közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt követően, hogy a nyugdíjreformról konzultált az Idősügyi Tanács tagjaival csütörtökön Budapesten. A nyugdíjas szervezetek képviselői pontosan értik: ahhoz, hogy az állam most és a jövőben is tudjon nyugdíjat fizetni, meg kell őrizni a munkahelyeket. A megbeszélésen a szervezetek képviselői azt mondták, hogy tudomásul tudják venni, el tudják fogadni a kormány javaslatait, de még egyeztetni szeretnének a részletekről idézte a kormányfő a találkozón elhangzottakat. Korózs Lajos, államtitkár a találkozót követően elmondta: a 13. havi nyugdíjat érintő változások kapcsán a szervezetek többféle álláspontot is megfogalmaztak, de egyetlen egy szervezet sem utasította el kategorikusan ennek a juttatásnak a beépítését az alapnyugdíjba. Az államtitkár kiemelte: szakértői szinten a jövő héten folytatódnak a konzultációk, és a jogszabálytervezetek benyújtása előtt, vélhetően március közepén, újból egyeztet majd a kormány az Idősügyi Tanácscsal. Az államtitkár kijelentette: a kormány által javasolt változtatásokkal 2050-ig fenntartható a nyugdíjrendszer. Az új nyugdíjszámítási rendszer 2010-től indulna. A kormány azt javasolja, hogy a nyugdíjszámítást a svájci indexálás megtartása mellett kössék össze a gazdasági növekedéssel. A kabinet elképzelései szerint hosszú átmenettel, lassan, 2016-tól évente négy hónappal növekedne a nyugdíjkorhatár, így 2025-ben léphetne érvénybe a 65 éves korhatár. Forrás: ÖNkorNET 8 ÖN KOR KÉP január február

11 KÓR-KÉP Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete folyamatosan elemzi az önkormányzati szektor működését. E cikkben 1 arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a magyar önkormányzati rendszer, amely elévülhetetlen szerepet töltött be a politikai és gazdasági átmenet folyamatában, kimerítette tartalékait, szerkezeti reformja elkerülhetetlennek látszik. A reformérettség szindrómájának tekintjük azokat a pénzügyi kockázatokat, amelyek nemcsak az egyes szereplők számára, de a pengeélen táncoló magyar nemzetgazdaság egésze számára is veszélyt jelentenek. Ezért gondoljuk azt, hogy az átgondolt szerkezeti reformok elkezdésekor elsőbbséget kell adni ezen nemzetgazdasági szinten is ható problémák kezelésének. A cikkben bemutatjuk a rendszer jellemzőit, utána a már jelzett pénzügyi kockázatokat, végül pedig jelezzük a korszerűsítés lehetséges irányait. A magyar modell Az önkormányzati szektor biztosítja a közösségi szolgáltatások jelentős részét, a helyi önkormányzati rendszer működésének minősége jelentős mértékben meghatározza Magyarország gazdasági versenyképességét. A szektor költségvetése a bruttó hazai termék (GDP) 12 százalékát teszi ki. Jelentős nagyságrendű és meglehetősen összetett szerkezetű fizikai vagyon tulajdonosai is az önkormányzatok. Mind az árbevételt, mind az eszközállományt és a foglalkoztatottakat tekintve jelentős nagyságrendet képviselnek a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó zömmel önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok is. Az önkormányzati szektor jelentős foglalkoztató is. A közszolgálatban foglalkoztatottak száma meghaladja a 460 ezer főt. A helyi önkormányzati rendszer magyar modelljét az 1990-es önkormányzati törvény (Ötv.) hozta létre, amely a fejlett országokban tapasztalható integrációval szemben nemcsak az önkormányzás jogát, de a nemzetközi értelemben is széles körű feladat- és hatáskörök címzettjévé a településeket tette. A szektorban megjelenő kockázatok alapvető oka az 1990-ben létrejött magyar önkormányzati modell, illetve ennek folyamatos deformációja. A modell lényegét a következőkben lehet öszszefoglalni: a helyhatóságok túlhajtott alkotmányos önállósága a közfeladatok erőteljes decentralizációja az önkormányzáshoz fűződő jog, a területi közigazgatás és a helyi közfeladat-ellátás kereteinek összemosódása. 1 Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete (ÁSZKUT) hasonló című tanulmányának rövidített összefoglalója. A magyar önkormányzati rendszer konfliktuskonténerként működik. E funkció egyik jelensége, hogy az 1990-es önkormányzati reformmal elkezdődött és azóta is tartó feladatleadás alapvető motivációja a konfliktus decentralizáció volt. A konfliktus decentralizáció megmutatkozhat abban is, hogy az önkormányzati feladathoz történő állami hozzájárulások súlya és reálértéke folyamatosan csökkent. A pénzügyi kockázatok Az államháztartási kiadások mintegy negyedét teljesítő helyi önkormányzati szektor növekvő fiskális kockázatok hordozója. Ez egyfelől a kormányzati statisztikai rendszer (GFS) szerint számolt deficit növekedésének és a deficit ingadozásának kockázata. A választási években az önkormányzatokra is a túlköltekezés volt a jellemző. E hullámzás sem fedi el, hogy az önkormányzatok költségvetési egyenlege romló tendenciát mutat. A szektor összesített GFS deficitje a 2006-os évhez képest 2007-re több mint 100 milliárd forinttal javult. Ez a központi támogatások csökkenése ellenére következett be, azáltal, hogy a évi választási költségvetéshez képest az önkormányzatok is jelentős kiadáscsökkentést hajtottak végre. (Lásd: 1. táblázat) A pénzügyi kockázatok forráshiány, likviditáshiány és bonitáshiány formájában jelentkezhetnek. A forráshiány a költségvetési gazdálkodásban azt jelenti, hogy az előírt, törvényekben rögzített feladatokhoz nem rendelődik megfelelő központi forrásból származó pénzeszköz. A likviditáshiány az az eset, amikor a gazdasági szereplő tervezett bevételei és kiadásai között időbeli meg nem felelés áll fenn. A likviditási kockázat likviditáshiányban vagy éppenséggel túlzott likviditásban jelentkezhet. A bonitáshiány azt jelenti, hogy az önkormányzat az általa vállalt pénzügyi kötelezettségeknek nem képes megfelelni. A helyzet leírására a csőd fogalma itt pontatlan volna, hiszen önkormányzat jogutód nélkül nem számolható fel. A helyi önkormányzati szektor a pénzügyi kockázatok vonatkozásában sem tekinthető homogénnek. Külön szegmenst jelentenek a községi önkormányzatok, a megyei jogú városok és más városok, a megyei január február ÖN KOR KÉP 9

12 KÓR-KÉP 1. táblázat A magyar önkormányzati szektor GFS-rendszerű költségvetési pozíciója privatizációs bevételekkel és e nélkül Év Költségvetés GFS* egyenleg privatizációs bevételekkel önkormányzatok, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok. Ez néhány adatból is jól látszik. (Lásd: 2. és 3. grafikon) A községi önkormányzatok szegmensében is vannak olyan szereplők, amelyek meglehetősen jó pénzügyi adottságokkal rendelkeznek. A szegmens egészében azonban a legfontosabb probléma a forráshiány. Ez csak az esetek kis részében vezet likviditás- vagy bonitáshiányhoz, mivel ennek megelőzését a kormányzat diszkrecionális eszközökkel (önhiki, miniszteri keret) általában el tudja érni. El kell gondolkodni azon, hogy az önhiki és az ún. VI/3-as miniszteri keret a pénzügyi fegyelem szempontjából jó üzeneteket közvetít-e, eléggé jó-e ezen Költségvetés GFS* egyenleg privatizációs bevételek nélkül Mrd Ft GDP százalékában Mrd Ft GDP százalékában ,5-1,0-55,7-1, ,5 0,1-17,2-0, ,9 0,7 0, ,5 0, , ,7 0-28,1-0, ,9 0,2 1, ,9 0-32,1-0, ,2 0-91,4-0, ,9-0,6-199,5-1, ,6-0,17-40,7-0, , ,2-0, ,4-0,37-202, ,5-0,67-286,5-1, ,9-0,2-168,9-0, ** -90,0-0,33-220,0-0,8 2009*** -134,0-0,5-228,0-0,8 Forrás: Pénzügyminisztérium * Az eredeti (ma nem érvényes) módszertan szerint a GFS egyenlegbe beszámították a privatizációs bevételt. Ezt az új GFS szabvány és az ESA módszertan nem engedi. ** Előzetes *** Költségvetési törvény számítási anyaga szerint támogatások célzottsága. Az intézet által elvégeztetett felmérés eredményei e tekintetben legalábbis kétségeket támasztanak. Ezért, valamint pénzügyi súlya miatt ez a szegmens a költségvetési szabályok betarthatósága szempontjából nem hordoz jelentős makrogazdasági szintű fiskális kockázatot. Az állandósult forráshiány miatt azonban az itt élő lakosság alapvető közszolgáltatásokhoz nem vagy nem megfelelő minőségben jut hozzá. Más a helyzet a nagyvárosokkal. E jó fiskális kapacitással rendelkező csoport gyorsuló mértékben adósodott el, ami együtt járt a rejtett adósságok, feltételes kötelezettségvállalások (PPP szerződések, kezességek) állományának növekedésével. A nyílt eladósodás elsősorban kötvénykibocsátás formájában történt. A kötvényeket az önkormányzatok egy számszerűen kicsi, de költségvetési és vagyoni súlyát tekintve meghatározó csoportja (megyei jogú városok, városok egy része, a megyei önkormányzatok) bocsátotta ki. A zömmel devizában denominált kötvénykibocsátás egyfelől jelentős árfolyamkockázatot jelent, másfelől azt eredményezi, hogy jelentős szabad pénzeszközök halmozódtak fel e szereplőknél. (Lásd: 4. grafikon) A kibocsátott kötvényekből rendelkezésre álló források kisebb része használódott beruházásokra. A bevont források egy része a működési hiányt fedezte, más része pedig pénztartalékként ülepedett le. Ezek gyors elköltése makrogazdasági szinten is kockázatot jelent. A kötvénykibocsátásokból származó pénzeszközök tartalékolása a következő két évben meglepetésszerű önkormányzati beruházási boom-ot, ezzel akár 0,3 0,7 százalékos GDParányos európai statisztikai szabványoknak (ESA) megfelelően számított hiánytöbbletet is eredményezhet. A megyei önkormányzatok esetében a fenti kockázatok még azzal is kiegészülnek, hogy a megyék önálló bevételi forrással lényegében nem rendelkeznek, azaz igen szerény fiskális kapacitásaik ellenére adósodtak el. Az illetékbevételeik az örökösödési illeték eltörlése és a várhatóan gyengülő ingatlanforgalom miatt csökkenni fognak. Következésképpen esetükben nem látszik az a pénzügyi többlet, amely majd fedezetet nyújt a kötvények visszafizetésére. A megyei önkormányzatok kockázatait az egy lakosra jutó adósságállomány nem mutatja jól. Nem elhanyagolható mértékű a fővárosi önkormányzat eladósodottsága. Figyelmet érdemel, hogy az elszegényedő, romló pénzügyi helyzetben lévő főváros mellett viszonylag gazdag, stabil pénzügyi helyzetben lévő kerületek is működnek. Az eladósodási folyamat eddig nem mutatott öszszefüggést az EU-s források abszorpciójával. Ez utóbbi maga is fontos kockázatot jelent. Az önkormányzati beruházások növekedése önmagában nem lesz jó hír, hiszen egyelőre nincsenek biztosítékok arra, hogy az EU-s forrásokból pénzügyileg is fenntartható kapacitások jönnek létre. Ez önmagában is aláhúzza a tervezési rendszer sürgős fejlesztésének szükségességét. Szabálytalan felhasználás esetén a keletkező visszafizetési kötelezettségek miatt jövőbeni költségvetési terhekre lehet számítani. A mai helyzetben az önkormányzati projektek esetén történő visszafizetés terheit az állami költségvetés viselné. A jelenlegi pénzügyi válság körülményei között nem zárható ki az unió végrehajtó és ellenőrző szerve- 10 ÖN KOR KÉP január február

13 KÓR-KÉP inek a források szabályszerű felhasználásával kapcsolatos szigorának növekedése. A pénzügyi kockázatok kezelése a pénzügyi fegyelem erősítésével Az a véleményünk, hogy a jelenlegi szabály- és intézményrendszer nem alkalmas a szektor kockázatainak kezelésére, a mindenkori kormány ehhez a szükségesnél kevesebb eszközzel rendelkezik. Ráadásul a mostani rendszer a felelősen gazdálkodó testületeket bünteti, a potyázókat preferálja, így nem ösztönöz felelős gazdálkodásra. A jelenlegi alkotmány keretei között is van lehetőség a pénzügyi fegyelem erősítésével a kockázatok kezelésére. A helyi önkormányzati szint pénzügyi kockázatainak mérséklése komplex megközelítést igényel. A komplexitás azt is jelenti, hogy törekedni kell arra, hogy e változások a rendszerszerű átalakítást erősítsék. A megoldás célszerűen kiterjed a szereplők költségvetési korlátjára, pénz és tőkepiaci kapcsolataira, pénzügyi beszámolója minőségének javítására éppúgy, mint a pénzügyi jogbiztonság garanciáira és nem utolsó sorban az ellenőrzés rendszerére. Az információgazdálkodási rendszer korszerűsítése Úgy gondoljuk, hogy a vázolt kockázatok okai között rá kell mutatnunk az információgazdálkodási rendszer gyengeségeire. Az ebből adódó káros hatásokra amelyek persze nem korlátozódnak csupán az államháztartás helyi szintjére az ÁSZ számtalanszor felhívta a figyelmet. Az ÁSZ Közpénzügyi Tézisei pedig a megoldással kapcsolatos javaslatokat is megfogalmaztak. Itt ezzel kapcsolatosan csupán azt az egyszerű igazságot jelezzük, hogy adekvát információ nélkül minden döntés vakrepülés. Az államháztartási információs rendszer általános korszerűsítésén túl szükséges egy Országos Adat Kataszter (OAK) felállítása, amely a pénzügyi adatokon túl a fizikai és humánerőforrásokra vonatkozó adatokat is tartalmaz. Az államháztartás központi és helyi szintjének kapcsolatrendszere A forrásszabályozás rendszere egyfelől jól-rosszul próbált összhangot teremteni az ágazati törvényekben megfogalmazott, helyenként maximalista szakmai igények és a pénzügyi realitások között, másfelől meglehetősen durva formában közvetítette az önkormányzatoknak a makroökonómiai helyzetből adódó fiskális feltételeket. Ebből adódóan a forrásszabályozás elaprózottá, áttekinthetetlenné és nagyon változékonnyá vált. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy az önkormányzatok rövid távú gondolkodásának egyik fő oka maga a forrásszabályozás. Szüksé- 2. grafikon A különféle önkormányzattípusok néhány pénzügyi jellemzője százalékban Főváros Fővárosi kerület Megyei jogú város Városok Nagyközségek Községek Megyei önkormányzatok január február ÖN KOR KÉP 11

14 KÓR-KÉP grafikon Egy lakosra jutó önkormányzati adósság önkormányzattípusonként, 2007, ezer Ft Országos átlag Főváros gesnek és lehetségesnek látjuk az elaprózottság (a normatívák számának) radikális csökkentését, a kiszámíthatóság erősítését. Léteznek olyan technikák, amelyek különböző makroökonómiai változókhoz (infláció, adóbevételek alakulása stb.) rögzítik az állami hozzájárulásokat. Úgy gondoljuk, 4. grafikon Fővárosi kerület Megyeszékhely, megyei jogú város Nem megyeszékhely, megyei jogú város Megye Város Nagyközség Község hogy a forrásszabályozást a központi költségvetésből ki kellene emelni, a fő szabályokat külön törvényben, egy meghatározott politikai ciklusra kell rögzíteni. Az éves költségvetésekben az állami hozzájárulások és az adóátengedés konkrét globális mértékét kellene meghatározni. A helyi önkormányzati szektor kötvénykibocsátásai (millió forint) HUF CHF EUR Korszerű tervezési módszerek alkalmazása A kiadási szerkezet változtatása és a stratégiai szemléletű gazdálkodás erősítése nem képzelhető el a hagyományos bázis alapú költségvetési tervezéssel. Az ismert teljesítményalapú költségvetési tervezési technikák (nullbázisú- és a programalapú költségvetés) jelentősen hozzájárulhatnak a helyi tartalékok feltárásához és az önkormányzati fejlesztések pénzügyi fenntarthatóságának biztosításához. E technikák alkalmazásának az előző két javaslatban megfogalmazottak szükséges, de nem elégséges feltételeit jelentik. Kincstári rendszerre történő áttérés Az önkormányzatok pénzgazdálkodásának a központi kincstári rendszeren kívül tartása továbbra is indokolt. Ugyanakkor érdemes volna egy speciális önkormányzati kincstár 2 létrehozását meggondolni. E kincstáron keresztül történhet a központi források folyósítása, a központi számlavezetés miatt lényegében megvalósul ezek felhasználásának ellenőrzése is. Az önkormányzatok saját bevételei (pl. helyi adók, térítési díjak stb.) e kincstári számlára érkeznek, a kifizetések, benne a munkabérek átutalása is innen történne. A központosított pénzkezelés megteremtené a hivatalok száma és létszáma csökkentésének feltételeit. Az önkormányzatok fölös likviditását e kincstár kezelné oly módon, hogy a pozitív egyenlegért kamatot fizet, a likviditást pedig a szektor más illikvid szereplői és az állami likviditáskezelésre lehetne használni. A betéti kamatot a diszkont kincstárjegy aktuális hozamához lehetne igazítani. Nem sérül az önkormányzatok más pénzügyi megtakarítások igénybevételének joga éppúgy, mint a fejlesztési hitelfelvételi lehetősége. Ez utóbbi új a szabályok között. A kincstár működésébe olyan garanciák építhetők, (jogi forma, vezető testületek stb.), amelyek megvédik az önkormányzatokat az állami önkénytől. A kincstár létrehozása esetén gazdája lehetne az OAK-nak. Az adósságrendezési törvény következetesebb alkalmazása A hatályos adósságrendezési eljárásról szóló törvény egyik legjobban sikerült eleme a szektort szabályozó jogszabályoknak. Úgy gondoljuk, hogy konkrétabb felelősségi szabályok és az adósságrendezés 2 A kincstár kizárólag számlavezető és betétgyűjtő funkciót látna el, ez különbözteti meg a banktól. A központi számlavezetés és betétgyűjtés lehetővé teszi a rászoruló önkormányzatok számára a likviditás biztosítását. Az önkormányzati tulajdonú bank az önkormányzatok hitelezését a prudenciális szabályozás elvei szerint nem végezheti, ezért illúzió az önkormányzati bank gondolata. 3 A Gatrantica Zrt. jelenleg is működtet ilyen üzletágat. 12 ÖN KOR KÉP január február

15 KÓR-KÉP szabályainak módosítása döntően preventív hatásként erősítené az önkormányzatok pénzügyi fegyelmét és csökkentené a moral hazard szituációk kialakulásának esélyét. Az önkormányzati hitelfelvétel szabályozása A ma érvényes adósságszabály kontraproduktív, a jelenlegi kihívásoknak nem felel meg. Olyan szabály kidolgozása szükséges, amely biztosítja a maastrichti fiskális kritériumok érvényesülését. Ez annál is fontosabb, mivel az euró bevezetése után ezen szabályok betartása ugyanúgy kiemelt fiskális cél marad. Önkormányzati hitelgarancia intézmény létrehozása Az előttünk álló időszakban kulcskérdés az önkormányzatok hitelképességének javítása. Az előbbieken túlmenően ezt a meglévő önkormányzati hitelgarancia-rendszer kiteljesítése jelentené. Az önkormányzatok számos olyan felhalmozási feladattal szembesülnek, amelyekre sem saját, sem EU-s forrás nincs, s amelyek teljesülése stratégiai kérdés. A jelenlegi helyzethez 3 képest előre kell lépni, hiszen ennek az eszköznek egyenlőre marginális szerepe van. Érdemben lehetne csökkenteni a garancia díjat, ha a források olcsók és megfelelő minősítési rendszer (rating) alkalmas a kockázatok pontos bemérésére. A forrás lehetne az EU-s források átcsoportosítása a rating pedig szakmai kérdés. A költségvetésen kívüli szektor transzparenciájának biztosítása Az önkormányzati rendszer fontos és megőrzendő vonása, hogy az önkormányzatok nagy szabadságot élveznek a feladatellátás szervezeti kereteinek megválasztásában. Az is igaz, hogy ezen szereplők vonatkozásában az önkormányzatok irányítási lehetőségei meglehetősen korlátozottak, a jelenlegi gazdálkodási rendszerben az önkormányzati gazdaság egészének kockázatai nem jelennek meg. Úgy gondolom, hogy mind a folyó gazdálkodás, mind a beszámolás terén közelebb kell hozni egymáshoz a költségvetési és az azon kívüli feladatellátókat. Ez részben a beszá- A stilizált forgatókönyvek összehasonlítása Dimenziók A szerkezeti változásokat célul kitűző forgatókönyv Az önkormányzati minimum meghatározásán alapuló forgatókönyv Alkotmányos státus, közigazgatási beosztás Önkormányzati feladattelepítés Az önkormányzati feladatellátás szervezeti keretei középszint kijelölése és adókivetés jog és/vagy adómegosztásban kulcsszerep, kötelező társulás intézménye, önkormányzatok tulajdonosi jogosítványainak módosítása. differenciált feladattelepítés, állami szint, önkormányzati középszint és a helyi szint közötti feladatmegosztás. a költségvetésen kívüli feladatellátás piacának egységesítése, a közüzemi vállalatok corporate governance szabályainak specifikálása, árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése, a helyi beruházási döntési mechanizmus szabályozása. ágazati törvények deregulálása, minimális feladatok rögzítése, többcélú kistérségi társulások finomhangolása, kötelező társulás intézménye konkrét szakpolitikai területen. rugalmas feladat-ellátási formák ösztönzése. a közüzemi vállalatok corporate governance szabályainak specifikálása, árhatósági jogkörből adódó konfliktusok kezelése, a helyi beruházási döntési mechanizmus szabályozása. Pénzügyi rendszer Forrásszerkezet és allokáció központi adók középszinttel történő megosztása, (Ez a regionális fejlettségbeli kiegyenlítések eszköze.) települések közötti kiegyenlítés a középszint által, a helyi adónemek változtatása, vagyoni típusú adók erősítése, a helyi adók település és társulások közötti horizontális megosztásának intézménye. kötött felhasználású állami hozzájárulás a kötelező feladatokhoz, jogcímek számának radikális csökkentése, a települések adottságait figyelembe vevő kiegyenlítés, az szja-megosztás esetleg a kiegyenlítéssel összekötve és a feladatfinanszírozás különválasztása, helyi adónemek változtatása (vagyoni típusú adók erősítése). Pénzügyi fegyelem információgazdálkodás korszerűsítése, forrásszabályozási törvény, korszerű tervezési módszerek alkalmazása, önkormányzati kincstár, következetesebb adósságrendezési szabályozás, működési deficit lehetőségének kizárása, új hitelfelvételi szabály, önkormányzati hitelgarancia intézmény, ellenőrzési rendszer erősítése. információgazdálkodás korszerűsítése, forrásszabályozási törvény, korszerű tervezési módszerek alkalmazása, következetesebb adósságrendezési szabályozás, új hitelfelvételi szabály, önkormányzati hitelgarancia intézmény, ellenőrzési rendszer erősítése január február ÖN KOR KÉP 13

16 KÓR-KÉP moló és információs rendszerek, részben a corporate governance szabályok szigorításával lehet elérni. A pénzügyi ellenőrzés erősítése Biztosítani szükséges, hogy a minden közpénz ellenőrzésének elve párosuljon költséghatékony megoldásokkal. A már említett kincstár tovább erősíti a beépített ellenőrzési mechanizmusok szerepét. A szakellenőrzések és a pénzügyi ellenőrzés együttes alkalmazása nagyon fontos. Szükséges megoldani, hogy minden önkormányzat zárszámadását külső pénzügyi ellenőrzésnek vessék alá. Költséghatékonyan ezt outsourcinggal lehet megoldani, hiszen az ÁSZ kapacitásait nem érdemes ilyen idény jellegű feladat igényeihez igazítani. Államháztartási könyvvizsgálók bevonásával lehetővé kell tenni, hogy az ÁSZ és a Könyvvizsgálói Kamara által kialakított vizsgálati program és módszertan alapján minden önkormányzat beszámolója hitelesítve legyen. Az ÁSZ megfelelő mintavétel alapján e jelentések utólagos minőségbiztosítását elvégezné. Egyebekben kapacitásait a nagy kockázatú önkormányzatok gazdálkodásának szabályszerűségi és teljesítményellenőrzésére fordítaná. Ez nem zárná ki azt a lehetőséget, hogy az önkormányzat könyvvizsgálót alkalmazzon. A működési deficit lehetőségének megszüntetése A nemzetközi gyakorlatban ritka az, hogy a szubnacionális kormányzatok folyó és felhalmozási költségvetése között szabad az átjárás. A hazai gyakorlatban az egységes pénzalap arra szolgált, hogy a feladatok alulfinanszírozását lehessen a vagyon terhére kompenzálni. A mai kollektív felelőtlenség rendszerét az aranyszabály alkalmazásával lényegesen tisztábbá lehetne tenni. Ez mindenképpen az Ötv. módosítását követeli. A szerkezeti reformok két lehetséges forgatókönyve Az önkormányzati rendszer szerkezeti átalakítása, egy konzisztens rendszer létrehozása a versenyképességet elősegítő közszektor reformok ésszerű és megkerülhetetlen kiindulópontja. A közszektor reformok kulcskérdése ugyanis a közfeladatok terjedelmének meghatározása és ezek kormányzati szintek közötti észszerű megosztása. Erre épülhet rá a közigazgatás területi beosztása, illetve a feladatellátás szervezeti és financiális feltételeinek biztosítása. A rendszer átfogó korszerűsítésére több szakmailag lehetséges megoldás létezik. A rendszerszerű megoldás két dolgot feltételez. Egyfelől azt, hogy a rövid távú kormányzati lépések és folyamatok ne akadályozzák a későbbi lépéseket, másfelől a változások konzisztens modell irányába történjenek. A forgalomban lévő javaslatok általában elhanyagolják a komplexitás kérdését. A konzisztenciát biztosítja, ha az önkormányzati működés minden dimenzióját érintik. Gondoljunk a Rubik-kockára. Ha olyan stratégiát választunk ebben, hogy egyetlen oldalra koncentrálunk, akkor a többi oldal megoldása során a már kiforgatott egyszínű oldal is elromlik. A különböző dimenziók átalakítása nemcsak szakmai, de politikai konszenzust is igényel. Az önkormányzati rendszer közjogi vonatkozásainak és a kormányzati szintek közötti feladatmegosztás újraszabályozásához szükséges az alkotmány és az önkormányzati törvény jelentős módosítása. Ennek politikai feltételeinek megteremtődése esetén beszélünk a szerkezeti (modellváltást) változásokat középpontba állító első forgatókönyvről. Világosan látni kell, hogy egy ilyen forgatókönyv felvállalása a politikai osztály számára a számukra is világos előnyök mellett számos bizonytalansággal is jár, hiszen ez egyben a választási rendszer átalakítását is eredményezi. A politikai konszenzus hiánya esetén a második forgatókönyvnek az önkormányzati minimum megállapítását és az ehhez kapcsolódó pénzügyi mechanizmusokat kell középpontba állítani. Ez is reformértékű változás volna, hiszen a rendelkezésre álló források és a tényleges lehetőségek felvállalása szerzett jogok és status quo-k felmondását jelentené. Úgy gondoljuk, hogy mindkét forgatókönyv esetében szükséges a politikai erők kooperációja, hiszen ellenszélben a formailag feles törvényekre korlátozódó második forgatókönyv sem életképes. Nem osztjuk tehát azt a vélekedést, amely kizárólag a sima és a kétharmados kérdésekben látja a megvalósíthatóság törésvonalát. Az áttekinthetőség érdekében a forgatókönyvek fontosabb jellemzőinek összehasonlítását mátrixban (Lásd: előző oldal) is ábrázoljuk. Vígvári András Négy település pályázik városi címre a Közép-dunántúli Régióban. Lejárt a várossá válási pályázatok beadási határideje. A Közép-dunántúli Régióban négy település: Csákvár, Rácalmás, Tát, Balatonkenese pályázik. A döntés a köztársasági elnöké. Tát (5614 lakos) Esztergom és Dorog közelében, fejlett térségben fekszik a Duna mellett, ami sok lehetőséget ad. Balatonkenese a maga 3604 lakosával nem nagy, ám köztudott, hogy nyaranta jóval többen élnek ott. Csákvár korábban mezőváros volt, ma 5258 lakosával mikroközpont a Vértes alján. Erősségük az egészségügy, hiszen ott van a megyei kórház egyik részlege, mentőállomásuk van, jó néhány szakrendelés, több gyógyszertár is szolgálja a lakókat. Rácalmásnak 4425 lakosa van. A Dunaújvárostól és Adonytól is kilométerre fekvő település az elmúlt évben dinamikusan fejlődött, az adatok szerint a lélekszám növekedésében a megyén belül a második helyen áll. Területén működik a Hankook gumigyár, és a 6-os út mellett egyre több középvállalkozás telepszik meg. A Jankovich-kúriában létrehozott rendezvényközpont a környéken, de a tágabb környezetben is a legszebb. 14 ÖN KOR KÉP január február

17 Szárliget. Mezei Ferenc független jelöltet választották polgármesternek december 7-én hat független és egy MSZP-s jelölt közül a Komárom-Esztergom megyei településen, ahol az 1853 választásra jogosult szavazó csaknem 40 százaléka vett részt, közülük 27 százalék szavazott Mezei Ferencre. A korábbi polgármester, Andráska Gyula 11 évig irányította a falut, majd szeptember elején lemondott és nyugdíjba ment. Távozásának okát az elégtelen önkormányzati finanszírozásban és egészségügyi okokban jelölte meg. Tápiógyörgye. Póczné Fehér Máriát választották meg december 7-én a Pest megyei Tápiógyörgye polgármesterének. A 2858 választásra jogosult lakos közül en járultak az szavazóurnákhoz, és 602 szavazattal Póczné Fehér Máriát választották a négy független jelölt közül. Varró István korábbi polgármester 589 jelölést kapott, a másik két jelölt néhány tíz szavazatot ért el az időközi választáson. KOR-KÉP Időközi önkormányzati választások Előző lapzártánk óta (2008. december 5.) húsz településen tartottak időközi választást. Mindenütt felmerült a települések vezetőinek cseréje, így húszból húsz esetben döntöttek a leendő polgármester személyéről. Az eredmények szerint három helyen kapott újra bizalmat a korábbi vezető. Azokon a településeken (Bácsalmás, Dámóc, Heves, Nagymaros), ahol önfeloszlatás történt, a képviselő-testület tagjainak összlétszámát (29 fő) figyelembe véve nyolc képviselőt újraválasztottak. Téglás. Czibere Béla független jelölt nyerte a december 7-én tartott időközi polgármester-választást a Hajdú-Bihar megyei Téglás településen. Az 5041 választásra jogosult polgár közül 2584-en járultak az urnákhoz. A választás, amelyen két jelölt, Czibere Béla (független) és Szegedi Attila (MSZP) indult, érvényes volt. A szavazatok többségét, 1802 voksot, Czibere Béla szerezte meg, így ő lett a választás nyertese. Szegedi Attilára 775-en szavaztak. A szavazást a korábbi polgármester, Csobán József halála miatt írták ki. Bácsalmás. Zalántai Endre, független jelöltként indult korábbi polgármestert választották újra a Bács-Kiskun megyei Bácsalmás település vezetőjének december 14-én. Zalántai Endre a szavazatok 64 százalékát szerezte meg, míg a szintén független jelöltként induló Tanács Róbert a szavazatok 36 százalékát kapta. A választáson 2459 állampolgár vett részt, a szavazásra jogosultak 40,8 százaléka. Mivel a képviselőtestület feloszlatta magát, így képviselőket is választottak a településen. A 13 képviselői helyért 40 jelölt versengett. Dámóc. Tömös Béla Gyuláné független jelöltet választották meg december 14-én a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Dámóc község polgármesterének. A 424 fős település választásra jogosult 321 polgára közül 230-an adták le voksukat. Az időközi választásra azért volt szükség, mert szeptember 30-án feloszlatta magát a dámóci önkormányzat. A kevesebb mint félezer lakosú település képviselőinek többsége úgy döntött, hogy visszaadja mandátumát, mert nem sikerült teljesíteniük időarányosan a 2006-os választási kampány során megfogalmazott vállalásaikat és az önkormányzat is nehéz anyagi helyzetben van. Dámóc polgármesteri posztjáért hárman köztük a volt polgármester versengtek, míg az öt megüresedett képviselői helyért tizennégyen indultak. Kartal. Tóth Ilko Mihály győzött december 14-én a Pest megyei Kartalon tartott időközi polgármester-választáson. A választást azért kellett megtartani, mert az előző polgármester szeptember 14-én elhunyt. Helyére hatan pályáztak: egy személy a KDNP, egy a Jobbik jelöltjeként, négyen pedig függetlenként. A 4700 választásra jogosult lakos közül 1745-en járultak az urnák elé, s közülük 1088-an Tóth Ilko Mihály vállalkozóra adták le voksukat. A második helyezett a KDNP jelöltje lett, aki 266 szavazatot kapott. Sátorhely. Lőrincz Árpád független jelölt nyert a Baranya megyei Sátorhelyen tartott polgármesterválasztáson. A december 14- ei eseményen Lőrincz Árpád 202 szavazatot kapott. A mintegy 700 lelket számláló település 564 választópolgára közül 319 járult az urna elé. A választásra azért volt szükség, mert Sátorhely korábbi vezetője, Jónás Ferenc októberben döntését nem indokolva megvált tisztségétől. Sormás. Póczai Zoltán korábbi polgármestert választották meg három független jelölt közül a Zala megyei Sormás polgármesterének december 14-én. A település vezetőjének szeptemberben jogerős bírósági ítélet miatt szűnt meg a megbízatása, 2006-ban pedig a képviselő-testület függesztette fel tisztségéből. Az időközi választáson 60 százalékos részvételi arány mellett Póczai Zoltán 197 szavazatot kapott, Gaál Lajos 178, Rákos Lászlóné pedig 107 voksot gyűjtött. A Nagykanizsához közeli település 795 szavazásra jogosult polgára közül 483 választó vett részt a voksoláson. Bekölce. Dr. Horoghné dr. Németh Katalin személyében új polgármestert választottak december 21- én a Heves megyei Bekölce élére. Az önkormányzat önfeloszlatása miatt írták ki a helyi időközi választásokat a településen, ahol a polgármester személyére, valamint a képviselő-testület jelöltjeire szavaztak a helybéliek. A polgármesteri székért három jelölt indult: január február ÖN KOR KÉP 15

18 KOR-KÉP a korábbi polgármester, Liktor István, a jegyző, Dr. Horoghé dr. Németh Katalin, valamint Pallagi Károlyné Holló Ilona. A legtöbb voksot (172) Dr. Horoghé dr. Németh Katalin kapta, Liktor István 139-et, Pallagi Károlyné Holló Ilona 79 szavazatot szerzett. A képviselő-testületi tagságért huszan indultak, közülük választották meg a 7 képviselőt. A körjegyzőség új vezetője Szabó Ágnes lett, az aljegyző Bozsik Péter. A voksoláson a mintegy ötszáz szavazásra jogosult választó közül 372-en jelentek meg. Porpác. Poócza Tamás független jelöltet választották a Vas megyei Porpác polgármesterének december 21-én. A település körjegyzője az ÖNkorNET kérdésére elmondta, hogy a 165 fős település 133 választásra jogosult polgára közül 66-an jelentek meg a voksoláson. A leadott szavaztok közül 61 érvényes, 5 érvénytelen volt. A polgármesteri székért egy jelölt indult: Poócza Tamás, így ő lett az új polgármester. Az időközi választásra Boros Béla korábbi polgármester lemondása miatt került sor. Mesteri. Lórántfy Tibor független jelöltet választották polgármesternek január 11-én a Vas megyei Mesteri községben. A választás eredményes volt, a település új polgármestere az egyetlen jelöltként induló Lórántfy Tibor lett. Fót. Mádly Zsolt, a Fidesz KDNP jelöltje nyerte a január 25-ei időközi polgármester-választást a Pest megyei Fóton. A választópolgárok közül összesen 5090-en szavaztak, ebből 3254-en voksoltak Mádly Zsoltra, a második helyezett, az MSZP jelöltje, 1654, a független jelölt pedig 182 szavazatot kapott. A 17 tagú testület összetétele nem változott: hatan az MSZP színeiben, négyen függetlenként, ketten civil összefogás jelöltjeiként, öten pedig a polgári frakció képviseletében vesznek részt a város vezetésében. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert az előző polgármestert tavaly felmentette tisztségéből a bíróság. Maráza. Hoffmann János független jelölt nyerte a január 25-ei időközi választást a Baranya megyei Marázán. A polgármesteri székért egyedül Hoffmann János indult. A választást a falu korábbi polgármesterének Schenk János tavaly októberi halála miatt írták ki. Nagymaros. Petrovics László független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást a Pest megyei Nagymaroson. Petrovics László, korábbi polgármester az 1899 leadott szavazatból 1001-et szerzett meg. Három riválisa közül a legtöbb voksot 567-et a Fidesz KDNP jelöltje kapta. Megválasztották a 11 tagú testületet is. A választáson a nagymarosiak 49 százaléka vett részt. Az időközi választást azért írták ki, mert még tavaly októberben a Pest megyei település önkormányzata feloszlatta önmagát. Etyek. Szűcs Lajos független jelölt kapta a legtöbb szavazatot a Pest megyei Etyeken február 1-jén tartott időközi polgármesterválasztáson. A polgármesteri székért hárman indultak (mindannyian függetlenek). Szűcs Lajos 645 szavazattal győzött, a második helyen Kollárné Papp Ildikó: végzett 574 vokssal. A választást a korábbi polgármester lemondása miatt írták ki. Tahitótfalu. Sajtos Sándor korábbi alpolgármester nyerte a február 1- jén megtartott időközi polgármester-választást a Pest megyei Tahitótfaluban. A szavazáson a jogosultak 42 százaléka élt választói jogával. Az 1815 választó közül 1141 szavazó adott bizalmat a függetlenként induló Sajtos Sándornak. A szintén független Pörzse Sándor 667 szavazatot kapott. Az időközi polgármesterválasztásra az előző polgármester októberi lemondása miatt volt szükség. Pécsudvard. Zsdrál Artúr független jelöltként nyerte a február 8-ai időközi polgármester-választást a Baranya megyei Pécsudvardon. A 710 lelket számláló település 599 választópolgára közül 326 járult az urna elé, 5 szavazat érvénytelen volt. Az időközi választást azért tartották, mert Pécsudvard korábbi polgármestere, Rónai László egészségi okokra hivatkozva tavaly novemberben megvált hivatalától. Sósvertike. Böröcz Zsolt függetlenként nyerte a február 8-ai időközi polgármester-választást a Baranya megyei Sósvertikén. A 203 lakosú Sósvertike 139 választópolgára közül 122 járult az urna elé, egy szavazat érvénytelen volt. Az időközi választásra azért kerül sor, mert Kelemen Árpád korábbi polgármester tavaly októberben elhunyt. Nemesvid. Harmath István független jelölt nyerte a Somogy megyei Nemesviden tartott időközi választást február 15-én. A függetlenként induló jelölt - a közeli Szőkedencs korábbi polgármestere 186 szavazattal győzött négy, ugyancsak függetlenként induló jelölttel szemben. A csaknem 900 lakosú település 634 választásra jogosult polgára közül 421-en vettek részt a voksoláson, ami 66 százalékos részvételnek felel meg; 3 szavazat érvénytelen volt. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a korábbi polgármester, az őt és családját ért fenyegetések miatt 18 év után, 2008 decemberében lemondott tisztségéről. Tornyiszentmiklós. Kovács Krisztiánt választották a Zala megyei Tornyiszentmiklós polgármesterének február 15-én. A választáson kevesebb mint 20 százalékos volt a részvétel. A választásra jogosultak névjegyzékében szereplő 526 szavazópolgár közül 97-en adták le voksukat a két, függetlenként indult jelöltre. A település új vezetőjére 70-en szavaztak, a másik jelölt 23 szavazatot gyűjtött be; négy érvénytelen voksot számoltak össze. Kovács Krisztián társadalmi megbízatásban látja el a feladatát. Tornyiszentmiklós korábbi polgármestere novemberben mondott le a képviselő-testülettel való megromlott viszonya miatt. Kolin Péter 16 ÖN KOR KÉP január február

19 ÖN K O R K É P Óvónéni, hogyan lehet, hogy a mamának dolgoznia kell, te pedig egész nap itt játszol velünk? ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet január február MELLÉKLET A szándék az, hogy arra bátorítsuk a családokat, a nőket különösen, hogy ne gyesre menjenek, hanem gyedre, hiszen alapvetően minden társadalomban az egyik alapérték, a gyermek. Az a cél, hogy a családot munkajövedelemből lehessen eltartani. Mit jelent a nők számára a gazdasági függetlenség? A nők és férfiak esélyegyenlőségén alapuló költségvetés (gender budgeting) fontosságát hangsúlyozó budapesti konferencián azt mondta: A nők egyenjogúságának nincsenek jogi akadályai, de hiányzik a megfelelő társadalmi szemlélet. Ne tekintsük gonosz nőnek, rossz anyának azt, aki a gyerek egy-két éves kora után visszamegy dolgozni. Hiszen nagyon sokféleképpen lehet boldog és kiegyensúlyozott családban élni. Szóval, azt hiszem, elsősorban előítéleteken múlik. Valóban előítéletekről van szó? Szerintem nagyrészt igen! A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők és a férfiak között nagyon hagyományos, nagyon tradicionális a munkamegosztás, ami több száz éven keresztül jól működött, de az utóbbi évben nagyot változott a világ. Érdemes megnézni, hogy miért van az, hogy a munkaadók megbízhatatlan munkaerőnek tartják a gyerekes édesanyákat, amit a két nem közötti hatalmas bérkülönbség is mutat: amíg nincs gyerek, addig a nők és férfiak közötti bérkülönbség csak 8 százalék, erre Európában akár büszkék is lehetnénk! De az első gyerek után ez már 16 százalékra, a második harmadik gyerek után pedig százalékra nő a különbség. Míg egy 2 3 gyerekes édesapát szívesen fölvesznek a munkaadók, mondván, hogy ő a megbízhatóság mintaképe, ugyanazzal a tudással, ugyanazzal a végzettséggel, egy 2 3 gyerekes édesanyának szinte esélye sincs a magyar munkaerőpiacon elhelyezkedni. Vagy, ha el is helyezkedik, akkor jóval kisebb fizetésért. És természetesen ez a százalékkal alacsonyabb bér okozza majd azt is, hogy a nők nyugdíjasként százalékkal kevesebb nyugdíjból kénytelenek majd élni. Gender budgeting Az esélyegyenlőségen alapuló költségvetés Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság 2009 januárjában a közép-kelet-európai hajdani szocialista országok közül elsőként Magyarországon alakult meg. Az egyesület első konferenciáját a nők és férfiak esélyegyenlőségén alapuló költségvetés (gender budgeting) külföldi tapasztalatairól és magyarországi adaptációjának lehetőségeiről tartotta. A konferenciát Dobrev Klára, az egyesület elnöke nyitotta meg. A Budapesten rendezett első konferencián a hazai és nemzetközi szakértők színes és érdekes példákkal könnyítették meg a Magyarországon még szinte teljesen ismeretlen fogalom megértését, valamint a résztvevő önkormányzatok ötleteket is meríthettek az eddig még kiaknázatlan lehetőség hasznosításához. A nők esélyegyenlőségét többek között gazdasági függetlenségük határozza meg, melyhez az állami segélyek és a szociális támogatások hozzájárulnak, de még ezeknél is sokkal fontosabb, ha a nők egyenrangú félként vehetnek részt a munkaerőpiacon, ha a férfiakkal egyenrangú partnerként tudnak munkát vállalni, és ezért egyenlő munkabért érdemelnek. Éppen ezért tennünk kell az ellen, hogy a kisgyermekes édesanyákat nem akarják foglalkoztatni, és egy 2-3 gyermekes édesanya ugyanazért a munkáért 25 százalékkal kevesebb bért kap, mint egy hasonló munkakörben dolgozó férfi hangsúlyozta köszöntőjében Dobrev Klára. Magyarországon elengedhetetlen a gender szakértelem fejlesztése és kiterjesztése az államigazgatásban annak érdekében, hogy a nők és férfiak társadalmi egyenlősége megvalósuljon az élet valamennyi területén. Az igazságos forráselosztás alapja a társadalmi nemek szükségleteire érzékeny költségvetés mondta Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium esélyegyenlőségi szakállamtitkára előadásában. Élete során minden harmadik nő találkozik valamilyen formában az erőszakkal mondta Nicole Kidman egy New York-i sajtótájékoztatón, amelyen az UNIFEM, az ENSZ által támogatott Fejlesztési Alapítvány a Nőkért nevű internetes kampány jószolgálati nagyköveteként szólalt fel. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február 17

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Gender budgeting jelenleg négy stratégiai területre összpontosítja a tevékenységeit: A nők szegénységének felszámolása és a kirekesztés csökkentése; a nők elleni erőszak felszámolása; a nők egészségügyi helyzetének javítása; a nemek egyenlősége a demokratikus kormányzásban békében és konfliktusokat követő rendezésben. Gender budgeting. Az UNIFEM az elmúlt években világszerte több ezer kezdeményezést támogatott, szakmai anyagokat és módszertant dolgozott ki annak érdekében, hogy a költségvetések, közpénzek és erőforrások tervezése, elosztása és újraelosztása során figyelembe vegyék a férfiak és nők eltérő szükségleteit. A költségvetések vizsgálata kimutatja, hogy a pénzügyi eszközök elosztása tovább mélyíti-e, vagy inkább csökkenti a nők és férfiak egyenlőtlenségét. A nemekre érzékeny költségvetésnek nem az a célja, hogy külön nőknek szóló költségvetés készüljön és nem is az, hogy több pénzt költsenek nőknek szóló programokra. Inkább arra irányul, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket hatékonyabban osszák el a nők és a férfiak között. Bécsben hogy csinálják? Ausztria fővárosában már 2005 óta dolgozik egy olyan csoport, mely a nők és férfiak esélyegyenlőségének gyakorlati alkalmazásáért felel. Gerald Sirlinger, a bécsi városháza pénzügyi, költségvetési és statisztikai irodájának munkatársa előadásában példákkal mutatta be a több éve működő bécsi projektet. FRAUEN-WERK-STADT Az iroda tanácsot ad az új lakások tervezésében és kivitelezésében, kutatásokat folytat a témában, figyelemfelkeltő akciókat hirdet, illetve Európa legnagyobb, nők által tervezett lakáskomplexumát építette fel a 21. kerületben. TÁVOLTARTÁSI TÖRVÉNY A családon belüli erőszak esetében a magyar gyakorlattól eltérően jól működik: a rendőr a helyszínre érve elrendelheti az erőszakot elkövető 10 napos kitiltását a lakásból, még akkor is, ha az saját tulajdona és még csak vérnek sem kell folynia mindehhez. EDUCATION BOX Külön oktatási csomagot dolgoztak ki az óvodák és az általános iskolák tanulói számára. A box olyan meséket és dalokat tartalmaz, melyek szakítanak a berögzült nemi szerepekkel, a lányokat és nőket állítva főszerepbe, illetve a hagyományostól eltérő foglalkozásokba és helyzetekbe. Több óvodában megszüntették a lány és fiú játszósarkokat, hogy a gyerekek minél több játékszituációban kipróbálhassák magukat. Néhány évvel később a kísérleti óvodákba járó gyerekeknek sokkal nyitottabb elképzeléseik voltak pályaválasztásukkal kapcsolatosan. Gender budgeting lehetőségei Magyarországon Schadt Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora a konferencián elmondta a Pécs Megyei Jogú Városi Önkormányzatnál végzett kutatásaim során megfigyeltem, hogy nagyon kevesen érzékelik, hogy a költségvetésen mennyit javíthatna, ha a nők szempontjait is figyelembe vennék annak kialakításánál. Míg sokan tartanak attól, hogy a nemek esélyegyenlőségén alapuló költségvetés magas kiadásokat eredményez, valójában, ha következetesen véghez viszik, hosszú távon nagy hatékonysággal és jelentős innovációval jár. Az UNIFEM-ért Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület független, nonprofit szervezetként 2009 januárban került bejegyzésre a United Nations Development Fund for Women (UNIFEM) 17 Nemzeti Bizottsága egyikeként. A világszervezet stratégiai célkitűzéseit figyelembe véve alakítja saját misszióját. Elsősorban szemléletformáló feladata van, segíti a hazai gender-tudatos gondolkodást. Másodsorban technikai és anyagi támogatást nyújt az UNIFEM tevékenységéhez a fejlődő országokban. Emellett nemzetközi társadalmi és tudományos tapasztalatokat ad át a régiónkban és világszerte élő nők felzárkózásához. Esélyegyenlőségi kezdeményezésekkel és szemléletformálással segíti a magyar közvélemény alakulását. A nemzetközi UNIFEM székhelye New York-ban van, amely 15 regionális irodán keresztül végzi a munkáját. Schadt Mária, Rauh Edit és Dobrev Klára A budapesti konferencián Erika Kvapilova, a Közép-Kelet-Európai Régió pozsonyi központjának vezetője előadásában üdvözölte a magyarországi UNIFEM létrejöttét, és kifejezte reményét, hogy Magyarország be tud kapcsolódni a régiós kezdeményezésekbe elsősorban a béketeremtésben, nők elleni erőszakban folytatott küzdelemben, az alkotmányok gender-tudatossá tételében, valamint a nemek esélyegyenlőségén alapuló költségvetések kialakításában. Inkább ésszel mint pénzzel. Egy Pata nevű internetes felhasználó írta egy fórumon a gender budgeting szerintem elsősorban arról szól, hogy egyes társadalmi csoportoknak próbáljuk jobbá tenni az életét, inkább ésszel, mint pénzzel. Emellett a fenti dolgok normális országban férfiakat is érintenék, mert ők is részt vállalnak a gyerekkel kapcsolatos dolgokból. Az északi országokban pl. teljesen normális, hogy a férfi is kivesz egy fél évet, amíg ő van otthon a gyerekkel. Miért az édesapa a megbízhatóság mintaképe és nem az anya? Azért tartják a munkaadók az anyát megbízhatatlannak, mert a gyerekkel kapcsolatos feladatok a magyar társadalomban egyértelműen az édesanyához kötődnek. Milyen feladatokra gondol? A gyerekkel kapcsolatos mindennapi teendőkre, például: elvinni az óvodába, a bölcsődébe, az osztálykirándulásra, odafigyelni az ebédpénzbefizetésre, szülői értekezletre járni, ha beteg a gyerek, az édesanya marad otthon. És miért az édesanya marad otthon? Mert neki alacsonyabb a fizetése, tehát a család számára kisebb a kockázat, ha az ő munkája, munkahelye kerül veszélybe. Ez egy ördögi kör, amiből szerintem csak nagyon sok munkával és viszonylag nehezen lehet kitörni. A kitöréssel egyetértek, de hogyan? Nagyon sok mindenen kell változtatni! Az első lépésnek azt tartom, hogy erről már lehet nyíltan beszélni. Korábban, ha az ember a női esélyegyenlőségi problémákra utalt, azonnal megkapta, hogy, itt vannak az erőszakos feministák, a nagy szájú kékharisnyák! Úgy látom, hogy ma már ez az ellenállás tompul. Ennek többek között az egyik oka az lehet, hogy hazánkban nagyon kevés gyerek születik. Márpedig nekünk, magyaroknak ez nagy tragédiánk. Az európai uniós statisztikákból pontosan lehet látni, hogy ott születik több gyerek, ahol a nők gazdasági önállósággal rendelkeznek. A gazdasági önállóság részben természetesen állami támogatásokon és segélyeken keresztül valósul meg. Ebben egyébként Magyarországnak nincsen szégyenkezni valója, GDP-arányosan mi költünk a legtöbbet az otthontartó támogatásokra. Nincs még egy ország, ahol három éven keresztül 18 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február

21 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK lehet otthontartó támogatást, illetve segélyt kapni! De a gazdasági önállósághoz ez önmagában nem elég. Ennél talán még fontosabb, hogy tudnak-e a nők, édesanyák önálló jövedelemre szert tenni, és ez az önálló jövedelem vajon ugyanannyi-e, mint amennyit az apák kapnak. Ahol megvan ez a fajta gazdasági önállósága a nőknek, ott több gyerek születik. Franciaországban, Dániában, Norvégiában, Svédországban többek között azért is születik több gyerek, mert van elegendő bölcsőde, így az anya vissza tud menni dolgozni 4 órában, 6 vagy éppen 8 órában, kinek mire van igénye. Ez az egyik nagyon szoros összefüggés, a másik pedig az, hogy azokban az országokban születik több gyerek, ahol a férfi-nő kapcsolatok sokkal kiegyensúlyozottabbak. Ahol a gyerekkel kapcsolatos feladatokból a férjek is kiveszik a részüket, ahol van például papa-gyed. Ahol az egészen pici kisbabának nemcsak édesanyja, hanem édesapja is van, ahol a szülői értekezleten, a játszótéren ott vannak az apák is. Ezek azok az országok, ahol a nők merik vállalni a második és a harmadik gyereket is, ahol meg béklyóba köt a sok ezer éves megszokás és a maradi hagyomány, ott kevés gyerek születik. Vannak olyan dolgok, amit jobb, ha az anya vállal. A nőknek nagyobb a tűrőképességük és érzékenyebbek, bizonyos kérdésekben jobb konfliktuskezelők. Vegyük például a szülői értekezleteket... Ez egy nagyon fontos kérdés, mert a női esélyegyenlőség, az egyenjogúság sosem jelenti azt, hogy teljesen egyformává kellene válnunk. Mi nők és férfiak különbözőek vagyunk, és ez így jó, ettől izgalmas és teljes az egész. Vannak dolgok, amiben a nők jobbak, és vannak dolgok, amiben átlagban a férfiak. Szerintem a nők semmivel nem okosabbak és ambiciózusabbak, mint a férfiak és nem is tehetségesebbek, csak pont olyannyira okosak, mint ők! Nagyon sokat beszélünk arról, hogy vannak olyan szakmák, amelyek rendkívüli módon elnőiesedtek. Például nagyon jó lenne, ha sokkal több férfi tanító és tanár lenne az általános iskolákban, mert a gyerekeknek igenis szükségük van női és férfi mintákra, éppen azért, mert különbözőek vagyunk. De ma még kínos erről beszélni. Azt a fiút, aki tanítónak vagy netalán óvodapedagógusnak megy, azt kinézik, férfiatlan dolognak tartják. Az elmúlt évben nagyot változott a világ, az 1960-as évek végétől tömegesen kezdtek el a nők szakmát tanulni, főiskolára, egyetemre járni. Ma már a közgazdaságtudományi és a jogi egyetemekre majdnem 60 százalékban lányok járnak és a műszaki egyetemen is rohamosan nő a számuk. Ez már a női emancipáció, amit ráadásul mindig kritikusan nézünk Említette, hogy Magyarországnak nincs szégyenkezni valója, GDP-arányosan mi költünk a legtöbbet az otthontartó támogatásokra. Nincs még egy ország, ahol Teljes termékenységi ráta 2 1,9 1,8 1,7 1,6 1,5 1,4 1,3 1,2 1,1 1 három éven keresztül lehet otthontartó támogatást, illetve segélyt kapni. A napokban felröppent egy hír, miszerint a kormány változtatna ezen, és egy évre csökkentené az otthontartó támogatást. Ez a téma mindig a viták kereszttüzében van. Ha például az édesanyák számára lehetővé tesszük, hogy dolgozhassanak, abban a pillanatban jönnek az ilyen típusú rémtörténetek! Akkor az ellenzék részéről azonnal az a vád ér bennünket, hogy az összes gyereket bölcsődébe akarjuk adni, és megszűnik a gyes és a gyed. Nem, nincs erről szó! Ugyanakkor vannak olyan elképzelések, amelyek a gyes és a gyed rendszerét rugalmasabbá tennék. Az előző kormányok gyakorlatilag ehhez egyáltalán nem nyúltak hozzá. A mostani reformcsomagban a kormány azt javasolja, hogy a gyed adásának feltétele fél év helyett 12 hónap munkaviszony legyen, és csak annyi időre járna ez a támogatás, amennyi ideig előtte a gyermek édesanyja dolgozott, de a gyes változatlan marad. Ezzel kiküszöbölnénk azt, hogy ugyanannyi gyedet kapjon az az édesanya is, aki csupán pár hónapnyi munkaviszonyt tud igazolni A nők foglalkoztatottsága és a teljes term ékenységi ráta az Európai U nió országaiban 2005-ben Málta A nők foglalkoztatottsága és a teljes termékenységi ráta az Európai Unió országaiban 2005-ben 33,7; 1,37 Belgium Luxemburg 53,8; 1,72 53,7; 1,7 S p a n yo lo rs z ág O la s z o rs z á g 5 1,2 ; 1, ,3 ; 1,3 4 51,0; 1,32 G ö rö g o rs z á g 4 6,1 ; 1,2 8 M agyarország 4 6,8 ; 1, ,9 ; 1,2 5 L e n g ye lo rs z á g S z lo v á k ia 5 7,6 ; 1, ,3 ; 1,8 8 Egyesült Királyság 65,9 ;1,8 F in n o rs z á g 6 6,5 ;1,8 D á n ia 7 1,9 ; 1,8 H o lla n d ia 7 0,4 ; 1,7 7 S v é d o rs z á g 6 6,4 ; 1,7 3 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 55,0 60,0 65,0 70,0 75,0 Nők foglalkoztatottsági rátája F ra n c ia o rs z á g Íro rs z á g ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február 19

22 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK SI a gyermekvállalás előtt, és az is, aki már több évet dolgozott. Persze akinek két évet meghaladó előzetes munkaviszonya volt, az továbbra is két évig kapná a gyedet Az elmúlt pár évben nagyon sok minden változott. Ilyen például az első hét a papával program, amit a kormány 2002-ben vezetett be. Ez arról szól, hogy amikor megszületik a gyerek, akkor a papának van egy hét plusz szabadsága, ami nemcsak a gyereknek fontos, hanem az édesanyának is. Ez egy rendkívül fontos női esélyegyenlőségi program. Fontos az is, hogy ha az édesanya a gyerek egyéves kora után visszamegy dolgozni, akkor megtarthatja a gyest, hiszen a gyermek elhelyezésével és az utazással kapcsolatban vannak pluszköltségei. Az is fontos, hogy azoknak a munkáltatóknak, melyek gyesről, gyedről visszatérő kismamákat alkalmaznak, jelentős járulékkedvezmény jár. A Start Plusz programokkal százalékos járulékkedvezményeket kapnak. Ez mind-mind könnyíti az elhelyezkedést. Volt olyan elképzelés is, miszerint, ha valaki úgy dönt, hogy mondjuk három év helyett csak két évig marad otthon és ezt előre megtervezi, akkor hadd Source: Eurostat, European Labour Force Survey, annual averages. Notes: No data avalible for DK, IE and SE Női foglalkoztatottság az EU-ban LT PT NL BE FI AT CY FR LV RO LU UK BG EU-25 PL EE ES EL SK DE CZ IT HU MT Világos szürke: gyerek nélkül Sötét szürke: gyerekkel kapja meg a három évre jutó gyest, adott esetben legyen magasabb abban a két évben a jövedelme. Úgy gondolom, hogy ezek az ötletek jó irányba vezetnek, mert az egész rendszert rugalmasabbá teszik. Tízmillió ember él ebben az országban, más-más családban, más-más értékrendben, muszáj a szabályoknak is kicsit alkalmazkodni. A szándék az, hogy arra bátorítsuk a családokat, a nőket különösen, hogy ne gyesre menjenek, hanem gyedre, hiszen alapvetően minden társadalomban az egyik alapérték, a gyermek. Az a cél, hogy a családot munkajövedelemből lehessen eltartani. A gyed egy biztosítási viszony, ami az előző, ledolgozott évek után teljesen természetes társadalmi szolidaritás. Az elmúlt években látjuk az eltolódást, hogy egyre többen gyesre mennek, ahelyett, hogy gyeden lennének. E tekintetben az biztos, hogy minden hasznos, ami az édesanyákat arra ösztönzi, hogy dolgozzanak. Legyen munkahelyük, végzettségük és utána vállaljanak gyereket. Azt nagyon pontosan lehet látni, hogy akinek egyáltalán nem volt munkahelye, és szül egy vagy két gyereket, majd utána próbál meg elhelyezkedni, szinte kilátástalan a helyzete. Még akkor is nehéz, ha két három évi munkaviszony után vállal gyereket, de így legalább van esélye. Ez nem magyar sajátosság, ez így van Svédországban, Svájcban, Németországban is. Ha nincs esély az elhelyezkedésre, jöhet a szociális és a munkanélküli segély, erről az önkormányzatok sokat tudnak mesélni. Igen, hogy ez ne így legyen, ebben az önkormányzatoknak fontos szerepük van. Egy civil delegációval voltunk Norvégiában, ahol nagyon jól működő esélyegyenlőségi szervezetek képviselői azt mondták, hogy amíg nincs bölcsőde, addig felejtsük el a nők esélyegyenlőségét. Ugyanis amíg nincsen megfelelő számú bölcsőde, addig egész egyszerűen nem lehet az egyenlő munkáért egyenlő bért és a gazdasági önállóságot a nők számára biztosítani. Úgy emlékszem, hogy rendszerváltás után a bölcsődék üzemeltetését nem ösztönözték... Korábban a bölcsődék száma sokkal több volt. A 90-es évek legelején szinte tudatosan szétverték a magyar bölcsődei hálózatot. Az Antall-kormánynak volt egy minisztere, aki janicsárképzőnek nevezte a bölcsődéket. Az volt az ideológia, hogy a nők maradjanak otthon. Akkor születik majd sok gyerek, ha a minél több főállású édesanya lesz. A bölcsődék számát nézve 1998-tól rohamos csökkenést tapasztalunk, ami magyarázható a gyermekszám csökkenésével és azzal, hogy az önkormányzatok számára is egyre nehezebbé válik a gazdálkodás. De nem csak ez volt az oka! A bölcsődeépítés egyáltalán nem volt napirenden. A statisztikai adatokból pontosan lehet látni, hogy nagyjából 2002-től indult el a bölcsődék építése, rohamosan nőtt a bölcsődei normatíva, de tény, hogy így is csak közel a felét fedezi a költségeknek. 20 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február

23 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Gyakran halljuk az önkormányzatoktól, hogy a bölcsőde az egyik legdrágább szociális intézmény. Igen, de hozzá kell tenni, hogy a 90-es években egyáltalán nem volt a bölcsődének normatívája! 1996-ban a Horn-kormány vezette be a bölcsődei normatívát, majd utána a Fideszkormány alatt ez reálértékében gyakorlatilag nem változott. A világon mindenütt a bal- és a jobboldal között ez alapvető különbség. Így van ez Németországban is, a mama maradjon otthon. Alapvetően tradicionális női szerepeket támogatnak, ez is a konzervatív pártok sajátossága. Egy ötödik ciklusát betöltő, nagy tapasztalattal bíró polgármester asszony egyszer azt mondta nekem, hogy milyen szerencse, hogy nem adták el a város bölcsődéit! Igen, most mekkora szükség van rá! Fontos hozzátenni, hogy természetesen minden polgármesternek igaza van, amikor azt mondja, nincs pénz. Most mindenre kevesebb pénz jut. Nem is biztos, hogy 2009 a legideálisabb év arra, hogy azért kampányoljanak, hogy építsenek újabb és újabb bölcsődéket, hiszen a világgazdasági válság miatt nagyon sok a probléma. Most inkább a társadalmi szemléleten szeretnék változtatni, a bölcsőde fontosságára szeretném felhívni a figyelmet, hiszen a pénz mindig kevés lesz. A főtér kikövezése, a főtéren lévő szökőkút, a művelődési ház vagy a színház felújítása, mind fantasztikus dolog. De az én rangsoromban a bölcsőde egy kicsit előrébb szerepel. Nagyon jó volna, ha egyre több és több olyan polgármestert lehetne látni, aki nem a főtér kikövezésével, hanem az új bölcsőde építésével kampányol. Ami nagyon nehéz, mert általában ma Magyarországon a társadalmi közhangulat bölcsődeellenes. Egy közvélemény-kutatás szerint az embereknek több mint 90 százaléka szükséges rossznak tartja azt. A megkérdezettek többsége szerint a gyereknek hároméves koráig az anyja mellett, és ami a legfontosabb, csak az anyja mellett van a helye. Erről érdemes beszélni. Ne tekintsük rossz anyának azokat, akik úgy gondolják, hogy a gyereknevelés és a család mellett más is fontos. Én például büszke vagyok arra, hogy a gyerekeimnek egy olyan értékrendet adok át, ami arról szól, hogy a család a világon az első és a legfontosabb dolog. De a család az nem feltétlenül bezár, hanem olyan, aminek én is neki tudom vetni a hátamat, és éppen az ő segítségükkel tudok helyt állni az egyetemi oktatásban, vagy adott esetben bármelyik közéleti feladatban. De a magyar társadalomban ezt nem tekintjük értéknek, sem a munkaadó, sem a munkatársak, sem a média, hiszen azt halljuk nap mint nap, hogy csak az a jó anya, aki otthon marad. De a gyesen lévő édesanya otthoni munkáját sokszor maga az apa, a férj se értékeli! Már a 80-as években készültek olyan felmérések, amelyek azt igazolták, hogy a három évig otthon lévő kismamák egy jelentős része gyakran az alkoholhoz nyúlt, de olvashattunk depresszióról és megromlott családi életről is. A szülés utáni depresszió is tabutéma! Nagyon sokan felháborítónak tartják, hogy a kismamának mindene megvan, a gyerek is milyen gyönyörű, aztán mégis problémája van. Biztos valamilyen úri huncutság! Egyszer egy szociológus azt mondta: bezzeg régen, amikor a nőknek csak otthon kellett lenniük és szervezték a társadalmi életet, akkor nem volt idejük depressziósnak lenni szerintem ez megalázó a nőkre nézve! Miközben pontosan kimutatható, hogy a kismamáknak közel a fele szenved szülés után depresszióban, hormonális okokból eredően is közel százalékuk szorulna orvosi kezelésre, ha merne beszélni róla, és nem tartaná a környezete egész egyszerűen hisztériának. Ezek is olyan témák, amikről olyan bonyolult és nehéz beszélni. Sajnos, mindig egy-egy tragédia kapcsán döbbenünk rá, hogy Atyaúristen! lehet, hogy ha kibeszéltük volna ezt a problémát, ha nem söpörjük a szőnyeg alá, akkor meg lehetett volna előzni. A példák azt mutatják, hogy a bölcsőde nemcsak abban segíthet a fiatal mamának, hogy könnyen visszatérjen a munka világába, ennél többről van szó! Ha az önkormányzatnak van bölcsődéje, az egy szerencsés helyzet, de mi van akkor, ha nincs erre pénz? Ebben az esetben jó megoldás lehet a Csana? A családi napközi nagyon fontos. Valóban, a bölcsődéket nagyon drága fenntartani. Különösen azokon a kistelepülésen, ahol egész egyszerűen nem tudja magá- ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február 21

24 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Állami kitüntetésben részesülők aránya nak megengedni az önkormányzat. De nemcsak a kistelepüléseken, a nagyobb településeken is van létjogosultságuk. Ha az önkormányzat nem tud bölcsődét működtetni a kisgyerekek elhelyezésére, akkor a családi napközi létesítése sokkal olcsóbb megoldást jelent. Erről bővebben a internetes portálon érdemes tájékozódni, szerintem, jól tesszük, ha felhívjuk az önkormányzatok figyelmét erre a portálra. Családi napközinek azt hívjuk, amikor egy családban az édesanya, a nagymama, a nagypapa vagy bárki más úgy dönt, hogy a saját gyerekei mellett 5 6 vagy akár 7 gyereket is befogad, és napközben ellátja őket. Nyugdíjas pedagógusok, otthon lévő gyeses, gyedes kismamákról van szó. Vannak olyanok, akik főállásban már évek óta ezt csinálják, és fantasztikusan jól működik. Nagyon fontos, hogy a családi napközi is megkapja az állami normatívát és a családi napközinél lehet kérni szülői hozzájárulást. Az a családi napközi, ahol az önkormányzat nem járul hozzá, az a jómódú családok napközije, és önkormányzati hozzájárulás nélkül havi ezer forintba kerül egy gyerek ellátása, ez nagyon sok pénz! Ha nem járul hozzá... Egyáltalán nem feltétel, de én most mégis azért lobbiznék, hogy az önkormányzatok gyerekenként férfi havonta ezer forinttal támogassák a családi napköziket, ami nagyságrendben sokkal kevesebb, mintha bölcsődét üzemeltetnének, ugyanakkor olyan családok számára is elérhetővé válik, akiknek szerény a jövedelmük. Ne felejtsük el, azok az édesanyák, akik el tudnak menni dolgozni, megtarthatják a gyest munka mellett is a gyerek hároméves koráig. Tehát 23 ezer forintnyi plusz állami támogatást kapnak, ami adott esetben családi napközire is költhető. Van erre példa? Igen, több helyen is működik önkormányzati támogatással családi napközi, mint például Zsombón, Sokorópátkán, Kerecsenden és Salgótarjánban, ami véleményem szerint az önkormányzatok számára a legolcsóbb és a leghatékonyabb megoldás. Azért is jó a településeknek, mert ott helyben munkát ad néhány embernek, és lehetővé teszi 5 6 másik édesanya számára, hogy munkát vállaljon. A családi napközinek van még egy nagy előnye, nyitva tartás szempontjából sokkal rugalmasabb, és előnyös a speciális képzést igénylő gyerekeknél is, ha például nyugalmazott gyógypedagógus vezeti a családi napközit. 6 nő A családi napközi mióta létezik, mennyire ismert az önkormányzatok körében? Több mint tíz éve. A bölcsődei normatíva emelésével párhuzamosan emelkedett a normatívájuk és vált egyre hozzáférhetőbbé. És most, hogy a szabályokat is enyhítették mert voltak olyan ÁNTSZ előírások, amelyek nem voltak racionálisnak, úgy tűnik népszerűbb lehet. Szerintem történelmi szerepe lenne az ÖN-KOR- KÉP-nek, ha sikerülne a családi napköziket elterjeszteni... Rajtunk nem múlik! Mit kell tudni? Egy ilyen vállalkozás kiválthatja a bölcsődéket? Egy kistelepülésen, ahol bölcsőde működtetésére nincs lehetőség, ott mindenféleképpen. Természetesen a bölcsőde nagyon sok pluszt tud. A bölcsőde nem egy gyermekmegőrző hely, hanem egy fejlesztő intézmény. Az a gyerek, aki adott esetben valamilyen hátrányból indul, 6 7 éves korára, mire iskolába ér, bölcsőde nélkül már behozhatatlan hátrányt szenved. Fontos, hogy hány mesét hall, fogott-e a kezébe színes ceruzát stb. A bölcsődének olyan szerepe van, ami kifejezetten hosszú távon jót tesz a gyereknek. A bölcsődéknek jelentős szerepük volna a hátrányos helyzetű térségekben... Biztos, hogy így van, megszűnt az a világ, amikor nagymamák, nagypapák vették körbe a gyereket, rendkívül ingergazdag környezetben. Minden elismerésem azé az anyáé, aki egy kislakásban is tudja biztosítani azt az ingergazdag környezetet a gyereknek, amire szüksége van. Tudom, hogy nagyon sokan vannak ilyenek, de beszéljünk erről is nagyon őszintén. Én jó anyának tartom magam, de én sem vagyok képes 12 órán keresztül folyamatosan rajzolni és mesét mondani. Nagyon-nagyon élvezem 22 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február

25 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK a gyerekeimmel töltött időt most is és akkor is, amikor kicsik voltak. De igaz az a gyerekmondás, hogy óvónéni, hogyan lehet, hogy a mamának dolgoznia kell, te pedig egész nap itt játszol velünk. Hát igen, ez egy kőkemény munka! Még nem beszéltünk a női kvótáról! Igen, ez is fontos, de nem csak a politikában. Nagyon örülök annak, hogy ettől az évtől a Kossuth- és Széchenyidíj bizottság tagjainak már 30 százaléka nő. Ha megnézzük a Kossuth- és Széchenyi-díjasok arányát, azt látjuk, hogy 1990 óta a női díjazottak száma alig éri el a 10 százalékot. Ezzel a témával is tabut döntögetünk, hiszen korábban még senki nem tette fel ezeket az egyszerű kérdéseket. Azt láttam, hogy akit szembesítettem ezzel a statisztikával megdöbbent. Amikor színészekkel, művészekkel, tudósokkal beszéltem, megkérdeztem, hogy egyébként március 16-án meg szoktae nézni az újságot, hogy ki kapott Kossuth- és Széchenyi-díjat. És akkor kiderült, hogy az az első dolguk, hogy megnézik, ki kapott, miért kapott, miért nem ő kapott stb. De még soha, senki nem tette fel azt a kérdést, hogy hány nő és hány férfi részesült ebben a kitüntetésben. Ezért fontos ilyen kérdéseket feltenni, mert önmagában a kérdés is elindíthat egy olyan gondolkodást, ami elvezethet a változáshoz. Jó, akkor kérdezek! Mi a helyzet a díszpolgárokkal? Mert erre az önkormányzatoknak nagyobb hatásuk van. Nagyon jó kérdés! Köszönöm a beszélgetést. Csiky Ildikó Fotó: Pető Zsuzsa A konferencia után Paks, Szigetszentmiklós, Berettyóújfalu, Gyula, Öskű, Sokorópátka, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat, valamint a XIII. és a XV. kerület önkormányzata jelezte, hogy részt vennének a Gender budgeting programban. A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe. Kvóta, ha mondom. Női kvóta Magyarországon ha igen, akkor miért nem? Beszélgetés Dr. Ilonszki Gabriella politológussal (Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet) Politikai életünkben a rendszerváltás óta téma a női kvóta. Beszéljünk először arról, hogy a világ hol tart ma.? Sok országban történt előrelépés. A két példa ország: Belgium és Franciaország. Nem is kell mondani talán, hogy miért. Erős katolikus hagyományok, patriarkális társadalmak. Mind a két országban többkevesebb sikerrel szigorú alkotmányos kvótát vezettek be. Persze tudjuk, hogy azért, mert valamit bevezetnek, nem biztos, hogy politikailag rögtön eredményes is lesz. A belga esetben azonban sikerről beszélhetünk. Kínkeservvel vagy pedig? Lehet mondani, hogy kínkeservvel, mert a jó kvóták azok, amelyek büntetéssel szankcionálnak. Tehát megvan a jutalom, hogy bent vannak a nők, de megvan a büntetés is. Denis Diderot A pártokat szigorúan szankcionálják, ha nem érvényesítik a kvótát. Ki büntet? Például az Alkotmánybíróság vagy egyszerűen egy peres, egy jogi eljárásban szabnak ki pénzbüntetést. Ennek eredménye, hogy a belga parlamentben 30 százalék fölötti lett a nők aránya. A franciák nem tudnak ilyen eredményt felmutatni, aminek következtében a pártok sokat fizetnek az államkaszszába. Ki vagy mi akadályozza a pártokat abban, hogy teljesítsék a kvótát? Csupán az előítéletek? Ennél bonyolultabb a helyzet. Az egyik ok a választási rendszerben keresendő, ami gyakorta nehezíti a kvóta érvényesítését. De lehetnek politikai okai is. Például, ha a pártokban nagyon erősek mi úgy hívjuk a kapuőrök, akik azokat a bejáratokat vigyázzák, amelyeken új szereplők mehetnének be a politikába. És akkor még ott vannak a társadalmi okok. Például, ha maga a társadalom nem igényli a kvótát. Mi több, maguk a nők sem tolonganak, hogy bejussanak a döntéshozók közé. Tehát nemcsak a párt kapuőrök tiltása és a választási rendszer előnytelensége, hanem a női szavazók, illetve a potenciális nő politikusok relatív bizonytalansága is magya- ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február 23

26 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK 1. táblázat. A nők aránya az új kelet-közép-európai uniós tagállamok parlamentjeiben (%-ban) Ország Az első demokratikus választás éve A női képviselők aránya az első választások után Legutóbbi választási év A női képviselők aránya a legutóbbi választások után Litvánia , Lettország , Lengyelország , ,4 Észtország , ,8 Szlovákia , Csehország , ,5 Szlovénia , ,2 Magyarország , ,6 Forrás: IPU ( rázza, hogy a franciák még nem lépték át azt a bizonyos 30 százalékot, amit álomhatárnak tartunk. Mi, magyarok hol tartunk? Mindössze 10,6 százalékon. Ugyanott, ahol húsz évvel ezelőtt. Ezzel gyakran szoktam érvelni. Érdemes megnézni a mi húsz évünket és a többi országét. Szlovákia? 16 százalék. A posztkommunista országok közül mi állunk a legrosszabbul. Ehhez képest törvényi kvóta csak egy országban van, Szlovéniában. Az összes többiben vagy párton belüli szabályozásokkal, vagy a társadalmi közhangulat változásával értek el a mienknél jobb eredményt. A cseh társadalom például kevésbé patriarkális, mint a magyar. A lengyeleknél pedig nem állt be úgy a pártrendszer, nem merevedtek meg úgy a pártviszonyok, mint nálunk, ami által nagyobb teret kaptak a nők. Ők már a 20 százalék felett vannak. Nálunk mi a jellemző? A mi kvóta problémánk elválaszthatatlan attól, hogy a politikai rendszer befagyott vagy ha úgy tetszik konszolidálódott. Nekem az a mániám, hogy a súlyos esélyegyenlőtlenség vagy lemaradás azzal függ össze, hogy 20 éve ugyanaz a pártelit ül a parlamentben. Két évtizede ugyanazokat arcokat látjuk. Márpedig ez a helyzet 2. táblázat. A női képviselők száma és aránya pártonként között Párt szám % szám % szám % szám % szám % MDF 8 4,8 6 15,8 1 5,9 1 4,5 1 9,8 SZDSZ 8 8, ,7 3 12,5 2 10,0 2 10,0 MSZP 5 15, , , , ,1 FIDESZ 2 9,1 1 5,0 10 6,7 9 5,5 11 7,8 KDNP 1 4,7 1 4, ,7 FKGP 3 6,8 2 7,7 9 6, MIÉP , Összesen 28 7, ,1 32 8,3 35 9, ,6 Forrás: Ilonszki Kelemen Széles (2003: 14) és saját számítások. Kiemelés: kormánypártok. lehetetlenné teszi, hogy egy kisebbségi helyzetben lévő csoport, adott esetben a nők, rákészüljenek a politikusi szerepre, és hogy be tudjanak kapcsolódni a közéletbe. Ez probléma nemcsak a bekerülésnél, hanem a kikerülésnél is tetten érhető. Ha megnézzük a 2006-os parlament összetételét, azt látjuk, hogy a férfi képviselőknek csak a negyede új. Tehát 75 százalékuk ott ül már Isten tudja mióta. Miközben a női képviselők fele új. Ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb aránnyal szelektálódnak ki. Tehát: aki nagy nehezen bekerül, az is, ha nem tud hasonulni, vagy nem veszi fel azt a stílust, azokat a módszereket, azokat a perspektívákat, nem követi azt a napirendet ugye, ez most egy divatos szó, amit a férfi politikusok szabnak meg, akkor megválnak tőle. Tehát bekerülni, nagyon nehéz, kikerülni pedig iszonyatosan könnyű. Magyarország a rendszerváltáskor a női képviselők arányát tekintve a nemzetközi rangsorban kb. a 40. helyen volt, most pedig a 123-on. A választási rendszer és a női országgyűlési képviselők aránya Az 1998-as választások során az MDF, míg a 2006-os választások alkalmával a KDNP kötött választási koalíciót a Fidesszel, de a parlamentben mindkét párt önálló frakciót alakított, így a 2. táblázatban is külön szerepeltetjük a rájuk vonatkozó adatokat. A konzervatív pártok esetében a női képviseleti szint általában alacsonyabb. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenleg legnagyobb konzervatív pártnál, a Fidesznél a női képviselők aránya csak a legutóbbi 2006-os választások során nőtt, de még mindig nem érte el az 1990-es szintet (természetesen, a változó választási 24 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február

27 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK 3. táblázat. A női képviselők mandátumszerzési struktúrája között év Egyéni körzetben szerzett mandátum összes női szám Területi listán szerzett mandátum női % összes női szám sikerek fényében a számszerű érték változó). Igaz, hogy a párt 1990-ben még nem a konzervatív pártok családjába tartozott. Az 1989 nyarán az ellenzék és a kommunista párt reformcsoportjai közötti tárgyalások során kialakított sarkalatos törvények közül az egyik a választási rendszert meghatározó törvény volt, amelyet 1989 őszén fogadott el az országgyűlés (XXXIV/1989). A törvény sajátossága, hogy női vagy más kisebbségi képviseletre vonatkozóan semmilyen kitételt nem tartalmaz, a tárgyalófelek inkább a kommunista nem kommunista törésvonalra koncentráltak a tárgyalások során. Az MSZMP reformcsoportjai az egyéni körzetek túlsúlya érdekében küzdöttek, abban a reményben, hogy jelöltjeik nagyobb ismertségnek örvendenek, mint az új pártok új jelöltjei. Ezzel szemben az ellenzéki csoportok többsége az arányos-listás rendszert preferálta azon az alapon, hogy egy pártalapú arányos rendszerben jobb esélyekkel indulnak. Az, hogy az új választási rendszer nem volt kifejezetten esélyegyenlőség-érzékeny nem jelenti azt, hogy semmiféle hatással nem volt a nőkre, hiszen a mandátumszerzési struktúrában (3. táblázat) fontos eltéréseket láthatunk a női és a férfi képviselők között. Az első választáson a papírforma valósult meg, hiszen az előzetes várakozásoknak megfelelően az Országos listán szerzett mandátum női % összes női szám Összes nõi mandátum női % szám % , , ,6 28 7, , , , , , , ,5 32 8, , , ,6 35 9, , , , ,6 Forrás: Ilonszki Montgomery (2003: 19) és saját számítások. egyéni körzetek hátrányosak, míg az arányossági elv alapján működő listák előnyösek voltak a női képviselők számára (a legelőnyösebb a legnagyobb körzetnagyságú országos lista volt). Később azonban a női mandátumok száma és aránya stabilizálódott az egyéni körzetekben (2006-ban pontosan ugyanannyi, mint 1994-ben), és számszerűen kétszer annyi nő szerez egyéni körzetekben mandátumot, mint az országos listáról, ahol a szám alacsony szinten szintén beállt. A területi listás mandátumok tekintetében volt csupán emelkedés az utolsó két választás során. A nők aránya az Országgyűlésben messze nem tükrözi, hogy Magyarországon egyre több a felkészült, tanult, vezetésre alkalmas nő. Ez így van. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a nők nehezebben döntenek a politikai karrier mellett. Például a család iránti felelősségérzet erős visszatartó erő lehet. Tehát nem csupán a kapuőrök hibásak. Nem. De azért nem menteném fel őket. Ugyanis azok a nők, akik szeretnének bekerülni a politikába, komoly akadályokba ütköznek. Miközben a jelöltek között növekszik a nők aránya, a saját párttársaiktól valahogy mégsem kapnak elég bizalmat. Vagy, ha mégis felkerülnek a listára, ott olyan helyet kapnak, ahonnan lehetetlen bejutni az Országgyűlésbe. Itt tehát egyértelműen kimutatható a kapuőröknek a szerepe. Én rengeteget számoltam, mikor észrevettem, hogy valami rendszerjellegű probléma van. Ma már számokkal is bizonyítani lehet, hogy a női képviselők alacsony számának oka nemcsak a női inaktivitásban vagy bizonytalanságban, az élethelyzetekben keresendő, hanem a politikai rendszerekben, illetve az azokat meghatározó szereplőkben. A nők szívesen szavaznának nőkre? Érdekes kérdés. Alig van olyan felmérés, amelyik a választópolgároktól azt kérdezte volna, hogy milyen parlamenti képviselőt szeretnének. Nőt, férfit, helyi embert, egyetemi végzettségűt? Tapasztalataim azonban azt mutatják, hogy nincs nagy társadalmi ellenállás a női politikusokkal szemben. Már csak azért sem lehet, mert a népszerűségi listákon a nők igencsak előkelő helyeken vannak. Konzekvensen a nők vannak elöl. Mégis, például az egyéni választókörzetekben egyre kevesebb nőt indítanak a pártok. A választópolgárok fele 2006-ban egyéni körzeti szinten egyáltalán nem találkozott női jelölttel. Tehát a 176 körzetből 90-ben egyik pártnál sem volt női jelölt. És ezért nem a társadalom a felelős, mert a szavazópolgárok hivatalosan nem is mondhatják meg, hogy férfit vagy nőt látnának szívesen a körzetükben. Mivel érvel, ha azt kérdezik, hogy mi lenne jobb az életünkben, ha több nő képviselne bennünket? Igen. Ezt a kérdést azért is fel kell tenni, hogy elkerüljük a fordított sztereotípiákat. Ott vannak például a kapuőrök, akik nem feltétlenül férfiak. A méhkirálynő effektus a politikában is működik. Vannak nők, akik nehezen tűrik más nők jelenlétét. Ezért nem ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február 25

28 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK szabad azt hirdetni, hogy ahol nők vannak, ott simán megy minden, és más a politizálás is. Ugyanakkor az is igaz, és ezt nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy ha a nők létszáma meghalad egy bizonyos kritikus tömeget, és ezt olyan 30 százalék körül nevesíti a szakirodalom, akkor valóban nagyon sok minden megváltozik. Például más dolgok és más stílusban kerülnek napirendre. Mondok egy példát. Az Egyesült Királyságban a két parlamenti párt nem igazán szereti egymást, sokszor konfrontálódnak. Erősen férfiközpontú politikai világ ez. Amikor a 90-es években a Munkáspárt bevitt egy csomó nőt a parlamentbe, akik még ma is ott vannak, hirtelen kiderült, hogy mégiscsak lehet kompromisszumokat kötni. Például az adózási szabályokat a munkáspárti és a konzervatív párti női képviselők közös kezdeményezésére változtatták meg, mégpedig olyan szellemben, ami főként a gyerekes családoknak kedvez. Talán a férfiak is megváltoztatták volna, ha valaha eszükbe jut. De nem jut eszükbe. Ehhez képest a magyar parlamentben alig születnek olyan döntések, amelyek összehoznák a két oldalt. Tehát 90-től napjainkig összesen 44 törvényjavaslat született a két oldalról jövő többpárti kezdeményezéssel. A kvóta nemcsak az igazságossági, hanem a hasznossági elv érvényesülése miatt is fontos. Jobban működik az a politikai rendszer, ahol több szempontot képviselő, különböző tapasztalatokkal rendelkező emberek vannak. Ez nőkre és férfiakra egyaránt vonatkozik. Tehát itt nem valami filozófiai lilaságról van szó, hanem nagyon konkrét dolgokról; hogy miről fog vitatkozni az egyik parlament, miről a másik, miről dönt az egyik, miről a másik. Milyen tendenciát lát? Nem vagyok túlzottan bizakodó, mert ez egy nagyon erősen politikavezérelt ország. Gyenge a társadalom, a civil szféra. A politikában pedig nem látom az akaratot és a szándékot, hogy ezekhez a kérdésekhez hozzányúljanak. Nekem úgy tűnik, hogy a politikai világ egészen más kérdések mentén akar politizálni. A női kvóta nem tartozik a fontos témák közé. A Női kvóta Magyarországon című könyvben olvastam öntől: Összességében a kvóta elleni érvek alapja, hogy a jelenlegi helyzet demokratikus, hiszen érvényesülnek a képviseleti demokrácia alapvető elvei minden állampolgárnak egyenlő szavazati joga és egyenlő részvételi lehetősége van, vagyis nincs diszkrimináció, érvényesül a politikai esélyegyenlőség. Igen farizeus gondolkodás Meggyőződésem, hogy pártállástól független politikai akarat és szándék nélkül ezen a területen nem lehet előre lépni. A változáshoz kellene a társadalmi nyomás is. Igen ám, de egy kifáradt országban nem lehet arra számítani, hogy a nők, meg a nőket támogató férfiak megszerveződnek, és fáklyás felvonuláson követelik a női kvótát. Azt hiszem, az élet más területein is hasonló a nők aránya, mint az Országgyűlésben. Nem tudom cáfolni. Az akadémián alig vannak nők. A felsőfokú oktatásban ott vannak a nők, de általában nem a hierarchia csúcsán. Ördögi kör: a parlament leképezi a társadalmat, a társadalom pedig a parlamentet. Nyugat-Európában egyre inkább figyelnek az arányokra. Szándékosan nem példálózom soha az északi orszá- Nincsen szebb kora az emberiségnek, mint az első ifjúság évei. Azon láncok, melyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem a barátjainkban leltük fel az egész világot. Kölcsey Ferenc Ifjúságkutatás önkormányzati megrendelésre Beszélgetés Diósi Pál és Székely Levente szociológusokkal Hogy kapta a megbízást? Diósi Pál (D.P.): Már korábban is volt munkakapcsolatom a zuglói önkormányzattal. Gondolom, elégedettek voltak velem. Tehát már tudták, hogy mit várhatnak. D.P.: Azt pontosan tudták, hogy alaposan dolgozom, és nem vagyok hajlandó véletlenszerűen kiválasztott iskolai osztályokban, a megrendelő számára semmitmondó önkitöltéses kérdőíveket használni. Kizárólag reprezentatív Diósi Pál 26 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február

29 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gokkal, mert azok mindig egyenlősítő társadalmak voltak. Amikor ban Finnország független lett, az első választás után ugyanakkora lett a nők aránya a parlamentben, mint amilyen nálunk 2006-ban volt (10%). A finneknek nem kellett kvóta, mert a társadalmi viszonyrendszer olyan, hogy e téren szabályozás nélkül is egészségesen működik. Nálunk egyetlen döntéshozó területen érvényesülnek a nők: a bíróságokon. Talán mert ott alacsonyak a jövedelmek Hát ez az. Ezt mi húzzuk magunkkal a rendszerváltás előtti időkből. Sajnos borítékolni merem, hogyha nem történik valami radikális változás, akkor 20 vagy 30 év múlva ez a világ is elférfiasodik. Ahogy emelkednek a fizetések, úgy szorulnak majd ki a nők ebből a hierarchiából is. Sz. K. mintával dolgozom, amely életkorra és nemekre pontosan leképezi az adott kerületben élő fiatalokat. Azt is tudták, hogy lehet velem előre gondolkozni egy munka megtervezése során. Így volt ez most is, a kutatás tervét a megrendelővel együtt dolgoztuk ki. Nem szerencsés, ha laikusok a kutatóhely nélkül mindent előre meghatároznak. Levente, hogy jutott a Vas megyei megbízáshoz? Székely Levente (Sz.L.): Amikor ezt a kutatást készítettük, én még a Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központjának voltam a munkatársa, ahol több hasonló munkát végeztünk már korábban is. Mi volt a benyomása? A megrendelők komoly szándékkal érkezetek, vagy csak le akartak tudni egy feladatot? Sz.L.: Biztos vagyok benne, hogy valóban kíváncsiak voltak a kutatás eredményeire. Az egyetlen gond az volt, hogy a zuglóiakkal ellenetétben, ők kevesebb anyagi forrással rendelkeztek Ezért nem kérdőíves kutatást végeztünk, hanem a fiatalokat közvetlenül fókuszcsoportos módszerrel kérdeztük meg, amelyet jól kiegészített az Ifjúság 2004 adatbázisa, valamint más korábban készült felmérések eredményei is. Gondolom, olvasták egymás kutatási beszámolóit Nagy különbségek vannak a városi és a vidéki fiatalok közérzete, életvitele között? Sz.L.: Igen is, meg nem is. Kétségtelen, hogy mások a lehetőségek. Én elsősorban ezt emelném ki. Egy falusi fiatal egészen más dolgokhoz fér hozzá, mint egy városi, de ez nem jelenti azt, hogy például a Vas megyeiek sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a zuglóiak. Igaz ugyan, hogy a vidékieknek kevesebb a szórakozási lehetőségük, de igényeik (vágyaik, példaképeik stb.) nagyon hasonlóak, ráadásul az internet által kialakított felületek, a közös nyelv, az azonos zenei ízlés tovább csökkenti a különbségeket. A globalizáció akkor ezen a területen is érvényesül. D.P.: Én ezt azzal spékelném meg, hogy például az otthonteremtést illetően a vidéki fiatalok kedvezőbb helyzetben vannak. Ha megnézzük az országos felvételeket, amelyekben megvannak a településszerkezet szerinti metszetek is, a kizárólag fiatalok által lakott lakásokról, akkor azt látjuk, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb, komfortosabb lakásokban élnek a fiatalok. Téveszme, hogy vidéken kevesebb a magányos fiatal, mint egy nagyvárosban? Sz.L.: Én ugyan nem emlékszem ilyen kutatási eredményre, de szerintem nem feltétlenül van így. Hiszen a városban eleve többen vannak, nagyobb a kortárscsoport, amihez egy fiatal hozzáfér. Több, az érdeklődésének megfelelő helyre (szórakozás, sport, kultúra) mehet el. Székely Levente D.P.: Vidéki településekről idevágó saját kutatási eredményeim nekem sincsenek, de tudom, hogy budapesti és települési reprezentatív felvételben is vannak olyan eredményeink mert erre figyeltünk, hogy a fiataloknak nem egészen a fele állítja azt: van olyan stabil találkozóhelye, ahova úgy mehet be, hogy előre nem beszél meg senkivel találkozót, és mégis ott találja a jó embereinek egy részét. Ugyanakkor azt is látom, hogy ez nagyon erősen életkor függő. A fiatalok, amint elkezdenek dolgozni, megváltozik az időbeosztásuk, és egyre kevesebb a törzshelyük. Inkább vendéglőkbe, mint klubokba, művelődési házakba, plázákba, aluljárókba, közterekre járnak. Míg a fiatalabbak, mivel haza nem vihetik a barátokat, mert nem férnek el, és pénzük sincs beülni valahova, megkeresik az otthonukhoz közel eső tereket, ahol olcsón együtt lehetnek. Az egészen ifjaknak, jól letapogatható módon, kutatási eredményekkel alátámasztható, hogy napi életritmus típusú a szabadidős tevékenysége. Idősebb korban ez átalakul hetivé. Hiszen nincs idejük arra, hogy naponta összefussanak a haverjaikkal. Ismerek két fiatal lányt, akik már néhány éve diplomáztak, és minden szerdán este 8 és fél 9 kilenc között találkoznak egy klubban, ahol csocsóznak. ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február 27

30 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK És ezzel eljutottunk az alapkérdéshez: a Vas Megyei Önkormányzat például mit hasznosíthat az ott végzett vizsgálat tapasztalataiból. Sz.L: Főleg vidéken az egyik alapkérdés, hogy miként tartsák helyben a fiatalokat. Először a helyi gimnáziumban, majd utána, amikor továbbtanulnak, és később, amikor családot alapítanak. De az is foglalkoztatja az önkormányzatot, hogy mivel lehet visszacsalogatni egy mondjuk a fővárosban végzett orvost. A fókuszcsoportok résztvevőitől tehát azt kérdeztük, hol érzik jól magukat, vannak-e olyan szórakozóhelyek, ahova szívesen eljárnak. Vas megyében sok esetben előfordult olyan kritika, hogy nincs, vagy kevés az olyan hely, ahol a fiatalok összegyűlhetnek. Ugyanis a vendéglőket ők nem tudják megfizetni. Hiányoznak a fapados helyek, ahova bármikor bemehetnek és kortársaikkal találkozhatnak, ugyanakkor az is igaz, hogy nehéz őket bevonni, azonban ha egyszer sikerül, akkor tartós részvételre lehet számítani. A kutatás abban segíthet, hogy feltárja ezeket a problémákat, az önkormányzat pedig gondolkodhat azon, hogy miként aktivizálja a fiatalokat. Persze ehhez először egy általános képet kell kapniuk a döntéshozóknak. Tudniuk kell, hogy kik élnek az adott területen. Milyen problémáik vannak, mit szeretnének, ott akarják-e hagyni a települést, vagy bizonyos feltételek mellett maradnának-e? A megyében élő fiatalok általános társadalmi-gazdasági helyzete mellett amit a másodelemzések segítségével mutattunk be arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek a fiatalok komfortérzetének feltételei, miben tud segíteni az önkormányzat? Adott esetben nem feltétlenül sok pénzről van szó, más esetben igen. És ez természetes is: építsenek nekünk még egy iskolát, uszodát, vagy a kis faluba minden nyáron hívják el fellépni a Tankcsapdát. Ezek drága kívánságok. De vannak egészen apró igények is: tök jó lenne, ha lenne egy csocsóasztal a művelődési házban Miután leadták a kutatás eredményét, kaptak visszajelzést? Sz.L:. Annyit, hogy erre gondoltak, örülnek neki, használni fogják, használni akarják. Azóta többen is megkerestek, hogy valami olyasmit szeretnének, mint amit a Vas Megyei Önkormányzatnak csináltunk. D. P:. Zugló esetében annyival egyszerűbb a helyzetünk, hogy már látjuk is mindazt, ami már a kutatásunk eredményeképpen megvalósult. Sőt, már közelről megismerhettem a cselekvési tervüket is. A kutatás adatfelvétele 2007 tavaszán készült, és a es évekre szóló cselekvési terv részben erre épül. Mondana példát? D.P:. Két dolog messze kiugrott abból a tízes kérdéskörből, amire lehetséges önkormányzati tennivalóként figyeltünk. Az egyik, hogy égető szükség lenne egy hatékony helyi lakástámogatási rendszerre. A másik, hogy legyen a kerületben egy olyan hely, ahol naprakész információkat lehet kapni a külföldi tanulási és munkavállalási lehetőségekről. Ez már megvalósult. A Zuglói Ifjúsági Tanácsadó Irodába felvettek egy embert, aki csak ezzel foglalkozik. A hatékony lakástámogatást illetően nehezebb a helyzet. Bár 2007 decemberében elfogadták a tervet, de akkor még nem tudták, hogy milyen irányba megy a gazdaság. Jelenleg nehéz elképzelni, hogy lesz pénz a megvalósításra.. Tehát a szándék megvolt. D.P.: Olyannyira, hogy az idei költségvetésben egy jelentős összeget terveztek egy olyan önkormányzati tulajdonú épület rendbetételére, ahol majd 20 lakást tudtak volna kialakítani, részben fiatalok részére. Ennek megvalósulása most jobb időkre vár Levente, ha ön dönthetne, mit hasznosítana a kutatásukból? Sz.L.: Ha én lennék a Vas Megyei Önkormányzat egyik illetékese, akkor másféle kutatást rendeltem volna. Igen ám, de ahhoz több pénz kell, ami sajnos nem állt a rendelkezésükre. Ezért választottuk primer kutatásként az olcsóbb fókuszcsoportos és szakértői interjús módszert, amelynek fókuszában az információszerzési szokások, érdekérvényesítés, szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek voltak. Elsősorban a módszerből adódóan kimaradtak az olyan kemény dolgok, mint a lakáshoz jutás, a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségek. Ezeket a témákat az Ifjúság 2004 másodelemzésének során tárgyaltuk, azonban ez óhatatlanul csak általános eredményeket tartalmazhatott, mert nem Vas megyei nézőpontból készült. Egy ilyen kutatást, ha reprezentatív módon akarom megcsinálni, akkor legalább ezer főt meg kell kérdezni. Ez pedig sok millióba kerül. Ugyanakkor azokról a területekről, amelyeket vizsgáltunk, sok hasznos és megvalósítható ötletet kaptunk a fiataloktól és az ifjúsággal foglalkozó szakértőktől. És ahogy látom, a Vas megyeiek hasznosítani is tudták a kutatás eredményeit, ugyanis a megye ifjúsági cselekvésprogramja is ezeken az eredményeken nyugszik. D.P.: A zuglói munka egy 600 személyes reprezentatív kérdőíves kutatás volt. A kérdezőbiztosok személyesen keresték meg a fiatalokat, akik nagyon konkrétan fogalmazták meg igényeiket. Többek között olyan ifjúsági fészkekre, amelyekben kortársaikkal találkozhatnak, maguk alakíthatják időtöltésük tartalmát. Ennek lesz az eredménye az is, hogy a Cserepesház Zuglói Művelődési Házban, és a Zeg-Zug Gyermekházban előbb-utóbb ilyen terek jönnek létre. És ami már ugyancsak megvalósult: 25 százalékkal megemelték a nehézsorsú diákok ösztöndíját. 28 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február

31 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi integrációról, a szolidalításról meg az esélyegyenlőségről, de mindez kevés az előrelépéshez Beszélgetés Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkárral és Jármi Gyöngyi területi tervezési referenssel (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) Nem egy szakembertől hallottam, hogy Ön merőben új szemléletet képvisel. Szaló Péter (Sz.P.): A helyi önkormányzatokról szóló törvény számtalan önkormányzati feladatot sorol fel a közvilágítástól a köztisztaság biztosításáig, az oktatástól és sport támogatásától a településrendezés és településfejlesztésig. Ez utóbbiakat korábban hagyományosan külön kezeltük. Európában és Magyarországon is újdonságnak számít a városi problémák, feladatok integrált kezelése. Az Európai Unió városfejlesztésért Szaló Péter felelős miniszterei 2007 májusában fogadták el a Lipcsei Chartát, amely markánsan megfogalmazta az integrált városfejlesztés igényét. Ennek kapcsán a tagországok miniszterei elhatározták, hogy igyekeznek összehangolni a lépéseiket, félévente találkoznak, hogy egyeztessenek a szükséges tennivalókról, megvitassák a végrehajtás eredményeit. Hazánk aktívan részt vett a Lipcsei Charta előkészítésében. A Lipcsei Chartát mi úgy értelmezzük, hogy a benne foglaltak egy része kormányzati, más része pedig helyi feladat. Vegyük például a klímaváltozást. Igaz, hogy a kormányzat nagyon sok mindent megtesz, hogy alkalmazkodhassunk a megváltozott időjáráshoz, de azt csak a helyiek tudják, hogy hol kell zöldterületeket, vízfelületeket létesíteni, átszellőzést biztosítani, vagy éppen egy falat borostyánnal befuttatni. Ezért is nagyon fontos a lakók intenzív bevonása a fejlesztésekbe, hiszen helyben lehet fontos kérdésekről megegyezésre jutni. Mert ugye lehet szép ajánlásokat készíteni a társadalmi integrációról, a szolidalításról meg az esélyegyenlőségről, de mindez kevés az előrelépéshez. Az integrált városfejlesztési stratégia igen markáns döntés volt. Sz.P.: Valóban. Nemcsak kidolgoztunk egy módszertant, de azt is elértük, hogy a városrehabilitációs támogatási programokba beépüljön ez az új szemlélet. Eleinte ugyan nagy volt a morgolódás. Az önkormányzatok nehezen fogadták el, hogy csak akkor kapnak pénzt, ha elkészítik integrált stratégiájukat. Emlékszem, egy konferencián az egyik polgármester kifogásolta mikor megtudta, hogy neki egy integrált városfejlesztési stratégiát kell kidolgoznia. Ma már büszkék a települések, hogy képesek erre, és az említett polgármester azt mondta, hogy miután a stratégiát feltették a honlapjukra, hihetetlen érdeklődéssel fogadták a lakosok. A civil szervezetek, zöld mozgalmak, városszépítők és más kisebb-nagyobb helyi csoportok gyorsan észrevették, hogy az önkormányzat valóban kíváncsi a véleményükre. A kézikönyvben számomra az a rész a legizgalmasabb, amelyik a szegregáció kezelésével foglalkozik. Csabai Lászlóné nyíregyházi pol- A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és áttekinthető részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztéspolitikai elvekben és stratégiákban állapodnak meg. A miniszterek kötelezettséget vállalnak arra, hogy saját országukban politikai vitát kezdeményeznek arról, hogyan integrálják a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartában lefektetett alapelveket és stratégiákat a nemzeti, regionális és helyi fejlesztési politikákba; alkalmazzák az integrált városfejlesztés eszközét és bevonják a releváns hatóságokat a végrehajtásba, valamint megteremtik nemzeti szinten a szükséges kereteket; támogatnak egy olyan kiegyensúlyozott területi fejlődést, mely európai policentrikus városhálózati struktúrán alapul. (...) ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február 29

32 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Jármi Gyöngyi gármester asszony már nyilatkozott erről ebben a lapban. Az általa vezetett városban e téren sokat léptek előre. Sz.P.: Eleinte sok polgármester megkérdőjelezte a szegregáció okozta problémák kezelésének fontosságát. Elsősorban nem a szociális rehabilitációra szeretnénk koncentrálni mondták. Holott ez az egyik feltétele annak, hogy valaki pénzt kapjon. Sz.P.: Igen, a megyei jogú városok esetében legalább egy szociális területnek bele kell kerülnie a rehabilitációs tervbe. Nagyon sokat dolgoztunk együtt a szociális tárcával, hogy a helyi szinten felmerülő problémák kezelési lehetőségeit is beépíthessük a kézikönyvbe. Végül is a többség belátta, hogy egy várost nem lehet úgy fejleszteni, hogy a külterületeken nyomornegyedek éktelenkednek. Sz.P.: E felé tereljük őket. Úgy látom, hogy ma már a polgármesterek többsége nem akarja kikerülni a problémát. Ha másért nem, hát azért, mert egyre többen kopogtatnak az ajtajukon segélyekért. Vannak-e már nyertes pályázatok? Jármi Gyöngyi (J.Gy.): Sok pályázatról született már döntés. Különféle pályázati lehetőségek vannak. A megyei jogú városok jelentős része már benyújtotta projektjavaslatát, ezek nagy részének akciótervi nevesítése történt meg, többen már a projektek megkezdéséhez szükséges feladatokat végzik. A többi település, amelyek szintén integrált fejlesztést akarnak megvalósítani, kétfordulós pályázaton vesznek részt. A régiókban a legjobb pályázati anyagok már itt is bekerültek a második fordulóba, a projektfejlesztési szakaszba. A kisebb nagyságrendű, pontszerű fejlesztési javaslatokat egyfordulós eljárásrendben bírálták, ezeknél már minden régióban megszületett a döntés. Van, ahol már a támogatási szerződést is megkötötték. Hogyan készítik fel az önkormányzatokat a pályázatokra? A kézikönyv talán nem elég J.Gy.: A kézikönyv megjelenése óta több workshopot, konferenciát és egyeztetést szerveztünk, az irányító hatósággal közösen is, gyakran találkoztunk a pályázó önkormányzatokkal. Az irányító hatósággal szervezett nemzetközi konferencián spanyol és német szakértők is részt vettek, akik a szociális rehabilitációról mondták el tapasztalataikat. A visszajelzések alapján ezeket hasznosnak tartották a polgármesterek és városi vezetők, sok jó ötletet kaptak a külföldi szakemberektől. De a kézikönyv felülvizsgálata során is figyeltünk arra, hogy minél több gyakorlati ötletet, javaslatot és jó példákat bemutassunk az önkormányzatok igényeinek megfelelően. A gazdasági világválság miként befolyásolja az integrált városfejlesztést? Sz.P.: Az én szűk szakterületemnek az építőipar is része, úgy gondolom, hogy a városfejlesztésre szánt uniós források a megrendelések hiányával küszködő építőipar talpra állításában is segíthetnek majd. Az uniós pénzek 2009-ben is rendelkezésre állnak, amelynek megvalósításában a lakosság és az önkormányzatok is érdekeltek. Az ehhez szükséges saját erő viszonylag alacsony. Tapasztalataim szerint ezt elő tudják teremteni az A ban megkezdett folyamat eredményei (2009. januárig feldolgozott pályázatok) Funkcióbővítő Szociális Kisléptékű EKF-et kiegészítő összesen városrehabilitáció Városrehabilitáció településfejlesztés regionális fejlesztések Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Összesen önkormányzatok. Ugyanakkor nélkülözhetetlen a magántőke bevonása. Csak két példa, mert jó néhány a kézikönyvben is benne van. Az egyik a IX. kerület rehabilitációja. A Tompa utca környékét egy városfejlesztő társaság újította meg francia banki finanszírozással. A másik példa itt a Kéthly Anna tér, ahol a hivatalunk is található. Egy magánvállalkozó újította meg a területet. Lebontotta a lepusztult épületeteket, de csak a terület kétharmadát építette be, létrehozott egy szép közterületet, amivel mindenki jól járt. Nemcsak az irodaház ér többet, de a szemközti házak lakásai is. Ugyan ez csak egy spontán, kisléptékű akció volt, de a polgármesterek az ilyen pél- 30 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február

33 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK dákból értették meg, hogy szabad a gazda, most már rajtuk múlik, milyen lesz a jövőben a település, amit irányítanak. Szociális városrehabilitáció a józsefvárosi Magdolna negyedben Budapest VIII. kerületében található a Magdolna negyed, amely gazdasági és társadalmi értelemben a főváros legnagyobb kiterjedésű krízisterülete (a Népszínház utca Fiumei út Baross utca Koszorú utca Mátyás tér Nagyfuvaros utca által határolt terület). A negyed a város belső területén helyezkedik el és kedvező térszerkezeti és közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A társadalmi problémák felerősödése a nyolcvanas évek végétől datálható, s a rendszerváltást követő gazdasági válság különösen kedvezőtlenül érintette az eredetileg is alacsonyabb képzettségű, státusú lakosságot. A leromló társadalmi és fizikai környezet hatására a magasabb státusú lakosság jelentős része elköltözött és szegényebb rétegek áramlottak be a területre. A negyed lakossága jelenleg mintegy fő, lakásállománya pedig körülbelül 5500 lakás. A helyi képviselő-testület 2005-ben fogadta el a terület megújítását célzó, 15 évre szóló szociális városrehabilitációs programot. A Magdolna Negyed Program (MNP) célja a negyed életminőségének fejlesztése, megfelelő lakhatási színvonal kialakítása, a romló társadalmi folyamatok megállítása és a társadalmi kohézió erősítése a társadalmi sokszínűség megőrzése mellett. A 2005 novemberében megkezdett és december végéig tartó MNP I. projekt a Fővárosi Önkormányzat által kezdeményezett integrált szociális városrehabilitációs modellkísérlet egyik helyszíne volt. Finanszírozása két forrásból eredt: a fővárosi Rehabilitációs Alap a 800 millió forintos teljes költség 83 százalékát, a 17 százalékos önrészt pedig kerületi önkormányzat biztosította. A Magdolna Negyed Program folytatása, az MNP II. projekt 2008 augusztusában kezdődött meg. A kiemelt projekt végrehajtásának anyagi forrását a KMOP /B ÚMFT Közép-magyarországi Operatív Program Integrált szociális városrehabilitáció támogatási program biztosítja, 10 százalékos önkormányzati önrész mellett. A MNP I II. projekt több alprogramból áll, amelyek az alábbi beavatkozásokat tartalmazzák: A lakóház felújítási alprogram. A negyed egyik legsúlyosabb problémája a lakóházak leromlott műszaki állapota, a komfortnélküli lakások magas aránya (14%). A bérlakások aránya még jelenleg is kiugróan magas a területen (36%), és számos épület még mindig teljesen önkormányzati tulajdonban van (mintegy 60 db). A program egyik fő célkitűzése a lakhatási körülmények javítása. Ennek érdekében megkezdődött az önkormányzati bérházak felújítása a lakók aktív bevonásával. A bérlők bevonása újszerű együttműködés kialakítását jelenti, melynek során erősíteni kívánják a környezetükért, annak megóvásáért érzett felelősséget a lakókban. A program részeként egy-egy ház bérlői maguk határozzák meg, hogy milyen felújítási munkákat végezzenek el, és a szaktudást nem igénylő munkák elvégzésében maguk is részt vesznek (pl. pince-, padlástakarítás, udvar zöldesítése, lépcsőházfestés stb). A felújítások négy épületben a befejezéshez közelednek, az uniós MNP II. projekt keretén belül pedig további 12 bérház kapcsolódik be a programba. Az önkormányzati épületek mellett további 7 társasház is felújítási támogatásban részesül. A közterületfejlesztési alprogram célja a közterületi hálózat megújítása egy gyalogostengely létrehozásával, amely összeköti a helyi intézményeket és magában foglalja a negyed nemrégiben felújított parkját, a Mátyás teret. A park felújításának tervezése a helyi közösség részvételével történt, a közelben lévő iskolák diákjai pedig saját kivitelezésű ülődombok készítésével járultak hozzá a park új arculatához. A közösség bevonását a közterület megújításokba a GreenKeys uniós program is segítette. A minőségi közterületek kialakítása révén a negyed városközponthoz való kapcsolódása erősödik és valódi találkozási helyek jönnek létre. A gazdasági alprogram a negyed gazdasági pozíciójának erősítését tűzi ki célul. A program részét képezi a helyi lakosság gazdasági aktivitását növelő és munkaerő-piaci pozícióját javító foglalkoztatási, képzési programok és támogató szolgáltatások, illetve a helyi köztük is különösen a roma kisvállalkozások indulását és megerősítését szol- ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február 31

34 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK gáló inkubációs program. Fontos célkitűzése a programnak továbbá az üres üzlethelyiségek számának csökkentése, a negyed kereskedelmi tevékenységének élénkítése. A minőségi oktatás alprogram kulcsfontosságú elemét képezi a szociális városrehabilitációnak. Az első lépés a negyed általános iskolája és egy kerületi gimnázium összevonása volt, annak érdekében, hogy továbbtanulási lehetőséget biztosítsanak az ott tanuló gyermeknek és oldják az iskola teljes etnikai szegregációját. Az újjáalakult és az uniós támogatás segítségével is megújuló általános- és középiskola művészeti foglalkozásokat is biztosít diákjainak a MNP projekt keretében: egyrészt a számítógép, a digitális képrögzítés (fotó, film) és a drámapedagógia eszközeinek felhasználásával készített művészeti alkotó kurzus ( Kidpix digitális gyerekkor program), másrészt Csámpai Rozália roma képzőművész foglalkozásai segítségével. Az MNP projekt keretében az iskola egy osztályában sikerült meghonosítani a Ravasz róka elnevezésű svéd oktatási programot is. Az iskola a helyi közösségi életben felnőttképzési programjai mellett más eszközökkel is meghatározó szerepet kíván betölteni ( nyitott iskola programok). E célkitűzés érdekében szoros együttműködést alakít ki a szomszédságában megnyitott Kesztyűgyár Közösségi Házzal. Jó példák a regionális operatív programokra benyújtott pályázatokban városszerkezeti problémák orvoslása, a történelmi városmag városközponti szerepének visszaadása, valódi funkcióbővülés; a korábbi városfejlesztési kezdeményezések folytatásának beépítése a jelenlegi integrált projektbe; a különböző ágazati témájú fejlesztések és fejlesztési források összehangolása a városrehabilitációs projektjavaslatban, szinergia; partnerség a lakossággal, civil szervezetekkel, egyházakkal; önkormányzati kezdeményezésre sikerül partnerséget kialakítani meghatározó gazdasági szereplőkkel a városi fejlesztések megvalósítása érdekében (a gazdasági szereplő a kkv-szektor tagja, és a megvalósított tevékenység is a kkv-szektor további erősödését segíti); a projekt integráltságát elősegítő támogatáson kívüli fejlesztési eszközök (pl. homlokzat felújítási alap), a minimális vállaláson túlmutató elemek; a fejlesztések munkahelyteremtő hatásainak tervezése, összekapcsolásuk közmunkaprogrammal; Városfejlesztő Társaság létrehozása korábbi fejlesztési társaságok szervezeti kereteire alapozva, meglévő, tapasztalt szakértői háttér segítségével. A szociális és bűnmegelőzési alprogram az itt élők biztonságát és biztonságérzetét hivatott növelni, így mérsékelni kívánja az antiszociális viselkedést és a fiatalkorúak bűnelkövetővé válását. Fontos része az úgynevezett szomszédsági rendőr rendszerének létrehozása, a helyreállító (resztoratív) konfliktuskezelési és közösségépítési eszközök megismertetése és gyakorlati alkalmazása, a szenvedélybetegek alacsony küszöbű ellátásának megerősítése, a drogfogyasztók utcai megkereső szolgálatának fejlesztése, valamint biztonságos kapuk, kapualjak kialakítása. Az érintett intézmények és szervezetek részvételével szakmai munkacsoport alakult, amely aktívan hozzájárult a negyed bűnmegelőzési programjának kialakításához. A program a fentieken kívül a lakosság új szemléletű tájékoztatását, a közbiztonság területén dolgozó szakemberek továbbképzését is magában foglalja. A közösségfejlesztési alprogram célja a helyi társadalmi kohézió erősítése, a lakosság, a civil szervezetek bevonása a rehabilitációs folyamatba. A program két fő pillére a 2008 őszén megnyílt Kesztyűgyár Közösségi Ház és a Szomszédsági Tanács megalakítása. A közösségi házban kap helyet a MNP rehabilitációs irodája, az álláskeresési tanácsadás, a projekt keretében szervezett oktatási, képzési és szabadidős programok, továbbá az intézmény biztosít teret és fórumot a lakosságot célzó, illetve a lakosság és civil szervezetek kezdeményezésére létrejött programoknak. A programok fő célcsoportja a tizen- és huszonéves fiatalok. A Szomszédsági Tanács a negyedben élő és dolgozó embereket, szervezeteket kívánja tömöríteni, akik aktívan részt akarnak venni a negyed megújításának folyamatában. A program megvalósításának legfontosabb eleme a partnerség kialakítása az érintett intézményekkel, civil szervezetekkel és az itt élő lakossággal, mely hosszú távon tudja biztosítani a programban elért eredményeket. Forrás: RÉV8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. honlapja ( A mellékletet írta és szerkesztette: Szegvári Katalin Fotó: Pető Zsuzsa Készült a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából. 32 ÖN KOR KÉP ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK MELLÉKLET január február

35 KÓR-KÉP A kormány gondolja át Többek állítása szerint azzal, hogy bizonyos önkormányzati fejlesztések az áfakörbe tartoznak, az állam saját magának osztja vissza a pénzt, azaz egyik zsebéből a másikba rakja a forrást. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége legutóbbi, február 17-ei ülésén áttekintette a kormány gazdasági válsággal összefüggő tervezett intézkedéseit, köztük az adószabályok változására vonatkozó elképzeléseket. A bejelentett 3 százalékos áfaemelés kapcsán a TÖOSZ-t vezető polgármesterek azon aggályuknak adtak hangot, hogy az alapvetően európai uniós források felhasználásával tervezett fejlesztéseiket 20 százalékos áfakulcs figyelembevételével készítették elő, és értelemszerűen ehhez igazították a saját önrészük mértékét is. Amenynyiben magasabb lesz az áfa, a projektre rakódó plusz terhet az önkormányzatoknak kell előteremteniük. Ez adott esetben egy 1,2 milliárdos program esetében 30 millió forint többletkiadást jelentene. Az amúgy is kifeszített költségvetési helyzetben a csupán három százalékos többletigény adott esetben az egész program megvalósulását veszélyeztetheti. Természetesen az áfa szerepét az önkormányzati fejlesztések tekintetében a polgármesterek már korábban is többször kifogásolták. Többek állítása szerint azzal, hogy bizonyos önkormányzati fejlesztések az áfakörbe tartoznak, az állam saját magának osztja vissza a pénzt, azaz egyik zsebéből a másikba rakja a forrást. Az állam és az önkormányzatok közötti pénzmozgás egyéb tekintetben is csak bonyolítja és bizonyos mértékben indokolatlanul drágítja az eljárást a kereskedelmi bankok tevékenységének közbeiktatása következtében. Mindezek figyelembevételével a TÖOSZ elnöksége javasolta, hogy a kormány gondolja át az önkormányzatok és az általános forgalmi adó kapcsolatát legalább a fejlesztések tekintetében. A TÖOSZ kezdeményezésre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a sajtón keresztül úgy reagált, hogy az alacsony infláció, illetve elsősorban a járulékcsökkentés ellensúlyozó hatása miatt nem számol a beruházások érdemi drágulásával, vagyis azzal, hogy az áfaemelés az uniós projektek megvalósítását kedvezőtlenül befolyásolná. Nyilvánvaló, hogy e tekintetben is szükséges majd az összes változás együttes hatását figyelembe venni, viszont ekkor előállhat, hogy a már megkezdett fejlesztési programokat át kell alakítani és engedélyeztetni. Ezért is fontos, hogy a felmerülő kérdéseket mielőbb egyeztessék az érdekelt felek, ugyanis mind a kormányzat, mind az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a megkezdett fejlesztési folyamat zavartalanul folytatódjék, hiszen a gazdasági válsággal szemben a legjobb ellenszer a kiszámítható és tervezhető adott esetben uniós, vagy hazai közpénzzel finanszírozott munka. Nem engedhető meg, hogy újabb bizonytalanságok terheljék az uniós források korrekt felhasználását. A TÖOSZ azért is kezdeményezte Bajnai Gordon fejlesztési miniszterrel történő mielőbbi egyeztetést, mert az áfakérdésen túl is számtalan kritika fogalmazódott meg a polgármesterek részéről az uniós pályázati gyakorlattal kapcsolatban. Az ésszerűtlen és indokolatlan verseny helyett a kötelező önkormányzati feladatellátás megfelelő színvonalának megteremtésére kellene törekedni, elkerülve a felesleges bürokráciát és a könnyelmű pénzkidobást. Sajnos az ország számtalan területéről hozható példa, hogy a tervszerűtlen és összehangolatlan fejlesztések következtében még a közelmúltban is újítottak fel olyan általános iskolákat, amelyekben belátható időn belül nem lesz tanuló. A kistérségi szinten történő fejlesztési programozás eredményeként lehetővé válna, hogy ütemezetten kiszámíthatóan és a lehető legtakarékosabban történjen a fejlesztési források felhasználása. Így a kistérségen belül elérhető lenne, hogy valamennyi település pontosan tudhatná, hogy nála melyik intézményt, önkormányzati kötelező feladatot milyen ütemezésben és mikor fogják külső segítséggel megvalósítani. Mindezek miatt a TÖOSZ elnöksége kiemelten fontosnak tarja, hogy a kormányzati fejlesztéspolitika és a fejlesztésben érdekelt önkormányzatok között folyamatos és érdemi legyen a szakmai párbeszéd, és a rendelkezésre álló uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban tudjuk felhasználni. Azért kell(ene) mielőbb beszélni a felmerülő aggályokról, hogy a félreértések tisztázódhassanak, az ésszerűség, a célszerűség és a takarékosság a legszélesebb körben érvényesüljön. Természetesen abban az esetben is szükséges az egyeztetés a fejlesztéspolitika irányítói és a végrehajtásban közreműködők között, ha nem történik meg a bejelentett áfaemelés, ugyanis újabb nehézség és elbizonytalanító körülmény nélkül is sok kérdést kellene tisztázni, annak érdekében, hogy a fejlesztések hatása lehetőség szerint valamennyi magyar településen érzékelhető legyen. Mindezek figyelembevételével kérte a TÖOSZ elnöksége, hogy a kormány az önkormányzatokkal folytatott párbeszéd után gondolja át az önkormányzatok és az áfa kapcsolatát. Sólyom Z január február ÖN KOR KÉP 33

36 KOR-KÉP A kormány azon javaslatai, amelyek az alkotmányos intézmények megújítására és a közélet átláthatóbbá tételére vonatkoznak, az érintettek körében nem keltett osztatlan sikert. Mint ahogy erről a Parlament rovatunkban közölt tudósításból kiderül (Az ördög a részletekben van 6. oldal) az Országgyűlés ellenzéki frakciói darabokra szedik a javaslatot. Egyedül az MDF véleménye nem ismert lapzártánkig. A különböző fórumokon ismertetett kormányzati elképzelés szinte percről-percre alakul, apró finimítások érzékelhetőek, de a február elején nyilvánosságra hozott tervezet ezideig alapvetően nem változott. Vagyis kisebb parlamentről és felére csökkentett önkormányzati képviselői létszámról beszélünk, és mindez a közélet átláthatóbbá tétele szempontjából fontos olvasható a kormányzati anyagból. Az alábbiakban ismertetett kormányzati elképzelésekből kiderül, hogy ez a közjogi csomag már nem az a csomag, amit 2007 októberében Gyurcsány Ferenc bejelentett. Vagyis nincs szó főállású parlamenti képviselőségről, és nem tervezik azt sem, hogy a következő parlamenti ciklustól önkormányzati vezetők, polgármesterek, gazdasági társaságok vezetői ne lehessenek a parlament tagjai. (A tervezett tisztasági csomag 2007-ben* az akkori 190 fős szocialista frakcióból 38 polgármestert és körülbelül 100 önkormányzati képviselőt érintett volna.) A parlamenti vitából az is kiderül, hogy az ellenzék ugyan sokmindent másként csinálna, de a polgármestereket érintő összeférhetetlenség megszüntetése nekik sem fontos. Ma Magyarországon egy átlagos parlamenti képviselő az országos átlagjövedelem háromszorosát keresi. Ez a jövedelem a parlamenti képviselők felelősségének, tevékenységének súlyához és a hazai jövedelmi viszonyokhoz, a piaci szféra vezetőinek fizetéséhez képest nem számít magasnak. A képviselői jövedelmekkel szembeni kritikát nem elsősorban azok mértéke, hanem azok átláthatatlansága, ellenőrizhetetlensége váltja ki. Az országgyűlési képviselők tiszteletdíját a mindenkori országos átlagkeresettől tennék függővé * Lásd: ÖN-KOR-KÉP októberi számát A javaslat szerint a képviselők tiszteletdíja a mostani átlagos parlamenti képviselői jövedelemnek megfelelően (ami a tiszteletdíjat és részben a költségtérítést is magában foglalja) az országos átlagkereset háromszorosa lenne. A tiszteletdíjak mindenkori nemzeti átlagkeresethez való igazításával az Országgyűlési képviselők a keresetük révén is közvetlenül osztoznának a nemzet sorsában: fizetésük csak abban az esetben emelkedne, ha az emberek átlagjövedelme is nőne, sőt, ha esetleg csökken az átlagkereset, az a képviselők fizetését is csökkentené ígéri a javaslat. KÖZÉLETI Kisebb önkormányzati testületek olcsóbb működés arányosabb önkormányzati választási rendszer Nemcsak az Országgyűlés, hanem az önkormány- KÖZÉRZET A képviselők létszámának zati rendszer, az önkormányzati testületek létszáma és javasolt csökkentése miatt minden képviselő kivéve a működése is jogos kritikákat vált ki az emberekből. kormányzati tisztséget viselőket köteles lenne legalább Az önkormányzati igazgatás egy bizottság munkájában átalakítása során a kormány részt venni, a bizottsági tagságért, valamint a további két célt tart szem előtt: bizottsági tagságokért külön díjazás nem járna. A költségtérítés lehetősége megmaradna, de megszűnne a számla nélküli elszámolás lehetősége A képviselők továbbra is jogosultak lennének az útiköltségük megtérítésére, a gépkocsik kilométeróra-állásának szigorú dokumentálása mellett. Az útiköltség-térítés összege megegyezne az adószabályokban rögzített általános mértékkel. Az országgyűlési tisztséget is ellátó képviselők (pl. bizottsági elnök, parlamenti jegyző) javadalmazása a javaslat szerint az országos átlagkereset alapján számított képviselői jövedelem meghatározott szorzóval növelt összege lenne. úgy kell átalakítani az önkormányzati igazgatást, hogy ne sérüljön a képviseleti demokrácia, de csökkenjen a bürokrácia. A képviseleti demokrácia költségeinek csökkentése szükségessé teszi az önkormányzati testületek jelentős a település lélekszámának nagyságától függő mértékű csökkentését. A kisebb létszámú testületek nem csupán az önkormányzati rendszer költségeit csökkentik, de gyorsabbá és hatékonyabbá teszik a döntéshozatalt, a kormány által javasolt páratlan létszámú testületek bevezetésével pedig elkerülhető a szavazategyenlőség következtében előálló döntésképtelenség. A nem sokkal több mint 400 lakosú Mihályfa község képviselő-testülete, amely a polgármesterrel kiegészülve jelenleg 6 fős, a javaslat értelmében szintén a polgármesterrel együtt számítva 3 fősre csökkenne. A 32 ezres 34 ÖN KOR KÉP január február

37 KOR-KÉP lélekszámú Gyula város képviselő-testülete jelenleg 24 fős a polgármesterrel együtt: ez a szám 13 főre csökkene. Egy nagyváros esetén még ennél is nagyobb lenne a változás: a több mint 200 ezer főt számláló Debrecen példájából kiindulva, ahol jelenleg a polgármesterrel együtt 50 fő a települési önkormányzat tagjainak száma, a polgármesterrel együtt 19 főre csökkenne az önkormányzati testület létszáma. A helyi önkormányzati képviselők száma jelenleg , ez a létszám a javaslat Települési önkormányzatok jelenlegi létszáma 100 lakosig 3 fő* 600 lakosig 5 fő* 1300 lakosig 7 fő* 3000 lakosig 9 fő* 5000 lakosig 11 fő* lakosig 13 fő* lakosig 17 fő* lakosig 23 fő* lakosig 25 fő* lakosig 27 fő* Minden további lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma. * A testület kiegészül a polgármesterrel Települési önkormányzatok tervezett létszáma 500 lakosig 2 fő* 2000 lakosig 4 fő* 5000 lakosig 6 fő* lakosig 8 fő* lakosig 10 fő* lakosig 12 fő* lakosig 16 fő* lakostól 18 fő* * A testület kiegészül a polgármesterrel szerint ra csökkenne. A helyi önkormányzati képviselők számának csökkentése évente közel 11 milliárd forint megtakarítást eredményezhet. A kormány javaslata a kisebbé váló testületek megválasztásának szabályain is változtatna: a lakos alatti településeken megmaradna a kislistás választási rendszer, az ennél magasabb lakosságszámú települések képviselőit azonban vegyes helyett tisztán listás rendszerben választanák, azaz ezeken a településeken megszűnne az egyéni választókerületi rendszer. A fővárosi és megyei közgyűlések tagjainak összesített létszáma jelenleg 901 fő, ezt a létszámot a kormány javaslata 489-re csökkentené. Mindez egy év alatt mintegy 825 millió forint megtakarítást eredményezhet. A kormány javaslata szerint a megyei közgyűlések tagjainak választásában a megyei jogú városok választópolgárai is részt vehetnének, így a megyei közgyűlés képes lenne a megye teljes lakosságát reprezentálni. Polgármesteri tisztség Jelenleg az egyszerűbben ellátható kistelepülési polgármesteri feladatokat is jórészt főállású polgármesterek látják el. Ma közel 2400 olyan település van, ahol kétezer főnél alacsonyabb a lakosságszám. Ezek közül 1182 településen a polgármester főállásban látja el feladatait. A kormány javaslata szerint a jövőben az ezer-kétezernél kisebb lélekszámú településeken kizárólag társadalmi megbízatásban lenne betölthető a polgármesteri tisztség. Az ennél nagyobb, de ötezernél kevesebb főt számláló településeken a polgármesteri tisztség főállásban és társadalmi megbízatásban is betölthető lenne, az Megyei/fővárosi közgyűlések jelenlegi létszám tervezett létszám Budapest 66 fő* 36 fő* Bács-Kiskun 46 fő 25 fő Baranya 40 fő 23 fő Békés 40 fő 23 fő Borsod-Abaúj-Zemplén 59 fő 27 fő Csongrád 40 fő 23 fő Fejér 40 fő 23 fő Győr-Moson-Sopron 41 fő 23 fő Hajdú-Bihar 40 fő 25 fő Heves 40 fő 23 fő Jász-Nagykun-Szolnok 40 fő 25 fő Komárom-Esztergom 40 fő 23 fő Nógrád 40 fő 21 fő Pest 80 fő 33 fő Somogy 40 fő 23 fő Szabolcs-Szatmár-Bereg 48 fő 27 fő Tolna 41 fő 21 fő Vas 40 fő 21 fő Veszprém 40 fő 23 fő Zala 40 fő 21 fő ötezer fősnél nagyobb településeken pedig kizárólag főállású polgármester lenne választható. A főállású polgármesteri tisztség megszüntetésével a kisebb települések több forrást fordíthatnának a közszolgáltatások ellátására. Az elérhető megtakarítás kb. évi 3,6 milliárd forint lehet. Megrendelő Szerkesztette: Csiky Ildikó Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint+áfa/évfolyam+postaköltség Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., Aláírás január február ÖN KOR KÉP 35

38 MOHÁCSI Ki van a maszk mögött? 36 ÖN KOR KÉP január február Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul Higgyük, hogy a busójárók nemcsak a telet képesek elűzni, de az önkormányzat pénzügyi helyzetére is jótékonyan hatnak A busójárás eredetére két magyarázat is létezik: a törökűzés és a télűzés. A törökűzés mondája szerint a törökök által sanyargatott Mohács lakói, a sokácok, a Mohács-szigetre menekültek. Egyik este a nekikeseredett bujdosók előtt, a tábortűznél, megjelent egy öreg sokác ember. Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul mondta, majd eltűnt. Hamarosan egy délceg, álarcos vitéz lépett a menekültek közé. Utasítására azok álarcokat, maszkokat öltöttek, és az éj leple alatt áteveztek a folyón, és fafegyverekkel, kereplőkkel nagy zajt csapva hoztak rettenetet a törökre, elűzték őket a városból. A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. Farsang utolsó csütörtökén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. A világörökség része lehet a mohácsi busójárás Mohács életében az egyik legnagyobb dolog a farsang idején tartott busójárás. Bár az esemény sokat változott az évek alatt, az alapmotívumok még mindig ugyanazok: jelmezbe bújtatott szőrős figurák kereplőket

39 BUSÓFESZTIVÁL pörgetnek, lisztet szórnak a nézőkre, koporsót égetnek, néha még ütlegelik is a turistákat. Most a világörökség részének nyilváníthatják az eseményt. A Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület 2007 óta a hagyományos busóműsorokon túl fesztiválprogramokat is szervez a télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepen. Idén február 20-tól Mohács öt különböző helyszínén várják az érdeklődőket, a jó hangulatra vágyókat. A Busófesztivál kiemelt rendezvényei közé tartozik a III. Országos Népzenei Tehetségkutató Verseny és a II. Nemzetközi Farsangi Dudás Találkozó. A szervezők a támogatásokból fenntartott rendezvényt ben nemzetközi álarcos fesztivállá szeretnék fejleszteni, úgy gondolják, hogy a velenceiek is egyszer így kezdték el valamikor A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) budapesti székhelyén tartották a Mohácsi Busófesztivál beharangozó sajtótájékoztatóját, ahol a fülsiketítő kereplők és dudák az értékek megőrzésére, társadalmi szerepvállalásra hívták fel a figyelmet. A rendezvényt a Magyar Fejlesztési Bank támogatja. Dr. Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy a Mohácsi Busófesztivál éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival. Hangsúlyozta, hogy az MFB számára fontos a hagyományok őrzése, a zenei értékek közvetítése, a társadalmi szerepvállalás. Csy-kó Fotó: Ádám Miklós Tegye biztonságossá játszótereit! Korszerű hintaülőkék megfizethető áron! Minden játszótér alapvető eleme a hinta. De vajon megfelelnek e az Önök településén található hinták az EN szabványban előírt követelményeknek? Amennyiben szándékukban áll javítani játszótereik biztonságát, de szűkösek az anyagi forrásaik, ajánljuk figyelmükbe legújabb fejlesztéseinket. Egy új fejlesztés eredménye A Ratipur Kft. által kifejlesztett EN szabvány szerinti tanúsítással rendelkező lapos hinta, bölcsőhinta és mérleghinta ülőke lehetővé teszi az Ön számára, hogy csökkentse a játszótéren bekövetkező sérülések valószínűségét és mérsékelje azok súlyosságát. A fémvázat beborító speciális poliuretán habot már régóta használják az autóiparban és ma már a fejlesztésekben élenjáró, piacvezető játszótéri játékgyártók is alkalmazzák. Ergonómia és esztétikum A termékek puhák, ugyanakkor ellenállóak a fizikai behatásokkal és az időjárási viszontagságokkal szemben. A formatervezett hintaülőkék nem csak biztonságosak, de ergonómikusak és esztétikusak is. Könnyen felszerelhetőek A lapos- és bölcsőhintát kompletten, horganyzott lánccal szállítjuk. A mérleghinta ülőke rögzítési pontjai lehetővé teszik, hogy a már meglévő rudazatra könnyen felszerelhető legyen, ezzel pillanatok alatt kiválthatja a sérült- vagy a szabványnak nem megfelelő ülőkéket. Igény esetén szakembereink vállalják a hinták felszerelését. Hazai fejlesztőmunka gyümölcsei Termékeink hazai termékek. Ha ezeket vásárolja, a hazai szakemberek fejlesztőmunkáját és a hazai ipart támogatja! Amennyiben termékeink felkeltették érdeklődését, kérjük keressen bennünket az alábbi elérhetőségeken, ahol kollégáink készséggel állnak rendelkezésére: Ratipur Kft., H-7300 Komló, Patak u. 2. Tel.: +36 (72) Fax.: +36 (72) info@ratipur.hu Web: január február ÖN KOR KÉP 37

40 TELEPÜLÉSÜGY Mindenütt lehet már postapartner! A Postapartner Program az ez év elején meghirdetett negyedik ütemmel országos szintre emelkedett, valamennyi megyében lehet már pályázni postai szolgáltatás üzemeltetésére. Az uniós irányelveknek megfelelően rövidesen megnyílik az európai piac a postai szolgáltatások területén is. A felkészülés részeként a Magyar Posta 2007 őszén indította el Postapartner Programját, melynek keretében postai szolgáltatások ellátására keres partnereket. A posták üzemeltetését közbeszerzési pályázat keretében, több ütemben hirdette meg a társaság. Az első 2007 októberében kezdődött négy megyében, melynek eredményeként 31 posta működtetésére kötöttek szerződést tavaly nyáron. A program újabb két ütemmel folytatódott a múlt év tavaszán, illetve októberében. Ez év elején pedig immár a negyedik ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr- Moson-Sopron, Nógrád és Zala, illetve Komárom-Esztergom megye szerepel öszszesen 390 posta bevonásával. Az utóbbi megyében azokra a postahelyekre lehet újra jelentkezni, amelyekre az első ütemben nem találtak partnert. Információs napok a kamarák szervezésében A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara február első hetében információs napokat tartott a negyedik ütemben érintett megyék székhelyén. A több mint 250 érdeklődő számára a posta partnerszervezetei házigazdaként a területi kamarák, valamint a regionális munkaügyi központ, a Magyar Fejlesztési Bank és a KISOSZ adtak tájékoztatást a postapartneri működésről, mint üzleti lehetőségről, a program részleteiről és eredményeiről, továbbá arról, milyen támogatásokat, segítségeket lehet igénybe venni a pályázás során. A résztvevők által feltett kérdésekből, hozzászólásokból kitűnt, hogy az érdeklődők többsége ma már jól ismeri a programot, és tudja, hogyan kell pályázni, illetve milyen támogatások, kedvezményes hitelekkapcsolódnak hozzá. Győr-Moson-Sopron megyében hatvanöt postára lehet jelentkezni, ennek hírére a megyeszékhelyen teljesen megtelt a kamara konferenciaterme. Sokan érkeztek önkormányzatoktól, sőt, több polgármester úgy érezte, érdemes személyesen meghallgatni, milyen lehetőségeket jelenthet számukra a Postapartner Program. Salgótarjánban is hasonló volt az érdeklődés, talán azért is, mert Nógrád megyében még több szám szerint hetvenhat postára lehet pályázni. Az önkormányzatok képviselői mellett vállalkozók is szép számban megjelentek. Az egyik népszerű téma a támogatási lehetőségek köre volt. Felmerült kérdésként például, hogy amennyiben az önkormányzat sikeresen pályázik, és valamennyi jelenlegi postai munkatársat alkalmazná, ez esetben mindannyiuk után igénybe vehető-e a bér- és járuléktámogatás. A munkaügyi központ képviselője megnyugtató válasza szerint elegendő forrás áll rendelkezésre a programban. Információs nap Miskolcon Ebben az ütemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érintett a legtöbb, szám szerint 148 posta. Egy vállalkozó az iránt érdeklődött, hogy a nyertes hol működtetheti a postai szolgáltatást. A válasz szerint ez lehet a jelenlegi posta vagy akár más helyszín is, mint egy üzlet, kávézó, a pályázati felhívásból pedig megismerhetők mindazok a feltételek, amelyeknek a szolgáltatóhelynek meg kell felelnie. Zala megyében hatvannyolc posta kínál lehetőséget a vállalkozó szelleműek számára, és közel ugyanenynyien vettek részt a zalaegerszegi fórumon is. Ott arra kérdeztek rá többek között, hogy mely szolgáltatásokat kell a leendő postapartnernek kötelezően nyújtania. Az érdeklődő megtudta, a cél az, hogy az ügyféligények ne sérüljenek, tehát ne változzon jelentősen a szolgáltatási kör. Az információs napokon tartott előadások anyaga megtekinthető a oldalon, amelyekből azok is tájékozódhatnak, akik esetleg nem tudták az előadásokat személyesen meghallgatni. Ott érhető el továbbá a közbeszerzési pályázat előminősítési felhívása is, amely alapján postapartnerségre lehet jelentkezni Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád és Zala megyében. Kottász Gergely 38 ÖN KOR KÉP január február

41 HÍREK Újabb négy év várakozás A siófoki kistérségi társulás felmondja az oktatásban és az egészségügyben vállalt közös önkormányzati feladatellátást Balatonvilágossal, miután a település elállt a megyeváltás szándékától. A megyeváltás gondolata közlekedési, egészségügyi ellátási és közoktatás-szervezési okok miatt vetődött fel. A Veszprém megyéhez tartozó Balatonvilágos ugyanis mára gyakorlatilag összeépült a Somogy megyéhez tartozó Siófokkal. A lakosok többnyire Siófokon intézik az ügyeiket, bevásárlásaikat, a község mégis olyan kistérséghez tartozik, amelynek központja a 23 kilométerre fekvő, nehezebben megközelíthető Balatonalmádi. Balatonvilágos képviselő-testületi tagjainak többsége azonban attól tart, hogy a megyeváltás után könnyen Siófokhoz csatolhatóvá válna a település fejlettebb, nyugati része. Álláspontjuk akkor sem változott, amikor Siófok polgármestere személyesen is kifejtette: az aggályok alaptalanok és ellentmondanak a törvényi törekvéseknek is. Januárban Fekete Barnabás, a település polgármestere aláírásgyűjtési akcióba kezdett, hogy a képviselő-testület állásfoglalása ellenére megtarthassák Balatonvilágoson a tervezett népszavazást a megyeváltásról. Az akciót azonban le kellett állítani, mert kicsúsztak a határidőből. Az elmúlt időben a siófoki kistérség bizalmi és nem gazdaságossági alapon vállalt együttműködést Balatonvilágossal több téren is. Segítette a települést a kötelező feladatellátásban, miközben az érintett világosi intézmények után az almádi kistérség kaphatott meg bizonyos állami normatívákat. Ezért érthető, hogy a siófoki kistérség felmondta a korábbi együttműködési megállapodásokat fogalmazott a csalódott polgármester. Az új helyzetről elmondta: a balatonvilágosiak várhatóan augusztustól a balatonalmádi egészségügyi ügyelethez tartoznak majd, és még nem tudni, mi lesz a Siófoki Integrált Oktatási Központból kikerülő helyi iskolával, hiszen annak 20 millió forinttal többe kerül az önálló fenntartása. Az még kérdéses, hogy az iskola újfajta működtetése megfelel-e majd az állami támogatás feltételeinek. Hozzátette, hogy a világosiak elesnek a siófokiakkal közös csomagban történő, olcsóbb energiaellátás lehetőségétől is. A világosi polgármester bízik abban, hogy a megyeváltás lehetősége nem úszott el, csak újabb négy évet csúszik a testület döntése miatt. Új főjegyzője van a Csongrád Megyei Közgyűlésnek. Kovalcsik Andrea személyében új főjegyzőt választott február 12-ei ülésén a Csongrád Megyei Közgyűlés. Az új főjegyzőt február 19-ével határozatlan időre választotta meg a közgyűlés közölte Magyar Anna elnök. A posztra Kovalcsik Andrea egyedüliként pályázott. Kovalcsik Andrea 2000-ig ügyvédként tevékenykedett, majd a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban, 2005-től pedig a Fogyasztóvédelmi Felügyeletnél dolgozott, ahol a regionális igazgatói posztot is betöltötte. KÖSZ-állásfoglalás a Volán-társaságok privatizációjáról. A Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) Választmánya a február 2-ai ülésén áttekintette a Volán-társaságok esetleges privatizációjával kapcsolatos kérdéseket, s az alábbi állásfoglalást hozta: Tekintettel arra, hogy az országban hosszabb ideje, több alkalommal is fölvetődött a Volán-társaságok esetleges privatizációja, s minden alkalommal a nagyvárosi önkormányzatok kizárólagos kedvezményezetti pozíciója fogalmazódott meg, a KÖSZ ezt a megoldást nem tartja elfogadhatónak. A választmány álláspontja, hogy amennyiben sor kerül e társaságok privatizációjára, és az önkormányzatok tulajdonába kerülhetnek a társaságok, úgy azok ne csupán a székhely városok, hanem az adott Volán-társaságok által érintett települések közös tulajdonába kerüljenek. A tulajdoni arányok egy céltársulási megállapodásban kerülhetnek meghatározásra, a társaságok működtetésével kapcsolatos egyéb kérdésekkel együtt. A választmány kifejezi abbéli igényét, hogy amennyiben az itt írtakkal kapcsolatos tárgyalások, előtárgyalások megkezdődnek, úgy azokba a kistelepülések és kistérségek érdekeinek képviseletében a KÖSZ-t is vonják be. Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke Átadták az új regionális szennyvíztisztítót Egyházashetyén Négy Vas megyei kistelepülés Káld, Egyházashetye, Borgáta és Köcsk lakói örülhettek annak, hogy lakókörzetükben megoldódott a szennyvízelvezetés és működik egy korszerű szennyvíztisztító. A több mint 1,6 milliárd forintos regionális szennyvízközmű-beruházást Kiss Péter kancelláriaminiszter február 13-án avatta fel Egyházashetyén. A szennyvízelvezetés és -tisztítás kérdése a jobb minőségű élet egyik alapkövetelménye, nem csupán egy műszaki kérdés. Vas megyében, ahol sok a kistelepülés ezt nehezebb megoldani, mint az ország más részeiben, ezért az érintett önkormányzatoknak össze kellett fogni és közös programot kellett kidolgozni. A négy kemenesaljai kistelepülés még 2005 áprilisában pályázott címzett-támogatásra, amelynek odaítéléséről 2006-ban született döntés. A beruházás keretében 1300 lakóházat kötöttek rá a szennyvízvezetékre, a lakosság bekötésenként 330 ezer forintot fizetett. A lakossági befizetéseken túl az önkormányzatok összesen 420 millió forint saját erőt teremtettek elő, ennek érdekében kötvényt bocsátottak ki, amely 20 évre jelent adósságterhet a községeknek január február ÖN KOR KÉP 39

42 KOR-KÉP GÖDÖLLŐI ESZMECSERE Jó, ha van párbeszéd Gödöllőn az önkormányzatok finanszírozásáról tanácskoztak a településpolitikusok. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által rendezett konferencián közel 500 településpolitikus, az önkormányzati miniszter, az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium tisztségviselője valamint az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke is részt vett. Valamennyi résztvevő egyetértett abban, szükség van a közigazgatási rendszer átalakítására. Annak módjáról azonban jelentősen különbözőek az álláspontok. Közös a felelőség. Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere, megnyitójában a párbeszéd fontosságáról beszélt. Úgy fogalmazott, hogy ha párbeszéd van az önkormányzati szövetségek és a kormány között, az jó, mert nagyon fontos, hogy áttekintsék a települések helyzetét, ugyanis az önkormányzatok képviselői 3500 milliárd forinttal gazdálkodnak, és 10 millió embernek kell a válság idején is biztosítaniuk a szolgáltatásokat. Az önkormányzati miniszter nem zárja ki a kötelező társulások létrehozását sem. Gyenesei István önkormányzati miniszter a tervezett válságkezelő program önkormányzatokat érintő elképzeléseiről beszélt. A miniszter fontosnak tartja az önkormányzati rendszer átalakítását. Véleménye szerint az önkormányzati középszint tisztázása, a működéshez szükséges megfelelő források biztosítása és a decentralizáció kérdése nem kerülhető meg. Ezekben szakmai, politikai viták vannak, szerinte a kérdések tisztázása még 1-2 évet igénybe vesz. Gyenesei István hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem áll szándékában az önkormányzatok számát csökkenteni, viszont a közszolgáltatás biztosítását térségi szinten tervezik. Nem zárja ki a kötelező társulások létrehozását sem. A bürokráciáról szólva a miniszter úgy fogalmazott, hogy hazánkban túl sok hivatal működik, indokolt volna a körjegyzőségekre vonatkozó szabályokat módosítani, lélekszámhoz kötni a körjegyzőségek és a hivatalok számát. Mint lehetőség szóba került a csatlakozó községek intézménye is: erről csak abban az esetben lenne szó mondta a miniszter, ha egy bizonyos ideig nem sikerül polgármestert, illetve képviselő-testületet választani. Ebben az esetben a települések önrendelkezési jogosítvánnyal rendelkeznének. Az önkormányzati miniszter erősebb jogosítványokat szánna a polgármestereknek. A polgármesterek jogállásáról szólva úgy fogalmazott, hogy vétójoggal ruházná fel a településvezetőket. Polgármester ne legyen országgyűlési képviselő! Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere a jelenlegi önkormányzati rendszer átalakításáról beszélt. Felhívta a figyelmet a rendszerben található ellentmondásokra, úgy fogalmazott, hogy a változtatás elkerülhetetlen. Véleménye szerint egy erős egységes önkormányzati érdekszövetségre volna szükség, amely felkészült szakértőkkel rendelkezik. Szerinte az önkormányzati választás időpontja sem megfelelő, az volna a jó, ha a parlamenti választásokat követően, legalább hat hónappal később lennének a helyi önkormányzati választások. Csabainé érzékeny dologra tapintott, amikor kimondta, hogy szerinte összeférhetetlen a polgármesterség az országgyűlési képviselőséggel. A polgármester asszony úgy fogalmazott: ő tapasztalatból mondja, hogy ezt a kettősséget meg kell szüntetni. Javasolta, hogy a kistelepülések rendelkezzenek olyan szabad forrással, amelyről maguk dönthetnek. Az állam kivívta függetlenségét állampolgáraitól. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke a kistelepülések túlélési lehetőségeiről szólt, s felhívta a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a válságkezeléssel kapcsolatos elképzelések megvalósítása esetén sújtanák őket. A Magyar Faluszövetség elnöke egészen 2000-ig viszszatekintve, kritikusan elemezte a miniszteri keret és az önhiki aránytalanságait, és nem tudta elfogadni a csatlakozó községek jogállására utaló kormányzati elképzeléseket sem. Önkormányzatok: ki tudja merre? Varga Mihály, az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságának elnöke úgy fogalmazott, ez a terület az idei költségvetés legnagyobb vesztese, mivel az egymást követő tárgyalási szinteken összesen 130 milliárd forintot vontak ki az önkormányzati rendszerből. Így a kormánytól kapott bevétel várhatóan a 2006-os szinten lesz. Csiky Ildikó Elmaradt a találkozó. Az országos önkormányzati szövetségek vezetői sajnálattal vették tudomásul, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az általa február 18-ára kezdeményezett tanácskozást az előző nap délutánján lemondta olvasható a szövetségek elnökei által kiadott közleményben. A gazdasági válság közepette különösen fontos, hogy a kormány és az önkormányzatok közötti párbeszéd legmagasabb szinten történjen, lehetővé téve, hogy az önkormányzatok képviselőinek lehetősége legyen álláspontjuk, javaslataik és elvárásaik közvetlen megvitatására a kormányfővel. Az önkormányzati szövetségek a lemondással egyidejűleg felajánlott önkormányzati miniszteri tárgyalást nem kívánják igénybe venni, mivel ez nem pótolja a miniszterelnöki megbeszélést. Az önkormányzati szövetségek első együttes elnökségi ülésére a miniszterelnökkel történő tárgyalás elmaradása ellenére február 25-én sor kerül, melynek eredményéről a közvéleményt tájékoztatni fogják. Budapest, február 18. Dr. Sütő László, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Szövetsége Dr. Wekler Ferenc, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Szabó Gellért, Magyar Faluszövetség Dr. Gémesi György, Magyar Önkormányzatok Szövetsége Molnár Gyula, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Dr. Ódor Ferenc, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége 40 ÖN KOR KÉP január február

43 KOR-KÉP KÖZIGAZGATÁS A törvényesség biztosításának jelentőségéről Januártól megkezdték működésüket a regionális államigazgatási hivatalok, amelyek a megszűnő közigazgatási hivatalok jogutódjaiként működnek ezentúl, de a közigazgatási hivataloktól eltérően a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését nem láthatják el A törvényességi ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szerv jogállását ugyanis az Országgyűlésnek kellene kétharmados törvénnyel szabályoznia, a téli ülésszak végéig azonban nem döntött arról a parlament. A kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII.23.) kormányrendelet értelmében a regionális államigazgatási hivatalok működése továbbra is szorosan kapcsolódik a helyi önkormányzatok tevékenységéhez, hiszen szociális és gyámhivatali, állami főépítészi, építés-felügyeleti feladatokat látnak el, a közigazgatási hatósági eljárásban másodfokú fórumként működnek stb. Ezen hivatalok azonban jelenleg nem kezdeményezhetik az általuk tapasztalt jogszabálysértés orvoslását a helyi önkormányzatoknál. A nemzeti és közösségi jogszabályok folyamatos változása így arra készteti a helyi önkormányzatokat, hogy meghatározott időszakonként meghatározott szempontok szerint saját maguk vizsgálják felül rendeleteiket. Ezen munkát részben szakembereik, bizottságaik útján végzik, de számos esetben alkalmaznak külső szakértői céget is. Ez a munka most, a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzési tevékenységének megszűnésével kiemelt jelentőséget élvez. A Kreátor Info Kft. vállalja helyi önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát; sok tapasztalatot szerzett már e területen. A Kreátor Info Kft. az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata során a rendeletek tartalmának megfelelően áttekinti: a vonatkozó hazai ágazati jogszabályokat, a jogalkotásra és a jogszabály-szerkesztésre vonatkozó normákat, az Alkotmánybíróság helyi önkormányzatokat érintő döntéseit és a vonatkozó uniós normákat is. A helyi önkormányzati rendeletek nemzeti jogszabályokkal való harmonizációjának biztosítása mellett az uniós tagságból adódó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése is jelentős mértékben érinti a helyi önkormányzatokat. Szükséges megemlíteni, hogy a helyi önkormányzatok e tekintetben a kormányzás részeként kezelendők, vagyis ha valamely önkormányzati rendelet nincs összhangban a közösségi jogszabályokkal, akkor a kormány felel az önkormányzati jogsértésért. Erre való tekintettel is fontos a folyamatos kontroll. A felülvizsgálatok során kiemelt figyelmet kellett fordítani a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/ EK irányelv (a továbbiakban: szolgáltatási irányelv) rendelkezései érvényesülésének vizsgálatára. Azon önkormányzati rendeletek tartoznak az irányelv tárgyi hatálya alá, amelyek tartalmaznak valamely szolgáltatásra, szolgáltatóra, vagy szolgáltatást igénybevevőre vonatkozóan engedélyezési eljárást (pl. telephely-engedély), vagy más a szolgáltatás tartalmát érintő korlátozást, követelményt, tilalmat (pl. meghatározott jogi formában történő működés előírása, minimális vagy maximális díjszabás előírása stb.). A helyi önkormányzatok által szabályozott eljárások során alkalmazott korlátozásoknak egyértelműnek, diszkriminációmentesnek kell lenniük, és figyelemmel kell lenni a szükségesség és az arányosság követelményére is. (Például a területi korlátozás irányulhat arra, hogy a település bizonyos, pontosan meghatározott területein a zajkibocsátással, rezgéskeltéssel járó szolgáltatások szigorúbb feltételek mellett nyújthatók.) Figyelembe kell továbbá venni, hogy a központi jogszabályokban lehetővé tett szolgáltatások nyújtását az önkormányzat rendelete nem lehetetleníti el az egész település területén, a korlátozások tehát nem vezethetnek arra, hogy valamely jogszerűen végezhető tevékenység a település területén ne legyen gyakorolható. Vizsgálni kellett továbbá azt is, hogy az önkormányzati rendeletek összhangban vannak-e az Alkotmánybíróság döntéseiben foglaltakkal. Ennek azért van nagy jelentősége, mert az Alkotmánybíróságról szóló évi XXXII. törvény szerint az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik többek között a jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése is. Egyedül az Alkotmánybíróságnak van joga az alkotmányt sértő önkormányzati rendeletet megsemmisíteni, illetve felhívni a helyi önkormányzatok figyelmét arra ha az jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, hogy feladatát teljesítse. Különösen nagy jelentősége van ma az Alkotmánybíróság munkájának, amikor január 1-jével megszűnt a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. Az Alkotmánybíróság határozataiban számos olyan alapelvet fogalmaz meg, amelyek ismerete és alkalmazása a helyi jogalkotási feladatok ellátásánál nélkülözhe január február ÖN KOR KÉP 41

44 KOR-KÉP KÖZIGAZGATÁS tetlen. Az Alkotmánybíróság 77/2006. (XII. 20.) AB határozatában mutatott rá többek között arra, hogy nem felel meg továbbá a normavilágosság követelményének az olyan önkormányzati rendeleti szabályozás, amely szerint a rendeletben foglaltak megsértése szabálysértési bírság kiszabását vonja maga után. Az ilyen szabályozási mód miután a norma címzettjei számára nem egyértelmű sérti a jogbiztonság elvét. Nem alkotható továbbá olyan önkormányzati szabálysértési tényállás, amely megegyezik a szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletben már leszabályozott szabálysértési tényállás tartalmával. Amikor a képviselő-testület mérlegelési jogkört telepít egyik szervére vagy a polgármesterre, különös figyelemmel kell lenni arra, hogy pontosan meghatározza a döntés legfontosabb eljárási szabályait, feltételeit (mely esetekben van, pl. eltérési lehetőség), hogy a rendelet közvetve diszkriminációra, indokolatlan megkülönböztetésre ne adjon lehetőséget. Az átláthatóság biztosítása mellett e tekintetben is fontos továbbá az önkormányzati rendeletekben a fogalmak pontos meghatározása is. Gyakran előfordul, hogy a rendeletben a képviselő-testület bizonyos tevékenység engedélyezését (pl. az ebek futtatására kijelölt terület fertőtlenítése) szakhatósági hozzájáruláshoz, engedélyhez köti. A szakhatóságok, mint államigazgatási szervek azonban csak az igazgatási jogkörükben adnak szakvéleményt/állásfoglalást, amely nem helyettesítheti a helyi önkormányzat szabályozási autonómiájába utalt feladatot. A szakhatóságok feladat- és hatáskörét az alapító/felügyeleti szerv határozza meg jogszabályban, az önkormányzat rendeletében államigazgatási szervre hatáskört nem telepíthet. Az önkormányzati rendeletekben a jegyzői államigazgatási hatáskörök és az önkormányzati hatáskörök pontos, világos elkülönítése szintén fontos követelmény. Az Alkotmánybíróság is számos döntésében [pl. 37/2004. (X. 15.) AB határozat] rámutatott arra, hogy a jegyző államigazgatási hatáskörének korlátozása tilos. Nem lehet továbbá olyan tárgykörben a rendeletben szabályt alkotni, amely a jegyző hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérbeadásának és a bérbeadó hozzájárulásának a feltételeit az önkormányzati rendelet határozza meg; a helyiségbér mértékét az önkormányzati rendelet nem szabályozhatja. A vásárcsarnokokban levő helyiségek bérleti díja szabadáras szolgáltatásnak minősül, mértékének meghatározására a felek az alkotmány 9. -ának (1) bekezdésébe foglalt piacgazdaság elemet jelentő, a Ptk ának (1) bekezdésében is kifejezett szerződési szabadságból eredő szabad megállapodása az irányadó állapította meg az Alkotmánybíróság 67/2006. (XI. 29.) AB határozatában. Ennek megfelelően a piacon az árusítás feltételeként fizetendő díjak megállapítása nem a képviselő-testület, hanem az üzemeltető feladata. A felülvizsgálatok során fontos szempont volt továbbá az önkormányzati rendeletek formai követelményeknek való megfeleltetése is. A Kreátor Info Kft. magas szintű szolgáltatást nyújt ügyfelei számára, a mindennapos tanácsadás kapcsán éppúgy, mint az egyes felülvizsgálati vagy más projektek lebonyolítása során. Munkatársaink akik kiváló gyakorlati és elméleti szakemberek, széles körű önkormányzati és közigazgatási tapasztalattal rendelkeznek gyorsan és precízen dolgoznak. A szakértői cégünk szervezésében már több kiadvány is megjelent, amelyek a helyi önkormányzatok rendeletalkotási munkáját segítik (pl.: A helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében, MHK 2006.; Módszertani Útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez, MHK 2006.). Ezen kiadványainkat és szolgáltatásainkat ajánljuk szíves figyelmükbe a honlapon! 1031 Budapest, Városfal köz 5. kreatorinfo@rubicom.hu (06-30) Együttműködési megállapodást írt alá Meixner András, Pécs alpolgármestere és dr. Ipkovich György, Szombathely polgármestere. A szövetség keretében Szombathely is bekapcsolódik a es Európa Kulturális Fővárosa projektbe. Meixner András, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy Szeged, Baja, Dunaújváros, Keszthely, Kaposvár, Nagykanizsa után Szombathely sorban a hetedik település, amellyel partnervárosi megállapodást írtak alá. Szombathely a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010-projektre többek között nemzetközi katonai és hagyományőrző egyesületet és népi iparművészeket, kézműveseket ajánlott fel. Az elfogadásra váró listán szerepel még néhány helyi együttes: az Anima Sound System, a Voler Mouche, Bognár Szilvia és Zenekara, az Ocho Macho, Beat Dis és a Street Dance Shock Break Kollektíva és négy-öt komolyzenei koncert. Cserébe Pécs is küldene Szombathelyre zenekarokat. Lovasi András zenekara, a Kiscsillag, a Vizin horvát népzenei együttes, a világzenét játszó Neofolk, Eszter és a Gumizsuzsi mint alternatív rock szerepel a listán. A programkínálat azonban még rendkívül képlékeny. Dr. Ipkovich György hangsúlyozta: a kulturális tőke most még értékesebb, hiszen a kultúra kitörési pont lehet a gazdasági válságok idején. Olyan érték, ami bár alapvetően a nem produktív szférához tartozik, akár konkrét gazdasági hasznot is hozhat, például azzal, hogy munkahelyeket teremt. 42 ÖN KOR KÉP január február

45 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Városi polgármesterek fóruma A városfejlesztés aktuális kérdései Súlypontok A városfejlesztésért felelős európai miniszterek marseille-i találkozójának tapasztalatai, a Lipcsei Charta elveinek átültetése a hazai gyakorlatba; Városrehabilitáció Kézikönyv a városok számára című IVS módszertani anyag változásainak bemutatása; A regionális operatív programok évben várható városrehabilitációs pályázati kiírásai, útmutatás a pályázó önkormányzatok számára; Településfejlesztési koncepció várható tartalmi követelményeinek bemutatása. A konferencia levezető elnöke, s egyben első előadója dr. Szaló Péter, az NFGM területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkára volt. Bevezetőjében A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által január 28-án szervezett városfejlesztési konferencia nagy érdeklődés mellett került megrendezésre a Duna Palotában. A konferencia a Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság városfejlesztéshez kapcsolódó aktuális feladataival foglalkozott. szólt a rendezvény fontosságáról, kiemelve, hogy ez egy folyamat, az egy éve e témában megkezdett szakmai párbeszéd folytatása. Megköszönte, hogy a polgármesterek, a főépítészek, a tervezők, a szakemberek elfogadták a meghívásukat. Egyúttal kimentette Burány Sándor NFGM államtitkárt más irányú elfoglaltsága miatt. Dr. Szaló Péter előadása első részében tájékoztatta a résztvevőket a városfejlesztésért felelős európai miniszterek marseille-i találkozójának tapasztalatairól. Majd bemutatta a Lipcsei Charta elveinek hazai gyakorlatba történő átültetését. Dr. Nagy Sándor alpolgármester előadásának címe Városfejlesztés a gyakorlatban ennek részeként Dr. Bóka István bemutatta Szeged Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Dr. Bóka István polgármester előadása Városfejlesztés a gyakorlatban Balatonfüred Város Akcióterületi Tervének bemutatásáról szólt. A felülvizsgált Városfejlesztési Kézikönyvről a évi tapasztalatokról és a Kézikönyv változásairól Jármi Gyöngyi területfejlesztési referens (NFGM, Területfejlesztési Főosztály) beszélt, aki a téma felelőse és koordinátora. Ennek része - ként az Integrált Városfejlesztési Stratégia részleteit Lunk Tamás (Vitalpro Kft.), az Akcióterületi Terv és városfejlesztő társaság összefüggéseit Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke (Városfejlesztés Zrt.), a Szociális városrehabilitáció és Antiszegregációs terv részleteit Somogyi Eszter (Városkutatás Kft.) mutatta be. A résztvevők megkapták az átdolgozott Városfejlesztési Kézikönyv munkaközi anyagát CD-n. A Városfejlesztés a Regionális Operatív Programokban témában Mosonyi Balázs főigazgató, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága ROP IH tartott ismertetőt. A városi szerepkörök vizsgálatáról, a településfejlesztési koncepció szabályozásáról Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes (NFGM, Területrendezési és Településügyi Főosztály) mondta el az aktuális információkat. A konferenciát az elhangzottakkal kapcsolatos vita, kérdések és az azokra adott válaszok zárták. A konferencián elhangzott előadások anyagai letölthetők a gov.hu honlapról. (Forrás: NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság) január február ÖN KOR KÉP 43

46 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Pályázati felhívás HELYI ÉPÍTÉ- SZETI ÖRÖKSÉG A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya az építészeti örökség helyi védelme területén a példaszerű helyreállítások elismerése céljából építészeti nívódíj pályázatot hirdet HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖK- SÉG címmel. A pályázat lebonyolításával a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságot bízta meg. A nívódíjat megvalósult alkotások nyerhetik el. A pályázat nyilvános. A nívódíjra pályázni lehet az ország területén lévő, önkormányzati rendelettel a helyi védelem körébe vont elemekkel, amelyek jelentős építészeti értéket képviselnek, és helyreállításuk, bemutatásuk példaszerű színvonalon, értéknövelő módon valósult meg. Pályázati feltételek Pályázatot nyújthat be minden olyan személy, aki a felújítás megvalósításában felelős építészként, vagy tájés kertépítész tervezőként, illetve restaurátorként, generálkivitelezőként, vagy tulajdonosként (önkormányzat és civil szervezet is lehet) közreműködött, és a pályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pályázatra január 1. előtt igazoltan megvalósult alkotásokkal, épületek esetében e dátum előtti jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező pályaművekkel lehet jelentkezni. Nem lehet pályázni, ha a tervezéssel kapcsolatban szerzői jogi, etikai vita vagy építésrendészeti eljárás áll fönn, erről a pályázónak nyilatkoznia kell. Díjazásban az építtetők, a tervezők és a kivitelezők részesülnek. A pályázatokhoz ajánlott csatolni az állami főépítész értékelő véleményét, amely a pályázat mellékletét képezi. Nem pályázhatnak az országos műemléki védettséget élvező épületek, objektumok. A pályázatok benyújtása A pályázatot a pontosan kitöltött adatlapok felhasználásával, a felhívásban ajánlott és kötelező dokumentumok csatolásával, A/4 formátumú csomagolásban, az alábbi címre kell benyújtani: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, 1111 Budapest, Budafoki út 59. Információszolgáltatási Iroda, Bódyné Máthé Ildikó részére A pályázatok benyújtásának határideje: március 10. A pályázatokat a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Építésügyi és Építészeti Főosztály vezetője által felkért bizottság bírálja el, amely a benyújtási határidőt követő 90 napon belül hozza meg döntését, amelyről a pályázók a döntést követő 20 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A benyújtott pályázati anyag díjazására a legmagasabb pályadíj 1,5 millió, a legalacsonyabb 300 ezer forint. A díjak átadására és a díjazásban vagy elismerésben részesített épületek bemutatására ünnepélyes keretek között kerül sor. A pályázati felhívást az Építésügyi Szemle, az Önkormányzati Tájékoztató, az ÖN- KOR-KÉP és az Építész Közlöny is közzéteszi, de hozzáférhető a A évben kiadható Kós Károly-díjakra egyéni kategóriában 17, közösségi kategóriában 6 javaslat érkezett be. A beérkezett javaslatokat a Kós Károly-díj Bizottság november 4-én megtartott plenáris ülésén értékelte és ajánlást készített a díjak adományozására. Az ajánlás előterjesztése alapján Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Kós Károly születésének 125. évfordulója alkalmából és a honlapon is, letölthető formában. A pályázati kiírás és jelentkezési lap (adatlap) január 20-tól díjmentesen szerezhető be a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ, Szolgáltatási Osztálynál. Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. További információ kérhető: Bánóné Nyékhelyi Mária szakmai titkártól a Maria.Nyekhelyi.Banone@ meh.gov.hu címen, illetve Bódyné Máthé Ildikótól: telefonon: vagy en: ibody@vati.hu. Kós Károly-díjat kaptak Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Kós Károly születésének 125. évfordulója alkalmából három személynek egyéni és három szervezetnek közösségi díjat adományozott. Az elismeréseket dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár adta át 2008 decemberében a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban. Kós Károly-díjat adományozott az alábbi személyeknek, illetve szervezeteknek: Egyéni kategóriában Minczinger Katalin nyugdíjas pedagógus. Fonyód város lakosságának régóta megfogalmazott igénye volt egy helytörténeti gyűjtemény megalapítása. Minczinger Katalin magára vállalta a kezdeményezést és a megvalósítás döntő részét. Példa nélkü- 44 ÖN KOR KÉP január február

47 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN li önzetlenséggel és eredményességgel, időt és fáradtságot nem kímélve dolgozott ebben az ügyben. Az ő elhivatottsága és lelkesedése másokat is magával ragadott. Így valósulhatott meg a hajdan mozinak is használt, leromlott állapotú százéves nyaralóépület igényes, illetve teljes felújítása a helytörténeti gyűjtemény elhelyezése végett. Minczinger Katalin ezt követően is folyamatos munkát végez mind a gyűjtemény fenntartása és bővítése, mind pedig a település kulturális életének szervezése terén. Sáros László DLA építész. Sáros László építész több évtizedes tervezői alkotó tevékenységével szerzett hírnevet és elismertséget; a legrangosabb építészeti díjak birtokosa. Az alkotói munka mellett azonban folyamatosan közérdekű feladatokat is vállalt. Több mint egy évtizedig főépítészként hatással volt Jászberény város fejlődésére; hasonló ideig volt a Kós Sáros László építész átveszi a díjat Szaló Pétertől. A Kós Károly-díjat 1987-ben alapította az akkori építésügyi és városfejlesztési miniszter. A díjat a rendszerváltást követően 1991-ben újraalapították. Az elismerés a települési értékvédelem, a környezetszépítés, valamint az építészeti hagyományápolás területén végzett kiemelkedő, eredményes egyéni vagy csoportos munkáért adományozható. Évente legfeljebb három személynek adható díj egyéni és három szervezetnek vagy csoportnak közösségi kategóriában. Az elismeréssel emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport csak egyszer kaphatja meg. A díj adományozását előkészítő szakmai bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész. A bizottság tagjait a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Országos Főépítészi Kollégium, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, valamint a Város és Faluvédők Szövetsége (Hungaria Nostra) delegálja. Károly Alapítvány kuratóriumának elnöke; mesterként működik közre a Kós Károly Vándoriskola tevékenységében. Jelentős szakirodalmi és építész fotós munkássága a különböző kultúrák, hagyományok és műfajok iránti érzékenységét mutatják. Szakmai sokoldalúsága, a hagyományos értékek iránti elkötelezettsége, közéleti szerepvállalása példamutató. Vass József amatőr helytörténész és fotográfus. Óföldeák építészeti, régészeti és néprajzi emlékekben gazdag Csongrád megyei kis település. Vass József két évtizede meghatározó személyisége, szinte motorja a helyi társadalmi életnek, a helyi közművelődésnek. Kulturális szervező és kezdeményező tevékenységével jelentősen hozzájárult a helyi hagyományok feltárásához és fenntartásához. Sokat fáradozott a település és környezete szépítéséért, az építészeti és a természeti értékek megőrzéséért. Jelentős áldozatvállalással, kis részben pályázati támogatással, képeslapokat és ismertető füzeteket készített és adott ki a településről. Vass József lokálpatriotizmusa, sokoldalú hagyományőrző és önkéntes művelődésszervező munkássága példamutató. Fotó: Berényi András Közösségi kategóriában Az Akli Majorért Műemlék Alapítvány. A Zirchez közeli Akli Major értékes épületegyüttese hajdan a bencés, majd a ciszterci szerzetes rend gazdaságához tartozott. Négy évtizeden át a Bakony Tsz. használta az épületeket, műemléki jellegükre és történeti értékükre való legkisebb tekintet nélkül. Ennek ellenére az együttes viszonylagos épségben fennmaradt. Egy fiatal házaspár néhány éve megvette a majort, és elszántan nekikezdett az elgazosodott terület megtisztításának, valamint az épületeken a legsürgetőbb állagmegóvási munkáknak. Létrehozták az épületegyüttes megmentésére az Akli Major Műemlék Alapítványt. Az együttest a XVI. századtól kezdődően a legkülönbözőbb időszakokban épült, de kivétel nélkül művészi értékű épületek alkotják. A felújítás ugyan még csak a kezdeti stádiumban van, azonban az alapítvány közösségének a helyreállítás érdekében kifejtett erőfeszítései és a jó ügy iránti elkötelezettsége mindenképpen példamutató és elismerésre méltó. A díjat Vajda Eszter, az alapítvány elnöke vette át. A Szigligeti Táj- és Településvédő Kör. A szervezet ben alakult, elsőként a hasonló nagyságú települések körét tekintve. Azóta is folyamatosan és eredményesen dolgozik a táji és a települési környezet értékeinek védelmében, a település fenntartható fejlődése érdekében. Részt vett a Szigligeti Váralapítvány alapításában és tevékenységében. Szellemi kapacitásával, szakértői közreműködéssel segítette a helyi önkormányzatot egy több száz milliós csatornaépítési támogatás elnyerésében. A rendezési tervek készítése során a kör ugyancsak szakértői tanácsadással segítette az önkormányzatot; két évtizeden át szervezte a Szigligeti Nyár rendezvénysorozatot, amelynek sikere lehetővé tette, hogy most már az önkormányzat szervezi. A kör alapította 1984-ben a Szigligetért emlékérmet, amelyet minden évben a településért kiemelkedően munkálkodó személy kaphat elismerésül; az 1987-ben megalapított Szép kert, szép ház célja a lakókörnyezeti kultúra iránti igényesség ösztönzése volt, szép eredményeket hozott. A Szigligeti Táj- és Településvédő Kör közel negyedszázados tevékenysége, a helyi önkormányzattal való eredményes együttmű január február ÖN KOR KÉP 45

48 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN ködése követésre és elismerésre méltó. A díjat Jeney Lajos DLA építész, a kör örökös elnöke vette át. A Wekerlei Társaskör Egyesület. A Kós Károly és építésztársai által tervezett kispesti Wekerle-telep az idén ünnepelte százéves fennállását. A telep lakói már régen felismerték, hogy szűkebb környezetük nem csupán települési vagy országos jelentőségű értéket képvisel, hanem bírja az összehasonlítást a vele egy időben Európa-szerte megvalósult hasonló léptékű lakónegyedekkel is. Talán nem véletlen, hogy az igényes lakókörnyezet kedvezően hat a helyi társadalmi életre: a Wekerlén több civil szervezet működik, sőt időnként együtt is működik egymással. Közülük az egyik a Wekerlei Társaskör Egyesület, amely mintegy két évtizeden át Katona Áron Sándor, majd az utóbbi években Nagy Tamás elnökletével szervezi a helyi közösségi életet, a települési értékek védelmét és ápolását. Magas színvonalú szervező és kezdeményező tevékenységük a közélet és a kultúra minden területére kiterjed, minden korosztály számára vonzó programokat biztosít. Törekvéseikhez gyakran megnyerik a kerületi önkormányzat támogatását is. Közérdekű tevékenységük az idei centenáriumi ünnepségsorozat és az ehhez kapcsolódó változatos tematikájú rendezvények szervezésében csúcsosodott ki. A díjat Nagy Tamás, a társaskör elnöke vette át. (Zsilinszky Gyula, NFGM, a Kós Károly-Díj Bizottság titkára) Januártól kötelező az energetikai tanúsítvány Megjelent a régen várt rendelet, amely kötelezővé teszi és szabályozza az épületek energetikai minősítését január 1-től minden új építésnél (ha az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálybalépését követően indult eljárásban engedélyezték) néhány kivételtől eltekintve kötelező az energetikai tanúsítvány elkészítése. A kivételek: az 50 m 2 -nél kisebb hasznos alapterületű épületek, az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületek, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületek, a hitéleti rendeltetésű épületek, védett vagy védett területen álló épületek, mezőgazdasági épületek, műhelyek, sátorszerkezetek. Eladásnál és tartós (1 évnél hosszabb) bérbeadásnál a minősítés december 31-ig önkéntes. Természetesen a minősítés csak azokra az épületekre értelmezhető, amelyek energiát fogyasztanak (fűtöttek, hűtöttek stb). A 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról megszabja a tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit, valamint azt is, kik és mennyiért lesznek jogosultak azt elkészíteni. Az energetikai tanúsítvány kiállításához szükséges feltételeket a 104/2006 (IV.28) kormányrendelet tartalmazza. Eszerint ilyen tanúsítványt kizárólag az készíthet, aki letette a energetikai tanúsításhoz szükséges jogosultsági vizsgát, ilyen vizsgát pedig csak az tehet, aki rendelkezik az e jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel (legalább 3 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű alapképzés, illetve főiskolai szintű képzés oklevelével) A tanúsítás díja rendeltetési munkaóránként 5500 forint+áfa lehet, ezen kívül a tanúsító a felmerülő költségeit is felszámolhatja. Ha a tanúsítás a felelős műszaki vezető által igazoltan megvalósult kiveteli terv alapján vagy (eladás, bérbeadás esetén) a valós energiaszámlák alapján történik, a tanúsító legfeljebb 2 munkaórát számolhat el. (Forrás: Gyors információszolgáltatás Elindult az ÉPÍTÉSI PIACTÉR Azonnali áttekintést ad az elérhető építőipari beruházásokról 2008 novemberétől az Építési Piactér, amely szakmai szervezetek honlapjain és kormányzati portálokon is megtalálható. Az internetes kereső bárkinek ingyenes tájékoztatást ad többek között azokról az uniós forrásokból megvalósuló, már eldöntött építési beruházásokról, amelyek 2010 első feléig öszszesen 1800 milliárd forintnyi megrendelés-állományt tesznek elérhetővé az ágazat szereplői számára. A következő másfél évben mintegy 1800 milliárd forintnyi keresletet támaszt a kormány a hazai építőiparban uniós források segítségével. Mindezen projektek egy, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által létrehozott internetes adatbázisból kereshetők, amely jelenleg több mint 2600 építési beruházás adatait tartalmazza. Az Építési Piactér előnye, hogy széles körű ingyenes információt ad az építőipari vállalkozóknak, akik így már a kiírás pillanatában értesülhetnek a számukra fontos közbeszerzésekről, uniós pályázatokról. Ezek alapján adhatnak ajánlatokat a beruházást elnyert szervezeteknek, részt vehetnek a kivitelezésben. Az Építőipari Piactér tartalma heti rendszerességgel frissül. A feltöltött adatokat három különböző típusú kereső segítségével böngészheti az érdeklődő: az Uniós projektek oldal azt a célt szolgálja, hogy az építőipari vállalkozások egy helyen tájékozódhassanak az uniós támogatású építési beruházások legfontosabb adatairól. A Közbeszerzési eljárások oldalon az építésügyi közbeszerzési eljárások adatai között lehet keresni. A Várható uniós projektek pedig a kormány által jóváhagyott, de kiírásra még nem került kiemelt projekteket mutatja be. Mindhárom kereső esetében összetett keresési feltételek alkalmazhatók. Az Építési Piactér fokozza az átláthatóságot és számon kérhetőséget, létrehozásával az uniós és hazai közbeszerzési beruházások menete mindenki számára nyomon követhetővé vált. Az oldal látogatottsága dinamikusan nő, az első egy hónapban közel háromezren használták a keresőt. A minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében az Építőipari Piactér keresőprogram több szakmai és kormányzati internetes honlapról is elérhető (pl www. maisz.hu, ). Az Építőipari Piactér elérhetősége a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján: (Forrás: NFGM sajtóanyag) 46 ÖN KOR KÉP január február

49 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Őrizzük meg a történeti ablakokat! Az ABLAKOK nemzetközi szimpózium a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért című szakmai program záródokumentuma Az ablakok, arányrendszerükkel, formai és technikai megoldásukkal képesek önmagukban megjeleníteni az épület stílusát és az építés korát. Kitüntetett szerepet töltenek be nemcsak az egyes házak, hanem az utca- és városkép jellegének meghatározásában is. A magas színvonalú műhelyekben gyártott és több száz éves folyamatos tökéletesítés során kikísérletezett, hagyományos ablakszerkezetek jelentős értéket képviselnek. Mivel kiváló anyagból készültek, élettartamuk folyamatos karbantartással hosszú időre biztosítható. Esztétikusak, eleganciát és könnyedséget kölcsönöznek az épületek megjelenésének, mert vékony, karcsú szelvényeik nagyobb üvegfelületet eredményeznek, mint az ugyanakkora nyílásba beépíthető mai szerkezetek. Praktikusak, mert a kétrétegű, gyakran redőnyszekrénnyel vagy spalettával, zsaluval kombinált komplex szerkezetű ablakok nemcsak a hideg ellen nyújtanak védelmet, hanem megfelelő hő-, fény- és zajszigetelést is lehetővé tesznek. A jelenlegi helyzet A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2008 novemberében kétnapos nemzetközi szimpóziumot tartott a Károlyi-Csekonics Rezidenciában Budapesten a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért. A szimpózium széles körű nemzetközi kitekintésben adott számot arról, hogy a hagyományos ablakok is megfeleltethetők a jelenlegi zaj-, hő- és hangszigetelési követelményeknek. Felújításuk időtállóbb és környezettudatosabb megoldás, mint meggondolatlan és a legtöbb esetben indokolatlan kicserélésük. A hagyományos szerkezetek, így az ablakok, megtartása növeli az épületek ingatlanértékét is. Az ablakok arányrendszerükkel, formai és technikai megoldásukkal képesek önmagukban megjeleníteni az épület stílusát és az építés korát. Kicserélésükkel épületállományunk és városképeink jellegzetes karaktere megváltozhat, a sematikus és az építés korszakától idegen homlokzatok zavaros látványt eredményeznek. Hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy az ablakcserék nem nyújtanak kielégítő megoldást, sem technikai, sem esztétikai tekintetben. Alábbiakban teljes terjedelmében közöljük a szimpózium záródokumentumát. Kiáltvány a történeti ablakok megtartásáért Napjaink legnagyobb kihívása a környezetszennyezés, az energiakészletek kimerülése és a klímaváltozás. E problémákra rossz és jó válaszok egyaránt adhatók. Az ablakokra vonatkoztatva rossz és elhamarkodott válasz az amit többnyire a rosszul kiírt pályázati lehetőségek, az információhiány és a félrevezető reklámkampányok okoznak, hogy az ablakokat indokolatlanul újra cserélik. A jó válaszok egyike a hagyományos ablakszerkezetek megtartása, mert a fenntarthatóság szempontjából alapvető fontosságú, hogy minden meglévő erőforrást maximálisan hasznosítsunk, biztosíthatjuk ezáltal a megszokott, harmonikus utca- és városkép, épített örökségünk karakterének fennmaradását is. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a hagyományos ablakok tulajdonságai viszonylag egyszerű módszerekkel javíthatók, hőtechnikai, hanggátlási és tömítési szempontból az új szerkezetekkel közel egyenértékűvé alakíthatók. A régi ablakoknál nem alakul ki a tökéletes légzárás okozta penészedés és nincs akkora veszélye oxigén-hiánynak, mint egyes új szerkezeteknél, környezetünket megóvjuk a fölösleges hulladék keletkezésétől, energiát takarítunk meg azzal, hogy kevesebb új gyártmányt használunk. Az eredeti szerkezetek megtartásával növeljük az ingatlanok piaci értékét. Amennyiben szükséges, jó válasz lehet a régi épületek ablakainak újragyártása is, ha kellő szakértelemmel történik a tervezés, a gyártás és a beépítés, ha az új szerkezet az eredetihez hű formaképzéssel, anyag- és színhasználattal készül, továbbá ha a szükséges technikai mutatóknak való megfeleltetés nem okoz esztétikai értékcsökkenést. A megoldás Ahhoz, hogy elősegítsük az országunkban még nagy számban megtalálható hagyományos, történeti ablakok megtartását, széles körű összefogásra van szükség. Vállaljuk, hogy e cél elérése érdekében az alábbi feladatok elvégzésében együttműködünk: építésügyi szabályozások összehangolása; az örökségvédelmi, a környezettudatos és energiatakarékos szemlélet erősítése már az oktatás szintjén; szemléletformálás az építészeti szakmagyakorlás (elsősorban a tervezés, kivitelezés) területén; kutatások támogatása; olyan technológiák, anyagok, gyártmányok fejlesztése, amelyek elősegítik az ablakok megtarthatóságát és a mai előírásoknak való megfelelését; az ingatlankezelők és -fenntartók tudatosítása; széles körű tájékoztatás a nem szakmai körök (a lehetséges megbízók) számára, január február ÖN KOR KÉP 47

50 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN többek között a média erejének igénybevételével; olyan pályázatok kiírásának elősegítése, amelyek az ablakcserék helyett az ablakok megtartását, feljavítását ösztönzik; a meglévő jó szakembergárda (restaurátorok, asztalosok, fémművesek, gyártók és forgalmazók stb.), valamint a megvalósult jó példák népszerűsítése; a szakképzés átalakításának támogatása (szemléletformálás, technológia, technika, anyagismeret stb. szélesítése) a hagyományos szerkezetek megtartása érdekében. Első lépésként, a hagyományos ablakok megtartásával kapcsolatos információk népszerűsítése érdekében bejegyzésre került a www. ablakprofilok.hu honlap. Jelen kiáltvány a Budapesten megrendezett ABLA- KOK nemzetközi szimpózium a hagyományos, történeti ablakok megőrzéséért című szakmai program záródokumentumaként, a nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján készült. Az örökségi értékek átfogó védelmét e kiáltvány nem vállalja föl, de bátorítja hasonló szellemű összefogások és felhívások kezdeményezését. Dr. Mezős Tamás elnök, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fegyverneky Sándor, országos főépítész, a Nemzeti Építészeti Tanács elnöke A Nemzeti Építészeti Tanács (NÉT) tagszervezetei: Magyar Építész Kamara (MÉK), Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), Országos Főépítészi Kollégium (OFK), Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) valamint Magyar Építész Kamara Műemlékvédelmi Tagozat, Budapesti Építész Kamara, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság, ECO- VAST Falvak és Kisvárosok Magyarországi Műhelye Egyesület, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht., Magyar Üvegipari Szövetség, Magyar Építészeti Múzeum, Város- és Faluvédők Szövetsége, Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest Világörökségéért Alapítvány, Porta Speciosa Egyesület, Ybl Egyesület, epiteszforum.hu (Forrás. LANTAY ATTILA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli Régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet Telefon: (22) től 259-ig Mobil: (30) Fax: (22) allami.foepitesz@fejer.kdrkh.hu DR. HAJNÓCZI PÉTER állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi Régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 1052 Budapest, Városház utca 7. II Budapest, Pf Telefon: (1) kp. Fax: (1) Dr. Hajnóczi Péter (30) , hajnoczi.peter@kmrkh. hu Kabdebó Krisztina (1) , kabdebo.krisztina@kmrkh. hu Kiss Ágnes (1) , kiss.agnes@kmrkh.hu Kovács Bea (1) /6287 m., kovacs.beata@kmrkh.hu Kovács Zsófia (1) /6289 m., kovacs.zsofia@kmrkh.hu Kövesi György (1) /6220 m., kovesi.gyorgy@kmrkh.hu Tóth József (1) , toth.jozsef@kmrkh.hu VIRÁNYI ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 7400 Kaposvár, Csokonai u Kaposvár, Pf Telefon: (82) , (82) Mobil: (20) Fax: (82) foepitesz@somogy.ddrkh.hu Fábián Éva (82) , Horváth Szabolcs (82) Kutnyák Zsolt (82) Szabó Anita (82) KESZTHELYI ALIRO- DA: Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b Keszthely, Pf Telefon: (83) Fax: (83) Mobil: (20) tfi.balaton@somogy.ddrkh.hu Fabacsovics Zoltán 8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. Tel/fax: (87) Mobil: (20) tfi.bfured@somogy.ddrkh.hu Kadlicskó Krisztián 8600 Siófok, Hock János köz 2. Telefon/fax: (84) Mobil: (20) postmaster@ddtulikozigh.t-online.hu Állami főépítészek KERESZTES SÁNDOR állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései. NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. Telefon/fax/üzenet: (96) , (96) foepitesz@tfi-gyor.hu BERNÁTH MIHÁLY állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-magyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok) ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLA- MI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 3300 Eger, Kossuth u. 9. Telefon: (36) , (36) Fax: (36) allfoep@emrkh.hu Bernáth Mihály BernathM@emrkh.hu Koritár Károlyné KoritarKne@emrkh.hu Sólyom Margit SolyomM@emrkh.hu Szögedi Zsuzsanna SzogediZs@emrkh.hu Jóna Margit JonaM@emrkh.hu ARATÓ ANDRÁS ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe. az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉ- SZI IRODA IRODA: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b Debrecen, Pf Debrecen, Piac u. 54. Telefon: (52) , (52) Telefon/fax: (52) allami.foepitesz@hajdu.earkh. hu Arató András: arato.andras@hajdu.earkh.hu Bujdosó Judit: bujdoso. judit@hajdu.earkh.hu Jambrik Imre: jambrik.imre@hajdu.earkh.hu Zoboki Bernadett: zoboki.bernadett@hajdu.earkh.hu CSOHÁNY KLÁRA állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) DÉL-ALFÖLDI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍ- TÉSZI IRODA 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. Telefon: (62) , fax: (62) tfiszeged@darkh.hu A rovatot szerkesztette: Zábránszkyné Pap Klára az Országos Főépítészi Kollégium titkára 48 ÖN KOR KÉP január február

51

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Pénzügyi kockázatok. az önkormányzati rendszerben

Pénzügyi kockázatok. az önkormányzati rendszerben Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben Az Állami Számvevőszék Kutatóintézete folyamatosan elemzi az önkormányzati szektor működését. E cikkben 1 arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a magyar

Részletesebben

Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés

Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a 2019. évi költségvetés Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

Új egyensúly. Sikerek és kihívások

Új egyensúly. Sikerek és kihívások Új egyensúly Sikerek és kihívások Felzárkózik a gazdaság GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon (az előző időszak %-ában) 4,9 5,2 4,2 4,5 4,5 4,3 3,9 3,8 3,4 3,0 3,0 2,4 1,9

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

POLGÁROK KÖLTSÉGVETÉSE

POLGÁROK KÖLTSÉGVETÉSE POLGÁROK KÖLTSÉGVETÉSE A következő diagramok és rövid tartalmi magyarázatok a központi kormányzat 2019. évi tervezett kiadásait és bevételeit kívánják szemléletesen és könnyen áttekinthetően bemutatni,

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája

Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.

AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A nyugdíjreform elsõ négy éve

A nyugdíjreform elsõ négy éve Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya

ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL. A rendelet hatálya ECSER NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2/2015.(II.19.) SZ. RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Ecser Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

Iromány száma: T/4142. Benyújtás dátuma: :41. Parlex azonosító: 124F7DNC0001

Iromány száma: T/4142. Benyújtás dátuma: :41. Parlex azonosító: 124F7DNC0001 Iromány száma: T/4142. Benyújtás dátuma: 2019-01-11 09:41 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 124F7DNC0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

A CÉHálózat tagszervezetei közhasznúsági beszámolói alapján az utóbbi 5 év gazdasági helyzetét elemeztük és szeretnénk bemutatni a helyzetüket.

A CÉHálózat tagszervezetei közhasznúsági beszámolói alapján az utóbbi 5 év gazdasági helyzetét elemeztük és szeretnénk bemutatni a helyzetüket. CÉHáló diagnózis A CÉHálózat tagszervezetei közhasznúsági beszámolói alapján az utóbbi 5 év gazdasági helyzetét elemeztük és szeretnénk bemutatni a helyzetüket. Az adatok kumuláltak, a célunk a diagramokkal

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék költségvetési kockázatelemzései

Az Állami Számvevőszék költségvetési kockázatelemzései Az Állami Számvevőszék költségvetési kockázatelemzései Dr. Simon József, az Állami Számvevőszék ellenőrzésvezetőjének előadása Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest 2017. október 12. Az ÁSZ

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól

TÁJÉKOZTATÓ. a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól TÁJÉKOZTATÓ a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 86. (8) bekezdésének értelmében a

Részletesebben

1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz:

1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz: ESSZÉ KÉRDÉSEK AZ ADÓZÁS I. CÍMŰ TÁRGY VIZSGÁJÁHOZ 1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! 1) az egységes adórendszerek több mint száz év során

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt

Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 13-i rendkívüli ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 13-i rendkívüli ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. január 13-i rendkívüli ülésére Tárgy: Közszolgálatban állók számára teljesítményértékelésen

Részletesebben

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018

Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai

Részletesebben

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment

Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország

Részletesebben

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl

Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Költségvetési poli.ka az egyenlegcélon túl Budapes. Gazdasági Fórum 2011 október 27. Romhányi Balázs A lényeg A magyar költségvetési poli.ka legnagyobb baja, hogy nincs. A költségvetési poli.ka lényege

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

3. számú napirendi pont. Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat

3. számú napirendi pont. Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat 3. számú napirendi pont Az államháztartásról szóló T/5069. törvényjavaslat Összefoglaló Az államháztartási törvényjavaslatról T/5069. számú Benyújtó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter A törvényjavaslat

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. november 25.-i ülésére Nyílt ülésen

Részletesebben

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA?

MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK LENYÚLÁSA FIDESZ MÓDRA? Korózs Lajos Elnökségi tag lajos.korozs@mszp.hu STRASBOURGI BÍRÓSÁGHOZ ÉS AZ ALKOTMÁNY BÍRÓSÁGHOZ FORDUL AZ MSZP Az MSZP minden jogorvoslati lehetőséget ki

Részletesebben

Az MSZP hét pontja a befektetői bizalom visszaszerzése és a gazdasági növekedés beindítása érdekében Dr. Szekeres Imre

Az MSZP hét pontja a befektetői bizalom visszaszerzése és a gazdasági növekedés beindítása érdekében Dr. Szekeres Imre a befektetői bizalom visszaszerzése és a gazdasági növekedés beindítása érdekében Dr. Szekeres Imre MSZP Gazdaságpolitikai Kabinetjének vezetője Mi az alapvető probléma? A magyar gazdaság fő gondja a bizalomvesztés:

Részletesebben

Nagybakónak Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 1 /2011. (II.10) számú Önkormányzati rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről

Nagybakónak Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 1 /2011. (II.10) számú Önkormányzati rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Nagybakónak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1 /2011. (II.10) számú Önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Nagybakónak községi Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA...

TECHNIKAI INFORMÁCIÓK... 2 A SEGÉDLETBEN ELŐFORDULÓ JOGSZABÁLYI RÖVIDÍTÉSEK... 3 A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA... SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének

Részletesebben

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő

Az államadóság kezelése és ellenőrzése. Banai Péter Benő Az államadóság kezelése és ellenőrzése Banai Péter Benő 1 Gazdaságpolitikai mozgástér Az eladósodottság, a magas kockázati felárak az adósságcsökkentést teszik prioritássá 2 Gazdasági növekedés, hiány

Részletesebben

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001

Iromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Iromány száma: T/17683. Benyújtás dátuma: 2017-10-05 09:24 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben Fő kérdések: 1. A központi költségvetés finanszírozása és az állampapírpiac helyzete 2010-ben. 2. A 2011. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU

Részletesebben

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről

Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács december 20-i üléséről 1997. év Tájékoztató az Érdekegyeztető Tanács 1996. december 20-i üléséről Napirend előtti felszólalásában a munkavállalói oldal a szervezkedési szabadságot veszélyeztető és a munka világát szabályozó

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Ingatlan bérbeadás Amennyiben az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az egy millió forintot és így a bérbeadó magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésére

Részletesebben

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i ülésére

Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének január 26-i ülésére 4. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2017. január 26-i ülésére Tárgy: Felsőlajos Község Polgármestere, Alpolgármestere tiszteletdíja, költségtérítése Az előterjesztést

Részletesebben

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények

EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

A 160 éves magyar közlönykiadás programsorozat keretében

A 160 éves magyar közlönykiadás programsorozat keretében A 160 éves magyar közlönykiadás programsorozat keretében Az önkormányzatiság g jelene és s jövıjej je Dr. Lóránt L Zoltán fıigazgató Balatonfüred, 2008. június 13. A Magyar önkormányzati rendszer jellemzői:

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai

A magyar gazdaság, az államháztartás évi folyamatai A magyar gazdaság, az államháztartás 2017-2018. évi folyamatai Dr. Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. KT MKT Szakmai Konferencia Budapest, 2017. október 12. Három téma A magyar

Részletesebben

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai

Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Az Európai Unió agrártámogatásainak átalakulása és annak várható hatásai Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár Miniszterelnökség Lízing Szakmai Napok Mátraháza - 2017. november

Részletesebben

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. Sóly Község Önkormányzatának háromnegyed éves gazdálkodásáról

BESZÁMOLÓ. Sóly Község Önkormányzatának háromnegyed éves gazdálkodásáról Sóly Község Önkormányzat Polgármestere Szám: /2017. BESZÁMOLÓ Sóly Község Önkormányzatának 2017. háromnegyed éves gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő testület! A 2017. évi költségvetésről szóló, módosított

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség

Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk

Tartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény

Részletesebben

Kockázatok az önkormányzati pénzügyi rendszerben

Kockázatok az önkormányzati pénzügyi rendszerben Kockázatok az önkormányzati pénzügyi rendszerben Prof. Dr.Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Miről lesz szó? 1. Az önkormányzati rendszer jelentősége. Itt összpontosuló közpénzek

Részletesebben

Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete PÉNZÜGYI-ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA

Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete PÉNZÜGYI-ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete PÉNZÜGYI-ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 2012. augusztus 27-én tartott ülésének jegyzőkönyve Az ülésen hozott határozat száma Tárgya 5/2012. (VIII. 27.) 2012.

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2012-ben. 2. A 2013. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Az ülés napirendi pontjainak elfogadása

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Az ülés napirendi pontjainak elfogadása Községi Önkormányzat Nemeskér 12 /2016. J E G Y Z Ő K Ö N Y V H A T Á R O Z A T N A P I R E N D 58/2016.(XII.27.) Az ülés napirendi pontjainak elfogadása 59/2016.(XII.27.) Hulladékgazdálkodási feladatok

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester

Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. szeptember 22. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete február 29-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete február 29-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás 2016. évi költségvetéséről Előkészítette: Váczi Julianna osztályvezető Véleményező bizottság: Gazdasági Osztály Pénzügyi Bizottság Előterjesztés

Részletesebben

AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA

AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA LÁSZLÓ CSABA AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA 2007-2015 KPMG GKI tanulmány MI EZ AZ EGÉSZ? Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére 5 hónap (2016. augusztus december) 30 ember 1000 oldal Lehet-e

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok

ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. 2. 6. 7. 9. 10. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja,

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési

Részletesebben

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE

TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE TARTÓS MEGTAKARÍTÁSOK TRENDJE Kötelező Öngondoskodás Figyelő Heti Válasz Konferencia 2010. november 24. Vízkeleti Sándor I. A háztartások megtakarításai nőni kezdtek 12,0 10,0 8,0 Háztartások nettó finanszírozási

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez

T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: /2013 1. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez az előző

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

2016. évi Elemi költségvetés

2016. évi Elemi költségvetés Manolisz Glezosz 12. Évfolyamos Görögnyelv Oktató Iskola 2016. évi Elemi költségvetés Szöveges indoklás Budapest, 2016. január 20. Határozat száma: Intézmény vezető Általános indoklás A 2016. évi elemi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Önkormányzatok gazdálkodása

Önkormányzatok gazdálkodása Önkormányzatok gazdálkodása Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Nagyházi György Önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok A helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény

Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény Kamatfüggő beruházási kereslet, árupiaci egyensúly, IS-függvény 84-85.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 38. o. 16-17. (Javasolt változtatások: 16. feladat: I( r) 500

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

A módosításokkal egységes szerkezetben.

A módosításokkal egységes szerkezetben. Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VIII.5.) és 4/2015. (XI.6.) önkormányzati rendeleteivel módosított 2/2015. (II.19.) rendelete az önkormányzat és intézményei 2015. évi költségvetéséről

Részletesebben