Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program IKOP

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program IKOP"

Átírás

1 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program IKOP 3.0 verzió szeptember 30. 1/82

2 Tartalom 1. STRATÉGIA - AZ OPERATÍV PROGRAM HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPA-2020-HOZ ÉS A KOHÉZIÓHOZ IKOP helyzetelemzés, illeszkedés az EU2020-hoz A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) magyarországi szakaszai Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság Városi közlekedés Kerékpáros közlekedés, közlekedési szemléletformálás Az IKOP kapcsolódása az Európa-2020-hoz Az operatív program által nem kezelt jelentős fejlesztési igények A pénzügyi források felosztásának indoklása PRIORITÁSI TENGELYEK LEÍRÁSA A.1 Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása prioritástengely A.1.1 Az IKOP 1. prioritástengely kialakításának indoklása A.1.2 Az IKOP 1. prioritástengely specifikus céljai és az elvárt eredményei A.1.3. Az IKOP-1. prioritástengely keretében támogatott intézkedések A.1.4. IKOP-1. beavatkozási kategóriák A.2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása prioritástengely A.2.1. Az IKOP 2. prioritástengely kialakításának indoklása A.2.2. Az IKOP 2. prioritástengely specifikus céljai és az elvárt eredményei A.2.3. Az IKOP-2. prioritás keretében támogatott intézkedések A.2.4. IKOP-2. beavatkozási kategóriák A.3. Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság prioritástengely A.3.1. Az IKOP 3. prioritástengely kialakításának indoklása A.3.2. Az IKOP 3. prioritástengely specifikus céljai és az elvárt eredményei A.3.3. Az IKOP-3. prioritástengely keretében támogatott intézkedések A.3.4. IKOP-3. beavatkozási kategóriák A.4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság A.4.1. Az IKOP 4. prioritástengely kialakításának indoklása A.4.2. Az IKOP 4. prioritástengely specifikus céljai és az elvárt eredményei A.4.3. Az IKOP-4. prioritástengely keretében támogatott intézkedések A IKOP-4. beavatkozási kategóriák A.5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések A.5.1. Az IKOP 5. prioritástengely kialakításának indoklása A.5.2. Az IKOP 5. prioritástengely specifikus céljai és az elvárt eredményei A.5.3. Az IKOP-5. prioritástengely keretében támogatott intézkedések A.5.4. IKOP-5. beavatkozási kategóriák B.1 A technikai segítségnyújtás prioritástengelye B.1.1. Technikai segítségnyújtás tervezett felhasználásának összegzése /82

3 2.B.1.2. Az IKOP 6. prioritástengely specifikus céljai és az elvárt eredményei B.1.3. IKOP-6. beavatkozási kategóriák AZ OPERATÍV PROGRAM PÉNZÜGYI TERVE Az egyes alapokból tervezett támogatások teljes pénzügyi előirányzata éves bontásban (euró) Az operatív program pénzügyi terve Az operatív program pénzügyi terve a teljes programozási időszakra (euró) Az operatív program pénzügyi terve prioritástengelyek, finanszírozó alap, régiókategória és tematikus cél szerint A TERÜLETFEJLESZTÉS INTEGRÁLT MEGKÖZELÍTÉSE CLLD eszköz használatának megközelítése, a végrehajtás és alkalmazás elveinek rögzítése ITI eszköz ERFA rendelet 7 cikk (2) bekezdése szerinti városfejlesztéstől eltérő használatának megközelítése és ezek indikatív forrásallokációja minden prioritás tengelyből Amennyiben releváns a fenntartható városfejlesztlésre vonatkozó támogatás Együttműködési tevékenységekkel és makro-regionális, valamint a tengeri medencékkel kapcsolatos regionális stratégiákkal való koordinációt biztosító mechanizmusok * A SZEGÉNYSÉG ÁLTAL LEGINKÁBB ÉRINTETT, VAGY A DISZKRIMINÁCIÓ VAGY A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS KOCKÁZATÁNAK LEGINKÁBB KITETT CÉLCSOPORTOKKAL RENDELKEZŐ FÖLDRAJZI TERÜLETEK SAJÁTOS IGÉNYEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MARGINALIZÁLÓDOTT KÖZÖSSÉGEKRE ÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEKRE A szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek / a diszkrimináció legmagasabb kockázatának kitett célcsoportok Az operatív program stratégiája a szegénység által leginkább sújtott földrajzi területek és célcsoportok szükségleteinek kezelésére * KOMOLY ÉS TARTÓS TERMÉSZETI VAGY DEMOGRÁFIAI HÁTRÁNYOKKAL KÜZDŐ FÖLDRAJZI TERÜLETEK SAJÁTOS IGÉNYEI AZ IRÁNYÍTÁSÉRT, ELLENŐRZÉSÉRT ÉS A RELEVÁNS PARTNEREK SZEREPÉÉRT FELELŐS HATÓSÁGOK ÉS SZERVEK Az illetékes hatóságok és szervek azonosítása A partnerek bevonása A partnerek szerepe az operatív program végrehajtásában, ellenőrzésében és értékelésében * KOORDINÁCIÓ AZ ALAPOK, AZ EMVA, AZ ETHA ÉS EGYÉB UNIÓS ÉS NEMZETI TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK, VALAMINT AZ EBB KÖZÖTT * EX-ANTE FELTÉTELEK Az alkalmazható ex-ante feltételek azonosítása és a teljesítésük értékelése Intézkedések leírása, amelyek vonatkozó ex-ante feltételek teljesítését szolgálják, a felelős testületekkel és időbeli ütemezéssel, határidőkkel /82

4 10. * A KEDVEZMÉNYEZETTEK ADMINISZTRÁCIÓS TERHEINEK CSÖKKENTÉSE HORIZONTÁLIS ELVEK Fenntartható fejlődés Esélyegyenlőség és anti-diszkrimináció Férfiak és nők közötti egyenlőség KÜLÖNÁLLÓ DOKUMENTUMRÉSZEK A NYOMTATOTT VERZIÓBAN MELLÉKLETKÉNT BEMUTATVA A programozási időszak alatt megvalósítani tervezett nagyprojektek listája Az operatív program teljesítménykerete Az operatív program készítésébe bevont releváns partnerek listája /82

5 Rövidítésjegyzék ÁAK Állami Autópálya Kezelő AIS automatikus hajóazonosító és nyomon követő rendszer B+R bike and ride BKK Budapesti Közlekedési Központ BM Belügyminisztérium CBA költség-haszon elemzés CEF Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz CLLD közösségvezérelt helyi fejlesztések CNG Sűrített földgáz CPR Közös rendelkezésekről szóló rendelettervezet CSR ország-specifikus ajánlások EBRD Európai Beruházási és Fejlesztési Bank ECDIS Elektronikus Térképkijelző és Információs Rendszer ECF Európai Kerékpárosok Szövetsége EFOP Emberi Erőforrás Operatív Program EKFS Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap ESB európai strukturális és beruházási keret ETCS Egységes európai vonatbefolyásoló rendszer ETE Európai Területi Együttműködés EuroVelo Európai Kerékpárút EUSDR EU Duna Régió Stratégia FAB CE közép-európai légtérblokk FUTÁR Forgalomirányítási és Utas-tájékoztatási rendszer GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GSM-R nemzetközi vezeték nélküli kommunikációs standard a vasúti kommunikációra és alkalmazásokra HÉV Helyi érdekű vasút HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesülés IH Irányító hatóság IKOP Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program IKT infokommunikációs technológia ITI integrált területi beruházás ITS intelligens közlekedési rendszer JASPERS Európai régiók projektjeit támogató közös program K+F kutatás-fejlesztés K+R kiss and ride KA Kohéziós Alap Kehcst. Közlekedési energiahatékonysági cselekvési terv KEHOP Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program KEKE Kerékpáros Kerekasztal KENYI Kerékpáros Nyilvántartás KKEP komplex közlekedési ellenőrzési pont KKV kis- és középvállalkozás KLK Közép-európai Logisztikai Klaszter KOP Koordinációs Operatív Programban 5/82

6 KÖFI KözOP KSH ksz LEF MAÚT MK MKKSZ MKTLSZ MLBKT MLE MLSZKSZ MMK MVSZ NFM NFÜ NGM NIF NKS NO-BO NTH NUTS OVK P+R PPP RIS RSOE SKV TEN-T TEN-T EA TOP TSI ÜHG VEKE VEKOP központi forgalomirányítás Közlekedés Operatív Program Központi Statisztikai Hivatal közreműködő szervezet Logisztikai Egyeztető Fórum Magyar Útügyi Társaság Magyar Kerékpáros-klub Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság Magyar Logisztikai Egyesület Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetség Magyar Mérnök Kamara Magyar Vámügyi Szövetség Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Nemzeti Közlekedési Stratégia tanúsító szervezet Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája Országos Vasútfejlesztési Koncepció park and ride köz- és magánszféra együttműködése folyami információs rendszer Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület stratégiai környezeti hatásvizsgálat Transzeurópai közlekedési hálózat Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynöksége Terület- és Településfejlesztési Operatív Program műszaki átjárhatósági szabványok üvegházhatású gáz Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 6/82

7 7. Fenntartható közlekedés és a fő infrastruktúra hálózatokon a szűkkeresztmetszetek eltávolítása PRIORITÁSTEN- GELY 1. Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása 2. Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása 3. A regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság fejlesztése 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása Célzott EU tematikus célkitűzés Finanszírozó Alap beruházási prioritásának megnevezése KA rendelettervezet 3. cikk d) i) pont Multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba való beruházás révén és 3. cikk iii) pont átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása ERFA rendelettervezet 5. cikk 7.b.) pont A regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával KA rendelettervezet 3. cikk d) ii) pont Környezetbarát és karbonszegény közlekedési rendszerek kifejlesztése Prioritástengelyben tervezett specifikus cél(ok) megnevezése 1.1. TEN-T törzshálózat fejlesztése 1.2 TEN-T átfogó hálózati fejlesztések 2.1. TEN-T törzshálózat korszerűsítése 2.2 TEN-T átfogó hálózat korszerűsítése 3.1. Közlekedés-biztonság javítása 3.2. Regionális közúti elérhetőség és közösségi közlekedési kapcsolatok javítása 4.1. Elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése 4.2. Vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása Prioritástengelyben tervezett intézkedések, beavatkozások TEN-T hálózat el nem készült vagy kapacitáshiányos szakaszainak fejlesztése. Projektelőkészítés, szakaszolt projektek TEN-T vasútvonalak funkciójuknak megfelelő korszerűsítése, folyami információs rendszer fejlesztése. Projekt-előkészítés és szakaszolt projektek. Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések A TEN-T kívüli térszerkezeti szempontból jelentős városok közúti kapcsolatainak, regionális buszjáratok infrastruktúrájának fejlesztése, ecodriving Szakaszolt projektek Elővárosi vasúti közlekedésfejlesztések, vasúti szűk keresztmetszetek felszámolása, vasút-villamosítás, esetlegesen kapcsolódó kötöttpályás jár- Keret összeg Forrásarány Forrás (Mrd Ft 1, 7%-os (Finanszírozó Alap) teljesítménytartalékkal 2 együtt) belül) % (OP-n KA 291,09 28,0% KA 311,27 30% ERFA 89,99 8,7% KA 207,52 20% 1 A 2013-as tervezési körirat szerint alkalmazandó árfolyamon, azaz 295,1 Ft/ -n átszámítva. 2 A fenti összegek 7%-a csak a kapcsolódó indikátorok évi teljesítése esetén 2020-ban válik elérhetővé! 7/82

8 PRIORITÁSTEN- GELY 5. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése 6. Technikai segítségnyújtás Célzott EU tematikus célkitűzés 4. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban - és 3. cikk d) iii) pont átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és helyreállítása KA rendelettervezet 3. cikk a) v) pont alacsony szén-dioxidkibocsátással járó stratégiák támogatása a városi területeken, - Prioritástengelyben tervezett specifikus cél(ok) megnevezése Prioritástengelyben tervezett intézkedések, beavatkozások 4.3. Vasútvonalak villamosítása mű-beszerzések Projekt-előkészítés és szakaszolt projektek Kötöttpályás városi közlekedésfejlesztések 5.2. Intermodalitás javítása Az operatív program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása. Kötöttpályás városi közlekedés és személyszállítási intermodalitás javítása Közösségi és egyéb nem motorizált közlekedés előnyeit tudatosító intézkedések. Városi közlekedésbiztonság. Projekt-előkészítés és szakaszolt projektek. Program végrehajtási feladatok támogatása Programkommunikációs és partnerségi feladatok támogatása Programértékelési és egyéb előkészítési feladatok támogatása Projektfejlesztési, gazdasági információszolgáltatási és tervezési környezet fejlesztése Nemzeti Közlekedési Stratégia menedzsment eszközeinek előkészítése Forrás Finanszírozó Alap beruházási prioritásának megnevezése (Finanszírozó Alap) Keret összeg (Mrd Ft 1, 7%-os teljesítménytartalékkal 2 együtt) Forrásarány (OP-n belül) % KA 121,96 11,8% KA 15,64 1,5 % Összesen 1037,58 100% 8/82

9 1. STRATÉGIA - AZ OPERATÍV PROGRAM HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓ- PA-2020-HOZ ÉS A KOHÉZIÓHOZ 1.1. IKOP helyzetelemzés, illeszkedés az EU2020-hoz Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) a többi operatív programmal együtt Magyarország (és az Európai Bizottság as időszakra szóló) Partnerségi Megállapodásban megcélzott fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedést szolgálja. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) a 2014 és 2020 közötti EU támogatásokból megvalósuló közlekedésfejlesztéseket többségét tartalmazza, amelyek önmagukban a készülő Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) beavatkozásainak csak egy részét jelentik. Az IKOP figyelembe veszi, de nem terjed ki: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) támogatható TEN-T törzshálózati, a többi operatív programból (pl. települési úthálózat, hivatásforgalmú kerékpáros és városi közösségi közlekedésfejlesztéseik, turisztikai célú kerékpárút- és nagyberuházásokhoz kapcsolódó útfejlesztéseik, intermodális logisztikai központ (pl. kikötő) beruházásaik) tervezett közlekedésfejlesztésekre, illetve. az EU támogatás nélkül megvalósuló intézkedésekre. (pl. megújuló energia, dugódíj) Magyarország gazdaságában kiemelt szerepet játszik az ipari termelés és export, ezért a gazdasági növekedés egyik feltétele a közlekedési hálózat állapotának és a szolgáltatások színvonalának a javítása. A közlekedés 2011-ben az ország GDP-jének 6,2%-át állította elő és 259,2 ezer embernek adott munkát, közvetve pedig a 10 millió magyarországi lakos életkörülményeit befolyásolta. Az EU2020 iparpolitikai közleménye szerint az ipar versenyképessége nagymértékben a közlekedési infrastruktúra-szolgáltatások minőségén és hatékonyságán múlik. Magyarország EU csatlakozásától a közúti áruszállítás részesedése a nemzetközi korlátozások eltűnése (pl. fuvarozási engedélyek, vámhatárok) miatt nőtt, a közösségi közlekedésé pedig enyhén csökkent, de még ennek ellenére is hazánkban 2010-ben a(z): személyszállításból a közösségi közlekedés 33,2%-kal részesedett, míg az EU-ban csak 17,5%-kal. A kedvező modal split hátterében hazánk viszonylag alacsony motorizációs értéke (2010-ben Magyarországon 299, az EU-27-ben 477 személyautó jutott ezer főre), és a vásárlóerő-paritáson számított magas üzemeltetési költségek (pl. üzemanyagár) is fontos szerepet játszanak. 9/82

10 1. ábra: Személyszállítási munkamegosztása Magyarországon és az EU-27-ben, 2010 Forrás: Nemzeti Közlekedési Stratégia, helyzetelemzés áruszállításban a vasúti, vízi úti és csővezetékes szállítás aránya 33,3%, míg az EUban 27,3% volt. 2. ábra: Áruszállítás közlekedési módok szerinti munkamegosztása Magyarországon ( ) Forrás: KSH A közlekedési teljesítmény növekedése és a munkamegosztás változása a szektor üvegházhatást okozó gázkibocsátásán is látszik, melynek 1995-től növekvő tendenciáját csak a 2008-as gazdasági-pénzügyi válság állította meg. A közlekedés üvegházhatású gázkibocsátása (ÜHG) a 2005-ös referenciaévhez képest 2010-re 2,9%-kal csökkent, azaz az EU-2020-ban vállalt legfeljebb 10%-os növekedést engedő korlát alatt marad. A 2008-as EUROSTAT értékek szerint a hazai közlekedési szén-dioxid kibocsátás 93,1%- 10/82

11 ban a közúti forgalomhoz, 5,5%-ban a légiközlekedéshez, 1,4%-a a vasúthoz és 0,0%- ban a hajózáshoz volt köthető, amit az EU ún. tank-to-wheel 3 módszertana is befolyásolt. Az EU-átlaga (közút: 70,9%, hajózás 15,9%, légiközlekedés 12,5% és vasút 0,6%) azért tér el a hazai adatoktól, mert hazánk nem rendelkezik tengerparttal, ezért a tengeri hajózás nem képes növelni a vízi szállítás súlyát. 3. ábra: A magyarországi közlekedési szektor ÜHG kibocsátása ( ) az EU-2020 célkitűzés függvényében Forrás: EUROSTAT, EEA A közlekedési üvegházhatású gázkibocsátás a szektor kőolajfüggőségének köszönhető. Magyarországon 2009-ben a közlekedés 192 Petajoule energiafelhasználása 97%-ban kőolajból származott, melynek 86%-a volt import. A hazai közlekedés 2005-től kezdődően használ agroüzemanyagokat a motorbenzinbe (bioetanol) és a dízel/gázolajba (biodízel) bekeverve, melyek aránya 2010-ben az összes közlekedési energiafelhasználáson belül 4,2% volt. Az EU2020-ban szereplő 10%-os közlekedési megújuló energia arányt hazánk a Nemzeti Energiastratégia alapján döntően bioetanol és -dízel hagyományos üzemanyagba keverésével, illetve biogáz felhasználással kívánja elérni, ami IKOP szinten nem igényel beavatkozást. Az európai hálózatok szuperhálózatokká alakítását lehetővé tevő alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának (pl. elektromos mobilitás) EU irányelve várhatóan 2014-re születik csak meg. Magyarországon a regisztrációs adómentesség ellenére is nagyon drága tisztán elektromos személygépjárműből alig 100 van csak, az elektromos buszok elterjedését pedig a hagyományoshoz képest 2-3-szoros ár, és az élettartam alatt többször elvégzendő teljes akkumulátorcsere nehezíti. Az NKS részeként elkészült Közlekedési energiahatékonysági cselekvési terv (Kehcst.) szerint Magyarországon 2025 körül lesz az elektromos személygépjárművek ára versenyképes a hagyo- 3 Csak a jármű tankjától a kerék -en történő mozgás létrehozásig tartó kibocsátásokat veszi figyelembe, ami alapján egy villanymozdony közlekedési szempontból zéró kibocsátású attól függetlenül, hogy hő- vagy atomerőmű által termelt villamos energiát használ-e. Ezen hatások figyelembevételével tényleges kibocsátás a jelenleginél 10-12%-kal magasabb lenne. 11/82

12 mányosokkal, tömeges elterjedésükhöz az elektromos hálózat jelentős fejlesztése is szükséges. Jelenleg hazánkban 24 nyilvános elektromos jármű-töltőpont üzemel A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) magyarországi szakaszai Magyarország vasúthálózatának sűrűsége az EU átlag 169%-a. A 7,7 ezer km hosszú, vasúthálózatunkból 1613 km a TEN-T törzshálózat része. A törzshálózat 71,9%-a nem felel meg a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK irányelv 22,5 tonnás tengelyterhelési előírásának. A szintén az EU szabályozásban megkövetelt ETCS 4 jelző, biztosító és forgalommenedzsment rendszer csak a Budapest-Hegyeshalom vonalon épült ki, ott is csak 1-es szinten, a GSM-R 5 pedig egyelőre teljes mértékben hiányzik, bár kiépítése 935 km-en elindult. A Nemzeti Közlekedési Hatóság jelenlegi álláspontja szerint 160 km/h sebességű közlekedés csak ETCS rendszer kiépítésével lehetséges. Mivel ez több, ilyen sebességre átépített vonalon még nem történt meg, ezért ezeken a teljes sebességtartományt nem lehet kihasználni. A korábbi projektek tapasztalatai alapján a vasúti pályát a funkcionalitásának (pl. nemzetközi, elővárosi személyszállítás vagy áruszállítás) megfelelően érdemes fejleszteni. A tervezési folyamat során a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a fenntartási költségekre, a tervezésbe az üzemeltetőt is célszerű bevonni és hosszabb garancia intervallumot érdemes vállaltatni a kivitelezőkkel. A hazai TEN-T törzshálózatból a legnagyobb forgalmat elsősorban az Orient vagy Hamburg-Rostock-Burgas/török határ-pireusz-lefkosia folyosó (korábban PP22, IV-es helsinki folyosó), másodsorban pedig a Mediterrán folyosó (korábban PP6, V/b. helsinki folyosó) bonyolította. A főváros környéki vasútvonalak kapacitását főleg a reggeli és délutáni csúcsidőben az ingázókat szállító elővárosi személyvonatok szinte teljesen lekötik ezzel Budapest tehervonati áteresztőképességét jelentősen lecsökkentik. 4 ETCS: Egységes európai vonatbefolyásoló rendszer 5 GSM-R: a nemzetközi vezeték nélküli kommunikációs standard a vasúti kommunikációra és alkalmazásokra. 12/82

13 4. ábra: A magyar vasúthálózat összes vonatforgalma 2012-ben Forrás: MÁV Zrt., GYSEV Zrt. Az 1500 km-es hazai TEN-T vasúti átfogó hálózat a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra alrendszerének átjárhatósági műszaki előírásairól szóló 2011/275 (európai) bizottsági határozat 20 tonnás tengelyterhelési szempontjainak megfelel. Ezen vonalak két legfőbb szűkkeresztmetszete az, hogy harmaduk nem villamosított (pl. Zalaszentiván-Nagykanizsa vasútvonal) és a határozatban előírt max km/h sebességet nem mindenhol képesek biztosítani. 13/82

14 5. ábra: Magyarország és a szomszédos EU tagok TEN-T (személyszállítás 6 ) vasúthálózata Forrás: TENtec A hazai vasúthálózat pénzügyi fenntarthatóságát 2011-től a Magyar Állam MÁV Zrt-vel és a GYSEV Zrt-vel kötött pályaműködtetési szerződések biztosítják. A MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. várhatóan a jövőben sem tudja csak az infrastruktúra-használati díjbevételekből fedezni a viszonylag alacsony műszaki szintet biztosító, az NKS szerint 171 milliárd Ft/év vasúti pályaműködési ráfordítást, melynek 2012-ben 13%-a származott az árufuvarozóktól, 46%-a az állami tulajdonú személyfuvarozóktól, a fennmaradó 41%-a pedig állami költségtérítésből. A 31,7 ezer km-es országos közúthálózatból 1144 km a TEN-T 2030-ig megvalósítandó törzshálózatának része. Utóbbiból 144 km (M0 északnyugati szektor, M2 és az M3 határ közeli része) kiépítése még nem kezdődött meg, szükséges továbbá a közúthálózaton a szűk keresztmetszetek felszámolása (közlekedésbiztonsági helyzet, szolgáltatási színvonal, kapacitáskihasználás, forgalomlefolyás, elérhetőség javítása érdekében, stb.), illetve egyes meglévő szakaszokon (pl. M15, M70) pedig közlekedésbiztonsági és forgalmi 6 Az áruszállítási TEN-T hálózat ettől csak abban tér el, hogy a Szajol-Debrecen-Nyíregyháza vasútvonal ott csak átfogó, míg a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza törzshálózatnak minősül. 14/82

15 okokból újabb sávok építése szükséges. Az intelligens közlekedési rendszereknek (ITS) a közúti közlekedés területén történő kiépítése is fejlesztéseket igényel még (pl. utazási, forgalmi információs szolgáltatások, közlekedésmenedzsment). A TEN-T átfogó közúthálózat magyarországi része közel 1300 km, melynek többsége (pl. M4, M86) még nem valósult meg. A Nemzeti Közlekedési Stratégia által kiemelt hasznosságúnak tartott beruházások megvalósítását a transzeurópai közlekedési hálózati irányelv csak 2050-ig várja el. 6. ábra: Magyarország és a szomszédos EU tagok TEN-T közúthálózata Forrás: TENtec A hazai gyorsforgalmi és főutak átlagos napi forgalma alapján a szűk keresztmetszetek leginkább nagyvárosi belső úthálózaton és a Közép-Magyarországi Régióban lévő gyorsforgalmi és főutak Budapest közeli szakaszain vannak. 15/82

16 7. ábra: Magyarországi gyorsforgalmi utak és főutak átlagos napi forgalma (2011) Forrás: Magyar Közút Nzrt. A hazai vízi utakból a TEN-T hálózathoz csak a Duna tartozik, melynek hajózhatóságának javítását nehezíti az, hogy a folyó végig NATURA2000-es terület, a szlovák-magyar szakaszt a lezáratlan bős-nagymarosi konfliktus is terheli és hazánk átfogó rendszerben tekint az árvízvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és hajózhatósági kérdésekre. Hazánkban 2 törzs-, és 6 átfogó hálózati kikötő található, újra nincs szükség, a meglévők szolgáltatási színvonalát kellene a tényleges gazdasági, piaci igények alapján költséghatékonyan növelni. Ennek során figyelembe kell venni az Európai Bíróság Lipcse-Halle repülőtér támogatásával kapcsolatos ítéletét, ami a kikötőfejlesztésekre is kihat. Ez alapján a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúra támogatása (pl. hajóállás) csak alacsonyabb intenzitással engedélyezett, melynek önrésze közvetetten sem származhat állami forrásból, illetve kötelezettségvállalásból. A hazai Duna szakaszon 2011 szeptemberétől bevezetésre került az automatikus hajóazonosító és nyomon követő rendszer (AIS) működtetési és használati kötelezettsége. A hazai hajópark részben a múlt század es, részben a es évek színvonalát képviseli, energiahatékonysága rossz. Ezen már a 16/82

17 főgépek cseréjének támogatása is sokat javíthatna, amire a technológiakorszerűsítési pályázatok adhatnak lehetőséget. A 2005-ben privatizált, TEN-T törzshálózati Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma a MALÉV 2012-es megszűnése ellenére is csak 4,7%-kal csökkent az előző évi 8,9 millió fős csúcsról. A TEN-T átfogó hálózatba a debreceni és a sármelléki repülőtér tartozik, bár a működtetés pénzügyi fenntarthatóságához szükséges ezer utas/év forgalmat sem érik el. A repülőterek fejlesztését az NKS a kis hasznosságú fejlesztések közé sorolja februártól üzemel a 13 milliárd Ft-ból épített HungaroControl csúcstechnológiás légiirányító (ANS III) központja, mely alkalmas lesz az egységes európai égbolt részét képző közép-európai légtérblokk (FAB CE) megfelelő kiszolgálására. A TEN-T hálózaton a határok átjárhatóságát az áruforgalomnál alapvetően az EU (szomszédaink közül Szerbia és Ukrajna nem tagja a vámuniónak), a személyforgalomnál pedig a schengeni övezeti tagsági (a szomszédos Horvátország, Szerbia, Románia és Ukrajna nem tag) kötelezettségek határozzák meg. A határátkelést tovább lassítja az elöregedett vagonok állapotának ellenőrzésére, a mozdonycserére fordított idő és az ETCS hiánya, amelyek miatt akár fél napot is állhatnak a tehervonatok Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság A TEN-T-n túl Magyarország közel 30 ezer km országos közúthálózattal és mintegy 170 ezer km önkormányzati úthálózattal rendelkezik, ahol a két legnagyobb probléma a közlekedésbiztonság, illetve a fenntartásra fordított elégtelen mennyiségű források miatt a folyamatosan romló útminőség. A balesetek és a személyi sérülések számának Magyarországon közel 99%-a, a halálesetek mintegy 90%-a a közúti közlekedéshez köthető, melyek a sebesség nem megfelelő alkalmazása, az elsőbbség meg nem adása, a szabálytalan irányváltás, haladás, kanyarodás, a figyelmetlenség és a gondatlanság miatt következtek be. A fejlesztéseknek és szabályozásnak (pl. zéró tolerancia, objektív (tulajdonosi) felelősség) köszönhetően 2006-tól a közúti balesetek halálos áldozatainak száma ugyan jelentős mértékben csökkent, de 2010-ben 740 fő halt meg közúti balesetben, ami elmarad az EU2020-ban megfogalmazott 1 millió lakosra jutó 33,8 halálos áldozat céltól. 8. ábra: Közúti balesetek halálos áldozatainak száma a hazai lakosság arányában 17/82

18 Forrás: KSH Ezt csak a leghatékonyabb beavatkozási lehetőségeket tartalmazó közlekedésbiztonsági programmal lehet elérni. Jó minta lehet a Közlekedés Operatív Program (KözOP) célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztései, melynek keretében: az országos közúthálózat baleseti góchelyein történnek beavatkozások (pl. szalagkorlát cseréje magasabb visszatartási fokozatúra, vadelütés, vízmegállás megelőzése, hiányzó leállósáv kiépítése, forgalomirányítás korszerűsítése, biztonsági beavatkozások a legveszélyesebb gyalogátkelőhelyeken, buszmegállókban) a legveszélyesebb vasúti átjárókban a vasúti biztonságot javító félsorompókat, diagnosztikai és monitoring berendezéseket (hőnfutásjelzőket, dinamikus mérlegeket, laposkerék-jelzőket, rakszelvény ellenőrzőket, stb.) telepítenek. a balesetveszélyes szakaszokon 2015-ig kiépítésre kerül közel 400 komplex közlekedési ellenőrzési pont (KKEP), melyek a sebességmérés mellett egyéb szabálytalanságokat (pl. záróvonal átlépés, tiloson áthajtás) is figyelnek majd. A fejlesztések és a másodlagos hálózat egy részének 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő átépítése ellenére az országos közúthálózat állapota tovább romlik ben az országos közúthálózat felületállapotának több mint fele volt rossz, míg egy évtizeddel korábban csak valamivel több, mint a harmada. Mindez a fejlesztésre szoruló közösségi közlekedési kapcsolatokkal (pl. regionális autóbuszjáratok jobb üzemeltetéséhez szükséges infrastrukturális feltételek) együtt rontja a vidéki területek népességmegtartó erejét és tőkevonzó képességét, illetve nem segíti kellően a helyi gazdaság bekapcsolódását az EU piacaira. Utóbbit közvetetten jól mutatja a Világbank Logistics Perfomance Indexének infrastruktúra minőségét mérő részindexe, melyben hazánk 2007-ben az 33., míg ben már csak az 52. helyezést érte el. 18/82

19 9. ábra: Az országos közúthálózat 7 állapota (km), december Forrás: Nemzeti Közlekedési Stratégia, Menedzsment eszközök vizsgálata Magyarország sűrű közúthálózata a jobb nemzetközi elérhetőség biztosítása érdekében, illetve a városi lakosság életminőségét javítandó fokozatosan új elemekkel bővül (pl. gyorsforgalmi utak, elkerülők), miközben a meglévő hálózat állapota folyamatosan romlik. Az NKS szerint az országos közúthálózaton az elmaradt felújítások elvégzése után kb. 115 milliárd Ft/év lenne szükséges az állapotok fenntartásához végéig az erre fordítható időarányos útdíj-bevételből kevesebb, mint 50 milliárd Ft bevétel származott. Ennek a pénzügyi fenntarthatatlanságnak a július 1-től a 3,5 tonna feletti járművekre, 6,5 ezer km-es gyorsforgalmi és főúthálózaton bevezetett megtett úttal arányos elektronikus díjrendszer vethet véget feltéve, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 által tervezett 150 milliárd Ft/év többletbevétel többsége felújítási célra lesz fordítható Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság A hazai vasúti fő- és mellékvonalakon az utazási időt és az energiafogyasztást jelentősen növelik a vasúti szűk keresztmetszetek. Ezeket az NKS két elő-megvalósíthatósági tanulmánya (lassújel, villamosítási program) részletesebben is vizsgálta: 1. sebesség-korlátozások (lassújelek), melyek a hálózat 38%-ának vannak érvényben döntően a felépítmény rendkívül leromlott állapota miatt. A vasúti lassújelek felszámolása az energiahatékonyság mellett az utazási időt és javítja. 10. ábra: Állandó lassújelek Magyarország vasúthálózatán (2012) 7 Koncessziós autópályák nélkül 19/82

20 Forrás: NKS, Országos Vasúti Koncepció 2. a hazai vasúthálózat alacsony szintű villamosítottsága (2010-ben a villamosított vonalak aránya az EU-átlag 69%-át érte el). Az ilyen beruházások az energiahatékonyság és interoperabilitás mellett az utazási időt is jelentős javítják, mivel a mozdonycsere elmarad. A vasút-villamosítási beruházások közvetlen megtérülését akadályozza, hogy a villamos- és dízelvontatás közötti energiafogyasztásból keletkező hasznok az áru- és személyfuvarozóknál keletkeznek, melyek az EU szabályok alapján el vannak választva a fejlesztési és üzemeltetési ráfordításokat viselő pályavasúttól. 3. egyéb szűk keresztmetszetek (pl. leromlott állapotú hidak, felsővezetéki és energiaellátó berendezések 8, kis szakaszon hiányzó második vágány, állomásvégeken nagyobb sebességet lehetővé tevő kitérők, egyidejű állomási vonatbejárás, központi forgalomirányítás KÖFI hiánya, illetve elavult vasúti optikai hálózat), melyek néha már a napi működést veszélyeztetik vagy nehezítik. Az érintett vasútvonalak szűk keresztmetszeteinek minden további kismértékű romlása menetrendi (zavarérzékenységi) szempontból kritikus, ezért az eredeti állapotuk helyreál- 8 A berendezések szűk keresztmetszetei miatt néha egy tehervonat energiafelhasználása lekorlátozza a közelben haladó személyvonatok sebességét. 20/82

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Vasútfejlesztési támogatások változásai a as időszakban

Vasútfejlesztési támogatások változásai a as időszakban Vasútfejlesztési támogatások változásai a 2014-2020-as időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. június 5. RAILHUC, Budapest 1 2014-2020-as vasúti támogatások az Európai

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen április KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A 2014-2020 EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN XI. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen 2016. április 26-28. INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZOP ÉS IKOP

Részletesebben

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT Mi az a TEN-T hálózat? A TEN-T hálózat az Európai Unió azon közlekedési hálózata,

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési

Részletesebben

A közlekedéspolitika országos céljai

A közlekedéspolitika országos céljai A közlekedéspolitika országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Salgótarján, 2015. október 1. IX. Határok nélküli partnerség konferencia A hazai közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia

A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia Szűcs Lajos, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. február 21. XVII. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban (Változó körülmények,

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

A 2014-2020 KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK UNIÓS ÉS HAZAI FINANSZÍROZÁSÚ KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEI

A 2014-2020 KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK UNIÓS ÉS HAZAI FINANSZÍROZÁSÚ KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEI A 2014-2020 KÖZÖTTI PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK UNIÓS ÉS HAZAI FINANSZÍROZÁSÚ KÖZLEKEDÉSI FEJLESZTÉSEI AZ EURÓPAI UNIÓ 2014-2020 IDŐSZAKRA VONATKOZÓ FINANSZÍROZÁSI POLITIKÁJA A támogatások az Európai Unió gazdasági,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN

VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN VESZPRÉM MEGYE KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE A KORMÁNYZATI KÖZÚT- ÉS VASÚTFEJLESZTÉS TÜKRÉBEN INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2014-2020 KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes keret

Részletesebben

INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) 2014-2020

INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) 2014-2020 INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) 2014-2020 CCI Cím Verzió 4.38 Első év 2014 Utolsó év 2020 2014HU16M1OP003 Támogathatóság kezdete 2014. január 1. Támogathatóság vége 2023. december

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP)

INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) 2014-2020 2014. november 7. CCI Cím Verzió 4.35 Első év 2014 Utolsó év 2023 2014HU16M1OP003 Támogathatóság kezdete 2014. január 1. Támogathatóság

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP)

INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL ELFOGADOTT VERZIÓ 2014-2020 A BERUHÁZÁS A NÖVEKEDÉSBE ÉS A MUNKAHELYTEREMTÉSBE CÉLKITŰZSÉRE IRÁNYULÓ OPERATÍV PROGRAM

Részletesebben

INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP)

INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) INTEGRÁLT KÖZLEKEDÉS- FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (IKOP) 4.0 verzió 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT. 2014. június 7. Tervezet CCI Cím Verzió 4.0 Első év 2014 Utolsó év 2023 Támogathatóság

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0004 1 Előzmények 2007-2013 közötti programozási időszakban teljes felújítások Komplex korszerűsítés; Magas beruházási költség; A rendelkezésre

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontokra tekintettel

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontokra tekintettel Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontokra tekintettel Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. május 14. AZ ELŐADÁS TÉMÁI Az EU pénzügyi válsága... Felkészülés a 2014 2020

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK

2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése kiemelt projekt 2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK 2015. április Tematikus célkitűzések 1) Kutatás, a technológia fejlesztése

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia

Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia Megbízó: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ STRATÉGIA Konzorcium Konzorcium vezető: Budapest, 2014. november Miért kell nekünk közlekedési

Részletesebben

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN

HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN HAZAI ÚTFEJLESZTÉSI TERVEK 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN Magyar Mérnöki Kamara Pántya József útfejlesztési igazgató NIF Zrt. 2016. június 3. BEVEZETŐ, TARTALOM A közúthálózat fejlesztés területén elért

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

2014-2020 (Intelligens) Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP/KOP)

2014-2020 (Intelligens) Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP/KOP) 2014-2020 (Intelligens) Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP/KOP) Gecse Gergely, referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. május 15. MMK, balatonföldvári

Részletesebben

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Dancsó József Magyar Államkincstár TARTALOM Az Operatív Programok, és a Területi és Településfejlesztési

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 3.0 verzió (munkaközi változat) Operatív Program Tervezés 2014-2020 A Bizottság 2013. május 21 OP sablon verziója alapján. A SA alapokra vonatkozó operatív

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Széchenyi Programiroda Országos Konferenciasorozat Győr, 2016. november 18. SIMON RÓBERT BALÁZS

Részletesebben

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.

Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Dr. Bói Loránd közlekedéstudományi üzletágvezető, ügyvezető általános helyettes, KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Uniós finanszírozású ITS projektek a közösségi közlekedésben Új megoldások

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei Előadó: Hégely Péter Elycon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. www.elycon.hu EcoFact Kft. Monor, Strázsahegy - Kult Pince, 2014. 09. 26. Projekttervezés a gyakorlatban

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol

Közép-Európa oly közel és mégis oly távol Közép-Európa oly közel és mégis oly távol A 2014-2020 közötti EU-s költségvetési időszak finanszírozási lehetőségei a IX. Határok nélküli partnerség 2015. október 2. Salgótarján Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

1. melléklet. Az NFM KÖZOP HÁT által előterjesztett IKOP módosítási javaslatok az alábbiak:

1. melléklet. Az NFM KÖZOP HÁT által előterjesztett IKOP módosítási javaslatok az alábbiak: 1. melléklet az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2015. évi módosítása kapcsán a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló Hivatalos nyilatkozathoz z IKOP 2, 3. és 4. prioritásának módosításának

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén Újdonságok a területfejlesztés és a 2014-2020-as időszak előkészítése területén Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Szakmai workshop Szeged, 2013. január 18. Tóth Róbert, fejlesztési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei

közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei 2014-2020 közötti időszak EU-s finanszírozása. Közúti közlekedési és híd projektjei BODÓ IMRE Útfejlesztési igazgató-helyettes Alaptevékenységünk Céljaink Arra törekszünk, hogy beruházóként hatékonyan

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Az infrastruktúra hozzájárulása a közösségi közlekedéshez

Az infrastruktúra hozzájárulása a közösségi közlekedéshez Az infrastruktúra hozzájárulása a közösségi közlekedéshez Borbélyné dr. Szabó Ágnes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztály főosztályvezető-helyettes Új megoldások a közösségi

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Miskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS Miskolc, 2014. október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye 2014-2020 CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS AMIRŐL SZÓ LESZ 1. A 2014-2020-as tervezési időszak 2. A Terület- és Településfejlesztési

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI POLITIKA HAZAI VÉGREHAJTÁSA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI POLITIKA HAZAI VÉGREHAJTÁSA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI POLITIKA HAZAI VÉGREHAJTÁSA HORVÁTH CSILLA településfejlesztési programmenedzser, szakmai tanácsadó NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM RFP STRATÉGIAI, TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Az állam szerepe az EU-s források felhasználása terén Kardos Gábor Fejlesztési programiroda - igazgató Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. XV. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Bükfürdő,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Nagy Sándor Gyula. Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások

Nagy Sándor Gyula. Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások 1 Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások Magyarországon dr. Egyetemi docens Budapest, 2014. május 13. 2 TARTALOM 1. Abszorpció 2. Szabályszerűség 3. Hatékonyság 4. Eredményesség

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben