SZAKDOLGOZAT. Turóczi Anita 2010.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Turóczi Anita 2010."

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Turóczi Anita 2010.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Kommunikáció és Médiatudomány Szak Nappali tagozat PR és Szóvivői szakirány A nők és férfiak közötti bérrés strukturális- és diszkriminatív okainak feltárása Készítette: Turóczi Anita Budapest, 2010.

3 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 5 2. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS A feminizmus eszmerendszere Nők az oktatásban Nők és a munka Nők és a család POLITIKAI SZABÁLYOZÁS Európai szociálpolitikai modellek a különbségek csökkentésére Magyarországon érvényben lévő egyezmények A Gender mainstreaming program A nemek egyenjogúsága Politikai rendelkezések Nemzetközi egyezmények Hazai jogi rendelkezések Női érdekképviselet hazánkban Az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásának kezdeményezése A MONA (Magyarországi Női Alapítvány) célkitűzései NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTTI JÖVEDELEMKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és nők bére közötti különbség magyarázó tényezői Nemek szerinti diszkrimináció a foglalkoztatásban Strukturális különbségek: Képzettség Földrajzi eloszlás Társadalomban betöltött szerep Diszkriminációs különbségek Üvegplafon- jelenség5. Nők munkavállalói tulajdonságai

4 5. Nők munkavállalói tulajdonságai A nők vezetési stílusa Nők a tudományos életben Nők a közéletben RENDSZERVÁLTÁSKOR BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK Rövid háttér Nők a rendszerváltás munkaerőpiacán A NŐK FELZÁRKÓZTATÁSA, MINT A GAZDASÁGI 48 VÁLSÁG MEGOLDÁSA 7.1. Válságban a férfiak EGÉSZSÉGÜGY Háttér Finanszírozás Az ágazat sajátosságai Az egészségügyi dolgozók általános jellemzői Képzettségi adatok Bérezés Munkakörülmények Család Családbarát modell program ÖSSZEFOGLALÁS 59 Forrásjegyzék 62 Ábrajegyzék 63-4

5 1. BEVEZETÉS A nők társadalmi szerepének megváltozását gazdasági és történelmi események mozdították előre a XIX. századtól kezdődően. Az iparosítással és a világháborúk során tömegesen kezdtek el dolgozni, ami megváltoztatta társadalmi szerepüket is. Ezzel együtt változott a családban betöltött státuszuk és új szemlélet alakult ki bennük az otthonon kívüli sikerek és az önálló pénzkereset okán. A társadalmi felfogás igen lassan változik a nők munkájának megítélését illetően, de az évezred végére egyre több ágazatban bebizonyosodott, hogy megállják a helyüket férfi társaik mellet. A folyamat, amely során közeledik a két nem képviselőinek elismerése azonban még nem fejeződött be. Manapság is vannak olyan gazdasági szektorok és pozíciók, ahol a nők megítélése és ezzel együtt fizetésük is rosszabb. A nők és férfiak bérezése között jelentős különbségek mutatkoznak világszerte. Felmérések szerint hazánk helyzete ezen a téren az európai átlag eredményeit mutatja, az üvegplafon jelensége és a nők gyermekvállaláskor adódó munkahelyi problémái nem mozdulnak jelentősen előre. Néhány jelenleg is dolgozó csúcsvezető nő (womanager) példáján keresztül azonban látható, hogy vannak alternatívák ezen problémák áthidalására. A törvényi szabályozás mellett azonban szemléletváltásra is szükség van a társadalmon belül. Hiszen a nők munkavállalásának kezdete történelmileg nem túl jelentős időtávlatra tekint vissza. Dolgozatomban a rendszerváltás és a globális világválság miatti hazai változásokon keresztül igyekszem bemutatni a nők, mint munkavállalók helyzetét és feltárni azokat a tényezőket, melyek strukturális, illetve értékelési (diszkriminatív) okai a bérek közti eltérésnek. A bérkülönbség okait szemléltetve bemutatom az egészségügyi ellátórendszer emberi erőforrás aspektusait és az intézményekben dolgozó nők kereseti és munkakörülményeit. A betegellátás speciális ágazat abból a szempontból is, hogy az állami és magánszféra részét is képezi, ezzel árnyaltabb képet mutat a bérezés tekintetében a bemutatás során. A vizsgálat során a bérrés alakulását a nők, mint munkavállaló személyek tulajdonságai és társadalmi szerepe szempontjából értékeltem, figyelembe véve az iskolázottsági, gyermekvállalási és életkori adataikat, illetve hogy milyen településen dolgoznak, milyen pozícióban, melyik szektorban helyezkednek el

6 2. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS A történelem során a férfiak és nők társadalmi szerepe és ezzel együtt megítélésük is erősen különbözött. A létfenntartáshoz szükséges mindennapi tevékenységek felosztása nagyrészt fizikai képességeken alapult, a nők tevékenysége a gondoskodásra és a férfiak támogatására szorítkozott. Az iparosodással és a világról alkotott kép megváltozásával a két nem szerepei is változtak. Mára pedig a modern felfogás és a gazdasági helyzet megkívánja, hogy a nők családban, társadalomban és munkaerőpiacon betöltött szerepe gyökeresen eltérjen az évszázadosan berögzült funkcióktól. Nő, ébredj fel, az ész vészharangja zúg az egész univerzumban, fedezd fel a jogaidat! (Olymp de Gauge, 1971) 2.1. A feminizmus eszmerendszere A nők egyenjogúságának igénye már korábban is felmerült, azonban csak a 17. század eszméi mellett bontakoztak ki. A feminizmus elnevezés eredetileg a nők szociális, politikai és kulturális s egyenlőségére törekvő mozgalom, mára jelentősen eltérő, radikális irányultságot jelöl. Az egyenlőségért folyó küzdelem első alakja Olymp de Gauge, aki a francia forradalom idején írta le a nőmozgalom máig is alapmondatának számító sorait (idézet fent) a Nők Jogainak Nyilatkozatában. Egy évvel később jelent meg Angliában Mary Wollstonecraft A Nők jogainak Követelése című műve. A könyvben megfogalmazza, hogy a két nem képviselői ugyanolyan képességekkel rendelkeznek, ezért a nőknek is a férfiakéval azonos képzést és házon kívüli, fizetett munkalehetőségeket kell biztosítani

7 A következő évszázad forradalmi eseményei és a polgári mozgalmak kedveznek a nők szerepének átalakulásában. John Stuart Mill és társa, Henriett Mill 1830-tól publikálják közös munkáikat, melyekben a nők polgári jogi egyenlőségét és gazdasági lehetőségeik kiszélesítését fogalmazzák meg. A jogi egyenlőséget követelők a 1840-től egységes csoport alkotnak, ezzel intézményesítve a mozgalmat. Angliában Emmanlie Pankhurst félmillió embert mozgósított egy tüntetésen, ami mutatja a liberális eszmék egyre terjedő támogatottságát. A szüfrazsettek európai és amerikai képviselői prioritásként törvény előtti egyenlőséget és választójogot követeltek a nőknek. Az Internacionálé első kongresszusán 1866-ban többek között a nők hivatásszerű munkavégzéséről is határozatot fogadtak el, mellyel elismerték a nők munkavállalásához való egyenlő jogait. A Nemzetközi Munkásszövetség második kongresszusa 1899-ben zajlott. A felszólalók között volt Clara Zetkin, aki a nők munkához való jogát, anyák és gyermekek védelmét és a nők közszereplését kívánta beszédében előmozdítani. Hazánkban a Feministák Egyesülete képviselte 200 taggal (melyből 50 férfi volt) a feminizmus polgári irányzatát Bédy-Schwimmer Róza és Glücklich Vilma vezetésével. Emellett működött még a Gárdos Mariska vezette szociáldemokrata irányzat és a Magyar Asszonyok Szövetsége, akik a keresztény- konzervatív vonalat képviselték a mozgalmon belül. A három csoport elméleti hátterének megfelelően talált különböző társadalmi rétegekben támogatottságot. Az aktivisták politikai hangvételű női lapokban publikálták érveiket, olyan aktuális témákban, mint a női választójog, a nők és az oktatás, a koedukáció, női munkavállalás, illetve a szexualitással és prostitúcióval kapcsolatos kérdések. A feminista gondolat súlyát és az akkori társadalmi befogadottságát jelzi, hogy 1911-ben a Férfiliga, melyet a nők politikai jogait támogató férfiak alapítottak. A szervezetek tevékenységének egyik fontos eredményeképp. 1 Magyarországon a részleges választójogot 1918-ban kapták meg a nők. A feminizmus második hullámának hazai képviselője Dienes Valéria volt, aki a nőiesség évi I. néptörvény 1. Nemzetgyűlési választójoga van minden nőnek, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élőnyelven írni-olvasni tud.. -7-

8 megkülönböztetését hangsúlyozta és a különbözőségekben rejlő értékeket. A feminizmus ideológiai egységét, mely egy polgári törekvést jelölt Virginia Woolf ban megjelent Három adomány című esszéje bontotta meg. Kiterjesztve a fogalmat a pacifizmus egyik eszközeként értékeli és minden emberre vonatkozóan tárgyalja. Az új eszmekép másik alapműve Simone de Beavoir: A második nem című filozófiai munkája. A nők munkaerőpiaci bevonása gazdasági szükséglet, mégsem biztosítanak azonos elbírálást, ezzel meghagyva a patriarchális társadalmi berendezkedés függő viszonyait. A gyermeknevelés és otthoni gondoskodás strukturális, társadalmi és jogi háttere nem volt biztosított. A feminizmus második hullámának nevezett ideológia küzdött a nők helyzetének további javításáért (pl. döntés az abortuszról). A század második felére felnőtt egy generáció, melynek az elért eredmények már adottak voltak, így máshonnan közelítették meg a különbségeket. Egy újfajta értékrend alakult ki, mely szerint a nemi szerepeket nem pusztán a biológiai adottságok határozhatják meg. Egyformán szerepet vállalhat a férfi az otthoni teendőkben és lehet a nő a gazdasági és politikai élet szereplője. Hazánkban az elmúlt rendszer nőpolitikájának hatásaként a rendszerváltás után a társadalom nem nyit a kérdés felé. Két szervezet dolgozik napjainkban a nők helyzetének megváltoztatásán: A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen), mely a nők elleni erőszakos cselekményeket igyekszik csökkenteni, illetve a MONA (Magyarországi Női Alapítvány), amely a gazdasági és közéleti hátrányok leküzdését próbálja elősegíteni Nők az oktatásban 2 A századforduló idején a hazai nőoktatás fejlődése volt jellemző. A Népoktatási törvény 1868-as életbe lépését követően a leánypolgári iskolákban tanulók létszáma nőtt, sőt meghaladta a fiúpolgári iskolákét. A statisztikák az 1912/13-as tanévben 1070 rendes leánygimnáziumi tanulót regisztrálnak. Mellettük 739-en fiúgimnáziumok, 32-en a fiúreáliskolák magántanulói voltak. Ugyanebben az időszakban körülbelül 6800 lány járt felsőbb leányiskolába és mintegy 5200-an látogatták a tanítónőképző intézeteket. 2 A fejezetet Ruth Tudor: Nők a XX. században Tanári kézikönyv osztálytermi felhasználásra c. munkája alapján készítettem - 8 -

9 A korabeli felmérések szerint az iskola elvégzése után a diákok fele mégis a háztartásbeli maradt, a többiek tanítónőképző intézetben tanultak tovább, s csupán elenyésző hányaduk szerzett érettségit. A munkavállalás a kiegyezés miatti vagyonvesztésnek volt köszönhető. A tanítónői pálya népszerűségét okozta, hogy a kor nőideáljához illeszkedett ez a pálya, illetve a legtöbb család számára ezek a képzések voltam megfizethetők. Ennek köszönhetően a negyvenes évekig folyamatosan tartotta növekedett a képzésen részt vevők száma. Az alsóbb társadalmi rétegekben a fiúk iskolázottsága tekintélynövekedéssel járt, ezért a legtöbb család igyekezett kihasználni a társadalmi mobilitásnak ezt a módját. A lányok esetében a főiskolai tanulmányok haszna a műveltség megszerzése volt, mellyel házassági esélyeiket növelhették. Az első világháború alatt - a kényszer szülte munkába állás miatt is- nőtt az egyetemeken tanuló nők száma. A Tanácsköztársaság oktatási politikája segítette a nők helyzetét. Az 1918-ban kiadott rendelet kimondta, hogy a nők ugyanazon feltételek mellett juthassanak be az egyetemek jogi, műszaki és egyéb világi karjaira, mint a férfiak. Az államforma bukásával azonban ezt a megengedő rendeletet is eltörölték, sőt a korábbiakhoz képest is korlátozták a nők bejutását az egyetemekre. Az 1924-ben és 1926-ban kiadott középiskolákra vonatkozó törvények meghatározták az oktatás intézményrendszerét is, mely szerint nyolc évfolyamos gimnáziumot, reálgimnáziumot és reáliskolát különböztettek meg. A korábbi törvény a fiúk oktatására vonatkozik, az utóbbi a lányokéra. A rendelkezés egyenjogúságot biztosított a felsőoktatásban résztvevő nőknek, melynek egyetlen kapuja a leánygimnázium volt. Az egyenlő bejutási esélyek azonban nem voltak meg, mivel a fiúk számára mindhárom iskolatípusból kikerülve lehetőség nyílt a felsőbb tanulmányokra. Ahol ugyanazokat a tantárgyakat tanulhatták, mint a fiúk: latin, német és francia nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz, természetrajz, kémia, egészségtan, természettan, matematika, filozófia, rajz, ének és testnevelés. A törvény egyrészt létrehozta az úgynevezett leánylíceumot, ahol idegen nyelveket, természettudományokat tanulhattak és művészeti oktatásban vehettek részt. Másrészt a női felsőoktatás intézményét is újjászervezte leánykollégium néven, ahol a női hivatáshoz szükséges magasabb szintű műveltséget sajátíthatták el. Az iskoláztatás alsó korhatára a betöltött 6. év volt, a - 9 -

10 négyéves elemi képzés után kerülhettek felsőbb iskolatípusba ben kiadott rendelet szabályozta, mely egyetemi karokra kerülhettek nők. Korlátozás nélkül nyerhettek felvételt a bölcsészettudományi, matematikai- és természettudományi, és az orvostudományi, gyógyszerészeti karokra, illetve a Testnevelési Főiskolára, művészeti főiskolákra és a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolára. A közgazdaságtudományi kar kereskedelmi és mezőgazdasági osztályára is bejuthattak, azonban nem járhattak a közgazdasági, a közigazgatási és a külügyi osztályára sem. A közgazdasági osztályt a József Nádor Műegyetemen végezhették. A hallgatói létszám 5%-áig nyerhettek felvételt a református és evangélikus hittudományi karokra, valamint a műegyetem építészeti osztályára, de csak abban az esetben, ha nem jelentkezett a keretszámot betöltő férfi. Nem iratkozhattak be viszont római katolikus intézetek hittudományi karára, jog- és államtudományi karokra, a Műegyetem mérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki osztályaira és egyetlen képzést sem látogathattak a Bányamérnöki, Erdőmérnöki és Állatorvosi Főiskolákon. Egy 1920-ban végzett felmérés szerint a éves korosztályból a férfiak 8,5%-a, a nőknek pedig csupán 2,3%-a szerzett érettségi bizonyítványt, ennélfogva a felsőbb oktatásban is hasonló arányban voltak alulreprezentáltak a nők. A harmincas években a középiskolai változások az egységesítés jegyében zajlottak, ben létrehozták az első egységes középiskola-típust, a gimnáziumot. A fiúk és lányok képzését egységesítették, az iskolák viszont továbbra sem voltak koedukáltak. Az ban kiadott tantervben ugyanazokat a tárgyakat tanulták a fiú és a lánygimnáziumokban is, az eltérés az óraszámokban volt csupán. A háború miatt azonban ennek megvalósítása elmaradt, de 1945-ben ebből kiindulva hozták létre a 8 osztályos általános iskolát tól a női jelentkezők részére megnyílt a felsőoktatás valamennyi intézménye. Az évi rendelkezés kimondja, hogy a nők az egyetemek valamennyi karára, valamint a főiskolákra hallgatókul a megállapított létszám keretén belül minden korlátozás nélkül felvehetők. 3 Az új politikai rendszer 1948-ban államosította az iskolarendszert, a következő évtől valamennyi középiskola gimnázium lett, ezzel elmosódott a fiúk és leányiskolák közti 3 Ezer év törvényei,

11 különbség. Az ötvenes években a pártpolitikai irányelvek végrehajtása, a tervgazdálkodás és az ipar gyors fejlesztése a nőkkel szemben komplex elvárásokat támasztott. A korabeli nőkép szerint az anyaság, a műveltség és a munka területén is helyt kellet állniuk. A hatvanas évekre az általános iskolák alsó tagozatán tanuló lányok és fiúk tananyaga - a lányok háztartási ismeret óráitól eltekintve- megegyezett, nemcsak az elméleti órákon, de a testnevelés órai feladatok során és a gyakorlati foglalkozásokon is, az eltérés csupán az óraszámban volt. Az oktatás a munkára nevelést helyezte előtérbe a műveltséggel szemben. Az érettségizettek arányát tekintve azonban ennek ellenére megfigyelhető a korábbi évtizedekhez képest ugrásszerű növekedés. Az érettségivel rendelkezők aránya a éves férfiak között 16,8% volt, szorosan felzárkózva, a nők aránya e tekintetben 16,5%-ra nőtt. A nők aránya először tehát a 60-as években érte utol a férfiakét a középiskolai végzettséget tekintve, majd az elkövetkező évtizedekben meghaladta azt. 1. ábra A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti arányai nemenként a megfelelő népességszázalékában - 11-

12 Ez a jelenség valamivel később a felsőoktatásban is végbement, melynek következtében napjainkban a hallgatók között a nők jelentős többségben vannak Nők és a munka Az iparosodás előtti társadalmakban a nők és férfiak éppúgy dolgoztak egymás mellett, csekély volt a különbség az otthon végzett munka és a munkavállalás között, ezek színtere sem különült el legtöbbször egymástól. Az iparosodás hozott tehát változást ezen a téren. A XIX. század végétől a nők aránya gyors ütemben nőtt a munkaerőpiacon, köszönhetően az alsó- és középfokú intézményes nőoktatás lehetőségeinek. Az 1868-as népoktatási törvény 4 hívta életre a szegregált polgári iskolákat, ahol a századfordulóra már 27,5 ezer lány tanult. A korabeli adatok szerint ezeknek a lányoknak a fele a tanulmányai befejezése után otthon maradt, a többiek közül a legtöbben tanítóképző intézetekben tanultak és csak igen kis hányaduk tanult tovább érettségit adó középiskolákban. Ezek a számok is mutatják, hogy az oktatásban való részvétel inkább a szellemi fejlődést és ez által a házasság esélyeit növelte a nők körében, s nem a munkaerőpiacon való helytállást segítette. A legnépszerűbb elhelyezkedési forma a nők körében a tanítónői pozíció volt, ennek oka egyrészt, hogy az akkori nőmodell a gyermeket nevelő képpel párosult, másfelől a középosztálybeli családok számára a tanítóképző intézetek voltak megfizethetők. A legtöbb család fiúgyermekét küldte felsőoktatási intézménybe, amely a státusz megnövekedést is jelentette, a nők esetében azonban ellenkező hatása volt. A nők számára az önálló munkavállalás lehetőségét a világháború hozta meg. A hadba lépést követően a nők munkavállalása megnőtt, a hátországi feladatokat kellett biztosítaniuk. A hadianyag szükséglet megnövekedésével egyre több gyárban folyt a fegyverek és lőszerek előállítása, ahol a nők szakképzetlen munkaerőként jelentek meg, ám fizetésük a korábbi civil fizetéshez képest magasabb volt. A háború során az iskolákban, közigazgatásban és a szolgáltatóiparban is egyre több nő vállalt feladatokat, először szükségszerűen, majd egyre elfogadottabbá vált, hogy nők töltik be ezeket a pozíciókat. Ezzel együtt a képzésük is elindult az egyetemeken. 4 Ezer év törvényei, ( )

13 A nők azonban a harctér közelében is jelen voltak, többségük ápolónőként szolgált, de volt példa női osztagok felállítására is. A nők megváltozott szerepét azonban csak addig szemlélték pozitívnak a férfiak és férjek, míg a szükség megkívánta feladatokat teljesítették. Azonban erős ellenérzést váltott ki mikor a nők a megszerzett önállóságukat és adott esetben munkahelyi sikereiket meg akarták őrizni férjük frontról való hazatérése után is, illetve tovább akarták vinni a békeidőkre. Ambivalens megítélés volt tehát jellemző a nőkkel kapcsolatban, akik teljesítményét ugyan elismerték, ám a megváltozott szerepüket nem tudták elfogadni. A háború lezárásával azonban újra munkába állhattak a férfiak, ami a nők jelenléte miatt problémás gazdasági helyzetet eredményezett, melynek megoldására a nők munkaerőpiacról való kiszorítását látták. A hagyományos családi értékrend azonban így is átalakult, ahogy a családról és a házasságról való felfogás is. A nők érzelmileg és anyagilag is függetlenedtek és ehhez mérten hoztak immár döntéseket házasságról és a munkavállalásról is. A nők képzettségük révén immár jó esélyekkel indultak a munkaerőpiacon, ám már ekkor érzékelhető volt, hogy mely területek azok, amiket a férfiak átengedtek számukra. Ilyen nőies pályák voltak például a tanítónői, könyvtárosi, kereskedői vagy a hivatalokban betölthető alacsonyabb pozíciók, míg a versenyszférában alig találhatunk nőket. A két világháború között a patriarchális családmodell megerősödése volt jellemző és a tradíciókhoz való visszatérés, melynek következményeképp egyre több nő számára okozott gondot az elhelyezkedés. A nők a húszas évekre a nehézségek ellenére is egyre többen vállaltak állást, részint a háború okozta gazdasági nehézségek miatt. Főként az alsó középosztálybeliek között volt nagy a létszámuk, mivel a felsőbb rétegek képviselői számára tekintélyvesztéssel járt a munkavállalás. Magyarországon a Horthy korszakra jellemző, hogy az addig alacsony képzettséggel rendelkező női munkavállalókat felváltotta a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A diplomás nők nagyarányú foglalkoztatása azonban nem járt együtt gazdasági téren való emancipációjukkal, sőt egyértelműen romlott társadalmi megítélésük és anyagi megbecsültségük. A harmincas években tovább nőtt a munkanélküliség az értelmiségiek

14 körében. Az egyetemeken ezért korlátozták a felvehető női hallgatók számát. Az orvosi és gyógyszerészeti karokon a nők alacsony reprezentáltságán nem változtatott a rendelkezés, a bölcsészeti karokon lévő magasabb létszámra pedig nem volt hatással. A második világháború után egész Európában az újjáépítés és a gazdasági fejlődés volt jellemző. A politikai rendszer a korábbi munkanélküliség után a társadalom egészét bevonta a munkaerőpiacra. Az első világháború alatt is tapasztalható volt a női munkaerő mozgósítása, mely most a háború után is folytatódott. A nők felsőoktatásban való részvételi aránya megnőtt, a munkahelyeket tekintve azonban a nők azokban az ágazatokban helyezkedtek el, melyeket a férfiak nagy számban hagytak el, így erősödött a szegregáció a két nem között. A foglalkoztatásban lévő hierarchiában így a nők nem foglaltak el előkelő helyet, mivel a feminizálódott pályák a rosszabb fizetések miatt alakultak ki. A női munkavállalók gyermekvállalását nagymértékben befolyásolta a bölcsődék, óvodák száma, a háztartási munkát megkönnyítő technikai újdonságok és az anyák iskolázottsági szintje. A nők helyzete a 70-es évektől változott meg, köszönhetően az egyenjogúság és a felzárkóztatásuk érdekében hozott politikai rendelkezéseknek, segítve a férfiakkal egyenértékű képzési formákban való részvételüket az iskolarendszer minden szintjén. Ezek hatására a hagyományosan férfias szakmákban is egyre több nő jelent meg, számuk azonban még mindig elhanyagolható volt az általuk korábban is preferált bölcsész és gyógyszerészeti szakokon hallgató nőkéhez képest. Az évtized gazdasági visszaesésének eredményeképpen a béreket befagyasztották és nőtt a munkanélküliség. Emiatt szükséges volt egy rugalmasabb foglalkoztatási politika kidolgozása, melynek eleme a részmunkaidős foglalkoztatás és az otthon végezhető munkák terjedése is. Ezek a foglalkoztatási formák a kevesebb fizetéssel is megelégedő nőknek biztosítottak jövedelmet. Ezzel együtt a 80-as évekre a nők munkanélkülisége magasabb volt a férfiakénál. A rendszerváltást követő átalakulás meghatározó eseménye volt a privatizációs folyamat. A magyar vállalkozókat igyekeztek tőkéhez juttatni, majd külföldi tőkét bevonni. A magánosítás 1998-ra nagyjából lezárult, de a piacgazdaságra való áttéréssel járó társadalmi és gazdasági hatások máig érzékelhetőek. Tömegessé vált a munkanélküliség, a forint értéke zuhant, a gazdaság stabilizációját a Bokros-csomaggal igyekeztek elérni

15 A jövedelemkülönbségek nőttek és a korábbi stabil munkaviszony helyett a folyamatos továbbképzés és a versenyképesség megtartására irányuló törekvés érkezett. A munkaerőpiac további változásai, hogy nőtt a szellemi foglalkozásúak és a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya, ezzel együtt pedig csökkent a fizikai dolgozóké. A megváltozott munkavállalói magatartás magával hozta a család intézményének átalakulását is: kitolódott a házasságkötések és a gyermekvállalás életkora. Az oktatás terén megkétszereződött a felsőfokú képzésben résztvevők száma Nők és a család 5 Az elmúlt évszázad során gyökeres változások zajlottak le a nők társadalmi, politikai helyzetében, ehhez mérten, folyamatosan változott a női ideál és a nők önmagukkal szembeni elvárásaik is. Az otthoni tevékenységeket felváltotta a munkahelyi keresőtevékenység. Szavazati joggal rendelkeznek, akik teljes jogú állampolgárként hoznak döntéseket. Megváltozott az értékrendjük: korábban leginkább a házasságra és a családra fókuszáltak, manapság ezek mellett a sikeresség és a függetlenség vágya is megjelent. A folyamatok hátterében történelmi események és gazdasági hatások is szerepet játszottak, a mai nő számára magától értetődő dolgok pár évtizeddel ezelőtt még távolinak tűnhettek. A változások kihatnak a család, a gyermekvállalás, a házassághoz való hozzáállásra is, ami a szerepek újraértelmezését vetik fel és új igényeket támasztanak a munkaerőpiacon. A család a legalapvetőbb emberi közösség, az együttélés legkisebb egysége, melynek formája sokat változott a történelem során, követve a társadalom változásait. A többgenerációs családmodellt mára felváltotta az úgy nevezett nukleáris család, mely egy férfi, egy nő és gyermekeik által létrehozott érzelmi és gazdasági közösség. A család és a háztartás a változások során összemosódott. A nők tömeges munkavállalásával pedig számos korábbi funkcióját elvesztette, mint például az öregek gondozását, a betegápolást és más szociális feladatokat, melyeket intézményes keretek között helyettesítettek. Alapvető funkciói viszont megmaradtak, olyanok, amelyeket az egyén és a társadalom szempontjából is a család intézménye tud legmegfelelőbben kielégíteni. A gyermekek 5 A fejezetet Pongrácz Tiborné: Nők és a család tanulmánya felhasználásával írtam,

16 szocializációját ez az élettér befolyásolja leginkább, emellett a státusz, a kultúra generációk közötti közvetítője is. Az iskolázottság és a munkahelyi érvényesülés meghatározója a szülök iskolai végzettsége. Azok a gyermekek, akik alacsony iskolázottságú családból származnak, kevés eséllyel választanak olyan középiskolát, mely a felsőoktatásban való részvétel szempontjából előnyös lenne. Ezt a jelenséget a családon kívüli szociális környezet befolyása sem változtatja meg általában. A család korábban a házasság megkötésével jött létre, manapság azonban kiszélesedett a fogalom az együttélés keretei között fenntartott családi kapcsolattal, amely annak eredménye, hogy az érzelmi kötődésre alapuló kapcsolatok kerültek előtérbe, melyek változása bizonytalan. A nők önálló jövedelmük révén megváltozott családon belüli helyzetük is, a házasfelek egyenjogúvá váltak. A kétkeresős családmodell ezért nem csak a jövedelem szempontjából meghatározó, hanem befolyással van a családon belüli szerepmegosztásra, döntések meghozatalára. Ebben a szimmetrikus családtípusban többnyire mindkét fél egyenrangúnak értékeli a másik munkáját. A közösen megteremtett jövedelmekkel való gazdálkodás is a család funkciói között szerepel, a kiadásoknál a közös és az egyéni szükségleteket is mérlegelik. A rendszerváltás előtt a társadalomban elfogadott értékrend szerint a nő legfontosabb feladata a gyermekvállalás volt, s ezzel együtt a kereső tevékenység mellőzése. A hagyományos családmodellt követve alakultak ki a szerepek a családon belül, ahol a férj a családfenntartó, a feleség pedig az otthoni feladatokat látja el. A 90-es évek elejére elfogadottá vált a munka és a családdal kapcsolatos tevékenységek összehangolása. A nők többsége elsősorban anyagi kényszer miatt vállalt állást, de sokan saját megfontolásból döntöttek a teljes-, vagy részmunkaidős munkavállalás mellett. A nők tehát a megterhelés és az időbeosztás szempontjából is nehezen kezelhető kettős feladatvállalást választják, ragaszkodva a családban betöltött szerepeikhez. A rendszerváltáskor sokan vesztették el a munkájukat, akik közül csak kevesen tértek vissza a munkaerőpiacra. A megváltozott helyzet, a korábbihoz képest kiszámíthatatlan feltételek másfajta szemléletet követeltek. A felmérések szerint azonban a családcentrikus hozzáállás nem változott az elmúlt évtizedek

17 során, csupán megnőtt az anyagi szempontok súlya a munkavállalás melletti döntésnél, illetve a kétkeresős modell lett elfogadott. Ennek következtében a nők élete során a munkahely és a család szerepének fontossága ciklikusan változik, hol az előbbi, hol az utóbbi javára. A nők döntését a gyermekvállalásról megnehezítik a megváltozott munkafeltételek, illetve a családpolitikai és foglalkoztatási politika nem megfelelően kidolgozott eszközei. Kevés munkahelyen várják vissza szívesen az évekig nélkülözött munkaerőt, a rész és távmunka lehetőségei pedig még nem elterjedtek hazánkban. A gyermeknevelés időszaka alatt kapható juttatások nem pótolják a keresetkiesést. A családi pótlék, a GYES és a GYED némileg csökkenti a munkavállalók anyagi terheit, ám a legmagasabb segélyezés esetében is az alacsonyabb és közepes szinten kereső munkavállalóknak jelentheti a fizetésük helyettesítését. A körülmények kedvezőtlen alakulása azonban nemcsak a gyermekvállalást érintette, hanem a házasságkötés szándékát is visszavetette. A legtöbben a biztos megélhetés feltételeinek megteremtése után döntenek csak a házasság mellett. A válások száma is megnőtt, köszönhetően a megváltozott értékrendnek, ezzel együtt új együttélési formák jöttek létre, melyek ugyan kevésbé jelentik a stabilitást és a társadalmi megbecsülésük sem azonos, viszont rugalmasabbak mindkét fél számára. A válás után gyermeküket egyedül nevelő szülők (legtöbb esetben nők) száma a 80-as évektől emelkedett, ezzel újfajta szociális problémák kerültek felszínre. A munkavállaló nők számára a mainál vonzóbb feltételekkel lehet segíteni a gyermekvállalást. A családbarát munkahely kifejezés hazánkban még nem bevett fogalom, ahogy a kismamákat érintő munkahelyi diszkrimináció sem megoldott. A munkáltatók ugyanis nem szívesen alkalmaznak olyan munkaerőt, aki gyermekvállalás miatt otthon marad, ezzel kiesik a gyakorlatból, lemarad továbbképzésekről és hónapokig nélkülözniük kell. A gyermekvállalással együtt jár az is, hogy visszatérve a munka világába a nők gyakrabban hiányoznak a gyermekük miatt, ugyanakkor rugalmatlanabbak a váratlan munkahelyi feladatokkal (túlóra, üzleti út) kapcsolatban is. A gyermekvállalás visszaesése a nők szempontjából a jövedelem mértékével csökken, ha ugyanis jobban fizető munkahelyet kell elhagyniuk a megélhetési szempont felértékelődik. Ez az arány a férfiak esetében fordított. A családtervezésnél a magasabb

18 fizetésből élő férfiak esetében kedvezőbb a helyzet a család gyermekvállalását illetően. A hazai gyermekgondozási infrastruktúra az elmúlt évtizedekben jelentősen romlott, csökkent a bölcsődék és óvodák száma, amely nagyobb terhet ró a családokra és szűk környezetükre is. Épp ezért a szociálpolitikai rendelkezések és fejlesztések mellett szükség van a munkahelyen belül is a nők helyzetének megkönnyítő beruházásokra. Kevés, de növekvő számú vállalat veszi be programjába főként a társadalmi felelősségvállalás keretein belül - ezeket a fejlesztéseket és intézkedéseket. 3. POLITIKAI SZABÁLYOZÁS 3.1. Európai szociálpolitikai modellek a különbségek csökkentésére 6 Az EU-ban a közös elvek mellett sokszínű a szociálpolitikai megoldásokat találunk. Az észak európai-országokra jellemző ún. skandináv-modellben az állam jelentős befolyásoló szerepe figyelhető meg. Ezekben az országokban a családok erősítése, valamint a nők függetlenedésének elősegítése érdekében erősen támogatott a tradicionális családi gondozó szerep, így a nagyarányú foglalkoztatottság állami szolgáltatásokkal is kiegészül. A modell rugalmas a társadalmi változásokat illetően: segíti a női munkavállalók helyzetét, a sérülékeny társadalmi csoportokat védi és alacsonyan tartja a diszkrimináció mértékét. Ez a modell az állami segélyezés mértéke miatt költséges, mégsem nagyobb mértékben a másik két modellnél. Míg ezekben az országokban a kiterjesztett szociális háló finanszírozása a magas adókból történik, addig máshol ezek a segélyezések nem tartoznak bele a juttatások és kedvezmények sorába, így az emberek például az egészségügyi ellátást kell, hogy megfizessék, amely összeg nem az adó mértékét növeli. A liberális modell az Egyesült Királyságban és Írországban jellemző. Ennek lényege, hogy az egyéni jóléti ellátását támogatja és korlátozza a piaci kudarcokra adott állami választ. Ez a modell a kirekesztés ellen védi a veszélyeztetett csoportokat, ám mivel a segélyezés jogosultsága munkavállaláshoz kötött, a támogatásokhoz nem jutnak hozzá a 6 A fejezetet Dr. Vanicsek Mária Dr. Borbély Szilvia: Esélyegyenlőség és béresélyek- Nők és Férfiak c. tanulmánya alapján készítettem

19 munkanélküliek, amely a rászorultak egy csoportjának helyzetét még inkább bizonytalanná teszi. Eszerint az állami költségvetést kíméli, viszont tartósítja a legveszélyeztetettebbek leszakadását. A harmadik modell a főként dél-európai országokban működő konzervatív stratégia. A hagyományos családmodellt igyekszik fenntartani, miszerint a férfi a családfenntartó. A munkavállalók szempontjából stabilabb helyzetet teremt, de a foglalkoztatási garanciák merevvé teszik a munkaerőpiacot. A társadalombiztosítás dominanciája révén a családi jólét szerepét biztosítja, ezzel csökkentve a kirekesztés kockázatát, a nők gazdasági függetlenségét azonban gátolja, ennek okán pedig ellentétben a stratégia elképzeléseivel alacsonyabb szülésszámhoz vezet. A rendszer finanszírozásához szükséges adóbevételek nem elegendőek, ha számba vesszük a magas nyugdíjkifizetéseket is. Bármely modell is domináljon az adott országban, az újonnan jelentkező szociális kockázatokkal számolni kell a szociálpolitika kialakításakor, melyek az elöregedés és a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatósága. Ennek megoldása a még ki nem használt női foglalkoztatottság mobilizálása lehet, melyet a nők munkavállalásának megkönnyítésével és a munka és a gyermekvállalás összeegyeztethetővé tételével érhetnek el, kialakítva a gondozáshoz szükséges intézményi és segélyezési feltételeket. Emellett az idősebb korú munkavállalók foglalkoztatottságának növelése is fontos szerepet játszhat, mely a rugalmasabb nyugdíjrendszerrel és a nyugdíj korhatár emelésével érhető el Magyarországon érvényben lévő egyezmények A Gender mainstreaming program 7 Az ENSZ A Nők Helyzete a Harmadik Világban című konferenciájának (Nairobi, 1985) megrendezésekor került először középpontba a gender mainstreaming, mint stratégiai kérdés. Ezt követően az ENSZ nőkről szóló negyedik nemzetközi konferenciáján (Peking, 7 A fejezet Zöldyné Szita Erzsébet: Gender mainstreaming c. tanulmánya alapján íródott

20 1995) a Cselekvési Program, melyet a konferencia végén fogadtak el, nyíltan pártfogásába vette a gender mainstreaming stratégiáját. A Cselekvési programban megfogalmazódott, miszerint a kormányok és más résztvevők kötelessége, hogy minden programban és intézkedésben aktívan és érzékelhetően előrelendítsék a gender mainstreaming-et, vagyis minden döntés előtt fel kell mérniük annak a nőkre illetve a férfiakra - külön-külön - gyakorolt várható hatásait. A gender mainstreaming tehát politikai eljárások olyan módon történő szervezése, mely során a nemek közti egyenlőség perspektívája beépülhet minden politikába, minden szinten és minden stádiumban, olyan szereplők erőfeszítései által, akik a politikai élet aktív résztvevői. (Európa Tanács által felállított gender mainstreaming- szakértők munkacsoportjának definíciója) Annak ellenére, hogy ez világos politikai akarat, továbbá az elméleti keretet és a stratégia megvalósításának szerkezetét is felállították, a tagállamokban még csak kismértékben alkalmazzák A nemek egyenjogúsága A nemek egyenjogúsága a köz- és a magánélet minden területén a nemek egyenlő arányú jelenlétét, azonos hatalommal való felruházását valamint egyenlő részvételét jelenti. A nemi egyenlőség a nemi egyenlőtlenség ellentéte, és nem a nemi különbségé, célja pedig a férfiak és nők maximális társadalmi szerepvállalásának előmozdítása. (Európa Tanács által felállított gender mainstreaming- szakértők munkacsoportjának definíciója) A nem (gender) férfiak és nők társadalmi szempontból vett definíciója, a biológiai nem társadalmi megjelenése, melyet a társadalomban, a magán- és a közéletben betöltött, férfiaknak illetve nőknek tulajdonított szerepek, feladatok határoznak meg. (Európa Tanács által felállított gender mainstreaming- szakértők munkacsoportjának definíciója) A nem (gender) nem pusztán a társadalom női és férfi tagjait jelöli, hanem a két nem egymáshoz való viszonyát is. Ilyen értelemben viszont az élet számos területén

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit

A családi élet és a munka összeegyeztethetősége. Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit A családi élet és a munka összeegyeztethetősége Budapest, 2012. szeptember 25. Dr. Czuglerné dr. Ivány Judit Fogalom Cél: családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetősége Lényege: - Az egyén munkája

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14.

Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései. Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta nacsa@ajk.elte.hu 2012. május 14. Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

Dr. Alena Křížková, Ph.D. Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet alena.krizkova@soc.cas.cz. Budapest 2012. 10. 09

Dr. Alena Křížková, Ph.D. Cseh Tudományos Akadémia, Szociológiai Intézet alena.krizkova@soc.cas.cz. Budapest 2012. 10. 09 Társadalmi és szociálpolitikai tényezők: a horizontális és vertikális szegregáció, a gyermeknevelési és más gondozási feladatok hatása, valamint a szociális juttatások szerepe Dr. Alena Křížková, Ph.D.

Részletesebben

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban?

Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Nők fizetése: miért éles még mindig a szakadék az USA-ban és Lengyelországban? Több mint 30 évvel ezelőtt, a női mozgalmak fénykorában, a tüntetések gyakori jelszava volt az egyenlő

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Dávid János Horváth Gergely Munkapiaci esélyek és pályaelhagyás Ábrák és táblázatok 1 Dávid János Horváth

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV. 2014. augusztus 20-tól 2015. december 31-ig terjedő időszakra Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény OM: 038451 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14.. Tel.: 78/461-667, e-mail: nebulokalocsa@gmail.com ESÉLYEGYENLŐSÉGI

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Esélyegyenlőségi audit és egyéb gender-szempontú, munkáltatókat célzó tevékenységek. Nina Bosničová, Gender Studies, o.p.s.

Esélyegyenlőségi audit és egyéb gender-szempontú, munkáltatókat célzó tevékenységek. Nina Bosničová, Gender Studies, o.p.s. Esélyegyenlőségi audit és egyéb gender-szempontú, munkáltatókat célzó tevékenységek Nina Bosničová, Gender Studies, o.p.s. Gender Studies, o.p.s. 1991-től működik Cégekkel való együttműködés; esélyegyenlőségi

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai

Esélyegyenlőségi terv és elkészítésének eljárási szabályai 1 FÉSZEK Fogyatékossággal Élők Szakszervezete 1145 Budapest, Laky Adolf utca 41-49. Adóazonosító:18189704-1-42 Honlapunk: www.feszekszakszervezet.hu Elérhetőségeink: + 36-303897756,06307002027 e-mail:

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás?

Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Kényszerpálya, véletlen vagy tudatos választás? Női vállalkozók Magyarországon a rendszerváltástól napjainkig Horváth Anna SEED Alapítvány Vállalkozónői konferencia, Budapest, 2006. május 30. A vállalkozások

Részletesebben

Motivációs tesztek felépítése

Motivációs tesztek felépítése Motivációs tesztek felépítése Veresné dr. Somosi Mariann intézetigazgató, egyetemi docens 1 Motivációs vizsgálat típusa Képzési szint BSc/BA MSc/MA OSZTATLAN Bejövő Közbülső Kimenő TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSEKOR

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Díszterem 2008 november 25 Korreferátum ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt 1.a. Az érettségivel

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest

Család velem, karrier előttem projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Jól- Lét Közhasznú Alapítvány, Első Hazai Anyabarát Munkaközvetítő és Tanácsadó Műhely tevékenysége és tapasztalatai a reintegrációban Keveházi Katalin Az

Részletesebben

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei

Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nappali tagozatos hallgatók bevételeinek és időfelhasználásának egyenlőtlenségei Nyüsti Szilvia Educatio Nkft. A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek Műhelykonferencia Budapest, 2014. május

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A 2016/2017. tanévben induló osztályok:

A 2016/2017. tanévben induló osztályok: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum BÉKÉSY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLÁJA 1174 Budapest, Széchenyi u. 9-11. Telefon: +36-1-256-16-73 +36-1-257-00-32 OM azonosító: 203061 Telephely kód: 002 Nyitott kapuk

Részletesebben

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50% DPR_NK_vegzett_hallg._2009 Válaszadók száma = 5 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála 1 0% 2 3 0% 4 Hisztogram 5 Jobb pólus

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7

2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 2009.1.14. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 9/7 A BIZOTTSÁG 20/2009/EK RENDELETE (2009. január 13.) az 577/98/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a munka és a családi élet összeegyeztetésére vonatkozó

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Esélyegyenlőségi Program 2012 1. BEVEZETÉS A mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító társadalom megköveteli a társadalmi érvényesülést gátló akadályok elmozdítását,

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Teremts esélyt magadnak és másoknak! Graczka Sylvia 2008. június 26., Budapest SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Az esélyegyenlőség fogalma Egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról szóló törvény

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben