VIDÉKFEJLESZTÉSI SZOCIÁLIS MUNKA EGY SZAKFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS KÉT TUDOMÁNYTERÜLET HATÁRÁN; AZ MA-SZAKINDÍTÁS LEHETŐSÉGEI 3
|
|
- Lilla Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Szarvák Tibor 1 Bogárdi Tünde 2 Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szolnok, 2012 VIDÉKFEJLESZTÉSI SZOCIÁLIS MUNKA EGY SZAKFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS KÉT TUDOMÁNYTERÜLET HATÁRÁN; AZ MA-SZAKINDÍTÁS LEHETŐSÉGEI 3 A TAMOP /2-C es számú pályázati projektünk alapján vidékfejlesztési szociális munka elnevezésű, már alapdiplomásoknak szóló képzési program a vidéki társadalom számára képez olyan szakembereket, akik nemcsak a sérülékeny társadalmi csoportok problémáit kezelik, hanem az innovációra érzékenyebb társadalmi közösségek számára is támaszt jelenthetnek elképzeléseik megvalósításában. Tanulmányunkban a vidékfejlesztő szociális munka szak MA-fejlesztési szegmensében nemcsak egy szűk szakfejlesztést, hanem a felsőoktatás és a vidéki tér kapcsolatát is körbejárjuk. A MA-szak akkreditáció elindításával, a lobbitevékenységgel, a humán közszolgáltatásokkal kapcsolatos tudásközpont, illetve a megváltozott makrokörnyezetre figyelő alföldi térségfejlesztő felsőoktatási intézmény képét rajzoljuk meg (amely fenntartóváltás esetén is működőképes stratégia lehet). RURAL DEVELOPMENT SOCIAL WORK AN ACADEMIC SPECIALIZATION CONCEPT ON THE VERGE OF TWO AREAS OF SCIENCE; POS- SIBILITIES OF LAUNCHING AN MA COURSE The training program for graduates called Rural Development Social Work trains such professionals for the benefit of rural society, who are not only able to handle the problems of volatile social groups, but who can also support the endeavours of those social communities which are more innovationsensitive. Our Study goes beyond the narrow bounds of academic specialization within the MA-development segment of the rural development social work course by discussing the connection of academic education and rural regions as well. We aim to describe an academy of Great Plain rural development, which considers the changes in the macroenvironment by launching an MA course accreditation, lobbying, and developing a knowledge centre of social utility services (where the MA course could be a well-functioning strategy regardless of any change in academy sponsorship). Bevezető Napjainkban a szociális munkások szakmai közösségét világszerte foglalkoztatja a szakma jövője, az a kérdés, hogy honnan hová tart a szociális munka. E kérdés mögött a szakma elmúlt évtizedekben megfigyelhető változásai, a szociális munkával és önmagával a jóléti állammal kapcsolatos elvárások átalakulása húzódik meg. A szociális munka, mint a társadalom, szűkebben véve az állam és polgár között közvetítő, intermedier funkciót betöltő modern jóléti szakma ilyen korszakokban abba a helyzetbe kerülhet, hogy eredendő céljaival ellentétesen a demokrácia helyett a konfliktusok közvetítőjévé válik [1]; nemhogy bővítené a szociális problémák elfogadtatásának és enyhítésének alternatíváit, illetve növelné a kliensei esélyeit, hanem akarva-akaratlanul hozzájárul a jóléti elvek, a 1 PhD, főiskolai tanár, tanszékvezető, SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar, szarvak.tibor@abpk.szie.hu 2 doktorandusz, Szent István Egyetem Regionális Tudományok Doktori Iskola, bogarditunde@gmail.com 3 Lektorálta: Dr. Tóth János CSc, főiskolai docens, SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar 180
2 kliensei autonómiájának, szabadságának beszűküléséhez. Egyrészről a szakma forrásai, lehetőségei erőteljesen függnek attól, hogy az adott társadalomban milyen elvek mentén épül fel a szociálpolitika, azaz a társadalmi közösség, az állam mennyire ismeri el a leszakadó, perifériára szoruló csoportok szükségleteit, illetve milyen mértékben, mélységben támogatja e csoportok szociális jogait. Másrészről a szociális munka klienskörét meghatározóan azok az egyének, családok jelentik, akik szegénységük, képzetlenségük, kirekesztettségük miatt nem rendelkeznek elegendő hatalommal ahhoz, hogy az érdekeiket képviseljék. Akár nemzetközi szinttért tekintjük át, akár a hazai viszonyokat vesszük alapul, ma mindkét a szociális munkát befolyásoló fontos szereplő helyzete sokszorosan bizonytalan és ellentmondásokkal, konfliktusokkal terhelt [2]. A szociális munka hazai fejlődésében meghatározó szerepet játszott a szociális képzések kialakítása. A képzések alapja maga az ember és az általa alkotott közösség. Egy szakfejlesztési projekt célja A vidékfejlesztési szociális munka elnevezésű szakirányú továbbképzési, illetve leendő diplomásoknak szóló képzési program a vidéki társadalom számára képez olyan szakembereket, akik nemcsak a sérülékeny társadalmi csoportok problémáit kezelik, hanem az innovációra érzékenyebb társadalmi közösségek számára is támaszt jelenthetnek elképzeléseik megvalósításában. Célunk olyan vidékfejlesztő humán szakemberek képzése, akik a kisebb lélekszámú települések közösségi motorjaivá válhatnak. Fontos, hogy ezek a szakemberek képesek legyenek meg-, illetve újjászervezni azt a közösségi hálót, amely az ott élő emberek szükségleteit, képességeit és érdekeit szem előtt tartva az életminőség fejlesztési folyamatát elindíthatják. A természetes és mesterséges támogató háló együttműködését létrehozva megteremtik az alapját olyan önszerveződési folyamatoknak, melyek révén a közösségek idővel magukra hagyhatók és önfenntartóvá, önfejlesztővé válnak. A vidékfejlesztő szociális munkásoknak a képzés során megszerezhető fő kompetenciájának azt tekinthetjük, hogy speciális ismereteik révén hidat képezhetnek a területfejlesztés elméleti és gyakorlati oldala között. A szociális munkások nem rendelkeznek terület- és vidékfejlesztési ismeretekkel, míg a területfejlesztők nem sajátítják el a közösségszervezés, a kommunikációs technológiák azon formáit, amelyekkel speciális célcsoportok (főként a cigányság) is eredményesen bevonható a tervezés és a későbbi megvalósítás fázisaiba. Az összevont ismeretek tehát új minőséget hoznak létre, mivel a pályázati rendszerekről, önkormányzati gazdálkodásról, az adott térség gazdasági és társadalmi viszonyairól is széles körű ismeretekkel rendelkező, és azokat térben és összefüggéseiben is elhelyezni képes szakemberek a súlyos társadalmi problémákkal küzdő, elmaradott vidéki térségek fejlesztésének valódi motorjává válhatnak. Mindehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a szociális munkásként empatikus, megértő és kompromisszumkereső egyének segítségével mehet végbe a vidékfejlesztés, akiket mindennapi munkájuk révén a problémás társadalmi csoportok is bizalmukba fogadnak. A tananyagfejlesztés szükségessége A változó makrokörnyezet oldaláról fontos EU-s megállapítás az, hogy minden felsőoktatási intézménynek meg kell találnia azt az egyensúlyt a képzés, a kutatás és a (társadalmi) innová- 181
3 ció között, amely a régióban betöltött szerepének a leginkább megfelel. A SZIE Alkalmazott Bölcsészeti Karának beiskolázási tere ahhoz a földrajzi térséghez (zömmel az Alföldhöz) tartozik, amelyhez az elmaradottság kép erősen hozzátapadt, és a régióban általános életérzéssé vált. A vidéki/vidékies térség nem tudott élni azzal a lehetőséggel, amit egy teljesen új társadalmi-gazdasági környezet, egy új fejlődési út jelentett. A képzés rekrutációját, a belső periféria társadalmának vonzását jól szemlélteti az alábbi térkép: 1. ábra A SZIE ABK beiskolázási tere a szociális képzésben résztvevő nappalis és levelezős hallgatók Forrás: Neptun [3] A magyar Alföld néhány jellegzetessége Témánkhoz tartozóan foglalkozzunk a munkanélküliséggel. Fontos, hogy az közötti időszakban a munkanélküliség térbeli struktúrája lényegében alig változott. A legmagasabb munkanélküliséggel sújtott területek (a kiinduló viszonyokkal gyakorlatilag megegyezően) napjainkban is periférikus, zömmel határ menti fekvésű rurális-aprófalvas térségek kivéve a nyugati határvidékeket, amelyek a Központi Régióval egyetemben a legkisebb munkanélküliségi mutatókkal (ez a regisztrált munkanélkülieknek a munkavállalási korú népességen belüli részarányát jelenti) rendelkeznek. Az 1992-ben a 30 legmagasabb munkanélküliséggel sújtott kistérség közé tartozók közül 20 bő másfél évtizeddel később is ebben a kategóriában található (az érintett térségek közül kilenc az Észak-magyarországi, nyolc az Észak-alföldi, kettő a Dél-dunántúli, egy pedig a Délalföldi régióban helyezkedik el). Az ellenkező végletet nézve (Budapestet is beleértve) 16 olyan térség van, amely 1992-ben és 2008-ban is a 30 legkedvezőbb mutatóval rendelkező között volt, kilenc a Közép-magyarországi régióból kerül ki, a többi pedig a Nyugat- Dunántúliból, más régió nincs a listán. 182
4 2. ábra Az egyes kistérségeknek a munkanélküliségi mutató alapján számított országos rangsorban elfoglalt helyezésének átlagértéke (1992 és 2008) Forrás: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatsorai alapján szerkesztve [3] A diplomás szociális vagy legalább felsőfokú végzettséggel bíró szakemberek a kistelepüléseken hiányoznak a leginkább, amely nagymértékben rontja e települések integrációját, forrásokhoz való jutását és növeli a helyi lakosság megfelelő szolgáltatáshoz jutásának egyenlőtlenségét. Képzési tartalomfejlesztésünk alaphipotézise, hogy (elszórtan ugyan, de) léteznek életképes vidéki közösségek (olyanok, akik önálló akarattal, megélhetéssel és jövőképpel, valamint biztonságérzettel rendelkeznek, akik képesek megvédeni értékeiket és képviselni saját és jövő nemzedékük érdekeit, ezzel erősítve a térség és a település népességmegtartó képességét). A képzési projekt jellegzetessége az, hogy mindez abban a kistérségi centrumban valósul meg, ahol a jász tradíció erős kohéziót jelent. A szaktudományos kapcsolódás A Cork i Európai Vidékfejlesztési Konferencia nyilatkozatában a vidékfejlesztés számára megfogalmazott célok sok ponton megegyeznek a szociális munka, illetve a társadalompolitika általunk való értelmezésével. A Cork i Nyilatkozat oly jól ismert célkitűzései közül kiemelten olvashatjuk azokat, amelyeket a szociális munkások feltétlenül magukénak érezhetnek: az elvándorlás megelőzése; a szegénység elleni küzdelem; a munkahelyteremtés serkentése; az esélyegyenlőség kialakítása; valamint megfelelni a mind magasabb minőségi igényeknek az egészség, a biztonság, a személyiség fejlődése, a pihenés és jólét a vidéki térben. Egy települési vagy kistérségi szintű szociálpolitikai tevékenység nem vállalkozhat a teljes érte- 183
5 lemben vett társadalmi biztonság megteremtésére. Ugyanakkor az autonóm kistelepülések akár pénzügyi, akár humán erőforrás tekintetében feladatait közös intézményekkel, önkéntesekkel és tevékenységeinek minél teljesebb mértékű összehangolásával (partnerség és lokális hálózatok építésével) képesek lehetnek megoldani. Ez akkor lehetséges, ha a gazdaság és a szociális szféra fejlesztése párhuzamosan, nem egymás ellenében zajlik. Ebben a modellben nagy szerepet kap a civil szféra, a (helyi) állam az önkormányzat jelen van és megjelent a piaci szektor. A vidékfejlesztő szociális munka olyan közösségi munka, amely kettős társadalmi funkcióval bír. Egyfelől a szükségletet szenvedő emberek támogatása a célja, másfelől az érdekeiket megfogalmazó és azokat a társadalmi nyilvánosságban artikuláló közösségek erejével a reformokra irányul, a döntéshozás, a jogalkotás befolyásolására, s az alkalmazkodás mellett vagy helyett a változtatásra fekteti a hangsúlyt. Különösen a gazdasági válságok idején nem elhanyagolható szempont a közösségi munka preventív jellege. Ez a tudáscsomag, tudástípus képes fokozni a közösségek megtartó erejét, erősíteni és gyakorlattá szervezni az emberek közötti szolidaritást. Alkalmas továbbá arra is, hogy a helyi közösségek azonosítsák saját társadalmi szükségleteiket és megszervezzék új intézményeiket önsegítő, önkéntes csoportok, érdek és nyomásgyakorló csoportok, a civil társadalom új intézményei stb. A vidékfejlesztő szociális munka hozzásegíti a kirekesztett, marginalizált, alacsony érdekérvényesítő képességű, sérülékeny társadalmi csoportokat ahhoz, hogy érdekeiket felismerjék, megfogalmazzák és konfrontálják az érdekeik érvényesítését gátló társadalmi intézményekkel, csoportokkal. Természetesen hozzátartozik a képhez az is, hogy a vidékfejlesztési szociális munka nemcsak a sérülékeny csoportokkal foglalkozik, hanem az innovációra érzékenyebb társadalmi közösségek fejlesztésével is. Munkaerőpiaci kapcsolódás Olyan szakemberek képzése, akik széles körű elméleti tudást, a programban részt vevő partnerintézmények segítségével megszerzett gyakorlati tapasztalataikat, illetve a társadalmi problémák integrált térbeli és területfejlesztési szemléletmódját ötvözve az elmaradott vidéki térségek permanens és/vagy növekvő szociális feszültségeit a jelenleginél jóval célirányosabban és hatékonyabban képesek kezelni. Véleményünk szerint a szakokat elvégző hallgatók munkaerőpiaci értéke megnövekszik: a képzés során kifejlesztett kompetenciák és tudástartalmak alkalmazásával hatékonyan tudnak majd a térség fejlesztési szereplőinek (pl. Leader akciócsoportok, önkormányzatok, civil szervezetek, teleházak, szociális földprogramok, családsegítők, kistérségi társulások, önkormányzati intézmények, kis-és középvállalkozások) tevékenységében közreműködni. Szociális munka útja a jelzős szociális munka diszciplínák irányába A szociális munka minden elméleti és gyakorlati törekvése a társadalmi, szociális igazságosságot szolgálja. E cél érdekében folyamatosan bővítette az ismereteit az emberről, a társadalomról, szívesen tanult minden tudománytól, és a tanultakat igyekezett felhasználni a szegénységben élők, a kiszolgáltatottak, a hatalomtól megfosztottak, a szabadságot nélkülözők, 184
6 az előítéletektől, az elnyomástól szenvedők segítésében. Eközben ébren tartotta a társadalom lelkiismeretét azzal, hogy a többséget szembesítette a társadalomban tapasztalható igazságtalanságokkal, egyenlőtlenségekkel, rámutatva az emberi szenvedés és kiszolgáltatottság sokféle formájára. Ahhoz, hogy e szerepét ma el tudja látni, egyre inkább az emberi jogi kérdések, a többség és kisebbség, a leszakadók és megkapaszkodók közötti közvetítés felé kell fordulni a szociális munkának [2]. Tulajdonképpen a vidékfejlesztő szociális munka híd szerepben lévő segítő értelmiségi képét rajzolja fel elénk. Ebben a paradigmában érdemes gondolkodnunk abban az irányba, amely a szociális munka szakot a változó valóság (munkaerőpiac) követelményeinek való megfelelés irányába fejleszti. Fontos hangsúlyoznunk azt, hogy a jelen felsőoktatási képzési térben a jelzős szociális munka szakok alapvetően MA szinten vannak meghirdetve. Ezt a gondolatot továbbépítve látjuk úgy, hogy a vidéki térségekben dolgozó, élő szociális munkások tudásukat MA szinten ezzel a professzióval tudják kibővíteni. A képzés célja olyan vidékfejlesztő szociális munkások képzése, akik a kisebb lélekszámú települések közösségi motorjaivá válva képesek megszervezni, illetve újjászervezni azt a közösségi hálót, amely az ott élő emberek szükségleteit, képességeit és érdekeit szem előtt tartva elindíthatják életminőségük fejlesztésének folyamatát. A természetes és mesterséges támogató háló együttműködését létrehozva megteremtik az alapját olyan önszerveződési folyamatoknak, melyek révén a közösségek idővel magukra hagyhatók és önfenntartóvá, önfejlesztővé válnak. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek társadalomismeret; gazdaságföldrajzi ismeretek; Európai Unió társadalompolitikájával kapcsolatos ismeretek; foglalkoztatáspolitikai ismeretek; humánerőforrás menedzsment ismeretek; forrásteremtés ismeretek; szabadidőszervezési ismeretek; csoportszervezési és vezetési ismeretek; konfliktuskezelési ismeretek; adományszervezési ismeretek. Személyes adottságok és készségek kommunikációs; empatikus; konfliktuskezelési; tervezési, szervezési, értékelési; pályázatírói, - megvalósítói; feladat koordinálási; kapcsolatépítési; véleménynyilvánítási; 185
7 képessé tevés (empowerment). Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. A vidékfejlesztő szociális munkás a megszerzett készségek birtokában hozzáértővé válik az alábbi területeken motiválás; konfliktuskezelés; tervezés; szervezés (program és csapat); értékelés; kapcsolattartás; delegálási; asszertivitás. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben és tevékenységrendszerben A vidékfejlesztő szociális munkás a családsegítő szolgálatok, szociális szövetkezetek, közösségfejlesztéssel és forrásteremtéssel foglalkozó civil szervezetek, művelődésszervezéssel foglalkozó szervezetek, szociális földprogramokat működtető alapítványok, önkormányzatok által ellátott feladatok körében tudja hasznosítani az elsajátított ismereteit és megszerzett készségeit. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök A vidékfejlesztő szociális munkásoknak a képzés során megszerezhető fő kompetenciájának azt tekinthetjük, hogy speciális ismereteik révén hidat képezhetnek a területfejlesztés elméleti és gyakorlati oldala között. A szociális munkások nem rendelkeznek terület- és vidékfejlesztési ismeretekkel, míg a területfejlesztők nem sajátítják el a közösségszervezés, a kommunikációs technológiák azon formáit, amelyekkel speciális célcsoportok (főként a cigányság) is eredményesen bevonható a tervezés és a későbbi megvalósítás fázisaiba. Az összevont ismeretek tehát új minőséget hoznak létre, mivel a pályázati rendszerekről, önkormányzati gazdálkodásról, az adott térség gazdasági és társadalmi viszonyairól is széles körű ismeretekkel rendelkező, és azokat térben és összefüggéseiben is elhelyezni képes szakemberek a súlyos társadalmi problémákkal küzdő, elmaradott vidéki térségek fejlesztésének valódi motorjává válhatnak. Mindehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a szociális munkásként empatikus, megértő és kompromisszumkereső egyének segítségével mehet végbe a vidékfejlesztés, akiket mindennapi munkájuk, kommunikációjuk révén a problémás társadalmi csoportok is bizalmukba fogadnak. A szociális munkás képzés során megszerzett alapismeretek és kompetenciák kommunikáció, tárgyalási technikák, hátrányos helyzetű egyének és családok problémáinak feltárása és megoldási lehetőségeinek keresése (tanácsadás, gyűjtés, szolgáltatások szervezése, ismeretterjesztés), civil szerveződések létrejöttének és működésének segítése stb. célirányos fejlesztése mellett az alapvető terület- és vidékfejlesztési ismeretek (gazdasági és társadalomföldrajzi alapismeretek, önkormányzati gazdálkodási és közigazgatási alapismeretek, jogi alapismeretek, az EU és Magyarország főbb fejlesztési dokumentumainak és pályázati rendszereinek ismerete, humánerőforrás-fejlesztés stb.) elsajátítása. Nem pályázatírók képzése a cél, de véleményünk szerint a tágabb környezetet tekintve is eredményes szociális munka és a helyi társadalom dinamizálása szempontjából elengedhetetlen ismeretekről van szó. 186
8 A szakmai támogatás szintjei (Murányi István kutatása alapján 2012 nyara 4 ) Az online kutatás kérdőívének lekérdezése augusztus között zajlott, az címlisták a szociális intézményrendszer elérhető, tematikusan nem szelektált, különböző szakmai területeken működő intézményeit tartalmazta. (Néhány példa, a teljesség igénye nélkül: gyermekjóléti szolgálatok, települési önkormányzatok, alapítványok, kutatóintézetek, minisztériumi háttérintézmények, szociális és gyámhivatalok, gyermekvédelmi szakszolgálatok, nevelőszülői hálózatok, módszertani gyermekotthonok, regionális szociális szolgáltatások, szociális képzések intézményi és egyéni résztvevői.). Az ben kiküldött értesítő/ felhívó levelet 450 intézmény/alapítvány/ szolgálat vezetőjének címeztük. A válaszadási hajlandóság növelése érdekében, valamint a téves címek korrigálása érdekében újabb körben kiküldött levelekre N=143 fő válaszolt. Az adatelemzés során több olyan statisztikai analízist és változó összevonást használtunk, amelyek megkönnyítik az adatok értelmezését. A felhasznált eljárások a következők voltak: Az adatok könnyebb interpretálása érdekében többször alkalmaztuk a változók értékeinek 100 fokozatú skálára történő transzformálását. A transzformált változó akkor lenne száz, illetve akkor lenne nulla, ha minden válaszoló egyaránt az eredeti változó maximális, illetve a minimális értékét adta volna. Az ily módon átalakított skálán az ötven pont alatti értékek inkább negatív véleményt (ellenszenvet, elégedetlenséget stb.), az ötven pont feletti értékek inkább pozitív véleményt (rokonszenvet, elégedettséget) fejeznek ki. Amennyiben átlagokat hasonlítottunk össze, akkor csak a matematikailag is releváns, azaz szignifikáns eltéréseket (T-próba, ANOVA) vettük figyelembe. A kereszttáblás elemzések során a Cramer s V próba alapján vizsgált szignifikáns eredményekre hivatkozunk. A válaszadók túlnyomó többsége (85 százalék) nő, a férfiak aránya csupán 15 százalék. A kérdőív kitöltésére vállalkozó átlagéletkora 44,4 év volt. A minta négyötöd része (80 százalék) szociális területen dolgozik, 15 százalék az igazgatásban dolgozók aránya, míg az oktatási/ képzési területet csupán 3 százalék nevezte meg. (A vidékfejlesztés vagy egyéb más ágazat/terület előfordulása elhanyagolható volt). Amennyiben az egyes tudás-tartalmak megjelenését vizsgáljuk, akkor néhány esetben jelentősnek mondható eltérést figyelhetünk meg: a 2000 és 2010 közötti időszakhoz viszonyítva, a számottevő (10 pont vagy annál nagyobb átlagpont) eltéréseket tekintve, a 2010-től napjainkig lezajlott képzéseken az alábbi területeken tapasztaltak növekedést a válaszadók: foglalkoztatási ismeretek: 24 pont pályázatírás, pályázatmenedzsment: 14 pont válságmenedzsment ismeretek: 14 pont Európai Unió társadalompolitikájával kapcsolatos ismeretek: 11 pont forrásteremtés ismeretek: 11 pont A közelmúlt és a közvetlen múlt két időszakának képzéseinek tudástartalmát két szempont (szükségesség és jelenlét) alapján történő értékelésére vonatkozó eredmények ismeretében 4 Disputa a szociális képzések innovációjáról a vidéki térségekben. TÁMOP /2-C Vidékfejlesztő szociális munka szakirányú továbbképzési szak és specializáció (minor szak) pályázat online-kutatásának zárótanulmánya. Kézirat. Szocio-Data Bt
9 nem meglepő, hogy a válaszadók a vidékfejlesztés és a szociális segítés területekre irányuló, egy általuk ideálisnak tartott képzés során a korábban felsorolt ismerettípusok/ tudástartalmak mindegyikét igényelik (50 pont feletti átlagok). Természetesen eltérő az egyes tudástartalmak preferálása, s nem véletlen, hogy a korábban szükségesnek ítélt ismeret-típusok a leginkább támogatottak (80 pont feletti átlagok): pályázatírás, pályázatmenedzsment: 88 pont sérülékeny társadalmi csoportokkal végzett munkához szükséges ismeretek:87 pont forrásteremtés ismeretek: 85 pont közösségépítési, közösségfejlesztési: 84 pont konfliktuskezelési ismeretek: 84 pont foglalkoztatási ismeretek: 82 pont partnerség építés: 81 pont pályázatírás, pályázatmenedzsment 88 sérülékeny társadalmi csoportokkal végzett munkához szükséges ismeretek 87 forrásteremtés ismeretek 85 közösségépítési, közösségfejlesztési 84 konfliktuskezelési ismeretek 84 foglalkoztatási ismeretek 82 partnerség építés 81 jogi 80 pszichológia, szociálpszichológia 80 egészségügyi, mentálhigiénés 79 pénzügyi, gazdálkodási 78 válságmenedzsment ismeretek 77 társadalomismeret 75 vezetés, menedzsment 74 szabadidő-szervezési ismeretek 72 adományszervezési ismeretek 72 humánerőforrás-menedzsment ismeretek 71 szintetizáló ismeretek 66 Európai Unió társadalompolitikájával kapcsolatos ismeretek 59 gazdaságföldrajzi ismeretek 56 mezőgazdasági, agrárfejlesztési 55 környezetvédelmi 55 nyelvismeret 55 műszaki-informatikai 54 idegenforgalmi táblázat Ön szerint milyen tudástípusokból, ismeretekből áll egy ideális képzés, amely a vidéki térségekben a vidékfejlesztés és a szociális segítés kérdései reflektál? (százfokozatú skála átlagok; 0: legkevésbé sem, 100: főként) Az ideálisnak tartott vidékfejlesztésre és szociális segítésre irányuló képzés tartalmi-ismereti szempontból a látens vélemény-struktúrát feltáró faktoranalízis segítségével öt olyan tematikus blokkal jellemezhető, amelyeket az ismeret-típusok együttes preferálása alapján különülnek el. A többváltozós módszer alapján annak megfelelően tudjuk jellemezni a válaszadók vizsgált csoportjait, hogy melyek azok a csoportok, amelyek az átlagosnál jobban támogatják (vagy az 188
10 átlagosnál jobban elutasítják) a teljes mintát leíró ismeret típusokat. A faktoranalízis alapján elkülönült típusok jellemzői: 1. típus: egészségügy/ közösségsegítés/ lélektan 2. típus: közgazdaságtan/ menedzsment/ társadalompolitika 3. típus: környezetvédelem/ idegenforgalom/ mezőgazdaság 4. típus: pályázat/ network 5. típus: menedzsment/ pénzügy/ jog Igazán nem meglepő, hogy az első tartalmi-ismereti típus (1. faktor egészségügy/ közösségsegítés/ lélektan) a szociális szférában dolgozókat az átlagosnál jobban, míg az egyéb munkahelyek válaszadóit az átlagosnál kevésbé jellemzi. Ezt a típust elsősorban a kisvárosokban dolgozók preferálják. Két ismereti-tartalmi esetében tapasztaltunk még jellemző preferencia eltéréseket. A Pályázat/network típusba (4. típus) sorolt ismeretek (partnerségépítés, pályázatírás/ menedzsment, szintetizáló ismeretek) jelenlétét az ideális képzésben a fiatalabbak (1-13 éve dolgozók) az átlagosnál jobban, míg az idősebbek (12-43 éve dolgozók) kevésbé támogatják. A vezetéssel, pénzügyekkel kapcsolatos, illetve a jogi ismereteket (5. típus) pedig a szociális területen dolgozók az átlagosnál jobban, míg a nem ilyen munkahelyen dolgozók az átlagosnál kevésbé vélik fontosnak, hogy egy vidékfejlesztéssel és szociális segítéssel foglalkozó képzésben hangsúlyos legyen. 1. típus (faktor) 2. típus (faktor) 3. típus (faktor) 4. típus (faktor) 5. típus (faktor) Pszichológia/ szociálpszichológia,801 Konfliktuskezelés,756 Szabadidőszervezés,658 Sérülékeny társadalmi csoportokkal végzett munka,622 Egészségügy/ mentálhigiéné,565 Adományszervezés,559 Közösségépítés/fejlesztés,477 Forrásteremtés,694 Humánerőforrás menedzsment,690 Válságmenedzsment,681 Foglalkoztatás,634 Társadalomismeret,549 EU társadalompolitika,539 Környezetvédelem,815 Mezőgazdaság/ agrárvédelem/ fejlesztés,751 Idegenforgalom,751 Nyelvismeret,576 Gazdaságföldrajz,434 Partnerségépítés,662 Pályázatírás/ pályázatmenedzsment,617 Szintetizáló ismeretek,421 Vezetés, menedzsment,753 Pénzügy/ gazdálkodás,591 Jog,346 Magyarázott varianciahányad százalékban táblázat Az ideális vidékfejlesztésre és szociális segítésre irányuló képzés preferálásának ismeret típusai (Maximum Likelihood faktorelemzés, rotált faktor score-ok) 189
11 Tárgyak és tárgyrendszerek Alapismeretek: 20 kredit Szolnoki Tudományos Közlemények XVI. Szociális munka vidéki térségekben; Társadalomismeret, a vidékfejlesztés szociológiája; Jogi alapismeretek; Az Európai Unió társadalompolitikája; Vidékfejlesztési ismeretek; A felnőttképzés alapelvei; Humán közszolgáltatások intézményrendszere. Szakmai törzsanyag: 20 kredit Kommunikációs tréning; Forrásfejlesztési technikák, a projektírás gazdaságtana; Civil társadalom, partnerség-építés; Szociális gazdaság és a munkaerőpiac; Mentálhigiéné, egészségfejlesztés; Közösségi gazdálkodás; Közösségépítés, közösségfejlesztés; Társadalmi tervezés, menedzsment. Differenciált szakmai ismeretek: 30 kredit Laikus gyakorlat; Konfliktuskezelés; Kommunikáció sérülékeny társadalmi csoportokkal; Adománygyűjtés, kapcsolatépítési technikák; Generációk közötti szolidaritás fiatalok és idősek problémái; Kreatív technikák szabadidő-szervezés, animáció; Sérülékeny társadalmi csoportok világa; Vidékfejlesztési szociális munka projekt; Szociális informatika, teleházmenedzsment; Ökológia szemlélet fenntartható környezet, biogazdálkodás; Helyi média, nyilvánosság; Hospice vidéken; Önkéntes munka; Változásmenedzsment, az élethelyzethez igazított tanulás Gyakorlatok: 10 kredit Szociális munka projekt; Laikus gyakorlat Szakdolgozat kreditértéke: 10 kredit Összegzés A vidékfejlesztési szociális munka elnevezésű, már alapdiplomásoknak szóló képzési program a vidéki társadalom számára képez olyan szakembereket, akik nemcsak a sérülékeny társadalmi csoportok problémáit kezelik, hanem az innovációra érzékenyebb társadalmi közösségek számára is támaszt jelenthetnek elképzeléseik megvalósításában. Szakmaközi és multidiszciplináris képzésünk a vidéki/ kistérségi humán közszolgáltatásokat hálózatként értelmezi, ezért programunk kulcsfogalma: a prevenció és a társadalmi párbeszéd, együttműködés javítása. Egy, az anyaegyetemünkön végzett kutatás (Diplomás Pályakövető Rendszer) adatai arra engednek következtetni, hogy a SZIE alföldi karain tanuló válaszadók számára a diploma megszerzése térbeli/ társadalmi helyváltoztatást (mobilitást) jelent. Ezekre a képzési helyekre jellemzően első generációs értelmiségi diákok járnak, akik érdeklődésből és a képzési helyszín presztízse alapján választották ki a felvételi keresgélésben az intézményt. Fontos megjegyeznünk, hogy a választott képzések alacsony makrotársadalmi (anyagi) presztízsével sokak saját maguk is tisztában vannak. Az Alföld megtartó képességére jó példa az ugródeszka-szerep megjelenése. Az első generációs értelmiségi hallgatók nem maradnak a képzés helyszínén (csak remélhetjük, hogy a szülővárosba visszatérnek). 190
12 Összességében tanulmányunkban a vidékfejlesztő szociális munka szak MA-fejlesztési szegmensében nemcsak egy szűk szakfejlesztést, hanem a felsőoktatás és a vidéki tér kapcsolatát is körbejártuk. A MA-szak akkreditáció elindításával, a lobbitevékenységgel a humán közszolgáltatásokkal kapcsolatos tudásközpont, illetve a megváltozott makrokörnyezetre figyelő, alföldi térségfejlesztő felsőoktatási intézmény képét rajzoltuk meg (amely fenntartóváltás esetén is működőképes stratégia lehet). FELHASZNÁLT IRODALOM [1] KOZMA Judit: A szociális munka professzionalizációja a jóléti államokban. Disszertáció. ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ, [2] PATAKI Éva: Merre tovább szociális munka? In: Paideia. A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar Kiadványa. Szerk.: Szarvák Tibor 2009., o. [3] BALCSÓK István: Munkaerő-piaci modellek és a magyar valóság. In: Diszciplínák határain innen és túl. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, Szerk.: Balogh Margit 2007., o. 191
Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján
Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs
RészletesebbenVállalkozásmenedzsment szakmérnök
Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment szakmérnök levelező szakirányú továbbképzés képzési- és kimeneti követelményei Budapest, 2012. Vállalkozásmenedzsment szakmérnök szakirányú
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenSZOCIÁLIS MENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak. Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik el szeretnének elhelyezkedni, vagy már dolgoznak:
SZOCIÁLIS MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik el szeretnének elhelyezkedni, vagy már dolgoznak: nonprofit szervezetek vezetői szintjein, állami szférában a szociális
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenSZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés
SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenKÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Keresztény értékrendű vezetés szakirányú továbbképzési szak
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA
A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet
RészletesebbenSPORTLÉTESÍTMÉNY MENEDZSER
SPORTLÉTESÍTMÉNY MENEDZSER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Sportlétesítmény menedzser szakirányú továbbképzési szak 2. A
RészletesebbenAz Észak-alföldi Régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai. Virág Ádám Témavezető: Prof. Dr. Csoba Judit Budapest április 9.
Az Észak-alföldi Régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai Virág Ádám Témavezető: Prof. Dr. Csoba Judit Budapest 2019. április 9. Szociális gazdaság: Franciaország, 1990, Harmadik szektor,
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és
RészletesebbenIskolai szociális munka szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója
Iskolai szociális munka szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: Az iskolai szociális munka szakirányú továbbképzési szak képzési célja, hogy a résztvevők elsajátítsák az iskolai szociális
RészletesebbenMobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában
Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes
RészletesebbenKépzés megnevezése: Közösségfejlesztő
Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Program-akkreditációs lajstromszám: PL-7296 Időtartam: 120 óra Célcsoport: (1) A kormányzati szektor (önkormányzatok), ill. szakosodott intézményeinek (művelődési,
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS
SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS 1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés (Social and Youth Work at ISCED level 5) 2. A szakképzettség
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenKONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és
RészletesebbenEgészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak
Egészségügyi rehabilitációs menedzser szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. 1. KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenÚj szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában
Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenEGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenA Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak
A Szolnoki Főiskola képzési programja Diplomás Európai Unió szakreferens szakirányú továbbképzési szak 1. A szak képzési és kimeneti követelményei a. A szakirányú továbbképzés megnevezése: Diplomás szakreferens
RészletesebbenSzakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Tankerület-igazgatási vezető pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak Szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezés
RészletesebbenREGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és
RészletesebbenINFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA
INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok
RészletesebbenKözszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Közszolgálati protokoll szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Back András 1 I. A Közszolgálati
Részletesebben2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.
2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati
RészletesebbenMunkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)
Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
Részletesebbenmunkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.
1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális
RészletesebbenHorizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség
Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését
RészletesebbenIfjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak
Ifjúsági védőnő szakirányú továbbképzési szak Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2007. Szakirányú továbbképzés I. Képzési és kimeneti követelmények 1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe: Debreceni
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenGenerációk. Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Por és hamu. Tervezési környezet. 0-16 éves. 17-32 éves. 33-47 éves. 48-66 éves.
Mobilitás az ifjúsági munka módszertani szolgáltatója Generációk 33-47 17-32 0-16 48-66 67-87 Probléma v. erőforrás Mi az az ifjúsági munka? Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isa, por ës homou vogymuk
RészletesebbenA HFS elkészítését segítő konzultációk, fórumok száma, témaköre
A HFS elkészítését segítő konzultációk, fórumok száma, témaköre Ssz. Dátum Címe Témakör Elnökségi ülés- Helyi Fejlesztési 1. 2015.11.04 2. 2015.11.06 Fejlesztési Stratégia tervezése 3. 2015.11.16 Tervezési
RészletesebbenTÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei
TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
RészletesebbenGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI
GAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI AGRÁRMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK (GVB) KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. Az alapképzési szak megnevezése: gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki 2. Az alapképzési szakon
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenKépzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084
Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084
RészletesebbenKöv. LBG_GI878G3 Tanulás- és kutatásmódszertan, prezentáció Gy 12 3 1 K
Szak megzése: Az oklevélben szereplő szakképzettség megzése: Tagozat: TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon Levelező KÖZGAZDASÁGTANI, MÓDSZERTANI ÉS ÜZLETI ALAPOZÓ
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA
2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt
RészletesebbenKistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében
Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból
RészletesebbenNemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar. Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Szakokleveles magánnyomozó szakirányú továbbképzési szak TANTERV Szakfelelős: Dr. Christián László - 2015 - I. A Szakokleveles magánnyomozó szakirányú
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenMédia- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet Média- és közszolgálati kommunikáció szakirányú továbbképzési szak Képzési és Kimeneti Követelmények (KKK) Szakfelelős: Dr. Antal Zsolt PhD
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:
RészletesebbenA SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZERBEN (NEPTUN) RÖGZÍTETT MINTATANTERV
A SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZERBEN (NEPTUN) RÖGZÍTETT MINTATANTERV 1. A szak óra- és vizsgaterve AZ ALAPOZÓ KÉPZÉS ÓRATERVE Alapozó tárgyak kredit (61) A pedagógia elméleti és történeti alapjai (15 kredit) Pedagógia*
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenKÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK
KÖZGAZDÁLKODÁS ÉS KÖZPOLITIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 008 szeptemberében levelező tagozaton, 009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Közgazdálkodás és közpolitika
RészletesebbenVÁLTS jegyet az életbe! program
VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek
RészletesebbenPÁLYAORIENTÁCIÓ SZAKTERÜLETEN PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Eng.sz.: FF/1554-3/2014.
PÁLYAORIENTÁCIÓ SZAKTERÜLETEN PEDAGÓGUS SZAKVIZSGÁRA FELKÉSZÍTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Eng.sz.: FF/1554-3/2014. Képzésvezető: Dr. Móré Mariann egyetemi docens Képzési idő: 4 Szakképzettség megnevezése:
RészletesebbenPEDAGÓGIA BA. Alapszakos tájékoztató
PEDAGÓGIA BA Alapszakos tájékoztató 2016 Dr. Kálmán Orsolya Misley Helga Az alapszakos tájékoztató tartalma 1. Mi is a pedagógia? 2. A pedagógia alapszak bemutatása Képzési szerkezet Tantárgyak, tantárgycsoportok
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenNyomtatott kommunikáció Szakmérnök
Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció
RészletesebbenA projekt részcéljai:
ÓVODAI ÉS ISKOLAI SZOCIÁLIS SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE A FELHÍVÁS KÓDSZÁMA: EFOP-3.2.9-16 Magyarország Kormányának felhívása a család-és gyermekjóléti központok vagy az általuk kiszerződött feladatellátó
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenCogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány
Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés
RészletesebbenRuhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök
Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési
RészletesebbenPartnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:
RészletesebbenA NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei
A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek
RészletesebbenKÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG
KÉPZÉSI TEMATIKA ÉS TANANYAG I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0
RészletesebbenSzociális ismeretek. emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei
Szociális ismeretek emelt szintű szóbeli érettségi vizsga témakörei A szóbeli vizsga a megadott témakörök tematikus és probléma-orientált bemutatása, amelynek keretében a tétel iránymutatása szerint kell
RészletesebbenStatisztikai adatok a teleházakról
Statisztikai adatok a teleházakról A teleházak megoszlása működtetői kör szerint Működtető db Valós % 1,00 civil szervezet 78 55,7 2,00 önkormányzat vagy önkormányzati intézmény 55 39,3 3,00 vállalkozás
RészletesebbenA közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet
A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,
RészletesebbenSomló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,
Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek
RészletesebbenHallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK 6.1. csak annak, aki az ETR adatai alapján az mesterképzésre, doktori képzésre jár az ELTE-n és idejárt alapképzésben
RészletesebbenFéléves. Típus KÖZGAZDASÁGTANI, MÓDSZERTANI ÉS ÜZLETI ALAPOZÓ ISMERETEK. Gy 10 2 1 K technológiák (IKT) Tanulás- és kutatásmódszertan, LBG_GI878G3
Szak megnevezése: TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS BA Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Közgazdász turizmus-vendéglátás Tagozat: Levelező 2015 A tanegység Féléves Ajánlott Köv. előfeltétel Kredit
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenTOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI. 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak
KÖZOKTATÁSI VEZETŐ és PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI és KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak
RészletesebbenRef # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok
Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek
RészletesebbenCivil hálózatépítés a Kárpát-medencében a nem formális tanulás fejlesztésére
TÁRSADALOMFÖLDRAJZI KIHÍVÁSOK ÉS ADEKVÁT VÁLASZLEHETŐSÉGEK A XXI. SZÁZAD KELET-KÖZÉP-EURÓPÁJÁBAN NEMZETKÖZI FÖLDRAJZI KONFERENCIA Beregszász, 2016. március 31. Civil hálózatépítés a Kárpát-medencében a
RészletesebbenTERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.
RészletesebbenDE_Gólya_2016_rovid. Válaszadók száma = Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
DE_Gólya_06_rovid DE_Gólya_06_rovid Válaszadók száma = 06 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség
RészletesebbenDE_Golya_2014_v2. Válaszadók száma = Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%
DE_Golya_0_v Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % 0% 0% 0% % Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag md=medián elt.=átl.
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenOnline marketing szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Online marketing szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési
RészletesebbenHolnaptól nekem jobb lesz. A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában
A felnttképzés és szakképzés kommunikálása - jó gyakorlat a Szolnoki Fiskola Felnttképzési Központjának programjában Rendezvénysorozat az egész életen át tartó tanulás, mint esélynövel tényez szerepérl,
RészletesebbenEuropass Önéletrajz. Személyi adatok. Tóbiás László. Szakmai tapasztalat. Vezetéknév / Utónév(ek) Telefonszám(ok)
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Tóbiás László Telefonszám(ok) 206146267 E-mail(ek) tlaszlo@sze.hu Állampolgárság magyar Születési dátum 1964.06.09. Neme férfi Szakmai tapasztalat
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
Részletesebben