Szociális szövetkezetek kialakítása, működtetése ismeretterjesztő anyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szociális szövetkezetek kialakítása, működtetése ismeretterjesztő anyag"

Átírás

1 Szociális szövetkezetek kialakítása, működtetése ismeretterjesztő anyag Összeállította a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa (szerzők: Dr. Nagyné Varga Ilona és Dr. Soltész Anikó) a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet megbízásából Szolnok, február A szövetkezés gondolata, alapelvei A szövetkezetek története évre tekint vissza. Mára a világ szinte minden országában működnek szövetkezetek, elsősorban a termelés, a fogyasztás és a szolgáltatások területén. A szövetkezeti alapértékek a szövetkezeteket létrehozók, illetve az egész közösség viszonyainak minőségét megalapozó, erkölcsi normák. Ilyen normák a nyitottság, a becsületesség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság, valamint a szolidaritás, a másokért való törődés, illetve az egyéni felelősség, az önsegély. A szövetkezeti alapelvek az idők során némi változáson mentek keresztül. Ma 7 alapelv fontosságára hívják fel a figyelmet a témával foglalkozó dokumentumok: Önkéntes és nyitott tagság elve: a szövetkezetbe szabadon beléphet bárki, aki az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, abból bárki bármikor szabadon kiléphet. Fontos szempont a diszkriminációmentesség. Demokratikus tagi ellenőrzés elve: a szövetkezetben főszabályként az egy tag egy szavazat elve érvényesül, a szövetkezet és a tag viszonyában elsődlegesen a közösségi aktivitás a meghatározó, és csak másodlagos a vagyoni hozzájárulás mértéke. A tagok gazdasági részvételének elve: ennek lényege, hogy a szövetkezeti tag elsősorban olyan mértékben részesül az eredményből, amilyen mértékben a szövetkezet szolgáltatását igénybe veszi, illetőleg amilyen mértékben a szövetkezet működésében közreműködik. Autonómia és függetlenség elve: a szövetkezetek a tagok által ellenőrzött autonóm, önfenntartó szervezetek. Oktatás, képzés és tájékoztatás elve: a tagok oktatása, képzése, ha csak közvetetten is, de hozzájárul a szövetkezet vagyoni, gazdasági fejlődéséhez. Ez az elv utal a tagok társadalmi felzárkóztatásában betöltött szerepére, illetve a nyilvánosság tájékoztatásának szerepére. Szövetkezetek közötti együttműködés elve: szövetkezetek közötti szolidaritáson is alapuló együttműködés, mely megvalósulhat vertikális illetve horizontális formában. Az együttműködés a gazdasági együttműködés mellett a szövetkezetek érdekeinek képviseletét is jelenti. Felelősség a közösségért elv: hozzájárulás a közösség fejlődéséhez és fenntartásához. Egyes országokban a különféle szövetkezetek ma is jelentős gazdasági szerepet töltenek be. Nemzetközi tapasztalatok szerint az utóbbi évben a szociális szövetkezet a legnagyobb jelentőségű és hatású, illetve a legdinamikusabban növekvő társadalmi vállalkozási formává vált az Európai Unió legtöbb országában és a világ más térségeiben is. A szociális szövetkezetek létrehozásában és működtetésében a dél-európai, mediterrán országok járnak az élen. A szövetkezet, mint régi/új szervezeti forma szerepe a szegénység, a munkanélküliség, a területi hátrányok és társadalmi problémák kezelésében 1

2 Köztudomású, Magyarország egyik legnagyobb társadalmi-gazdasági kihívása, hogy foglalkoztatottsági szintje elmarad az EU átlagától. Az alacsony foglalkoztatottsági szint oka elsősorban a nagy tömegű alacsony vagy elavult képzettségű munkaerő. Ez a munka világától egyre távolodó széles társadalmi réteg kevés eséllyel juthat piaci munkahelyre, különösen igaz ez a hátrányos helyzetű térségekben élőkre. A szociális szövetkezetek jelentős szerepet tölthetnek be ezekben a térségekben élő, munkaerő-piacról kiszoruló társadalmi rétegek foglalkoztatásában. Magyarországon 2014-ben több mint 1747 bejegyzett szociális szövetkezetet tartottak nyilván. A működő szociális szövetkezetek szerepet játszanak a hátrányos helyzetű emberek és földrajzi térségek társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedésében, amely hatást gyakorol a szegénység és a kirekesztés szintjének csökkentésére. A szociális szövetkezetek hozzájárulhatnak: új munkahelyek teremtéséhez főként a válsághelyzetben levő, illetve bezárással fenyegetett ágazatokban, a munkahelyek stabilitásának növeléséhez, munkahelyeknek a feketegazdaságból a hivatalos gazdaságba történő átvezetéséhez, a különböző mesterségek felélesztéséhez, életben tartásához és új foglalkozások kialakításához, a különösen hátrányos helyzetű és a társadalmi kirekesztettség szélén álló csoportok számára a munkához vezető utak kiépítéséhez. A szociális szövetkezet, mint a szociális gazdaság szervezete A szociális szövetkezet, mint a szociális gazdaság egyik szervezeti formája, gazdasági és szociális küldetés egyaránt teljesít: közérdekeket szolgál, lokális szinten működik, új munkahelyeket teremt, hátrányos helyzetű munkavállalókat foglalkoztat, árbevételt realizálva az a célja, hogy bizonyos idő után önfenntartóvá váljon. A szociális szövetkezet, mint vállalkozási forma képes ötvözni a gazdasági hatékonyságot a szolidaritással, a technológiai fejlődést a munkahelyteremtéssel, a munkát a képzéssel és a rugalmasságot a helyi közösségekből építkező gyökeres jelenléttel. Hátrányos helyzetűeknek biztosít munkalehetőséget, és olyan szükségletek kielégítésére törekszik, melyet a piacgazdaság nem tud felvállalni. A szociális szövetkezetek célja egyrészt a szociális problémák megoldására való törekvés, másrést az értékteremtő gazdasági tevékenység. Alapvető ismérve tehát, hogy a társadalmi cél mellett valós piaci igények kiszolgálására jön létre, és minőségi, versenyképes termékeket és szolgáltatásokat kínál. Jellemzője a kettős szerepvállalás: a profittermelés mellett a helyi közösségért történő felelősségvállalás (a hátrányos helyzetű tagok számára munkalehetőség teremtése, biztosítása, és egy lokális piaci rés kielégítésére törekvés). Jogszabályi keretek A szövetkezetekről szóló évi X. törvény hatályba lépése tette lehetővé Magyarországon a szociális szövetkezetek létrehozását. A törvény megalkotása óta két jelentős módosítás történt: az első módosítás április 27-én, a másik május 3-án lépett hatályba. A szociális szövetkezet megalapítása alakuló közgyűlés keretében alapszabály aláírásával történik. Az alapszabály elkészítése jogi szakértelmet igényel, a bejegyzési eljárás és a kötelező jogi képviselet miatt szükséges ügyvéddel elkészíttetni. 2

3 A szociális szövetkezet létrehozásához legalább 7 alapító tag szükséges. Az alapító tagok lehetnek természetes személyek (14-18 év közötti természetes személy a törvényes képviselő hozzájárulásával, vagy 18 év fölötti természetes személy), önkormányzatok, továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezetek. A szövetkezet tagjai azonos jogokkal rendelkeznek. A tag alapvető jogai a következők: részt venni a szövetkezet tevékenységében, részesedés a gazdálkodás eredményéből, az őt megillető szolgáltatásokat igénybe vehesse, hogy a közgyűléseken szavazati joggal részt vegyen, hogy tisztséget viseljen. Az azonos jogok értelmében egy tag egy szavazati joggal bír a szövetkezet döntést hozó szervében a közgyűlésben. A szociális szövetkezet megnevezés megtévesztő lehet, mivel a szociális szövetkezetet nem csak szociális tevékenységek végzésére lehet létrehozni, tagjai sem kizárólag munkanélküliek és hátrányos helyzetben élő személyek lehetnek. Lényeges azonban, hogy a szociális szövetkezet tagjai tulajdonosok, a tag lehet munkavállaló, de tagsági viszony nélkül is foglalkoztathat a szociális szövetkezet munkavállalókat. Az, hogy valaki nem csak munkavállalója, hanem tulajdonosa is egy szervezetnek, ösztönzőleg hathat a vállalkozás életében való aktív részvételre. A szociális szövetkezetben a személyes közreműködés lehetősége kibővült a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonnyal is (sui generis), mely a tagsági viszony alapján biztosítja a jövedelemszerzés módját. E jogviszonyban az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is történhet. A szövetkezet közösségi alapot köteles létrehozni, melynek rendeltetése a szövetkezet által a tagoknak, valamint hozzátartozóiknak nyújtott szolgáltatások finanszírozása. A szövetkezet közgyűlése az éves beszámoló elfogadásakor dönt arról, hogy az adózás utáni eredmény mekkora hányadát osztja szét a tagok között és mekkora hányadát helyezi ebbe az úgynevezett közösségi alapba, mekkora hányadát osztja szét a tagok között részjegyeik arányában, és mekkora hányadát fordítja egyéb célokra. A szövetkezetalapítás és működtetés sikerkritériumai Azt gondolhatnák, hogy a szövetkezetek sikeres működtetésének a záloga döntően vagy majdnem kizárólagosan az anyagi forrásokban rejlik. Mind az alapítás, mind a működtetés területén számos olyan tényező van, az anyagi források mellett, amik komolyan meghatározzák egy szociális szövetkezet életképességét, sikerességét, jövőjét. A sikeresség kritériumai a következőkben is rejlenek: - Jó alapötlet, konkrét célok: Milyen tevékenységre jön létre a szövetkezet, mit fognak termelni, milyen szolgáltatást fognak nyújtani? Milyen szükségletek, milyen helyi piaci igények kielégítésére törekszik? Fontos az innovativitás mind a termék, mind a szolgáltatás fejlesztésében. Példák szövetkezeti, fő társadalmi célokra: fiatal pályakezdők segítése és munkaerő-piaci bevezetésük, hátrányokkal küzdő fiatalok munkához juttatása, kisgyermekes szülők munkaerő-piaci reintegrációjának előmozdítása stb. További példa: Panyolán a Szatmári Ízek Szociális Szövetkezet a helyi erőforrásokra építve hozta létre a gyümölcsfeldolgozó szövetkezetet. Panyolán és a környező falvakban nagyon sokan értenek a hagyományos gyümölcsfeldolgozó módszerekhez és a mai napig is gyakorolják otthon házi körülmények között, azonban ez a gyakorlat kihalóban van, ezért a szövetkezet hagyományőrző küldetésre is vállalkozott. Alsómocsoládon a Falugazda Szociális Szövetkezet az önkormányzat és a lakosság részére biztosít szolgáltatásokat: takarítás, mosás, parkgondozás, önkormányzat 3

4 épületeinek javítása, utak takarítása, hó eltakarítás, szántás, szállítás. A szövetkezet csatlakozott más, a településen működő projektekhez (pl.: szociális földprogramhoz is). A Beregi Kecsketej Értékesítő és Szolgáltató Szociális Szövetkezet (Csaroda, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) célja a kecsketejből készült termékek értékesítése. A Beregi térségben számottevő azoknak a száma, akik állattartással, ezen belül is kecsketenyésztéssel foglalkoznak. A kecsketartás által nyert tejből különböző élelmiszereket is előállítanak, ilyen például a kecsketej, a kecsketúró. Ezeknek a termékeknek az értékesítését azonban nem tudja minden állattenyésztő megoldani, mivel nem képesek ehhez elegendő tejmennyiséget biztosítani. Szükségessé vált ezeknek a családoknak az összefogása, és a szövetkezet megalapítása, hogy ezáltal a termelés és a termékek árusítása szervezettebbé váljon. A szövetkezeten keresztül lehetőség nyílt emellett a termékek szállításhoz szükséges eszközigény beszerzésére is, így sikerült megfelelő hűtőkocsit vásárolni, ami elengedhetetlen feltétele az értékesítésnek, hiszen az uniós előírások miatt, csak ebben lehet sajtot szállítani. A Szatmári Szociális Szövetkezet (Túristvándi) létrehozásában a települési önkormányzat ösztönző szerepvállalása jelentős. Az önkormányzat elhatározta, hogy olyan értékesítési körülményeket kíván teremteni, mely kielégíti a XXI. századi piaccal szemben támasztott elvárásokat, amellyel egy újabb turisztikai vonzerőt is létrehoz a településen. Emellett a tulajdonosi szerep lehetőséget nyújt arra, hogy megakadályozza a piacot üzemeltető szervet abban, hogy más termék, mint helyi termék, magyar termék ezen a piacon értékesítésre kerüljön. A háztartásgazdálkodási szolgáltatások nyújtásával az idős, beteg gazdák portáin lévő tennivalók egy részét a szövetkezet a valós piaci árak alatt átvállalja, mint pl.: a lakások kisebb felújítási, javítási munkálatai, ház körüli teendők, takarítás, kertgondozás. - Tervezés: A szociális szövetkezetekre vállalkozásként szükséges tekinteni. A szociális szövetkezeteknek jellemzőjük, hogy ugyanúgy kell tervezni, gazdálkodni, szervezni a feladatokat, mint egy profitorientált cég esetében. A különbség annyi, hogy a bevételek, a nyújtott szolgáltatások piaca és a támogatások nehezen tervezhetők, illetve nemcsak a piac állapotától függnek, hanem egy speciális piactól, a támogatások piacától, valamint a nem fizetőképes vevők piacától. Néhány tanács: egy szövetkezet alapítás alaposan átgondolt és megfontolt döntés eredménye legyen, a nem kellően átgondolt tevékenység negatív hatású lehet mind a gazdasági tevékenységben, mind az emberi kapcsolatok minőségében; a tervezéshez meg kell ismerni a szövetkezeti formából adódó lehetséges előnyöket, fel kell tárni a lehetséges hátrányokat. Előre tervezhető munkákkal kell kezdeni, amennyiben a szövetkezet megkezdi működését, legyenek biztos bevételek. A stratégiai tervezés, a stratégia kialakítása és fenntartása a hosszú távú működés egyik garanciája, a szociális szövetkezetekben a több lábon állás stratégiája célravezető lehet. - Közösségszervezés: a szövetkezet fejlesztő szakemberek meggyőződése, hogy a szociális szövetkezet megalakulásához, megalapításához elengedhetetlen feltétel a közösségfejlesztés. Alapvetően fontos, hogy a szociális szövetkezet a település életébe integrálódva működjön, lényeges a helyi lakosság támogatása. Tanács: a sikeres működéshez szükséges a tagok közös akarata, együttműködési tapasztalata, meg kell találni azt a közös érdeket, amely alapján megalakul a szövetkezet: olyan alapító tagokkal alapítsunk szociális szövetkezetet, akiknek van szociális elkötelezettsége; jó, ha a tagságban vannak megfelelő piaci háttérrel és megfelelő 4

5 kapcsolati tőkével rendelkező tagok. A tapasztalat az, hogy azok a szövetkezetek tudnak jól működni, amelyek együttműködnek az önkormányzatokkal. - Megfelelő menedzsment, kulcsemberek: jellemző, hogy a szövetkezet megszervezését, majd később a vezetését egy vagy két személy határozta el, és később is ők a szövetkezet kulcsemberei, motorjai. A menedzsment feladata a helyi természeti, humán erőforrás és piaci lehetőségek integrálása, hasznosítása olyan üzleti modellen keresztül, amely minimalizálja a kockázatokat és maximalizálja a profitot. A szövetkezetek létrejöttét és fenntartását jelentősen segíti a pályázati rendszer, a pályázati munkához a megfelelő menedzsmenttudás alapfeltétel. Elengedhetetlen feltétel, hogy a vezetőség higgyen abban, hogy egy társadalmi cél és egy üzleti tevékenység összeegyeztethető. - Motiváció fenntartása: tagok munkavállalók motiválása, készségeinek, kompetenciáinak felmérésére, a feladatok ennek alapján történő meghatározása. A munkavállalók fejlesztésére, mint szakmai, egyéni és társas kompetenciáik fejlesztésének (kommunikáció, normakövetés, együttműködés, konfliktuskezelés stb.) erősítése, beilleszkedésük segítése. Bemutatunk egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistelepülésen működő szociális szövetkezet példaértékű jó gyakorlatát, mely a TÁMOP D.1-13/ számú projektjét a közelmúltban zárta. A szövetkezet a pályázat benyújtása előtt alakult. A KUN Tarisznya Szociális Szövetkezetet 11 Kuncsorbán élő lakos alakította. Közülük kilencen (9 nő) az alakuláskor munkanélküliek voltak, s valamennyiüknek volt tapasztalata varrómunkában, azonban székképzettségük nem volt a területen. A szövetkezet varróműhely kialakítását tervezte, ezért a termelési tevékenységének kiválasztásakor meghatározó szempont volt, hogy a tagok rendelkezzenek gyakorlattal a varrásban (kézimunkában és gépi varrásban). A szociális szövetkezet céljául tűzte ki a hátrányos helyzetű településen élő munkanélküliek munka világába illeszkedésének elősegítését. A tevékenységet megelőzően természetesen szükséges a munkavállalókat képezni. A képzést FAT akkreditációval rendelkező felnőttképző intézmény a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa - biztosította, mely rendelkezett munkavállalói kompetenciákat fejlesztő akkreditált képzési programmal. A kompetenciafejlesztés elengedhetetlen feltétele a program eredményes megvalósításának, a szociális szövetkezetben végzett munka hatékonyságának. A képzési program alapvető célja gyakorlati, hasznosítható tudásátadás, a szociális szövetkezetben végzett termelő munkára való alkalmasság erősítése, problémamegoldás, teljesítőképesség fokozása. A képzés során a résztvevők információkat kaptak a szociális szövetkezetek működésének jogi szabályozásáról, az üzleti tervezésről, az értékesítés formáiról és a piackutatásról, továbbá kiscsoportos és egyéni feladatokon keresztül fejlődött a munkavállalói és konfliktusmegoldó készségük, önismeretük. Betanító képzés keretében elsajátították a varró munkához nélkülözhetetlen ismereteket, mint például anyag- és áruismeret, gépek üzemeltetése, varróeszközök használata, varrástechnikák. A képzést mindenki sikeresen teljesítette, melyet követően 7 fő munkavállaló lett alkalmazottja a szövetkezetnek teljes munkaidőben a projekt időszakában. A képzéssel párhuzamosan - a projekt részeként a szövetkezet kialakította a biztonságos és kulturált munkavégzés követelményeit teljesítő műhelyt az önkormányzat által - bérlet keretében - rendelkezésre bocsátott ingatlanban, a régi iskola épületében. Megtörtént a 7 fő munkavállaló folyamatos műhely munkájához és a foglalkoztatás létszámához szükséges termelő eszközök beszerzése, amelyek elsősorban a saját fejlesztésű termékek gyártásához és az alvállalkozói tevékenység elvégzéséhez elengedhetetlenek. Ezek részletezve: 4 db többfunkciós háztartási 5

6 varrógép, 5 db ipari varrógép, 1 db tisztázó varratot előállító varrógép, 1 db körkéses szabászgép. A szövetkezet tevékenységének, a felsőruházati termékeke és egyéb kiegészítők gyártásához és a munkavállalók akadálytalan munkájához szükséges egységcsomagot állítottunk össze munkaállomásonként: állványok, asztalok, ollók, mérőlécek, centik, mérőszalagok, tű, gombostű, biztosítótűk, hímző készlet, sorvezetők. A projektben vállalt feladatokat a szövetkezet maradéktalanul teljesítette. A szövetkezet folyamatos megrendelések birtokában továbbra is munkaviszony keretében foglalkoztat 7 munkavállalót, teljesítve a projektben vállalt továbbfoglalkoztatás kötelezettségét. A szociális szövetkezetek szakmai támogató háttere, az OFA Nkft. szerepe, elérhetőségek Magyarországon a szociális gazdaság melynek egyik szervezeti formája a szociális szövetkezet fejlődését az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) és jogutódja az OFA Nkft 10 éve támogatja. Az OFA Nkft regionális irodák működtetésével végzi munkáját. A statisztikai régiókhoz igazodva, összesen 7 városban (Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Veszprém, Szombathely) tapasztalt és jól felkészült munkatársakkal várja a szociális szövetkezetek alapítása iránt érdeklődőket, illetve a működő szociális szövetkezeteket. A szakmai segítségnyújtás a projektgenerálásra (ötletek kidolgozása, megvalósítási lehetőségek, illetve akadályok elemzése, tervezése stb.) és a megvalósítás sokoldalú támogatására vonatkozik. E tevékenységhez kapcsolódnak a szakmai rendezvények. Különösen figyelemre méltó a módszertani munkában az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló KoopeRáció + kiemelt projektje keretében elkészült Módszertani Kézikönyv II. Ez a kiadvány a működéshez kapcsolódóan irányt mutat és eligazít a napi munkában, mert bemutatja a jogi, pénzügyi, üzletviteli és stratégiai ismereteket, amelyek alapvetőek a szövetkezet működtetésében és hosszú távú fenntarthatóságában. A jó példákat felvonultató interjúfüzér követhető gyakorlatokat és más szervezeteket ismertet meg az olvasóval. Összeállításunk elkészítéséhez e kiadványt mi is felhasználtuk. A KoopeRáció + projektről és a szolgáltatásairól információ elérhető a honlapon. Helyi termékek termelése, értékesítése, marketingje Minden szociális szövetkezet életében fontos fordulópont, amikor a munkavégzők már ismerik egymás teherbírását, munkával kapcsolatos gondolatait, amikor a munkafolyamatok kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válnak. Ekkor válik világossá az is, hogy az előállított termékekből milyen mennyiséget tudunk tartósan eladásra kínálni, és milyen minőségben. Ez egy nagy ugrás: már nemcsak saját szükségletre, mások szükségletének kielégítésére is termelünk. A stabil munkavégzés és a nagyobb kilengések nélküli szervezeti működés megteremti a feltételeit annak, hogy elkezdődjön a gazdasági folyamatok tervszerűbbé tétele, elkészítsük a szövetkezet fennmaradásának feltételeit végiggondoló üzleti tervünket. Az eddigi tapasztalatok szerint a szociális szövetkezetek kezdetben ösztönösen a társadalmi vállalkozások alapmodelljét követik: alapvetően a helyi szükségletek kielégítését célozzák, a helyi munkanélküliek foglalkoztatásával. A határok azonban lassan-lassan kitágulnak, a szűkös helyi felvevőpiac távolabbi kalandozásokra ösztönöz. A szociális szövetkezetek jó része helyi termék előállító. A helyi termék olyan helyi specialitás, amely legalább 51%-ban helyi hozzáadott értéket, azaz helyi alapanyagot vagy helyi munkaerőt tartalmaz, és amit km-en belül értékesítenek. A 11/2013. (III. 5.) VM rendelet a LEADER támogatások kapcsán megfogalmazott definíciója szerint a helyi termék: a LEADER Helyi Akció Csoport illetékességi területén 6

7 honos vagy ott megtermelt, előállított termék, helyi termékként meghatározott hagyományos termék. A helyi termék előállítása tehát humánus és környezetbarát: munkalehetőséget teremt, miközben a szállítási költségek és az ezzel járó káros anyag kibocsátás csökkentésével a környezet megóvását is célozza. Üzleti tervezés A gazdasági átalakulás munkaerő-piaci hatásai, a munkanélküliség megoldási kísérletei nyomán az ország mezőgazdasági területein egyre népszerűbb a helyi termék előállítása, mind a magántermelők, mind a szociális szövetkezetek körében. A helyi termékek piaca tehát versenypiac, ahol különböző mértékben támogatott, illetve nem támogatott termékek versenyeznek egymással. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy megismerjük a versenytársak termékstruktúráját, megtaláljuk azt a piaci rést, ami garantálja a termékek értékesítését, és ennek megfelelően tervezzük meg a termékpalettát. Az üzleti tervezés során éppen azt vizsgáljuk, hogyan legyünk úrrá azokon a tényezőkön, amelyek negatívan hatnak ránk. Ez azt jelenti, hogy végiggondoljuk a kockázatainkat, és meghatározzuk, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy előbb-utóbb megálljunk a saját lábunkon. A végiggondolás eredménye az üzleti terv, az a dokumentum, amely a szükséges információk feltárása és körültekintő elemzése után meghatározza a kockázatok mérséklésének eszközeit, és leírja azokat a feltételeket, amelyek alapján az üzleti ötletünk életképes lesz és megvalósítható. Az üzleti terv egyes fejezeteiben: elemezzük az adott ágazat termelési és értékesítési adatait, leírjuk a helyi termelés helyzetét, perspektíváit, versenytársainkat, hozzájuk viszonyított versenyelőnyeinket, versenyhátrányainkat, a működési tervben foglalkozunk a szociális szövetkezet irányítási mechanizmusaival, ösztönzési rendszerével, a technikai és technológiai feltételekkel, egy SWOT (Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek) elemzéssel elemezzük a működés külső és belső kockázatait, és akciótervet készítünk azok megoldására, pénzügyi tervet készítünk, és a jövőre gondolva vázoljuk a fejlesztési elképzeléseinket. Marketing a szociális szövetkezetben A marketing azoknak az eszközöknek és módszereknek az együttese, amelyek elengedhetetlenek a szociális szövetkezet küldetésének és céljainak megvalósításában: a szövetkezetet láthatóvá, annak termékeit és szolgáltatásait eladhatóvá teszik, és segítik, hogy a vállalkozás a vevői elégedettségre törekedve elégítse ki a piackutatás során feltárt és a felkelthető szükségleteket. A küldetés frappáns, a külvilágnak, az ügyfeleknek szóló üzenet arról, hogy miért hoztuk létre a szociális szövetkezetet, kit akarunk kiszolgálni, mit tartunk fontosnak a működés során, és hova akarunk eljutni. A szociális szövetkezet célja, hogy fenntartható működéssel kiszámíthatóvá tegye a tagjai életét. Ehhez nyereséget kell elérnie, mert ez a túlélés és a növekedés alapfeltétele. A meghatározás utolsó mondata minden vállalkozásra igaz: a marketing legfontosabb funkciója, hogy segítse a szükségletek kielégítését. A siker mércéje a nyereséget tartalmazó bevétel mellett az ügyfelek elégedettsége. Vásárlóként tudjuk, hogy döntéseinket alapvetően a termékek és szolgáltatások ára és minősége határozza meg. Mielőtt piacra lépünk, e két tényező alapján kell meghatároznunk a helyünket - azaz a piaci pozíciónkat. Ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés: miért érdemes 7

8 a mi termékünket megvenni, másokhoz, pl.: a versenytársainkhoz képest, akkor pontosan tudjuk melyek a versenyelőnyeink, vagy éppen a versenyhátrányaink, amelyek egy engedményhez vezethetnek. Vevőink azonban csak akkor lesznek, ha a termékekről és szolgáltatásokról szóló információkat eljuttatjuk az ügyfeleinkhez. Ők a mi célpiacunk, és ahhoz, hogy erősségeink, egyedi eladási pozíciónk, a termékleírások és a szolgáltatás összetevők ismertté váljanak, tudnunk kell: kik ők? Milyen az anyagi helyzetük, a vásárlási szokásaik: milyen termékekre és mennyit költenek, milyen gyakran és hol bonyolítják a vásárlásaikat, honnan és milyen csatornákon szerzik be a piaci információkat? A termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos, a vásárlói döntést alapvetően meghatározó tényezőket marketingmixnek nevezzük. Angol elnevezésük alapján ezeket kezdetben 4Pnek nevezték: 1. Product = Termék 2. Price = Ár 3. Place = Az értékesítés helye 4. Promotion = Eladásösztönzés Egy mai marketingtervben további elemek is szerepelnek, mégpedig: 5. People = Emberek. A termelés és a szolgáltatás során emberi elvárások találkoznak, a szolgáltató és az igénybevevő részéről egyaránt. A kedvesség vagy ingerültség, a gesztusok vagy azok hiánya, az elvárt és a teljesített minőség alapján (érték) ítéletek születnek. Az ember, mint szolgáltató kulcsfigura: azonos ár és azonos minőség mellett, két szociális szövetkezet között a szolgáltatói magatartás alapján döntenek. 6. Process = Eljárások. A szolgáltatásnyújtás folyamata, amikor a vevő értékeli az ígért sztenderdeket: a várakozással töltött időt, a személyre szóló figyelmet és gondoskodást, azt, hogy mennyire működött szervezetten az intézménynek az a szelete, amellyel kapcsolatba került. Ez alapján születik az ítélet: itt fontos vagyok, nem csak szlogen az, hogy az ügyfél a király. 7. Phisycal Evidence = (Külső) megjelenés. A vevő gondolataira, érzéseire és döntésére nagy hatással van a környezet, ahová betér. Tehát amikor megválasztjuk, hogy az értékesítést milyen helyszínen végezzük, a színek, a terek, a különböző motívumok, vagyis a hely fizikai megjelenése befolyásolja a véleményalkotást. Mit jelent a piacra figyelő gondolkodás? A szociális szövetkezet akkor számíthat tartós sikerekre, ha termékei mennyiségben, minőségben és árban is megfelelnek a célpiac szükségleteinek, a fizetőképes keresletnek. A termék előállítás egy állandó készenléti állapot, a vevői igények és a versenytársi eredmények figyelése, a következő kérdések mentén: melyek a területünk jellegzetes termékei, mit keresnek a vevők, mit szeretnek, mit hajlandók fizetni a termékért? Az ár és a minőség mellett mennyire számítanak az olyan hozzáadott értékek, mint a magyar termék, hazai termék, kistermelői termék, kézműves termék, a valamilyen, pl.: a HÍR védjegyhez tartozás? Jó reklámmal ezeket a tényezőket az árakban is érvényesíthetjük. Olyan árat kell megállapítani, amely a) fedezi a költségeket; b) nyereséget tartalmaz. Versenypiacon, így a helyi termékek piacán is alaphelyzetben a költségelvből kiinduló, igazodó árképzés érvényesül, ahol az igazodási pontot a versenytársak magas árkategóriában mindig értékelvű árai jelentik. A nyereség növelésének két útja van: az árbevétel növelésének a fizetőképes kereslet, a költségek csökkentésének az ésszerűség szab határt. Ennek ellenére nem mondhatunk le arról, 8

9 hogy folyamatosan keressük az árbevétel növelés lehetőségét, a nagy mennyiség kis haszon elv alkalmazási feltételeit, és az olyan új értékesítési csatornákat, mint a falusi turizmus kiszolgálása, jó minőségű, a vendégek számára az ottlétet kellemessé tevő, a tájegységre emlékeztető termékekkel. Az árbevétel növelésénél figyelembe kell vennünk az ár és a minőség mellett a vásárlás egyéb tényezőit is. Különbség van ugyanis a termék vagy szolgáltatás költségekkel is alátámasztott objektív értéke, és a vevők által a hasznosság alapján elfogadott érték között. A cég imázs (arculat) azoknak a tényezőknek az összessége, amelyek alkalmasak arra, hogy a vevőknek és az ügyfeleknek a termékről és szolgáltatás hasznosságáról alkotott benyomásait pozitívan befolyásolják. Az első találkozás, vásárlás előtt mások véleménye segít a döntésben. Termékeknél a kóstolóval, szolgáltatásoknál a kipróbálással vagy a nyílt napokkal próbálnak objektív és hasznossági elemeket biztosítani a legjobb döntéshez. Az arculat ha tetszik, ha nem tetszik -, egyes elemeivel, azok egymást erősítő kombinációjával (az elhangzottak vizuális megerősítésével, a látottak szóbeli hangsúlyozásával) az ügyfélszerzés egyik katalizátora. Nem mindegy, hogy mennyit fordítunk erre, hogy a saját ízlésünkre vagy egy profi szakértelmére bízzuk a döntéseket. A szociális szövetkezet sem mondhat le a fogyasztói döntések befolyásolásáról. Az arculat alapelemei a következők: cégnév, küldetés, szlogen, logó, színvilág, üzlet vagy iroda fizikai megjelenése, munkatársak megjelenése, viselkedése, névjegykártya, levélpapír, faxpapír, egyéb írásos anyagok, feliratozott, logóval ellátott ruha, feliratozott, logóval ellátott gépkocsi, logóval ellátott ajándéktárgyak. Azt a gondolkodást márkaépítésnek nevezzük, - amely választ keres arra kérdésre, hogy miért vagyunk, kiért vagyunk, mivel vívhatjuk ki az ügyfelek elismerését, a tevékenységünkkel hogyan szolgáljuk az egyént és a közjót, (küldetés megfogalmazása); - amely meghatározza, hogyan közvetítsük mindezt a célpiac számára (hatékony üzleti kommunikáció); - amellyel elérjük azt, hogy valaki egy adott névhez, képhez minket és a szolgáltatásunkat társítsa (a társítás azonosságot teremt a vállalkozás, a vállalkozó és a szolgáltatás között); A márka, különösen egy jó márka nagyban segíti a termékek eladását. De a szövetkezeteknél ez a folyamat csak most kezdődött. Ezért a már említett versenypiacon - és bizony a szociális szövetkezetek jó része ezzel szembesül - kulcskérdés a negyedik P, az eladás ösztönzése. Nagyon fontos, hogy munkatársaink is tudják: a termék eladásában minden, és mindenki számít. A munkaruha, az ápolt külső, a termelésről és a technológiai fegyelemről szóló hírek, a már említett ügyfél centrikus magatartás, a kiszolgálónk kedvessége. De mindenekelőtt tudatni kell a világgal, hogy vagyunk, termelünk, értékesíteni akarunk. A kommunikáció célja az ügyfélszerzés, vagyis az, hogy potenciális ügyfeleink tudomást szerezzenek a termékeinkről, megismerjék annak hasznosságát, a hozzájutás feltételeit, és hogy meggyőzzük őket arról: mindent egybevetve minket, a mi termékünket válasszák. A meggyőzésben szerepet kaphatnak a hagyományos eszközök - reklám, szórólap, hirdetés, a fiatalabb, Internet használó vásárlók körében pedig a közösségi média, mint a Facebook vagy egy vonzó honlap. Egy logo tervvel, egy termék névadására való felhívással könnyen lehet és szakértői segítséggel érdemes is - a Facebook kampányt gyakorolni. Az üzleti kommunikációnk csak akkor lesz hatásos, ha: - a közlendő információkból célzott üzeneteket készítünk; - kiválasztjuk a megfelelő csatornát az üzenet eljuttatására; 9

10 - ütemezést készítünk, ennek alapján az üzenetet, vagy annak aktualizált és új elemeit a figyelem fenntartása érdekében időről időre megismételjük (ugyanolyan vagy megváltozott formában); - marketing költségvetésünk alapján a kommunikációs eszközrendszer legjobb kombinációját alkalmazva keressük a leghatékonyabb megoldást a céljaink eléréséhez. A verbális, írott és elektronikus üzenetek kiegészítik és felerősítik egymást. Milyen eszközök között választhatunk? 1. Reklám a termék bemutatására és a vásárlás ösztönzésére alkalmas, fizetett, nem személyes eszköz. 2. Eladásösztönzés, amely a termék kipróbálását vagy az igénybevétel gyakoriságának fokozását célozza. 3. Események, rendezvények, amelyek a személyes kapcsolatok révén növelik ismertségünket, illetve népszerűségünket. 4. Direkt marketing: telefon, levél, , közösségi oldalak használata kapcsolatteremtésre és a vásárlás ösztönzésére. 5. Személyes eladás - ismerkedés és kapcsolatteremtés annak érdekében, hogy személyes hitelünket latba vetve győzzük meg az ügyfelet a szolgáltatás igénybevételéről. Végül néhány szó a PR-ról, a már említett közönségkapcsolatokról. A szociális szövetkezet része a helyi társadalomnak, a jó működés alapfeltétele a kölcsönösség és a kiszámíthatóság. A jó PR tudatos, tervszerű, jól szervezett kommunikációt jelent az egyének, a vállalatok, az intézmények és a célcsoportjaik között, éppen az előbbi kölcsönösséget szolgálja. Az arculat segít az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, ennyiben hozzájárul a PR, azaz a közönségkapcsolatok építéséhez is. PR minden olyan tevékenység, amivel jövőbeli fogyasztóinkkal kapcsolatba kerülhetünk, vagy hathatunk rájuk. Alapfeltétele, a használható adatbázis alapján működő, élő kapcsolatrendszer, amelyet networknek vagy hálózatnak neveznek. A piackutatás eredményeként a lehetséges és felkeresendő ügyfelek névsora, a versenytársak, a számításba jöhető kollegák, alvállalkozók és más vállalkozók, pl.: a lehetséges nyersanyagforrások, a helyi önkormányzat, mindannyian fontosak vagy azok lesznek számunkra, ezért a PR tevékenység címzettjei. A közönségkapcsolatok leghatásosabb formája a személyes részvétel minél több rendezvényen, de ez nem könnyű. Ha nem megy, akkor meg kell szervezni, hogy a közbeszéd témájává váljunk, és kedvező ismertséget, elfogadást és elismerést biztosító környezet teremtődjön a szociális szövetkezetünk számára. A PR-t a bizalom stratégiájának nevezik: célja a hosszú távú bizalom kialakítása szervezeten belül és kívül. Ilyen légkörben a munkatársak jobb teljesítményt nyújtanak, több lesz a hűséges, elégedett ügyfél, akik ha beszámolnak a kedvező tapasztalataikról, jó hírnevünket keltik. A lojális ügyfelek és a ragaszkodó alkalmazottak segítik át a cégeket a válságos időszakokon. A szövetkezet nyílt napja és más eseményei csak akkor hatásosak, ha ezeket nem egyedi, figyelemfelhívó akcióként, hanem folyamatosan, a mindennapi aprómunkaként végezzük. A közösség megjegyzi értékeinket, figyeli és értékeli tevékenységünket, ez pedig kötelezettségeket ró ránk: azt kell cselekednünk, amit képviselünk. És mindez miért? Magunkért, egymásért, a program kiszámítható, fenntartható jövőjéért. Társadalmi vállalkozás vagyunk, ez is fontos eleme a marketingnek. 10

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek

A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta lehetőségek Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért - a társadalmi vállalkozások működetésében rejlő lehetőségek c. konferencia A TÁMOP-2.4.3-D/12. Szociális gazdaság fejlesztése c. pályázati konstrukció kínálta

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30.

A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. A FOGLALKOZTATÁSBŐVÍTÉS ÚJ DIMENZIÓI PROJEKTVÁSÁR ÉS SZAKMAI RENDEZVÉNY SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK SZÁMÁRA 2011.szeptember 29 30. KoopeRáció kiemelt projekt eredményei KoopeRáció kiemelt projekt célja A TÁMOP

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4.

Szerepünk a szociális gazdaságban. Kisbér, 2015. március 4. Szerepünk a szociális gazdaságban Kisbér, 2015. március 4. Az OFA szerepe a foglalkoztatás elősegítésében 1. 1992-től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása (Telepes, Lakmusz, Tranzit, Újra Dolgozom,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése

Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Nagy Miklós Csaba egyéni vállalkozó Nagy Miklós egyéni vállalkozásának fejlesztése Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

INGYENES KÉPZÉSEK. Megszerezhető kompetenciák. Elóadók, oktatók

INGYENES KÉPZÉSEK. Megszerezhető kompetenciák. Elóadók, oktatók INGYENES KÉPZÉSEK A mezőtúri Oktatási Centrumban működő Gál Ferenc Főiskola a LEADER térségek közötti együttműködési projekt címe: Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter

Szociális Szövetkezetek Magyarországon. Kovách Eszter Szociális Szövetkezetek Magyarországon Kovách Eszter Létrejöttének okai Társadalmi problémák fenntartható kezelése - Neoliberális gazdaság alternatívája: közösségi gazdaság Munkanélküliség - Lokális gazdaság

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

HOVATOVÁBB, Hova Tovább? Küngös 2015.május 28.

HOVATOVÁBB, Hova Tovább? Küngös 2015.május 28. HOVATOVÁBB, Hova Tovább? Küngös 2015.május 28. Miért vagyunk itt? Mi alapozhatja meg egy szociális szövetkezet létrehozását? Átlagon felül teljesítő, jó gyakorlatot folytató, mintaként nevesíthető közfoglalkoztatási

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

H.D.Napfény Kft. marketingterve

H.D.Napfény Kft. marketingterve H.D.Napfény Kft. marketingterve Egy 10 milliós ország és egy 15 milliós nemzet. Budapest - Magyarország fővárosa. 2014-at írunk. Az ország gazdasága folyamatosan változik. Magyarország teljes mértékben

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18..

A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. A szociális szövetkezetek fenntarthatósága SOLTÉSZ ANIKÓ A szociális szövetkezet, mint helyi közösségi innováció nemzetközi konferencia, JPTE Illyés Gyula kar, Szekszárd, 2012. Október 18.. MIRŐL FOGOK

Részletesebben

A NESsT küldetése és tevékenységei

A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő piacgazdaságok legégetőbb társadalmi problémáira nyújt megoldást fenntartható társadalmi vállalkozások támogatása és fejlesztése révén. NESsT Portfolio

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül

Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Marketing kell vagy sem? A komplex arculatfejlesztés egy közoktatási intézmény példáján keresztül Készítette: Horváth Marianna KOMMUNIKÁCIÓ Belső és külső 2 SP Szegmentálás Célpiac keresés Pozicionálás

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben

Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet. Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Civis Kurázsi Szociális Közhasznú Szövetkezet Családi napközi és játszócsoport Debrecenben Tevékenységeink 2 családi napköziben 14 gyermek teljes körű napközbeni ellátása Játszócsoport Időszakos gyermekfelügyelet

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Mediaforce. A többit bízza ránk:

A Mediaforce. A többit bízza ránk: A Mediaforce Cégünk egyedi, testre szabott megoldásokat kínál vállalkozása fejlesztésére és marketingjének racionalizálására. A mindig túlterhelt vállalatvezetők válláról vesszük le a terhet integrált

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó

31 812 01 0000 00 00 Panziós, falusi vendéglátó Panziós, falusi vendéglátó A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management

Master of Arts. International Hotel management. Strategy Management Master of Arts International Hotel management Strategy Management Stratégiai tervezés Stratégiai tervezésen a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük. A stratégiai tervezés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása

Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Ízlelő családbarát étterem: egy társadalmi vállalkozás bemutatása Röviden az Alapítványról Története: 1997-ben hozta létre egy idős pedagógus, aki lehetőséget kívánt teremteni, külföldi jóléti szolgáltatások

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24.

ÜZLETI TERVEZÉS. Csepregi László 2011. március 24. ÜZLETI TERVEZÉS Csepregi László 2011. március 24. Csepregi László Közgazdász A szakértőről Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Kisvállalkozás-Fejlesztési Központ PhD (doktorandusz) hallgató

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv 2009-2011 STRATÉGIAI TERV 2009-2011

Eger és Környéke Takarékszövetkezet Stratégiai terv 2009-2011 STRATÉGIAI TERV 2009-2011 STRATÉGIAI TERV 2009-2011 1 I. Működési filozófia Továbbra sem változik : Működési, szolgáltatási területünkön mi vagyunk a legnagyobb helyi kompetenciával és a legszorosabb ügyfélkapcsolatokkal rendelkező

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben