Társadalmi és Munkaerőpiaci folyóirat 2012 / 1.

Átírás

1 Kerékvető xxxxxxx xxxxxxx 1 Társadalmi és Munkaerőpiaci folyóirat 2012 / 1. I. évf. 1. szám a Kerékvető Egyeslet negyedévente megjelenő kiadványa A tartalomból: A tanácsadás, mint professzió Pszichodráma, segítség a kiégés megelőzésében Hajléktalanok munkavállalásának nehézségei A sport, mint a társadalmi integráció lehetősége

2 Kerékvető Társadalmi és Munkaerőpiaci folyóirat Botka Bianka Deutsch Szilvia Móricz Rita Suhajda Csilla Szabó Csilla Sztankai Szabolcs Ungvárszky Pál Felelős szerkesztő Olvasó szerkesztő Grafika Tördelés Szerkesztőbizottság: Dr. Csoba Judit Dr. Kenderfi Miklós Dr. Kozma Judit Dr. Szilágyi Klára Tematikusszerkesztők: ISSN társadalmi szociális jelenségek felnőttképzés foglalkoztatási rehabilitáció pályatervezés orientáció, jogkörnyezet környezet kultúra oktatás pedagógia munkaerőpiac foglalkoztatás Ungvárszky Pál Horváth Erika Novák Tamás Aczél Dániel Szerkesztőség címe: 1223 Budapest, Áron u. 11. Telefon: Kiadja: Kerékvető Egyeslet a Foglalkoztatásért, Környezetnkért, és Kultúránkért Cím: 1223 Budapest, Áron u. 11. Tel.: Weboldal: a kiadásért felel Nyomtatás:. Nyomda Kft. Felelős vezető: Ungvárszky Pál Beköszöntő A Kerékvető célja a humántanácsadó humánszolgáltató, a szociális szakma, egyéb segítő szakmák eredményeinek, helyzetének a bemutatása. A kutatómunka és az ismeretterjesztés művelése - serkentése az érintett tudományterleteken. Folyóiratunk jellegét tekintve multidiszciplináris lap, alapvetően a társadalomtudományok széles spektrumát igyekszik felölelni. Egyaránt szándékozunk bemutatni a társadalmi problémákat és a megoldásukra irányuló törekvéseket, kezdeményezéseket. Ennek megfelelően, rovatainkat az alábbiak szerint alakítottuk ki: munkaerőpiac társadalmi folyamatok esélyegyenlőség képzés - oktatás felnőttképzés pályaválasztás - pályaorientáció környezet - kultúra életmód - életvitel jogszabályváltozások módszertan műhelymunka jó gyakorlatok - projekt ismertetések könyvismertető reflexiók (a megjelent tanulmányok, cikkek kapcsán) olvasói levelek aktuális téma feldolgozás Kiknek szól a lap? Reményeink szerint a lap az alábbi szakmai közösségek körében számíthat érdeklődésre: munkavállalási tanácsadók, emberi erőforrás tanácsadók, pályaválasztási tanácsadók, andragógusok, pedagógusok, pszichológusok, közösségfejlesztők, művelődésszervezők, szociális munkások, szociológusok, társszakmák képviselői, valamint e szakmai terleteken felsőfokú tanulmányaikat folytató hallgatók. Legyen Ön is a szerzőnk! Szívesen fogadunk minden, a Kerékvető folyóirat szakmai profiljába tartozó, tanulmányt, kutatási összefoglalót, szak és diplomadolgozat összefoglaló bemutatását, cikket, problémafelvetést, melyet máshol még nem publikáltak. Másodközlésre abban az esetben van lehetőség, ha az adott témát egy új aspektusból is szemlélteti, vagy a téma társadalmi - szakmai aktualitása ezt indokolttá teszi. Másodközlések esetében erre a tényre fel kell hívni a figyelmet, illetve szkséges bemutatni az új téma megközelítés mibenlétét. Teret adunk a jó gyakorlatoknak projektismertetéseknek, jogszabály változások kapcsán hatáselemzéseknek, könyvismertetéseknek, stb. Továbbá várjuk, a megjelentetett munkák kapcsán a reflexiókat is. A beérkezett munkákat a tematikusszerkesztőink elővéleményezik, ezt követően a Szerkesztőbizottság bírálja el. Pozitív elbírálást követően megjelentetjk.

3 4 kerékvető 2012 / 1. Tanácsadás, mint professzió Dr. Szilágyi Klára Tartalomjegyzék MÓDSZERTAN Dr Szilágyi Klára: A munka és pályatanácsadás, mint professzió Papp Ákos: A pszichodráma, segítség a kiégés megelőzése érdekében MUNKAERŐPIAC Ungvárszky Pál: Hajléktalanként élni dolgozni? Projektismertetés Deutsch Szilvia: A sport, mint az integráció eszköze (1. rész) A munka-pálya tanácsadás professzióvá válásának jelentős tudománytörténeti előzményei vannak, így a filozófia, a pszichológia, a közgazdaságtan, a szociológia, az orvoslás fejlődése tette lehetővé gyakorlati tevékenység tudományos megalapozását. Ezen terletek fejlődése klönböző jellegzetességet mutat, de a tanácsadás vonatkozásában megfogalmazható az interdiszciplinaritás jelentősége, mint nehézség és egyben, mint lehetőség is e folyamatban. Egy-egy fogalom elemzése talán rávilágíthat erre a fejlődési folyamatra, mi most a munka értelmezési változásainak végig gondolását választottuk. A munka a létfenntartás eszközeként definiálódott a múlt század materiális szemléletmódja miatt, a munka azonban a személyiség alkalmazkodásának eszközeként vált a társadalmi szerveződés meghatározó összetevőjévé. A munkavégzés sokszínűsége a munkamegosztás tudatos szerveződését is kialakította és ez a fejlődési folyamat az alkalmazkodás magasrendű formáját, az egyttműködési készséget kívánta meg a résztvevőktől. A munka ma a személyes életutat meghatározó lehetőség az egyén számára. Ettől igen eltérő periódusokra tekinthetnk vissza. Hosszú és jelentős szakasz volt az ember munka kapcsolatában, amikor a munka kényszer jellege volt a domináns. Ennek nyelvnkben a rabszolgamunka, vagy a kényszer munkatábor kifejezések jelzik a tartalmat. A rab, vagy a tábor a szabadság hiányát, a szolga az alsóbbrendűséget sugallja, a kényszermunka, mint a bntetés eszköze is megjelent. Negatív jelzők, negatív érzelmek kapcsolódnak a fogalmakhoz, s mindemellett a munka nem érték, nem a társadalmi működés központi eleme volt, mert jelentős számú és irányító funkcióval felruházott csoportok számára nem volt meghatározó a munkatevékenység. A következő periódusban az ember-munka relációjából a munkát, mint a létfenntartás meghatározó eszközt emeljk ki. Ebben az összefggésben a személyes szabadság korlátozása már kevésbé meghatározó, s talán a kényszer mellett a tudatos kötelezettség vállalás is megjelent. (Anyagi javakkal jól ellátott csoportok e folyamatból is kimaradtak.) A munka értelmezésének XX. századi felfogás a munkavégző személyiségének jelentőségét erősíti fel, s ebben az új szakaszban megjelenik a munka örömszerző funkciója is. A munka, mint örömforrás értelmezése új lehetőséget jelent az egyénnek saját életpályájának alakításában, de új értelmezést kínál az érintkező tudományterletek számára is. E három nagy szakasz elklönítése nem túlságosan differenciált megközelítés, de még így is meg kell fogalmaznunk, hogy a munka, mint tevékenység funkcionálásakor mindhárom jellemző egytt is megjelenhet az életútban és a társadalomban is. Ha a személyes életépítésben összetett módon jelenik meg a munkavállaláshoz kapcsolódó tapasztalat, akkor ez kihat más tudományterletek munka felfogására is, akár a közgazdaságtani, akár a szociológiai, vagy az orvoslás értelmezési lehetőségeire gondolunk. A tudományterletek önálló fejlődése a munka vonatkozásában új fogalmakkal, újfajta szemléletmóddal gazdagította az elméleti megközelítést és e tudományterletek egymáshoz kapcsolódó fogalomköre alakította ki azt az interdiszciplináris értelmezési keretet, amelybe az ember pálya reláció behelyezhető. Ennek alapján vált szkségessé, hogy a tanácsadás, mint gyakorlatorientált tevékenység elméleti alapjai kutatásokkal bizonyított módon meghatározásra kerljenek. A munka, mint tevékenység jelentősen befolyásolja és befolyásolta mind a társadalom szerveződésének folyamatait, mind az egyén életminőségét és ez már a mindennapok tapasztalata is a múlt század közepe óta. A tudományterletek belső fejlődése révén is jelentős figyelem irányult a munkához kapcsolódó törvényszerűségek feltárására, de egyetlen hagyományos diszciplínának nem vált fő kutatási terletévé a munka, mint életutat szervező erő- vizsgálata. Így az interdiszciplináris megközelítés olyan szkségszerűséget jelent, amely meghatározza a munka pálya tanácsadás komplex, elméleti alapját. Egy tevékenység társadalmi elfogadottságát nagymértékben meghatározza annak tudományos megalapozottsága, a tevékenység szabályozottsága, valamint a megkövetelt minimális képzettségi szint, amellyel a munkavégzés folytatható. Így a tanácsadás professzióvá válásának feltételeit a tudományosan megalapozott interdiszciplináris szemléletmód, a tanácsadó tevékenység szabályozottságának (protokolljának) kiala-

4 6 kerékvető 2012 / 1. Tanácsadás, mint professzió módszertan 7 kítása, valamint a magas szintű speciális képzettség adja. Tanácsadó szakma új minősége a klönböző tudományterletek eredményeinek szintetizálásán alapul, és a felkészlést a képzési rendszerbe történő beépltsége jelenti, konkrétan a klönböző képzési szintek megjelenése (Ba, Ma, PhD). Ehhez járul a tanácsadó munka szakmai jellegű szabályozása, amelyen bell a fejlődés és folyamatelvnek és életpálya szemléletnek kell érvényeslnie. A szabályozottsághoz kapcsolódik a konkrétság követelménye, valamint az (ön) ellenőrzés feltételeinek kialakítása (adminisztráció). A tanácsadás professzióvá válása nagymértékben fgg a tevékenység társadalmi beágyazottságától, amelynek fő jellemzője, hogy a tanácsadás milyen mértékben elérhető az állampolgárok számára. Ez közép- és kelet-európai országok számára azt jelenti, hogy a pályaválasztással, munkavállalással kapcsolatos döntések felelősségét az egyes polgároknak fel kell ismernik és vállalniuk kell. Fel kell tételeznnk azonban azt, mint ahogy azt Frettwell 2000-ben megfogalmazta, hogy az állam továbbra is segíti polgárait vagyis a fiatalokat és a felnőtteket egyaránt egyéni képességeik és érdeklődési körl felszínre hozatalában, annak érdekében, hogy így könnyítse meg az életpálya megválasztásával kapcsolatos döntéseket. A támogatás fő eszköze a naprakész információk biztosítása a folyton változó munkaerő-piacról, valamint az öndefiníció fontosságának az elfogadtatása a felnőtté válás folyamatában. (Super, 1968) E két gondolat összekapcsolása az alapja annak a gyakorlati tevékenységnek, amelyet a munka-pályatanácsadó végez. Az interdiszciplináris szemléletmódban azonban klönböző hangsúlyokkal szerepelhetnek a klönböző tudományterletek szempontjai, valamint a tanácsadók személyes elkötelezettsége is meghatározhatja egy-egy részterlet hangsúlyozottabbá válását. Így a tanácsadás elméleti kereteinek kimunkálása mellett elengedhetetlen, hogy kialakuljon egy-egy ország szakmai hagyományait is figyelembe vevő tanácsadási protokoll. A magyar tanácsadási tevékenység a pszichológiai tanácsadásból táplálkozott, de az elmúlt 20 évben megteremtődött a tevékenység önálló tartalma. A kor szellemének megfelelően a tanácsadásnak két formája terjedt el hazánkban: az egyéni és csoportos tanácsadás. Az egyéni tanácsadás öt szintből áll, mint az úgynevezett magyar modell. 1. Az gyfél igényének meghatározása - probléma definíció, amely a kapcsolatteremtésen keresztl segít az gyfélnek önmaga helyzetét megfogalmazni, a feltárt nehézségek és kérdések közl kiemelni a számára fontos megoldásra váró problémát. 2. Tisztázás - a kérdéskörhöz kapcsolódó alternatívák, egyéni személyiségtényezők, értékek megismerése. Ide tartozik az egyén problémakörre vonatkozó ismereteinek, érzéseinek, a kérdéshez kapcsolódó előítéletek, viselkedési sémák, döntési szituációknak a megbeszélése. 3. Elemzés. Az eddigi élettapasztalatokból, életútból, a reális adatokból következő eredmények és hiányosságok számbavétele. Ide tartozik az iskolai végzettség, az anyagi helyzet, a családi körlmények, elvárások számbavétele, a lehetséges iskolai végzettség megszerzésének anyagi feltétele. Fontos elemezni a pályaismeret minőségét, és a munkaerő-piaci lehetőségeket áttekinteni, és összekapcsoljuk a személyes jellemzőket és a realitásból nyert adatokat. 4. Szintetizálás, amely hipotetizálását jelenti a probléma definícióhoz tartozó személyi és realitásadatoknak, amelynek középpontjában a tanácskérő önelfogadása és öndefiníciója áll. Ez azt jelenti, hogy csak azokkal az adatokkal, érvekkel és érzésekkel dolgozunk szintetizáláskor, amelyeket a tanácskérő önmagáról akceptálni képes, vagy önmagáról elfogadni akar. Az akceptált szubjektívek középpontba állításával hipotéziseket állítunk fel a problémadefinícióra adható válaszok vonatkozásában. 5. Megállapodás, amely a tanácsadás folyamatának azt a szakaszát jelenti, ahová a tanácskérő eljutott, amely lehet egy döntéshozatal, egy cselekvési terv, egy megvalósítási terv, egy jelentkezési mozzanat, egy várakozási álláspont, amelyet összefoglaló néven a tanácsadásban kialakított egyttműködés eredményeképpen létrejött megállapodás nak, vagy megállapításnak fogalmazhatunk meg (tartalmától fggően). A csoportos tanácsadás alapját a strukturált csoportfoglalkozás kialakítása tette lehetővé, amelynek a gondolatmenete a következő: Hangulatteremtés mint módszer azt jelenti, hogy elválasztjuk a hagyományos ismeretátadástól ezt a foglalkozási formát. Pl.: játékkal, zenével, fejtörővel kezdjk a foglalkozást. Célkitűzés mint módszer azt jelenti, hogy tudatosodjon a résztvevőkben, ma mit kell tennik önmagukért. Ezt közlés formájában célszerű legtöbbször megoldani. Ismeretfeldolgozás mint módszer azt jelenti, hogy meghatározott tartalmú strukturált gyakorlatok segítségével dolgozza fel a csoport a témát. Személyes hozam mint módszer azt jelenti, hogy egyéni megnyilatkozásokat hívunk, kérdésre válaszokat gyűjtnk, amiben a résztvevők megfogalmazzák, mit kaptak, mit nyertek a foglalkozás révén. (Az egyéni igények, érdekek megfogalmaztatása igen fontossá válik a további közös munka szempontjából.) A következő foglalkozás előkészítése mint módszer azt jelenti, hogy egy-egy struktúra lezárásaként megjelöljk a következő témakört, amellyel az információnyújtást vagy az öndefiníció fejlődését segíteni kívánjuk. Mind az egyéni tanácsadás típusai meghatározásra kerltek, amelyek az ismétlődő tanácsadási problémák felismeréséhez nyújtanak segítséget (10 típus). A csoportos tanácsadás típusait a célcsoportok igényei szerint határoztuk meg. A tanácsadási tevékenységhez nagymértékben hozzátartozik az az adminisztráció, amellyel a tanácsadó munka ad hoc jellege csökkenthető, így az egyéni tanácsadást a tanácsadó napló vezetése segíti, míg a csoportos tanácsadói tevékenységet az úgynevezett forgatókönyvek, a tervezett tevékenységek leírása, támogatják. Mind ezek keretet biztosítanak a tanácsadói tevékenységhez, ezen bell jelentős a tanácsadók önállósága. Például a módszertan kiválasztásában, a feladattípusokban történő változtatás lehetőségében, stb-stb. Az elmúlt két évtized demokratikus átalakulását végig kísérte az az információs technológia fejlődése, amely a tanácsadó tevékenység széles körben történő hozzáférését nagymértékben elősegítette. A számítógéppel támogatott tanácsadás a kilencvenes évek eleje óta jelen volt a hazai gyakorlatban. A hazai fejlesztésekre hatott mind a német, mind az angol nyelvterleten alkalmazott módszertan, így megismerkedtk az úgynevezett nagy tanácsadási rendszerek adaptálási lehetőségeivel, mint a Choises, vagy az egyes személyiségjellemzők megismerését segítő egyszerűbb eljárásokkal, mint a Step plusz. Magyarországon a számítógéppel támogatott orientáció fejlesztésének első szakaszában az információs programok kialakítása volt a jellemző, így például képzési regiszterek, pályák és végzettségek összekapcsolása, ezen bell kiemelt szerepet kapott a pályák tartalmának ismertetése. A Pályák világa típusú programok, amelyek a munka világában történő eligazodást segítették, tevékenység centrikus megközelítéskkel igen sikeres és eredményes iránynak bizonyultak. A második szakasza a fejlesztésnek az öndefiníciót segítő programok kialakítása volt, így kiemelt személyiségjellemzők az érdeklődés, képesség, érték és munkamód megismeréséhez kapcsolódó programok segítették a tanácskérőt az önmegismerésben, azonban az új ismeretek beépítése a munka-pályaválasztási döntési folyamatba még többnyire tanácsadói közreműködést igényeltek. Az ezredforduló után, mint a fejlődés harmadik szakasza indult meg azon programok kidolgozása, amelyek ma már internetes alapon működnek, ahol a tanácsadó jelenléte nélkl is sikeresen végigvihető egy informálódási folyamat. Ehhez kapcsolódik az online tanácsadás megjelenése, amely a munka.hu elérhető. A felnövekvő új generáció számára ez a megközelítés hozzájárulhat a tanácsadás elfogadásához, és erősíti az információszerzés önállón módját. A tanácsadók számára az internetes alapú tevékenység biztosítja a széles körű elérhetőséget és ezáltal növekszik a társadalmi beágyazottsága e munkának. (skype, videotanácsadás, chat stb.) A professzióvá válás harmadik összetevője a tanácsadó képzés folyamatának kialakítása, amely Magyarországon 1992-ben kezdődött meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán, elnevezése munkavállalási tanácsadó volt és főiskolai szintű végzettséget adott. A Bologna-folyamat bevezetése 2006-ban megváltoztatta a képzési struktúrát, az andragógia alapképzésen

5 8 kerékvető 2012 / 1. bell szakirányként lehet elvégezni a munkavállalási tanácsadó szakot, amelyre több felsőoktatási intézményben lehet jelentkezni, de folyamatos képzés az elmúlt öt évben csak Gödöllőn volt. A Bolognai-folyamat eredményeképpen létrejött a mesterképzési szint, Emberi erőforrás tanácsadó elnevezéssel, amely képzés Pécsett, Győrben, Debrecenben és Gödöllőn folyik. Az új rendszerben, mindegy 300 tanácsadó végzett, azonban a gyakorlati tanácsadói munkába való bekapcsolódásuk akadályozott, klönös tekintettel a gazdasági válságra. A képzés harmadik szintje a doktori képzés is kialakult. ELTE Pedagógiai Doktori Iskolájában, andragógia tanácsadás témakörben készltek disszertációk. A utóbbi 10 évben közel tíz dolgozat kerlt megvédésre. A professzióvá válás feltétele, hogy a képzésben olyan oktatók vegyenek részt, akik elkötelezettek a tanácsadó szakma iránt, a doktori képzéssel az oktatói utánpótlás kérdése is megoldódni látszik. A társadalmi változások jól tkröződnek abban a jelenségben is, hogy a civil szerveződésekben nagyobb arányban jelent meg a tanácsadás szkségességének felismerése, mint az állam által működtetett rendszerekben. E tendencia nem mindig erősíti a tanácsadás társadalmi elfogadottságát, de a hozzáférhetőséget biztosítja. A civil szervezetek munkatársai valódi kapcsolatot építenek ki a lakosság kevéssé iskolázott rétegeivel, szorosan egyttműködnek az iskolákkal és más képző intézményekkel. A civil szervezetek egyttműködnek az állami szervezetekkel is, mert lassan kiéplt az a pályáztatási rendszer is, amely támogatja a civil szervezeteket, abban hogy az állampolgárok számára elérhetőbbé váljanak a klönböző tanácsadási szolgáltatások. Nem fogalmazhatunk azonban úgy, hogy megoldottnak tekinthetjk az állam által működtetett rendszerek egyttműködését, az egészséggy, az oktatás és a foglalkoztatás összhangja sem az irányítás sem a gyakorlat szintjén nem alakult ki. További megoldandó feladat az Európai Uniós követelményekkel való harmonizáció kialakítása, klönös tekintettel a tanácsadói kompetencia meghatározására. Emellett nagy szkség van olyan átfogó kutatásokra, amelyek segíthetik a professzionalizálódás folyamatát, az elméleti alapok mélyítését a tanácsadói tevékenység módszertanának további strukturálódását, valamint a képzés, továbbképzés rendszerének építését. Összegezve a tanácsadó szakma önálló professzióvá vált, így egy hosszú és eredményes út áll mögöttnk, de az előttnk lévő célok is igen távlatosak és sok személyes és társadalmi energia mozgósítását kívánja meg a jövőben is. Ismeretfeldolgozáshoz javasolt feladattípusok: gyűjtés, csoportosítás, párosítás, rangsorolás, fogalomtisztázás, definíció megalkotása, mondatbefejezés, összehasonlítás, táblázatok, rendszerek létrehozása, videofilmek elemzése, ábrázolás, asszociációs játék, érzékelésen alapuló játékok, szerepjáték, helyzetgyakorlatok, munkahely látogatás. A pszichodráma, segítség a kiégés megelőzése érdekében Papp Ákos Bevezetés A segítő foglalkozások esetében elengedhetetlen a személyi alkalmasság, a viszonylag erős, teherbíró, kiegyensúlyozott személyiség. Ez utóbbi követelmény azonnal elvezet az önismeret kérdéséhez. A szociális szakembereket képző egyetemeken, főiskolákon kisebb jelentőséget tulajdonítanak ennek a témának, mint amennyit megérdemel, illetve a segítő pálya további szakaszában, gyakran fel sem merl kérdésként az önismeret karbantartása, jelentősége. A szociális munkásnak tevékenysége során mivel nehezebbnél nehezebb problémákkal találja szembe magát előzetesen át kell gondolnia minden lépését azok várható következményeivel egytt. Tehát leszögezhetjk, hogy a segítő foglalkozásúak számára kitntetett fontossága van az önismeretnek Az önismerethez sokféle út vezet, vannak egyéni módszerek. Általában azonban sajátos csoportfolyamatok keretében gazdagodhat, mélylhet az önismeret. A segítő foglalkozás három alapvető tényezőt feltételez: a megfelelő motivációt, a szakmai tudást és az önismeretet. Lényeges, hogy aki erre a pályára lép, legyen tisztában saját motivációival. A kérdéseket fel kell tenni: miért akarok segítő lenni? Miért akarok másoknak segíteni? Gyakran ezek megválaszolásával elkerlhető lenne a kiégés. Tomcsányi és munkatársai (1990) tanulmányukban az érett segítői identitást tartják fontosnak. Megjegyzem, hogy az érett személyiséggel rendelkező segítők is ki vannak téve a kiégés veszélyének, de inkább képesek tudatos döntésekre és módosításokra személyiségk integrálódása és érése érdekében. Mivel nincs megfelelő létszámú szakképzett segítő a szociális szférában, sokan képesítés és kellő szakmai ismeret nélkl végzik ezt a munkát. Lelkesek, határtalanok és pontosan ezért vannak kitéve a kiégés veszélyének. A határok fenntartása klönösen fontos, így a személyes határok fenntartása, a kompetenciahatárok, valamint a szakmai határok szintjei. A kompetenciák tisztázása, a segítő határok megtartása elsajátítható technika, ezek a készségek fejleszthetőek. Azt is tudomásul kell venni, hogy az gyek egy része nehezen kezelhető, csodák ritkán történnek az élet perifériáján. A szociális szférában inkább a lassú folyamatok jellemzőek. A segítő pályán levő nők arányszáma magas. Hivatásuk mellett, a házimunka és a család ellátását is végzik, ami szintén egyfajta természetes segítő funkció. Ebből következőleg a nők még nagyobb mértékben vannak kitéve a kiégés, kifáradás veszélyének. A szociálpszichológiai vizsgálatok során olyan jelenségeket is tapasztaltak, amelyek a kiégéshez vezető folyamatban főleg a nőkre jellemző. A segítő foglalkozás mentálisan nagyon megterhelő a segítő számára, hiszen az egész személyiségét veszi igénybe. Aki erre a pályára lép, annak számolnia kell a burnout veszélyével és kockázatával is. A kiégésnek egyéni és intézményes okai vannak, ezek bonyolult mechanizmusban működnek, gyakran egymással szoros összefggésben. A cikket a szerző, Munka pályatanácsadás mint professzió című könyvének a felhasználásával készítette. Dr Szilágyi Klára: Munka Pályatanácsadás mint professzió, Kollégium Kft. Budapest, 2007

6 10 kerékvető 2012 / 1. A pszichodráma, segítség a kiégés megelőzése érdekében módszertan 11 A pszichodráma hatékony módszer a segítségben Magyarországon a szociális munka, minden intézményi és személyi feltételével jelenleg is alakulási fázisában van. A szakmában dolgozók egy része még szakképzetlen vagy képzés alatt áll. A segítéssel foglalkozó szakmák, így klönösen a szociális munkával foglalkozók, magában hordozzák a kiégési szindróma veszélyét. A probléma a segítő személyiség bizonyos jellegzetességei mellett komoly szervezeti és strukturális kérdéseket is felvet, hiszen nincs általános védőháló rendszer kidolgozva a segítők megsegítésére. A szociális munka szótára tömör és nyers definíciót ad a burnout állapotáról: szociális munkások leírására használt kifejezés, akik apatikusak lettek vagy dhöt éreznek gyfeleik iránt. Ennek leggyakoribb oka, hogy munkájukban túlterheltek voltak, stresszekkel teli helyzeteikben frusztráltnak érezték magukat. A szociális intézményekben dolgozók, a struktúrában rejlő nehézségek miatt is fokozott veszélynek vannak kitéve. A segítő foglalkozáshoz szkséges elméleti tudás mellett az önismeret mélyítése elengedhetetlen feladat. Így tehát a pszichodráma kiégést megelőző program alapvető célja az önismeret és személyiségfejlesztés dramatikus eszközökkel egy teherbíró segítői réteg kiképzése. Konkrét célja a segítői identitás és a segítő szakmában szkséges szerepek erősítése, a segítő szakemberek készségeinek fejlesztése. Altruizmus, segítő szindróma, kiégés köré kapcsolódó kérdések tisztázása. A pszichodráma előnye, hogy a verbális megnyilvánulás mellett teret enged a cselekvésnek, lehetővé téve a történések színpadon történő lejátszását. A módszer a burnout kezelését, a segítői identitást és a segítő kapcsolatot a szerepelméleten keresztl közelíti meg. Egy ilyen feldolgozásban megtörténhet a látásmód újradefiniálása, a szerep megvizsgálása dramatikus eszközökkel, és szerepcsere által átélni szignifikánsan más szerepek perspektívájából. A burnout elleni pszichodrámában a következő témák jelenítődnek meg leginkább: a problémás kliensek, emocionális kimerlés, elszigeteltség a munkahelyen, szomatikus bántalmak, nehézségek a családban. A pszichodráma alkalmas arra, hogy - feldolgozva az érzelmi hátteret próbacselekvésekkel lehetővé tegye a negatív érzések kifejezését is. A csoportban megélt katarzis önismerethez juttat, érleli a személyiséget, hozzásegít az autonómia megszerzéséhez, a pozitív énkép kialakításához, és így a segítés képességéhez is. Tulajdonképpen egy megújulási tréningről van szó, melyben a résztvevők a bizalom kialakulását követően szabadon dönthetnek, hogy milyen témával vagy kinek a személyes témájával szeretnének dolgozni, játszani. Egy csoportfolyamat óraszáma változó. A megállapodás szerint az egy csoportban résztvevők létszáma fő között van. Az alkalmazott módszert meghatározza a csoport sajátossága, összetétele és fejlődési foka. A csoportvezető felelőssége, hogy a pszichodráma eszköztárából rugalmasan válassza ki az éppen megfelelő munkamódszert. A csoportvezetők a Magyar Pszichodráma Egyeslet által - mely hazánk egyik legnagyobb csoportpszichoterápiát nyújtó szervezete - kiképzett vezetők. Gyakori módszerek és főbb technikák: bemelegítő játékok, csoportjátékok, szociometria, szimbólumok használata, szociodramatikus esetfeldolgozás, dramatikus interjú, szerepcsere, duplázás, tkör, szerepvisszajelzés stb. A képzés gyakori egységei: a segítői identitás és szerepek, a segítő kapcsolat, problémamegoldás, siker valamint a játszmákból való kilépés. A pszichodráma szervezésének feltételei A pszichodrámát akár terápiás, akár személyiségfejlesztő vagy egyéb céllal csak megfelelően felkészlt szakember pszichodráma-vezető - alkalmazhatja, akinek meg kell felelni minden törvényi és normatív szabályozásnak. A pszichodráma vezető cím elnyerése a Magyar Pszichodráma Egyeslet képzési rendszerén bell szerezhető meg. Erről a MPE hivatalos tanúsítványt ad ki. A sikeres záróvizsga pszichodráma-vezető címet ad, és pszichodráma csoportok önálló vezetésére jogosít. A képzés célcsoportjai a szociális munka terletén dolgozó szakemberek, akik segítő tevékenységet folytatnak. Ebbe a körbe tartoznak a középfokú, illetve felsőfokú végzettséggel, vagy képzés alatt dolgozó segítők. A képzésen vezető és alkalmazott beosztásban dolgozók egyaránt részt vehetnek, hiszen a terhelést mindenki érzékeli a saját szintjén. A képzés első szűrője a felvételi elbeszélgetés, amely egyéni interjúból áll. Tárgyi feltételek Szokványos tárgyi eszközökkel ellátott, zárható helyiség, megfelelő számú székekkel. A helység mérete alkalmas kell, hogy legyen a játéktér kialakítására, hiszen egy-egy játék alkalmával több csoporttag is aktív, folyamatosan mozgásban lesz. Valamint papír, színes ceruzák. Követelményrendszer A képzés jellege miatt elméleti számonkérés nincs, fontos a folyamatos és aktív jelenlét. A cél nem a pszichodráma módszerének megtanítása, hanem az önismeretszerzés, személyiségfejlesztés, valamint a megújulás lehetőség. A burnout fogalma A kiégés egy szociálpszichológiai jelenség. Meghatározása nem egyszerű, mivel a tnetek igen változatosak és gyakorlatilag csak a kiváltó ok klönbözteti meg őket más testi-lelki zavaroktól. Az 1970-es években egy New York-i klinikán Freudenberger és munkatársai önsegítő közösségek tagjait, krízisintervenciós központok és egészséggyi intézmények dolgozóit vizsgáltak szociálpszichológiai módszerekkel, ennek eredményeként írták le a kiégés tnet-egyttesét. Freudenberger (1974) szerint: Ez a szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerlés állapota, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. Edelewich Brodsky szerint a kiégés nem statikus jelenség, hanem több fázisból álló folyamat, amely ciklikusan ismétlődik. A lelkesedés fázisa a kiindulópont, ami nagy remények és felfokozott segítő szándékok időszaka. Ebben a periódusban a segítő rengeteget dolgozik, esetleg túlórázik, elvárásai irreálisak, a kliensekkel túlzott módon azonosul. Következő fázis a stagnálás, amely jellemzője, hogy a kezdeti lendlet lelassul, a segítő a munkáját már kevésbé találja izgalmasnak, aktivitása csökken. A frusztráció szakaszában felvetődik a munka értékének és a segítő személy hatékonyságának a kérdése. Emocionális zavarok és testi tnetek is jelentkezhetnek. Az apátia fázisában minimálisra csökken a kliensekkel való kapcsolat, a szakmai munka végzése gépiesen történik. Cherniss szerint az elkötelezett szakember a hivatali stressz és a fokozott követelmények hatására eltávolodik munkájától. Az első fázisban a segítő stressz állapotába kerl, az erőforrások és a követelmények kiegyensúlyozatlan viszonya miatt. A következő szakasz a stagnálásé, amelyre a hajszoltság érzése jellemző. A harmadik szakaszban sajátos módon védekezik a támadással szemben, meg-

7 12 kerékvető 2012 / 1. A pszichodráma, segítség a kiégés megelőzése érdekében módszertan 13 változtatja hozzáállását a munkához, visszavonul, cinikussá, rideggé válik. Maslach szerint egy többdimenziós jelenségről van szó, ahol a tnetegyttes egy krónikus érzelmi interperszonális streszszekre adott válaszreakció. Igaz ugyan, hogy egyéni stresszérzékelésről van szó, de ez csak a munkaszervezeti tényezők és a társas kapcsolatok kontextusában értelmezhető. Maslach és Pines segítők körében lefolytatott vizsgálatai alapján a kiégést az érdeklődés elvesztésével jellemzi azon emberek iránt, akikkel a segítő személy dolgozik. A fizikai és érzelmi kimerlés következtében a segítő személy cinikussá válik, nem képes szimpátiát, vagy sajnálatot érezni kliensei, páciensei iránt. A kiégett szakember nem tudja megfelelően ellátni feladatait, teljesítménye leromlik, személyes problémák, konfliktusok jellemzik. Mindezek következménye a munkahely, esetleg szakmaváltás, némely esetben orvosi segítségre igénybevétele. Ditsa, Kafry munkapszichológus professzor megfogalmazásában a kiégés tartós vagy ismételt emocionális terhelés eredménye a más emberekért való hosszú távú, intenzív erőbedobással összefggésben.. A kiégés tnetei és veszélyei A szindróma jellegzetesen a segítők megbetegedése, főleg az egészséggyben, a szociális szférában és a pedagógus pályán fordul elő. A kiégés évek alatt fokozatosan alakul ki, és a tnetek kezdetben szinte észrevétlenl jelentkeznek. Mik a kiégés általános jellemzői? A problémák fizikai és pszichikai dimenziókban jelentkeznek. Eleinte klön-klön a későbbiekben egytt. Ezért is beszélhetnk tnetegyttesről vagy tnetcsoportról. Pszichés tnet a reménytelenség és tehetetlenség érzésének megjelenése. Az érzelmek ellenőrzése nehezen megy, esetleg agresszív reakciók jelentkeznek. Az intellektuális képességek zavarai is megjelennek, csökken a koncentrációs képesség és az emlékezőtehetség. Fiziológiai tnetként állandósuló feszltségérzés és fejfájás jelentkezik, a test ellenálló képessége csökken, fizikai reakciók lépnek fel. A magatartást a gyakori kontrollálatlan agresszió és dhkitörés jellemzi. Csökken a teljesítőképesség, a kezdeményezőképesség és a szakmai érdeklődés. A kapcsolatokat a visszahúzódás, a baráti kör elhanyagolása és a korábbi hobbyk feladása jellemzi. A viselkedés problematikussá válik, megjelenik a cinizmus, közömbösség és a negatív beállítottság a kliensekkel szemben. A korábbi elkötelezettség elvész. Csabai - Molnár szerzőpáros szerint a kiégettség hatásait elemezve az ellátás minőségének romlása lehet az első tnet, amit a munkával való elégedetlenség érzésének kialakulása követhet. A kiégést dr. Hézser Gábor egy tizenkét lépcsős folyamatként írja le, amelyben a szakaszok helyzettől és személyiségtől fggően klönböző erősséggel jelentkezhetnek. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig tartó első szakaszban a képességek, adottságok bizonyítása kényszerré válhat, ami a testi-lelki egészséget veszélyeztetheti. A fokozott erőfeszítés szakasza, ahol megszűnik a feladatok delegálásának képessége, nő a kontrollvesztéstől való félelem. Lelkiismeretességre, elkötelezettségre hivatkozva magyarázzák a túlterhelést. A teljesítménynövelés fáradsághoz vezet, megjelennek a kiégés első jelei. A személyes igények elhanyagolása fázisában minden eltűnik, ami a személyes elégedettséget szolgálta, az érzelmek messze tűnnek. Elvész a humor, a munka az egyetlen időtöltés, fokozódhat a szeszesital fogyasztás vagy más káros szenvedély. Egy másik szakaszban a személyes igények és konfliktusok elfojtása során az érintett érzékeli kiegyensúlyozatlanságát, sokat foglalkozik magával, komolyan veszi egészséggyi problémáit. Mindent megtesz magáért, de arra is vigyáz, hogy környezete ne vegye észre. Az értékrend megváltozása fázisában az igényekről való lemondás után könnyen borul a belső, természetes értékrend. Elvész a szkséges és kevésbé szkséges közti klönbségtétel képessége, megváltozik, beszűkl az időérzékelés. Deformálódik az ítélő- és érzékelő-képesség, a kapcsolatok megromlanak. A fellépő problémák tagadása során a környező világgal való kapcsolat elvész, kialakul csak feladatokra való koncentrálás. A viselkedésmódot intolerancia jellemzi, a gondolatvilág beszűkl. A visszahúzódás szakaszát a mindenből kiszállni vágy uralja. Megjelenési módja lehet az agreszszió vagy tréfamesterré válás. A lényeg; elérhetetlenné válni mások számára. A magatartás és viselkedésváltozás szakasza során elvész a klső vélemény meghallgatásának képessége, minden kritikaként hat. Radikális változások jelennek meg, de szélsőségekben nyilvánulnak meg. A deperszonalizáció állapotában az önérzékelő képesség elvész, a belvilággal való kapcsolat megszűnik. A belső resség állapot feltöltése gyakran alkohollal, kábítószerrel, futó kalandokkal történhet, esetleg szorongató érzésekkel, mint: a félelemérzet, pánikszerű aggodalomrohamok. Depresszió során az egyén az élet értelmetlenségét, reménytelenségét, örömtelenségét éli meg, elhatalmasodik a kimerltség és kétségbeesés érzése. Állandósul a fáradság. Ez az állapot a szuicidalitás veszélyét is magában hordozza. Az utolsó szakasz a teljes kiégettség, ami súlyos pszichoszomatikus betegség, kórházi kezelést, majd utógondozást igényel. Kevesen jutnak el ebbe a stádiumba, mert az előző szakaszok jelei már srgetik a beavatkozást. A fentiek alapján bátran állíthatjuk, hogy a segítő foglalkozás legfőbb veszélye a kiégettség állapota. Bárki kiégetté válhat, mégis bizonyos csoportok nagyobb veszélynek vannak kitéve. Így klönösen a segítő szakmában dolgozó személyek, akik viszonylag hosszú időn keresztl emberekre irányuló, nagy érzelmi igénybevételt követelő munkát végeznek. A segítő személy gyakran nem is veszi észre, hogy egyre inkább sodródik a kiégés irányába, illetve másnak tulajdonítja a kialakult tneteket. Nem ritka a túlzott gyógyszer és alkoholfogyasztás. Egyes kutatások szerint az egészséggy dolgozói között a stresszel kapcsolatos néhány megbetegedés, mint a szívinfarktus, drogfogyasztás és suicidum kifejezetten magasabb átlagot mutat. A kiégettség állapota nem csak a segítő személy saját életében és munkahelyén jelent problémát, hanem működése kihat a közvetlen környezetére, így családjára is. Természetesen ne feledkezznk meg arról a klienskörről sem, akikkel kapcsolatba kerl a kiégett segítő. Ők valószínű, hogy nem kapják meg azt a segítséget, ami az ő helyzetkben adekvát lenne. Edelwich és Brodsky (1980) szerint a kiégés olyan, mint egy fertőzés. Átterjedhet a személyzet egyik tagjáról a másikra, vagy személyzetről a kliensekre. A munkahelyen bell tulajdonképpen informális értékrendként adják át a régi dolgozók az új munkatársaknak ezeket a kódolt normákat. (pl.: Nem érdemes, mert reménytelen gy, vagy miért töröd magad kifejezésekkel stb.) Összességében tehát elmondható, hogy a kiégést a kezdeti lendlet és sikerek után az elfáradás, az erők csökkenése jellemzi. Az energia fokozott mértékű igénybevétele az egyén tartós fáradságát és kimerltségét okozhatja, amelyben nem képes a normális működés megvalósítására. Ezt leéplési