Rendszer és életvilág
|
|
- Róbert Kis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Rendszer és életvilág System und Lebenswelt. In: Theorie des kommunikativen Handelns Azt a paradigmaváltást, amelynek során a célt követő tevékenységet a kommunikatív cselekvés váltja fel, a meadi cselekvéselmélet vezérfonalán addig a pontig követtük, ahol újra felvetődik az interszubjektivitás és az. önfenntartás témája. A cselekvéselméleten belül végbement paradigmaváltással csak egyikét érintettük annak a két alapproblémának, amelyet az instrumentális ész kritikájának aporetikus kifejtése hagyott ránk. A másik alapprobléma a cselekvés- és rendszerelmélet tisztázatlan viszonya, az a kérdés tehát, hogy e két, az idealista dialektika széthullása után szétválni igyekvő fogalmi stratégia hogyan vonatkoztatható egymásra és hogyan lehetséges integrációjuk. Azzal az ideiglenes válasszal, amelyet ebben a fejezetben fogok kifejteni, szeretném az eldologiasodás ama kérdésfelvetését kiegészíteni, amely a weberi racionalitás-tétel marxista befogadásából adódott. Ehhez Durkheim munkamegosztáselmélete megfelelő kapcsolódási pontot nyújt. Durkheim megemlíti ugyan a munkafolyamat felosztásának egyes jelenségeit, 1 a munkamegosztás kifejezést azonban társadalmi rendszerek strukturális differenciálódása értelmében használja. A társadalmi munkamegosztás elnevezést az az elmélettörténeti körülmény magyarázza, hogy a rendszerdifferenciálódás folyamatait John Millartól és Adam Smithtől Marxon át Spencerig előszeretettel vizsgálták a társadalmi munka rendszerén, tehát a foglalkozási rendek és a társadalmi-gazdasági osztályok differenciálódásán. A foglalkozási csoportok funkcionális differenciálódásának Durkheim számára is kivételes jelentősége van. 2 Ő azonban hajlamos volt a társadalom komplexitását demográfiai mutatókon mérni, noha ezek elsősorban törzsi társadalmak differenciálódási folyamataira használhatók. 3 A társadalmi munkamegosztás dimenziójában Durkheim bevezeti a szegmentálisan és a funkcionálisan differenciált társadalmak közötti tipológiai különbségtélelt: ehhez kritériumként a differenciálódott egységek hasonlósága, ill. mássága szolgál. A biológiai modell, amelynek segítségével tipológiáját magyarázza arra is választ ad, hogy miért nevezi Durkheim organikusnak a funkcionálisan differenciált társadalmakat: Konstitúciójuk nem hasonló és homogén szegmentumok ismétlődéséből áll, hanem különböző szervek rendszeréből, amelyek közül mindegyiknek sajátos szerepe van. Ahogyan a társadalom részei sem azonos természetűek, ugyanúgy nincsenek is azonos módon elrendezve: nincsenek sem egy vonalban egymás mellé sorolva, mint a giliszta gyűrűi, sem egymásba tolva, hanem egymás mellé és alá rendelődnek egy központi szerv körül, amely mérséklő hatást gyakorol a szervezet többi részére. Maga ez a szerv már nem olyan 498
2 Rendszer és életvilág jellegű, mint az imént említett esetben, hiszen ha a többi szerv tőle függ, akkor ő is függ ezektől. A központi szervnek azonban kétségkívül kitüntetett vagy ha így jobban tetszik, privilegizált helyzete van. 4 Durkheim az államot azonosítja a központi szervvel; e tekintetben még a politikailag szerveződő társadalmak óeurópai elképzeléseinek tartományában mozog. Ennek ellenére egyetért abban Spencerrel (és az újabb keletű funkcionalista fejlődéselméletekkel), hogy a munkamegosztás nem szociokulturális jelenség, hanem az általános biológia egyik jelensége, melynek feltételeit úgy tűnik a szervezett anyag lényegi tulajdonságaiban kell keresnünk. 5 Ezáltal Durkheim rátalál a normáktól mentes társadalmiság 6 elemzési szintjére, amely megkülönböztethető a kölcsönös megértésre irányuló cselekvés és az életvilág rekonstruktív elemzésének síkjától, valamint a társadalmi szolidaritás formaváltozásának elemzési szintjétől egyaránt. Durkheim azt a benyomást kelti, mintha a társadalmi szolidaritás és a rendszerdifferenciálódás fokainak típusairól egymástól függetlenül akarna megbizonyosodni, hogy azután a mechanikus szolidaritást a szegmentált az organikust pedig a funkcionálisan differenciált társadalmakhoz rendelje hozná. Eközben egyelőre eldöntetlen maradhatna, hogy vajon a rendszerdifferenciálódás foka és a társadalmi integráció módja között lineáris oksági összefüggés áll-e fenn, vagy pedig hogy a tudat és a társadalom szerkezetei, mint valamilyen egész mozzanatai, belülről egymásra utalnake. Ennek a feltevésnek azonban ellentmond egy másik gondolat, ugyanis Durkheim azon nézete, miszerint az archaikus társadalmakban a kollektív tudat konstitutív jellegű, míg a modern társadalmak életösszefüggéseit a munkamegosztás teremti meg: A társadalmi életnek kettős forrása van: a tudatállapotok hasonlóságai és a munkamegosztás. 7 A társadalmi szolidaritás formaváltozása ezek szerint a társadalomintegráció alapjaiban végbementi átrendeződést jelent. Míg a primitív társadalmak normatív alapegyetértés által integrálódnak, addig a fejlett társadalmakban az integráció a funkcionálisan elkülönült cselekvési területek rendszerszerű összefüggésein át valósul meg. E koncepció radikális végigvitelét Durkheim Spencernél találja meg, Spencer úgy gondolja, hogy a társadalmi élet, ahogy az élet általában természetes módon csak a tudattalan és spontán alkalmazkodás, a szükségletek egyidejű nyomása révén szervezhető meg, s nem megfontolt, értelmes tervezés által. Nem hiszi, hogy a fejlettebb társa álinakat egy ünnepélyesen megvitatott terv alapján lehetne felépíteni A társadalmi szolidaritás tehát nem volna más, mint egyéni érdekek spontán egyezésé, olyan megegyezés, amelynek természetes kifejeződései a szerződések. A társadalmi viszonya típusa a mindenfajta szabályozástól mentes gazdasági kapcsolat volna úgy, ahogy az a felek teljesen szabad kezdeményezéseiből kibontakozik. Egyszóval a társadalom csak egyének foglalata volna, akik kicserélik egymás között munkatermékeiket, olyan egymásra vonatkozás, amelynél e cserét nem valóságos társadalmi tevékenység szabályozza. 8 Spencer a munkamegosztás egységesítő jellegét egy rendszerjellegű mechanizmus, nevezetesen a piac segítségével magyarázza. Ezen keresztül képződnek azok a csereviszonyok, melyeket az egyének énközpontú hasznossági megfontolásaik alapján a polgári magánjog keretein belül tartanak fenn egymással. A piac olyan mechanizmus, amely a társadalom integrációját spontánul teremti meg, amennyiben nem morális szabályok révén hangol össze cselekvési orientációkat, hanem funkcionális összefüggéseken keresztül vonatkoztat egymásra felhalmozódott cselekvési hatásokat. Arra a durkheimi kérdésre, hogy miképpen lehet a munkamegosztás egyidejűleg 499
3 evolúciós természettörvény és a társadalmi szolidaritás egy meghatározott formájának teremtő mechanizmusa 9, Spencer világos választ ad. A nem normatív piacmechanizmus révén irányított társadalmi munkamegosztás a magánszerződések óriási rendszerében csupán normatív kifejeződését találja meg. Ez a válasz azonban tudatosítja Durkheimben, hogy ő másként értette a kérdést. A Spencerrel folytatott vitában világossá válik, hogy Durkheim az organikus szolidaritást nem egy rendszerszempontú, az egyéni cselekvők értékorientációitól függetlenített társadalmi integráció fogalmaival szeretné magyarázni, azaz nem egy normáktól mentes szabályozó mechanizmus egy a kereslet és a kínálat következtében állandóan helyzetváltoztató információcsere 10 fogalmaival. Hiszen a cserekapcsolatokban Durkheim semmi o- lyat nem talál, amely a szabályok hatásához volna hasonlatos. Úgy véli hogy ilyen hatás még funkcionálisan differenciált társadalmakban is csak erkölcsi szabályok társadalomintegratív ereje révén jöhet létre. A kizárólag rendszerszerűen integrált társadalom Spencer által felvázolt képére utalva teszi fel Durkheim a szónoki kérdést: Valóban ez jellemezné azokat a társadalmakat, amelyeket a munkamegosztás egységesít? Ha így volna, valóban kételkedhetnőnk stabilitásukban. Mert ha az érdek közelebb hozza is egymáshoz az egyéneket, akkor is csak pillanatokra, s csak külső kötelékekkel kapcsolhatja egybe őket. A csere során a különböző résztvevők egymás körein kívül rekednek. Mindenki ugyanaz marad, s teljességgel a maga ura, amint lezajlott az üzlet. Tudataik csak felszínesen érintkeznek, s nem hatják át egymást, nem kapcsolódnak össze. Ha jól megnézzük, láthatjuk, hogy minden érdekharmónia szunnyadó vagy egyszerűen elnapolt konfliktust takar. Ahol azonban egyedül az érdek uralkodik, ott minden egyes egyén mivel semmi sem fékezi az egymással szemben álló önző követeléseket az összes többivel hadilábon áll, és semmilyen fegyvernyugvás sem képes hosszabb időre megszakítani ezt az örök ellenségeskedést. Az érdek valójában a legkevésbé maradandó dolog a világon. 11 A társadalmi szolidaritás organikus formáját is értékek és normák által kell biztosítani. Ugyanúgy, mint a mechanikus, az organikus szolidaritás is kifejezője a szerkezetében bármiképp is megváltozott kollektív tudatnak. Utóbbit nem lehet egy olyan rendszermechanizmussal helyettesíteni, mint amilyen a piac, amely az érdekorientált cselekvések felhalmozódott hatásait hangolja össze. Jogosulatlanul állítják tehát szembe a hitek közösségen alapuló társadalmat az együttműködésen alapulóval, amikor csak az elsőnek tulajdonítanak erkölcsi jelleget, s a másodikban pusztán gazdasági csoportosulást látnak: Valójában az együttműködésnek is éppúgy megvan a saját erkölcsisége. 12 Ezek szerint oksági összefüggésnek kellene lennie a társadalmi rendszer előrehaladó differenciálódása és az integrációt hatékonyan elősegítő, önálló erkölcs kifejlődése között. Alig találhatók azonban olyan empirikus evidenciák, amelyek alátámasztanák ezt a tételt. A modern társadalmak más képet mutatnak. A rendkívül bonyolult piacgazdasági rendszer differenciálódása szétrombolja a szolidaritás hagyományos formáit anélkül, hogy egyidejűleg létrehozná azokat a normatív orientációkat, amelyek biztosíthatnák a szolidaritás organikus formáját. Az egyetemes erkölcs és a politikai akaratképzés demokratikus formái Durkheim saját megállapítása szerint túlságosan gyengék ahhoz, hogysem ellensúlyozhatnák a munkamegosztás dezintegráló hatásait. Durkheim szerint az iparikapitalista társadalmak az anómia állapota felé sodródnak, s ezt az anómiát ugyanazokra a differenciálódási folyamatokra vezeti vissza, amelyekből a természettörvényeknek 500
4 Rendszer és életvilág megfelelően kellene alakulnia még egy új erkölcsnek is. Ez a dilemma bizonyos értelemben megfelel a társadalmi racionalizálódás weberi paradoxonjának. Ezt a paradoxont Durkheim először is a munkamegosztás normális jelenségeinek az anomikus munkamegosztástól való megkülönböztetése révén kívánja feloldani. Az anomikus munkamegosztás mintapéldája nála a munka és a tőke ellenséges szembenállása. 13 Azok az elemzések azonban, melyeket Durkheim könyve harmadik fejezetében végez el, nyilvánvalóvá teszik azt a hibás kört, amelybe belekerült. Egyrészt ragaszkodik ahhoz a tételhez, miszerint azok az erkölcsi szabályok, amelyek lehetővé teszik az organikus szolidaritást, normális esetben magából a munkamegosztásból következnek. 14 Másrészt a munkamegosztás bizonyos formáinak diszfunkcionális jellegét ezen normatív szabályok hiányával magyarázza: hiányzik a funkcionálisan specifikált cselekvési tartományoknak az erkölcsileg kötelező normákhoz való hozzáerősítése. Ha mindezen esetekben a munkamegosztás nem teremt szolidaritást, ez azért van így, mert a szervek viszonyait nem szabályozzák, mert ezek az anómia állapotában vannak. 15 Durkheim nem tudta feloldani ezt a paradoxont. E helyzetből előremenekülve amint azt a mű második kiadásához írt Előszó és a hivatáserkölcsről tartott későbbi előadásai mutatják felállítja a követelményt: a modern foglalkoztatási rendszer foglalkozási ágai képezzenek kiindulópontot az egyetemesen igazolt normatív szabályozások számára. Nem Durkheim válasza, hanem kérdésfeltevése tanulságos, mikor is a rendszerdifferenciálódás fokozatai és a társadalmi integráció formái között lévő empirikus összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Ezen összefüggések elemzése csak akkor lehetséges, ha megkülönböztetjük a cselekvések koordinálásának mechanizmusait amelyek a résztvevők cselekvési orientációit hangolják össze azoktól a mechanizmusoktól, amelyek a nem szándékolt cselekvési összefüggéseket a cselekvések következményeivel való funkcionális összefüggésük révén stabilizálják. Egy cselekvési rendszer integrációját az egyik esetben normatív úton biztosított, ill. kommunikatív módon elért egyetértés révén állítják elő, míg a másik esetben e- gyedi döntéseknek a cselekvők tudatán túlmenő, nem-normatív szabályozása által. A társadalom cselekvési orientációkhoz kapcsolódó szociális és a cselekvés-orientációkba belenyúló rendszerszerű integrációjának megkülönböztetése a társadalom fogalmának megfelelő differenciálására késztet. Akár a társadalmi interakció meadi alapfogalmából, akár a kollektív reprezentáció durkheimi alapfogalmából indulunk ki, a társadalmat mindkét esetben a cselekvő egyének résztvevői szemszögéből, egy társadalmi csoport életvilágaként gondoljuk el. Ezzel szemben a részt nem vevők megfigyelői szemszögéből a társadalmat csakis cselekvések rendszereként foghatjuk fel, miközben a cselekvések a rendszerállapot fenntartásához váló hozzájárulásaik mértékében funkcionális helyi értékre tesznek szert. A társadalmi rendszer fogalmát mármost hasonlóképpen lehet összefüggésbe hozni az életvilág koncepciójával, ahogyan Mead a természetes, illetve objektív jelentéseket amelyeket a biológusok egy organizmus fajspecifikus környezetében megfigyelt viselkedésmódjainak tulajdonítanak az ennek megfelelő cselekvések szemantizált jelentéseire vonatkoztatja amelyek a cselekvő számára életvilágán belül hozzáférhetők. A szociokulturális világ kialakulását amint láttuk Mead úgy rekonstruálja mint átmenetet az előbb szimbolikusan, majd nyelvileg közvetített interakció fokához. Eközben az állati viselkedés funkciókörében betöltött helyi értékből következő természetes jelentések szimbolikus, az interakcióban részt vevők számára intencionálisan hozzáférhető jelenté- 501
5 sekké formálódnak át. E szemantizálódási folyamat hatásaira oly módon változik meg az objektum-világ, hogy az önvezérlő rendszer etológiai modelljét, amelyben minden eseménynek vagy állapotnak funkcionális helyi értéke alapján tulajdonítanak jelentést fokozatosan felváltja a kommunikációelméleti modell, amely szerint a cselekvő személyek cselekvéseiket saját helyzetértelmezéseikhez igazítják. Az életvilágnak ez az elmélete mindenesetre emberi társadalmak esetében csak akkor lehetne kielégítő, ha a szemantizálódási folyamat már minden természetes jelentést felemésztett volna, vagyis ha az interakciók összes mindenkori rendszerszerű összefüggését beemelte volna az életvilág látóhatárába, s ezzel az interakcióban résztvevők intuitív tudásába. Ezt a merész, de empirikus feltevést nem lehet a társadalom cselekvéselméleti megalapozású koncepciójával analitikus szinten előre eldönteni. Minden kommunikációelméletre leszűkített társadalomelméletnek korlátai vannak, amelyeket figyelembe kell venni. Az életvilág koncepciójának, amely a kölcsönös megértésre irányuló cselekvés szemszögéből adódik, csak korlátozott társadalomelméleti hordereje van. Javaslom ezért, hogy a társadalmakat egyidejűleg rendszer és életvilág egységének képzeljük el (1). Ez a fogalom alkalmas arra, hogy egy olyan társadalmi evolúciós elméletben, amely különbséget tesz az életvilág racionalizálódása és a társadalmi rendszerek komplexitásának növekedése között, kézzelfoghatóvá, vagyis az empirikus elemzés számára hozzáférhetővé tegyük a társadalmi integráció formái és a rendszerdifferenciálódás fokozatai között Durkheim által szemügyre vett összefüggést (2). Eközben Lukács tárgyiasságforma-fogalmának analógiájára a kölcsönös megértés formájának fogalmát szeretném kifejteni, amelynek segítségével az eldologiasodás problémáját kommunikációelméletileg lehet megragadni. Ezzel a fogalmi eszköztárral veszem fel majd zárójelben ismét Weber kordiagnózisának fonalát, és teszek javaslatot a racionalizálódás paradoxonának újrafogalmazására. Jegyzetek 1 Émile Durkheim, Über die Teilung der sozialen Arbeit, Frankfurt/M. (a továbbiakban: Ffm), 1977, a munkamegosztás nemcsak a gazdasági világ sajátja. Kényszerítő befolyását a társadalom legkülönbözőbb területein figyelhetjük meg. A politikai, az adminisztratív és az igazságügyi funkciók egyre jobban specializálódnak. Durkheim, i. m. 80. o. 3 A munkamegosztás változása közvetlen viszonyban van a társadalmak terjedelmével és népsűrűségével. Amennyiben az állandó társadalmi fejlődés menetét követik, úgy a társadalmak szabályszerűen nagyobb népsűrűséget és kiterjedést értek el. Durkheim, i. m., 302. o. 4 Durkheim, i. m., 222. sk. 5 Durkheim, i. m., Vö. N. Luhmann, Bevezetés a Durkheim-kötethez, in: Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m.,
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenFranciaország a felvilágosodás után
FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók
RészletesebbenA. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA
Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij
RészletesebbenKollektív reprezentációk
Kollektív reprezentációk Pintér András 2010.12.01. Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk
RészletesebbenPszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.
Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenA lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.
Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenAnalitikus módszertan az európaizáció kutatásához
Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában
21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt
RészletesebbenIII. A szociológia története
III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle
RészletesebbenGAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.
GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK
Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális
RészletesebbenBetegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
RészletesebbenA jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenINTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL. független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az
INTERJ1] FELSŐOKTATÁSRÓL független parlamenti hét módosító indítványt nyújtott be az or;;zái2,g'~tűl(~s elnökének a felsőoktatási törvényjavaslat vitája során. Pénzügyminisztertámogatta és sürgette a felsőoktatási
RészletesebbenGettósodás, mint szociális probléma
Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget
RészletesebbenSZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori
Részletesebben1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás
1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós
RészletesebbenBizalom az üzleti kapcsolatok irányításában
Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenERWIN PANOFSKY: GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SKOLASZTIKUS GONDOLKODÁS
Mindezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy ez a könyv szellemi életünk kiterebélyesedéséről tanúskodik. Arról, hogy már van olyan értelmiségi erőnk, amely képessé tesz bennünket arra, hogy vállalkozzunk
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI
KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenElméleti muzeológia Szelekció. TÁMOP /2/A/KMR Muzeológia alprojekt 1
Elméleti muzeológia 1 A szelekció egy bizonyos csoport vagy egy individuum kiválasztása egy összességből. Az organikus életben ez természetes folyamatként vagy tervszerűen végrehajtott módon zajlik le.
RészletesebbenNémedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata
Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!
RészletesebbenNyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.
A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől
RészletesebbenA minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás
RészletesebbenHivatali határok társadalmi hatások
Hivatali határok társadalmi hatások Bevezetés a hatékony közigazgatás módszertanába Hajnal György Gajduschek György Szerzõk: Gajduschek György: 1. fejezet, 2.4 alfejezet, 4. fejezet, 9.8 fejezet Hajnal
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenDifferenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei Rapos Nóra ELTE PPK 2006 Hogyan csináljam? Mit csináljak vele? A differenciálás szemlélete 1. Az oktatás tömegesedése heterogén gyerekcsoportok szociokulturális
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
RészletesebbenA külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4
virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási
Részletesebben8. óra AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKELÉSEK ÉS DÖNTÉSEK GYAKORLATA A SZABÁ- LYOZÓ, A VEZETŐ FELELŐSSÉGE II.
8. óra AZ ERKÖLCSI ÉRTÉKELÉSEK ÉS DÖNTÉSEK GYAKORLATA A SZABÁ- LYOZÓ, A VEZETŐ FELELŐSSÉGE II. Zimbardo és a Milgram kísérlet Videók https://www.ted.com/talks/philip_zimbardo_on_the_ps ychology_of_evil?language=hu
RészletesebbenA MARKETING TERÜLETEI. Elektronikus piacterek. Az e-piacok jellemzői
A MARKETING TERÜLETEI Elektronikus piacterek Az elektronikus piacterek (e-piacok) hozzájárulnak a vállalati folyamatok hatékonyságának növeléséhez, a tranzakciós költségek csökkenéséhez és a szállítási
RészletesebbenVissza a gyökerekhez A kritikai szociológia és a szaktudomány megújhodásának burawoyi víziója
Bognár Bulcsu Vissza a gyökerekhez A kritikai szociológia és a szaktudomány megújhodásának burawoyi víziója Kevés olyan tudományt lehetne felsorolni, amely a szociológiához hasonlóan elméleti kérdéseiben
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenDiszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése
Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenMÛVÉSZET. Fogas feszületek ARANYI SÁNDOR FOTÓKONSTRUKCIÓJA
MÛVÉSZET Fogas feszületek ARANYI SÁNDOR FOTÓKONSTRUKCIÓJA Először talán egy terebélyes pályaudvart kellene elképzelnünk. Átlós, nyílegyenes és íves sínpárok regimentje, köztük tömpe váltók, sudár jelzőlámpák.
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek
Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek Kovách Imre MTA TK Szociológiai Intézet, Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai tanszék Társadalmi egyenlőtlenségek társadalmi
RészletesebbenEgy kis kommunikáció
Egy kis kommunikáció A kommunikáció alapvető fontosságú a szervezeten belül, ezért mindenképp indokolt a szervezeti vonatkozásaival foglalkozni, és föltérképezni az információ belső áramlását. A belső
Részletesebben1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában
Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/
Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment
RészletesebbenKÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.
Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai
RészletesebbenMagvető Kiadó könyvklubja - Abban a házban
2013 szeptember 10. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Ahol szinte semmi nem úgy zajlik, nem úgy működik, ahogyan megszoktuk,
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
RészletesebbenJELENKOR. Propaganda Hitler után
JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt
RészletesebbenA többdimenziós gazdaság. Dr. Baritz Sarolta Laura OP
A többdimenziós gazdaság Dr. Baritz Sarolta Laura OP Paradigma váltás Erkölcs Környzet Anyagi világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anyagi Világ Paradigma váltás Erkölcs Környezet Anygi világ Paradigma
RészletesebbenJAVASLAT SZT., ÉS GYVT. VÉGREHAJTÁSI RENDELETEKRE A MEGVÁLTOZTATANDÓ
I. JAVASLAT SZT., ÉS GYVT. VÉGREHAJTÁSI RENDELETEKRE A MEGVÁLTOZTATANDÓ ÚJ INTÉZMÉNYI, SZAKMAI STRUKTÚRÁBAN AZ ÚJ FELADATMEGOSZTÁS SZERINT A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATKÖRÉBEN MARAD A LAKÓHELY SZINTű
RészletesebbenTÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*
TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"
RészletesebbenFejlődés és növekedés regionális dimenzióban II. A növekedés tényezői Növekedés mennyiségi változás mérőszámokkal jellemezhető (összevont mérőszám: GD
A termelési tényezők regionális mobilitása Regionális gazdaságtan 2007/2008. tanév Fejlődés és növekedés regionális dimenzióban I. A regionális gazdaság fejlődése minőségi feltételek változása versenyképesség
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenNaiv kommunikációelméletek
Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések
RészletesebbenKeresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6.
Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, 2017. december 6. Az erkölcs és az anyagi világ viszonya Erkölcs Környezet Anyagi javak Az erkölcs és az anyagi
RészletesebbenLÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában
LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi
RészletesebbenMENEDZSMENTJÉNEK GONDOLATI MODELLJE
Mandják tibor szántó zoltán Az üzleti kapcsolatok MENEDZSMENTJÉNEK GONDOLATI MODELLJE És ez miért lehet fontos a vállalati vezetõk számára? A szerzők cikkükben az üzleti marketinget és a gazdaságszociológiai
RészletesebbenAz érték és a gazdasági érték
Az érték és a gazdasági érték Bleier Norbert SZIE-VMI 2012 Mi az érték? Miért tartunk valamit értékesnek? Lehet-e mérni az értéket? Filozofikus megközelítés Az értékelmélet (axiológia) az önmagukban minden
RészletesebbenAz erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016
Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.
RészletesebbenA GENDER FOGALMA BIOLÓGIAI NEM ÉS TÁRSADALMI NEM
A A GENDER FOGALMA 28 BIOLÓGIAI NEM ÉS TÁRSADALMI NEM A gender fogalmának összetettsége etimológiai jelentéseiből is levezethető. Magában rejti egyrészt a latin generare igének, másrészt pedig a fajtát
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenÁtiktatva : J/S0. W9450: számú. Jelentés. az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tőrvény módosításának vizsgálatáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Átiktatva : J/S0. W9450: számú Jelentés az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tőrvény módosításának vizsgálatáról Előadó : Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenSüle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban
Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A boldogság két
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenEgyütt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -
Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,
RészletesebbenIII. KÖVETKEZTETÉSEK
III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális
RészletesebbenA ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)
A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és
RészletesebbenTERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI
TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz
RészletesebbenSzociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól.
Érvényes: 2007. 01. 03-tól. 1 1. a) Mit értünk a szervezet fogalma alatt? Jellemezze a bürokratikus szervezetet! b) Mi a hospitalizáció és milyen hatással lehet a korai szeparáció a gyerekek szomatopszichés
RészletesebbenA szabadság motívuma
Tartalom A szabadság és annak korlátai. Miért jó és miért lehet rossz a szabadság az egyénnek és a társadalomnak? Honnan erednek és milyen fajtái vannak a korlátainknak? Miért korlátozza a társadalom a
RészletesebbenEmber állat interakciók. Társállatok etológiája
Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai
RészletesebbenSZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)
SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket
RészletesebbenKanyó Lászlóné. Doktori (PhD) értekezés
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kanyó Lászlóné A honvédtiszti pályát választó, katonai vezető szakos hallgatók rekrutációja Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Malomsoki József ny. ezredes Tanszékvezető
RészletesebbenFejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi
Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás
RészletesebbenAz emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai
III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0005/4. Módosítás
8.2.2017 A8-0005/4 4 Jean-Luc Schaffhauser 1 bekezdés felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a kiberfizikai rendszerek, az autonóm rendszerek, az intelligens autonóm robotok és alkategóriáik
RészletesebbenLosonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI
Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,
RészletesebbenIpari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat
IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,
RészletesebbenNemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenA FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT. 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL
A főtitkár 2009/03/05 Réf.: D(2009) 9352 A FŐTITKÁR JELENTÉSE AZ ELNÖKSÉG TAGJAI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI PARLAMENT 2010-es PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ELŐZETES KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZAT-TERVEZETÉRŐL (az Eljárási
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenOpponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról
Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,
RészletesebbenKézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához
Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a
RészletesebbenElméleti közgazdaságtan I.
Elméleti közgazdaságtan I. Alapfogalmak és Mikroökonómia http://pszf-elmgazd.hungaroweb.hu/ A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA 1 A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok
RészletesebbenGAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA
GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenTÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231
TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb
RészletesebbenKonzervatív (kon)textusok
ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes
RészletesebbenMeditáció a nemzeti karakterről
Csepeli György Meditáció a nemzeti karakterről A nemzeti karakter feltételezése legalább olyan régi, mint magának a nemzetnek a létezése. Sőt a korábbtól fogva létező csoportalakzatok (vallási, etnikai,
RészletesebbenV é g z é s t: I n d o k l á s:
Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf. 321/2010/56. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, 2010. év december hónap 16. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő V é g
Részletesebben