Rendszer és életvilág

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rendszer és életvilág"

Átírás

1 Rendszer és életvilág System und Lebenswelt. In: Theorie des kommunikativen Handelns Azt a paradigmaváltást, amelynek során a célt követő tevékenységet a kommunikatív cselekvés váltja fel, a meadi cselekvéselmélet vezérfonalán addig a pontig követtük, ahol újra felvetődik az interszubjektivitás és az. önfenntartás témája. A cselekvéselméleten belül végbement paradigmaváltással csak egyikét érintettük annak a két alapproblémának, amelyet az instrumentális ész kritikájának aporetikus kifejtése hagyott ránk. A másik alapprobléma a cselekvés- és rendszerelmélet tisztázatlan viszonya, az a kérdés tehát, hogy e két, az idealista dialektika széthullása után szétválni igyekvő fogalmi stratégia hogyan vonatkoztatható egymásra és hogyan lehetséges integrációjuk. Azzal az ideiglenes válasszal, amelyet ebben a fejezetben fogok kifejteni, szeretném az eldologiasodás ama kérdésfelvetését kiegészíteni, amely a weberi racionalitás-tétel marxista befogadásából adódott. Ehhez Durkheim munkamegosztáselmélete megfelelő kapcsolódási pontot nyújt. Durkheim megemlíti ugyan a munkafolyamat felosztásának egyes jelenségeit, 1 a munkamegosztás kifejezést azonban társadalmi rendszerek strukturális differenciálódása értelmében használja. A társadalmi munkamegosztás elnevezést az az elmélettörténeti körülmény magyarázza, hogy a rendszerdifferenciálódás folyamatait John Millartól és Adam Smithtől Marxon át Spencerig előszeretettel vizsgálták a társadalmi munka rendszerén, tehát a foglalkozási rendek és a társadalmi-gazdasági osztályok differenciálódásán. A foglalkozási csoportok funkcionális differenciálódásának Durkheim számára is kivételes jelentősége van. 2 Ő azonban hajlamos volt a társadalom komplexitását demográfiai mutatókon mérni, noha ezek elsősorban törzsi társadalmak differenciálódási folyamataira használhatók. 3 A társadalmi munkamegosztás dimenziójában Durkheim bevezeti a szegmentálisan és a funkcionálisan differenciált társadalmak közötti tipológiai különbségtélelt: ehhez kritériumként a differenciálódott egységek hasonlósága, ill. mássága szolgál. A biológiai modell, amelynek segítségével tipológiáját magyarázza arra is választ ad, hogy miért nevezi Durkheim organikusnak a funkcionálisan differenciált társadalmakat: Konstitúciójuk nem hasonló és homogén szegmentumok ismétlődéséből áll, hanem különböző szervek rendszeréből, amelyek közül mindegyiknek sajátos szerepe van. Ahogyan a társadalom részei sem azonos természetűek, ugyanúgy nincsenek is azonos módon elrendezve: nincsenek sem egy vonalban egymás mellé sorolva, mint a giliszta gyűrűi, sem egymásba tolva, hanem egymás mellé és alá rendelődnek egy központi szerv körül, amely mérséklő hatást gyakorol a szervezet többi részére. Maga ez a szerv már nem olyan 498

2 Rendszer és életvilág jellegű, mint az imént említett esetben, hiszen ha a többi szerv tőle függ, akkor ő is függ ezektől. A központi szervnek azonban kétségkívül kitüntetett vagy ha így jobban tetszik, privilegizált helyzete van. 4 Durkheim az államot azonosítja a központi szervvel; e tekintetben még a politikailag szerveződő társadalmak óeurópai elképzeléseinek tartományában mozog. Ennek ellenére egyetért abban Spencerrel (és az újabb keletű funkcionalista fejlődéselméletekkel), hogy a munkamegosztás nem szociokulturális jelenség, hanem az általános biológia egyik jelensége, melynek feltételeit úgy tűnik a szervezett anyag lényegi tulajdonságaiban kell keresnünk. 5 Ezáltal Durkheim rátalál a normáktól mentes társadalmiság 6 elemzési szintjére, amely megkülönböztethető a kölcsönös megértésre irányuló cselekvés és az életvilág rekonstruktív elemzésének síkjától, valamint a társadalmi szolidaritás formaváltozásának elemzési szintjétől egyaránt. Durkheim azt a benyomást kelti, mintha a társadalmi szolidaritás és a rendszerdifferenciálódás fokainak típusairól egymástól függetlenül akarna megbizonyosodni, hogy azután a mechanikus szolidaritást a szegmentált az organikust pedig a funkcionálisan differenciált társadalmakhoz rendelje hozná. Eközben egyelőre eldöntetlen maradhatna, hogy vajon a rendszerdifferenciálódás foka és a társadalmi integráció módja között lineáris oksági összefüggés áll-e fenn, vagy pedig hogy a tudat és a társadalom szerkezetei, mint valamilyen egész mozzanatai, belülről egymásra utalnake. Ennek a feltevésnek azonban ellentmond egy másik gondolat, ugyanis Durkheim azon nézete, miszerint az archaikus társadalmakban a kollektív tudat konstitutív jellegű, míg a modern társadalmak életösszefüggéseit a munkamegosztás teremti meg: A társadalmi életnek kettős forrása van: a tudatállapotok hasonlóságai és a munkamegosztás. 7 A társadalmi szolidaritás formaváltozása ezek szerint a társadalomintegráció alapjaiban végbementi átrendeződést jelent. Míg a primitív társadalmak normatív alapegyetértés által integrálódnak, addig a fejlett társadalmakban az integráció a funkcionálisan elkülönült cselekvési területek rendszerszerű összefüggésein át valósul meg. E koncepció radikális végigvitelét Durkheim Spencernél találja meg, Spencer úgy gondolja, hogy a társadalmi élet, ahogy az élet általában természetes módon csak a tudattalan és spontán alkalmazkodás, a szükségletek egyidejű nyomása révén szervezhető meg, s nem megfontolt, értelmes tervezés által. Nem hiszi, hogy a fejlettebb társa álinakat egy ünnepélyesen megvitatott terv alapján lehetne felépíteni A társadalmi szolidaritás tehát nem volna más, mint egyéni érdekek spontán egyezésé, olyan megegyezés, amelynek természetes kifejeződései a szerződések. A társadalmi viszonya típusa a mindenfajta szabályozástól mentes gazdasági kapcsolat volna úgy, ahogy az a felek teljesen szabad kezdeményezéseiből kibontakozik. Egyszóval a társadalom csak egyének foglalata volna, akik kicserélik egymás között munkatermékeiket, olyan egymásra vonatkozás, amelynél e cserét nem valóságos társadalmi tevékenység szabályozza. 8 Spencer a munkamegosztás egységesítő jellegét egy rendszerjellegű mechanizmus, nevezetesen a piac segítségével magyarázza. Ezen keresztül képződnek azok a csereviszonyok, melyeket az egyének énközpontú hasznossági megfontolásaik alapján a polgári magánjog keretein belül tartanak fenn egymással. A piac olyan mechanizmus, amely a társadalom integrációját spontánul teremti meg, amennyiben nem morális szabályok révén hangol össze cselekvési orientációkat, hanem funkcionális összefüggéseken keresztül vonatkoztat egymásra felhalmozódott cselekvési hatásokat. Arra a durkheimi kérdésre, hogy miképpen lehet a munkamegosztás egyidejűleg 499

3 evolúciós természettörvény és a társadalmi szolidaritás egy meghatározott formájának teremtő mechanizmusa 9, Spencer világos választ ad. A nem normatív piacmechanizmus révén irányított társadalmi munkamegosztás a magánszerződések óriási rendszerében csupán normatív kifejeződését találja meg. Ez a válasz azonban tudatosítja Durkheimben, hogy ő másként értette a kérdést. A Spencerrel folytatott vitában világossá válik, hogy Durkheim az organikus szolidaritást nem egy rendszerszempontú, az egyéni cselekvők értékorientációitól függetlenített társadalmi integráció fogalmaival szeretné magyarázni, azaz nem egy normáktól mentes szabályozó mechanizmus egy a kereslet és a kínálat következtében állandóan helyzetváltoztató információcsere 10 fogalmaival. Hiszen a cserekapcsolatokban Durkheim semmi o- lyat nem talál, amely a szabályok hatásához volna hasonlatos. Úgy véli hogy ilyen hatás még funkcionálisan differenciált társadalmakban is csak erkölcsi szabályok társadalomintegratív ereje révén jöhet létre. A kizárólag rendszerszerűen integrált társadalom Spencer által felvázolt képére utalva teszi fel Durkheim a szónoki kérdést: Valóban ez jellemezné azokat a társadalmakat, amelyeket a munkamegosztás egységesít? Ha így volna, valóban kételkedhetnőnk stabilitásukban. Mert ha az érdek közelebb hozza is egymáshoz az egyéneket, akkor is csak pillanatokra, s csak külső kötelékekkel kapcsolhatja egybe őket. A csere során a különböző résztvevők egymás körein kívül rekednek. Mindenki ugyanaz marad, s teljességgel a maga ura, amint lezajlott az üzlet. Tudataik csak felszínesen érintkeznek, s nem hatják át egymást, nem kapcsolódnak össze. Ha jól megnézzük, láthatjuk, hogy minden érdekharmónia szunnyadó vagy egyszerűen elnapolt konfliktust takar. Ahol azonban egyedül az érdek uralkodik, ott minden egyes egyén mivel semmi sem fékezi az egymással szemben álló önző követeléseket az összes többivel hadilábon áll, és semmilyen fegyvernyugvás sem képes hosszabb időre megszakítani ezt az örök ellenségeskedést. Az érdek valójában a legkevésbé maradandó dolog a világon. 11 A társadalmi szolidaritás organikus formáját is értékek és normák által kell biztosítani. Ugyanúgy, mint a mechanikus, az organikus szolidaritás is kifejezője a szerkezetében bármiképp is megváltozott kollektív tudatnak. Utóbbit nem lehet egy olyan rendszermechanizmussal helyettesíteni, mint amilyen a piac, amely az érdekorientált cselekvések felhalmozódott hatásait hangolja össze. Jogosulatlanul állítják tehát szembe a hitek közösségen alapuló társadalmat az együttműködésen alapulóval, amikor csak az elsőnek tulajdonítanak erkölcsi jelleget, s a másodikban pusztán gazdasági csoportosulást látnak: Valójában az együttműködésnek is éppúgy megvan a saját erkölcsisége. 12 Ezek szerint oksági összefüggésnek kellene lennie a társadalmi rendszer előrehaladó differenciálódása és az integrációt hatékonyan elősegítő, önálló erkölcs kifejlődése között. Alig találhatók azonban olyan empirikus evidenciák, amelyek alátámasztanák ezt a tételt. A modern társadalmak más képet mutatnak. A rendkívül bonyolult piacgazdasági rendszer differenciálódása szétrombolja a szolidaritás hagyományos formáit anélkül, hogy egyidejűleg létrehozná azokat a normatív orientációkat, amelyek biztosíthatnák a szolidaritás organikus formáját. Az egyetemes erkölcs és a politikai akaratképzés demokratikus formái Durkheim saját megállapítása szerint túlságosan gyengék ahhoz, hogysem ellensúlyozhatnák a munkamegosztás dezintegráló hatásait. Durkheim szerint az iparikapitalista társadalmak az anómia állapota felé sodródnak, s ezt az anómiát ugyanazokra a differenciálódási folyamatokra vezeti vissza, amelyekből a természettörvényeknek 500

4 Rendszer és életvilág megfelelően kellene alakulnia még egy új erkölcsnek is. Ez a dilemma bizonyos értelemben megfelel a társadalmi racionalizálódás weberi paradoxonjának. Ezt a paradoxont Durkheim először is a munkamegosztás normális jelenségeinek az anomikus munkamegosztástól való megkülönböztetése révén kívánja feloldani. Az anomikus munkamegosztás mintapéldája nála a munka és a tőke ellenséges szembenállása. 13 Azok az elemzések azonban, melyeket Durkheim könyve harmadik fejezetében végez el, nyilvánvalóvá teszik azt a hibás kört, amelybe belekerült. Egyrészt ragaszkodik ahhoz a tételhez, miszerint azok az erkölcsi szabályok, amelyek lehetővé teszik az organikus szolidaritást, normális esetben magából a munkamegosztásból következnek. 14 Másrészt a munkamegosztás bizonyos formáinak diszfunkcionális jellegét ezen normatív szabályok hiányával magyarázza: hiányzik a funkcionálisan specifikált cselekvési tartományoknak az erkölcsileg kötelező normákhoz való hozzáerősítése. Ha mindezen esetekben a munkamegosztás nem teremt szolidaritást, ez azért van így, mert a szervek viszonyait nem szabályozzák, mert ezek az anómia állapotában vannak. 15 Durkheim nem tudta feloldani ezt a paradoxont. E helyzetből előremenekülve amint azt a mű második kiadásához írt Előszó és a hivatáserkölcsről tartott későbbi előadásai mutatják felállítja a követelményt: a modern foglalkoztatási rendszer foglalkozási ágai képezzenek kiindulópontot az egyetemesen igazolt normatív szabályozások számára. Nem Durkheim válasza, hanem kérdésfeltevése tanulságos, mikor is a rendszerdifferenciálódás fokozatai és a társadalmi integráció formái között lévő empirikus összefüggésekre hívja fel a figyelmet. Ezen összefüggések elemzése csak akkor lehetséges, ha megkülönböztetjük a cselekvések koordinálásának mechanizmusait amelyek a résztvevők cselekvési orientációit hangolják össze azoktól a mechanizmusoktól, amelyek a nem szándékolt cselekvési összefüggéseket a cselekvések következményeivel való funkcionális összefüggésük révén stabilizálják. Egy cselekvési rendszer integrációját az egyik esetben normatív úton biztosított, ill. kommunikatív módon elért egyetértés révén állítják elő, míg a másik esetben e- gyedi döntéseknek a cselekvők tudatán túlmenő, nem-normatív szabályozása által. A társadalom cselekvési orientációkhoz kapcsolódó szociális és a cselekvés-orientációkba belenyúló rendszerszerű integrációjának megkülönböztetése a társadalom fogalmának megfelelő differenciálására késztet. Akár a társadalmi interakció meadi alapfogalmából, akár a kollektív reprezentáció durkheimi alapfogalmából indulunk ki, a társadalmat mindkét esetben a cselekvő egyének résztvevői szemszögéből, egy társadalmi csoport életvilágaként gondoljuk el. Ezzel szemben a részt nem vevők megfigyelői szemszögéből a társadalmat csakis cselekvések rendszereként foghatjuk fel, miközben a cselekvések a rendszerállapot fenntartásához váló hozzájárulásaik mértékében funkcionális helyi értékre tesznek szert. A társadalmi rendszer fogalmát mármost hasonlóképpen lehet összefüggésbe hozni az életvilág koncepciójával, ahogyan Mead a természetes, illetve objektív jelentéseket amelyeket a biológusok egy organizmus fajspecifikus környezetében megfigyelt viselkedésmódjainak tulajdonítanak az ennek megfelelő cselekvések szemantizált jelentéseire vonatkoztatja amelyek a cselekvő számára életvilágán belül hozzáférhetők. A szociokulturális világ kialakulását amint láttuk Mead úgy rekonstruálja mint átmenetet az előbb szimbolikusan, majd nyelvileg közvetített interakció fokához. Eközben az állati viselkedés funkciókörében betöltött helyi értékből következő természetes jelentések szimbolikus, az interakcióban részt vevők számára intencionálisan hozzáférhető jelenté- 501

5 sekké formálódnak át. E szemantizálódási folyamat hatásaira oly módon változik meg az objektum-világ, hogy az önvezérlő rendszer etológiai modelljét, amelyben minden eseménynek vagy állapotnak funkcionális helyi értéke alapján tulajdonítanak jelentést fokozatosan felváltja a kommunikációelméleti modell, amely szerint a cselekvő személyek cselekvéseiket saját helyzetértelmezéseikhez igazítják. Az életvilágnak ez az elmélete mindenesetre emberi társadalmak esetében csak akkor lehetne kielégítő, ha a szemantizálódási folyamat már minden természetes jelentést felemésztett volna, vagyis ha az interakciók összes mindenkori rendszerszerű összefüggését beemelte volna az életvilág látóhatárába, s ezzel az interakcióban résztvevők intuitív tudásába. Ezt a merész, de empirikus feltevést nem lehet a társadalom cselekvéselméleti megalapozású koncepciójával analitikus szinten előre eldönteni. Minden kommunikációelméletre leszűkített társadalomelméletnek korlátai vannak, amelyeket figyelembe kell venni. Az életvilág koncepciójának, amely a kölcsönös megértésre irányuló cselekvés szemszögéből adódik, csak korlátozott társadalomelméleti hordereje van. Javaslom ezért, hogy a társadalmakat egyidejűleg rendszer és életvilág egységének képzeljük el (1). Ez a fogalom alkalmas arra, hogy egy olyan társadalmi evolúciós elméletben, amely különbséget tesz az életvilág racionalizálódása és a társadalmi rendszerek komplexitásának növekedése között, kézzelfoghatóvá, vagyis az empirikus elemzés számára hozzáférhetővé tegyük a társadalmi integráció formái és a rendszerdifferenciálódás fokozatai között Durkheim által szemügyre vett összefüggést (2). Eközben Lukács tárgyiasságforma-fogalmának analógiájára a kölcsönös megértés formájának fogalmát szeretném kifejteni, amelynek segítségével az eldologiasodás problémáját kommunikációelméletileg lehet megragadni. Ezzel a fogalmi eszköztárral veszem fel majd zárójelben ismét Weber kordiagnózisának fonalát, és teszek javaslatot a racionalizálódás paradoxonának újrafogalmazására. Jegyzetek 1 Émile Durkheim, Über die Teilung der sozialen Arbeit, Frankfurt/M. (a továbbiakban: Ffm), 1977, a munkamegosztás nemcsak a gazdasági világ sajátja. Kényszerítő befolyását a társadalom legkülönbözőbb területein figyelhetjük meg. A politikai, az adminisztratív és az igazságügyi funkciók egyre jobban specializálódnak. Durkheim, i. m. 80. o. 3 A munkamegosztás változása közvetlen viszonyban van a társadalmak terjedelmével és népsűrűségével. Amennyiben az állandó társadalmi fejlődés menetét követik, úgy a társadalmak szabályszerűen nagyobb népsűrűséget és kiterjedést értek el. Durkheim, i. m., 302. o. 4 Durkheim, i. m., 222. sk. 5 Durkheim, i. m., Vö. N. Luhmann, Bevezetés a Durkheim-kötethez, in: Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m., Durkheim, i. m.,

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kollektív reprezentációk

Kollektív reprezentációk Kollektív reprezentációk Pintér András 2010.12.01. Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

III. A szociológia története

III. A szociológia története III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőség Szepessy Péter (főszerkesztő) Urbán Anna Graholy Éva (szerkesztőségi titkár) Szabó-Tóth Kinga (felelős szerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet Felelős

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban

Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban Süle Edit PhD Birizló-Szabó Irén Az alapvető kompetenciák jelentősége a tehetséggondozásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A boldogság két

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Hivatali határok társadalmi hatások

Hivatali határok társadalmi hatások Hivatali határok társadalmi hatások Bevezetés a hatékony közigazgatás módszertanába Hajnal György Gajduschek György Szerzõk: Gajduschek György: 1. fejezet, 2.4 alfejezet, 4. fejezet, 9.8 fejezet Hajnal

Részletesebben

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól.

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól. Érvényes: 2007. 01. 03-tól. 1 1. a) Mit értünk a szervezet fogalma alatt? Jellemezze a bürokratikus szervezetet! b) Mi a hospitalizáció és milyen hatással lehet a korai szeparáció a gyerekek szomatopszichés

Részletesebben

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Vissza a gyökerekhez A kritikai szociológia és a szaktudomány megújhodásának burawoyi víziója

Vissza a gyökerekhez A kritikai szociológia és a szaktudomány megújhodásának burawoyi víziója Bognár Bulcsu Vissza a gyökerekhez A kritikai szociológia és a szaktudomány megújhodásának burawoyi víziója Kevés olyan tudományt lehetne felsorolni, amely a szociológiához hasonlóan elméleti kérdéseiben

Részletesebben

A MARKETING TERÜLETEI. Elektronikus piacterek. Az e-piacok jellemzői

A MARKETING TERÜLETEI. Elektronikus piacterek. Az e-piacok jellemzői A MARKETING TERÜLETEI Elektronikus piacterek Az elektronikus piacterek (e-piacok) hozzájárulnak a vállalati folyamatok hatékonyságának növeléséhez, a tranzakciós költségek csökkenéséhez és a szállítási

Részletesebben

Az érték és a gazdasági érték

Az érték és a gazdasági érték Az érték és a gazdasági érték Bleier Norbert SZIE-VMI 2012 Mi az érték? Miért tartunk valamit értékesnek? Lehet-e mérni az értéket? Filozofikus megközelítés Az értékelmélet (axiológia) az önmagukban minden

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Naiv kommunikációelméletek

Naiv kommunikációelméletek Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések

Részletesebben

6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3.

6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3. 6. Az energiatermelés és ellátás és gazdaságtana 3. Árképzési módszerek költségfedezeti hosszú távú határköltségen alapuló támogatott hatósági ÁR piaci (tőzsdei) 1 Az energiaszolgáltatás természetes monopólium

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Elméleti közgazdaságtan I.

Elméleti közgazdaságtan I. Elméleti közgazdaságtan I. Alapfogalmak és Mikroökonómia http://pszf-elmgazd.hungaroweb.hu/ A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA 1 A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok

Részletesebben

MENEDZSMENTJÉNEK GONDOLATI MODELLJE

MENEDZSMENTJÉNEK GONDOLATI MODELLJE Mandják tibor szántó zoltán Az üzleti kapcsolatok MENEDZSMENTJÉNEK GONDOLATI MODELLJE És ez miért lehet fontos a vállalati vezetõk számára? A szerzők cikkükben az üzleti marketinget és a gazdaságszociológiai

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma.

Polányi elosztási elmélete. Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban. A marketing fogalma. Polányi elosztási elmélete Marketing 1 fejezet: A marketing szerepe az üzleti életben és a társadalomban Bauer András Berács József Reciprocitás Redisztribúció Piac 2 A piaci csere A piaci csere nem az

Részletesebben

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

JAVASLAT SZT., ÉS GYVT. VÉGREHAJTÁSI RENDELETEKRE A MEGVÁLTOZTATANDÓ

JAVASLAT SZT., ÉS GYVT. VÉGREHAJTÁSI RENDELETEKRE A MEGVÁLTOZTATANDÓ I. JAVASLAT SZT., ÉS GYVT. VÉGREHAJTÁSI RENDELETEKRE A MEGVÁLTOZTATANDÓ ÚJ INTÉZMÉNYI, SZAKMAI STRUKTÚRÁBAN AZ ÚJ FELADATMEGOSZTÁS SZERINT A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATKÖRÉBEN MARAD A LAKÓHELY SZINTű

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten

Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten Kovács Máté, tanársegéd info@kovacs-mate.hu Társadalmi-gazdasági kapcsolatok Ember és környezete kapcsolata Aktivitás, interakció Kölcsönös társadalmi

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

MIKLÓSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MIKLÓSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MIKLÓSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá

Részletesebben

Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai problémái

Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai problémái Az iparjogvédelmi fórumrendszer mai problémái Szerző: dr. Gedeon Sándor okl. villamosmérnök, okl. mérnök-közgazdász, jogász, szabadalmi ügyvivő 2014. augusztus A magyar szabadalmi rendszer hatékonyságát

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont AKUT Egyesület IX. Magyar Természetvédelmi

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26.

Gazdasági alapok Vállalkozási formák október 26. Gazdasági alapok Vállalkozási formák 2016. október 26. Globalizáció Globalizáció alatt a különböző társadalmi rendszerek (például a gazdaság, a politika, a kultúra, a kereskedelem és a kommunikáció) nemzetközi

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai

A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai Világosság 2008/6. Hegel-tanulmányok Karikó Sándor A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai A munka által azonban e szolgai tudat magára eszmél. (Hegel: A szellem fenomenológiája) Joggal szögezi le Robert

Részletesebben

Fejlodéselméletek. Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív

Fejlodéselméletek. Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Fejlodéselméletek Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív S.Freud: A pszichoszexuális fejlodés A nemhez igazodás és a nemi identitás fontos elemei a kultúrának,

Részletesebben

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés

HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés 1. SLIDE Ötödik előadás HIÁNYGAZDASÁG TÖBBLETGAZDASÁG Hatások Értékelés Háttéranyag: Kornai János: Gondolatok a kapitalizmusról (Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011), 3. tanulmány, 187-206. old. Kornai János:

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Megjegyzések Silo Üzenetéhez

Megjegyzések Silo Üzenetéhez Megjegyzések Silo Üzenetéhez Ezek a megjegyzések nem fedik le Silo Üzenetének összes témáját, csak azokat, melyeknél ez szükségesnek tűnt az írás jobb megértéséhez. Silo Üzenetét annak tartalmi sorrendjét

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Kanyó Lászlóné. Doktori (PhD) értekezés

Kanyó Lászlóné. Doktori (PhD) értekezés Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kanyó Lászlóné A honvédtiszti pályát választó, katonai vezető szakos hallgatók rekrutációja Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Malomsoki József ny. ezredes Tanszékvezető

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

Társadalmi változás. (fejlődés, tulajdonképpen)

Társadalmi változás. (fejlődés, tulajdonképpen) Társadalmi változás (fejlődés, tulajdonképpen) Történetfelfogások ciklikus (örök visszatérés, körforgás) Történetfelfogások ciklikus (örök visszatérés, körforgás) lineáris hanyatlástörténet (elveszett

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László

Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Új értékrendek a cégeknél Dr. Radácsi László Cégvezetési trendek 2015 KKV- AKADÉMIA BKIK IX. Osztály Piac & Profit 2015. április 29. Bemutatkozás Akadémia Üzleti tanácsadás + execusve coaching Karitatív

Részletesebben

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz

A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz A magatartás-orvoslási szemlélet hozzájárulása a kardiológiai prevencióhoz és rehabilitációhoz Lőrincz Jenő Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Vázlat Fogalmak, elvek A kardiovaszkuláris kockázatok

Részletesebben

A történeti táj, mint örökség

A történeti táj, mint örökség A történeti táj, mint örökség Dr. Fejérdy Tamás DLA okl. építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens Táj-fogalom ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Táj-fogalom

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában

LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában LÉNÁRT TAMÁS A tiszta szemlélet nyomában Nádas Péter fotókiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban Nappal és éjszaka egyedül egy lakásban, lázasan és legyöngülten írja Nádas Péter a Jelentés a grunewaldi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1

Sikeres változásmenedzsment a közszférában. www.integratedconsulting.hu 1 Sikeres változásmenedzsment a közszférában 1 www.integratedconsulting.hu 1 Miért? Mit? Hogyan? www.integratedconsulting.hu 2 www.integratedconsulting.hu 3 ICG A megújulás irányai ügyfél-orientáltabb szolgáltatások

Részletesebben