Doktori (PhD) értekezés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Doktori (PhD) értekezés"

Átírás

1 Török Emőke A munka. Szociológiai jelentések, társadalmi változások Doktori (PhD) értekezés Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola Témavezető: Dr. Somlai Péter DSc 2011

2 Tartalom 1. BEVEZETÉS 3 2. A MUNKA CSELEKVÉSELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSBEN Hannah Arendt: Munka, készítés, cselekvés Munka versus interakció: Jürgen Habermas Egy másik lehetőség a marxista kritika A munka meghatározása A MUNKA JELENTÉSTÖRTÉNETE Szabadság versus szükségszerűség Az antikvitás viszonya a munkához Vita contemplativa simpliciter melior est A kereszténység és a munka Isten ezt és csakis ezt akarja A hivatásgondolat a reformációban Arbeit ist des Bürgers Zierde A munka újkori felértékelődésének kiteljesedése Európa felveszi a munkásruhát A bérmunka társadalma A MUNKA ÉRTELMEZÉSE A FEMINISTA-NŐÜGYI DISKURZUSBAN, A MUNKA JELENTÉSE A NŐK SZÁMÁRA Balszerencse és szégyen A háziasszonyszerep mint általános érvényűvé váló polgári norma Feltárultak az otthonok ajtajai. A női munkavállalás szerepe az egyenjogúságért folytatott küzdelemben Fényesen pirkad már egy szebb kor hajnala A dolgozó nő mint ténylegesen egyenrangú női szerep ígérete a korai szocialista eszmékben Korlátlan lehetőségek és kettős terhelés A dolgozó nő a szocialista Magyarországon A MUNKA TÁRSADALMÁNAK VÉGE? Változások a munka világában és az értékrendben Munkanélküliség Atipikus munkaformák, a bérmunka átalakulása Értékváltozás Marginalizálódás vagy a munka szubjektivizálódása? a változások értelmezése Egy új korszak elméletei A munka marginalizálódása: az élet más területeken zajlik? Marginalizálódás helyett felértékelődés? a munka szubjektivizálódása Nők és munka a posztindusztriális társadalomban A MUNKA ÚJ TÁRSADALMA A HATÁROK BIZONYTALANNÁ VÁLÁSA ÖSSZEGZÉS 143 FÜGGELÉK FÜGGELÉK FELHASZNÁLT IRODALOM 156 2

3 1. BEVEZETÉS A nyugati kultúra a normális életet a tevékeny élettel azonosítja, és ma magától értetődőnek tűnik, hogy ennek a tevékenységnek a legfontosabb kerete a társadalom meghatározó többsége számára a fizetett munka. Bár a társadalom minden felnőtt tagjára kiterjedő, szerepként elkülönült és intézményesült munka az emberi civilizáció több ezer éves történetének csak rövidke utolsó szakaszára jellemző, a 20. századra az éppen a modernizáció problémája körül kialakult szociológiatudomány egyik axiómájává vált, hogy a modern társadalmak a munka társadalmai. (Offe 1984) Az utóbbi néhány évtized elméleti útkeresései nyomán azonban egyértelműnek tűnik, hogy a modern társadalmak szakaszhatárhoz érkeztek, és ez a munka problémáját is új módon veti fel. Ennek a feltételezett új korszaknak az egymással versengő elnevezéseiben (a szabadidő társadalma, élménytársadalom, kockázattársadalom és mások) a munkával már véletlenül sem találkozunk: a munka mintha kikerült volna a társadalomelmélet érdeklődésének homlokteréből. Ugyanebben az időszakban azonban a fizetett munka szinte felismerhetetlenségig átalakult, aminek természetesen áttekinthetetlen mennyiségű közgazdasági, politikai, szociológiai, menedzsment és egyéb irodalma van. Ezek a változások nem csak a munkavégzés formai és tartalmi jellemzőit, hanem a munkához való viszonyt, a munka társadalmi szerepét és jelentését is érintik. Nem tűnik tehát érdektelennek tisztázni, hová jutott a szociológiaelmélet a munka fogalmának tisztázásában. Elvezettek-e az utóbbi évtizedek kiterjedt vitái egy korszerűbb jelentéstartalommal bíró fogalomhoz, amely a megváltozott helyzetben képes a munkának nevezett tevékenységek pontos megragadására, és a radikálisan átalakult fizetett munka szerepének és jelentésének tisztázására? Disszertációm ennek a kérdéskörnek kívánja, ha megnyugtató lezárását természetesen nem is, de legalább elemző áttekintését nyújtani. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a munkához kapcsolódó magátólértetődőségek felbomlása az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb változási folyamata. A munka változásai olyan égető fontosságú társadalmi problémákkal vannak szoros összefüggésben, mint a munkanélküliség és az összes belőle következő további probléma, a férfiak és nők társadalmi szerepének kérdése, a család szerepének és a családon belüli viszonyoknak az átalakulása. A változások kezelésében, esetleges pozitív kiaknázásában biztosan nem segít, ha reflektálatlanul magától értetődőnek tekintjük a munkának a bérmunka társadalma virágkorában kialakult és megszilárdult értelmezését. Fontos fogalmaink értelmezése és újraértelmezése nem csak játék a szavakkal: Az alapszavak történetiek. Ez nemcsak azt 3

4 jelenti: a számunkra történetileg múltjukat illetően áttekinthető korszakokban mindig más és más jelentésük volt, hanem azt is: most és a jövőben is történelmet alapoznak meg, aszerint, hogy milyen értelmezésük válik meghatározóvá. (Heideggert idézi D. Kiss 1994:65, kiemelés nem az eredetiben) Nem kétséges, hogy a modern társadalom ilyen alapszava, központi fogalma (volt?) a munka. Mai átértelmeződésében a jelenleg zajló társadalmi változások kulcsfontosságú folyamatai érhetők tetten, és ami talán még fontosabb: maguk ezek az átértelmezések is meghatározóan formálják a társadalmat. A munkának nevezett emberi tevékenység értelmezése, jelentése a társadalom tagjai számára, illetve a szerep, amit az egyes egyének életében és a társadalom működésében betölt, a nyugati társadalmak története során folyamatosan, több hullámban és radikálisan változott. Abból indulok ki, hogy ebben az átértelmeződési folyamatban jelenleg is újabb fordulópontot, vagy inkább átalakulási szakaszt élnek át ezek a társadalmak. Ez az átalakulás azonban nem illeszthető bele a munka társadalmának vége (Offe 1984, Beck 2000, Gorz 2000) koncepció által kijelölt értelmezési keretbe, amelynek legfontosabb elemei a fizetett munka fontosságának, központi szerepének egyéni és társadalmi szintű csökkenése, fokozódó mértékben instrumentális munkaattitűd kialakulása, a munkatevékenység csökkenő hatása az élet más területeire. A változás egyrészt kevésbé látványos, másrészt azonban nem kevésbé mélyreható: egyértelműen gyengül a modern ipari társadalmakra korábban jellemző éles elhatárolás munka és más tevékenységek között. Ezzel összefüggésben erősödik a munkának mint személyesen fontos tevékenységnek az értelmezése. Ez az értelmezés az újkortól kezdve jelen van, de a 20.század közepétől sok jel mutatott arra és ezek a várakozások megjelentek az elméletalkotásban is, hogy a személyesen fontos tevékenységeket inkább a szabadidő, a fogyasztás, esetleg az önkéntesség területén kell majd keresni: a fizetett munka egy tevékenységgé válik a sok közül, és mind időráfordításban, mind jelentőségben, mind identitásformáló erő tekintetében a munka súlyának csökkenése várható. Az utóbbi évtizedek rácáfolni látszanak ezekre a várakozásokra. A munka éles kontúrjainak elvesztésével a tevékenységek minden korábbinál szélesebb köre vált munkaként értelmezhetővé, és a pénzkereső munka minden korábbinál egyértelműbben vált a hasznos, értelmes, fontos tevékenység szinonimájává, miközben a munka értelmezése egyre jobban eltávolodik a termelő tevékenység klasszikus meghatározásától. Az, hogy ez az értelmezés válik meghatározóvá, egyszersmind a korábbinál egyértelműbben ketté is szakítja a társadalmat: a munka általi identitás a nyertesek privilégiumává válik (Bauman 2005:225), a leszakadók számára pedig megmaradnak a korábbi értelmezések: a munka mint kényszer, kötelesség, 4

5 megélhetés. Ezek a fejlemények joggal kelthetik azt a benyomást, mintha a feltételezett szabadidőtársadalom helyett egyre inkább egy globális munkatársadalom felé haladnánk. Az alábbiakban a munkának ezt a jelenleg is zajló átértelmeződési folyamatát kísérlem meg a szociológiaelmélet szempontjából áttekinteni és elméletileg megragadni. A tárgyalt témának nagyon fontos összefüggéseivel foglalkozott és foglalkozik ma is a filozófia, a közgazdaságtan és a jogtudomány is. Ezekre az összefüggésekre azonban csak elvétve és részlegesen, szinte kizárólag a fogalomtörténet kapcsán térhetek ki. Ugyancsak nem tudom, és nem is állt szándékomban a munkaszociológia egész kérdéskörét áttekinteni. Azok a problémák és összefüggések foglalkoztatnak, amelyek a munka szociológiaelméleti problémaköréhez tartoznak. Ehhez első lépésként mindenekelőtt megpróbálom definiálni azt, amiről az alábbi elmélkedések szólni fognak: a munkát (2. fejezet). Mint látni fogjuk, ez nem is olyan röviden elintézhető kérdés. A munkához való viszony, a munka szerepe és jelentése óriási változásokon ment keresztül az évszázadok folyamán, és változik ma is. Második lépésként ezért megkísérlem megragadni ennek a változási folyamatnak a legfontosabb fordulópontjait, egészen a modern bérmunkás társadalmakig (3. fejezet). Ezután egy rövid kitérő következik, amely azonban, mint a továbbiakból remélhetőleg kiderül, kulcsfontosságú a munka mai változásainak megértéséhez: a nők és a munka kapcsolatáról, a női munkaértelmezésekről lesz szó (4. fejezet). Az utolsó részben pedig annak körüljárására teszek kísérletet, mit jelentenek a jelenleg zajló változások a munka szerepe és értelmezése szempontjából (5-6. fejezet). 5

6 2. A MUNKA CSELEKVÉSELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSBEN A szociológia által használt munkafogalom pontos megértéséhez az alábbiakban elsősorban cselekvéselméleti megközelítésben fogom vizsgálni a munkát. A fogalom teljes körű megértése szempontjából azonban cseppet sem érdektelen a munkának a hétköznapi szóhasználatban való értelmezése, illetve annak vizsgálata, vajon összeérnek -e és milyen pontokon a hétköznapi, illetve a cselekvéselméleti munkaértelmezések. A munka hétköznapi szóhasználatban való értelmezését könnyen rövidre zárhatnánk azzal, hogy a munka és a dolgozni szavak arra a tevékenységre vonatkoznak, amiért pénzt kapunk. Ez még akkor is így van, ha tudjuk, hogy munka rengetegféle lehet. Formális és informális, háztartási, fekete, önellátó és még sok egyéb és nyilvánvalóan nem mindegyikért kapunk pénzt. Mégis, mint látni fogjuk, a modern társadalmak munkaértelmezése mintha afelé haladna, hogy igazzá váljon a fenti leegyszerűsítés. A modern ipari társadalmakban a munka (a tevékenység tartalmától függetlenül) alapvetően a foglalkozásszerűen végzett pénzkereső munkával, azaz a bérmunkával azonosítódik, és az így értelmezett munka egyfelől a társadalmi identitás alapjaként, a társadalmi helyzet legfontosabb meghatározójaként és a társadalmi részvétel elsődleges formájaként, másfelől az önmegvalósítás és a személyes kibontakozás legfontosabb terepeként, az értelmes élet szinonimájaként értelmeződik. Bérmunka helyett azonban pontosabb lenne minden esetben mondjuk a német Erwerbsarbeit mintájára pénzkereső munkáról vagy fizetett munkáról beszélni, hiszen az általam vizsgált szempontból egyelőre nincs lényeges különbség a függő foglalkoztatás és az önálló kereső tevékenység között. A pénzkereső / fizetett munka természetesen nem kizárólagos értelmezése a munkának a modern társadalmakban sem, de minden kétséget kizáróan ez vált a munka kulturális alapértelmezésévé. A munka/dolgozik szó jelentésnek ezt a beszűkülését szépen mutatja be Emilio Reyneri olasz szociológus példázata már a hetvenes években, amit Simonyi Ágnes idéz (1996: 295): Az asszonyom, Ön dolgozik? kérdésre a láthatólag éppen többféle munkával is foglalatoskodó asszony magától értetődő nemmel felel a kérdezőbiztosnak, hiszen nincs állása, a társadalom által elismert, fizetett munkája. A fizetséggel a társadalom ugyanis azt hozza az érintett tudomására, hogy az, amit csinál, hivatalosan is munkának, a társadalom számára hasznosnak és így honorálandónak minősül. A többi (esetleg ugyanolyan megerőltető) tevékenység státusza ebből a szempontból legalábbis bizonytalan. 6

7 A hétköznapi életben általában teljes egyértelműséggel tekintünk bizonyos tevékenységeket munkának, másokat pedig nem. Kevés kivételtől eltekintve pontosan meg tudjuk mondani, hogy mikor dolgozunk, és mikor nem. Közelebbről megnézve vannak azonban kétes esetek. Ha gyerek(ek)kel megyek a játszótérre, arról a pártatlan szemlélőnek esetleg elsőre nem a munka kifejezés jut eszébe. Pedig lehet, hogy az. Legegyértelműbben akkor, ha ezt mint óvónő teszem, hivatalos munkaszerződéssel alátámasztott kötelességemet gyakorolva, havi fix fizetésért. Ez mindenki számára egyértelműen munka, akkor is, ha (esetleg) az idő nagy részében a padon ülve csevegtem a kolléganőkkel, és így este azzal a megnyugtató tudattal mehetek haza, hogy nem kell külön megindokolnom, mitől vagyok fáradt. A másik, általában egyértelműnek tekintett eset, ha ugyanezt a saját gyermekeimmel teszem. Itt fel sem merül, hogy ez munka lenne, pedig elképzelhető, hogy ebben is nagyon elfáradok, és még a padon csevegés is kimaradhat. Munkából hazaérkező párom, vagy környezetem más tagjai szemében azonban ez nem feltétlenül legitim indok arra, hogy fáradt legyek, esetleg ne végezzek el más, a háztartásban adódó munkákat. Vannak aztán nehezebben kategorizálható esetek is. Lehet például, hogy bébiszitterként, órabér fejében mások gyerekeivel vagyok a játszótéren, ami megint csak egyértelműen munkának tűnik, de azért ha egy adóellenőr kérdezné, biztosan nem ezt válaszolnám. Még egy lépéssel bonyolultabb a helyzet, ha nem kapok érte pénzt, vagyis nem dolgozom, csak segítek, mondjuk a szomszédasszonyomnak, aminek fejében majd számíthatok rá, hogy megcsinálja az adóbevallásomat, vagy szólhatok a férjének, ha csöpög a csap. Ez a kölcsönös segítő kapcsolat számomra adott esetben ugyanolyan létszükséglet és kényszerűség lehet, mint a fizetett munkavállalás, a tevékenység és az elfáradás mértéke ugyanaz, társadalmi hasznosságom a környezetem számára azonban már feltehetőleg korántsem ugyanolyan egyértelmű, mint az első esetben volt. És akkor már ne is beszéljünk arról az esetről, amikor nincs semmilyen kézzelfogható ellenszolgáltatás, puszta altruizmusból segítettem az elfoglalt, sokgyerekes szomszédasszonynak. Hiába fáradok el megint ugyanúgy, biztos lehetek benne, hogy a külvilág ezt már végképp privát hobbinak fogja tekinteni. Értetlenséget váltana ki, ha munkának nevezném, amit csináltam, és nem is számíthatok arra a megbecsülésre és elismerésre, ami a munkát végzőknek kijár. A fenti példából egy dolog mindenképpen világos: egy tevékenység munka mivolta semmiképpen sem magában a tevékenység jellegében rejlik (a tevékenység tartalma a szó legszorosabb értelmében bármi lehet), hanem abban, ahogyan ezt a társadalom értelmezi - és 7

8 ebben az értelmezésben a hétköznapokban mindenképpen döntő szerepe van a (pénzbeni) ellenszolgáltatás meglétének vagy hiányának. Még bonyolultabbá válik a helyzet, ha érdeklődésünket történetileg kiterjesztjük: akkor már az ellenszolgáltatás, mint fogódzó is eltűnik, vagy legalábbis nehezebben megragadhatóvá válik. Ha általánosságban szeretnénk meghatározni a munkának nevezett emberi tevékenységet, akkor első megközelítésként jó ötletnek tűnik felütni néhány (hagyományos és on-line) értelmező szótárat a munka címszónál. 1 Érdeklődésünket a legkönnyebben elérhető, és leginkább közkézen forgó forrásokra korlátozva a következőket találjuk: Az embernek szükségletei kielégítésére irányuló tudatos, célszerű (termelő)tevékenysége; ; valamire fordított erőkifejtés; tennivaló, feladat; kenyérkereset, állás (Magyar Értelmező Kéziszótár) Valamilyen cél elérése érdekében kifejtett fizikai vagy mentális erőfeszítés (Oxford English Dictionary 2 ) tevékenység, tevékenykedés, foglalatosság, foglalkozásbeli tevékenység;.; fáradság, vesződség, erőfeszítés (Bertelsmann Wörterbuch) Az embernek a létfenntartás biztosítására végzett, célirányos cselekvése. (wissen.de) 3 Munkának nevezzük az ember (és/vagy gép) által energia (erőfeszítés) kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységeket. A munka célirányos tevékenység: valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy a keletkező javakat az ember használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja. (Wikipédia) 4 A munka az ember tudatos, célszerű tevékenysége, amellyel a természetet, a tárgyakat szükségleteinek kielégítése érdekében átalakítja. (Benedek András, kislexikon.hu) 5 1 Az itt következő felsorolásban csak a tevékenység értelmében vett jelentéseket vettem figyelembe, tehát kihagytam a munkának azokat a jelentéseit, ahol az a tevékenység eredményére vonatkozik ( jól sikerült munka ). 2 Egy alaposabb vizsgálatnak természetesen ki kellene terjednie az egyes nyelvek közötti jelentésbeli különbségek elemzésére is. Ettől most eltekintek. Az angol értelmező szótár esetében a WORK, a német esetében pedig az ARBEIT szót tekintettem a magyar MUNKA szóval ekvivalensnek

9 A munka szó jelentésének megmagyarázására leggyakrabban használt szavak tehát a célra irányultság, szükségletkielégítés, erőkifejtés. Többször felmerül a tudatosság is: munkát végezni nem lehet véletlenül vagy öntudatlanul, mindenképpen valamilyen tudatos, célra irányuló (ellenszolgáltatás, szükséglet kielégítése) tevékenység értendő munka alatt. Alapvetően két jelentés látszik elkülönülni a fentiekből: a munka mint tudatos, meghatározott célból végzett erőkifejtés és a munka mint pénzkereset / foglalkozás, de ez a két jelentés nem minden definícióban különül el egyértelműen. A mindennapi szóhasználathoz leginkább illeszkedni látszó munkadefiníciót nem túl meglepő módon a legfelhasználóközelibb forrás, a Wikipédia adja: a munka valami olyasmi, ami erőfeszítést igényel, és ezt az erőfeszítést valamilyen ellenszolgáltatás fejében tesszük meg. Sajátos módon a szociológiainak szánt definíciók nem sokat tesznek hozzá ezekhez az általános értelmezésekhez. Ebben az esetben is a legmagátólértetődőbb forrásokra, a bevezetés, alapfogalmak jellegű művekre támaszkodunk, illetve támaszkodnánk. Felütve a Magyarországon legáltalánosabban és legszélesebb körben használt tankönyvet, az Andorka Rudolf féle Bevezetést, mindjárt azzal kell szembesülnünk, hogy a munka nem tartozik a szociológia alapfogalmai közé: A tárgymutató útbaigazít ugyan hét különböző, a munka szóból képzett vagy összetételben azt tartalmazó fogalom ügyében (Andorka 1997:660), és ezekből kettőt az Alapfogalmak, szakkifejezések rész is megmagyaráz (Andorka 1997:642), maga a munka kifejezés azonban sem itt, sem a főszövegben nem szerepel, így definícióját is hiába keressük. Hasznosabbnak bizonyul ebből a szempontból Anthony Giddens Szociológiá -ja. A tárgymutató 11 különböző szöveghelyre irányít a munka fogalommal kapcsolatban (Giddens 1995:762), amelyet A munka és a gazdasági élet című fejezet részletesen is tárgyal, illetve a szerző beemelte az Alapfogalmak jegyzéké -be is, az alábbi definícióval: Az a tevékenység, amelynek során az ember a természeti világból termékeket állít elő saját megélhetése érdekében. A fogalommagyarázat további része külön hangsúlyozza, hogy a munka nem kizárólagosan a fizetett foglalkoztatást jelenti (Giddens 1995: 689). A főszöveg kicsit finomítja és kitágítja a munka fenti definícióját, és egyben kísértetiesen hasonlóvá teszi az értelmező szótárak fentebb felsorolt meghatározásaihoz: A munka olyan szellemi és fizikai erőfeszítéssel járó célszerű tevékenység, amelynek célja emberi szükségletek kielégítését szolgáló javak vagy szolgáltatások előállítása. Tehát ismét eljutottunk az erőfeszítés, célrairányultság és szükségletkielégítés hármasához. Johannes Kopp és Bernhard Schäfers A szociológia alapfogalmai című kötetébe a téma elismert szakértője, G Günter Voß írt hosszú és részletes munka címszót, amely az alábbi 9

10 meghatározással kezdődik: A munkát szociológiailag általánosan az emberek célirányos, tudatos tevékenységeként definiálhatjuk, amelyet fizikai erő és pszicho-fizikai képességek és készségek bevetésével végeznek. Voß a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a munka a történetileg legváltozékonyabb szociológiai fogalmak közé tartozik, illetve hogy éppen a legutóbbi időben alakultak ki messze ható viták arról, mi is pontosan a munka. (Voß 2010:26, kiemelés nem az eredetiben) Voß definíciójában az előbbi hármasból hiányzik a szükségletkielégítés: az eddigiek fényében érdekes kérdés, hogy tekinthető-e munkának olyan tevékenység, amely a lehető legtágabb értelemben sem irányul semmilyen létező, akár anyagi, akár szellemi értelemben vett szükségletre. Munka-e Szüsziphosz örök büntetése, esetleg a testgyakorlás vagy bármi más céljából végzett (mégoly tudatos és célirányos) erőfeszítés? Marx, akit a szociológia legfontosabb előfutárai között tartunk számon, minden bizonnyal nemmel felelt volna erre a kérdésre, hiszen a Tőke első könyvében, az érték fogalmának tisztázása során a munkát egyértelműen a hasznossághoz köti: Végül semmilyen dolog sem lehet érték anélkül, hogy használati tárgy ne lenne. Ha haszontalan, a benne foglalt munka is haszontalan, nem számít munkának, és ezért nem képez értéket. (Marx 1967:47, kiemelés nem az eredetiben) A szociológiai szempontból definiált munkafogalom tehát összességében nem sokban látszik különbözni szó általános értelmezésétől. A fentieket összegezve azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb definíciós kritériumoknak a célra irányultság, a tudatosság, az erőfeszítés és a szükségletkielégítés látszanak. Ez a négy kritérium tulajdonképpen két állításba sűríthető össze: Egyrészt tehát akkor értelmezünk egy tevékenységet munkaként függetlenül annak tényleges tartalmától ha azt tudatosan a tevékenységhez képest külsődleges célra (létfenntartás, szükségletkielégítés, megélhetés) irányulva végezzük. Másrészt ahhoz, hogy munkának tekintsünk valamit, feltétlenül szükséges, hogy az erőfeszítést igényeljen, vagyis valamilyen értelemben nehézséget jelentsen, ne legyen kellemes. A munka alapértelmezésében ezzel mintha annak az archaikus jelentésnek 6 a továbbélése tükröződne, amely a fizikai erőfeszítéshez, arcunk verejtékéhez kötődik elsősorban, amit a létfenntartás kényszerít ki 7. Pedig a mai társadalmakban munkaként végzett tevékenységek egy jelentős 6 Ezt támasztja alá a szavak etimológiája is: munka szavunk eredetileg egy szenvedés -t jelentő ószláv szótőre vezethető vissza, míg a dolgozik ige ugyancsak ószláv szótöve tartozás -t, kötelezettség -et jelentett. (Brandt 2001:20 sk). A szó eredete a magyarhoz hasonlóan a németben is eredetileg a szükség, fáradság, büntetés jelentésekhez kötődik. (http://www.koeblergerhard.de/der/dera.pdf) 7 Így aztán nem csoda, ha elmennénk a munka temetésére, ha a megélhetésünket máshogyan is meg lehetne oldani. Másfelől érdekes, hogy a fentitől eltekintve a munkával kapcsolatos szólások, közmondások (amikben 10

11 részének már igen kevés köze van a verejtékhez, a fizikai erőkifejtéshez. A modernizáció sok különböző, további jelentésréteget rakott a munkára (vö. később), és az érdekes éppen az, hogy ezek nem felváltják egymást, hanem egymásra épülnek, variálódnak. Miközben a munka ma már inkább egy komplex önmenedzselési tevékenység (Voswinkel-Kocyba 2007), sokak számára továbbra is jelen van (és befolyásolja az általános értelmezést) a puszta létfenntartás kényszerét szolgáló fizikai erőfeszítés mivolta is. Bár a fenti meghatározásokból mintha viszonylag egységes kép bontakozna ki a munkáról, a fogalom fentebb bemutatott általános és szociológiai meghatározásai egyáltalán nem problémamentesek. Némelyik túl szűknek tűnik, és a hétköznapi értelemben munkának tekintett tevékenységek jelentős részét nem foglalná magában. Például a Giddenstől elsőként idézett, termelést hangsúlyozó meghatározás alapján nem minősülne munkának a tanár vagy az orvos tevékenysége ami egyébként hosszú századokon keresztül egyezett az általános munkafelfogással. Némelyik viszont szinte kezelhetetlenül tág: Voß célirányosságot és erőfeszítést hangsúlyozó definíciójához szó szerint ragaszkodva a sport, hobbi és hasonló jellegű tevékenységek széles köre lenne munkaként értelmezhető. A szociológiai meghatározásokban szinte sehol sem merül fel definíciós kritériumként az ellenszolgáltatás vagy fizetség kérdése 8, pedig a hétköznapi életben, mint láttuk, nyilvánvalóan ez az, ami elsődlegesen orientál a tekintetben, hogy egy tevékenységet a társadalom munkának tekint-e vagy sem. A munka kulturális alapértelmezése a modern ugyebár valamiféle generációk során felhalmozódott népi bölcsesség tükröződne) között nem nagyon találunk olyanokat, amelyek a munkával kapcsolatos negatív attitűdöket mutatnának (és az előbb idézett is inkább a lusta embernek szóló dorgálás). Inkább a jól végzett munka dicsőségéről és elismeréséről szólnak: A jó munka dicséri a mestert. Kifejezetten sok olyat találunk, amelyik annak a meggyőződésnek ad hangot, hogy az elért eredmény arányban van a belefektetett munkával, és a szorgalmas munka eredményt hoz: A jó munkának jó a gyümölcse. Amilyen a munka, olyan a jutalom. Jól végzett munka minden gyarapodás talpköve. Munkával a vad is megszelídül. Ezután nem meglepő, ha a munka az emberek megítélésének alapja is lehet: Kinek-kinek munkája mutatja mivoltát. Meglepően sokszor találkozunk az elvégzett munka okozta elégedettséggel, örömmel, jó közérzettel: A munka után édes a pihenés. Munka után ízes az étel. Olyan is akad, ami azt hangsúlyozza, hogy a munka nem csak eszköz, hanem önmagában is értéket ad a dolgoknak: Jobb ízű, amihez munkával jutsz. A munka és a boldogság egy úton jár. Némelyik kifejezetten elítéli a munkátlanságot ( Aki kerüli a munkát, nehezen tölti meg a gyomrát ), sőt olyan is akad, amely a munka áldásos önfegyelmező hatására hívja fel a figyelmet, amit például a középkor oly fontosnak tartott : Szorgos munka felejteti a bujaságot. A szenvedés és a kényszer sajátos módon nem jelenik meg a közmondásokban. (Forrás: O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások, Talentum Kiadó, 1999). A népi bölcsességeken kívül közhelyeink sorát gyarapítja és egyben állandó élcelődés tárgya az a mondás, mely szerint a munka nemesít ; továbbá közös gondolkodásunk egyik sokszor reflektálatlan - talpkövévé nőtte ki magát Pál mondása, miszerint aki nem dolgozik, ne is egyék, és a szocializmus bukása sem tudta magával rántani egyik kedvelt jelmondatát, amely különböző formákban azóta is gyakran felbukkan a politikai közbeszédben: A munka becsület és dicsőség dolga. 8 Az általános értelmezéseknél felmerül, mint többedik jelentés: kenyérkereset, állás, berufliche Tätigkeit, de a szociológiaiaknál nem. 11

12 társadalmakban minden kétséget kizáróan a pénzkereső munka, ez azonban a bemutatott definíciókban közvetlenül nem jelenik meg. Mintha két szálon futna a történet. Egyfelől van a hétköznapi szóhasználat, amely a munkát lényegében véve a fizetett munkával azonosítja. Másfelől, amikor definiálni próbáljuk a munkát, eltűnik ez a kulturális alapértelmezés: a célirányossággal, tudatossággal, szükségletkielégítéssel és az erőfeszítéssel definiáljuk elsősorban a munkának nevezett emberi tevékenységet. Közben azonban a szociológiai irodalom széles köre is magától értetődően használja a hétköznapi értelmezést: Amikor arról van szó, hogy valakinek van vagy nincs munkája, dolgozik-e, milyen a munkához való viszonya, vagy például munkaattitűdöket elemez akkor ezek természetesen a fizetett munkára vonatkoznak. A kétfajta megközelítés összekapcsolásának pedig éppen a munka jelenlegi átalakulásának vizsgálatában lenne jelentősége. Egy pontosabb definíció kidolgozása - vagy legalábbis a fenti meghatározások kicsit elmélyültebb cselekvéselméleti alátámasztása - érdekében az elméleti fogódzókat az alábbiakban Hannah Arendt és Jürgen Habermas cselekvéselméleti megközelítéseiben fogom keresni, akik a munkát olyan modernizációs kontextusba helyezték, amely támpontokat nyújthat a munka újraértelmezéséhez is. Arendt elmélete a munkafogalom olyan egyedi és érdekes megközelítését nyújtja, amely alkalmas arra, hogy újra vita tárgyává tegyük, és adott esetben felülvizsgáljuk a munkáról kialakított felfogásunkat és esetleges közhelyeinket, s éppen ezért lehet gyümölcsöző kiindulási alapja a munka mai szerepe vizsgálatának is. Jürgen Habermas pedig - Claus Offe megfogalmazásával élve - a Kommunikatív cselekvés elméleté -vel olyan elméleti paradigmát alkotott, amely alkalmas a munka utáni társadalom viszonyainak vizsgálatára. (Offe 1984:37) Éppen ezért zárójelbe téve egyelőre azt a kérdést, hogy mai társadalmunkat munka utáninak tarthatjuk-e vagy sem különösen fontos annak elemzése, milyen szerepet játszik Habermas társadalomelméletében a munkatevékenység. Ebből a két különböző elméleti megközelítésből szeretném kibontani a munkatevékenység egy olyan meghatározását, amely segítséget nyújthat azon változások és elmozdulások körvonalazásában, amelyek a munka társadalmi szerepében és értelmezésében az elmúlt évtizedekben bekövetkeztek. 2.1 Hannah Arendt: Munka, készítés, cselekvés Hannah Arendt cselekvéselméletének kiindulópontja az az Arisztotelészig visszavezethető meggyőződés, hogy az emberi tevékenységek lényegileg különbözőek, egymásra nem 12

13 visszavezethetők: A létrehozás más, mint a cselekvés ( ). Az egyik sem foglalhatja magában a másikat; sem a cselekvés nem tekinthető létrehozásnak, sem a létrehozás cselekvésnek. ( ) A létrehozásnak ugyanis önmagán kívül eső célja van, ellenben a cselekvésnek nem, hiszen a jó cselekvés maga a cél. (Arisztotelész 1987: 161 skk, 1140a-b) Ez a dichotóm felfogás a későbbi cselekvéselméleti megközelítések többségére is jellemző, több modern szerző, például a később részletesen elemzendő Jürgen Habermas is visszanyúlik erre a megkülönböztetésre. Arendt tipológiája azonban az arisztotelészi kiindulópont ellenére nem ezt a dichotóm sémát követi. A vita activa, azaz a tevékeny élet fogalomkörébe tartozó emberi tevékenységformákat három alapvető típusra osztja: ezek a munka (labor, Arbeit), a készítés (work, Herstellen) és a cselekvés (action, Handeln). (Arendt 1994) 9 Az életszükségletek kielégítésére irányul a munka; meghatározója az élet maga. Ez az a tevékenység, amellyel az ember bekapcsolódik a természet körforgásába: ilyen értelemben nem specifikusan emberi tevékenység. Az, amit Arendt munka alatt ért, joggal idézheti fel bennünk Marx kifejező metaforáját: a munka itt valóban pusztán az ember anyagcseréje a természettel ; célja nem több, mint az ember biológiai létének fenntartása. Ez olyan kényszerítő szükségszerűség, amelynek a munkatevékenység teljes mértékben alárendelődik: a munkában ezért nincs meg a szabadság momentuma. Ennek megfelelő a munka jellege is: ez a tevékenység nem egyenes vonalú, hanem a természeti folyamatokhoz hasonlóan körkörös, nincs egyértelmű kezdete vagy végpontja, a munka és a fogyasztás ciklusaiban állandóan ismétlődik. A hangsúly itt nem a létrehozott terméken, hanem magán a munkafolyamaton van: a munka nem az ember tárgyi világába beépülő tárgyakat hoz létre, hanem fogyasztási javakat, s ezek nem arra vannak szánva, hogy hosszan elidőzzenek a világban, hanem hogy nagyon rövid idő után (elfogyasztva vagy maguktól elpusztulva) visszatérjenek az élet körforgásába, azaz a munka által folyamatosan újra kitermelődjenek és elfogyasztódjanak. A készítés ezzel szemben olyan tevékenység, amelynek révén az ember létrehoz valamit, ami korábban nem volt; amelynek révén megteremti mesterséges tárgyi környezetét a számára igazi otthont nem nyújtó természeti környezeten belül. Olyan objektív-tárgyi környezetet hoz létre, amely bizonyos mértékig ellenáll a természetnek, bizonyos tartóssággal bír. Alapvető meghatározója a világ ( világiság Weltlichkeit), vagyis az emberi létezés ráutaltsága a tárgyiasságra és objektivitásra (Arendt 1994:14). Itt, szemben a munkával, kifejezetten a 9 A tevékenységtipológiát és ezen belül a munkafogalmat a The Human Condition / Vita Activa oder vom tätigen Leben c. mű alapján fejtem ki. A műből vett idézeteket a megadott német kiadás alapján készült saját fordításban közlöm. 13

14 tevékenység végtermékén van a hangsúly; a készítés a kész termékkel véget ér. A készítésre ennek megfelelően a cél-eszköz relációban való gondolkodás a jellemző; a kivitelezés alapjául egy előzetes modell szolgál. Míg a tevékenység fenti két típusa az ember és anyag közötti kölcsönhatáson alapul, a cselekvés kizárólag személyek közötti kapcsolatot jelent. Bármely formájában mások állandó jelenlétének a függvénye; személyek közötti interakció. Ennek megfelelően kondíciója a pluralitás, vagyis az az egyszerű tény, hogy nem az ember, hanem emberek élnek a Földön. (Arendt 1994:14) A cselekvés mindig valami újnak a kezdete: nem előre meghatározott célokhoz keresünk eszközöket, amikor cselekszünk, hanem spontán folyamatokat indítunk be. A cselekvés nem rendelődik alá semmiféle szükségszerűségnek vagy tervszerűségnek; a cselekvés a szabadság megmutatkozása. 10 Arendt munkadefiníciójának legérdekesebb és legeredetibb vonása, hogy szétválaszt két fogalmat, amelyet a legtöbb teoretikus előtte és utána is egyként kezelt: a munkát és a készítést. Ez a szokatlan megkülönböztetés olyan analitikus eszközt ad Arendt kezébe, amelynek segítségével újszerű módon tudja elemezni és értelmezni a modern társadalom általa kulcsfontosságúnak tartott jelenségeit. A szétválasztás tulajdonképpen egyetlen elméleti előzménye Locke megkülönböztetése testünk munkája és kezünk műve (Locke 1986:58) között, ezen kívül Arendt csak a nyelvi megjelölésekben találja meg azt a megkülönböztetést, amely a munka és a készítés szétválasztásában kifejeződik. (Arendt 1994:77) Olyan megkülönböztetésről van szó, amely mintegy rejtetten benne van ugyan a nyugati gondolkodás hagyományában, de amelyről ez a hagyomány nem vesz tudomást. Arendt ebből a tradícióból, és különösen a nyelvekben lerakódott nyomokból 11 bontja ki sok vitát kiváltott munka-készítés megkülönböztetését. Ennek elsősorban kordiagnózisa szempontjából van jelentősége: a fogyasztói társadalom kritikáját bontja ki belőle. (Mezei-Török 1996) Bár a készítésnek és a munkának sok közös vonása van nem-szabad tevékenység, a privát térhez köthető, ember és anyag kölcsönhatásán alapul, nem (feltétlenül) szükséges hozzá más 10 A cselekvés-értelmezésben különösen jól látható általában a görögök és különösen Arisztotelész hatása, különösen a szabadság és a cselekvés kizárólagos egymáshoz rendelésében. Arisztotelész három szabad emberhez méltó életformát különböztet meg: az az élet, amely a testi szépség élvezetében és fogyasztásában telik el; az az élet, amely a poliszon belül szép tetteket visz véghez; és a filozófus élete, aki a soha el nem múló dolgok szemlélésén és kutatásán keresztül az örökkétartó szépség birodalmában tartózkodik. (Arendt 1994:19.) Arendt cselekvésfogalma a második arisztotelészi koncepcióra támaszkodik; a harmadik lett befejezetlenül maradt utolsó művének, The Life of the Mind-nak a témája. 11 Szinte minden európai nyelvben létezett, és többnyire máig fennmaradt két, etimológiailag teljesen különböző szótő a munka jelölésére: arbeit - werk, lavoro opera, labor work, travailler - ouvrer. Vö. ehhez: Arendt, 1994:77. és a 333. oldalon a 3. jegyzet. 14

15 emberek jelenléte és a személyek közötti interakció, mégis vannak köztük olyan döntő különbségek, amelyek Arendt szerint indokolttá teszik ezt a megkülönböztetést. Ezek leghatározottabban két vonatkozásban ragadhatók meg: az egyik a világhoz való viszony, a másik a folyamatfogalom és a létezésfogalom, más szóval a hogyan és a mi egymáshoz való viszonya. A világ Arendt egész elméletének egyik legfontosabb kategóriája. Bár a Weltlichkeit a tevékenységtípusok és meghatározottságok egymáshoz rendelése szerint a készítés meghatározója, de a világhoz legalább ilyen szorosan kötődik a cselekvés is. A világ nemcsak a mesterséges-tárgyi környezetet jelenti, hanem az emberi kapcsolatok hálóját is, amely mintegy keretet szolgáltat az interaktív cselekvések számára. A világ dolgairól szóló diskurzusok töltik meg az emberi kapcsolatok hálóját; az emberek nyilvános cselekvései a világra irányulnak. Ez a világ mindannyiunk számára közös, és mint ilyen különbözik attól, ami magánemberekként a sajátunk, vagyis attól a helytől, amit magántulajdonunknak nevezünk. De ez a világi közös semmiképpen sem azonos a Földdel, vagy a természettel egészében, amelyek lehatárolt élettérként és organikus életének meghatározottságaként jutottak az emberi nem számára osztályrészül. A világ sokkal inkább emberi kéz műve, és egyben a csak emberek között lejátszódó ügyek összessége, amelyek ebben a létrehozott világban kézzelfoghatóan megjelennek. (Arendt, 1994:52., kiemelés nem az eredetiben) Az embereket ez a közös világ köti össze, ez jelenti számukra a közös interpretációs teret, s azért képesek megérteni egymást és interaktív módon kommunikálni, mert adottnak veszik a világot, az emberi kapcsolatok hálóját. Világ és cselekvés egymásra utaltak; a világ megadja a motivációt és a tartalmat a cselekvő emberek számára, a cselekvések pedig élettel telítik és megőrzik a világot. A világ jelenti tehát egyrészt tárgyi-objektív környezetünket, és ennyiben a készítéshez kapcsolódik, másrészt jelenti a cselekvésnek otthont adó közösnyilvános teret is; és ez a két aspektusa egymástól elválaszthatatlan. A készítés, bár nem-szabad nem spontán tevékenység, de hozzátartozik ahhoz, ami az embert elválasztja a természettől, az állatitól, míg a munka, az élet fenntartására való folytonos törekvés éppen hogy közös az élővilág minden tagjában. Ezért az a döntő lépés, ami Arendt szemében az újkori társadalmat elindítja afelé, amit modern tömegtársadalomnak vagy munkatársadalomnak nevezhetünk, az nem a tömegtermelés, az iparosodás vagy más hasonló jelenségek, hanem egy mélyebben fekvő jelenség: a készítés átalakulása munkává, és az emberiség ezzel kiteljesedő világvesztése. 15

16 A másik fogalompár, amely mentén a munka elkülönül a készítéstől, a folyamat és a befejezettség. Természetesen a készítésnek is van folyamata : mégis, itt a végtermék, és nem a puszta termelékenység a meghatározó. A készítésnek egyértelmű kezdete és végpontja van; az elkészített tárggyal befejeződik, és bár ezután az előzetes modell alapján tetszőleges számú alkalommal megismételhető, ez nem feltétlen velejárója a készítés tevékenységének, nem tartozik lényegileg hozzá. Az élet folytonos fenntartását szolgáló munka azonban lényegileg, definíciója szerint végtelen. Nincs célja, amivel lezáródna, csupán folytonosan ismétlődik anélkül, hogy igazán újrakezdődne az aktivitás és a pihenés egymást váltó ciklusaiban. A munkánál annyira a folyamat, maga a tevékenykedés az alapvető, hogy a tárgyi dolog, amit a munkaerő kitermel, csupán mintegy mellékterméke [Abfallprodukt] magának a tevékenységnek, amely lényegében csak arra irányul, hogy saját újratermelésének eszközeit biztosítsa. (Arendt, 1994:82.) Amikor a készítés is átalakul munkává, és a munka válik az uralkodó tevékenységformává, akkor már nem tárgyakat készítenek: fogyasztási cikkeket állítanak elő, ahol nem a folyamat áll a kész végtermék szolgálatában, hanem a termék szolgálja a folyamat fenntartását: az egyedüli cél a termelékenység, a termelés rendszerének fenntartása: a tárgy ebben csupán Abfallprodukt. 12 Ha ez a folyamat kiteljesedne, akkor Arendt szerint... már egyáltalán nem egy világban laknánk, hanem világtalanul hányódnánk egy folyamatban, melynek köreiben a dolgok ugyan felbukkannak és eltűnnek, keletkeznek és elpusztulnak, de sohasem időznek elég sokáig nálunk és körülöttünk ahhoz, hogy a közöttük zajló életfolyamatnak akár csak környezetet is teremtsenek. (Arendt, 1994:292) A modern társadalom általa problematikusnak tekintett jelenségei (eltömegesedés, fogyasztásközpontúság) éppen azzal magyarázhatók Arendt szerint, hogy minden emberi tevékenység egyre inkább a munka jellemzőit mutatja: a cselekvés eltűnik, készítés pedig munkává alakul. Hannah Arendt hármas tevékenységtipológiája és azon belül sajátos munka-megközelítése, bár vitákat váltott ki, nem talált követőkre a társadalomelméletben. Az általa alkalmazott interszubjektív megközelítés azonban mostanra elég elterjedtnek mondható, mégpedig komoly részben Jürgen Habermas elméleti munkásságának köszönhetően. Nézzük meg, hogyan definiálódik Habermas társadalomelméletében a munka, hogyan illeszkedik a habermasi társadalomelméletbe, és milyen szerepet tölt be abban. 12 Tökéletes kifejeződése ennek a folyamatnak, hogy egyes használati tárgyainkat - ebbe az arendti megvilágításba helyezve kissé ironikus és önellentmondó módon tartós fogyasztási cikkeknek nevezzük, a tartós jelző odabiggyesztésével utalva arra, hogy a kenyér és a mosógép között ebből a szempontból csak fokozati különbség van. 16

17 2.2 Munka versus interakció: Jürgen Habermas Habermas társadalomelmélete, és azon belül az emberi tevékenységek (itt: cselekvések 13 ) felosztása is dichotóm 14 jellegű. Bár ezen a helyen nincs mód arra, hogy részletesen végigkövessem dichotóm társadalomelméletének kialakulását, mégis fontos utalni arra, már egészen korai műveitől kezdve megjelennek olyan ellentétpárok technikai / gazdasági és szociális racionalitás, instrumentális és szimbolikus habitus, 15 később munka és interakció, instrumentális és kommunikatív cselekvés amelyek, különböző szinteken és különböző kontextusokban, de megelőlegeznek valamit a később a Kommunikatív cselekvés elméleté - ben kifejtett, rendszer és életvilág, célracionalitás és kommunikatív racionalitás kettősségén alapuló dichotóm társadalomelméletből. Ebbe a keretbe illeszkedik Habermas cselekvéstipológiája is. Bár ez a tipológia az idők során változik, összetettebbé válik, mégis alapvetően két típus áll egymással szemben: munka és interakció, vagyis célracionális (instrumentális ill. stratégiai racionalitás) és kommunikatívan (normatívan) racionális cselekvés. A cselekvések osztályozása Habermasnál elsősorban a bennük megnyilvánuló racionalitásípusok szerint történik. Munka és interakció első szisztematikus megkülönböztetésekor, az Arbeit und Interaktion című 1967-es tanulmányban azonban még nem találkozunk racionalitáskritériumokkal: itt sokkal inkább filozófiatörténeti megalapozását adja a munka és interakció fogalmainak. Hegel jénai A szellem filozófiája című előadásának a bevettől eltérő interpretációjából bontja ki az én interszubjektív felépítettségének, az én-identitás kommunikatív interakciókon keresztüli fejlődésének egész további munkássága szempontjából kulcsfontosságú gondolatát, és különíti el egymástól itt a szellem struktúrájának szimbolikusan közvetített összetevőiként a munkát és az interakciót. Habermas értelmezése szerint nyelv, munka és interakció Hegelnek ebben a művében még nem fokozatok, hanem a szellem konstrukciójának különböző formái. Eszerint nem a szellem az, amely önreflexiójának abszolút mozgásában többek között nyelvben, 13 Arendt, mint láttuk, a 'cselekvés' kifejezést fenntartja egy bizonyos tevékenységforma számára. Habermas ezzel szemben minden 'tevékenységet' 'cselekvésnek' nevez; az arendti cselekvésfogalomnak nála a 'kommunikatív cselekvés' a megfelelője. Ezeket a fogalmakat A. Honneth (1980) is annyira hasonlóaknak találta, hogy egy helyen Arendttel kapcsolatban is 'kommunikatív cselekvés'-ről beszél. 14 A dichotóm megkülönböztetés alapjául szolgáló Arisztotelész értelmezést Habermas Felkai Gábor szerint is Arendtől veszi át. (Felkai 1993a, 1993b) 15 vö. Felkai, 1993a:

18 munkában és erkölcsi [sittlich] viszonyban is manifesztálódik, hanem éppen a nyelvi szimbolizálás, a munka és az interakció dialektikus viszonya határozza meg a szellem fogalmát. (Habermas 1968:10) A dichotóm társadalomelmélet alakulása és a cselekvéstípusok további elkülönítése szempontjából a három összetevő egymáshoz való viszonyának van döntő jelentősége. A nyelv mintegy előfeltétele, környezete a másik kettőnek: az interakció magától értetődő módon rá van utalva a nyelvi kommunikációra, hiszen csak a tradícióból meghatározódó, interszubjektíven érvényes és állandó jelentések teszik lehetővé a kölcsönösségre irányultságot, vagyis a komplementer viselkedéselvárásokat. (Habermas 1968:32) De a társadalmi munka formájában az instrumentális cselekvés sem lehetséges kommunikáció nélkül, sőt még a szerszámhasználat magányos aktusa is rá van utalva a szimbólumokra (Habermas 1968:32). Munka és interakció azonban és a továbbiak szempontjából ez a legérdekesebb és legfontosabb egymástól független és egymásra nem visszavezethető cselekvéstípusok. A normák által vezérelt kommunikatív cselekvés teljesen független az instrumentális cselekvéstől, amelyet a természet oksági törvényei irányítanak; és fordítva, bármennyire igénybe veszi a munka is a nyelvi kommunikációt, technikai szabályainak még sincs semmi közük az interakció szabályaihoz. Éppen ez a határozott szétválasztás ennek a Hegel-értelmezésnek a legfontosabb mondanivalója. Habermas ezt azért hangsúlyozza, mert úgy látja, hogy ma... kísérlet történik arra, hogy a kommunikatív összefüggéseket... a célracionális cselekvés technikailag előrehaladó rendszereinek mintája szerint szervezzék újra (Habermas 1968:46). Ez az az alapvető tapasztalat, amely Habermas egész kialakuló társadalomelméletének alapmotívumává válik, és amely bizonyos tekintetben ugyanaz a kordiagnózis, amelyre Arendtnek a Vita Activa-ban kifejtett elmélete is reflektál. Ez a közös alaptapasztalat tükröződik Axel Honneth alábbi megfogalmazásában is: a technológiai haladás és a társadalmi emancipáció közötti különbségnek a későkapitalista társadalmakra jellemző megszüntetése, a kommunikatívan társadalmasodott életviszonyok célracionálisan szervezett cselekvésrendszerek általi kiszárítása... globálisan veszélyezteti a jelenlegi társadalmi rendszert. (Honneth 1980:215) Ennek a fejlődési tendenciának az értelmezését szolgálja munka és interakció, instrumentális és kommunikatív cselekvés itt bevezetett megkülönböztetése. Habermas kritizálja azt a marxi elképzelést, amely minden emberi tevékenységet a munkára vezet vissza, és a termelőerők fejlődésétől az életviszonyok teljességének javulását várja; vagyis azt az újkortól datálódó, és a modern társadalomra sokáig általánosan jellemző meggyőződést, amely szerint a technikai-anyagi fejlődés azonos 18

19 az emancipációval. Mivel azonban a technikai termelőerők felszabadítása... nem azonos a normák kialakulásával, munka és interakció fejlődése között nincs ilyen összefüggés: Az éhségtől és a fáradtságtól való megszabadulás nem konvergál szükségszerűen a szolgaságtól és a megalázottságtól való megszabadulással (Habermas 1968:46). Már ebben az esszében megtalálhatók tehát Habermas cselekvéselméletének alapvető összetevői: egyrészt a kényszermentes reciprocitáson alapuló uralommentes interakció (és az a gondolat, hogy a mindenki számára érvényes normák kialakulása szorosan kötődik ezekhez az interakciókhoz), azaz a kommunikatív cselekvés, másrészt a technikai szabályoknak engedelmeskedő instrumentális cselekvés, a munka; továbbá a kommunikatív összefüggések és a célracionális cselekvés rendszereinek szembeállítása formájában a későbbi életvilág és rendszer ellentéte is; illetve az a gondolat, amit később az életvilág gyarmatosításának nevez, vagyis a célracionalitás behatolása a kommunikatív racionalitás területére. A Munka és interakció -ban is felmerül a célracionalitás fogalma, illetve az, hogy a cselekvések egy része nem értelmezhető ennek segítségével. Ez a megfontolás képezi az alapját a továbbiakban a cselekvéstípusok racionalitástípusok szerinti megkülönböztetésének. Ezt a megkülönböztetést és az ebből adódó munka-fogalmat a következőkben elsősorban a Technika és tudomány mint ideológia és A cselekvésracionalitás aspektusai című tanulmányok illetve részben A kommunikatív cselekvés elmélete alapján szeretném rekonstruálni. Habermas a racionalitásprobléma vizsgálatához Max Weber racionalitáselméletéhez nyúlik vissza. Bár Weber szerinte társadalomelemzései során több racionalitásdimenziót is bevezet, a cselekvésfogalmat mégis kizárólag a célracionalitás paradigmájában vizsgálja, és az ő nyomán általánossá vált az a felfogás, amely a cselekvések racionalitását kizárólag a céleszköz reláció szerint ítéli meg. Habermas szerint viszont a célracionalitás csak az egyik szempont, ami alapján a cselekvések racionalizálhatók. (Habermas 1994b:223) A cselekvés azon racionalizálható aspektusai, amelyek nem illeszthetők bele egy teleologikus cselekvésmodellbe, egy másfajta, a kommunikatív cselekvésben megnyilvánuló racionalitással írhatók le. Ez a kétfajta racionalitás alapvetően a sikerre orientáltság / kölcsönös megértésre orientáltság mentén különül el egymástól. (Habermas 1994b:244) A célracionális cselekvés a sikerre irányultság vezérli; eszerint a modell szerint az aktor kizárólag értelmes és kielégítően pontosított céljainak elérésére orientált, s számot vet cselekvése minden más következményével mint a siker mellékes feltételével. Ezzel szemben a kommunikatív cselekvés esetében a résztvevők cselekvései nem egocentrikus 19

20 sikerkalkulusok, hanem a kölcsönös megértés segítségével kapcsolódnak össze. (Habermas 1994b:244) Célracionális illetve kommunikatív cselekvés megfelel munka és interakció megkülönböztetésének, bár az előbbi fogalompár Habermas szóhasználatában fokozatosan kiszorítja az utóbbit. Különösen igaz ez a munkára: ez a kifejezés Habermas későbbi írásaiban egyrészt egyre ritkábban fordul elő, másrészt úgy tűnik, a munka egyre kevésbé felel meg pontosan annak, amit célracionális cselekvésnek nevez; ez utóbbi a cselekvéseknek egyértelműen tágabb körét fedi le (vö. Habermas, 1994a:49). A munka két altípusra bomlik: instrumentális és stratégiai cselekvésre. Különösen a stratégiai cselekvés kategóriája távolodik el egyre inkább a munka fogalmától. Ezek az eltolódások azonban nem érintik azt az alapvető megállapítást, hogy a munka célracionális, azon belül elsődlegesen instrumentális cselekvés (vö. Felkai 1993a:67). Ezeket munkát és célracionális cselekvést egyelőre szinonimákként értelmezve a következőképpen definiálja: Munkán, illetőleg célracionális cselekvésen vagy instrumentális cselekvést, vagy racionális választást, vagy a kettő kombinációját értem. Az instrumentális cselekvés empirikus tudáson nyugvó technikai szabályokhoz igazodik; ezek minden esetben korlátozott előrejelzéseket implikálnak megfigyelhető fizikai vagy szociális eseményekkel kapcsolatban, amelyek bizonyulhatnak helyénvalónak vagy hamisnak. A racionális választás analitikus tudáson alapuló stratégiákhoz igazodik, amelyek preferencia-szabályok (értékrendszerek) és általános maximák levezetéseit implikálják. E tételek levezetése lehet vagy kifogástalan, vagy téves. (Habermas 1994a:24) A kommunikatív cselekvés ezzel szemben szimbolikusan közvetített interakció, amely kötelezően érvényben lévő normákhoz igazodik, amelyek kölcsönös legalább két cselekvő szubjektum által megértett és elismert viselkedési elvárásokat definiálnak. (Habermas 1994a:24) Az interakció társadalmi normákhoz, a munka technikai szabályokhoz igazodik; ezek megsértése ennek megfelelően eltérő következményekkel jár. A nem adekvát instrumentális vagy stratégiai cselekvés kudarcát a valósággal való konfrontálódás okozza, míg a normák megsértését a társadalom szankcionálja. A kommunikatívan cselekvő személyek azaz az interakciók résztvevői tehát konszenzus kialakítására törekszenek: magukat a célokat vitatják meg, míg az instrumentálisan cselekvők adott, nem vitatott célokhoz választanak ki eszközöket (a stratégiai cselekvés esetében pedig stratégiákat ). Ezen a ponton jól látszik a munka egyébként nagyon különböző arendti és habermasi meghatározásai mögött a közös arisztotelészi kiindulópont. Ez nem merül ki a tevékenységtípusok alapvető különbözőségének és egymásra nem visszavezethetőségének a feltételezésében, hanem megmutatkozik mindenekelőtt a célhoz való viszonyban is. A munka 20

T ö r ö k E mő k e. A m u n k a. S z o c i o l ó g i a i j e l e n t é s e k, t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k. Doktori (PhD) értekezés tézisei

T ö r ö k E mő k e. A m u n k a. S z o c i o l ó g i a i j e l e n t é s e k, t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k. Doktori (PhD) értekezés tézisei T ö r ö k E mő k e A m u n k a. S z o c i o l ó g i a i j e l e n t é s e k, t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k Doktori (PhD) értekezés tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda?

Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Az egyenetlen földrajzi fejlődés koncepciója: kritikai tudomány vagy marxista propaganda? Gyuris Ferenc ELTE Regionális Tudományi Tanszék (Budapest) Magyar Földrajzi Társaság Társadalomföldrajzi Szakosztály

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA

AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A vállalat céljai elérése érdekében folytatott koordináció, azaz az erőforrások koordinálásának folyamata. AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA AZ IRÁNYÍTÁS FOLYAMATA A

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Elméleti közgazdaságtan I.

Elméleti közgazdaságtan I. Elméleti közgazdaságtan I. Alapfogalmak és Mikroökonómia http://pszf-elmgazd.hungaroweb.hu/ A KÖZGAZDASÁGTAN TÁRGYA 1 A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése.

elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. AZ ALAPJÖVEDELEM elfogadása elsősorban nem finanszírozási, hanem emberképünk átalakításának a kérdése. A lustaságot, semmittevést nem engedhetjük meg magunknak, ezért is szükség van FNA-ra! Fúrkós bot

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A TERMELÉS A TERMELÉS KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK

A TERMELÉS A TERMELÉS KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK Oktatók Dr. Sas Éva Dr. Nagy András A TERMELÉS Élővilág > Állatok > Ember Egyed és fajfenntartás > szükségletek Az állatok alkalmazkodnak a környezethez Az ember

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE

I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE I. BESZÁLLÍTÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Komplex termékek gyártására jellemző, hogy egy-egy termékbe akár több ezer alkatrész is beépül. Ilyenkor az alkatrészek általában sok különböző beszállítótól érkeznek,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Simonyi Ágnes. Alapkönyv

Simonyi Ágnes. Alapkönyv Simonyi Ágnes Alapkönyv Török Emőke: Munka és társadalom A munka jelentésváltozásai a bérmunkán innen és túl. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem L Harmattan Kiadó, 2014, 198 o. Kis tudománytörténeti

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Hivatali határok társadalmi hatások

Hivatali határok társadalmi hatások Hivatali határok társadalmi hatások Bevezetés a hatékony közigazgatás módszertanába Hajnal György Gajduschek György Szerzõk: Gajduschek György: 1. fejezet, 2.4 alfejezet, 4. fejezet, 9.8 fejezet Hajnal

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN

POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Az Alkotmány a hazai médiaszabályozás sajátosságává teszi annak részben kétharmados országgyűlési többséghez

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK

JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK JÓLÉTI ÉS SZOCIÁLIS PROGRAMOK HATÁSELEMZÉSE Hajnal György, Kádár Krisztián, Pásztor Miklós BCE Közszolgálati Tanszék A tananyag a TÁMOP-4.1.2/A/2-10/1-2010-0003 "Képzés- és tartalomfejlesztés a Budapesti

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőbizottság Szepessy Péter (elnök) Szabó-Tóth Kinga Urbán Anna Horváth Zita Kotics József Graholy Éva (olvasószerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet A

Részletesebben

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ

A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A DEMOGRÁFIÁI ÉS A SZOCIOLÓGIAI ÉLETRAJZ EGYESÍTÉSE A NŐI ÉLETÜT V IZSG ÁLATA ALAPJÁN DR. M O LNÁR LÁSZLÓ A gazdaságilag aktív nő életútjának, életciklusainak kutatását bemutató tanulmányomban (Molnár,

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

1. ábra ábra

1. ábra ábra A kifejtési tétel A kifejtési tétel kimondásához először meg kell ismerkedni az előjeles aldetermináns fogalmával. Ha az n n-es A mátrix i-edik sorának és j-edik oszlopának kereszteződésében az elem áll,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei

11.tétel. - A jó munkahely kritériumai, személyi és tárgyi feltételei 11.tétel 10. Ön egy utazásszervező irodában menedzserként dolgozik, ahol fontosnak tartják a munkatársak motiválását, jutalmazását. Önt bízzák meg azzal, hogy válassza ki a legjobban dolgozó munkatársakat,

Részletesebben

3/23/2014. HEM labor. Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE

3/23/2014. HEM labor. Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE HEM labor Szentes Erzsébet Sapientia - EMTE 2014 a formális álláskeresés során inkább a hagyományosabb eszközrendszert (hirdetés, telefonálás, munkaügyi központ, esetleg munkaközvetítő iroda) használja

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GÖDÖLLŐ A SZERVEZETFEJLESZTÉS SZEREPE AZ ÉLELMISZERIPARI VÁLLALATOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Emberi erőforrás gazdálkodás

Emberi erőforrás gazdálkodás Munkakör értékelés 1 AZ ELŐADÁS VÁZLATA, TÉMAKÖREI Munkakör értékelés Kompetencia, kompetencia típusok Munkaköri leírás 2 Munkakör értékelés fogalma A munkakör-értékelés kö éték olyan folyamat, amelynek

Részletesebben

Szolgáltató faluházak és Agorák

Szolgáltató faluházak és Agorák Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez Közösségi munka időskorúakkal Témavezető: Patyán László 19.1. A szolgáltatási modell tartalma A modern társadalmaknak

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs

Részletesebben